Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-28 / 99. szám

Egység- hx építésben — egység a választásokon! A szovjet kormány válasza a népek békekongresszusa bizottságának Moszkva (TASZSZ): V. M. Molo­tov, a Szovjetunió külügyminiszte­re ápr;lis 27-én elküJdötte Párisba a szovjet kormány válaszát a népek békékongresszusa bizottságának. Is­meretes. hogy ez a bizottság javasol­ta a Szovjetunió, az Amerikai Egye” s-ü-t Államok, a Kínai Népköztársa­ság, Nagybritannia és Franciaország kormányának, hogy az öt nagyhata­lom köze » békeegyezmény meg­kötése céljából kezdjenek tárgyalá­sokat. A szovjet kormány válaszának 3 szövege a következő: Tiszteli Uraim! A szovjet kormány megkapta ez év március 27-i a népek békekon­gresszusának felhívását tartalmazó táviratukat, amelyet a bizottság megbízásából dr Josef Wirth Pietro Nenn! és Frédéric Joliot-Curie írt alá. E felhívás javasolja, hogy a Szovjetunió az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság. Nagybritannia és Franciaország köi- sön békeegyezményt. A Szovjetunió kormánya — a bé­két és a népek közti együttműködést szolgáló politikáját követve — egyetért a népek békekongresszusá­nak felhívásával é$ az abban foglalt javaslattal. A szovjet kormánynak meggyőző­dése. hogy nincsen olyan vitás vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne le­hetne az érdekelt országok közli megállapodással békés úton rendez­ni. a szovjet kormány ennek meg­felelően kijelenti hogy mindig kész más államok kormányaival együtt­működni az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása magasztos céljainak érdekében. A szovjet kormány megbízásából: V. MOLOTOV, a Szovjetunió külügyminisz­tere.“ A teljes fegyverszüneti küldöttségek hétfői ülése Keszon (Uj Kína): A két fél teljes küldöttségei április 27-; ülésükön fo.ytaíták a hadifoglyok hazatelepí­ts 9 egész kérdésének megvitatását. A hétfői ü.éson Nam fr tábornok a koreai—-kínai küldöttség vezetője ismét részletesen kifejtette a koreai kínai fél április 26-i javaslatát. — Nam Ir tábornok kijelentette: ,.A koreai—kínai fél által április 2F- a hadifogolykérdés gyakorlati megoldására előterjesztett konkrét javaslat a koreai—kínai télnek az egész hadifogolykérdés rendezésére !ctt új javaslatán alapszik és figye­lembe veszi az Önök április 16-j le­velében foglalt három különleges pontot.“ Nam ír tábornok hangsúlyozta, hogy azt a semleges államot, amely a koreai—kínai fél ' javaslata értel­mében a nem közvetlenül hazatele­pített hadifoglyokról gondoskodik, a ké* fél tanácskozásai útján létrejött közös megállapodássá! kell kijelölni. Az amerikaiaknak arr„ a javasla­tára, hogy a semleges ország őrizeté­ben lévő hadifoglyok csak két hóna­pig tartózkodjanak az illető ország­ban. Nam ír tábornok kijelentette: Azokat az aggodalmakat és félel­meket amelyek a fogvatartás hosz- szú ideje alatt a hadifoglyokbapi ha- zatelepítésüikre vonatkozóan felgyü­lemlettek. csak úgy lehet eloszlatni, ha a hadifoglyok meg-felelő időn át egv semleges államban tartózkodnak és az illetékes fél felvilágosító tevé­kenységet fejt kj soraikban. ..Ez szükséges ahhoz, hogv el le­hessen oszlatni a hadifoglyok aggo­dalmait és félelmeit. Határozottan ál­lítjuk hogy a hathónapi időtartam szükséges és észszerű — állapította meg Nam ír. Arra az esetre, hn a hadifoglyok­nak a semleges államba történt meg­érkezésétől számított hat hónapon túl még mindig vannak hadifoglyok az illető semleges állam őrizetében, a koreai—kínai küldöttség javasolja hogy a jövőjükkel kapcsolatos kéi- dést tanácskozások útján történő rendezés céljából az elé a magasabb színvonalú politikai értekezlet elé kell terjeszteni, amelyről a fegyver­szüneti egyezmény IV. cikkelyének 60. szakasza tesz említést.“ A teljes küldöttségek hétfői ülé­sén a másik fél ragaszkodott az áp­rilis 16"i levelében és a teljes kül­döttségek vasárnapi ülésén elfoglalt álláspontjához és egyetlen índítvány- nyal sem járult hozzá az egész hadi­fogolykérdés megoldásához és a ko­reai fegyverszünet megvalósításához. A két fél megállapodott abban, hogy április 28'án, kedden délelőtt 11 órakor kerül sor a teljes küldöttsé­gek következő ülésére. fi közzétett hivatalos jelentéseit szerint Is a Francia Kommunista Párt vezet Parisban és ez egész országban Páris (MTI): A ,,rHumanité“ ked­di számába^ megállapítja, hogy a hivatalosan közzétett adatok tanúsá­ga szerint is a Francia Kommunista Párt kapta a legtöbb szavazatot Pá­riában a vasárnap lefolytatott köz­ségtanácsi választások során. Esze­rint Parisban a kommunista lista az össz-szavazatok 27.46 század száza­lékát kapta az 1951. évi 25.9 és az 1947. évi 26.9 százalékkal szemben. Ilymódon a Francia Kommunista Párt hárommal növelte mandátumai­nak számát a párisi képviselőtestü­letben és most már összesen 28 mandátummal rendelkezik. Ugyancsak vezet a kommunista lista Marseilleben ahol négyezerrel több szavazatot kapott, mint 1947" ben és 33.000 szavazattal többet, Berlin (MTI) A ,.Pravda“ szombati vezércikke az egész német közvéle­mény érdeklődésének középpontjá­ban áll. A német politikai köröket és a lakosság széles rétegeit minde­nekelőtt a cikknek a német kérdés megoldására irányuló javaslatai fog- .alkoztaí.ják. Egész Németországban az a vélemény alakult ki. hogy a Németország kérdésének békés és gazságos rendezését célzó szovjet javaslatok után a nyugati hatalma­kon a sor hogy építő szándékú lé­pésekkel siettessék a német problé­ma észszerű és demokratikus rende­zését. mint a népáruló Bergasse miniszter listája. Mindent egybevéve Seine megyé­ben a Francia Kommunista Párt lis­tája 15 ezer szavazatot nyert. A listára leadott szavazatok száma — hivatalos adatok szerint 388.326. Seine et Oise megyében a Francia Kommunista Párt listája a kilencezer­nél több lakossal bíró helységekben 124 ezer szavazatot kapott, azaz ki­lencezer szavazattal többet, mint 1947-ben. , Az egész Franciaországban leadott szavazatok számát tekintve, a Fran­cia Kommunista Párt továbbra is vezet, noha még nem érkeztek be az összes eredmények. A pártnak továbbra is többsége van a legtöbb nagyváros képviselőtestületében el­sősorban a nagyipari városokban. szovjet álláspontot tükrözi a ..Prav­da'1 vezércikke is. A potsdami egyezmény megvaló­sítása érdekében nyugati részről eddig semmi sem történt. Azoknak az élén, akik a német kérdés békés megoldásáért küzdenek, változatlanul a Szovjetunió áll. Ezt a ,.Pravdádnak Eisenhower beszé­dével foglalkozó cikke újból be­bizonyította“ — írja a „Berliner Zeitung.“ Ünnepélyes keretek között V. I. Leninről nevezték el a diósgyőri kotióműveket Kedden délután Miskolc és Diós­győr dolgozói ünnepi gyűlésre jötte , össze hogy ünnepélyes keretek kö. zött a világ proletariátusának hal­hatatlan, vezéréről Vladimír Itjics Leninről nevezzék el üzemüket. Az ünnepj nagygyűlésen Gerö Er­nő elvtárs, a minisztertanács elnök- helyettese mondott beszédet, aki a névadó ünnepségen . hazánk négy év alatt elért fejlődéséről, jövőnk táv-. tatairól, az építés közben előálló hi­bákról és az ellene való harcról szólt. A gyűlés részvevői hatalmas lel­kesedéssel megfogadták, hogy V. I. Lenin nevéhez méltón fognak harcol­ni feladataik teljesítéséért. IS magyar katolikus püspöki kar pászterlevele a választásokkal kapcsolatban a katolikus papokhoz és hívekhez A Magyar Kurír — a római kato­likus egyház félhivatalos kőnyomato­sa — április 27-i számában közölte a püspöki kar pásztorlevelét. A katolikus püspöki kar felszólít­ja az egyház papjait és híveit, hogy az országgyűlési választásokkal kap­csolatban teljesítsék állampolgári kö. telességieiket. Felhívja a figyelmet azokra a tervekre, amelyeket a kép­viselőjelöltek a nemzőt elé terjeszte­nek. Végül a püspöki kar isten áldá ■sát kéri nemzetünk vezetőinek a bé­ke fenntartására és a jólét emelésére irányuló törekvéseire. A pásztorlevelet a püspöki kar va­lamennyi tagja aláírta, élén dr. Ozapik Gyula egri érsekkel, a jüspüki kar ezidő szerinti elnökével. A „Pravda" szombati vezércikkének németországi visszhangja A vezető nyugatnémet lapok is egyöntetűen pozitív lépésnek értéke­lik az Eisenhowernek adót- szovjet választ. A „Frankfurter Allgemeine Zei­tung“ a többi között ezeket írja: ..Világosan látszik, hogy a Szövi i*tunió tárgyalásokat kíván. Un a Nyug# is tárgyalni akar. most nyit­va ál! a megbeszélésekhez vezető út.“ „A szovjet sajtóban szombaton megjelent válasz a nyugati világban csaknem mindenütt új reménységet kelletthogy sor kerül a Kelet, és Nyugat közötti békés megegyezésre" - írja a ..Die Welt.“ 4 Német Demokratikus Köz társá­ig lapjai közül kedden a párton- kívüli „Berliner Zeitung“ vezető he­lyen foglalkozik a ..Pravda’1 szóm­ba i vezércikkével, A lap a többi között a következőket állapítja meg: A Szovjetunió mindenkor a Né­metországgal megkötendő békeszer­ződésért és a megszálló csapatok visszavonásáért szállt síkra. A Szovjetunió németországi poli­tikájának alapja természetesen csak a négy hatalom potsdami egyezmé­nye lehet. Ezt a következetes, helyes és a német nép érdekeinek megfelelő MÓRICZ ZSIGMOISD: INTERJÚ A FAVÄQÖVAL (Elbeszélés) Mondja Mátyás bá­csi, sza vázolt valaha képviselőre? — Igenis, Jtéremalás. san. mikor még adót fizettem. De hogy a szőlő kipusztult, most már nem fizetek adót, hát nem szavazok. Nemcsak én vagyok így, sokan. — Hát mondja, azért, hogy a maga szőlője kipusztult, maga nem tudna éppenúgv sza­vazni, mint azelőtti — Hogyne tudnék, kérenwlássan, írni, ol­vasni tudok, ahhoz mi kell más? — Hát aztán, ha ma­ga írni, olvasni nem tudna, akkor nem tud­na 'szavazni? — Akkor is tudnék, akkor is meg tudnám mondani, kit akarok képviselőnek. — Osztán kit akar­na? — Hát azt most nem tudnám hamarosan megmondani... ■ — Kire szavazott maga legelőször? Legelőször is Ats Károlyra , szavaztam. Úgy hiszem 65-ben vaun 66-ban vöt. Milyen párti vöt azt Deákpárti? — Azt mán nem tu­dom. — Hát mér szavazott arra? — Hogy jót akar ne­künk. — Hogy akar jót? Milyen jói akar? — Hogy ő lesz a megváltónk, például az országnak. — Aztán megváltotta az országot, mondja? — A jézus tudja., mit csináltak ők, mi­lyen jóért harcoltak: azóta se láttam, se nem hallottam hír it. Az öreg felnéz végre, rnert ezt mind lesütött szemmel, gondolkodva mondta, de most mint­ha erezné, hogy most jelentette ki az igazsá. got. — De nézze csak, vöt akkor más jelölt is? — Vöt: Kállay. — Hát. az nem akart olyan jót? — A megint más­kép beszélt. Megin* máskép olvasta az ő elveit. — És az nem , tet­szett magának? — Nekem tetszhetett, mikor én nem értettem abba az időben. — No, de szavazott, hogy melyik tetszik? — Na igen, ahova a A » Választásra nem jogosullak Pártjának“ , kongresszusa 75 éve annak hogy ez a különös elnevezésű kongresszus megkezdte tanácskozását. Különösen azoknak fuTosahangaású ez az elnevezés, akik a „jogosulatlan“ szóval lépten-.ryo- mon találkoztak az iskolapadokban az 1945 előtti magyar történelem ta­nulása alkalmával. De furcsahangzá" sú a magyar dolgozó nép idősebb korosztályának is, mert nyolc éve jogosult a múltban kisemmizett, agyongyötört nép, az ország a haza irányítására, jogosult anyagi és kul­turális életét szabadságát és függet­lenségét szolgáló tervek megalkotá­sára és végrehajtására. A magyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép. nagy küzdelme­ket vívott az. őt megillető jogok meg­szerzése és gyakorlása érdekében. Az 1848—49-3S magyar szabadság- harc után Magyarország Ausztria gyarmatává vált. Megnehezült a nemzet érdekeit szolgáló polgárosu- lás útja. Az Ausztriától való gyar­mati függés, a magyar ipar, s vele együtt a magyar ipari munkásság kialakulását ig akadályozta. Ausztria céltudatos gazdasági politikája (kö­zös vámterület megtartása, osztrák iparcikkekkel való elárasztás politi­kája) a 40-es években fejlődésnek in­dult magyar ipar további fejlődését gátolta és a kialakulóban lévő mun­kásság anyagi helyzetét súlyosbítot­ta. Némi fellendülés csak a mező­gazdaság gépesítése ás a közlekedés fejlődése teré,n volt, A dolgozó osz­tályok kizsákmányolása kettős: ki­zsákmányolta a hazai bankár, tőkés és földbirtokos és kizsákmányolta a külföldi tőkés is. Az iparban 14—16 órás a munkaidő. Sokhelyütt alkal­mazzák a gyermekmunkát. Rosszak a lakásviszonyok, alacsonyak a bé­rek. Balesetelhárító berendezésekről alig beszélhetünk. A mezőgazdaság­ban még megvannak a feudális kö­töttségek különböző formái amelyek a parasztság helyzetét súlyosbítják. Ezeknek a viszonyoknak a következ­ménye, hogy a magyar dolgozók tíz­ezrei vándorolnak Amerikába. itt­hagyva hazájukat, sok esetben csa­ládjukat, hogy jobb életkörülménye­ket biztosíthassanak maguknak. A nehéz gazdasági viszonyokat te­tézi a dolgozó osztályok politikai jogifoszíottságia. „A választásra nem jogosultak pártja“ kongresszusának egvík felszólalója a következőket mondta: ,,A 16 millió^ lakosságú Ma­gyarországon alig egymillió lakos, ~' akik családjukkal együtt legjobb eset ben is csak négymillió lakost kép­viselnek — élvezi a választójog gya­korlását; a lakosság 75 százaléka a jog megtagadása következtében erőt­len és ki van szolgáltatva a birtokos osztály hatalmának.“ Ezért ült össze a választásra nem jogosültek kongresszusa, hog,r meg­határozza azokat az „utakat és mó­dokat“, mely szerint harcot indíta­nak a nemzetnek éktetadó nép jo gaimak megszerzése és gyakorlásá­nak biztosítása érdekében. A munkás hetikrónika a követke­zőket írj,a a kongresszus feladatai­ról: „A kongresszusnak legíőbb felada­ta leend, mely a magyarországi szer eziedisták elveit, czéljait és követe­léseit tisztán és röviden kimondja a mely által az eddig Magyarországon politikailag jogtalan és gazdászatilag jogtalan (kizsákmányolt) dolgozó néposztályt jogosan megillető társa­dalmi állását kivívni lehessen Azonban a hatalom akkori birto­kosai, Tisza Kálmán kormánya min­dent elkövetett, hogy a kongresszus összehívását megakadályozza. A lé­nyek pedig azt igazolják, hogy sem­miféle eszközzel n©m lehetett és nem is tudták megakadályozni „a válasz­tásra nem jogosultak“ kongresszusá­nak összehívását. Az eredménye az lett mint ahogy a munkáslapok utá­na megírták, P nem választók kon­gresszusa valóságos népparlamentté nőtte ki magát, melynek küldöttei nagyon kevesek kivételével kézmű­vesek voltak. 106 küldött jelent meg a különböző iparj és mezőgazdasági központok képviseletében. Pécs városa is el­küldte körötteit, üdvözlő táviratok tömegeit kapta a kongresszus, kife­jezésre juttatva bennük azt, hogy a nagy tömegek helyeslik és egyetér* (enak a kongresszus célkitűzéséivé!. A kongresszus eredményes munkát végzett, bár Tisza rendőrkopóinak részvételp sok kérdésben akadályoz­ta munkáját. A nemzetközi munkás- mozgalomban nagv tapasztalatokkal rendelkező Frankri Leó az. 1871-3s Párisi Kommün N munkaügyi minisz­tere, Marx—Engels tanítványa biz- toskezű vezetése meghozta azt az eredményt, amit a kongresszustól várt a magyar dolgozó nép. Frankéi Leó ismerte a magyar történelmet, tudta, hogy 1848 követeléseit be keit fejezni. Helyesen tudta ezeket a kö­veteléseket összekapcsolni a kiala­kuló munkásosztály követeléseivel. Frankéi Leó áldozatos munkája és biztoskezű vezetése tükröződik. a kongresszuson való felszólalásában, a nem választókhoz intézett szózat so­raiban is. A következőket tartalmaz­za a szózat egv része: „Te nép. Te alvó óriás, Ébredj és ismerd lel ha­talmadat: Tudd meg, hogy Te vagy az, ki a földet műveli, réteket, lege­lőket és szőlőket termékennyé te­szi hogy a, Te verejtékednek köszön­heti a társadalom miszerint a mag­tárak és pincék tömve vannak: hogy Te vagy ki az érceket napvilágra hozza és azokat gazdaságot képző és vagyont előadó formákká alakítod: hogy Te vagy, ki kalapálsz, gyalulsz, szősz és varrsz, Te vagy az, ki szor­galmas tevékenységed által az állc- mot tartod lenn. s ha végre megunod annak csak kötelességeket teljesítő részét képezni, az állam összeros- kad.“ Ma mi másképpen mondjuk eze­ket. Te nép te eleven, élő óriás, ma van szilárd, biztoskezű pártod, mely jogot harcolt ki néked, s élj büsz­kén ezzel a jogoddal. Teljesítsd kö­telességedet, magad és gyermeked boldog jelene, biztos és ragyogó jö­vője érdekében. Pusztai József az egyetemi és főiskolai DISZ-bizottsáa titkára. Külföldi küldöttségek érkezfek Moszkvába a május elsejei ünnepségekre Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának meghívására április 27-én finn mun- ká&kiildöttség és koreai szakszerve­zeti küldöttség érkezett Moszkvába. A finn küldöttség vezetője Kari Kus- taa Lindstedt. A koreai küldöttséget Pák Oson Hvan, a Koreai Szakszervezeti Szö­vetség Központi Bizottságának he­lyettes elnöke vezeti. Ugyancsak április 27-én a VOKSz meghívására Moszkvába érkezett az Osztrák-Szovjet Társaság küldöttsé­ge. A küklötségek résztvesznek a május elsejei ünnepségeken. többiek, de hogy miért, minek, arról nem vol­tam fölvilágosítva. S az öregecske föl- pUlyeszti fogatlan szá. jót, „nem v,olt fölvilá­gosítvamintha vala­mi sóvárgás volna 'eb­ben a tudás után. — Hallott maga ar­ról valamit, hogy most olyan szavazást akar, nah, hogy mindenki­nek lehessen szavazni, titkosan: akár szegény, akár gazdag? Jó lesz az? — Nem vóna rossz. A nem vóna, rossz. — Miért nem vóna rossz? — Nem. vóna rossz — mondja óvatosan az öreg. — Szegény, gazdag, egyformán szólhat, bele az ország dolgába — segítettem neki. — Ha értenek! — emeli fel az izomfica- mos ujját az öreg. Aztán csak annyit mond: Nem vóna rossz biza. — Mégpedig titko­san: hídja? — Tudom... A nem vóna rossz! Mert k<" remalássan, én annyit izélek, hogy úgyvóna, mint egyesület, hogy egy akarton vannak, mert addig azelőtt,, ha rác vót, máskép őr­lette, ha német vót. máskép értette, ha ma­gyar vót máskép értet­te, mért ne szavazzunk, lux e többet fizet. Az ördög elviszi: mink meg itt maradunk... Ohó, kisiklottunk az eredeti, szép, elméleti fejtegetés talajáról: itt a gyakorlati valóság. — Magának mit fi­zettek, mikor szava­zott? Kapott pénzt? — Én nem, soha, egy krajcárt se, én nem! — Miért nem? Maga miért nem vette el, ha fizetlek. — De bele is buk­tak, aki elvette, mert fölvették a, pénzt, az­után megint dupla adót kellett fizetni, Ér-- teni kell ahhoz kérem- a lásson: én értek a szőlömü ’-eléshez, meg a mezeimunkához, eccóval: de arról nem vagyok felvilágosítva, hogy az urak mit akar­nak egymással. Itt a szegény ember filozófiája a politika felöl. — Mondja csak, ki maguknál a polgármes­ter? — Hogy is hijják... azt most hamarosan nem tudnám megmon­dani. — Hát a rendőrka. pitány? — Asse. Újak ezek, nem tudom én ükét, minden hivatalba csu­pa új nép van benne. Nem vagyok kíváncsi rájuk. — Hiszen maguk vá­lasztják őket! A nép választja. Nem? — Nem, ők választ­ják egymást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom