Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-08 / 106. szám

Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások dolgozói! Választási békeversemiyel karcolj átok a virágzó szocialista mezőgazdaságért! ___________________ EL ŐRE A MAGAS TERMÉSHOZAMÉRT Termelőszövetkezetek, á Ilaini gazdaságok, gépállomások dől gozöi. A munkafegyelem megszilárdí­tásával, a fejlelt termelési módszerek alkalmazásával, a választási békcvcrsennyel harcoljatok a vi­rágzó, szocialista mezőgazd aságért! Egyre töhb mezőgazdasági dolgozó teszi magáévá ezt a jelszót és indul harcba, hogy t953-ban minden eddiginél magasabb termést érjen el megyénkben. Kövessék az élenjárók példáját termelő- szövetkezeteink, állami gaz dóságaink, gépállomásaink dolgozói, az egyénileg dolgozó parasztok. Kukoricatáblájukat ötször kapálják, holdanként! a,lagtermelési eredményüket 40-röl 50 mázsára növelik A bólyi állami. gazdaság is a ká. W' December 211 tsz-tő! kapta az “fflú-lt évben az „aoranyőzőu“ claeVe- kukoricav-etőmagot, amelyet a “écémber 21, milliomos tsz Kossuth elnöke, Kaszapovies András !®Pv586lj$jel«lt kísérletezett ki. . A fagykár és az aszály ellenére Í negyven mázsás átlagtermést értek JsAs ezzel íújilia-ta.dtá-k 30 mázsás l'3ó v&s e| ő; rám y z a tuk a t. A _gazdaságban is, 'mint szerte az Ragban nehéz küzdelmet vívtak * epméshozamért. De jól felkészültek ír,,p a harcra. Tíz kataszteri hold ^«területüket összesen 2000 má- ,*? uversfoszfáttal, kevés istáltó- ltagyávai szórták be. Szovjet mód­szer tvik szerint- négyzetesen vetettek, tzelés után azonnal fogásaltak és f‘?ej megkönnyítették a trágyizAseal ^’ajba kerülő tápanyagok oidódá­A fagytól a gazdaság kukoricája ^ menekülj meg. Ennek elfensúlyö- holdanként 30 kilogramm pé- ,5oyai fejtrágyáztak. A kevés csa- í’atlék miatt "különös gondot fordí­tottak a gyomirtásra és a kapálásra. Négyszer kapálták meg kukorica- táblájukat. Elmulasztották azonban a kifa- gyobt részek újraveté-sét és emiatt holdanként mintegy «0—90 kiló- grammnyi siemveszts'ég volt. amelyet elkerülhették volna. Ezévb.cn még alaposabban felké­szültek a bővebb termés elérésére. Már a tél folyamán elhatározták, hogy az idén alkalmazzák a fészek- trágyázást és a négyszeri helyett ötszöri kapálást. A terméshozamot ezzel holdanként ötven mázsás csöves tengerire akarják növelni. A munka előmozdítására, a jó ta­pasztalatok kicserélésére a közeli hetekben tapasztalatcserére hívják meg a kátolyi December 21 tsz nö­vénytermesztő brigádjának' tagjait, Kaszapovics András tsz elnökkel, az „aranyőzőn" kukorica-fajtakifcfeér létezőjével együtt. így törekszenek a magasabb ter­méshozam elérésére a bólyi állami gazdaságban. A tavalyi 120 mays» burgonyával szemben ezévben 150 mázsát termeszt holdanként brigádom A?, elmúlt; évben a. bólyi állami jiWaságban n kedvezőtíesn időjárás /-■soére is az előirányzott 60 mázsás jíjSonyiaícnnéu helyett 120 mázsát hárították be. A magasabb bur- jj^Aaterrnéshozam síéréséért vívott j.^han ijívá’ó munkát végzett Grosz tea ?S’ -^'ó'OzatJvész, jó munkájáért ^meg ■ ezévben a „burgonyaár ^**^0 mester“ címet. Elmúlt évi ^bikájáról és ezévi terveiről a vetkeackot mondja Grosy. János. v 77 A múlt évben 26 hold burgonya. ‘,esterülete volt a gazdaságnak. Az í?esz tábla gondozását brigádomra yj*- A területet, még -az össze! ','°trágyáxa’l f kevert nyeiefos-zfártal j^TAztuk,, amely'; t azonnal al ászán. ElMti nehogy az őszj esőzések la’a,t egyenetlenül legyen tápdúe a A trágyázott területet Viljamsz jjj«, s®nitákkal tömörítettük hogy j^l megőrizzük nodveseégtartai* (r.j? Vetés előtt nagy gonddal válc- J % ki vetőguniókat, ültetés után azonnal gyomtalanítottu-nk, hogy a simHózássial megőrzött talaj- nedvesség ne a gyomnövényeket táp­lálja, hanem a gumók fejlődését se­gítse. — A burgonya gyors elvetésében nagy segítséget nyújtott egy bu-rgo* nyavetőgép elkészítése, amelyet szov­jet szakfcönyvek útmutatása nyomán szerkesztettünk. Régi, haszmál-aton- kívüíi vetőgépet alakítottunk át; sor­húzó ekét szeré!iüniv rá és így mun­kánk csak annyiból állt, hogy szabá" lyos közökbe ejtsük be a vetőmagot. — A burgonyabokrokat a gumó- képződés elősegítésére, a bő termés biztosítására, négyszer töltögettük, lazítva, pórbanyítva ezzel a talajt. '— Ezévben. a tavalyi tapasztala­tok nyomán, ismét aSkalmazeuv * bevált módszereket. A régebbi ered­ményekkel azonban már nem elég­szünk meg, A választási békeveisen-u •ikeréért, a népfront iij programm" iában a mezőgazdaságra háruló fel­adató, k megvalósításáért vállaltuk, hogy ezévben holdanként 150: mázsa burgonyát termelünk. Ennek elérésé­hez az élenjáró szovjet agrotechni­kát a burgonyatermesztésben teljes egészében alkalmazzuk. A jövöévi b-ő termést pedig azzal biztosítjuk, hogy a szovjet kolhozok példája nyomán a burgoó'yapaTcelíán már érés után kijelöljük a következő évi vetőmag­szükségletei ellátó burgonyákat, amelyeknek gumóit külön tároljuk. Az Ivándárdai Sarló és Kalapács tsz tehenészeinek versenye a magasabb tejhozam éléléséért Baranya megye terme-lőszövetíke" zeteinek tehenészei között nemes ve­télkedés. folyik a magasabb tejho- zam eléréséért a választási béke- verseny napjaiban. Az első helyet eddig az ivándárdai Sarló és Kala­pács tsz tehenészei vívták ki ma­guknak. Április havi fejégj átlaguk az át- tele’Itefcés viszonyai miéllott 7.5 liter volt, de ebbe n-em nyugodtak bele a tehenészet dolgozói. Elhatározták, hogy május 17-ig. a választási béke- verseny során fejék} átlagukat a múlt havi 7.5 literről 15 literre nö­velik. ‘ Ezzel a gondolattal fogtak munká­hoz a verseny első napjaiban az ivándárdai tehenészek, hogy adott szavuknak helyt is álljanak. Fokozatosan áttértek a zölidtafeai- mánoyal való etetésire és az egyedi takarmányozásra. Eddig csak rend- szertelenül végezték é; a fejés előtt és után a tőgymasszázst, most min­den fejősnél alkalmazzák. Nagy gon­dot fordítanak továbbá az állatok pontos etetésére és itatására is. 7-' Mindez már az e'ső napokban is nagyban elősegített,, a magasabb tej­képződést. Ezeknek a szovjet mód* szereknek a pontos betartásává! érte el Szálai Árpád tehenész is, — aki az ivándárdai tehenészek legjobbja — hogv álig hat nap alatt fejésii át­laga 10,3 literről 12.3 literre emel­kedett. Szala; Árpád példáját a többi tehe­nészek is követik ami azt eredmé­nyezte, hogy a Sarló és. Kalapács, ter­melőszövetkezet tehenészetében alig egy hét alatt 7.5 literről 11-re emeí- * lók a fejéei átlagot. Evetem Komló kiváló bányászainak példáját, én is sztahánovista leszek — fogadja Spanyó Ferenc vájár •Államunk, kormányzatunk ... a »w&békclés, és a megbocsátás szel e írében jár el és fog eljárni llndazokkal szemben, akikben T függetlenül múltbéli tévéi,v- lseiktől és hibáiktól •— őszinte "ij'andóság van beleilleszkedni lépünk nagy építőmunkájába.'* jm3.5 megyében egy ná-rai község- ls jU!áikíná; dolgozott a fétszabadu- 5 . ®*6tt és utána is még két évig j'TYó Ferenc. A DISZ hívó szavá- .0t®,3tározta el ő is, hogy beáll ág0 építői közé. Ha már munka, a javából — mondotta — és iq.^’Yába kérte magát. Megtalálta k6 célját, épülő, szépülő szocia- v ., bányavárosunkban. Családot „ftott. Fiatalos, heves vérmérsék- 4 a2»nban meggondolatlan lépé" ^ késztette. ^höl eredlek azu án a bajok, 'Mok amelyek végül is bumlizás­■ a munkafegyelem megsértéséhez ,a, Még a hatósággal te dolga w. 1 Spanvó Ferencnek. A bánya elbocsátotta. A végzésben, y*Yvt kapott, a következő állt: o^A^eíonumícálio? ígen rosszul vr ttft ’l^. hetedszerei és gyakori mű- . '‘^hszjásúval a terv ‘teljesítését' ■^aiy_oz za.“ Riótól 30 kiiométerre egy lcis ^ kellett tovább folytatnia ‘ jaíát. Már itt érlelődött benne ^határozás, hogy csal; azért is ^mutatja, tud jól is dolgozni. A ,k‘°S®Pnöl nyáron etető volt. Egye •j^yolódva mondogatták: ■— ^kalapács, való a tP kezedbe, nem jt‘..Mit tudsz te azzal csinálni? — le 0 lnegmutatta. Széles határban ip ®Jobb eredményt érte el a,7, a sjji^^yiknéi dolgozott. A vándor. b6 1 yégig megőrizték, is^ mégis csak. a bánya az igazi, g „a,!töite magát. ígérte, becsülete­ik iS9., dolgozni. A Komlói Szénbá- !iv.,ü,szt nem is zárkózott ei visz­elől. Rövidesen tetette a jvizsgát. A válasiztások közeled- ®reztc, hogy nski is keli ten­nie valami nagyszerűt, amivel ismét teljes mértékben kiérdemli munka­társai bizalmát. Résztvett a május 1-i feIvonuláso.n. ott volt, amikor hetven komlói dol­gozónak kiosztották a, sztahanovista oklevelet. Ekkor érlelődött 'benne a. gondolat: — Ebbon az évben én is sztahanovista lesztek. Alig várta, hogy az ünnepek után ismét 1 ©szánhasson a bányába. Ketten dolgoztak egy munkahelyen. Aznapi eredményük 170 százalék. 36 csá!le szén. Egye­dül is meg . tudnám, ezt csinálni, ~— csak a munkámat beli óbban megszelveznem és nagyobb odaadással a műszak minden percét ki kell használnom — gondoltam aznap. — mondja Spanyó Ferenc. Másnap azzal állt a szénfalhoz, hogy olyan kiemolkedő eredményt ér ©1, amivel mindenkinek tudtára adja, Spanyó Ferenc többé nem a Kossuth-akna szégyene, hanem büsz­kesége, aki felemelt fővel szavazhat május 17-én. A műszak végén elé­gedettén szállt fel a bánya mélyéből: 300 százalékos teljesítményre S'zámi- tott. Másnap reggel, mikor belépett a fkiolvasóterembe, maga sem akart hinni szemének. Nagybetűs felirat hirdette: „Spanyó Ferenc május 5-. teljesítménye 420 százalék.“ Aznapi keresete 178 forint volt. A jóhrég,zetí munka örömének ér­zése töltötte el, hogy aznap kilenc csillés előirányzata helyett 38 csilié­vel küldhetett a jóminőségű komlói fekete szénből gyárainknak. Ennél azonban sokkal többet akar adni. Azt akarja, hogy május hó­napban torvét 200 százalékra telje­sítve bizonyítsa be Spanyó Ferenc" re már nem vonatkozik az, hogy „rendszeres ég gyakori műszakmulasz tájával a terv teljesítését akadályoz, za.“ Májú,, 6-án csúszdaátszerelésen dolgozott, mégis 170 százalékra tel­jesítette előirányzatát. Komló a sztálinvárosd kohóknak szállít majd szenet. De a város ma*, ga is nagy kohó, ahol új emberek, Spanyó Ferencek formálódnak, alakúinak jobbá, szocialista típusú emberekké. — „Alig várom, hogy munkám után a szavazóurnánál is állást fog­lalhassak hitet tegyek annak a tár­sadalomnak támogatása mellett, mely mindenkinek megadja a jogot ahhoz, hogv becsületes munkájával, hazájá­nak jómódú, megbecsült polgára le­hessen, A szavazóurnákhoz 230 szá­zalékos átlagteljesítmény büszke ön­tudatát viszem magammah' — fogad­ta meg Spanyó Ferenc ifjúmunkás. Komló. Kossuth-aknai vájár. Egvre töhb üzemben készülnek Rákosi elvtárs beszédének meg ha liga fására Megyénkben lelkesedéssel fogad­ták a dolgozók a hírj: Rákosi Mátyás elvtárs, választási beszédet mond május 10-én délelőtt. A pécsi üze­mek, iskolák dolgozód várják május 10—út, hogy ismét rádióhoz üljenek és meghallgassák Rákosi elvtárs út­mutatását. A Kesztyűgyár dolgozói hétfőn este kollektíván fogják meghallgatni a beszédet. Azok. akiknek rádiójuk van, azok még vasárnap este bekap­csolják a rádiót, hogy meghallgassák Rákosi elvtárs beszédéi. Készülnek a Hangszer és Asztalos- árugyár dolgozói is Rákosi elvtárs beszédének meghallgatására. Az üzem vidéki dolgozóival a 7-én megtartott termelési értekezleten beszélték meg, hogy 10-én este csoportosan, a falu. beli dolgozókkal együttesen meghall­gatják a Koösutli-rádió közvetítését. Á ferv alkotásairól, a népfrontról? a szavazásról, a jövőről Beszélgetés dr Lhsáh Kálmán akadémikussal, a Pécsi E'letfani fmeseí igazgatójával Felkerestük munkahelyén, az egyetem épületében lévő Élettani Intézetben dr. lássák Kálmán akadémikust, aki az alábbi kérdé­seinkre a kiivetkezökbcji vá'asz olt: Mii kapott aas intézet az elmúlt években 'l Intézetünk már ©gv évtizede az idegrendszer élettanának -kutatásával foglalkozik. A magyar tudománynak az elmúl* évtizedekben különösen el­hanyagolt területe volt -az idegéle:- tan. A Horthy-rendszer mostoha anyagi támogatás-, és a hiányos fel­szerelés mellett csaknem reményte­len vállalkozás; voll a komplikáltabb berendezéseket igénylő költség' s.. mo­dern idegiélettand kutatások folytatá­sa. Felszabadulásunk után, ■■ de • külö­nösen 1948 ótp pártunk, kormányza- tuinifc. és az újjáalakult Magyar Tudo­mányos Akadémia támogatásával ro­hamosan kiépíthettük intézetünket, bővítettük felszerelését és tudomá­nyos személyzetét, 1943-ban intézetüniknek velem együtt három orvos és négy egyéb alikaltoiazotta volt. Jelenleg tíz orvos, nyolc tudományos és segédmunkáért) hat aisisizieatens-nő és több mint húsz lelkes fiatal orvostanhaMgiató murka­lársumik van. A hároméves és ötéves terv keretében új tantermet és kor­szerűen berendezett finommechanikai műhelyt kaptunk, egyetemünk pedig ■.■irktromechani'kai és üvegtechnikai műhelyeket, melyekben a korszerű elektrofiziológiíii és egyéb apparátu­sok egész sorát építettük. Emellett többszázezer fork;-’: értődben kaptunk olyan műszereket é= berendezésekéi, amelyekre a múltban legmerécccbb álmainkban sem gondolhattunk. Ilyen 'készülék például a hat <• vi­táké« eiektroenkefalogaáf. - melynek’ segítségével, az agyműködés kőiben keletkezett elektromos változások*:: vizsgálhatjuk. Az elmúl: év nyarán készült e; a legmodernebb lelsz,.r," ’éssel e feltételes reflexek vizsgálati­ra alkalmas hangszigetelt Pavlov-la­boratórium. Ez év nyarán pedig már a második Pavlov laboratórium épít­kezését kezdjük el. Mi a véleménye a népfront kultúrpolitikájáról '! A Magyar -Függetlenségi Népfront választási felhívása új, az eddigiek­nél- is hataimasabb iramú fejlődést biztosító munkára hívta fel a dol­gozó népet. Második ötéves tervünk törvénybe iktatása olyan széles perspektívát’1 nyit meg a magyar tudomány fejlő­dése számára is. hogy népünk jólé­tének és kulturális színvonalának emelkedése mellett a magyar tudo­mány eredményeivel is messze ma­gunk mögött hagyhatjuk a fejlett tő­kés országok egész sorát. Mi. a magyar tudomány munká­sai ismcrjCik a nehézségeké:, még fennálló hiányosságainkat és átér ez-’ zük a reánk váró magasztos felada­tok súlyát és felelősségét is. Tudjuk hogy -rolnik fokozásával és meg jobb kihasználásával, a nép fiai ke­zűi jövő lelkes, fiatal munkatársak nevelésével és tanításával erőinket megsokszorozhatjuk és meg fogunk fémion annak a bizalomnak, amellyel népünk a mi munkánkra is számít. Milyen tervei és céljai vannak és milyen kutatómunkát végez jelenleg? Intézetünkben munkatársaimmal évek óta két nagy problémakör ku­tatásával fogíiallk ózunk. Vizsgáljuk az idegrendszer, különösen a maga­sabb idei tevékenység .és a belső el­választásé miiúgyrendisaer közötti összefüggéseket; az egész szerveze­tet érő megterhelésekre, e két nagy szabályozó rendszer szerepét és a szervezet védekezésében a nagyagy- kéreg irányító ’ tevékenységének me* chaaid'zmueát. Vizsgáljuk továbbá a„ szervezet teljes magatartásában dön­tő szerepet játszó agykérgi és ké- regalatítd szabályozó rendszereket. Embereken, illetve normális és fej­lődésükben visszamaradt gyermeke­ken végzett feltételes reflex vizsgá­latainkban' pe-dig az emibert döntően1 jellemző második jelzőrendszer, a beszédikéipesség ég fogalmi gondol­kodás kialakulását vizsgáljuk. Kutatómunkánk elsődleges célja, hogy az idegműködés finom és'rend­kívül bonyolult mechanizmuséinak vizsgálatával alapvető elméleti je­lentőségű kérdéseket tisztázunk, — Emeiietit azonban igyekszünk szoros kapcsolatot, tartani a . gyakorlati or­vostudománnyal is és p téren is ered­ményesen dolgoztunk. Például ma már az esetek nagy részénél jelen­tős segítségiet tudunk nyújtani a gya­korló idegsebésznek a daganat helyé" ngik- a felfedésében. Nagy eredmény­nek tartom hogy az ú, n, miotonlás- idrgirendseeri zavarokból saármazó merevgörcsb©n szenvedő betegeknél hormon kezelési eljárást tudtunk ki­dolgozni, mel;vei eddig minden ke­zeit betegei teljes sikerrel adtunk vissza a termelő munkának. A pavlovi fiziológia további kuta­tása területén újabb nagy lehetőség a számunkra, hogy az ötéves terv- keretében kapott új Paviov-laboraió* riumunlkban S magasabb idagtevé- kenységef a feltételes reflexekkel és a legmod-ern-ebb tudományos eszkö­zök teljes fegyverzetével, a le-g-ké- nyesebb igényeket is kielégítő mó­don vizsgálhatjuk, tovább haladva azon az úton, amelyet az idegrend­szer magasabb tevékenységének vizs­gálatára Pavlov oly széles alapon, nyitott meg. Munkatársaimmal fő f-eladatunk- nak azt tűztük i^i. hogy a Pavlov ál­tal <a magasabb idegtevékenység ob­jektív vizsgálatára kidolgozott fizio­lógiás módszereket kie'gészítsük a modern technika új lehetőségeivel. Hogy mindezeket megvalósíthassuk, egész országunknak újabb nagyobb eredményeket kell elérnie. A máso­dik ötévé, tervben tovább kell fej­lesztenünk többek között a fino-nr rnechanLkai cikkek gyártását mely biztosítja Magyarországon eddig nem gyártott bonyolult laboratóriumi be­rendezéseket' és műszereket. Néhány n:ap múlva megválasztjuk azt az új országgyűlést, amrly meg­szavazza majd többek között a nagy; eredményeket teremtő második öt­éves tervet. Ezért én az új ország- gyűlésre, a második ötéves tervre, céljaink megvalósítására, a népfront­ra szavazok május 17-én, A Szovjetunió ötéves terveinek eredménye a gépgyártásban A képen: a gépgyártás termelésé nek növekedése a Szovjetunióban (1913-tól százalékban). Rajzolta N. Fidler.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom