Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-10 / 108. szám

frEDtl, 1953 MÁJUS 12 NAPLÓ 5 Sokezren vettek részt a vasárnapi választási nagygyűléseken A uéplront győzelme egyet jelent a béke védelmének újabb győzelmével Egri Gyula elvtárs beszéde a mohácsi választási gyűlésen Vasárnap megyénkben a járások székhelyein, Alsó. és Felsőszentmárton községekben választásj nagy­gyűlések voltak. Sokezer dolgozó vett részt ezeken a nagygyűléseken, sokezer dolgozó tett itt is lanubizonysá- Tjfí arról, hogy helyesli pártunk politikáját a Magyar Függetlenségi Néptront programmjáf és hogy szilárdan kiáll eddigi eredményeink megvédéséért, harcol a további építő munka győzelméért. Fontos állomások, voltak a vasárnapi választási nagygyűlések a vá:asztásra való felkészülésben. A nagy- gyűlések lelkes hangulata gyümölcsözzön ezen a héten n mezőgazdasági munkák végzésében, a választási oékeverseny újabb győzelmeiben és a vasárnapi választásokban. Mohácson vasárnap választási nagy I kultúrájukat v issza fejlesztelték, sö- 9yülés vojí. Magyar és a nemzetisé- ' létségben, bizonytalanságban íartot­91 dolgozók ajkáról forró lelkesedéssel Malit az üdvözlés pártunk, szeretett Vezérünk Rákosi elvtárs leié. ;; .Kóniq János elvtárs, a mohácsi já- g?i pártbizottság titkára, a Magyar , S&etlenségi Népfront mohácsi já- tasi elnöke nyitotta meg a választási nagygyűlést, majd Egri Gyula elv- l®rs, az MDP tíaranyumegyei Bizott- Sagának titkára, képviselőjelölt be- Mélt a dolgozókhoz: , — Május 17-én éppúgy, mint 1949- bV\ egységesen a Magyar Független­ülnépfrontba tömörülve, unnak Jelszava alatt vonulunk a választási fiúikhoz. A Magyar f üggetlenségi Népfront felhívása a magyar dolgo- nép programrnja, amellyel min- hazáját szerető becsületes ember eSyetérl., meri, csuk ez a f elemet ke- ^s, a boldogabb, szebb jöoő útja. A mi választási demokratizmu- ^Ujikról így szólt: A mi képviselőjelöltjeinket a népből választjuk és a nép választja ?e9 őkel. A néptront képviselőinek hutája, hűen kifejezi azt a szoros Követségei, nemzeti egységet, amely u dolgozó népünket osszetogja. A r'lagyar nép első képviselőjelöltje Rá- l'osj. Mátyás . előtár», szeretett vezé- Vlnk, aki egész életét hazánk felsza­badít ásónak. felvirágoztatásának inteti. Egész életében kitartott a Jegyár nép melleit, dacolna a horthy-oészbírákkal. Az Ö vezetésé­ül építettük lel romjaiból ezt az or­igót. Az Ő ke ze mutatóit utat szá- Tunkra népi demokráciánk építésé­ben, ismertette Egri elvtárs azokat a «aimaa eredményeket, amelyeket az l°lsó négy évben elértünk. Elmon- u*la, hogy a/ előttünk álló szép és Svbmj nagy feladatok mégvalóMtá- *«ban kéz a kézben közösen kell 'Syütthalndnunk a hazánkban élő "riuzctiségekkel. I —- Felszabadult országunk hazája a délsziámiknak és n német nem- 'Mbjégű dolgozóknak is. A mohácsi. F'ásban lakó délszláv dolgozók jól ’híják, hogy a Horthy.Magyarország !!tgy elnyomást jelentett a magyar '°l<!ozó nép számúra, különösen nagy ,.UV az elnyomás a délszláv nemze- tségj'ekkc! szemben. Megtiltó!Iák még 'Z( is. hogy a nemzetiségiek anya- H elvükön beszéljenek. Nemzeti ták őket. A Szovjetunió felszabadító harca által hazánkban élő nemzeti­ségiek megszabadullak a rettegéstől és ezzel a nemzetiségi elnyomástól is. Minden pálya szabadon áll a nemzetiségi dolgozók fiai számára is. Éppúgy lehetnek tudósok, mérnö­kök, katonatisztek, művészek, mint ahogy minden becsületes dolgozó le­het ebben az országban. A beszédet gyakran félbeszakítot­ták a pártot, Rákosi elvtársat éltető kiáltások, a lelkes taps. Egri elvtárs beszélt arról is, hogy Magyarország az amerikai és angor tőkéseknek volt kiszolgáltatva. Ismertette a dolgozók nyomorúságos életét, majd pQdig az új megváltozott életről beszélt. Hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió baráti segítsége, állandó támogatása nyo­mán értünk el eredményeket. — A felszabadulás óta eltelt nyolc esztendő minden percében éreztük a nagy Szovjetunió segítségét, hazánk építése és függetlenségünk megvédé­se érdekében. Ezért Dán népünk tán­toríthatatlan hűséggel a felszabadító Szovjetunió és a nagy Sztálin halha­tatlan eszméi iránt. Az eddigieknél még szilárdabban állunk barátunk, függetlenségünk legnagyobb őre, a nagy Szovjetunió mellett. Eredmé­nyeinkéi köszönhetjük még a mun­kásoknak, a dolgozó parasztoknak, értelmiségieknek, akik eredményein­ket kivívták. Győzelmeink alapja oolt a munkásság, a dolgozó paraszt­ság szoros és elszakíthatatlan szövet­sége. Egri elvtárs beszélt a feladatokról is. — Úgy a munkások,mint a dolgo­zó parasztok tudják — mondotta — hogy eredményeinket fokozni csak úgy tudjuk, lia ezt a szövetséget még jobban ápoljuk, még szorosab­bá tesszük . .. Legfontosabb felada­tunk most, hogy határidőre nagy le­hetőleg még előbb befejezzük ötéves tervünket. Ez azt jelenti, hogy már a mai teroteljesítésérl is fokozottab­ban kell küzdenünk. Üzemeinkben tovább kell fejleszteni a szocialista munkáoersenyt, ki kell szélesíteni a verseny mozgalmat, amely a válasz­tások tiszteletére indult megyénk­ben. El kell érnünk, hogy minden dolgozzék, lépjen szocialista verseny­re munkatársával, szomszédjával és teljesítse határidőn belül Dáliáit kö­telezettségét. A hallgatóságot felszólította Egri elvtárs az ellenség elleni harcra, eredményeinket értékelve így foly­tatta beszédét: — Jugoszláviában egyre fokozódik az éhínség, a nyomor. A dolgozó tö­megek a legfontosabb élelmiszerhez sem jutnak hozzá a magas árak miatt, Jugoszláviában amellett, hogy a munkanélküliek száma meghalad­ta a 300 ezret, az elmúlt év folya­mán a munkások és alkalmazottak bére 20—30 százalékkal csökkent. Az iparcikkek ára 50-szer magasabb a háború előttinél. Befejezésül hangsúlyozta Egri elv­társ, hogy a Szovjetunió által veze­tett béketábor ereje niapról-napra erősödik, hogy nekünk is feladatunk ezt a hatalmas béketábort erősíteni, majd így folytatta: — A választás, a béke megvédése köfzött szoros összefüggés van. A népfront győzelme egyet jelent a béke védelmének újabb győzelmével. Ezért minden becsületes magyar em­ber a Ivekére szavaz, a béke megvé­dését segíti elő, ha a Magyar Függet­lenségi Népfrontra adja szavazatát. Ezután Pavkoviicg Katalin munka- érdemrenddel kitüntetett gyapotsze­dőmester, a mohácsi járás képvise­lőjelöltje beszélt. Többek között eze" két mondotta: — A nép államában megszűnt a dolgozók kizsákmányolása, hadd említsek érre egy esetet az én élelem­ből. Apáink álmodni sem mertek arról, hogy képviselőnek választják meg — sőt még csak néni is szavaz­hatlak. Hogy egyenjogú ebben az országban a nemzetiségi dolgozó, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy én egy egyszerű délszláv pa­rasztlány, most Út állok, mint kép­viselőjelölt. Ezután beszélt Pavkovics Katalin a Szovjetunió hatalmas segítségéről, arról, hogy ő is a szovjet tapasztala­tot átvéve érte el kiváló eredmé­nyét. A lelkeshangú nagygyűlés azzal fejeződött be, hogy virágcsokrokkal köszöntötték a k ép v i selőj el öl t j ei két a DISZ, MNDSZ és a többi tömegszer­munkás, termelőszövetkezeti és egyé- j vezeték, úttörők és az üzemek dolgo. riileg dolgozó paraszt még jobban I zói, termelőszövetkezetek tagjai. Alísószcnlmarion többnemzetiségű dolgozói egyemberkent szavaznak a népfrontra Polc ^ választási nagygyűlésre már na" SÓ»' óta lázasan készülődtek az a­zeniinártoni diéisizlávok, a romá­. sőt a környező falvak dolgozó tok jj'lra&z! íai is. A begyűjtés meggyor- Bosnyák Pál l;50, Knezsevics e 'Fián 110 százalékra teljesítette évi tojás- és baromfiibeadási ytelezettségót, a Iszcs-beu szomba- i^n, bevetették az utolsó 11 holdat másodszor kapálták a cukorré­^ DISZ-': a falok a nagygyűlés Q }e'vényét díszítették, és legfelül re , aatűnték község jelmondatát, va* „ ~ennyi délszláv dolgozó parasztfo­jj.ytmát: ,.A népfronttal előre az 'rri's tervért, a békéért!“ Népf-ont. ötéves terv. béke. Ismert Jyteak Al'sóizentmártonban amelyek 'kap a megváltozóit életet jelen-tik. i. A2 1949-ben választott népfront­----­I k an lr^Pv-selök szavazták meg az a> teányt a nemzetiségek egyenjo" Azóta megváltozóit itt , Aden. Délszláv és románnyelvű is-' v ’át. délszláv kultúrcsoportot szor- A kuWúrcsoport csak a na- i.yí?an tért vissza tíznapos somogyi 0 'átjárói. 11 ezer forintért ku-ltú:- íj !'°bt építettek és n fiatalok elin­ti a városi iskolákba: Pécsett szláv kollégiumban négyen. Pes- , n a déisz'áv szakérettségin ketten J^nak. Kelten a járási tanács dől, „.*1, Mag-osics Pál tanító, Tarja- ^ ,z Anikó óvónő lett. A fefezaba* F'ás elől?; csak egy gyerek került középiskolába, Horváth Péter, az el s kulákcs :metc volt. ■j-Muk és jelen — két ellentétes vi* (jl?- A felszabadulás előtt hét ra­kj,0 volt a faluban, az ötéves terv- 25-re emelkedett és 1953 el syFÍén a századik házban is meg- a vezetékes rádió. Azelőtt vasárnap is pacskerban és me" k j®b jártak a gyerekek — mos-t v. Mogan mutatja új cipőjét Marko- aÍ5? Marira Kaszap Anti és Hepp ái'kó. Kelten tanítottak a Horthy­majus Kiiszapovics András elvtárs beszéde világban, ma négyen nevelik a dél­szláv és román gyerekeket. A fejlődés azonban nem áK't meg. Harasztié elvtárs. a tanácstitkár mondta: ..Júniusban telefonközpon­tot kapunk, a nyáron megszervezzük a napköziotthont és a jövő héten a választások tiszteletére befejezzük az 1500 férőhelyes baromfiólat.“ Ezt jeleníti az ötéves t-erv, a bé" ke Alsószeatmártonban, Ezért tört ki ellenállhat a Ran erővel a taps, mi­kor a kis Markovics Marica olsza- vaita: „Apák, anyák szavazzatok a mi boldog holnapunkra, helyettünk is szavazzatok.“ Néhány perccel tíz óra előtt a ká- sádiak is megérkeztek. Autóval, von­tatóval jöttek és már régi ismerős" ként üdvözölték az emelvényre lépő Kasaapovios elvtárs, képvisel őjelpb tot. •— Kedves Elvtársak! — kezdte beszédét Kasz.apoviCs elvtárs. — Má_ jus 17-én új országgyűlést válasz­tunk. Ezen a választáson dolgozó né" pünk hitet tesz a párt, a .kormány, Rákosi elvtárs mellett, a népfront prograrrnnja mellett. A mostani vá­lasztáson. ifjúságunk is szavaz. Sza­vaz boldog jövőjére. De nem Í9Y volt ez a Horthy- rendszerben. A dolgozó nép fiainak nem volt szavazati joguk. A nők csak 30. életévük után szavazhattak, a férfiak pedig 24 éves korukban. Egyediül Alsószentmártoniban több. mint 200 román és több mint 50 délszláv dolgozó parasztnak nem volt szavazati joga. Most 18 éves korától kezdve mindan dolgozónak joga van szavazni. Minden délszláv dolgozó, amikor az urnák elé járul, tegye fel magá­ban a kérdésit: milyen élete volt a Horthyrezsimiben és hogyan él ma, hogyan élnek tőlünk mindössze két kilométerre a fasiszta Tito Jugoszlá­viájában. Délszláv dolgozóinknak többsége időszaki munkás, béres és . cseléd volt. Egyformán elnyomott- beamOnr két a magyar kiulák és délszláv kó­lák, a magyay földbirtokos és a dél­szláv. Ma ’.egyformán ioeglbeasiüi.'t dolgozói vagyunk az országnak. — Nincs ellentét magyar és délszláv, német és román között, valámeny" nyien együtt dolgozunk a termelő­szövetkezetekben. Pártunk és kormányunk gondosko. dáea semmivel sem kisebb a dél­szláv községekben a délszláv dol­gozókról mint más nemzetiségeknél. Községeinkben éppen úqv épülnek a kultúrotthonok. mozik, iskolák, nap" köziotthonok, könyvtárak, mint a magyar községekben. 1950-ben Nagy. kozár 39 ez-r forintért sporttelepet, 4000 forintért kuttúrházat kapott. A termelőszövetkezet fejlesztésére 85 ezer forintot fordítottak. Mohácson 346 ezer forintot költöttek útépítés­re. 1951-ben 720 ezer forintért Ká" sádon épült bekötőút. Alisószenitmár. ton 78 ezer forintot kapott tszcs- fejlesztesre. Felsöszentmártonban 1952-ben 12 ezer forintért téglajárdái, 10 ezer forintért mozit építettek. Ma már anYanyblvünkön iR jelem" nek meg újságok és folyóiratok. — Délszláv dolgozóink is megtalálták a helyüket a termelőszövetkezetekben. Alsószentmártoniban 1950-ben még csak 370 holdon gazdálkodott a ter­melőcsoport ma 1200 holdat művel­nek. De nem ilyen élet van a Tito szö­vetkezetekben! Kik ott a vezetők? Kik irányítják a zadrugákát? Tér" mészetesen a kuláfcok. Az elvtársak szinte valamennyien ismerik a tőr­jénél zadruga vezetőjét Koleszárt, aki 40 holdas, kulák, mindössze hat kilométerre. van tőlünk a falu. De nemcsak Torjáncon. vaJ'amennyi ju­goszláv zadrugában kulákok az uraik és így nem is csodálkozhatunk, ha napról-miapra. tönkrememniek a Ti­(Folytatás n i. oldalán) NÉPÜNK KÉPVISELŐ JELÖLTJEI Gyula elvtárs, az MDP Barányamegyei Bizottságának titkára, megyénk képviselő jelöit;e Megyénk dolgo- ' * , zói Farkas Mihály ol'v.lúa-s, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége Titkársága tagja. hadíSeregtá- boruoik. iwrnvódel- mi miniszter után Egri Gyula elvtár­sait, jelölték a gyű- illéseken megyénk egyik képviselőjé­nek. Egri Gyula elv­társ Tatabányán született rnunkás- tósatádbó]. Már fia­tal korában meg- ferner kod ett a. ka­pitalista kizsáluná nyofás, elnyomás keserűségeivel. Ta­tabányán került kapcsolatba a mun k ásm óz galiomm al A feitezabaduJás utttn hivaitásoí- pártmunkás lett Jó szervező és polki'kai munká végzett a párt szei \ezeteÍTick meg aálakíitáeábarii, majd a párt tatabánya városi bizottság: titkára tett. ÉveJcig dolgozott öziü,óvárosában, majd a párt 1949-ben a mohácsi épít­kezésekhez küldte pántszervezőnek. 1950-ibien a baranyaaneigyei pártbizott­ságra került osztályvezetőnek. Az itt eltöltött néhány hónapos munkája után az MJ>P ÍJevosmegyei Bizottsá­gának titkára lőtt. Itt is eredménye­sen és lefikifemereitieseJi végezte mun­káját 1953 auguezítusálbam visszakerült Baranya megyébe. Azóta dolgozik közöttünk, mint MDP Baramyame. gyei üJzoti«aganaK uticara. EgTi Gyula eíivtársat ismerik me­gyénk dolgozói, tudják róla, hogy öntudatos, szerény, áldozatkész har­cosa a pártnak, osztályénak, a doh gotaó népnek. Eddig végzett munkája alapján ‘bátram helyezték bizalmukat Egri éktársba a megye bányászai, üzemi munkásai, dolgozó parasztjai és érteltmiség'ei, tudják, hogy mint képviselő fe a pá,rt, az ország, a dol­gozó nép ügyét tartja szem eéőtt .és fáradhatatlanüi azért dolgozik. Parragi György, újságíró Parragi György, a „Magyar Nem­zet" felelős szerkesztője, 1902-ben született, pécsvidéki bán yá szízii lök­től származik. Pécsett, majd Sop­ronban tanult. 191'9-ben, mint a Vö­rös Hadsereg, önkéntese résztvett a felvidéki hadjáratban. Újságírói munkásságát a „Sopronvármegye“ című lapnál, mint .baloldali és ellen­zéki újságíró, a haladó értelmiség egyik szószólója kezdte. Harcos (át­kel miatt a Horthy-rezsim alatt ük döztetósbon volt resize. rövidebb ideig a sopxoni fogházba zárták. í958-han az akikor meginduló .-Ma­gyar Nemzet“ című lap munkatársa, majd főmunkatársa lett. Harcos kül­politikai cikkei miatt a német meg" szállás bekövetkeztekor a Gestapo Mauthausenba deportáltatta, ahon­nan 1945-ben jött haza. Ezután is­mét a „Magyar Nemzet“ főmunka- társaként folytatta munkáját és most felelős szerkesztője a lapnak. 1945. óta nemzetgyűlési képviselő, illetve országgyűlési képviselő. Tag­ja a Népköztársaság Elnöki Taná­csának. Tagja a Magyar Független­ségi Népfront Országos Tanácsa el­nökségének. Elnökségi tagja az Or­szágos Béketanácsnak. A Budaipesti Városi Tanács is tagjai sorába vá- lasztotta. Érdemei elismeréséül háromszor tüntették ki a Magyar Köztársaság Érdemrenddel. 1951-ben kiváló pub­licisztikai munkásságáért Kossuth* díjat kapott. Parragi György újságírói tevé­kenységének kibontakozásához .s a felszabadulás adta meg az igazi lehetőséget. A magyar^ újságírás egyik jelentős képviselője lett, aki­nek a békemozga! om kiszélesítése érdekében írott cikkei nagy . zolgá- Latot tesznek a béke ügyének. A választási békeverseny legújabb eredményei a esobokapurztai tehenészetben Április 23-án a osobokapusztai te­henészet dolgozói vállalták, hogy a választások tiszteletére, május 17-ig elérik a 12 literes istállóátlagot. Mint már jelentettük, a május 1-i értékeléskor a 10.1 literes istáPóát- lagnótl tartottak. Azóta újabb jelen­tős eredmények születtek. A csobo- kapusztai tehenészet most iragy ver­senyben van, mindennap újabb ne­vek kerülnek a ..Dicsős6g~táblá‘’-ra. Május 7-én például ezek a nevek olvashatók: Nagy István napi tej ter­melése 252 liter islállóátlugn li­ter, fejési állaga 21.7 liter. Király Ist­ván napi tejtermelése 208 liter, is~ tállóátlaga 16 liier, fejési átlaga 19 liter. Tóth Ferenc napi tejtermelése 155 liter, istállóátlaga 13 liter, lejési átlaga 15.5 liter. Ezen a napon a tehenészei összes tejtermelésé 1.842 liter, az istálló átlaga 11.1 liter te­jesl átlaga 15.8 liter. A brigádok versenyében jelenleg a Bedő-brigád vezet 11.7 literes istállóátlaggal a Szabó brigád 10.5 literes istái l óál!a- gáva] szemben. A Szabó-brigád is állandóan erősít. Az utolsó két na­pon Istállóátlaguk 0-5 literrel emel­kedett. Az egyéni versenyben Nagv Ist­ván az első 18.5 literes istállóállag­gal Király István előtt, akinek istálló átlaga 16, liter. Harmadik helyen Tóth Ferenc áll 13 literes istállóit- lógóval. A csobokapusztai tehenészet or­szágos viszonylatban is a legelsők között van. Első negyedévi tejterme­lési árutejbeadásj és szaporulati tér_ vüket túlteljesítették. Az élenjáró tehenészek lelkes munkamódszerátadásával és az élen­járó szovjet tapasztalatok alkalmazá­sával eredményeiket fokozni tudják. Tehenészeink büszkén mondhatják, hogy őfc kétszer szavaznak. Egyszer a lejöszék mellett, egyszer pedig má­jus 17-én az urnánál. MOLNÁR GYULA párttitkár, SZOLLÖSY GÉZA igazgató. BEDŐ JÓZSEF és SZABÓ A. JÓZSEF brigádvezetők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom