Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-09 / 107. szám

* Éljen és viruljon a magyar és szovjet nép örök testvéri barátsága! A választási béke verseny, a választás sikere érdekében segítsék a bányák pártbizottságai a DISZ szervezetek munkáját Á népnevelők ismertetik a népfront felhívását Egy hét választ éí bennünket Báayászfiaía'l'jainjk döntő többsége szavaz élétében először. Helyes '«készítésük a választási., DISZ elwvezeiehikre különösen nagy' fel-' adatokat ró. Tartós politikai felvilá- Sosító munkával meg kell győaniök ^aiamerinyi fiatalt, • csak úgy járul" ha;tnalc méltón az urnák elé, ha ma- fadéktalauul teljesítették tervüket. Szavazataik- értékét termelési. ered­ményeik határozzák meg. Bányász szervezet-emk választási agi- ®jáójáaialr tehát elsősorban a tervek ^adennapi teljesítésére kel; mozgc- 5itani-a. Ä választási agifáciénak 3 terveit teljesítését keli elesegilei?! Széchenyi"afenán Pruasina elvtárs., «2-titkár szinte mindennap végcg- a DlSZ-brigádokat, mozgósít, jf?rTez> híréi és dícsér. Ugyanezt .s.nálja Is-tván-aknán Gadó elvtárs Rt Vanhaic .eredmények, mégpedig Seszan kiemelkedők. Farkas Józssf U DlSZ-csapata 206, Glock Imre . 5>2<aapata 205 százalékra teljósí- !®[je tervét és az elsők 'közé kerül- Báréit Ádám 101.6, Kotoucs fi,0r 1B| Meaner Lajos 135, Szel- . . Jakab 147 és Mezei János 221 «azaiékot értek el. .««nek ellenére választási agitáció" c bányász DlSZ-szervezsteiniknél u® beszélhetünk. Ezek a fiatalok üp töredékét képezi,,v az akna fia. „ -fsának 2. pécsi szénbányák dol- zoinal; fele fiatal és a fiatalok* lg- csak 25 százaléka tett felaján­lj 1 ég csupán hárman tettek egvé- ^ vállalást. A pécsi .szénbányák pe- 3 nem teljesítik tervüket Pécsöá- J& ?7'* 0 2 * * * * * *' Szabolcs 82.6. Vasas- 92.7 tj^flékóri áll. Hol van tehát a iöb- Va munkája, helytállása? — 3Y ők talán nem éraük feleléssé“ tervük teljesítése iránt? ök éipnéneik versenyre egymással- JjjjWéanyatoáBt túl napról-n-a-pra ko- bán'. ereclményeiikeí? N,e.m vitás, -Yésafiatffljatokra most- bátran gátunk. Most .is ugyanúgy 'helyüket, mint a fejsz,aba. Sl|t‘asi heten, csak nincs aki mozgó- &■ ’ .szeiyezz®. irányítsa őket, nincs lörődjék velük. ,6t .Pécsi, szénbányák DlSZ'szerve- l0J®Inek életében az utóbbi hóna­id“ biponvos fejlő­tj,;Az ,elmúlt két hónap alatt (> .fb^nyán négy, litván-aknán négy. v^b-akuán hat DISZ brigádot, szer- ki. Ez a fejlődés azonban nem iflD‘e8’í|ő. Kern felel men a .követel, (gyöknek, mert a DISZ ezerveze- hágják át.az egész ifjúságot, a mozgósítják az egész fiatalságot a- tervek teljesítésére és .jelenlegi ál­lapotukban képtelenek is erre. Szétíhenyd-áknán például 570 fiatal dolgozik, az aknai DISZ bizottságnak mindössze bét tágja van. Alapszer­vezetek, Ifjú ..Gárdisták nincsenek. Ez a--hét fiatal még. ak-kor-sem tud­na megmozgatni 570 embert, ha éjj él- nappal a bányát járnák ésSba .vala­mennyien következetesen végrehajta,. ná-k feladatukat. Pedig még ez a hét tagú vezetőség sem egységes,, mert Főző György — aki azt a megbíza­tást kapta, hogy szerkessze a fali­újságot (a faliújság szőrén-szálán el­tűnt), — a jé munka helyett ellenté­tet szít a legényotthoni és telepi fia­talok között. Hasonló a helyzet a többi aknákon is. Mindenegyes funkcionáriusra 30 fiatal jut. Harminc fiatalt pedig egy ember a bányában mozgósítani, ne­velni, irányítani nem tud. Marosak .egy hét választ el május 17-től, a választás napjától. Ez alatt az egy hét alatt mozgó,sí,tani -kell valamennyi aknán az ifjúság többsé­gét, hogy* teljesítse a tervet, fel kell készíteni politikailag a választásokra, hogy DISZ szervezeteink ezt -a mun­kát” el tudják végezni, most fokozott mértékben szükséges a pártbizottsá­gok segítsége. Farkas elvtárs. a Köz­ponti vezetőség június 23-i ülésén mondotta: ,.A felelősség az Ifjúság között í végzett munka -nem kilégítő helyzetéért, elsősorban a pártot terheli“ Ez vonatkozik a pécsi szénbányák pártbizottságaira is. fi pánbizoüságok íelelősek a DISZ munkájáért Pártbizottságaink látták, hogy a ülSZ-szervezétek munkája nem ki-' elégi tő, ismerték a hiányosságokat, nehézségeket és látták a felszabadu­lási verseny után a visszaesést Is, kellő -segítséget .azonban nem adtak. Szóehen yi-aknán például a pártbi­zottság .61 fiatal párttagot hízott meg, ázzál, hogy a DISZ-ben végez­zen pártmunkát. Ezeknek a pártta­goknak jelentős része azonban már a pártban sem dolgozott és így a DISZ ben n-ég -kévésbbé -lehetett segítségük­re számítani. így például sein Baracskai János, sem Behe^ József, sem Bnzsa elv társ nem tett semmit hogy a DISZ munkája megjavuljon, a pártszervezet sem ellenőrizte, hogy az átadott párttagok kaptak-s meg­bízatást és végrehajtották“©. Fischer elvtársi, a Szediínyraknai pártbizott. ság ágit. prop. titkára arra a kérdés­re, hogyan dolgozik a DlSZ-ize-rve" zet, azt válaszolta, hogy/ csak nem­rég (februárban) jött meg pártiskolá- rói nem foglalkozott még vele, — Több segítsége; kíván a DISZ Beck és Szécsi elvtársaktól, is. Mos.; a vá­lasztások előtt egy -héttel nem elég csupán tanácsokká; segíteni a fia­talokat', csak úgy lőhet most mar a tervek túlteljesítésére mozgósítani, ha a DISZ a pártcsoportokon' keresz­tül operatív segítséget kap munká­jához. Igen kevés az a segítség, arait Cil­idig a városi DlSZ-bizottság. 'nyújtott ■az aknai DISZ"szervezeteiKn.efe. Két­ségtelen: két ember a város* vala­mennyi DlSZ-szervcjetéf nem -tudja helyesen irányítani. Élesen fel ’keli vetni -ezért a felelősséget a város; pártbizottság szervezési osztálya fele is, mert hónapok óta beletörődőit abba, — annak ellenére hogy vilá­gosan Iáit., a DISZ munkájában mu­tatkozó hiányosságokat —. hogy a városi DlSZ’bizio-ttságnak csupán két munkatársa legyen. Ez jelentősen elősegítette, hogy a fiatalok közöt; végzett politikai munka gyengült az aknákon. Teljesíieni kell a lervet, fokozni kell az agilációt Mi tehát a teendő? Rövid idő van már csak vissza de ez alatt a né­hány nap .alatt még igen jelentős eredményeket érhetnek el az aknai DlSZ-bizottságok. Tovább kell men­niük azon az úton, amelyen egy-loét napja elindultak. Tovább kell erősí­teni mindenekelőtt a DISZJbrig-ádo- kat, nyilvántartani eredményeiket, népszerűsíteni a legjobbakat. Helyes kezdeményezés, amit Pécsbányajele- pen valósítanak meg hogy céiprér miumot tűznek a választási béke-ver­seny legjobbjai elé. Tovább kell fejleszteni és egyre több DISZ fiatalt bevonni a páros- versenybe. Deák József pároeverseny re , hívta ki Bencze Józsefet, mind­ketten 1120 százalékot vállaltak. Ben- cze József akkor még 70 százalékra teljesítette terv-ét és amikor két nap múlva felkereste a DISZ bizottság titkára a munkahelyén, azzá! fogad­ta, csak röviden, sietnem -kell, ne­hogy lemaradjak. Tervét máris lOíj százalékra teljesíti Végül pedig sürgősen hozzá kell fogni a szervezéshez. Létre kell hoz­ni a harmadalapszervezetekét. Ehhez pedig nyújtsanak az eddiginél sok­kal nagyobb segítséget az aknai pártbizottságok, a ,városi DISZ bízott sag -és- nem utolsósorban a városi pártbizottság szervezési osztálya. választás napjától, Ezt az időt jól fel kell használni népneve oinknek Többet kell beszélni a szavazásról, tovább kell növelni dolgozóink ön­tudatát, jobban kell lelkesíteni őket a választási 'békeversenyben tett vál­lalásaik teljesítésére. A szivazásr-’ való mozgósításban -a« ’eddigieknél sokkal nagyobb lendületre, meggyő­zőbb népnevelő munkár,, van szük­ség. Népnevelőink eddig is szép ered­ményeket értek él politikai felvilá­gosító .munkájukban, azonban még jobb agítációs munkára van szükség. Népnevelőink közül egyre többen felismerik, hogy legjobb agítációs fegyver a Magyar Függetlenségi Nép­front választási felhívása. Dalos Já­nos elvtárs. a Sopiana Gépgyár nép­nevelője már hatodszor tanulmányoz­ta a. népfront felhívását. Minden al­kalommal többet és többet tanult belőle. Emellett rendszeresen olvassa az újságokat, d-e tanulmányozza a központ;, kiadványokat -is. Mind t nagy segítség ahhoz,, hogy a kérdé­sekre helyesen válaszoljon. Nagy hasznát vette „ tanultaknak akkor is, amikor az Ady Endre utcában Vid-ákovicsné megkérdezte.: ,,Szerel­ném tudni, mi is az a népfremt.“ — Dalos e-ivtárs így magyarázta: „A múltban nem mondhattuk el, hogv miénk dolgozóké az ország. Ak­kor a-z szavazhatott, akit az urak akartaik. Ma a miénk, dolgozóké a magyar tőid. Már a 18. életévét be­töltött fiatalok is szavazhatnak, ez is a demokratikuK rendszerünket mutatja. Á népfront — a kulákokon és a kapitalistákon kívül — magá­ban foglalja az egész magyar né­pet. A népfront tehát nem más, mint a pártunk, a Magyar Dolgozók Párt­jának és az egész magyar dolgozó népnek összefogása, egységes front- ja.“ Dalios elvtárs és társa, később Eelkeresto a Helling családot. Hosz. szán beszélgetíeü- itt is. Megtudták, hogy az idős Helling bácsi jó! kive­szi részét a választás; békeverseny- ből, mert mint kőműves. 170—180 százalékot teljesít. Dal-los elvtárs is­mertette a választási felhívás- néhány pontját. Heiling- bácsi előhozta, hogv »■■zépefe, mgyszedűek a terveink, amit végre kell hajtani. De bátran feltárta a hibákat is. — Sokan vannak.-még, akik elher­dálják a nép vagyonát, így a cemen­tet is. Egyszerűen csak leszúrják a zsákokat, nem törődnek vele, ha ki­reped. ha elszóródik. Ez pedig igen nagy kár. Daílos elvtárs megké-ief* te: „Mii tett annak érdekében, hogy megszűnjön- a felelőtlenség?“ — Jelentettem szakszervezetnek, •reg szóltam is nekik — mondta. A népnevelők megdicsérték érte. Elmondták, hogy a takarékosság', a becsületes munka árán .érjük majd i. hogy 50 százalékkal fog emelked­ni a dolgozók reálbére am; azt jt>- enti. hogy még több ipari és fo­gyasztási cikket vásárolhatunk. Tamás Jenő. a Dohánygyár nép levelője csaknem 150 százalékot ért •I eddig a választási békeversenyben. Nemcsak a teámeiésben, hanem a véonevelö munkában is példát mu­tat. üzemében ha ebédszünet van. vagy más alksícin adódik a nép­front felhívását i-inerteil Amikor csati akozott hozzájuk Rum Béla. “p oea arról beszélt Szál Gyulává, hogy újabb hatalmas tennőfö'őrt m rünk a más-or]:-. ö -'ves tervben — J népfront felhívása azt mond- t ia, fioyy 050—700 ezer kgtusttrálls holdra emeljük az öntő nőit mező- gazdasági területei, — mrwrvanim. — Igen n-ag.v dolog ez is. Több búsa, több vetemény terem. Ez pedig azt mutatja hogy olcsóbbal; lesznek m árak is. — így lesz... mondták a többiek. Csakhogy — folytatta Tamás e.lvtáre — gépek is kellenek. — Itt már nem­csak hogy helyeseltek, hanem beszél­tek Is a többiek. Ezt akarta Tamás elvtárs. hegy véleményt mondjanak a- dolgozók. Komlóról beszéltek. hog\ az >/.á'- Ktja a szenet a Sztáünvárosnak. Ott kokszot készítenek belőle, aztán va­sat -és acélt gyártanak. „Lesz cin! gép a mezőgazdaságnak. lehe‘.mű­velni az öntözésre kérőig terüteieket isH — mondották. Aztán ismét vi-éz- szatértek a felhívásnak arra a pór­jára, ahol az szerepel. hogv második ötéves tervben el kell ér­nünk, hogy acéltermelésünk evenként mintegy 3.5—4 millió tonnára'• — emeljük. Hogy világosabb ós érthe­tőbb legyen ez a hatalmas szám. Ta­más elvtárs elmondotta: „1938-bwti még csak 70 kiló volt oz egy főre jutó acéltermelés, ötéves tervünk vé­gére egy főre 236 kilő acél ]u‘. n második ötéves tervünkben ennél is jóval több. Népnevelőink munkájának egyik alapvető hiányossága, ho-gv nem kap­csolják össze a. népfront felhívását s többi mondanivalóval. Kövessék nép­nevelőink Dali os János és Tamás ■Jenő elvtárs példáját. _ A „Dunántúli Napló'' pályázatára be­érkezett levél, 'J'olna megye Paks községében születtem, S0, 195J szeptemberében kerültem Komlóra. Ijy aí hányt-veíett az élet. inig idejutottam. Né- S,va<JYUnk testvérek én vagyok a legidősebb. cuyöb ölig várták már, hogy elvégezzem az iskolát. Vjj "7 Nézd fiam. — szólalt meg édesapám a he]ffat kővető napon, — tudod, milyen nehéz (io, vagyunk. Nem tudok annyit keresni, u jóllakhassunk, rongyokban járunk. Te vagy fcgjptdősebb, nézz te is valami munka után. mert y~-’en nem tudom, mi lesz velünk. t^Nehezére esett édesapámnak e szavak kiej- te ‘ de nem tehetett róla. Igaza volt, Így kerül- rjj m éyes koromban egy Becker nevű 300 hol- ku fokhoz. ~~ Nan itt munka bőven — fogadott bennür,- a kutak és édesapámmal meg is egyeztek. Jó hely-e lesz nálunk a gyereknek — foly lg,p , a jó koszt mellett még szép fizetést is , ^ég utóbb is szerencséf. leszek gondoltam ^<nban, mert kocsisnak vett fel. Más'uap reggel .korán keltem. Munkaadóm a munkát. Ekkor jött az első csalódás. zülője new a iQvakftoi^ hanem a sertésólakhoz D/ vannak a disznók — mondta — nem tío^ «ük 180 darab az egész. Nem lesz más tr^ad< mint minden reggel megeteted és kihaj­ít! °ket a határba. Vigyázz; nehogy más földjé­0lónjenek, mert különben bajok lesznek ... esjjjói kezdődik — gondoltam magamban — ko- tis. vett fal és kanász fettem. Szólni azonban niertem. i)unPSZrc fölszaporodott a disznóállomány, több, re ^ 200 sertést kellett őriznem. A munka egy­,ehezebb, a felelősség mindig nagyobb lett. íde^0y®fceWW munkámat mindig jól ellátni. — saPám figyelmeztetése jutott eszembe: r0ric ^ndig azt csináld fiam, amit a gazda pa­lp^ s°l-. Legyél szófogadó gondolj arra, hogy ott. lésé/*1®!? három testvéred van, akiknek íelneve- Segííen.ed kell, kl^'ába volt. bennem a jóindulat, a növekvő leö//Í0Mcal mindig nehezebben tudtam megbír- és j • A úisznóállómány napró'.-napra növekedett 6g£9V képtelen voltam jól ellátni munkámat.-c?0 nap szaladgáltam ide-oda, de nme este leit néhány disznó beledézsmált a szépnek ígér termésbe. Vő"/ ^/nye, ejnye gyerök, már megint milyen csináltál. Ez nem lesz ám így jól — •le1, -’üzletelt a kulúk. — Tudom. — feleltem, a< hiába, ebedül kávés vagyok ennyi disz­A népfrontra szavazok nőhöz! Ezt már elengedte a lőle mellett. Amikor lejárt a hónap és fizetésre került a sor, a kulák a ma.ga módján felszámolta azt a kukoricát és burgonyát, amit a földön saját disznói megettek. Ahg kaptam néhány fillért. . Mit csináljak? — töprengtem magamban. — Menjek haza ismét szüleim nyakára? Nem! Lesz, ami lesz — gondoltam magamban. Lett is. A disznó^ asz eddiginél is jobban ráest&k a kuko- ricára és burgonyára, estig még nagyobb lett a kár. Estefelé jött a kulák, margóit és elment. — Fizetés már nem tesz. hát legalább ne verjen meg. — Így tűnődtem magamban hazafelé a nagy fatkával. Otthon már vártak. Nem a kulák, ha­nem 3—4 keménykötésü béreslegény. Így kezd­ték: — Na, te nagy legény, hát így tudsz vigyáz­ni gazdánk kukoricájára. Mit gondolsz., miből kapjuk mi a fizetést, ha tönkreteszed a termést — é$ ezzel püíölni kezdtek, a kulák által felbé­relt félrevezetett béresek. Ez az eset megismét­lődött másnap is, meg harmadnap is. A pohár csordultig telt és ’elszöktem haza. Itthon elpanc- szaltom szüleimnek, hogy miért hagytam ott Becker zsírosparaszto't. Nem hitték el, hogy ifyen rossz ember az a kulák. Küldtek vissza. Inkább világnak megyek — mondtam, de arra az átko­zott helyre nem teszem többé a lábamat. Végül mégis ők győztek, visszamentem a kulákhoz. — Sorsom persze maradt a régi. 9 1938-at írt a naptár s én még mindig a régi helyemén voltam. Megerősödtem, legénynek érez_ lem magamat. Egyszer egy vita során meg akart ütni a kulák. Én nem hagytam magam és leke­vertem nelá egy hatalmas poiont. Ezután jött az igazi.. A kulák azonnal teleíonálf, a paksi Örsre a csendőrökért. Másnap már vittek is. Az őrsön ütöttek-lérték anélkül, hogy egy szót is szóltam volna az igazam mellett. Á kulák szava szent volf előttük. A csendőrök hajamat csomóba kö­tötték és kifeszítették egy pádhoz. Lábamat és kezemet is lekötözték meg sem Tudtam moccan­ni. Hogy mit csináltak továbbá velem, azt már nem tudom, csak arra eszméltem f&l hogy csu- romvíz vagyok és nem vagyop kikötözve. Háromheti börtön után kiengedtek azzal, hogv menjek vissza a gazdámhoz és rendesen vi­selkedjem, mert ha mégegyszer kezükbe kerü­lök ... Nem mentem vissz„ sem gazdámhoz, sem szüléimhez de még a rokonokat is kerültem. Fel­mentem Budapestre, ahol nagynef\ezen bejutot­tam a csepeli gyárba. Két évig senki sem tudott rólam hogy hol vagyok, élek-e vagy mi történt velem. Kétévj távoliét után 1940-ben István napján kíváncsiságból én is elmentem megnézni az „Ist­ván királyi“ körmenetet, ahol találkoztam édes­apámmal. Nagyon megörültem. Ugyanaz a ron­gyos ruha volt rajta, amit utoljára láttam rajta. Megjött az „elveszett Schmidt Gyurka“ — röppent szét a hír a faluban. Nagv volt az öröm a „családban“, örültek a rokonok is. Mindenki szívesen fogadta „előkerülésemel“, csak a volt gazdámat öntötte el a méreg. — Éppen kapóra jöttél csibész — üzente. ~~ Egyik napon jött a postás markában fizetési meghagyást szorongatott. A kulák pénzt köve­telt, a sertések által okozott „kárért“. Nem fizet­tünk erre beperelt. A szekszárdi törvényszék hat hónapot sózott a nyakamba. A börtönre azonban nem kerülhetett sor, mert megkaptam katonai be­hívómat és bevonultam tényleges katonának. A felszabadulás után, mint sokmillió, társam, én is felsóhajtottam. Végre új éíátet kezdhetünk. Beálltam a magyar demokratikus hadseregbe és 1952 februárjáig hűségesen szolgáltam a hazá­mat. Leszerelésem után isméf. hazamentem „ fa­lumba és ott vállaltam munlíái. Rövidesen ha­talmas plakátok jelentek meg. bányászokat ke­restek Komlóra. Igi kerültem az országunk eg)ák büszkeségéhez az 1püfő szociálista bányavárosba, mint új bányász. Két szép gyermekem és egy aranyos kislányom van. Feleségemmel együtt nem azon törjük a lejünket, melyik gyéréi, ma­rad ki először az iskolából hogy kereshessen, hanem azon tervezgetünk, hogy melyiknek lesz nagyobb kedve tanulni, melyikből mi legyen, mérnök-e vagy katonatiszt. Néhány hónapos bá- nyászmultra tekinthetek c$ak vissza, de máris új bútor ékesíti lakásunkat gyermekeim, felesé­gem, meg én is új ruhákban járunk. Nem kell rettegnünk a holnaptól, mert a jövő a miénk, gyermekeinké. f, ossüth-aknán fl szerelőknél, Illés Károly föbányamesler körletében dolgozom. — Most is van felettes, vezető elvtárs, öleinek uta­sítását végre kell hajtani. De nem szid nem fe­nyeget nem veret meg senki, mint a múltban a kulák, hanem vezetőnk is velünk együtt kemé­nyen harcol a több szénért, a terv teljesítéséért, azért, hogy még szebbé, még virágzóbbá tegyük édes hazánkat hogy az átkos múlt többé vissza ne jöhessen. Hát ezért szavazok május 17-én a népfrontra. SCHMIDT GYÖRGY Kossuth-aknai bányász. i Választási irodalmi-est Május 12-én, kedden délután 6 óra­kor a Doktor Sándor kuitúrházban műsoros irodalmi estet tartanak a városi tanács népművelési osztálya rendezésében, ahol „Uj hazában új ember“ címmel Gergely Sándor. Kos. suih-díjas író tart előadást, A műsorban közreműködnek a Pé­cs; Nemzeti* Színház művészei. Min­den érdeklődő; szívesen iáinak. Be­lépődíj nincs. A bürokrácia félben maradt mozija Bár község dolgozó parasztjai örömmel értesültek arról, hogy községük mozihelyiség építésére több, mint 30 ezer forint összeget kap. Az elmúlt év márciusában cl is kezdték építeni a mozit. A fala­kat felrakták és mosl ott állnak tetőzet nélkül, mert a még szűk séges 30.000 forintot most sem kapta meg a község. 1’edlg járl utána a községi tanáes és ígéretet is kapott. A MOKÉP-nél arról be széliek, hogy a 30.000 forinthoz még 40.000 forintot kap a község. A megyei tanácstól egyik funkció nárius írásban is megadta a tanács­nak, hogy hamarosan megkapják a szükséges összeget. Bár község iauáestitkára volt a megyei tanács tervcsoportjánáL Ké_ résére azt a választ kapta, hogy ügye a népművelési osztályhoz tar tozik. A népművelési osztályon azt mondták, hogy az összeget már le­küldték a mohácsi járási tanács­nak. A járási tanácson így beszél­tek: ,,Azok magát csak ámították. Nines nálunk semmi pénz, még nem küldtek,'1 Ilyen a tanács berkeiben a bü­rokrácia. Az illetékesek sürgősen intézkedjenek, hogy Bár község dolgozó parasztjai mielőbb megkap­hassák az összeget, annál is inkább, mert a falakai az cső elmossa. De nem maradhat el a felclősségre- vonás sem. Szigorúan meg kel! büntetni azokat a bürokratákat, akik ennyi ideig ígérnek és köz­ben nyugodt lelkiisinercttel ülnek a 30.000 forinton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom