Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)
1953-04-19 / 92. szám
4 1953 ÁPRILIS 13 NAPLÓ fi ÍÉSETfiBOR ORSZÁGAIBÓL A MÚLT KÉT AKTÁJA — és a jelen élete ELINDULT ELSŐ IDEI ÚTJÁRA A DNYE- PREN A „RÁKOSI MÁTYÁS" GŐZHAJÓ A „Rákosi Mátyás" gőzhajó, a dnyepri vontatóflotta yezórhajója április elsején e indult Kíevbő! Dnye- proaetrovszdvba idei eső útjára. A hajó; Gurin, Szíáün'díjas kapitány vezeti. A hajó legénység» elhatározta. hogy az 1953-is hajózási t-rv ha'ándöeiőtti teljesítésével vá. Iaszol a legújabb árleszállításra. A . Rákosi Mátyás1' gőzhajó le- ránvsége nemrégiben levelet kapott a ..Buda" nevű magyar moíoroshajó legénységéit1»!. A magyar folyami .hajósok levelükben arról írnak, hogy munkájukban követni fogják •> leg- jobb dr.yepri hajó legénységének pé dáját. F.gvre iöbb hajó kezdi meg a hajé»: zást a Dnvégién. Megindult a sze* inélyszéHíló hajóforgalom a Kiev— R-siscsev. a Zaporozsjc—Herazon és más vonalakon. A TURKMEN ISKOIÁSQK HAZAFIAS CSELEKEDETE A Turkmen, SZSZK pionírszervezete; fe adatír tűzifák ki: műiden erejükkel segítik a Turkmén Föc-atorna 'építését. Az ash a bad i 22. számú iskola minden egyes tanulója vajait., tíz fa- rs-mif o ülte ásd nőié löbb szak" s.'U'ii és egyéb magvak gyűjtését. A g' ermekek megtartották szavukat. — Nemrégiben a köztársaság minisz- féTiumánav több. mmt két tonna fe- é_ bokormagot adtak át, 6 ezer fa* cs-iTV'fét nevelték fel és szállították el a Turkmén Főcsatorna építkezéseihez. Az iskola tanulóinak hazafias cse- ’ekedetét a Turkmén Kom-zomo! Központi Bizottsága díszok évéi lei ju. ia’mazta. Az ashabádi pionírok kéz- deményezését követtélc az egész köztársaság tanulói. Dzsebel falu a Krnszn-odarszk— Taskent vasútvonal mentép. fekszik. E • vonal mentén visz el a Turkmén Főcsatorna. A dzsebeii gyerekek el határozták, hogv ók ;« segítenek 117 építőknek. Az ;skoiáscrvermekek 2.25 hektáron faiskolát létesítettek. A faiskola bejáratánál kis tábla függ a következő felírással:-,A Turkmén Főcsatorna számára.11 A ZENEKULTÚRA SZABADEGYETEME A jaroszlávi területi filharmónia három évvel ezelőtt zenetörténeti előadőközpontot alapított. Munkájába bevonta a város szimfonikus zenekarát. énekkarait, egv népi hang. szaregyüttest, a helyi filharmónia, vaiamint a mos-zikvai és lening.rádi hangversenyrendező szervezetek .szólistáit.' több zenetörténészt és a Szo- binov-zeneiskola tanárait. Minden újabb előadás egyre nagyobb közönséget vonzott. Az elő" adóközpont hamarosan nem tudta biztosítani a zenekultúra alapjainak tanulmányozását mindazoknak, akik tanulni kívántak, a város nagyvállalataiban még 6 gjcíadóközpontot Ízesítettek;. Körülbeiül 5000 ember tartozik az előadóközpontok állandó közönségének körébe. Jaroízlávban sokan szerettek volna rendszeresebb és elmélyültebb ismereteket szerezni. A dolgozók kérésére - városban zenei szabad ;gyetemet tél említettek, amelynek előadásai' óbb mint 300 munkás és értelmisé gi látogatja. Az első e’.öadá-o-k a következő kérdésekről szóltak: „Zenei formák és műfajok11. ..Az orosz zene a XVIII. században és a XIX. század elején.“ Az előadásokat mindig hanqversenvek kísérik. A legközelebbi előadáso», az orosz népdal történetéről GHnka. Dargo" mizíszkij. Musszorcszkij és Csajkov. szkij műveiről szólnak. A NÉMET TUDOMÁNY DIADALA A Német Tudományos Akadémia egyiptológusai nemréq fejezték be az egyiptomi nyelv szótárának össz-eá'- lí'ásá:. A hét kötetből álló hátaőmas mű az egyiptomi nyelv és írás első átfogó gyűjteménye a világon. Tar. átfogó gyűjteménye a világon. Ez a hatalmas mű 60 német és más országok egyiptológusa 55 éves pl dozatos munkájának eredménye. A munkát papvruszok és feliratok gyűjtésével kezdték meg. Ezeknek száma elérte az 1.5 milliót. Ezután 'átTák az anyagok feldolgozásához. Századunk első két évtizedében anyagi nehézségek miatt igen nehezen haladtak előre a munkák. A tudományos munkatársakat az. első világháború után csekély 125—150 márkás fize'éssel honorálták és így az inflációs időkben már-már úgy tűnt, hogv a mű nem nyer befele* zést. A munka igazán csak 1945 tilán kndüit fel, amikor a Német Demokratikus Köztársaság kormánya öt állandó munkatársat bízott meg a mű befejezésével. A német tudósoknak hata’Aias segítséget nyújtott Golenyisztc-ev. szovjet egyiptológus, aki értékes papirusz gyűjteményét a Német Tudományos Akadémia rendelkezésére hnr-sátofta. Két rég! aktát olvastam a napokban „Pécsi b. ig. éS&lSSó1' jelzéssel. Az egyik rövid, rideg szavakból. elutasító mondatokból á’il, a másik írója kér. könyörög. Az egyik az éledő Horthy-rendssífr urainak kegyetlenségéről beszél. A másik vádolja ezt. ,,Rányai<jutgutoságmk, Pic*'. — kezdődik rövidebi). — „Stettner János vájár, ki 1012. II. 27-én lett felvéve, egy vézna, vérszegény, hr bcrkulolikus, gyenge Munkabírású ember, ki mull cvben 16ú műszakot mulasztón betegség rímén és f. évben január hó 4-töt isméi betegállományban van. A bánynföorvos véleménye szerint nincsen kiló. ás. hogy egészségét, iP ' letűleg munkabírását visszanyerje, miért is az üzemnél nem használhatjuk, és a bányáig atyai óság utasításul értelmében neki a munkát fel- mondtuk. 1026. I. 15. Olvashatatlan aláírás Kezemben ezzel ép a másik aktával fe kérésiéin Stettner dános fiait Pécs bányán Először idősebb fiával). .Jánossá! találkoztam, aki vájár András aknán, majd a fiatalabb. Stettner József lépett mellém. Kezébe adtam az aktákat, üljön b’. Olvn-sa ej. Ara tra elé tette az írásokat, kisimította m papírt az asztalon, fin figyeltem- Vilátros haja még egv kiisit nedve? volt a meleg fürdőtől. Hóna alatt összepsavart törölközőt tartott. Szürke ing volt rajta, amit a bányától hűségjutalom rímén kapod. Tiszta bakancs, ruha. Figyeltem öt és én is az édesapjára gondoltam. Magam elé képzeltem a piciny, egyszobás, küzöskonyhás lakásban, amint beteg, remegő kezébe tollat fog és rójja a papírra eorokat. ,.Tek. Igazgatóság! Alulírott azon tiszteletteljes kéréssel tor dalok a T. Igazgatósághoz, hogy tr.éhóztassék alanti kérésemet meghallgat ni és azt jóindulatúkig el, intéziii szíveskedjelt. En. S'etlner János vájár, aki kiskorától. fogva itt a P. Q. H bánya- műveinél dolgozom és munkámból ki, fohjólag soha büntetve nem voltam, az utolsó évben a bányában munka közben szerzett betegségem által gyengélkedtem . ..“ — Igen, nagyon jól emlékszem rá — szakította meg az olvasást az ifjú Stettner — hatéves fiacska voltam. akkor kezdett nyiladozni, az értelmem. Tudom, mikor írta jó apám ezt a kérvényt, de sokszor mesélte á, is nekünk az urak kegyetlenségét. — .-íz úgy volt gyerekek, kedves kis galainboeskáim —* gyűjtött maga köré minket. — hogy bátyámmal, a ti nagybácsitokkal Schroll-aknában egy munkahelyen dolgoztunk bővítésnél. sikkor még fapapucs rol‘ divatban a bánya mélyén csizma helyett, mert azt adtak az ural;. A te nagybácsitok egy többinázsás homok- höret el akart feszíteni. Egy csilleforgató vaslemezre áll', de a fapapucs végett megcsúszott és a nagy fl Irsw MK0SZ-szerv878» váüa’ása a le:-, teiás-. baromfii egyiijtés teljes! ésére Mi. á bis sei MNDSZ.szervezet tagjai elhatároztuk hogy csatlakozunk a Gheorgihiu Dej Hajógyár dolgozóinam választási békeverseny felhívása hoz felajánlást teszünk, hogy községünkben az alábbiak Szerint fog* juv a tej.,_ tojás , baromfibegyüjtés teljesítéséi szorgalmazni. í. Május 1-ig 100 százalékra tel. jesítjük a március 31 lg fennálló hátralékot. 2. Május 17-re tejből 50 százalékra. tojásból 75 és baromiiból 65 szá- százalékra lel jesítjük a második negyedévi tervet, Vállalásunk teljesítését úgy fogjuk e’érni, hogy elsősorban az MN. DSZ aktívái teszne,|c eiegzt beadási kötelezettségüknek. Közös felvilágosító brigádokat szervezünk és heten ként kétszer minden hátralékost felkeresünk, figyelmeztetjük n nép ál" lámával .szemben fennálló adósságának teljesítésére. A községi funkcionáriusok teljesítését állandóan figyelemmel kísérjük és folyamatos tel. jesítésre buzdítjuk őket. A begyűjtési áHandóbízottságok- kal együttműködve megszervezzük a társadalmi ellenőrzést, hogy P sza badpiacra csak az vigye árufeleaie- gét, aki a beadási kötelezettségének az e’sö negyedévre eleget tett. Jakab Sáudorné MNDSZ-titkár, Bóra Jánosné és Omakt Jánosné MNDSZ-tagok. kő maga alá temette szegényt... En nagyon magijedtem, nagyon megsaj- nált.am akkor... — A baleset 11)20 február jóiban történt — teszi hozzá «szomorúan Stettnor József. -— fis az én apám attól a naptól kezdve betegeskedett. í nagy ijedtségtől szívbajt kapott, amit egész életén keresztül hordozott magában. BaloldaHsága mellett abból lukadt a legtöbb baja az életben, egyrészt ez vi te arra is, hogy megírja a .,jóságos" uraknak a kérvényt: „..amidőn most már ismét a munkahelyemen képes volnék dolgozni, amire jelentkeztem u SchrolLaknai üzemvezetőségnél, az üzemvezetőség nekem a nőinkéit felmondta.“ :— Szomorú és elkeserítő volt a sorsunk a. IIorthy-Magyarországon. •Sokkal keservesebb, mint ahogy apám írtegírta: „Most, amidőn a legsúlyosabb helyzetben vagyok családommal, mely 4 kiskorú gyermek, és velük együtt éhségnek vagyunk kitéve, darára annak, hogy gyermekkorom óta itt dolgozom, sőt összes fivéreim is, amely között az egyikei Sehr oil-aknájában munka közben halálos baleset érte. Tiszteletteljes kérésem méltóztas- sék a felmondásomat revízió alá venni és munkámat szí vesked jól; továbbra is biztosítani, hogy 4 kiskorú gyermekemmel tie legyek kitéve uz éhhalálnak és részükre továbbra is a kenyerei megkeresni bírjam és őket felnevelni álljon módombanP — Nem halottá meg az" urakat apám kérvénye, a mi sorsunk. Végleg elbocsátották az urak az üzemtől. Azt ajánlották neki; menjen a palahá- nyóra, válogatónak. Nem roll más választása, ódáméit,', de alig bírta a szíve. A gáztól állandóan fuldokolt. Kevés volt a fizetség is, 50 fillért adtak egy mázsa válogatásért. Ha mi is segítettünk neki, négy-öt mázsát 'adtunk kiválogatni egy na.p. Éppen- vsak a száraz kenyérrevalót kerestük meg. Néha-néha sikerüli egy malar cocskát levágnunk, mert annyival „könnyítettek'' a sorsunkon, hogy a Stefánia Szövetségtől menhelyi ruhákat kaptunk. Igaz, nem volt. benne sok köszöne', mert nekem mindig véresre dörzsölte a hibámat a durva nadrág, meg az otromba bakancs, de azért mégsem fáztunk annyira, A lányok még nevetségesebbek voltak u ruhában. — két leánytestvérem is volt — mert ők is bakancsot kaptak, mint mi. Az 1953-as tervév folyamán' a köz- oktatásügyi minisztérium tamszeripa. ri osztálya kilencvenhat hangos- és tizenegy némafiömvetítögéppél látja el az iskolákat. Az év végére már mintegy ötszáz filmvetítőgép szolgálja a nevelést oktatást. Ugyancsak 1953. végére száznyolc i «■■»II«<■■«—— ii miiimniiiiiini iMBrri-rm „Csodálatos 1848. cis esztendő! A pozsonyi országgyűlés zavaros kéz. dett lenni, úgy tetszik a magyarok is majmolni akarták z franciákul, hogy valamiül ott Párizs adja <t tónust, (hangot) az egész országra nézve, úgy Magyar-Honban is Pestről jöjjön a hangulati a következés bízó- nyitó: hogy Klauzál Gábort és Csá- nyi Lászlót — előkelő kolomposait a liberálisoknak (szabadelvűeknek) azért hagytál; Pesten, hogy a népet, a sok szemét népet — lassan lassan készitgessék elő a zavarra. ■. Itt, Pécsett március 18-án kiáltották ki u szabadságot... mindenfelé a városban a legnagyobb mozgalmak, nyug- hatatlanságok, zsibongások, s aligha a papság elkerülte volna a kirablást, ha ezen este tűz nem lámadott volna, ami a figyelmet oda fordítván, amitől mindnyájan méltán féltünk, csakugyan szerencsésen megmenekültünk. A papság ellen szörnyű ingerültség mutatkozott... Perezel Miklós asztalra állott a piaczon (Széchenyi- téren) s onnan prédikálta (hirdette) az egyenlőséget: Nincs többé földesúr, nincs nemes, nincs főpapság, hunéin mindnyájan egyenlők vagyunk... Elkezdődtek a katonaátlítások, a vem zetőrök, önkéntesek, honvédek, Kossuth huszárok és isten tudja mifélék állíttattak...“ így irt Kelemen pécei kanonok 1848-ban! Soraiból a gőgös ' Scifov. ■szky «meIlleme csap felénk, mert aki a dolgozók tömegét „szemét népnek“ merte ócsárolni, az csak,., a hírhedt pécsi püspök-kortes tanítványa lehetett,! A tömeg tisztában is -volt azzal, hogy főpapjai miként vélekednek róla. S ezt viselkedésével is megmutatta. A kanonok így ír erről: „Gyalázatos idők! Ha az ember az utcára kiment, utána kiabáltak: minek ez a sok hiábavaló pap, nekünk I most katona kell! ... mindenfelől az — Még szűkösebben jutott kenyér azután, hogy apám nem bírta a munkát. a palahányqjl. Hát még a kenyérrevalóból. Ha anyám lehozott agy hurkát a padlásról, kis da. rabokra osztotta. Csak megízlelhettük. Jól sosem laktunk vele, — Egy képviselő úr szőlőjét vállaltuk el évi 380 pengőért én 300 liter vínusért, araikor már nagyol- bacskák téliünk. Cipeltem az oldalban a permetvizet tizenhárom éves koromban, azt hittem hogy leszakad a lábam. Amikor már szépen megdolgoztunk mindent és Brógl képviselő úr leszüretelt, még meg akart lógni a lizetségünkkel. Ahogy volt az apáin: íoliosan. piszkosan. futott az ügyvédhez. Taxival jöttek, de azért még cl tudták csípni a Brógl-t. Azért akar) meglógni a csibész, mert a szőlőt abban az évben elárverezték tőle, tele von adósság, gal, és még rajtunk akart kereskedni. Olyan volt az 's< mint a bányász urak. Az Ozanichok! Egykutya volt az mind. — Hát igy éllünk mink. de ígv élt minden bányász a múltban. 1942-ben meghalt az édesapám. A bányában szerzett betegsége miatt. Nagyon sajnáltuk szegényt... Kíváncsi voltam arra hogy élnek nyolc évvel a felszabadul ás után Stettiner János fiai, hogy ál a -fiatal Stett,ner József, aki már komoly családapa, két kisfia van. Elmentem a lakásukra. Először a konyhaajtón kopogtattam. Nem felelt senki. Meg* kopogtattam mégegys'Zrr az ajtó fáját és akikor hangokat 'hallottam. Egy szoszike kisfiúi pillantottam meg a nyárikonyha ablakában. Másfél .éves lehetett. kézreHábbai integetett nekem és kiabált: — Ni! Nii — Lehet hegy ez éppen nénit je'en. tett. vagy a csodálat kifejezője voll, hogy idegent látott, de én megin dúltam feléje. És akkor felbukkant az ablak mögöti egy barna asszonv- fej. Ahogy meséltek róla, ez csakis Stettner János menye, Stettner József felesége lehet. A takaros kis .,pót‘'-Jo,nvhában széket tett elém és beszélni kezdtünk. De ve’e már nem a múltról, hanem arról; hogy élnek most, hogy osztja be a férje fizetését: — Éppen jókor jött — mondta mosolyogva, — inert előbb nem talált volna itthon. A Népboltban voltam. vunöt fajta okt.alófi'imme! rendeikez nek az iskolák, fiimenikénit húsz példányban, A jelen tervévben készülő diákfHímvetítőgépekhez. újabb száz diáksorozatot állítanak elő ötszáz példányban, így 1953. végére ké‘- száz diákfilmsorozat áll majd az iskolák rendelkezé-ére. mrmnatxiMMaírianimimmaatmumBsiKxeii&mBi kívántátólt, hogy « papok a nemzetőrök közé besorolt utcán, menjenek xtrúzsára (őrségre), mert a viceispáu. tői kezdve minden hivatalnok strá. zsát állott. A Drávánál is örök állíttattak Horvátország ellen, hogy a horvátok bevonulásA'ól őrizzék az országot:' Scitovszkynak más gondja volt, mint az országot őriztetni! Sőt, kifejezetten rows* szemmel nézie a nemzetőrök megszervezését, a Drávapart megerősítését és ezért papjait a nemzetőri szolgálattól eltiltotta. Később még többet engedett meg magának. Miután látta, hogy az- országgyűlés a márciusi események hatására forradalmi fordulatot vesz, mindent megtett, hogy papjait Pozsonytól tá v oltár tea. Jó maga pedig aktív részt, vett a. pozsonyi országgyűlésen és igyekezett a felső táblán eíbuklatni Kossuth és a magyar kormány re. farm terveit. Nem az ő ,, hibája“, hogy nem sikerült. A Déldunántád 1849-ben viharos napokat élt át. Január 30-án a túlnyomórészt horvátokból álló császári sereg megszállta Pécset. A házakra kitűzték a fekétp-sárga lobogót. A ,,császár katonái'1 leírhatatlan mó dón garázdálkodtak, kifosztották a lakosságot, megbecstekműerték a no. két, sorra botozlátták a férfiakat. A lakosság ki volt szolgáltatva nekik. Senki sem akadt, aki érdeké, ben szót emelt volna. Scitovszky, aki a császáriak kegyét élvez/e és sok gaztettet megakadályozhatott Volna, mély hallgatásba merült.. A nép. tudta, hogy Scitovszky legnagyobb ellensége. Árinak is tartotta és ezt nem is titkolta, Bizonyíték erre a következő eset. Scitovszky május első napjaiban Ruhát vettem a Józsinak. Nagyon szép anyag. Sötétbarna, tiszta gyap. jú. Megvertem haz*á minden kellékei, már csak a szabóhoz kell vinni. Körben bekopog az ablakon a szomszédasSÄöny. A?, is olyan szövetet hozol; n család egyik férfitagjának. Csak más Sizínben, Do éppen olyan finom, szép anyag, mint ara'- lyen; Stettuernó vett az urának. Sletinemé mesél ... De ha nem szólna egy szót sem, csak némán bevezetne a lakásába., akkor is tudnám, mit akar mondani. A konyhában szép fehérre festett bútor, ki- keméiiyített, simára vasalt kézimun. kaikkal. Az asz'.at felelt kis tartón világivevő rádió. Kinyitja a hálószoba ajtaját. Gyönyörű sötét háló. drága szá-p olvasólámpák, sezion, szép, rózsaszín ágynemű, plüe** égy'erícc. kókusz szőnyeg A másik szobában olyan kombiné.t szekrény, amilyenről minden asszony álmodik. ’Firö;- tiuziato-s rokamié. dohányzóasztal szép szőnyegek, sokágú csillár. Még a konyhában is puha szőnyegre lépünk, Az éléskamrában megkezdett s-omka. tábla szalonna, kolbász. A polcon befőttek, lekvárok. Egy kosárban dió. Van itt müden. amit egy jó ház:a=ezónv a kamrájába kíván. — De ez csak azó‘a van ám így, mióta az én Józsim hazajött a fog. ságból — jegyzi meg a fiatalasszony és nem rest visszamegy a szobába, kinyit;-, a szekrényüket. — Nézze meg az uram kabátját. Nemrég csináltattuk. Ez már egy „örökös" darab, Ezt a két ruhát is azóta vettük, mióta újból, itthon van. A s-zekróny más részéből finom porcelánholmit ves-z elő. — Ez az étkészletünk — mondja. Ezt is azóta vettük. Mert jói keres az uram, Mindig veszünk valamit. Sokszor megnyerték már a csc- pattal a munkaversenyt és ak-kqr mindig külön pénzt is hozott haza. ősszel kétezer lórim hűségjutalmat kapott. Abból egy kétmázsás hízói vettünk. Még mindig tart belőle... Hallgatom a fiatalasszonyt. Nem dicsekvés annak egyetlen azav* sem.- hanem a megújhodott élet boldog áradata. Az idős Stettner János vájárt 1942 ben temették, de most úgy képzelem magam elé, mintha élne és ott ülne a fia szobájában a(kis kerek dohányzóasztal mrl'létt kissé haji ottan, az időtől megtörve és azt mondaná: — Bizony elkergettük a Brógl, képviselő urakat. Valamennyit. És igy élünk ma ... Harsány! Márta Becsnek indult, hogv résztvegyen az osztrák püspökök tanácskozásán. Ke lemen feljegyzései szerint csak Kan! zsáig jutott. Alighogy elhagyta a város határát, megtámadták, ki rángatták fénye? hintájából és a közeli is- páni lakba hurcolták. Elvették min. dériét és kötél általi halálra ítélték.. Fel is akasztják, ha a gyáván meghunyászkodó főpap nőm könyörög életéért. Kétezer pengő,lefizetése ellenében megkegyelmeztek neki és futni hagyták. Á szélnek eresztett Scitovszky halálra rémülten érkezett a császárvárosba, ahol ezer pengő forint költőpénzt vett kölcsön ismerőseitől, ami igen tekintélyes összeg. • A kocka közben fordult é<? Pécs 184!). június 12-én nmgyar kézre került. Csapataink sajnos, csak rövid ideig tarthatták magukat. A klerikális reakciónak azonban ez is elég volt, hogy magyarellenes érzelmeinek fényes bizonyítékát adja. Kelemen kanonok naplójában részletesen le is írja. hogy a papok hogyan játszották ki katonáinkat és milyen fúr. fangos módon zárták el előlük konyhájukat és pincéjüket! A túlerőben lévő császáriak június 18-án ismét bevonultok Pécsre. Azt, hogy alaposan megbosszulták magukat és mélységes gyászba borították a várost, még Kelemen kanonok is kénytelen beismerni. Scitovszky a viharos napokat Pécstől távol, teljes biztonságban töltötte. Városunkba osak a veszély elmúltával tért vissza. Kelemen erről így ír: ,,Július 20-án jött haza a püspök, Miholáczon át, ahol a kispapokat felszentelte... és tovább ott tartói, kódolt, inert a hazajőve,tel még ntin- dig ké es volt (vagyis uz utak nem voltak biztonságosak). Egész Somogy u magyarok kezén volt, ezek sokszor Pellérdig, Patacsig száguldoztak Szigetből (Szigetvárról) s jaj lett Az év végére mintegy ötszáz fi lm vetítőgép, sok áj ot tat éti lm segíti a tanítást Akik a népet szemétnek tartották
