Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-10 / 108. szám

*EM), 18S3 MÁJUS IS NAPLÓ Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen fPolytaJAs a 2. oldalról) tátre&s Szovjetunió, mely támogat ftaanünket és rendelkezésűnk,re bo­csátja tapasítalaftainak gazdag tárhá­zai (Nagy tops. ,,Éljen a Szovjet- uniói“4) És vezet bennünket e merész célkitűzések végrehajtásában egész fejlődésünk motorja^ annyi sikerünk ós győzelmünk szervezője, egységes nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszantartó taps. „Hurrá!‘* ,,Éljen a párt!'4 — kiáltások.) Nálunk mindenki a béke megvédésének harcosa, aki jól végzi munkáját A.Z ötéves terv megvalósításának van még egy döntő előfeltételei a béke megőrzése. És ez nemcsak a mi kérdésünk: az egész emberiségé. Már majdnem három éve folyik Koreában a háború. Bár az Egyesült Államok e hosszú idő alatt katonai és gazda­sági erejük javát mozgósították, min­den hódítási tervük megtört _a hős koreai nép és a kínai önkéntesek bátorságán, önfeláldozó hazaszerete­tén. Több mint kétmillió amerikai katona fordult már meg a koreai harctéren. Tízezrével estok el, jelen­tékeny részük megrokkanva, sebesül­ten, betegen került vissza Ameriká­ba, Az amerikai anyák, reszketve gondolnak arra, hogy férjüket vagy fiaiákat a koreai frontra dobják. Emiatt egyre fokozódik, egyre no az táleosz-eny a koreai háborúval szem­ben, egyre hangosabb a követelés, hogy véget kell vetni ennek a hábo­rúnak. („Békét Koreában!4* — kiál­tások.) Az Egyesült Államok szövetségesei nek -sorában is egyre nő az ellen­szenv, nemcsak a koreai háború el­len, de a hidegháborúval kapcsola­tos ' eszeveszett fegyverkezés és álla" Iában a csatlóst sors miatt. _ Ezért i Szovjetunió következetes béfcepoü- ttkája, a sztálini békepolitika egyre inkább meghallgatásra talál világszer te. A Szovjetunió és Kína vezetői­nek kezdeményezésére újultak meg a fegyverszüneti tárgyalások Ko­reában, melyeknek első eredménye, hogy kicserélték a beteg és sebesült hadifoglyokat. A szovjet kormány sorozatos békelépéseire válaszképpen Eisenhower, az Egyesük Államok elnöke, a nmlf hó közepén beszédet mondott a nemzetközi helyzetről, A Pravda, a Szovjetunió Kommunista Pártjának lapja április 25-én vezór- cikkfoan foglalt állást hozzá, A ma­gyar sajtó leközölte Eisenhower be­szédét és „ Pravda vezércikkét is. Eisenhower elnök bőszedének van néhány részlete, melv bennünket közelről écin£. Az elnök kijelentette, hogy minden országnak elidegenít- iieteülea joga az. hogy saját válasz­tása szerint alkossa meg kormány­zati formáját és gazdasági rendsze­rét. g hozzátett8, hogy nem igazol­ható egyetlen országnak o.yan kí­sérlete sem, hogy , a kormányzati for­mát rákényezeri'se más országokra. ’ Számunkra, magyarokra, e két té­tel megvalósulása 'az Egyesült Álla­mok politikájának alapos megvá - tőzását jelentené mert az elmúlt nyolc esztendő folyamán — és hozzá­lehetjük: e kijelentések elhangzása óta is — iépterrnyoonon mindennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. A ma­gyar nép saját választása szerint ai- kolí'j m..g konniwvyzati tormáját. Azt. a tormái, melyben a dolgozó nép erős kezében van a hatalom. A mia­gyar nép maga dolgozta ki azt a gazdasági rendszerét, melyben nin­csenek1 henyélő gazdagok és nyomor ban éló tömegek, nincs munkanélkü* 'iség és nincs rettegés a mindennapi betevő falaiért. Ennek dacára, népi demokráciánknak szakadatlanul ré­sen kell állnia az olyan összeeskü­vésekkel, szabó tálasokkal kémkedé­sekkel szemben, amelyek kezdemé­nyezése, szervezése és pénzelése ázin* le'kivétel nélkül az Egyesült Álla­mokból indul k’l. Ezeknek a barátság­talan cselekményeknek célja a ma­gyar kormányzati forma megváltoz­tatása olyanképpen, hogy „ dolgo­zói nép uralma helyébe a régi ki- liákmányolók a fasiszta tőkések és nagybirtokosok kerüljenek vissza. Az Egyesült Államokban most is oly tatódnak azok az úgynevezett lel- .».abadítási ígérgetések, amelyek iá" ivegében azt jelentik, hogy a felsza- mdult magyar nép nyakára vissza «eretnek ültetni rég; reakciós urait, ízért örülnénk, ha az elnök ki jelen­éseit. megfelelő lettek is követnék, ígyelőiy azonban azt hogy velünk zeniben ez a politika a gyakorlat­ún is megváltozott vo na. még nem apasataltúk. Eisenhower beszédében, készségét yilvánitoil'i aziránt, liogy az Egyc- ült' Nmnzefep Szervezetét olyan itéaménnyé változtassák, amely va­dján meg tudja őrizni valamennyi ép békéjét, ős biztonságát. I: t is reg kell állapítanunk: a tények mást mutatnak. Hazánk feive- l.ét az Egyesült Nemz-tek Szerve" itébo eddig mindenekelőtt az Egye.- iit Államok akadályozta m:g. Csak i elmúlt esztendő folyamán ötször ’^ásították el a Szovjetuniónak azt megegyezésre törekvő javaslatát, oav a felvételre- jelentkező vala­mennyi országot, köztük hazánkat is, felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.' Ezért m; e téren is ah­hoz a magyar közmondáshoz tartjuk magiunkat, hogy „az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.“ (A tömegben új jelszó születik: ,,Népfrontra sza­vazón(- — ez lesz a mi válaszunkI“ kiáltják.) Az elnök bestédébe,, úgy állította be a fegyverkeÉési versenyt mintha az Egyesült Államok vezetői fájlal" nák legjobban, hogy iskolák, kór­házak és utak helyett bombázókat és hadihajókat kell gyártaniok. Na­gyobb nyomaték kedvéért felsorolta, hogy egy-sgy ilyen gyilkoló eszköz- bői mi mindent lőhetne a polgári la" kosság számára készíteni, A hiba csak ott van, hogy az amerikai tő­késeik — és a tőkések általában — nem azt termeli^ elsősorban, amire a dolgozó tömegeknek legjobban szükségük van, hanem azt, ami a legnagyobb, a maximális hasznot biz losítja számukra. A legnagyobb hasz­not pedig a hadiszállítások adják. Emiatt a háborúk bennR a hideghá­ború is, a hadiszállítók, a halálgyá­rosok számáré valóságos aranyosét jelentenek. A napokban olvastam egy amerikai egyetemi tanár cikkét, aki rámutat arra, hogy a koreai há­borút követő 2 év alatt a legfontosabb 100 amerikai nagyvállalat 44 milliárd dollár értékű katonai megrendelést kapott. E hatalmas vállalatok, me­lyeknek vezetői ma miniszterek az amerikai kormányban. sokmilMardo« jövedelmük hé‘.harmadrészét e há­borús megrendelésekből szerzik. Hogy ez mennyire köztudomású, arra idézem Hughes angol országgyűlési képviselő cikkét, aki két héttel ez­előtt a következőket írta: „Bármit mondjon vagy tegyen is a Szovjetunió a béke érdekében .. ■ a hadügyi tárcák miniszterei mindig készen tartják emlékirataikat és szakértői véleményeiket, amelyekkel bizonyítgatják. hogy a Nyugatnak folytatnia keíf a fegyverkezést. El­végre az ő kenyerük a háborús hí­resztelésektől függ. Ugyanez áll a fegyverkezési iparokra is. Azok a cégek, amelyek zsíros megrendelése­ket kaptak drága, új fegyverek gyár tására, nem szeretnék ha ezek a tervek megváltoznának. Mind az Egyesült Államokban, mind más nyu­gati országokban is bizonyos üzleti körök kész szerencsétlenségnek te­kintik a nemzetközi helyzet bárminő javulását Ezekután érthető hogy a Szovjet­unió komoly békelépéseire a new" yorki tőzsdén ké; nap alatt hatmll- úárd dollárral esett a részvények ér. teke. Az amerikai tőkés lapok való­ságos „békepártokról“ írtak. .,Mi lese., ha kitör a béke“ ilyen címmel cik­keznek a lapok, (Nagy derültség.) A haláigyárosok a béke létrejötté: ugyanolyan szerencsétlenségnek ‘ártják, mint murakásember a háború kitörését. A tények tehát azt mutál­ják, hogy a tőkés országok gazda­sági vezetői nem nagyon óhajtanak békés fogyasztási cikkeket gyártani gyilkos foadiisaerszámok helyett. Ellen- kezűleg. Megvannak rettenve, hogy a koreai béke létrejötte leapasztja jövedelmük véres forrásút. Eisen­hower beszéde óta az Egyesült Álla­mok egyik-másik- politikusa új, uszí­tó, kardcsörtető szónoklatot tartott, ami arra mutat, hogy nem akar szá­molni a nép és az egész világ béke­vágyával. Nem kétséges viszont, hogv maga az amerikai nép zöme a koreai háború békés befejezését követeli. Az angol tőkések folyóira­ta. az ..Economist“ ez év május má­sodik; számában például megállapít­ja, hogy az amerikai közvélemény soha még nem várta úgv a koreai fegyverszüneti tárgyalások békés és sikeres befejezését, minit ma. A népek békevágyának növekedé­sét mutatja, hogy ma már a tőkés országok lapjainak hasábjain is egyre gyakrabban olvashatunk olyan kijelentéseket. amelyeket egy-két hónappal ezelőtt hiába kerestünk volna, Anglia .legnagyobb polgári lapja, a négymilliós példányban megjelenő „Daily Express“, a „Prav­da“ vezércikkével kapcsolatban pél­dául azt írta: „Minden nép szenvedélyesen állít­ja a békét, de állandóan növeked­nek a kételyek, oajjón a nyugati, főként az amerikai politikusok visel­kedése és beszéde a Szovjetunióval oaló ellentétek elhárításához vezet­nek-e. Állandóan erősödik az a féle­lem hogy ezek a politikusok nem ápoljak, hanem földbe tiporják a béke zsenge hajtását".4 Sokasodnak tehát a jelek, melyek mutatják, hogy egyre nehezebb foly­tatni azt a rég: imperialista taktikát, amely békéről beszél, de háborút ké­szít elő. Egyre szaporodnak a tő­kés országokban is azok a' hangok, amelyek vezetőiktől „ügyes fogások“, „sikerült trükkök“ helyett tetteket várnak a béke kérdésében. Egy sor választás, amely az utóbbi hetekben zajlott le, ugyancsak azt mutatja, hogy a tömegek békevágya fokozó­dott. Japánban a választásokon meg­bukott az a kormány, amely a fel­fegyverzést képviselte. Dániában ki­sebbségbe került az a kormány, amely az amerikai bombázók számá­ra repülőtereket akart engedélyezni. A francia községi választásokból a kommunista párt került ki győzte­sen. (Sagy taps. „Éljen Thorezl'4- k iái fások.) s ő most Franciaország olsö mártja: azok a pártok, amelyek a felfegyverzést hirdették, vesztettek. Az a hosszú huzavona, amely Nyu- gat-Németországbau a felfegyverzés kérdésében tapasztalható, ugyancsak a nyugatnémet tömegek növekvő bé- kevágyára és ellenállásáfa mutat. összefoglalva megállapítható, hogy a béke híveinek tábora az utolsó he- tpkben, hála a Szovjetunió szívós, következetes, fáradhatatlan béketö­rekvéseinek. megerősödött. Erősödött az a remény is, hogy a békét köve­telő százmilliók nyomása vissza tud­ja szorítani azokat, akik a hideghá­borút szítják vagy új háborúra spe­kulálnak. Mit tehetünk mi, magyar dolgo­zók a Ínéke megvédésének ügyéért, a béketábor erejének további növelé­séért? Hogyan járulhatunk legjob­ban hozzá, hogy a béke táborának reánkbízott szakaszát legeredménye­sebben megőrizhessük? A béke meg­védésének nálunk mindenki közvetle­nül harcosa, aki jól végzi munkáját. A május 1-j felvonulásokon ezrével vittek dolgozóink ilyen feliratú táb­lákat: ..130 százalékos teljesítmé­nyemmel védem a békét!“, „220 szá­zalékos teljesítménnyel harcolok a békéért!" E feliratok mutatják, hogy dolgozó népünk tudja, hogy jó mun­kával nemcsak a saját életszínvona­lát emeli, nemcsak hazájának fejlő­dését mozdítja elő, de egyben erőtel­jesen támogatja a béke frontját. Mint minden jó ügynél, a béke meg­védésénél is egy beesik az egyén ér­deke és a haza, az emberiség hala dúsának nagy kérdése. Mindnyájan aktív harcosaivá válunk békénk meg­védésének. amikor a magunk helyén, a magunk posztján jól végezzük munkánkat, teljesítjük és túlteljesít­jük hazánk szocialista építésének tervét, éberek vagyunk és határozot­tan, keményen fellépünk a háborús uszítok ügynökeinek minden meg­nyilvánulásával szemben. A béke nagy ügyéért dolgozunk, amikor őr­ködünk a népi demokrácia minden vívmánya felett, amikor küzdünk a fegyelmezetlenség, a pazarlás ellen, a szájtátiság megnyilvánulásaival szemben. Harcolunk a békéért, ami­kor meg szorosabbra vonjuk az őszinte, baráti viszonyt felszabadí­tónkkal, a hatalmas- Szovjetunióval, a testvéri népi demokráciák orszá­gaival, az egész világot átfogó sok- százmilliós béketábor minden hű katonájával.’ A népfront választás is a bekeharc nagy csatája. 1. választáson nemcsak a hazánk további felein cl kedését és felvirágzását célzó nagy ulko ások, a második ötéves terv hatalm i- cél­kitűzései mellett állunk ki. .3 vá­lasztás egyben nép-zavazás i- a leg­fontosabb célkitűzés, a béke megvé­dése mellett. Ezért a május IT-i vá­lasztás nemcsak a dolgozó magyar nép belső ügye. de rendkívül nagy- nemzetközi jelentősége is van, első­sorban a béketábor megerö-ödé-e szempontjából. Az ellenség a legna­gyobb figyelemmel, árgus szemmel kísérte eddig is ennek a választásnak előkészületeit. Még jobban figyeli magát a választást, és a szavazás menetéből, számaiból, mint nyitóit könyvből fog olvasni. Ha dojgo/.ó népünk zűrt sorokban, lelkesen vonul fel a függetlenségi népfront zászlaja alatt, ha egyeinberként -/uvaz le. jobb. szocialista jövőnk és a béke megvédésének nagy ügye mellett, úgy ez újabb győzelmünket és az el­lenség súlyos vereségét jelenti. <Fel­kiáltások: „Békét akarunk — Ráko­sira szavazunkf-4) E győzelem li i erőt ad a béketábor katonáinak itt­hon és szerte a világon. A magvvar nép a választás napján ezt is tartsa szem előtt. Erre gondol­janak a magyar anyák, a magyar nők. béketáborunk e hű, lelkes ka­tonái, akik annyit szenvedtek a há­borútól, s minden áldozatra készek a béke megvédéséért. A mi elemünk a teremtő béke! (Nagy taps). A mi hazánk a béke országa! A magyar nép a béke népe! („Harcolunk a bé­kéért!“, „Békét akarunk — a nép­frontra szavazunk!44 — kiáltások.) Ezért nyilvánítsa ki szavazatával egységesen elszántan az egcs-z nemzet azt az akaratát, hogy tánLorithalatla- nul halad tovább a béke megvédésé­nek, jobb jövőnknek szocialista út­ján. Azon az úton, melyet eddig is követett és amelynek annyi eredmé­nyét köszönheti. Legyen c választás békés, szocialista fejlődésünk új ha­tárköve, új győzelmek, új sikerek, új virágzás forrása! (Percekig tartó viharos taps. Zúg végig a Kosm fil­léren a kiáltás: „Békét akarunk — a népfrontra szavazunk!“ „Hurrá! Hurrá", „Éljen Rákosi! Éljen Rákosi! Hurrá! Hurrá!“) NEMZETKÖZI SZEMLE Az emberek száz és százmil’iói ke­leten és nyugaton a koreai Keszon felé fordítják figyelmüket ezekben a napokban. Keszonban a fegyver­szüneti küldöttségek sátrában a béke és háború nagy csatája folyik már csaknem két heíe. Az egyszerű újságolvasók számára néha talán túl komp ikátnak tűnhetnek a ha­di foglyok hazatelepítésével kapcso­latos különböző javaslatok és ellen- javaslatok egyes részletei, azt azon­ban a londoni dokkmunkás éppen olyan pontosan érzi, mint n Debre- cen-környéki magyar parasztember, hogy ebben a harcbau nemcsak a hadifoglyok hazatelepítéséről, ha. nem a nemzetközi helyzet feszült­ségének enyhüléséről és esetleges megszüntetéséről vagy e feszültség további fennmaradásáról sőt kiéle­ződéséről van szó. És ahogy múlnak a napok, úgy győződnek meg egyre többen nyugaton is arról, hogy a békés megegyezést az amerikaiak akadályozzák, pontosabban szólva azok az amerikai és nyugati körök akadályozzák, amelyeknek érdekük a nemzetközi feszültség fenntartása, s amelyek a koreai háború folytatá­sára és kiterjesztésére törekednek. Hogy ez mennyire így van. azt az angol burzsoá sajtó hangja bizo­nyítja a fegviLúgosabban. Ez a sajtó, az angol nép fokozódó !»ékeköveté­lésének. de ezen túlmenően az an­gol-amerikai imperializmus növek­vő ellentéteinek hatására is. az utóbbi napokban szokatlan élesség­gel támadta az amerikaiak meg­egyezés-ellenes magatartását és a „józanság és a tárgyalások szelle­mének“ érvényrejuttatását köve­telte. Ebben a helyzetben hangzott el csütörtökön a koreai-kínai kii'dött- ség újabb, nagyjelentőségű javas­lata. • A koreaiak és kínaiak újabb javaslata A javaslat lényege az, hogy a nem közvetlenül hazatelepített hadifog­lyok maradjanak eredeti őrzési he­lyükön, s ott egy semleges nemze­tekből a ló bizottság vegye út őket és gyakoroljon ellenőrzést felettük. E bizottság kötelessége, hogy négy hónappal a felügyelet átvétele utáii -t- miután az érdekelt nemzetek megbízottai már elvégezek a szük­séges í'elvi'ágosító munkát a fog­lyok között —- megkönnyítse a hadi­foglyok végleges akadályta’an haza- telepítését. Azoknak a hadifoglyok­nak sorsúról, akik e négy hónap eV telte után sem kerülnének hazatele­pít ősre. egv po itikai értekezletnek kel! döntenie. A koreai-kínai fél javaslata újabb nagyfontösságú lépés a kérdés ren­dezésére. A koreai-kínai fél termé­szetesen nem azért tette ezt a javas­latot, mintha korábbi javaslata)! helytelennek tartaná, Nnin Ír tábor­nok külön hangsúlyozta is nyilat­kozatában, hogy az ápri is 26-án e’ő- terjesztett eredeti koreai-kínai ja­vaslat észszerűbb mint ez az új, az amerikaiak álláspontján alapuló in­dítvány. A koreai-kínai kü’döttsés csütörtöki javaslatával további lé­pést kíván tenni a békés megegye­zés érdekében és javaslatával azt célozta, hogy a világ békeszerető népeinek a koreai fegyverszünet létrejöttébe vetett őszinte reményei ne szenvedjenek hajótörést az ame­rikaiak megegyezésellenes magatar fása miatt. Ez a koreai-kínai békelépés jogo­san erősítheti a békébe vetett remé­nyeket. E javaslat újra messzeliang. zóan bizonyítja ország-világ e'őtt, hogy a Szovjetunió-vezette béketá­bor országai minden eroiiikkel küz­denek az. emberiség leje fölött í függő háborús fellegek szétoszlatá- sara, e javaslat messzehangzó bizo­nyíték arra, hogy a háborús tel le­gek szétoszlatá.sa igénis lehetséges és hogy a békés megegyezés útjá­ban csakis az amerikai és más mo­nopolisták maroknyi csoportja áll. Korai lenne ma még arról beszél­ni, hogy mi lesz az újra sarokba szorított amerikai hivatalos körök válasza erre a javas'atra. Az azon­ban már az első visszhangok alapján megállapítható, hogy a koreai-kínai javas'atok ereje fokozta az imperia­lista télboron belüli megoszlást, sőt a nagyfokú zavaron túl még az ame­rikai uralkodó körökön belül is fel­színre hozott bizonyos ellentéteket. így — a „Reuter“ jelentése szerint — Eisenhower elnök és „vezető ta­nácsadói“ arra a vé'eményre jutot­tak. hogy a koreai fegyverszünetre vonatkozó legújabb kommunista terv egyes feltételei elfogadhatat­lanok." Ugyanakkor neroyorki lap­jelentések olyan roashingtoni érte­süléseket közű nek, melyek szerint a koreai-kínai javaslatok ..további tárgyalások aiapjánl szolgálhatnak." A „New York Herald Tribune" a ja­vaslatokban szereplő semleges bi­zottsággal kapcsolatban pedig egye­nesen azt írja, hogy „ezt a bizott­ságot az Egyesült Nemzetek becsü­lettel elfogadhatják.“ ,,Remény és alap a végleges megegyezésre* Az imperialista táboron belüli el­lentét különösen élesen mutatkozik meg ha az angol burzsoá sajtó kom mentárjait nézzük, amelyek többsé­gükben helyes’éssel fogadták az új koreai-kínai javaslatokat. ,,Londoni megfigyelők szerint jelenti a „Reuter“ tudósítója — a kommunisták engedménye reményt és alapot nynjthat a végleges meg­egyezésre. ..Az angol külügyminisz­térium szóvivője, „fontos fejlemény­nek" minősítette az új javaslatokat és hozzáfűzte. hogy „azokat igen alaposan tnnu'mányozni fogják." A szélsőjobboldali „Daily Mail“ már beszámolójának címében kifejezésre juttatja állásfoglalását, amikor „Kö­zeleg a fegyverszünet“ felirat a'alt ismerteti a javaslatokat. A konzer­vatív „Dai'y Express“ „A béke új reménye“ címmel adott bírt a leg­utóbbi eseményről. Az angol bar- zsoá vezető körök lapja a „The Li­mes“ óvatoshungú vezércikkében hosszú köntörfalazás után végül is annak beismerésével vészi, hogy ,,A kommunisták magatartása meg­erősíteni látszik azok vé cményet. akik szerint a kommunisták valóban be akarják fejezni a koreai hábo rút.“ A konzervatív ..Yorkshire Post“ rámutat, hogy az új koreai-kinal ja­vaslatokban „Olyan engedményeket tettek, ame'yek a későbbiekben igon fontosnak bizonyulhatnak.“ „A ko­reai fegyverszünet, rigy a koreai béke — hangsúlyozza n továbbiak­ban a lap — első Iépé-s volna a Ke­let és Nyugat közötti feszültség eny­hítéséhez. A megegyezés a megeny- hu'és politikájának bevezetései je­lezné a két tábor részérő1. De nemcsak az angol sajtó ismeri el a koreai-kiuni javaslatok nagy jelentőségét. ..Az ENSZ küldöttségek körében, a legutóbbi kommunista javaslatok hírére újjáéledt a re­mény — je’enti a „Reuter“ New Yorkból — hogy ezek a javaslatok a koreai fegyverszünet megkötésé­hez fognak vezetni.“ A nemzetközi problémák békés rendezéséért vívott küzde'em folyik tehát tovább. A harc méír nem dőlt e!. A koreai-kínai javaslatok azon­ban újabb erőgyarupodást, újabb tekintély-növekedést jelentenek a béketábor híveinek a milliók és mil­liók életéért és boldog jövőjéért ioljó küzdelemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom