Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-02 / 78. szám

1953 ÁPRILIS 2 NAPLÓ 3 ÜNNEPELJÜK GYŐZELEMMEL A TAVASZI MUNKÁKBAN, A BEGYŰJTÉSBEN IS ÁPR LIS 4-ÉT A szeuLőrincÉ tangazdaság do'gozói nem várnak könyöradományt a természettől ricát is négyzetesen vethessük. In­dulásra vár a Szovjetunióból nemré­gen. a tangazdaságba érkezett bur­gonyaültetőgép is. A növényápolási munkákban ki­váló eredményt ért el Bódis István traktoros aki 17"én például 90 hold őszi vetés hengerezési végzett el a baráti népi demokratikus Csehszlo­vákia nagyszerű gépével a Zetorr.al. Jó. munkájá.ngk és a baráti csehszlo­vák dolgozók munkájának eredmé­nyeként valamennyi őszi vetésünket a legkedvezőbb időben tudtuk hen­gerelni. Most folytatja hasonló ered­ményesen a fejtrágyázást. Eredmé­nyes munkája keresetében is kifeje­zésre jut. mert napi keresete átfogó san 100 forint felett van. A szentlőrinci Mezőgazdasága Tech" nikum Tangazdaság dolgozói tisztá­ban vannak azzal, hogy a fejlett ag­rotechnikai módszerekkel, a korszerű szovjet tapasztalatok alkalmazásával ehet és }c tudják győzni a természe- *et. Biztosak benne hogy vezetőik se­gítségével. a technikum szaktanárai, nav útmutatásáVal bizonyítják, el le­het venni a természettől, amire szük­ségünk van mert nem várhatunk tő le könyöradományt. Célkitűzésük, hogy a technikum tanulóinak a szó* dáliát» mezőgazdaság jövő szakká­dereinek ayakorlátilag mutatják be a korszerű agrotechnika eredményeit. Neményi Ernő igazgató ! .A szentlőrinci Mezőgazdasági Tech j nikum Tangazdaságának dolgozói I magukévá tették a minisztertanács' * határozatát az 1953. évi tavaszi me" I tógazdasági munkák előkészítéséről I é < végrehajtásáról, a kedvező időjá- I rást kihasználva földbe került már ! a cukorrépa takarmányrépa, napra­forgó és rövidesen hozzákezdhetünk a kukorica és burgonya vetéséhez. Az időben végűéit jó munka eredmé- jj gyeként az egyébként teljesen esőt- ■ len időjá rás ellenére szépen kikéit a | borsó, zöld már a tavaszi árpa, a ■ lucerna. A vetés munkáiban kitűntek I Haraszti József és Deverdics János I dolgozók, a traktoros növénytermelő. ! brigád tagjai valamint Luczq János j traktoros, óik: egymaga 230 normái. I ho.dnak megfelelő talajmunkát veg- i tét;- az év első negyedében. Fzzel ■i teljesítményével az ország élenjáró | traktorosé; közé küzdötte fel magát. A versenyben nem feledkeztek I meg a tangazdaság dolgozói a minő «’égi munkáról sem. A tangazdaság vezető; és a technikum szaktanárai lgyekcz*ek megérttetni a dolgozók" *al az élenjáró szovjet agrotechnika jelentőségét. Ennek eredménye az, i hogy valamennyi gabonafélét, lucer- f vörös-hétét keres,ztsorosan vete'- ük, 3 napraforgót négyzetesen. Á gépműhely már készíti, szovjet ta­pasztalatok alapján az új négyzetes vetőgépet, hogy valamennyi kukc­Telfosítsük a íucerna és vösreshere vetéstervét >\ A piiia-ngóstahirmányok nélkülöz­hetetlenek az állatállomány takar­mányozásában. Egyrészt azért, mert eléggé szapora, kivétel nélkül min­den állattal etethető másrészt jelen­tős tehérjebázist biztosíthatunk vele A pillangóstakarmányokat szívesen fogyasztják az állatój, úgy zölden, mint szénának szárítva. Ezenkívül a pülangósszéna lisztté darálva abrak, takarmányként is etethető. Számos termelőszövetkezetben a sertésállománv jő áttelelietését ered­ményezte, hogy lucernaszénával ren­delkeztek és lucernalisztet készítettek belőle. Ezzel biztosították a serié t állományuk . íehérjeszükségletét az ivándrádaí, a máriakéméndi és mo­hácsszigeti termelőszövetkezetek is. Jelentős tejtermelési eredmények el­éréséhez segítette s. zöld lucerna vagy széna etetése ezeket a terme­lőcsoportokat. A lucerna. nagytömegű etetésével ielentős mennyiségű abraktakarmány ls megtakarítható. A pillangóslakar- mányok közül legnagyobb értéket a lucerna és vöröshere képviseli. Egy hold lucerna 25 mázsás szénatermés esetén 250 kiló íehérját ad amely ■ S0J0 liter tej termeléséhez biztosítja a fehérje szükségletet. Ezek a szá­dok is bizonyítják a lucernatermesz. lés nagy jelentőségét. Ennek ellenére hein mindenütt értik meg a lucema- és vöröshere-termelés íontosságát. Ezt bizonyítja az egyes járások ve­tésterv teljesítésének állása is. Március 25 ig a sellyei, mohácsi és villányi járás teljesítette a lucerna vetéstervét, c többi járás szégyen- teljesen lemaradt. Negyedik a sziget­vári járás 63.4 százalékkal, ötödik a sásdi 52.2. hatodik a pécsi 31.7, he­tedik a siklósi 28.9, nyolcadik a pécs, váradi járás 16.5 százalékkal. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a me. tógazdasági osztályok nem harcol­nak következetesen a lucerna vetés, terv teljesítéséért. De elhanyagolják ezt a fontos feladatot a községi ta­nácsok és termelőcsoportok is. De vájjon gondoltak e már arra hogyan •Iái dolgoznak a kereszlespusztai fiatalok A felszabadulási hét folyamán DlSZ-szervezeteink fiataljai mind­jobban élharcosokká válnak a mező- gazdasági munkákban is. A DISZ- szervezetök közül legjobb munkát vé­gezték a'keresztespusztai állami gaz­daság fiataljai, akik vállalást tettek április 4-re, a felszabadulásunk ün­nepére, hogy a tavaszi szántást-ve- fést határidő előtt befejezik.. A felszabadulási héten kiemelkedő Munkát végzett Schmidt Antal trak. toroj. aki szántási tervét 204 száza- 'okra teljesítette. Közvetlen a nyo- tfjaban halad Csöndör Gyula elvtárs. . 1 március hónap második dekád- erve alatt 62 normálho’dat szántott J”®?- így 12 normá’holddal tűlbeljesí- Tjp a dekádra eső normáját. A vé­ig8' munkákban Auth János DISZ lia'ta'l jár éten. Auth elvtárs egy mü. 87ak alatt 15 holdat vetett el gépéve.1 v'foná'ási munkákban egy műszak a*att 28 holdat végzett el. A DISZ fiatalok, jó munkájukká1 versenyre serkentették a gazdaság összes dolgozóit és így határidő élőit befejeznék a tavaszi munkákat. Balos István DISZ MB munka/tár»«. biztosítják állataik részére a meg­felelő mennyiségű és minőségi ta­karmányt. Ha gondoltak volna, nem lenne még nagyobb lemaradás a vöröshere vetéstervének teljesítésében. Itt a legjobb eredményt elérő sely- lyei járás is csak 47.1 százalékban teljesítette eddig vetéstervét. Máso­dik a mohácsi járás 35.3 százalékkal. A többi járás még a 20 százalékot sem érte el. Legnagyobb a lemaradás n pécsváradj járásban, ahol március 25Jg csupán 09 százalékra teljesí­tették a vöröshere vetési tervet. A takarmánybázis megteremtése harci 1 eladat. Mezőgazdasági osztá­lyaink, községi tanácsaink és terme­lőszövetkezeteink harcoljanak c lu cérna és vöröshere vetésterv teljesí­téséért. A határidő rohamosan köze­ledik, még kilenc nap választ el bennünket a lucemn és vöröshere ve­tésének határidejétől. Ez idő alatt még lehet teljesíteni a tervet. De ehhez kell hogv községi tanácsaink, a kulákoktól is követeljék meg a ve. tésterv teljesítését. A határidő be­tartása kötelező minden községre. — A villányi és kozármislenyi gépállomáson gyorsa'ani keli a szántást, fokozni a gépkihasználást A villányi gépállomáson március 25- ig 19.8 százalékkal csökkent a gépek kihasználása. Ennek következtében üt nap alatt 1347 normárholddal adósak .maradtak. Ez a súlyos lemaradás ab­ból adódik, hogy a gépállomáson még mindig szájtátiság van. Eltűri a gép­állomás igazgatója, hogy a brigádve­zetők nem a feladatukat végzik el, hanem egész nap kerékpároznak a határban. A politikai helyettes Bálint Sándor elvtárs csak általában ismeri a gépállomás jelenségeit, nem moz­gósítja megfelelően a gépállomás kom munistáit a terv teljesítésére, a telje­sítmény növelésére, ügy látszik, hogy a villányi gépállomás megyénk ered­ményeit hátráltatni akarja, pedig a villányi gépállomáson vannak jó traktorosok, akik többízben beblzonyí. tották, hogy lehet a tervet teljesíteni, sőt túl is leljesftcnl. Ezeket a trak­torosokat a politikai helyettes elv- társnak fel kellene keresni és megbe­szélni velük a gépállomás lemaradá­sát, hogyan lehetne behozni a lema­radást. A verseny széleskörű nyilvá­nosságát Is a politikai helyettesnek kellene biztosítani, hogy minden trak­toros ha a vcrsenytábla elé áll, lássa milyen eredményt ért el, vagy milyen «zégyenteljesen lemaradt az élenjárók mögött. Ugyancsak lemaradt a terv teljesítésével a kozármislenyi gépál­lomás is, amely a 25-i értékelés sze­rint az első helyről a 15. helyre ke­rült. A kozármislenyi gépállomás ve­hetőinek és traktorosainak bizonyára fejükbe szállt a siker és azt hitték, hogy nem kell még fokozottabb ütem­ben harcolni a terv maradéktalan tel. jesítéséért. Minden gépállomáson be kell hozni a lemaradást. Ennek egyik előfeltéte­le, hogy meg kell szüntetni a „futó- ellenőrzést“, amit eddig végeztek. A brigádvezelőknck az eddiginél több segítséget keli nyújtani a traktoro­soknak, minden gépállomáson meg kell alakítani a versenybizottságot és ezzel biztosítani tudják a verseny nyilvánosságát. A kom'ói szénbányák műszaki feladatai a második negyedévben Irta: VÍZI LÁSZLÓ, a Komlói Szénbányászati Tröszt főmérnöke \ komlói szénbányák dolgozói - és vezetői hatalmas feladatot kaptak a párttól. Egyre jobban kö­zeledik az idő. amikor a komlói szénbányáknak teljes egészében biztosítani kell a Sztálin Vasmű szénszükségletét. — Komlón kell mea’mutatni elsősorban, hogy a szo­cialista bányászat milyen csodála­tos teljesítményekre képes. — Cso­dákra nem várhatunk: a második negyedévi terv sikerét, alapvető műszaki intézkedésekkel kell bizto­sítanunk. Legfontosabb feladatunk a frontfejtések hosszának növelése. Ma még a fajlagos frontfejtési Iiosz- szunk nem éri el a 40 métert, annak ellenére, hogy’ minden lehetőség megvan a 100—120 méteres front­fejtés! homflokhossz kiképzésére. Sä­tet hibáinkból tanulhatunk: a rövid frontbomlokhossz valamennyi hát­rányát megéreztük az első negyed­évben Kossuth-aknán A fejtésre telepített munkaerő nincsen jól ki­használva, az összes fejtési létszám alig 35—40 százaléka dolgozik csak a fejtésekben. Ha a frontfejtéseink fa;'agos homlokhosszát a második negyedévben megkétszerezzük, ak­kor a szénhomlokon dolgozók lét­számát az eddigi 35 százalékról, leg­alább hatvanra emelhetjük, s ezzel a fejtési összteljesítményt mintegy 30 százalékkal- növelhetjük. Ha a , , , , frontfejtéseink fajlagos holmokhosz- «ezdemenyezése, a 100 méter» vá, sza a mainak kétszerese lenne, több Sarkihajtas. ma mar országos moz- mint 20 vagon szénnel növelhetnénk ilor ott. Molnár^István es termelésünket anélkül, hogy maga- ,ni(/K l0T,ehany komloi feltáró brigád sabb létszámot vagy több gépibe- j bebizony ította, hogy a nehéz kőzet- rendezést vennénk igénybe. I viszonyok kozot is ki lehet hajtani —*- —1— meddovagaíoí tett termelést csak lényegesen ki­sebb teljesítményű szénelővájáso-k- ból tudjuk pótolni. Napi terveink teljesítése érdekében el kell érnünk, hogy Komlón minden működő front­fejtés mellett egy hasonló hosszú­ságú tartalék front áll ion ^ üzem­képes állapotban rendelkezésünkre. Ezt természetesen csak előkészítési programunk megkétszerezésével válthatjuk valóra. Ilyen feladatra ma még nem vállalkozhatunk. Meg kell azonban valósítanunk azt, hogy már július elsejére a működő front­fejtéseink mellé 50 százalékos tar­talékot képezzünk ki. Éppen ezért, már április elsejétől kezdve a Kos- suth-akna legfontosabb munkahe­lyeinek a frontelőkészítő vágathat- tásokat kell tekinteni, í? ossz szokás Komlón, hogv a 1 frontfejtésekben két sor fapil­lért alkalmaznak biztosításra. A két sor fapillér azonban a biztonságot egváltalán nem növeli, sőt e'lenke- zőleg: a nyitóit térség növekedése miatt a fejtésekre naevobb nyomás hárul. A két sor fapillér nehezíti az omlasztást és a kőzetnyomást bizo­nyos fokig a frontra hárítja át. Frontjainkon a legrövidebb időn Dé­lül át kell térni — az országosan is bevált — egysoros fapillér alkalma­zására. Molnár István sztahanovista vájár A fentiekkel függ nagymértékben össze a frontfejtési sebességek nö­velése. Frontjainkon állandó nyomá­si nehézségek vannak. Óriási meny- nviségű faanyagot használunk fel a biztosításoknál, sajnos ma még elég gyakori a frontfejtések begyulladá- sa. — Mindezek alapvető oka, hogy fejtéseink napi előrehaladása alig éri el az egy métert. Meglévő front­jainkat sem használjuk ki megfele­lően. Ha a szénfalra telepítettek arányát a jelenleginél lényegesen magasabbra emeljük, megszüntet­hetjük a sorozatos géphibákat s frontfejtéseinken naponta egy teljes számmezőt, 1.30 métert mehetnénk előre. Termelésünk nagymérvű ingado­zásának egyik legfőbb oka. hogy a fejtési tartalékokkal ma még egyál­talán nem rendelkezünk. Ha például rendkívüli okok miatt kiesik egy frontfejtésünk, akkor az ott elvesz­Igy teljesítettük április 4-re tett vállalásunkat — így készülünk május 1-re május Fejtésünk Béke-aknán a napszinti táróból a második szintig húzódik. Nem nagyteljesítményű fejtés. Elő­irányzatunk mindössze 40 csille vall műszakonként. A csapatban 10 em­ber dolgozik, vagyis négy csille a fej- teljesítmény. Március első napjaiban nem teljesítettük tervünket. Szégyen de így történi. 30—35 csillés szállí­tással kellett szégyenkeznie csapa­tomnak. A sztái,invárosi kohászok kezdeményezésének híre „ mi ak nánkhoz is hamar eljutott. A többi fejtések azonnal csatlakoztak a fel" szabadulási héthez, mindegyik meg­tette a mag,a ígéretét. A m; csana- tunk mélyen hallgatott. Mit ajánljunk — hisz még az előírt tervünket sem tudjuk teljesíteni — ig„ mondogat­ták embereim, meg magam is így láttam jópak. Egyik reggelen megszólított Kisar- der József elvtárs. az ÜB elnöke: „Mi van veletek Jóska miért nem csatla. koztov a felszabadulási héthez?“ — Lesütöttem fejemet és mondtam ne­ki, hogy majd megbeszélem az em. béreimmel. Meg is tárgyaltuk azon o.al és úgy döntöttünk hogy április 4 tiszteletére jhindm műszakon nyolc csille szénnel termelünk többet aj előirányzatunknál, azaz 48 csillét. Igé" retünket, aláírásainkkal pecsételtük meg. Mos* már csak az volt hátra, hogy adott szavunkat kommunisták­hoz, méltóan teljesítsük is. Az volt a probléma, hogy hogyan? Ennek meg­oldásában sietett segítségemre Mar ton János elvtárs, a csapat szakszer­vezet; bizalmija, aki azt javasolta, meg kel; szilárdítani a munkafegyel­mei ki kell dolgom! a munkaidő 480 percét, jó kollektív szellemet kell kialakítani, olyat, melyben az ígé­ret be nem tartása szégyen — s már­is megvannak a feltétetek az ígéret teljesítéséhez. így is csiná.tunk. A felajánlást követő második vagy harmadik napon már 130 százalékra teljesítettük tervünket. Ez „ szám ez­után szépen emelkedett. A félszoba" dulási hét első napjaiban kifejlődött csapatomban az egyéni verseny. Fó­réi András váiár kihívta versenyre Szabó János (34) vájárt. A fejtelje- 5Í‘.mények emelésével párhuzamban emelkedett a csapat átlaga is. Rövi­desen behoztuk a hónap elejei lema­radásunkat. szépen emelkedett a tér. ven felüli szénnel töltött csillék szá­ma. így. március 27-én már 140 szá­zaléknál tartottunk és elnyertük a fejtések között folyó verseny máso" dik helyezését. Egy nap választ el bennünket áp­rilis negyedikétől. A felszabadulási hét ezzel a végére jár. De a ver­senyt tovább visszük és nrvn nyug- szűrig addig, míg le nem húzzuk az első helyen álló Kis,an,der István elv­társ fejtési csapatát. Eredményünk szép. de sokat rontott az hogy nem sokat adtunk a minőségi munkára. Nem követeltem meg szigorúan a pa. la kiválogatását a szénből. Ezt s csor­bát is kijavítjuk úgy, hogy a május elsejei versenyszakaszban palánkat egv ^ százalékkal „ megengedett alá szorítjuk. Ilyen eredményekkel kö­szöntjük április negyedikét és ennél ís jobb munkával készülünk' a világ proletariátusának nagy ünnepére, — május elsejére. Elmondta: Forál József froatim,ester. havonta 100 méter Ennek '•Vemére feltáró vágataink elő. rehaladási sebessége ma átlagosan mindössze 40 méter. Helyes fúró­lyuk telepítésekkel a millszekundos és kummulatív robbantási módsze­rek kombinált alkalmazásával az átlagos kihajtási sebességet feltárá­sainknál lényegesen növelhetjük. A Tröszt technológiai osztálya célul tűzte: a második negyedévben az élenjáró repe.szíési. fúrási és rako­dási módszerek alkalmazásával, a munkaiszervezés mevvitásívaj munkahelyen 200 méteres havi ki- hajtási ért el. Ma még ilyen telje- sítméTivektől messz? vagyunk. Á Szovjetunióban azonban a havi 300 méteres vágatkihajtások egváltalán nem tartoznak a ritkaságok közé'. Termelésünk növekedésének rsrvik alapvető feltétele, hogy a feltáró munkahelyek havi kihaitási sebessé­gét a jelenlegihez képest erősen megnövel iük. Bán vagépészeinknek a második negyedévben végre meg kell valósítaniuk a tervszerű, meg­előző karbantartást. Tűrhetetlen ál­lapot, hogy egy-egy kaparószalagot meghajtó berendezésünk évekig menjen fő tavi tie, de még közenes javítás nélkül is. Ttt sem a csodák­ra kell várni. A TMK munkára meg­felelő erők állnak rendelkezésünk­re. Csupán a munka jó megszer­vezése van még hátra. Az elmondottakon kívül, még szá­mos műszaki feladat vár Komlón megvalósításra. Műszaki vezetőink tekintélyét tovább kell emelni. Csak ezzel tudjuk az annyira hiányzó technológiai fegyelmet megvalósí­tani. Minden lehetőségünk megvan feladataink végrehajtására. í* Ini kell a lehetőségeinkkel, ébe­ren kell vigyázni eddigi ered­ményeinkre. Műszaki vezetőink lel­kes, odaadó munkájukkal a követ­kező negyedévben sokat tehetnek azért, hogy kiküszöbölhessük Kom­ió becsületén esett csorbát, hogy adósságunk törlesztése mellett tel­jesíthessük tervünket. A pécsi állami gazdaság tehenész brigádjának kiváló eredményei A pécsi állami gazdaság állatte­nyésztési tehenész brigádja ikiésrtékel- te az 1052. évi tejtermelés eredményéi és megállapították, hogy az 1952-es évi tervet 115 százalékra teljesítették. Az egy tehénre eső tejtermelési éves terv 31€0 liter volt, ezzel szemben SJSő.ő liter tejet fejtek tehenenként. A gazdaság tehenész brigádja a tavalyi év tapasztalatait felhasznál­va, az idei év első negyedében ki­emelkedő eredményekkel büszkéöked- het. A felszabadulási hétre való ké- •'zffiődé-sben a fejés-i átlag FEES liteT tej volt 271 darab tehéntől naponta Az istállóátlag 6.7 liter volt. Ma ugyanattól az állománytól 2448 litert tejnek 9 literes istáTóAMaggal. Nap: tejés 623 literrel emelkedett, tehenem ként 2J? literrel és az államnak na- nonta 2100 liter tejet tudnak beadni. A tehenész brigád jó munkájává' dérte azt, hogy az 1953. első negyed­éves operatív tervét az összes tejter nelésben 102 százalékra, a beadandó (.ejtervet 115 százalékra teljesítette. Vagyis a 24.500 liter tejtermelés he­lyett 26.687 litert termeltek és a 19.500 liter tejbeadásuk helyett 23.024 iter tejet adtak be. Ezeknek az eredményeknek az el­érésében kiváltó munkát végeztek: Pajzs Imre, aki 10 darab tehéntől a felszabadulási hót előtt 96 litert, 9.6 'itores átlaggal fejt. Ma ugyanezen tehenektől fej 158 litert, 15.S átlag­gal, nani tejemelkedóse 57 liter, te­henenként 5.7 liter. Simon József 9 tehéntől 70 liter te­jet fejt 7.7 literes átlaggal, ma 149 'iter tejet fej 13.2 átlaggal, napi tej- emelése 49 liter, tehenenkénti emel­kedése 3.6 liter. Mayer József 10 tehéntől 64 liter tejet fojt, 6.4 átlaggal, ma 94 litert Fej 9 literes átlaggal. Napi tejeme- ése 36 liter, tehenenként 3.6 liter emelkedéssel. Ezeket a szép eredményeket a tehe- lészet dolgozói úgy tudták elérni hogy a rájuk bízott állatoikat gondo­san ápolják, az istállórondet pontosan betartják. A nagyobb tejtermelő tehy neket négyezer etetik és fejik, a tab bit háromszor. Alkalmazzák a bevált szovjet módszereket a tőgyrooisezáet és utócsepegtetést. A takarmányozást a dolgozók » szakemberekkel együtt állapítják meg, felhasználva a különféle mellékterraó. keket (keményítő, gyári-moslék, vá­góhídi vér, stb.) A szép eredmények arra serkentik a tehenészet dolgozóit, hogy verseny­re hívják az állami gazdaságok vala­mennyi 200 tehénen felüld tehenészeit az alábbi szerint: 1. Minél magasabb tehenenkénti éves termelés elérésére. 2. A termelt tej minél magasabb •százalékban és zsírfokban való át. \dása az állam részére. 3. Minél több melléktermék felete­tése az abraktakarmány megtakarítás és önköltségcsökkentés érdiében. Somogyi Gyula ÍŐáltattenyésalft, j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom