Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-18 / 91. szám

1953 ÁPRILIS IS NAPLÓ A mágfpcsi d€»Igosók, Rákosi és Ssiveri elvtársakat jelölték orssággyülést képviselőnek Mágocs község dolgozó népe csü­törtökön este tartotta képviselő jelö­lő gyűlését, az újonnan épült kultúr­teremben. A terem zsúfolásiq meg telt. A múlt elnyomott dolgozót jöt' tel; össze, hogy megválasszák képvi Eélőjükét aki a mágocsi dolgozók íigvélien szól mait! az országháziján. ó jelölőgyülés megkezdése előtt a dolgozók felidéztél, a múlt válasz- ‘«sokat. Egy fekete fejkendős asz- swny közvetlen az első sorban ar­ról beszélt, hogv a felszabadulás előtt ■:°ha n,em voltak és nem is tehettek , vnn gyűlések. Sokszor azt sem tud ‘ál; hogy kire szavaznak, mert nem ‘adatták velük A jeiölőgyülést Szabó elvtárs. az ’'üvséges . pártvezetésért titkára nY>’ otta meg: — Hazánk sorsát az egész magyar rép ügyeiben az a parlament dön­tötte el, amelyben soha sem szólal- hatott meg a dolgozó nép hangja. N®m volt a képviselőháznak tagja a do.gozó nép, a munkásosztály, a dől. Pö'ó , parasztság, a becsületes értei- 'niség, a kultúra, művészet igazi képviselője. Ezeknek nem jutott h.-W- Az állam a nép elnyomásának °'hima volt és ilyenek volta!,- a kép­viselők is — a kizsákmányolok ér­dekeit képviselték. — A felszabadulással megváltó- zoít életünk. A Magyar Független­edi Népfront választási felhív ásó- na-k minden szava rólunk, magvar dolgozókról beszél. A mi megvállo- ?°t/ életünket, hatalmas fejlődésün­ket és még biztosabb még szebb és joldogabb életünket tárja elénk. Or- szágunlc ipari ország népünk tanuló, olvasó, művelődő nép lett és íellar- oztathatatlanul tör előre a kultúr- 'Jfradalom meredeken ívelő útján- községünk kultúrházat kapott, nép. könyvtárunk van, amely mind arról unuskodik. hogy van országunknak oyy vezetője, aki értünk küzd har- C°I és ez az ember, Rákosi Mátyás ’jjytars. Szeretjük és ragaszkodunk jöftosí elvtárshoz, mert minden be- '*ü!eies magyar hazánk minden igaz 'a érzi és tudja: ,,Rákosi elvtárs és a Párt egy: Rákosi elvtárs és a mc- *!Yar munkásosztály egy! Rákosi elv. ars és a magyar nép egy!“ r. Tsz tagságunknak különösen ■jivéhez nőtt Rákosi elvtúrs. Ráko- t elvtárs neve az az erő. amely a chézségek leküzdéséhez erői adott. Nekünk az építés harcosainak óitokká kell lenni, a hadvezérhez. aki bennünket új győzelmekre vezet. Méltókká keli lenni íogadalmaink, vállalásaink teljesítésével Rákosi Mátyás elvtárshoz. E gondolatok je­gyében javasolom, hogy községünk első képviselőjelöltjeként Rákosi elv­társat válasszuk mzg. A gyűlés részrvevői v.haros tapssal fogadták a javaslatot, felállva éltették Rákosi elvtársat és a pártot. Ezután Fodor István tsz- fag második jelöltként javasolta or­szággyűlési kép viselőnek Szived Kálmánt, a Rákosi tsz elnökét. Alig fejezte bg beszédét, Mangó Jánosné lépett a mikrofon elé és ezeket mondta: — Örömmel logadom hogy Ráko­si elvtársat és Sziveri elvtársat je. löltük képviselőnek. Örömmel loga­dom mert különbséget teszek a múlt és a jelenlegi választás között. Ne­künk dolgozóknak csak az elnyomás jutott osztályrészül a múltban. Kü­lönösen mi, nők voltunk elnyomva. Nem is volt az emberi élet. Mi tég­lát verni jártunk, még a hat éves kislányomnak is dolgoznia kellett. — Mikor már nagyobb lett és nem dolgozott velünk, akkor oda­haza nyaksállal nyakába kötöttem az egyéves kisfiámat és úgy kellett ne. ki tartani, amíg mi egész nap dol­goztunk .., Sokszor megtörtént, hogy mire hazamentünk, rá volt borulva a bölcsőre és alva találtuk mindket­tőjüket. Mangó eivtársnö sírvafakadt és vele együtt többen könnyeztek a te. remben. Mangó Jánosné tovább fo!y, futta: — Ilyen volt az életünk és egy­szer követelni mertem a fizetésemet, de azt kaptam, hogy leköptek.. Később summás lettem. Barakkok­ban, huzatos helyen lakiunk a föl­dön aludtunk szalmán. Mikor este munkából hazamentem egyik gye­reket. az egyik sarokból emeltem fel a szalma közül, a másikat „ másik sarokból porosán, piszkosan. — Így éltünk mi. De Rákosi elv- társ megmutatta az utat. hogv lehet ennél jobb életet is élni. Nagyon sokat köszönhetünk Rákosi elvtárs­nak. Nincs már arra gond. hogy mi lesz a gyerekekkel, ■ ha munkában vagyunk, van szülőotthon, van ove- da, nincs bizonytalanság a holnap. 1ól való félelem . .. Nem is találok szavakat, hogyan fejezzem fa örömö­met hogy Rákosi elvtársat jelöltük, de tudom, hogy ez a megtiszteltetés kötelezettségeket is ró minden má- gocsi dolgozóra, rám is. Én válla­lom, hogy a jelenlegi 64 munkaegy­ségemet május 17-re 213.ra emelem. Ezután Simon István tsz'tag emel kedett szólásra. — Én először is Sztálin elvtárs­nak mondok köszönetét, hogy fel­szabadított bennünket és köszönetét mondok Rákosi élvtársnak . .. Nem másnak, nekik köszönhetem, hogy a felszabadulás után 13 hold földet kaptam. Azóta van otthonom. Amíg felszabadulás élőt.] kubikos voltam, nem mondhattam, hogy van ottho­nom, Mindig vándoroltam, az ország egyik részéből a másikba fiammal együtt. Fiam, most néphadseregünk főhadnagya. Én a Rákosi termelő- szövetkezetben dolgozom és megvan mindenem, amire szükség van. Nagy György tsz.tag arról beszélt> hogy felszabadniáő előtt béres volt. De még béres sem lehetett mindig. Sokszor ment esőben hófúvásban nunika után és hogy a termelőcso* portba belépett, megszűnt a munka­nélküliség a nyomor. Druvanyecz Anitái, a gépállomás dolgozója, Sz:- verj elvtárs jó munkáját mondta el. Hogyan segített,» a gépállomás a terv teljesítésében. „Meghatódtam, — mondta, — mikor Sziveri elvtár­sat jelöltük országgyűlési képviselő­nek. Meghatódtam, hisz mindenki tudja, hogy a múltban szegény em­ber fia, dolgozó gyereke nem jut­hatott ilyen helyre.“ Ezután Sziver; elvtárs mondott kö­szönetét hogy Mágocs község dol­gozó; képviselőnek jelölték: — Már nyolc éves koromban más cseléde voltam Később hazátlan ku­bikos lett belőlem apámmal együtt. Hogy ma eddig jutottam, a pártnak köszönhetem. A párt volt az, amely nevelt, tanított most ez a megtisz­teltetés még jobb munkát, kétsze­res erőfeszítést követel tőlem. Olyan munkát, hogy tsz-ünk is méltó le­gyen nagy jelöltünkhöz, Rákosi Má­tyás elvlárshoz. Valamennyi hozzászólás megmu­tatta hogy a mágocsi dolgozók tud­ják, hova kell szavazni tudják mi a kötelességük, hogy még szebbé, boldogabbá legyék életüké). Szabó elvtárs, az egységes párt. vezetőség titkára, ezzel zárta be a je’ölőgyűlést: ,,Legyen ez a jelölc- gyűlés iogadalamiétel arra, hogy az eddiginél még áldozatkészebben, még lelkesebben harcol községünk minden dolgozója szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs vezetésépei a szocia­lizmus felépítéséért!“ Teljesítsük ígéretünket . .április lö.én az letván-aknai párt- _12ottság gyttliéatermében lelkes ban­| fiatban választottuk -meg képviselő, ^.-öltünknek Rákosi Mátyás. Farkas I , 'bály Gregor Sándor elvtársa I (jtt. Mindenki nagy megelégedéssel avozoft a gyűlésről, valamennyien rezt(ik, hogy jól választottuk meg | dőltjeinket. , István-aknai képviselő jelölő. byulés után megélénkült a pártatun- a lakóterületen Is. Szabolcstele- : j".,'1 * * 4 .az utóbbi népnevelő oktatáson Például már 00 népnevelő jelent meg Jj.el'őző 37 tel szemben. Lelkesen ké. ! -ülnek népnevelőink 1 nSírv a vasárnapi v'Jj?y agitációs napra, hogy helyi ér­ékei magyarázzák meg bányá­szainknak a megváltozott élet gyö­nyöreit,, a május 17-i választások si­kerének hatalmas jelentőségét. Amint már mondottam, jól válasz­tottuk meg képviselőjelöltjeinket. Büszkék is vagyunk rájuk. De váj­jon büszkék lehetnek-e ők ránk, Sza­bolcs kerület, István, és Béke-aknai bányászokra, amikor tervünket nem teljesítjük? Nem mondhatják el ró­lunk, hogy mi alaposan, a régi hír­nevünkhöz méltóan készülünk erre a nagy napra. Ebbe nem szabad bele­nyugodni bányászainknak, de mi há­ny ész asszonyok sem nézhetjük tétle­nül a csúfos lemaradást. Buzdítsuk férjeinket a még szebb eredmények elérésére. Kérdezzük meg őket, ami­kor hazaérnek a munkáról, hány százalékra teljesítetted tervedet? Mert a fizetés is a terv teljesítés után jön. Képviselőjelöltjeink, Rákosi Má­tyás, Farkas Mihály és Gregor Sán. dór elvtársak bíznak bennünk, sza­bolcsi bányászokban. Bíznak abban, hogy lemaradásunkat behozzuk és tervünket mindennap teljesítjük. Ezért tóljunk féke minden akadályt, induljunk harcba, teljesítsük Ígére­tünket, május 17-én pedig a Népfront ra leadott szavazatunkkal pecsétel­jük meg azt, hogy méltók vagyunk a mi szeretett képviselőjdőltjeink bizalmára. Kiss Jánosné hányászasszonv levelező VILLÁNY KÖZSÉGBEN IS BIZTOS A JÖVŐ a jövő tudó- Hz általános iskola növendékei. I ~~ Ez az emeletes épület itt jobb- r' az általános iskola. Nyolc tante- r1*1 van az iskolában. Az isljolaépü. j (.A eIőtt gondozott parkrészlet virá. . fákkal beültetve. A fák alatt : p. hre testeit padok. A park köze- , kik Sztálin elvtárs mellszobra. Az 0,°lától balra micsurini kertészet \ j meg lehet találni a növények, „<{ minden fajtáját. Itt kísérletez- . ,?/c a iák nemesítésén. 4l’ «2 általános iskoL _________ , ?j.' ^kólától jobbra sportpálya. Ké- I iir,a.a’ kosárlabda, magas- ég távol. 1 s^Pálya és ki tudná mindazt íel- faini, a sok sporteszközt, ami itt 1 an, V,fY beszél Greiner Márton elvtárs, I1 a"y község tanácselnöke. Indulunk tovább a község dél; ré­gi® .felé. a gépállomás előtt Greiner ‘®rs megint megállít. /e,"~ Látja elvtársi Ez a magas eme- , kuft- *ff balra a kultúrpalota. A fQjúrpalotában megvan minden szó. tehetőség. Van ebben olva. >e,erem ahol szebbnéhszebb fcöny- f olvashatnak a dolgozó parasz­s. c- Man itt mozi, kultúrterem. A kedvelőknek rendelkezésükre t, jk sakk és ping-pong-terem a palo. ha ari"‘ Olt, lejjebb, keleti irány- zat azok a Ms piros cserepes há­’..lakások. Ott a gépállomás dof- knak. Minden családnak két tti0, < előszoba, konyha, fürdőszobás Qrn otthonn van. ©Ívtárs, a kultúrpalotáróJ. is úgy. beszél, mintha az már a kije. lölt helyen állna, pedig mást itt nem látunk csak régi házakat, a modern családi házaik helyén pedig üres- telkeket. Greiner elvtár® erre így szól: Ha az elvtárs egy évvel ezelőtt a községünkben járt volna, akkor a Mezőgazdasági Technikum helyén is csak romépületeket látott volna. Nézze meg, most mit lát a romok helyén. Valóban, szép egyemeletes modern iskola áll -előttünk négy tanterem­mel. különböző vegyészeti és kísér le-ti, tantermekkel, laboratóriumok­kal. az iskola termeiben 120 fiatal sajátítja cl a szovjet agrotechnika módszereit. — Mi, elvtárs, hiszünk a párt és kormány határozataiban — mondja Grteiner elvtárs, — Pártunk megígér­te a technikum felépítését, megkap­tuk. Megkaptuk a napközi- és cse­csemőotthont 19 zzer forintos költ­séggel. A kultúrtermet 43 ezer ío. rint költséggel alakítottuk át. Meg­kaptuk a költségvetést az egyeme­letes nyolctantermes iskola építésé­re, ami még ebben az évben elké­szül. Az építkezésre 850 ezer forin­tot kaptunk, ezen felül 700 ezer to. rint beruházássáj épül a kultúrpalo­ta és a sok családi ház, amit mi, villányi dolgozók már ott látunk, a még üres telkeken. Külön 130 ezer forintot kaptunk egy mélyfúrású kút elkészítésére, ami a község felső részét látja el jó ivóvízzel. Közsé­günk'két év alatt egymillió 742 ezer forint beruházást kap a dolgozók ál­lamától. így szépül, épül Villány község. A.zt amit -a Horthyren-dszer évtize­deken át nem tudott megvalósítani, most a dolgozó nép rövid pár év alatt valósítja meg-. — Telekinek a villányi uradalom volt tulajdono. sának, csak arra volt gondja, hogy a saját résziére 40 szo-bás kastélyt építsen. Cseléde; pedig nyomorta­nyákban laktak é? 80—90 filléres napszámért robotoltak a méltóság-ős úrnak. Most a villányi dolgozók is építik, szépítii- községüket, hazáju­kat, gyermekeik boldogabb jövőjét. Mielőbb elbúcsúztunk volna Grei­ner etvtárstól, még egy pillantást vetettünk Villány községre, az üres telkekre ahol a villányiak már lát* já-k az új iskolát, a kultúrpalotát, a családi házakat. Greiner elvtárs bú. csúzóul még csak annyit mond: ,,Az elvtársak ha egy év múlva erre jár­nak, a valóságban fogják látni alko­tásainkat, mint ahogy most valóság, ban látják az új Mezőgazdasági Technikumot.“ Ezért harcolnak a villányi dolgo­zó parasztok. Ezért fogadták meg,, hogy a választásokra, május 17*re beadásukat 100 százalékra teljesítik. Tudja azt minden becsületes dolgo­zó Villány községben., hogy amit be­ad az államnak, az soks-zoros-aii visz. szatórül községükbe, K. V, A NÉPNEVELŐK MUNKÁJÁHOZ Sokszor teszik fel a szabolcsi dol­gozóknak a kérdést: mit adott és mit ad az ötéves terv az István.ak- nai bányászoknak? Soka-n nem tud* nak erre pontosan válaszolni, mert megszokták már az új létesítménye­ket. Nemrég épültek fel a legényott- honok Meszestelepen, amelyeket korszerű felsziere-lésse® láttak •el, tiszta, világos szobák, hideg-meleg­víz szolgáltatás, könyvtár, rádiók szolgálják a Szabolcson dolgozó és itt lakó bányászok kényelmét. Innen villamos szállítja őket munkahelyeik re. A villamos szabolcsi végállomás s-ánál nemrég tágas várócsarnokot létesítettek ajtókkal ablakokkal fel* szerelve, A helyiség télen egyben melegedőül is szolgál. Az István, és Bék-e-akna; bányá­szok munkájának megkönnyítésére s-zámos intézkedés történt. A bánya- szellőztetés megjavítására, új szellőz, tetőt létesítettek Györgyaknán. — Ugy ancsak építik itt az új komp rész s-zorháaat, amelyben majd két darab tizenkétezer köbméter óra teljesítmé­nyű kompresszort helyeznek el. Uj fürdőt létesítettek István-ák- nán, megnyílt az orvosi rendelő és a kvarcoló, amely korszerű felsze­relésével egyedülálló a pécsi bánya­vidéken és a bányászom jobb egész* ségét szolgálja. Kibővítették a Béke.aknai fateret. Aknamélyítés folyik György-ak­nán. U; villamos, lakatos, kovács és bányagépészeti műhelyt építenek a közeljövőben IsiSvárMiknán, majd korszerű gépekkel, villamossági é? egyéb felszerelésekkel látják el. A bányaszellőztetés tovább; meg­javítására szellőztető házat építenek Rúoker’aknán. Víztartályt kap Pécs-sza-bolcs te­lep, hogy egv régi és igen fájó pro­blémáját oldja meg a telepi bányász- lakosságinak: különösen nyáron az ivóvíz-probl-émát. A víztartály léte* sí-t-ésévei sokkal jobb lesz a telep vízellátása, A választási agitációban ne feled­kezzenek el ezekről a dolgokról bá­nyász népnevelőink. Használják fel érvként agitáljanak mindennap el­ért eredményeinkkel terveinkkel, amelyek napróljnapra megvalósul­nak. Ugyanakkor használják fel ezeket a tényeket arra is, hogy eszükbe juttassák társaiknak: a párt, a kormá-nv teljesíti adott szavát, lét­rehozza a tervbeveR beruházásokat- Ez pedig arra kötelezi a bányászo­kat, hogy cserében teljesítsék a tei* vet, állják meg jobban helyüket a termelésben, a mindennapi munká­ban. Hásságyon nem az „objektív nehézségek“ miatt nem megy a begyűjtés Hfb&ságyon a Kossuth tszcs hátra­húzza a falut. A tszcs eddig oíkik 34 százalékra teljesítette tejbeadását, tojást csak 34 darabot adott be, ha. romfit egy dekát sem. Nagyrészt ez az oka annak, hogy a község a tojás- begyűjtésben eddig még csak 24.7 százalékot ért el. Vígh Mihály tsz-cs.elnök elvtárs azt mondja, hogy a tejbeadást azért nem tudták teljesíteni, mert nem volt elóg takarmány a teheneknek. Ez azonban nem állja meg a helyét. A pécsi járási tanács állattenyész­tési csoportja még február végén Le. velet írt a tszcs-knek, melyben meg­írta, hogy ott, ahol van erdő, lehet legeltetni a szarvasmarhákat. A tszea-k válaszoltak erre a levélre, ki­hajtották szarvasmarháikat, mint például Baksán. A Kossuth tszcs el­nöke és intézőbizottsága azonban még válaszra sem méltatta ezt a le­velet. A tszcs nem is hajtotta ki szarvasmarhaállo'mányét az erdőbe, pedig volt fű. már március elejétől. Baksán, ahol kihajtották, ugrássze­rűen emelkedett a tehenek fejéei át­laga. A Kossuth tszcs azonban nem ólt ezzel a lehetőséggel. Nagyrészt ez az oka, hogy lemaradtak. Arra, hogy a baromfi és tojásbe­adásban- miért maradtak el, azt mond ja Vígih elvtárs: — A múlt évben vettünk 1000 da­rab naposcsibét, de elpusztultak. Most csak 9 tojó lyukunk van. Mit csináljunk? Majd pótoljuk a beadást ősszel. Akkorra már lesz baromi ink és tojásunk. Helyes, hogy a Kossuth tszcs-ben gondoskodnak a baromfi állomány nő vetéséről. Emellett azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy dolgozó né­pünket őszig is'el kell. látni. Bizo­nyára maga Vígh elvtársnak sem tet­szene, ha felesége őszig tojás nélkül főzné a tésztát, vagy tojás nélkül sütné a kalácsot, vagy nem főzne ne. ki egyszer sem tyúklevest. Egyébként több oröan tszcs van megyénkben, ahol kevés a baromfi­állomány. így a siklósbodonyi III. típusú tszcs-ben, az ócsárdi Béke Őre tszcs-ben. Mégis, ezekben a tsz cs.kben teljesítették a tojás, és ba. romfibeadási kötelezettség túlnyomó részét, Siklósbodonyban a múlt hónap de­rekán gyűlt össze a tagság, hogy megtárgyalja, hogyan fogják telje­síteni a beadást. A gyűlésen felállt a tszcs elnöke és azt mondotta: — Elvtársak, beadásunkat teljesí­tenünk kell. Én azt javaslom, tojás- és baromfibeadásunkat teljesítsük a háztájiból... Tudjátok, nekem nincs a háztájiban baromfim. De a beadás teljesítése közös érdek, én sem ma. radhatok ki belőle. Holnap elmegyek a piacra és veszek baromfit. A tagok látták az elnök áldozat, vállalását, ügy érezték, hogy ők sem maradhatnak le. Az eredmény az tett, hogy néhány napon belül tel. jesitették a baromfibeadás túlnyomó részét. Tojást is sokkal többet vittek be az alatt a néhány nap alatt, mint a Kossuth tszcs-ben egész idáig. A siklósbodonyi és az ócsárdi esethez hasonló történt Görcsönvben is. Mindenütt ment a begyűjtés, mert példát mutattak a vezetők. Megy majd a Kossuth tszcs-ben is, ha ott is példát mutatnak a vezetők. Szűnjenek meg a hibák a Komlói Szénbányászati Tröszt pécsi mcnkásszállssán is Alig egy hónapja jelent meg a Komlói Szénbányászati Tröszt tobor­zási felhívása és az ország minden részéből: eljöttünk hogy biztosíthas­suk nagy békeművünk a Sztálin Vasmű kohóinak szénszükségletét. Uj bányászok vagyunk, az ipar és mezőgazdaság különböző ágaiból jöt­tünk, de: becsületes munkával akar­juk szocialista hazánk íelvirágzásál elősegíteni. Az első napok szeretet­teljes fogadtatása után sajnos rész. ben ismeretien okokból származó hí. bák sokaságával találkoztunk. Az első és legnagyobb hiba, hogy szállásunk munkahelyünktől húsz kilométerre, Ráesett van. Ha délelőtti műszakban dolgozunk, három órakor lel kell kelnünk és négy óra húsz oerckor indulunk a bányász autó­buszokkal, amelyek bennünket Kom­lóra, a Templom-térre visznek. Majd onnan kisebbmagyobb közelharc árán, sokszor késve tudunk csak a helyi munkásbuszokkal munkahe. lyünkre érni. Pécsett a MÁVAUT- buszok közvetlenül szállásunk ' előtt mennek a garázsból a végállomásra, már többször kértük hogy ezek áll­janak meg a Kolozsvár.'-utcai szállá. sunk előtt és szállítsanak onnan köz­vetlenül munkahelyünkre, n Kossuth, vagy Béta-aknára. Hiszen ezzel az intézkedéssel a MÁVAUT biztosít­hatná gyorsabb utazásunkat, ugyan­akkor sok autó szabadulna fel a komlói helyi járat számára. Sajnos, élelmezésünkben is sok a hiányosság, a szervezetlenség kö­vetkeztében sok hiba merül fel. Mi, a komlói bányúíS7>konyha étrendjé­től eltérően *okkal silányabb sild. fásban részesülünk. De sokszor az is előfordul. h„ délutános műszakban dolgozunk, hogy éjfél után már nem kapjuk meg a vacsoránkat. A kony­ha vezetője már este tíz órakor tudhatja, hogy nincs több vacsora és annak is tudatában van, hogy het- ven-nyolcvan dolgozó éhesen tér nemsokára haza ö mégsem készít a rendelkezésre álló két órn alatt me­leg vacsorát sű] még hideget sem ad ki részünkre. Az ilyen élelmezési dolgozó nem bányászszállásra való. mert elégedetlenséget szít felületes munkájával, ugyanakkor, amikor mi tudjuk, hogy kormányunk a leg? messzebbmenően gondoskodik ró­lunk. bányászokról, A Komlón Szénbányásza fi Tröszt, és a szállásvezetőség részéről is ta­pasztaltunk hiányosságokat. Bár több hete lakunk a munkásszálláson, mégis a kultúra és az oktatás hiá­nyait tapasztaljuk. Sok dolgozó a mezőgazdasági munkát cserélte fel a bányászélettel, mások az ország különböző vidékeiről jöttek, tehát kicsif idegenek vagyunk egymással szemben, Nagv hiányát érezzük a kollektív szellem kialakításánál a közös munka utáni közös szórako­zásnak és n tanulásnak. Mi, fiatal dolgozók azon leszünk hogy jó kol­lektív szellemet alakítsunk ki. Kér­jük a komlói Szénbánya vezetőit, hogy támogassanak bennünket eb. ben a törekvésünkben, legyenek se­gítségünkre. hogy mi is mielőbb a széncsata jó harcosaivá válhassunk. Fekete Mihályné ét . UJ. Mosei Lajoc

Next

/
Oldalképek
Tartalom