Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-04 / 80. szám

6 toss AP MUS 4 ist n v t o tfeiven érvei ezelNlt 18&S • -1-én születet* Juhász Gyük. ' Abból a társadalmi ■ osztályból szár­mazott, amely köneűeibb áll a proletá- riiátuiSho-z, mint az úri osztályhoz, Ap_ fa postai távirá*z volt Tehetségie már fiatal korába® kibouta,kozott, alig voll 1.6 éves, ásáskor első verse nyomtatás- Haá megjelent. Az ifjú Juhász kora; ■verseinek haingj,a Polőfii és Arany nép felé forduló költészetére emlékeztet „Magyar népem'“ című versében így' ,r: , »Learattam édes magyar népem. Ott az áldás csűröd közepében, ; Osztrák finánc szemét veti rája, , ' — Szükség íesz még arra a kaszára.. Népbadíada hangjával kísérletezik, vexset ír a Habsburgok császári him. ’ ttusza ellen. 1901 észén a pes'j egyetem bölcsész­karára iratkozik, tanár akar Genni. Pesté diákoskiodása alatt ismerkedik meg a szegények életévei. Csak úgy' tudja tabíu’máiniyait folyta írni, hogy neyriölianár.kiémt dolgozik egy pesti magániskolában. A fiatal Juhász élet­erős optimista költő. Látja kora magy kérdéseimák: a nemzeti függetlenség és társadalmi haladás összefüggéseit. 'Egyetemi ével alatt társaival egyiiilt megismeri asz éfcrtőé - elszakadt, iwu­- aaS, dekadens, főleg francia költé­szeté:. Ennék a költészetnek a hatása . .élete egyik -másik sza kas zá ban érző­dik verseiben, de soha sem lesz tel- . ’esen költészetének állapba-ngiuliaia. Nagy csalódás éri 1906-bain. Juhászt, vz egyetem legjobb hallgatóját, Mít- marosszigetre helyezik,, a baiármtanii kis városba. Rájön, Idáiba minden tu­dása. tehetsége,, az egyszerű postai távirász fia elő’t elzárták az érvénve- •nifés útját. Juhász Gyula nem törik , rnog. Az 1005-ös forradalomtól szá­mítja' az idő mulásóí. (1907-et az éltet második esztendejének nevezi.) Már. ms-roissrlgeP, évei alatt megkísérti az éleit vaíóaágától való menekülés Mármarossz igékről Nagyváradra ke­rült, ahol megismerkedik Adyval, akráek forradalmi merészségig, bátor hangja nagy hajtással van költői fej- ■ *5désér>e. Nagyváradról Szakojcára, majd 1913-ban Makkéra került. A mellőzés mélabúnsá, itetőríité, beteggé feszi a költők A proletárdiktatúra *ii* egészségét nem kímélve dolgo­sig a forradalom megerősítésén, 1919­- hm írja a „Mimika“ - című verséti amelyben eltérően a magyar költé­szetben már hagyományossá vált fa­lusi táj helyetti a gyárak képét tárja elénk: .-A gyárkémény harsogja diadalmát S a zengő sínen kattogó vonat“. A munka atz ,télét anyja1', „Kinek nő­vére Szépség és Szabadság". Horthy ellenforradalma alatt üildö zik, megfosztják tanári állásától, el­veszik nyugdíját. Mint aíllkaihni cikk­író nyomorúságos körülmények között tengeti életét. 1923-ban Petőfi szüle­tésének centenáriumán a naigy fcöCI.ő forradalmi szellemiét idézi: „Elég babona, máglya, bamba gazság És napod virrad, szent Világszabad­ság!“ ö fedezi fel József Attila tehetségét és indítja el a oagy proletárköMőt. Anyagi nyomora, magányossága, a feudálkapijaflisia Magyarország em- beirtetenségie öngyilko'siságífoa kergeti. 1937-bern megmérgezi majgát. Azok közé a kevesek közé tartó- zott, akik meg tudlak maradná az új életet íereimiő proletárfoirradailom ide. jén elért magaslaton. Az eOleniforradia- cm idején megrázó erővel szólilaíltai- lia.meg a dolgozó parasztság kisemmi- zeitségét és az emberbe', a jövőbe ve. tett hitet, még kétségbeesésében is tiltakozó vád volt a körülötte lévő embertelen ' viliág ellen. Nem volt szo- ciaffista, viszont a pro'1«! árforra da lom Vb;jén megismerte a munkásosztály nagy, törtiénelemformáiló erejét és a tmunkásioszitályba vetett hite nem tőrt meg az elenforradafom idején sem. Az „Uj valOomás" című versében így ír: „Hogy szent az élet, és hogy szent az ember, KI jövőt épít, mint korállt a tenger, Ki a sötét odúkból fényre vágyva. Majd győzni fog á földön nem­sokára.1' Azért fordul elsősorban rajongó vá­rakozással a munkásosztály felé, mert tudja, hogy aiz éle! . igazi alap ja, lé­nyege a munka, mert tudja,, hogy az egész társadalma'! dolgozó osztályok munkája tartja fenn. A „Munkásott­hon homlokára“ című versében gyö­nyörű sorokat ír a munkáról és izzó gyűlölettel fordul szembe,az élősdii k i zsák m ä hyoilők kai: „A munka, a rend és a béke Az életünknek lelke 8, Csak az a bitang, és hazátlan Ki here módra él magában.“ Verset ír „A dolgozókhoz'1, amely már mintha a mj viliágunk boldog képét idézné fel költői íá'Kwiiáisiálbaiiw „Tudjátok-e, hogy űj állomás vár, Hol nem látni mást, mint munká­sokat?“ •Juhász ,a munka viiliágiot,, természetet és embert átformáló hataCmánaik első igazi nagy költője irodialtmunlkban, A mimika szó különös fény: kap. versei­ben, Nem robotot lát benne, hanem az éliet leigiigazübb, iegléuiyeigiesefob tar­talmát, a legnagyobb vMlágfioinmálíó erőt Juhász Gyulát az -egykori polgári kritika, mint „egyhuru“ egyhangú köl­tőt emfogalté. Mindebből annyi az igazság, hogy Juhász nem tartozott a mindenképpen új formát kereső, for­mával kísérletező költők soraiba. Ver­seiébe azonban nem egyhangú, AJlkat- inaziz.ai a magyaros verseliés nemzeti formált, az ókori klasszikus venséHést, de megtaláCijiuk nála a nyugal' európaii vers számos változatát. Nagyon gyak­ran alkalmazza alapos mesterségbeli tudást igénylő szon-ettiformát. Koriáir- sai közül ő játszik legkvésbbé « rím­mel. Verseiben nem találunk oCyem öncélúan játékos rímeket, mint pél­dául Babttismál, vagy Kosztolányiinál Nyuga'teurópai formákbam írt verseá- uek iis magyaros íze van azáltal, hogy a rim helyett sokszor a népköltészet­be®. hasizinálatos asiszionánisizöt allkal- mazzia. Versei tele vannak az allföMi népiélet jellegzetes szavaival, (lóca, sömlyék, pocsétábam, ballagás.) Stílu­sárnak világos egyszerűsége — veirsei- n>ek eszmei értékeim túlmenően — teszi Juhász Gyulát irodaömunk egyik nagy mesterévé. Április 4-e Juhász Gyula szütetés- napjia, de születiésmapja egy új mun­kás Magyarországnak. A Horthy fasiz­mus sötét ellentmondásos világában József Attila mellett í d a magyar költő, aki nem keres harmadik utat, hanem választ az eljövendő új világ és a reakció között. Juhász Gyula költészete, életműve érdemes arra, hogy dolgozó népünk megismerje és megszeresse. Pék József Ped. Főiak. tanársegéd, Ml ÚJSÁG BARASYABA^? Ünnepi színjátszó bemutató a színházban A Művészeti Együttesek II. országos versenyéinek ünnepi záró be­mutatóját április f-in, vasárnap délután 3 órakor rendezi a népművelési minisztérium versenyirodája a Nemzeti Színházban. Ugyanezev a napón Budapesten és még néhány nagyobb vidéki városban hasonló ünnepi mű­sarok keretében lépnek fel a színjátszó versenyek legjobbjai, A pécsibe, mutatón 4 csoport szerepel. Móricz Zsigmondi A tej c. művét a bogyisz­lói színjátszó csoport adja elő. A nagykanizsai vasutasok színjátszó cso­portja Lányi Andor: „A 11-es őrház c. színművét játssza, A bemutatónak 2 pécsi részvevője is van éspedig: a pécsi üdülő Szálló Vállalat színjátszó csoportja Grig or eskü: Legénykérő c. művét mutatja be, míg a pécsi Déry­né munkás stúdió színjátszói Fagyejev: Az itjú gárda c, művéből adnak elő egy részletet. A nagy érdeklődéssel■ várt ünnepi záróbemirtatónk jegyeit a színház pénztára árusítja 3, 5, 6 forintos áron. Lakások épülnek a Sztálin-áton Faluteleíon — vezetékes rádió Néhány hete három új ház alapjait kezdték építeni a Sztálin út felső vé­gén. A munka gyorsan halad, s ma már az emeleteknél tartanak. A két­emeletes épületek két és háromszobás lakásaiban az Építőipari Miniszté­riumhoz tartozó pécsi vállalatok 21 íegjobb dolgozója, sztahanovistája, mérnöke talál majd barátságos, ké­nyelmes otthont. Harmincezer csibe hetente ötéves tervünk egyik legújabb ajándéka dolgozó parasztságunknak a Xavér utcai keltető állomás. Tavaly nyáron kezdték építeni és most ta­vasszal a próbakeltetés után már 800 csibét adott az. ivándárdai tez-nek. Azóta hetente átlagosan 30 ezer tojást raknak a gépekbe. Legközelebb, ápri­lis 17-én kelnek ki csibék, hatezer egyszerre. Az ötéves terv végére nem lesz köz­ség megyénkben, ahova nem vezették be a telefont. Az első negyedévben a nosta hálózatépítő vállalat egyedül Baranyában két Itözségben, két (Ma­mi gazdaságban, két tszcsében, három erdőgazdaságban szerelte be a tele­font. Telefont kapott Tarrós és Cse- bény, a piskái Ormányság, a kém sei Béke őre tszcs,, a kárölymajori és kelemenligeti állami gazdaságok. A második negyedévben LakőcsáU Töblj falui, Potonyt, Szentborbást, Alsószentmártont, Drdvasztárát kap­csolják be a telefonhálózatba. * Több"községünkben megszólalt a vezetékes rádió. Pécsgyárvéroson 1000, Csányoszrón 300 lakásba viszi el napról-napra ötéves tervünk győ- zelméinel'i híreit a vezetékes rádió. 150 ismeretter'esztő előadás az építőiparban Az Építők, megyei kultúrbizotts ága egyik legfőbb feladatának te- ** kintette ismeretterjesztő előadások minél nagyobb számban való szervezését és ezen keresztül az épí tőipari dolgozót, nevelését. Ezelőtt egy évvel megyénk területén egy hónapban csak 3—4 előadást tartottunk azóta áz üzemek kultúrbizottságainak munkája megjavult. Élértük, hogy az építőiparban 1953 első negyedévében 150 ismeretterjesztő előadást tar­tottunk, ebből százat a 73/1 Építési Vállalat és a Pécsi Tatarozó Válla­latnál. A századik előadást összevon tan, ünnepélyes keretek között tártot­tuk meg. Előadóinkat mivel építőipari d olgozóink wrgyrésze szálláshelyen la­kik a szállásokra Irányítottuk, Eleinte voltak szervezési nehézségeink, különösen az ellenséges elemek megnyilvánulásai nehezítették munkán­kat. Ennep ellenére dolgozóink egyre jobban megszeretik az előadásoltat. Igen kiváló munkát végzett Miseta József, fL 73/1 Építési Vállalat kul- túr nevelési felelőse valamint Horváth Levente, a Tatarozó Vállalat kultúr- felelőse. Szoros kapcsolatot tartottunk az egyes társulatokkal, amelyek a legjobb előadókat, pedagógusokat küldték az előadások megtartására. Kiemelkedő jó munkát végzett Csete Istvánná, Vörös Márton, Kopasz Gábor és Lippenszky István. Az előadók igen sok esetben szemléltet/! eszközöket is használtak, például dia filmvetítést rendeztek, : képeket mu­tattak hogy ezzel is színesebbé tegyék az előadásokat. PFEIFFER TIBOR Építők Szakszervezetének bora- nvamegvei kult biz. elnöke. D, 'uplakovácmak hívták a falu­ban mert ö névé is mestersége i* kovács volt. Erős, nagy ember volt. Ott élt a fahtvégén feleségével és őt apró' gyerekével egv kerítellen, köz­ségi háiban <t kovácsmühely. mellett. Szorgalmgsan verte a vasat, jó mun. ' kát tudót* ki kezéből. Ä gazdák ezért is tűrték meg annyi ideje mert egyéb ! ként nem szerették, „Nagyon föltárt mester'“ — szokták félig komolyan mondani neki, mert nemigen gazdura- mozta őket. A kovácsmühely mellett kezdődött ? Koplaló. A szegénysorra ragasztot­ta, ezt a. nevet valaki ahol néhányöl- nyi telkeken apró, magacsináltn vis­kókban a szegénység húzta meg ma­gát. Ezekkel a koplalóinkkal, cimbo­ráig Duplakovács. Estelente, vagy rossz időben, amikor nem lehetett kint dolgozni mindig ott tanyáztak ezek a rongyosok a műhelyben. Olco. sít ja őket, hogy ők csak dolgozza­nak szakadásig a nagygazdáknak — . úgy hullik — meg valami társadal­mat. vágy mit emleget, hogy nem jól van ez ‘7Y- Meg hogy lesz ez más­képpen is... A marha! Hát minek . ’éarté másképp. Égy faluban nagyon fontos, hogy jó kovács legyen. Megtűrték hát. — Hadd ugasson — mondta az 50 'holdas Szabó, a bíró — nekem az a fontos, hogy. (jól ráhúzza a ráíot a kerékre és olcsón! Különben beszél­het mit számít az? . Az. örsparancsnoknak azonban nem ez volt, a. véleménye. De hiába fi­gyelte, szimatolta, sósem tudta rajta­kapni. Uírlett hogy 19.ben vörös- katona volt dekát ezt nem lehetett rábízonyiiiáni. Most azonban min- % (lenképpen, kell vele valamit csinál- 'fú, mert még zavart csinál a válasz- lásnié A méltóságos gróf úr külön felhivatla. Bonét, az őrsparancsnokot kastélyába és személyesen közölte, hogy a miniszterelnök úr ökegyel- rncsségének . ígéretet tett miszerint ’ebben a kerületben garantálja a kor­mánypárti jelölt megválasztását. Te­hát a választás idejére likvidálni kell a-z .elégedetlenkedő, rendbontó eleme, két! Könnyű a gróí úrnak! Likvidál- 1ja! Kit? Fogja le az egész szegény­sort? Csukja be mind, alá a Kopla­lóban lakik? Az mind elégedetlen. Ezt nem teheti meg, de DuplakovC- cSot- lefoghatja. Ez a 'szívük az eszük, ha kiájjieii. -- megelőzi, hogy valami VÁLASZTÁS AZ URI MAGYARORSZÁGON hiba legyen a választás körül. .Bene törzsőrmester nem volt túlsá­gosan élesészjárású, de amit kigon­dolt megszokta valósítani. Csak há. tóm nappal a választás előtt szándé­kozott lefogni a kovácsot de mikor látta, hogy az mennyire mozog, szer­vezi a szegénységet .az ellenzék szá­mára, egy héjáéi a választás napja előtt behívatta az őrsre. Közölte ve­le hogy állampolgársága körül, baj van s amíg kivizsgáljál; az ügyet, itt kell maradnia JV ovács hiába tiltakozott, lecsu- katta a pincébe. Ki sem hallgatta egész héten át. csak pénteken hozta töl, hogy beszéljen a lejével. Amikor eközben poionvágta a lefogása miatt méltatlankodó kovácsot, az vissza­ütötte. Bene először szóhoz sem ju­tott a meglepetéstől, ez még nem fordult elő vele aztán csendőreivel kegyetlenül megverték. Kemény a puska tus, a patkós, csizmasarok na­gyon kegyetlen és nagyon kemény. Kovács József községi kovácsot esz­méletlenül vitték le a pincébe. Ami­kor még másnap sem tudták sem rúgással, sem vödör vizekkel magá­hoz, téríteni, éjtszaka befogattak a bíróval és késő este, amikor aludt már a falu, hazafuvarozták. Kovg.es- nénak szigorúan lelkére kötötték, hogy hallgasson, mert baj lesz. Sze­gény Kovácsné haüaatoU is. Csak a szíve sírt ahogy tönkrevert urára né. zeit. Orvos nem lakott n faluban, reggelig hogyan hozassa el? Maga ápolgaUa, élesztgette emberét. Mi­előtt megvirradt, Kovács Józse! meg­halt. Most már nem hallgatott Ko­vácsné. Fekete madárként szállt végig a falun a hír: Dupiakovácsot úgy meg­verték a csendőrök hogy belehalt. Hangosan senki nem merte mondani, csak sugták-búgták sietősen, körül­leslek, s osontak tovább a sövény mentén; hiába nem jó az ilyesmibe beleavatkozni. Berták kocsm.áros négy tálból ko­csonyát evett, amikor meghallotta a hírt. Nagyón szerette a kocsonyát- s éppen egy nagy belefőtt bőrkét emelt ki a tálból, amikor bedöcöqötl felesége az újsággal. Keze megállótt a levegőben s ő a villa végén resz­kető bőrkére meredve kúrián esők Irta: VASVÁRI LÁSZLÓ ennyit böffentett: „Úgy köll neki! Mér ugatott annyit?!“ Aztán hozzá­tette: „Bár dögölne meg valahány hó­dié!“ Mérgesen bevágta szájába a nagy falatot. Dühösen rágta, falta, nyelte beleié kétpoiára, mintha vele az egész szegénységet lenyelhetné. Vas­tag öklében harcrakészen meredt a villa most ezzel szúrná agyon mind­járt valahány éhenkórász van, aki­nek a gazdagok vagyonkellene, aki pofázik ez ellen a jó világ ellen, amiben szerezni lehet, amiben ilyen jó zsáros, kocsonyás reggelik van­nak! A községházán ötvenholdas Szabó mérgelődött. — A rosnebb ette vóna meg, evvel megint baj lesz! Minden­féle herce-hurca, vizsgálatok azok pedig nem jók, sose lehet tudni, mi- mindent piszkálnak föl mi derülhet ki.. , Gondját enyhítette ezért va­lami, mert hiszen új községkovácsot ke]; szegődtetni, s az ilyesmin min­dig kereshet valamit a bíró, ha okos ember. De ennek sem sokáig örülhe­tett — az élet csupa baj; — eszé­bejutott újra, hogy ez a marha Bene milyen hibát csinált, megvadítja a népet a választás előtti Csak már ezen túl lennének! A méltóságos gróf úr annyira dü­hös lett, amikor az esetet jelentette intézője hogy sajátkezűig kegyes­kedett csengetni a postát; Kéchem a csendőchőchsöt! A postamesternőt lébutalibázta haragjában, mert nem tudta azonnal kapcsolni. Mikor meg­kapta az őrsöt, céklavörösen riká­csolta a kagylóba: Mágá báchom, mit csinált!? Mágá ököchl Hogy mechte nekem igy elchontania höz- hángulatot két náppál a választás előtt?! Kichugatom! Kichugatom!- M LrJ éltőságos gróf úr, nekem családom van — nyöszörgőit B'-ne a vonal túlsó végén. — Kegyesked­jék megengedni... — Nem échdekel! — üvöltött közbe a gróf. — Semmit sem kegyeskedem, de csináljon válárpit. mecht!. . ’lir. 'elen nem jutott eszébe semmi, ami­vel befejezhetné a moyidalol lecsap­ta há! a kagylót, úgy. hogy az kiug­rott a villából. Bene sürgősen nekilátott, hogy „csináljon valamit“. Két nap mu’- va nem akadt ellenzéki hírben álló ember a faluban, akit ne írtap vokia. lel a csendörök valamiért. Nem sza­bályos a kocsitábta vagy a trágya- gödör, nem tiszta a kutvödör nem volt láncrakötve a kutya; leljeleniés lesz. büntetés. Persze, ha a kormány, pártra szavaz, semmis a fölírás, a föl. jelentés elmarad. Hozzáláttak « munkának a többiek is. A jegyző figyelmeztetett minden­kit akinek adóhátraléka volt. — már pedig ki nem tartozott adóval a ki­sebb gazdák közül? — hogy jön a végrehajtó! Halasztás kell? A kegye­lem ára: kormánypárti szavazat. ^ főtisztelendő plébános úr kü­lön esti vecsernyét rendezett valami­lyen furcsanevű elfeledett szent év. fordulójának ürügyén, s a szentbe­szédben árról is szólott szép kenete­sen, hogy földi elöljáróinkat isten rendelte. Aki pedig ellenük támad, azt eléri az úr haragja, lesújtja az úr keze. Nem mondott persze nevet, csak úgy általánosságban beszélt, de mindenki tudtn hogyan kell ezt érteni. A bíró mindenfelé azt kummogta a faluban hogy szél elten nem lehet... Berták meg osztogatta az ingyen- íröccsöket, akinek kellett. Mikor az asszonyok szétvitték a faluban: miről beszélt a plébános úr, Bencsik Gábor, a Koplaló legutolsó, legkisebb házában összecsikordította tógát: — Elérte az úr keze... A törzsőrőmesler úi keze! Hogy az a-J S felnézett keserves kínjában, hogy mikor szakad le már az ég? Hivatalosan persze mást állapítot­tak meg. Hivatalosan megállapíltatotl — miután a gróí, n kiszálló tőbíró s a kihívott kör orv os tanácskoztak, — hogy ,,Kovács József kovács agy­vérzés (gutaütés) következtében hányt el, s a temetési engedély ki­adható.“ Erről írási állítottak ki. pecsétes írást rajta az angyalokkal és a ,,magy. kir.“ szókkal — ami el. len nem lehet kereskedni. Kovácsék házát fölverte a sírás. A Koplaló hallgatott. Olyan némán, í ahogy a íöld, s a nagy, erős hegyek hallgatnak. Olyan fenyegetően hogy I a jegyző, — aki hosszú szolgálata alatt megismerte a falut, — nagyon idegeskedett, valami baj lesz a vá­lasztással. De nem lett semmi baj. Ment at símán, ahogv kellett. Szombaton híre jött, hogy az ellenzéki jelölt ajánlá­si ívei nem voltak szabályszerűek, s ezért nem indulhat a választáson. Vasárnap ,.egyhangúan“ megválasz­tották a kormánypárt jelöltjét. Rá­szavazott minden jógazda, minden potyalesö, rongyember, valamennyi óvatos, gyáva, s rászavaztak mind- ahányan, alak remegtek a dobszótól büntetéstől hiszen honvM-n is vehet­nének pénzt, honnan? — „A község népe mindent elsöprő lelkesedéssel egységben tett hitsí a nemzeti gon­dolat és a kormány mellett“ — táv- iratozták a fejesek Budapestre. A Kopl-aló nem szavazott. A Kop­laló Kovács Józsefet temette. Két sovánv kis tehén vonta a ke­servesen nyikorgó, rívó szekeret a temető télé. Kovácsné hiába ment a gazdákhoz, nem kapott lófogatot. — Nem adtak az erősek mert gyűlöl­ték Kovács Józsefet, a kisebb gazdák pei Áj nem mertek beíogni; mit szól­nának az urak éppen most, — * kommunista kovácsot fuvarozni?!.... Két koplalói szegényemben lógta ösz- sze hát gyenge kis tehenét. Gyalog nem vihetik a koporsót, messze a temető, sárt enger az út. Mind eljöttek a szegénysoriak. — Mindenki eljött a faluból, akinek se­be volt, akit sanyargattak aki kop­lalásban, embertelen igában szenve­dett. A semmizetlek, „ horpadlhasú- ak borostásak, foltos-vb"- Bertók-lcocsma felől cigányzenét, ré­szeg kurjantásokat danaszót zsivajt. sodort a szél mulattak. akik most győztek. S ők mentek némán a ha­lál raver t ember c jajveszékelő öz­vegy, az agyonsírt, riadtan hallgató öt gyerek után. Mentek némán és ha­talmasan. Most nem Bvncslk Gábor és Kis Pál és Nagy Vince voltait, — most egy erő, egyszívű tábor haladt télelmelesen komoran. Az utcasarkon a megerősített csend őrség szuronyai fenyegettek. Elmaradt mögöttük a falu muzsika­szóval, kákastollal. Ott merjek a bör­tönként rájukboruló ólomszürke ég alatt. Vonulásuk jel volt a tetarbtt határban. Úgy mentek mint akik nem díj­nak meg a temetőnél. Mint akik új haza a jövendő felé mennek...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom