Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-26 / 98. szám

fgvséq az építésben egység o válgsTtésolron! Szavazz q Népfrontra? „SZERENCSE NEM POTTYAN AZ ÉGBŐL" Jarosláv Kiima, Állami díjjal kitüntetett csehszlovák író darabja a pécsi Nemzeti Színházban Napolt óta «Ikerrel játssza a Pé­csi Nemzeti Színház együttese Jaro-. Jtav Klíma Állami-díjjal kitüntetett csehszlovák író ^Szerencse nem poty- nyan az égből“ című színdarabját. Hosszú idő óta ez az első üzemi tár­gyú szinmű Pécsett, ezért érdeklődés­sel néztük meg s Jaroslav Klíma eb­ben 3 műben bátran nyúl fontos problémákhoz. Felvet olyan kérdé­seket, mint a műszaki értelmiség és a munkásság kapcsolata, szerencse, vagv törekvés kérdése-e a siker, do! gozzéj, vagy ne dolgozzék az asz- szony, sti). Bátran foglalkozik a párt" tagok és pártonkívüliek viszonyával is. Érdeme az írónak hogy nemcsak felveti ezeket a problémákat, hanem meg is oldja. Megoldása — különö­sen a két nagy jelenetben — a mér nők ég a munkás találkozásánál és kibékülésénél és a kocsmai képben — jólsikerült élő hús-vér emberek­kel, típusokkal történik. Pozitív jellegű törekvése az Író­nak, hogy összekapcsolja a munkát és a magánéletet. Ez érdeme a szín­műnek, de természetesen ennek elle­nére' nem hibátlan alkotás. Ml a legsúlyosabb hiba? Talán mindennek a gyökere ott van. hogy széttagolt a konfliktus s általában hiányos, a darab összhang­ba, s éppen a széttagoltság. P több apró konfliktus miatt. Sokkal feszül- ‘ebb drámaibb éa jobb lenne a da­rab. ha egy központ- konfliktusban oldaná meg , problémát esetleg emellett részkörül aktusokban fokoz­ná. s oldaná meg a mondanivalót. A - széttagoltságból adódik a másik hiba, hogy nem egységes a darab eszmei mondanivalója. A játék hét képéből kettő vonatkozik a központ-; kérdésre: hogy a sikerért meg kel! dolgozni nem hull magától az ölünk­be. A többi kép szinte másirányú kérdésekkel foglalkozik, s nem viszi előre a központi problémát. Hibás a munka és a magánélet összekapcsolása is. Miért? Azért, mert az író figuráinak szinte nincs magánélete.* Az első képben például ünnepi vacsorára jön össze a kis család. A fiatalok halhónapos házas­sági évfordulójukat ünnepük. S ezt a jelenetet rontja, hogy 3 heszélge" ’■és témája termelés és ehhez ha­sonló problémák. Emiatt ez a kép száraz brosúraízű. sematikus § ez több helyen is megtalálható a da­rabban. Tehát nem mentes az írói hibától a darab, s éppen ez az, ami még értékesebbé teszi az alakító szín­művészek jó munkáját. Miről is szól a „Szerencse nem pottyan az égből“? Elmondja, hogy a fiatal Jan Kadlec, aki eddig jó munkás volt, rossz, züi- ötf. társaságba keveredik. Kártyázni kezd megindul a lejtőn. Átveszi a társasága gwndoiata.it, szavait, hogy a hengerdében nincs lehetőség a ki­emelkedésre, ott szürkén, észrevét énül robotol az ember élete végéig. Ezért elhatározza, hogy elmegy a hengereiéből — aho] jelenleg az egész család dolgozik, — olyan hely" re, ahol az ö munkája nem függ más emberek teljesítményétől s országos- hirű eredményeket ér majd el. Jan rossz társasága tanácsára Prá­gába készül, hogy ott szerezzen ked­vére való munkát. Az elindulás előtt egy kocsmában vajúdik. Érzi hogy nincs igaza sajnálja, hogy így tör­téntek a dolgok, hiszen nagyon sze­reti feleségét és apját. Itt a kocsmában történik meg a fordulat. Itt határozz-, el magát, hogy nem megy el. hanem megmarad a gyárban. Elhatározásához külső körülmények is hozzájárulnak, illet ve ezek a külső körülmények ezi- 'árdítják meg elhatározásában. Mi is történik itt a kocsmában ? főtengely. A szerencsétlenség 3 h kiesést jelent, s emiatt kérdéses; válik hogyan tudj,„ a gyár az egy: igen fontos építkezéshez szállítani megígért síneket. A kettes hengerei leállása szinte az egész darabbc központi kérdésiként szerepel. No itt italozás közben a részeg Rau esek elszólja magát, hogy ő és Ja: másik kártyapartnere, Dávidok ~ szándékosan adtak idegen anyago a géphez, hon** az leálljon. Jan, ak Davldekért röviddel előbp még tűs be tette volna kezét, megdöbben d* pillanatig sem ingadozik. Magáva' cipeli Raucseket a «várba, , lelep lezi a két kártevőt. Az előbbi kocsmai jelenet a daral egyik lensrebb legfeszültebb része. Itt mondja R.auesek Jan szemébe sa­ját elveit & szerencséiről és az érvénye sülésről. Jan undorodva löki el ma­gától részeg kártyatársát s rádöb­ben. hogv milv-en elveket is vallott ő. A két kártevő leleplezése után pedig kibékül feleségével s apjával is megértik egymást. Újjászületve lát a munkához, hogy visszanyerje régi becsületét, munkatársai bizalmát. A darab színpadrahozatala. a já­ték- és a rendezés összességében jó. Nézzük talán először a rendezést A színdarab rendezője Nagy Ernő főiskolai hallgató. Munkája eredmé­nyes Nagyrészt el feledtette a néző­vel a darab hiányosságait, s igye­kezett kiemelni Q pozitívumokat. Az egész darab gördülékeny, folyama­tos nincsenek döccenők nehézkes részek. Különösen sikerült a két központi, legjobb kép megrendezése. Itt feszült, forró a légkör. A néző szinte magáról felejtkezve éli át az előtte folyó eseményeket. Sok he" lyen a szövegkönyv utasítása nél­kül, ad hozzá nagyon helyesen egy eg,. jellemző mozdulatot a szerephez. Talán ez Davidek szerepénél . érez­hető legjobban. A rendezés és a díszletek kérdé­sénél van néhány apróság, amelyek kicsinységük ellenire is zavaróak: Az első képben a munbáslakásnak jobb módot jobb anyagi szituációt kellene kifejeznie, hiszen ez a da­rab már napjainkban játszódik le. s egy olyan munkáscsaládról van szó, amelynek minden tagja dolgo­zik. Az öreg Kadlec vezető munkás. A fiatalok is jól dolgoztak illetve dolgoznak. kivéve Jan mostani el" csúszását. S véleményünk szerint éppen ennek is ki kellene fejezni, hojjy Jan törtetése és nagyravágyása rosszízű, indokolatlan, hiszen ké­nyelmes biztos körülmények között él. A módosabb szin hiányának kér­dése vonatkozik a gyár UB irodá­jára, is. Másik kérdés: Kissé érthetetlen a nézőnek a harmadik felvonás máso­dik képében az a rész. amikor újra kell állítani a hengersort. Miért ért­hetetlen? Az emberek jobbra-balra leülnek, magukbamélyedve. Míg a oárttitkár ki nem mondja, nem tud­juk. hogy miről van szó miért is* a gyors, szinte átmenet nélkül; letö­rés. Nem fejezi ki a jelenei, hogy nem is annyira a 15 perc kiesés miatt van az elkeseredés. hanem amiatt, hogy „ nagy nekilendülés tö­mést szenvedett. Persze ennek a je- 'enetnek a «’’■éngesége elsősorban írói hiba hiszen a színpadon ekkor mozgó alakok azért felszegek és esetlenek, mert az író nem szerepel, '■fi. rém beszéltet: őket úgy ahogv néző azt elvárná » megkívánná a rab „ maga a mondanivaló. Az alakításról s A szereplő színészek többségük­én sikerültén élethűen elevenítik eg a mű figuráit Járat alakító Buss Gyula teljesít" énye kiemelkedő. Szereplése, vívó- ása annyira érzékeltető, hogy >• ázó végig izgatottan és érdeklődve gyelemmel kíséri, hogy mi lesz a atal munkással, aki elindult a lej; őn s következő lépéseitől függ, égleg elzüllik-e vagy boldog meg- ágedett ember lesz belőle. Különösen szép s mélyen átélt az akítás, akkor, amikor szembefordul Jaucsekkel. Az egész alakításán ante kézzelfoghatóan érzékelhető a elki vívódás, a jellemfejlódés. Ezért adja magával ragadni a néző fi­gyelmét. Hibájául róhatjuk fel, hogy az el" *5 felvonásban még nem érezzük eléggé közel magunkhoz Jant. Úgy érezzük, hogy Jan nem szereti eléggé apját. Út az első felvonásiban gesz­tusaival és szemjátékával igyekszik :nkább kifejezni mondanivalóját. Somló Ferenc Alojz Kadlec szere­pében jó. Nagyszerűen megeleveníti a hibái ellen küzdő kommunista muri kást. Alakításával élethű, húsrvér gyárimunkást hoz színre összeg hi­báival és erényeivel. Alakítása a mérnökkel való talál­kozás jelenetében éri el csúcspont­ját. Az önmagával küzdő, indulatos" ságán uralkodó kommunistát termé­szetes egyszerűségében minden kü1- sődleges eszköz nélkül mélyen átél­ve hozta színpadra. Ezért a jelene­tért. amely az egész darab legtöké­letesebb része, Somló Ferenc mellett dicséret ifleti Ciz; mérnököt megele­venítő Hegyi Pétert is. Az Anieskát alakitó Erdélyig Jla szerepadta lehetőségei nem túlságo­san nagyok. Mégis úg,, érezzük, hogy egykét helyen lehetne javítani Anicska szerepén. Talán a férjhez való viszonyban van meg ennek 'a lehetősége. A néző kicsit úgy érzi. hogy — akárcsak Jan az apját_ , Anicska nem szereti eléggé a férjét. Mindaddig, amíg az apósának iga­zat adva szembe nem fordul férjé­vé*!, nagyobb átéléssel több as&zo. nyi melegséggel mosolygósabban. kedvesebben kellene Jan-nal bánnia. Fesztoráczy Kató hibája, hogy mozgásával, s nem az átéléssel akar­ja kifejezni szerepe mondanivalóját. Igyekszik erőltetni a kislány-osságot, de ez. éppen a külsődleges eszközök előtérbe helyezése miatt nem sike­rül mindig. Nem elég természetes, Nem úgy tűnik fel, mint egy dolgozz ni akaró diáklány hanem mint egy overállba bújt kíváncsiskodó kis úrilány. Nem érzik szereplésében, hogy szereti a munkásokat. Több át­éléssel. több szívvel és szenvedély- lyel. kellene játszani«. Nem áll módunkban a többi sze­replővel foglalkozni, akik 6zlmtén jól, a mondanivalóhoz, s a kiemel­kedő alakításokhoz méltóan illesz­kedtek be az előadás egészébe. * A ,,Szerencse nem pottyan az ég­ből“ című színmű legfőbb mondani­valója, hogy a mi életünkben a dol­gozó emberek az alkotó, természe­tet átalakító embernek nem csodák­ra kell várnia, hanem mindennapi szívós munkával tervszerű tevéken,, seggel magának kell irányítania, megváltoztatnia, megjavítania éle­tét, törekednie a társadalmi és vele az egyéni jólét megteremtésére. Tenkely Miklós Rigmusbrigádjaink segítsék eld a május 1 és a választások tiszteletére indított munkaversenyt Többek között itt találkozik Jan gyerekkori ba-átjával, Bousa sztahá- novistáva'. aki nagyon boldog mert feleségének kisfia született. Borisá­ból áradó életderü és hatalmas opti­mizmus hatással van Janra. Mikor a barátja elmeséli: hogyan lett szta­hanovista s elmondja hogyan akar­ta két csirkefogó munkaképtelenné tenni. Jaj, felháborodik, s 0 gazem berek ellen foglal állast. Ekkor kez­dj érezni, hogy mit is jelent a mun­ka. s ekkor mondta ki vívódásának e ső pozitív eredményét, amikor gye­rekkori pajtásához fordulva £gv be­szél a munkájáról és munkahelyéről: „...az ember mérgelődik, károm­kodik mindenféle marhaságot gon­dol. de ha választani kell...“ Itt a vendéglőben akad össze kár tyacimborájáva'. a részeoes Rémesek­kel is, aki ittas állapotban elárulja kártevő tettét. Ugyanis néhány nap­pal eiőbb: leállt, az üzemben a kettes henc""'"r. rr-‘ *ró' eh énül“ idegen, jjjiy-’y ke fi t .1 gépbe s eltört á Néhány héttel ezelőtt Pécs-szabol- oson a Puskin kultúrotthonbam kul­túrotthon igazgatóit és kuJtúrfftlft'ö- sek megfogadták, hogy üzemeikben megszervezik a rigmusbrigádokat, s rósztvesznelk a választási agitácio. ban a termelés elősegítése, a muroka- verseny kiszélesítése céljából .Béke­aknán a héttagú rigmusbrigád szép eredményeket ért e! az április 4. tiszteletére folytatott mumkaverseny idején. De most. a választási munkaver- seny idején mégsem tud úgy dolgoz­ni István, és Béke aknán, mint ahogy kellene: men nem kap a «akszervc- zettől segítséget. A brigád ragjai, Kisander István elvtárs, Varró ba­jos elvtárs fejtési csapatokban har­colnak a több szánért. Kérték a szak szervezetet, hogy egv harmad, beosz­tásiban dolgozhassanak a próbák meg tartása miatt. Az üzembizottság ré­széről Kisandar József elvtárs meg is igért-e a brigád kívánságának tel­jesítését, de Kisamdar elviárs isko­lára került és utódja, K agancsa élv- társ nem intézte el a brigád műszak, beosztási kérelmét. így azután nem sikerült Fata Lajosáé, Katus Erzsé­bet, Keresztúri Jenő és a brigád töb­bi tagjának tervét végrehajtani a vá­lasztási munkavanseny kezdetétől. Nemcsak Béke-aknán történt mu­lasztás a szakszervezet vezetői, a kuttúrfelelősük részéről, hanem a pécsi szénbányák többi üzemeiben is.1 Újhegyen is hagyták a rigmusbrigad szünetelését: Molnár divtára ÜB veze­tőségi tag elmondta, hogy a rigmus* brigád eddig f elköszönt ötté a dolgo­zókat, a választási munkaverseny során azonban most még nem lépett, fel az üzem dolgozói előtt. Az újhe­gyi pártbizottság is felelős ácsén, hogy a DISZ fiatalok elhanyagolják a ku'MnagitAciót. Nem segítik őket a nehézségek 'ekiviésében. Ideje volna, ha az újonnan megválasztott kultúrotthcmvQzetöség megkezdené a J Könyvíárnsainh feladata Pártunk és kormányzatunk, a Ma­gyar Függetlenségi Népfront a vá­lasztási agitációval kapcsolatban pa-gy, de megtisztelő szép feladatok kai bízta meg népművelési intézmé­nyeinket, köztük könyvtárainkat A választási előkészületek egész ideje mait könyvtáraknak az agitáció bázisaivá, fellegváraivá kell vál­niuk. A népnevelők nagy tábora, az agi­tátorok és előadók mind a könyvtár tói várják tudásuk és felkészültsé­gük gazdagítását de egyes ingadozó dolgozóink is talán egy'egy könyv elolvasás-, után győződnek meg a ..nem hitt“ valóságról. Könyvtáraink ra tehát nagy feladatok várnak! a választás békecsatájában élkatonának lenni nem csak kitüntetés könyv- árosaink számára, hanem erőpróba is kultúrforradalműnk döntő szaka­szában. Legyen a könyvtáros a falu az üzem első népnevelője. Szocialista írotturánk egyik legerősebb fegyve­reve!, a könyvvel száll síkra a ma- radiság, a babona, a tudatlanság el­len _ dolgozóink műveltségéért, szak- tudásuv emeléséért de nem utolsó" S?rí,a,n a szocia!'sta embertípus ki­alakításáért. Mindenhol ott kell len- nit« könvv-fegyyerrel kezében, ahol a béke nagy ügyéről, a termelés eme ■ eseről, az ellenség elleni harcról és a szocializmus építéséről van sző. t A jó harcos, az ügyes katona mi­előtt harcba indu-1,- megvizsgálja fegyverét számot vet lőszerállomá­nyával. A könyvtárosok nézzék át fegyvertárukat, vizsgálják meg könyv állományukat hogv a megfelelő könyvvel mikor ég hogyan kiknél es milyen céha! vihetik előbbre szo­cialista építésünk és a békp ügyét. Minden könyvtáros legyen tudatá­ban annak, hogy könyvtárának egy egy könyve milyen segítséget tud aX.VJ'!ani. a választási békeharcban, Volgyesi Jenőné, alsókandai nép- Könyvtárog már hetekke] előbb könyvtárának minden könyvéről tud­ta. hogy melyik milyen agitációs ér­vünket bizonyítja és magyarázza meg szórakoztató, művészi eszközök kel. A népnevelőkkel a legszorosabb kapcsolatot építsék ki könyvtárosa­ink a választási békeharc győzelme érdekében. A népnevelők, propagan­disták legfőbb feladata az hogy fhinéj több időt töltsenek dolgozó­ink közt. minél többet beszélgesse­nek velük. A könyvtárosok egyik feladata pedig az legyen, hogy a nén nevelőket gyors pontos é« agitatív hatású érvekkel lássák el saját terü­letükről. A népnevelők, előadók és auiri'kci'Oináriiusok önképzésére álló idő jó és eredményes kihasználását a könyvtárosnak úgy kell elősegíte­nie, bo^1 a témák szerint csopor­tosított irodalom leginkább agitatív, ■egikonkretabb részeit már előre ki­jelölve nyújtsa át. A nagydobszai népkónyvtároS', Papp György lelv" társ külön csoportosítja a „népne­veik könyveit“ -megjelölve azokat az oldalszámokat is. melyeknek el­olvasása nélkülözhetetlen a propa­gandista munkájában. Az olvasókkal való foglalkozás, be. szélgetés állandó feladata könyvtáro- saJnknak Ezt a feladatot most elő­térbe kell állítani. Ne csak a kö!" osonzés ideje alatt beszélgessünk ol­vasóinkkal hanem használjunk fel minden alkalmat és lehetőséget arra, nogy egy-sgy j<5 köftyvről vilát tn- ditsunk, vagy felhívjuk figyelmüket f^lgitauV’,neveIfi hatású irodalom sárok6Aet^ kla,<?ványain'ak elolvasá- sara. A könyvtáros ne csak a köl­'deje alatt' hanem mJnden HPa “mden percében szolgál­3 a választási békeharc ügyét n A™ ÍA?yVek meUett népszerűsítsük sajttól is. A mágocsi népkönyvtá­a válaszlási Síékeharcban ros. Bakó Pálné az újságból kivágj! összegyűjti és rendszerezi azokat j cikkeket, melyeket a népnevelői 1 felhasználhatnak 'agitációs munto 1 jukban. Siklóson a .Jvfai Újság“ tát; Iáján kifüggesztik a mad sajtót bekeretezik azokat a közleményeket! amelyek a választással kapcsolati)1: S'cl'lC Ne feledkezzünk meg a szemléltéig agitáció eszközeiről sem. A körM kiállítások vezérgondolatát, és térni ját kössük össza választási propaj gandánk anyagéival. A moháosl ]*1 rási könyvtárban nagyon jól síken®] ki, könyvkiáMításokat rendeztek „Választások régen és most“. ,ÍHogyan éltek a dolgozók a Htfl. thy-rendszerben“ címmel. Több fwj' si és üzem; könyvtáros gyűlésekért' és összejöveteleken 1, rendezel könyvkiállítást és sok esetben visíj sza sem kellett vinnie a könyvta* ba, mert a jelenlévők már a kiál* tásrói elvitték magukkal. Nemeskáfl ahol azelőtt még könyvtár sem vol ma már a parasztházak ablakaiba® helyezi el Póré elvtáre a könyveL két hogy ne csak az illető házból, lakók ismerjék, hanem mások i megszeressék, mások is olvassák 1 tanuljanak belőlük. _ A A választási agitáció során köhí] tárainknak is újabb előretörést 1<M( véorehajtaniok a felvilágosítás, -* nevelés frontján és a felvilágosít»! összes eszközeivel harcolniok a tervfeladatok végrehajtásáért .J ] túlszárnyalásáért, a dolgozók P°‘" ka; öntudatának és aktivitásának l" váb'bi emeléséért. Támogatniok » segíteniük kell a pártot és komáin zatunkat a nép ellenségeinek leleplH zéséért és ártalmatlanná tevéséért * lyó harcban. A könyvtárosok csaM akkor tudnak jó munkát végezni munkájuk csak akkor lesz eredis« nyes és gyümölcsöző, ha áldozM kész, lelkiismeretes munkájuk tó1' ben mindenben ott áll mögöttüv párt- és szakszervezet vagy a tó ségi tanács. Ezekben a hetekben a legmesszebb menőkig segítsék, támogassák é-W őrizzék és irányítsák a pártsz^r?': zetek a könyvtáros munkáját, b» ezzel nemcsak kötelességüket teli sitiik, hanem egyúttal válaszú« munkájukban komoly segítséget I kapnak. Az egyes könyvtárak g«7] I dáí, fenntartói pedig hassanak oá" hogy a könyvtárost ne vegv» igénybe más munkára, hanem inka" a népnevelési és agitációs feladat^ kát a könyv és könyvtár vonalán v_ gezzék el. Ha a szakszervezet, vari a községi’ tanács a könyvtárost cs» a könyvvel és könyvtárral kapóst* ; tos feladatokkal bízza meg ez W bet segít és nagyobb eredménnyé jár mintha felapróznánk kiUönbo*] megbízatásokkal és funkciókkal könyvtáros idejét ég energiáját. A választási agitáció ideje a!a*| ólért eredményeket tartósítsuk *T fejlesszük tovább. A ma eredményi fel kell használnunk a holnap <fY° zelmeihez isi A könyvtárosok jó munkája m#- rekben, köbökben és tonnákban ,L •nérhetó! Munkájuk taplnthatóvá V?J ük a termelés frontján a guruló c*1] léken, az épülő házakon, a dús® ^ termő búzatáblákon, ^e ész rév ebe’ ■ a dolgozók fejlettségén, öntudat"®/ műveltségén is. Könyvtárosaink, 0 vasóink füléi#u állandóan csengj? nek Zsdánov elvtár6 szavai: Egy igazán jó regény egy W?’ zán jó színdarab egy igazán vers éppen úgy növeli erejét, mint egy gyár, mint eS* új bánva,.“ Half ár Rudolf megyei könyvtár helyette* vezetője. inunikát. Kiss Ferenc elv tára sultúr otthon igazgató benevezett ugyan a rigimuisbrigádok ver.sonyéibe, de a szervezés és végrehajtás munkája nála is elmaradt. Kis*s elvtárs. mű ezakbeosztása nem teszi lehetővé, hogy rendszeresen elíienőrizze, segi*. se a fcultúrosoport munkáját. Jól lát­ják ezt THés és Molnár elvtirsaik, akik a szak szór yezeti bizottság -vgjai s mégsem intézikedn-sik, hogy munka ját elvégezhesse. Petőfi-aknán a Vasas II. férfiszál- liásydolgozóiból alakult rigmusbrigád lelkesíti az üzem dolgozóit, hogv a választási munka versenyben az iizom jó eredményét tartani tudja. Vegye­nek példát üzemeink férfiszáiiásai- nák rigmusbrigádjai a Vasas II. féifi szállás bányászaitól, akik jó kollektiv szellemben,' akadályt néni _ ismerve adnak műsort a févfiazálíás és üzem dolgozóinak. A brigád tagjai legyenek elsők a vállalások te,je. sítésében.- mert így válhatnak a dol­gozók előtt példamutatókká. A fegyc- lemilazítók, a oumizók leleplezése tegyen továbbra is fontos feladatuk a rigmusbrigádnknak. Az eredmé­nyekről és hibáikról • nyomban érte­sítsék a párt és szakszervezeti V-L zálmiiak a brigád tagjait, hogy t>e gítő és lelkesítő 1 ellessen a dolgod előtt szereplésük. A területi kuW'K otthonok kuiltúrmunkáisai legyen6'' aiz üzemi brigádok segítői, róf^ vevői. 'L Meszestelep, Borbdlalelep, ErZ^' I bettelep, Pécsbám/aóelep ne csak \ úttörők szereplésére építsen. A vj^t, sonyhen váló rész vétette1! őlk Is v®!’ i laítók, hogy üzemi férfiszáJllások * gőzéi előtt adnak műsort a termek“ eredmények, a választási agitárió & kére érdekében. Itt az ideje, hof- igóretttknek eteget^tegyenek. Pártszervezeteink, szaksa er ve®®? bizottságaink segksék elő a brigád működését, hiszen ezzel ,,v biztosítják a verseny nyiilvá/úossájrt* a több szén termelését. Az üzeii|6J verseny felelősei tartsanak állahv kaposolatot a rigmusbrigád vezetők vei. hogy a rigmus mindig eleven v lüktető tehassen. A rigmusbrigáuU versenylendülote bizonyára a. Pyu, Szénbánya Vállalat tizemeóai'ád is Á mély termelési győzelmek biztos z‘]í loga tesz. Kultúvmu.n,kásáink éti iinneplik legméltóbban május 1 május 17, a választások napját. Garainr./.egi György tudúütó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom