Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

»8PLO A GYERMEKEK BOLDOG ÉLETEERT Mbs' ííftneslik az egész világon a I Nemzetközi Gyermeknapot Négy övvel ezelőtt a Nemzetközi Demo­kratikus IS Ószövetség moszkvai ta­nácsülésén határozták cl a világ ha--, ■f-dó .asszonyai, minden évben Nem- mtközi Gyermeknapot tartanak jú­nius elején, hogy ez az ünnep em- t-keztessén minden embert, bármi­men a nc-.mzelisége. a világnézete ■ nindannyiaö felelősséggel tartozunk i. gye fi hékért, jövő nemzedékért. f: gyermekek jövőjének kérdése es békéért' folyó harc -■ elválaszt- iv lat*an egymástól. Akik fel akar­tok nevelni gyermekeikéi, aki!: tvm ...arjúk. hogy s háború üszke te­mem1? maga a iá .jövőnk virágú.- 1. -.;■*( jót. >. mos’, íc lese repedő néroze- .-léket — ott vannak ,a békeharco- s->k soraiban. Igen nagy szükség var, ma a .becsületes emberek szi­lárd' biti),kéltségéig, hogy megvédjék ».békét, a gyermekekéi. Nap. mint r.HP iái'juk. milyen merényletet ter­vet nők az imperialisták a világ gyermekei ellen. Koreában ezer és í; gyermeket kínoznak meg, tesz­nek árvává; iskoláikat a földdel í'-síik egyenlővé és nem az impe- rbil'.sták'on múlik hogv ham ugyan- . • történik a világ többi gyerme- k’wl 's. * A Ikés orszfigßV urai milliókat 1- • .(fosnék a koreai háborún, a hadi- megren dőléseken. st esztelen l’egy- vérkezési hajszán. Honnan sajtolják, ki tf pénzt? A dolgozókból. A dol­gozók elnyomorodását legjobban a gyermekek sínyli!: meg. Az ameri­kai szülői: kénytelenek gvermekei- 1 ct már zsenge korban gyárakba, lormokra küldeni, hogy legalább sá­rit szűkös falatjukat megkeressék. A GIO News, amerikai hetilap írja. hogy 0 mezőgazdasági dolgozók hely setét vizsgáló bizottság elnöke elis­merte. hogy az elmúlt év őszén a tanév megkezdése után 150 ezer 10 —13 éves és 165 ezer 14—15 éves gyermek dolgozott a mezőgazdaság­ban. Riasztó képet mutatnak a hivata­los népszámlálási adatok is: az Egyesült Államok területén több mint hárommillió 10—17 éves gyer­meket és serdülő fiatalt dolgoztai­nak különböző munkahelyeken. Az állandó nélkülözés, az erejüket meg­haladó munka aláássa a gyermekek egészségét. Az országban több, ínint hárommillió gyermek idegbeteg és mintegy ötmilliónak van látási és hallási hibája. A fektéién háborús propaganda az alvilági „hősök", a gyilkosságok di­csőítése, az amerikai gyermekek gon­dolkodását mérgezi meg,; a bűn felé sodorja őket. A Time című folyó­irat nemrég közölte, hogy San Fran­ciscóban, azok az anyák, akiket ug­rasztott a gyormekbűnözések szá­mának növekedése, elhatározták, el­lenőrzik'a- televíziós gyermekelőadá- ;ok műsorát. Az ellenőrzés megdöb­bentő eredménnyel járt, A televí­ziós előadások során négy óra alatt 13 gyilkosságot. 14 merényletet. 0 'rőszakos emberrablást. 1,5 betörést. 1 gyújtogatást és 1 lincselést lát- lak. A hiiiUa’aw más órszápban is nvomor. szenvedés a gyermekei: osztályrésze. Százszoroson az a tő­kések kiszolgálójának. Tiíőnak Ju­goszláviájában. A Za SzccijnliszUcs- ku Jugoszláviju, a Jugoszláv Haza­fiak Szövetségének lápja írja: .Ju­goszláviában siralmas a gyermekek helyzete. A gyermekbetegségek pél­dátlan elterjedését beismerték a szerbiai orvosok újvidéki kongresz- szlistán felszólalt küldöttek is. Az ■«kok’-;: gyermekek közül, -a legtöbb különböző betegségben, tüdőbajflan és más fertőző kórban szenved. Kü­lönösen, ijesztő méreteket öltött a csecsemők és az’ iskola s'gyermekek halandósága. 1952-ben például az eszéki járásban a gyermekhalandó­ság húsz százalékra növekedett. Igen nagy szenvedés jut osztály­részül á gyarmati és félgyarmati or­szágok gyermekeinek is. Algírban egy maroknyi kukoricáért 12 éves gyermekeket kényszerítenek egész napi munkára. Iránban 12,’ Malájban 3 éves korban a törvény is megen­gedi a gyermekmunkát. Mennyire más a gyermek élete a béke, az igazi demokrácia, n szocia­lizmus országaiban. Az „élet virá­ga." így nevezik a .gyermeket a Szovjetunióban. A megvalósult szo­cializmus országában, ahol a tudo­mány, a technika és a kultúra vív­mányai az ember szolgálatában áll­nak, boldog gyermekkort és ragyo­gó jövőt biztosítanak a szovjet em­ber számára. ’ A Szovjetunióban ki­építették az anyák és -gyermekek védelmét szolgáló állami intézmé­nyek széles hálózatát. A nevelés, a béke. a népek közötti barátság és hazaszeretet eszméjén alapul. Az állami költségvetésnek több, mint negyedrészét fordítják népoktatás­ra. egészségvédelemre, a sokgyer­mekes és egyedülálló anyák segé­lyezésére. Csak néhány jellemző adat: Ukrajnában az idén mintegy hetvenmilliq rubelt fordítanak gyér mekielőzmények építésére, 1953-ban kétmillió hétszázötvenezer gyermek üdül a Szovjetunióban a szakszer­vezetek üdülőtáboraiban. 11 Siovie'iMö öéídáia nyomán fej- 1 lóriik a gyermekek védelme a népi demokratikus országokban is. A Kí­nai Népköztársaságban két év alatt több. mint kétszeresére növekedett az iskolai tanulói: száma, többezer új bölcsődét és óvodát létesítettek. .Albániában, ahol a múltban a la­kosság csaknem teljes egészében írástudatlan volt. most minden gyer­mek tanul. A Német Demokratikus Köztársaságban demokratikus ala­pokon átszervezték az iskolákat es ;• nevelési módszereket, kibővítet­ték az iskola előtti és az iskolán kí­vüli intézetek hálózatát. iimióla szabadod vadunk, nálunk is egyre szebb, boldogabb a gyer­mekek élete. Az anyát, a gyerme­ket, szeretet és megbecsülés övezi, ■I pán és a kormány gondoskodása kíséri. A bölcsődékben és a-, nap­közit honokban- több, mint százezer -inVa gyermekére vigyáznak gondos kezek. A serdülő gyermekek előtt a művelődésnek, a képességek szabad kifejtésének olyan lehetősége nyí­lik meg.- amelyről azelőtt még csak nem is álmodhatott a dolgozó ember gyermeke. Hazánkban — beleértve az óvodákban foglalkoztatott gyer­mekek számát ig—, több. mint más­fél millióan —, országunk lakossá­gának közel 17 százaiéi:« részesül szervezett oktatásban. A családvé­delmi rendelet, a minisztertanács határozata, az ipari tanulók ingye­nes állami ellátásáról, mind. mind •>zt a féltő, építő szereteíet mutatja, amellyel pártunk, kormányzatunk Ívja, nevelt népünk aranytartalékát a gyermeket. , Országunkban a gyermeknap nem sak gyermekeink, számára ünnep Itánem a szülök számára is. De nem .-.zabad megfeledkeznünk ezen a kedves, vidám ünnepen a boldog életünket fenyegető veszélyről. Az az igazi szerető szülő, aki a világ ■zjíz- és százmillió békeszerető em­berévé) együtt küzd a béke fenntar­tásáért, megőrzéséért! AZ ÖSSZSZÖ VETSÉG1 „A R T YÉK“G YÉRMÉK ÜDÜLŐ A délvidéki nap forró sugarai be- lagyogják az örökzöld növénnyel borított partvidéket. Illatos mangó- ilák, leanderek, cipruszok borítják ■1 .meredd: tengerpartot. A gyönyö­rű épületek kitárt ablakain át, a széles, sátrakba behatol a tengeri hűl íámtörés zaja. Énekhang. vidám gyermeki nevetés és az úttörőkürt szívva hallatszik ... A Krim déli tengerpartjának* égj ik legszebb helyén, közvetlen a Faible-tenger partján, fekszik az . Ártyek". a V. M. .Molotov nevét viselő ossz,szövetségi úttörőtábor és gyermeküdülő. Az „Artyek"-ben négy tábor van: egy a fiúk, egy a lányok, egy vegyes az alsóbb osz­tályú iskolások részére és egy sá­tortábor az idősebb korosztályba tar­tózó fiúk szántára, A Szovjetunió valamennyi köz­társaságában élő úttörők és isko­lások ezrei üdülnek itt egész évben és használják ki a krími természet Csodálatos gyógyító erejét. Az „Ar- tyek“ táboraiban találkozhatunk orosz és grúz, kazah vagy ukrán. lurkrilén és lett gyermekekkel. Ide­jönnek .üdülni a népi demokratikus országokból is a gyerekek. Vala­mennyien egybefont baráti család­ként élnek itt. ’Kirandók' és parkok, hatalmas gi ilmölcsös. sportpályák, mozi, mű­szaki szertár’.' könyvtár és az „Ar- kyek" számos egyéb épülete áll a gyermekek rendelkezésére. Az ar- tyeki: (ábjjr lakóinak élete nagy­szerűen ’megvan szervezve. A gyer­mekek egész nap'szabad levegőn tar- > titkodnak. A délvidéki napfény és tenger áldásos hatása, a lebilincselő játékok, sportversenyek és kirándu­lások érdekessé és hosszú időre em­lékezetessé teszik a tábori tartóz­kodást. Az ,,Artyek"-ben megtaláljuk . a fiatal technikusok körét, ahol külön dolgoznak a hajóépítők, repülőgép- modellezők. fényképészek, és aszta­losok körei. A lányoknak is ’meg­vannak a maguk szórakozásai — hí­meznek', Horgolnak, Virágokat és já- tékökat -’ készítenék.. A gyermekek emlékezetében so­káig'ölnék az artyékí tábortüzek. A sötétlö tengerrel és a gyönyörű krími természettel a háttérben ma­gasra Csap fel a hatalmas tábortűz lángja. A ragyogó vörös színű láng szikracsomókat, szór a bársonyos dél­szaki ég leié és megvilágítja a né­zőtéren elhelyezkedő artyekieket, á vá’- • " M érkező vendégeket, a kö­zeli üdülőkből és szanatóriumokból jött látogatókat. A gyermekek észre sem veszik, hogy elmúlt a táborban töltött’üdü­lés ideje. Napbarnított, megerősö­dött gyermekek indulnak hazafelé, hogy újult erővel kezdjenek hozzá a tanuláshoz. .t képen: fiatal fényképész amatőrök az „Arlyek“ úttörőtáborban. A képen: részlet az „Artyek * uilöro*aOo» eiaezilejebol. ISaJ-JiAJUS- 31 A Kákóezi szabadságharc hősei között Látogatás Marlvn Ferenc festőművész vázlat-kiáliítáaáo „Kaszeretetre nevelni esak úgy lehet, ha felébresztjük és ébren- tártjuk népünkben azt a tuda­tot. hogy a jelen harcai és a múlt harcai között mély össze­függés van, hogy újat alkotva is folytatjuk azt. amit a ma­gyar nép legjobbjai elkezdtek és mi betetőzünk.“ (Révai József) Néhány nap. múlva, június 16-án felszabadult hazánk egész dolgozó népe ünnepli a nagy szabadsághős* hadvezér, II. Rákóczi Ferenc emlé­két. A baranyamegyei Rikíczí- űnnepségek egyik nagyjelentősé­gű. sőt kiemelkedő eseménye a ma egy hete megnyílott képkiállítás, Martyn Ferenc festőművész olajváz­latainak tárlata. A kiállított vázlatok bizonyítékai, hogv Martyn Ferencet mélyen meg­ihlették haladó hagyományaink, hogy alkotóművészünk megilletö- dötten nyúlt vissza népünk hősies küzdelmekkel telt történelmébe, ki­ragadva onnan az egyik legnagy­szerűbb. legfelemelöbb. leghősiesebb korszakot: a Rákóczi-szabadságharc korát. De e képsorozat egyebet is bizonyít. Azt. hogy alkotója elmé- lyültén tanulmányozta a nagy kor történelmét, irodalmát, költészetét, sőt, még szokásait, viseletét, táncait is. Búr az olajvázlatok nem enged­nek bepillantást a finomabb, apró­lékosabb részletekbe, mégis tükrözik a régmúlt kor jellegzetességeit, a művész nemegyszer kész. kiforrott típusokat örökített meg. Es itt nem­csak tipikus figurákra, de tipikus helyzetekre is gondolunk. A ..Bevo­nulás Kassára“, az egyik „Csatakép” két vezéralakjára vagy az „Átke­lés a Tiszán“ című kompozíció meg­formálására. színeire, hangulataira emlékezve megállapíthatjuk, hogy nagy alkotások magvát teremtette meg vázlataival a művész. A „Bevonulás Kassára“ című vázlat előterében például zászlós, kopjás lovasok serege árad szét az ünnepien fellobogózott házak tövé­ben. Ha a vázlat keretei nem is engedték kibontani a témát, mégis ■szinte látjuk szűk ablakokból kihaj­ló testeket, az örömujjongást, a ken- dűlobogt atást: a felszabadító had­sereg és a felszabadult város né­pének boldog találkozását. A „Csa­takép“ vágtázó, rohamozó vad fer- getegéből két vezérlovas válik ki: két kuruc vitéz, két marcona, elszánt, győzniakaró hős, kiket — úgy hisz- s/.ük — se ég. se pokol meg nem állíthat. Ez a zsarnokság ellen fel­kelt nép szédületes rohama. Lehelne még; tovább sorolni Martyn Ferenc vázlatait, elemezni mondanivalójukat és még .számos képnél állapíthatnánk meg, hogy a témát kibontva és kidolgozva nagy­szerű művet alkothat a művész. A/. 50 vázlatból álló sorozat 34 kiállí­tott képe közül igen sok kiválthat­ná elragadtatásunkat, csodálatunkat. Mi az, ami ilyen hatást gyakorol ránk Martyn Ferenc vázlatain? A történelmi, hősi témaválasztás szépségeit már említettük. Szóltunk a gondos történelmi és helyrajzi felkészültségről, a lendületes moz­gásról, kifejezőerőről. Ezeken túlme- jen azonban figyelemreméltó gond dal alkotta meg a művész az ember­alakok mellett a kurucok hű harcos társait; a lovakat, a szabadsághar­cosok „házait“: a sátrakat is. Hisszük, hogy a kiállítás minden látogatója azzal az érzéssel távo­zik, hogy gazdagodott, megerősö­dött. Azonban azt is tudjuk, hogy hiányérzete is támad a látogatónak. A hiányérzet abból fakad, hogy a tárlat súlyos eszmei hiányosággok- kal terhelt. Az első ilyen alapvető hiányosság, hogy a művész hősei kevés kivétellel nem forradalmi hő­sök, nem szabadságért lelkesülő kurucok, hanem elCásult, öreg kato­nák vagv vérszomjas, vagdalkózó óriások. Emelkedett, hősi hangula­tot, a tömegek haza iránti féltő sze- retetét, a közös győzniakarás tűzet, az ellenség elleni gyűlölet kifejezé­seit — egy-két alkotástól eltekintve — sehol sem találjuk. Nézzünk néhány példát: A „Két öreg harcos“ című vázlat sivár, szür­késkék homályba vesző kietlen tá­ján egy megtört öreg kuruc mellett iogófejü bús lova áll. Vájjon mi­lyen mondanivalót akart a művész a harcban fáradt, kiábrándult lovas és lova bemutatásával tolmácsolni? A „Háborúból mentett család“ ha­sonlóan pesszimista, letargiába haj­ló alkotás. A kétségbeesett asszony elomló három gyermekével vigasz­talan képet nyújt, mert a mellette álló életmentő kuruc harcos sem vigasztalja, bátorítja, a mindenét- vesztett kis családot. Miliői eredhetett az eszme tar* tu o >» ityincrvű c’s bt*adása? Talán abból, hogy Martyn Ferenc a ku- •>i" vitézek alapos <■’;>• elmélyült la lUtlmúnyozássa mellett elmulasztóit« a kuruc szabadságharcosok egyelte* elszármazóinak, vérségi unokáinak; néphadseregünk harcosainak tanul­mányozását. Horváth Márton elv­társ így szól a képzőművészekhez: . Minden könyvnél többet tapasztal­hatnak abból.’ hogy milyen ma a nép forradalmi harca, hogyan tük­röződik a tettrekeszülődés az em­berek arcán, az ellenség elleni gyű­lölet .és a közös győzniakarás mi­lyen tipikus helyzeteket teremt az emberek között, a tömeg és vezető: között, az emberek és a tárgyak kö­zött . . .“ Martyn Ferenc elmulasz­totta megfogadni e jótanácsot cs a hibák eredőjét itt kell keresnünk. Igen. a hibák és nem az clőb’r említett hiba eredőjét, hiszen a m=’> elmondott eszmei félrecsúszás más kisebbjelentőségű hibákat is masá­val hozott. Igv például elenyésző»- kevés helyen látjuk együtt a kurv cokat és támaszukat, tápláló forró sukat: a népet. Ahol találkoznak ott sem úgy. ahogyan várnánk. A „Kurucok a Dunántúlon“ című váz­lat három lovasa mereven, gőgösen vágtat el egy juhász előtt, aki múr- már tenne egy örömteli geszlust. a vitézek felé, de ez a mozdulat is elhal a lovasok ridegségébe ütközve A ,.Búcsú“-nál éppen az ellenkező­jét látjuk. Két nyársatnyelt szűrő atyfitól búcsúzik a lórakapaszkod- ’ legény, de érzelmi kapcsolatot nem érzünk. nem látunk közöttük. Mint-, ha csak futó idegenek találkozása' festette volna meg a művész. Vájjon így találkoztak a hősök és szüleik, édes testvéreik? Ugv ta ­lálkozott -e a hős sereg a hős nép­pel, ahogyan Martyn Ferenc meg-, festette? Ha a művész megfigyelte, volna, ma hogyan öleli népünk szí­vére katonafiait, könnyen választ kapna szavak nélkül is e kérdésre: nem. bizonnyal nem így találkozót*: a kuruc harcos és a pásztor, a lo­vaskatona és rokonai. Nem válik iavára a vázlalsoro- zajnak, hogy nem látjuk az alko­tásokon szemtől szembe a nép által rajongva szeretett „Nagyságos Feje­delmet,“. magát második Rákóczi Ferencet. Nála nélkül a szabadság­harcot nem lehet és nem is szabad megfesteni! „Eelengedhetetlen, hogy az ilyen kompozíció aláhúzza a tö­megek harci egységét, amely a ve­zér és a harcosok kaDcsolatán ke­resztül valósul meg.“ Es hol látunk a sorozatban vezért? Csak ott, ahol a külföldi követeket fogadják. Vaj* jón miért nincsenek a harcosok kö­zött. a táborban, vagy a tanácsko­záson? Hiába kerestük a nemzetiségeké' is a vásznakpnrtKár, hogy elmarad­tak a nyalka kurucok és a talpasok közül a kárpátukrán felkelő ’jobbá­gyok. a román szabadcsapatok, a szlovák parasztok, akik tűzben, baj­ban. bujdokláshan, harcban cs di­csőségben egyaránt hű bajtársai voltak a magyaroknak, hű. szabad­ságharcosai Rákóczi fejedelemnek A népi összefogás ábrázolása külö­nösen a nemzetiségi Baranyában nem elhanyagolható. Végül: néhol zavart okoz. hogy az alkotóművész nem határolta , el élesen a császáriakat a kurucoktól Ez az, elhatárolatlanság nemegy szét bizonytalanságot, eszmei zűrzavart kelt a nézőben. Egyúttal kizárja annak lehetőségeit is. hogy az ellen - séget a maga gyűlöletességében meg ismerjük, mintegy antagonosztikii’- ellcntétes pólusként. A zavart csak tokozza, hogy Martyn Ferenc — ha­bár közeledik és örvendetesen gyor­san közeledik a realista festészet felé, — színhatésaiban még gyakor­ta mellékösvényekre téved és képe: nek tónusa nem támogatja a mon­danivalót. A Felsoroltakkal nem azt akar­tuk mondani, hogy Martyn Ferenc mai embereket fessen át kurucok- kú. Erről szó sincs! De össze kell vonnunk a mából cs tegnapból azt. ami. rokon, hogy magunkra ismer­jünk kuruc őseinkben, hogy felis­merjük bennünk az ő lelkesedésü­ket. hazaszeretetüket, azokat a tu­lajdonságokat. melyék a kuruc sza­badságharcosok, Dózsa György hő­sei, a negyvennyolcas ifjak egyenes leszármazottai vá avatnak bennün két. Martyn Ferenc az elkövetkező év­ben két nagyobb kompozíció alko­tására készül — a kiállított tanul­mányok felhasználásával. A; kiállítás a biztosíték arra, hogy ezek az al­kotások nagy nyereségei lesznek tör ténelmi festészetünknek, ha a mű­vész törekszik a most még meglévő fogyatékosságok megszüntetésére. Pécs városa és Baranya megye öröm mel adja majd hírül, hogy lenn. a déli határ mentén, a harcos, határ­védő harcosok és dolgozók földjén a képzőművészet két nagy alkotás­sal járult hozzá a nagy fejedelem, «abadsnghós. hadvezér és reformer: ' 'I. Rákóczi Ferenc emlékének meg­ünnepléséhez..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom