Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-21 / 68. szám

1953 MÁRCIUS 21 W Ä p T, O 3 Komló a felszabadulási hét itai odzdsséoe'ük, fermslfszove'kazeleink a tavaszi munkák sikeréért Ahol jól és ahol rosszul allialmusxáh ua agrotechnikát Az ormúnypusztai állami gazdaság­ban kevés .kivétellel befejezték a so- rouikövetkezö tavaszi munkákat. A tavaszi árpa és zab vetésével végez­tek, a szükséges 320 he'Vinyi területet megsímí ózták. 300 hold tavaszi szán­tása volt az állami gazdaságnak, de most már nincs egy talpalatnyi szán- talla-n terület sem. Tőbbhelyütt volt az állami gazda­ság terüle'én víz a vetéseken. Az áí- lami gazdaság vezetősége és dolgozói — mint a miniiszJerlanács határozata előírja, — levezették ezeket a vize­ket. EgyheCyütt egy völgyka lantban, ahol a vizet nem lehet levezetni, mint­egy két-három holdnyi területen fü­zest 'létesítenek, hogy ez a terület se maradjon kihasználatlanul. * Más a helyzet c víz levezetésével a szentdínesl Szabad Élet tszcs-ben. A .szerűdénesi tszcs őszi vetéseinél tőbbhelyütt még vizes, foltot lehet látni. Még mindig nem vezették le, pedig lehetne, mert vízszintes a terü­let. Ha soká várakoznak a szentdé- nesiek, saját niauk valhat.iák kárát, mer! vetésük vírrlatt álló része köny. nyen megfulladhat. * A szentegátá állami gazdaságban sem állnak rosszul a tavaszt munkák­kal, de az egyik igen fontos munká­hoz, a fej trágyázáshoz még hozzá sem kezdtek. Tihanyi igazgató elv­iére szerén most még nem gazdasá­gos, mert éjjel fagyok vannak. Ezért — mondja Tihanyi elvtár« — várnak addig, míg az idő felmelegszik, és el­múltak a fagyok. Helytelen nézet ez. Tihanyi elvtárs figyelmébe ajánljuk a „Dunántúli Napló“ március 20-i szá inában megjelent cikket, ami az antal. szállási íGzcs-ről szól Az ormánypiiíztai állami gazdaság ban március 9_ig elvégezték a fej- trágyázás!, pedig az időjárás ott sem más, mint Szentegáton. A veié« azon­ban annál jobba,n fejlődik. Csak éjjeli vannak hideg idők, nappal meleg van, a növények fejlődnek. Ilyenkor van a legnagyobb szükség a fejtrágyázásra, ho;™y a fiatal növények minél gyor­sabban fejlődhessenek. Mire várnak akkor a szenté gáti állami gazdaság­ban? * A babarc! Béke termelőszövetkezet­ben 16 hold tavaszi árpát vetetlek az előirányzott két hold helyett. 40 hcrld zabvetésiikböl 37 holdat szerda délig befejeztek. Az őszi szántással teljesen készen állanak, slinítóztak, * 600 hold !>Ó3 52C-at. Már három hete fejtrágyáz­nak és hamarosan befejezik. A sikernek nincs különösebb titka. A tagság még a tavaszi munkák meg­ír duhisa előtt tsígyfilésen határozat­ba foglalta, hogy az, aki a tavaszi munkák idején igazolatlanul hiány­zik. naponként 10 munkaegységet ve- rzit. Ez a határozat nem volt tréfa, néhány notórius lógó ezt a saját bő­rén is tapasztalhatta. A Patyolat ne csak ígérgessen . . . Hetek óta készülődtek Kossuth- «kma dolgozói a tegnapi napra. Va­lamennyi körlet valamennyi brigád megfogadta, ettől a naptól kezdve teljesítik és túlteljesítik tervüket, pótolják áz akna március havi lema­radását. A műszakiak 300 méteres frontfejtés biztosítását vállalták, arai ­kor tegnap reggel bányászain^ le­szálltak 320 méteren kezdhették meg munkájukat. A javítóműhely már vasárnap kijavította a gépeket, a DISZ a vágatokat hozta rendbe. — Minden feltétel a vállalások teljesí­téséhez biztosítva van. Tegnap reggel a pártbizottság mi­előtt a bányászok leszálltak a bányá­ba, — rövid röpgyűléecn mégegyszer felhívta figyelmüket az adott szó teljesítésének jelentőt érj éré. Bertus elvtárs elmondta, hogy a legjobb dolgozónak, a legjobb brigádnak a legjobb körletnek zászlót ajándékoz a pártbizottság. Jutalmakat tűzött k: az üzemvezetőség is. A legjobb fetjí- *i csapat dolgozói 10 ezer forintot, a versenyben második csapat tagjai pedig 5 ezer forintot kapnak, A leg­jobb körletvezető jutalma 2000 fe­lírat, a legjobb egyéni do’.oozóé 1000. a legjobb elövájási csapaté 3000. A sztálini őrség napja óta még so­ha akkor-, munkakedvvel, hatalmas lendülettel nem fogtak hozzá Kossuth ak-v- -í.<Vcto--ó: tervük teljesítéséhez és túlteljesítéséhez, mint tegnap reggel, • Délelőtt fél 9. A diszpécserhez most futnak be az első jelentések. Két és fél órával a műszak kezdete után Lovrencsics Ferenc csapatvezetője jelenti hogy Lovrencsics elvtárs és segédmunkása napi tervüket 150 szá­zalékra teljesítették. Lázas munka folyik a 120-as csr- patem Holimann Pál elvtárs brigád­jában. A csapat elővájásban dolgozik A múlt hónapban 127 százalékra tel­jesítették tervüket, de a íelszabadi- tási héten minden eddigi eredményü­Az elmúlt ősszel egyesült az iván- dárdai Sarló Kalapács és a sároki Micsurin termelőszövetkezet. Az egyesülés után két növenytermesz. téisi brigád alakult a két termelőcso- portban. Mivel az ivándárdai brigád tagjai többen vannak, nagyobb a földterületük is, ők két _ traktort kapták, február 23_én a sároki bri­gád tagjainak pedig ugyanebben az időben egv traktort küldött a vil­lányi gépállomás, hogv ezek könv. nvítsék meg a csoporttagak munká­ját. Ha ez a három traktor állandóan dolgozott volna, az egész ivándárdai és sároki határt fel tudta vo'na már szántani De február 2'5 óta még nem volt olyan nap. hogv mind a három i traktor szántott volna. A csoport I két túl fogják szárnyalni. Előirány­zatuk 40 csille, ők 4í-ít vállaltak. Vállalásukat azonban már tegnap túlteljesítették, 51 csille szenet adtak ki. — Ma ha/vanat adunk — mondot­ta Holimann elvtárs. — Úgy lógunk dolgozni, hogy héttőre készen le­gyünk a gurító kihajlásával s az új fejtésben ICO csillét adunk naponta, így köszöntjük a felszabadulás ünne­pét. Csak úgy szakad a dolgozókról a verejték, még csalc lél órája, vagy egy órája fogtak hozzá n termelő- munkához, de máris tíz csillét adtak napi tervükből. Az igazi munka csak most kezdődik. A biztosítást elvégez­ték a iát beadták, öt vájár dönti a szenet a rázócsúszda alól most hord­ják el a 11. teli csilléi. o Az MNDSZ-as«zonyók virágokkal köszöntötték az aknából kilépő Ti'.l- manr.-brigádot. A Titlmanr-brigád ez~n a déle’.őttön 266 százalékra te’- jesitette a t vét. Guritót hajtanak. A csapat vezetője, Somogyvári elv­társ, április 4 tiszteletére vállalta, hogy a guritóból még visszialévő 60 métert április 4-ig kihajtják. Hat métert kell előrehaladniok naponta. Tegnap délelőtt, a Tiilmanr.-brigád azonban az eddiginél is jobban meg­fogta a munkát. Két és fél m: zöt ha­ladtak előre, vagyis két méter és hatvan centiméterről szedték ki a szenet biztosítottak, azután további egy méter 30 centiméter hosszan ki­termelték a felső padot. Ketten vol­tak vájárok, TíHmamn József elvtárs és Mii ár Ferenc kétszeres síztaháno- vista. Az üdvözlésre csak annyit vála­szoltak: A 3000 forint a miénk lesz. Ma 40 csille szenet adtuni- ki, hol­nap már 4E-3t. Nem engedjük, hogy 174 hold szántásra és 150 hold kul. v-at-orozác-1 «.o.ő i szerződés a v.'i­lányi gépállomással A szerződésben nicgKiiia.pfoa.iauc, hogy a munkát márciis 5-től lö-is? kell elvégezni a gépállomásnak. Március 15-e már rég elmúlt és a három traktor nem is március 5.én. hanem február 25- én kezdte a munkát és a pénteki napig mindössze 94 hold földet szán­tottak fel és 3? holdat simríóztak, mert a traktorok rosszak, hanyagul javították ki. Az ivándárdai és a sáraki terme, lőcsoport eddig minden munkában élenjárt. Most is már rég elvetettek 14 és fél hohl tavaszbúzát. 30 höld zabot. 23 hold árpát és 22 hold bo>- I sót Hétfőn már kezdenék a napra. I forgó vetését, utána a takarmánvré első napján Somogyvári elvtár3 brigádja lehúz­zon bennünket.“ • o A lejtési csapatok között a leg­szebb eredményt Szitás elvtárs csa­pata érte el, 332 csille helyett 340 csille szenet adtak. A csapat tagjai közül Lovrencsics, és Krakkó Józseí elvtársak 321 százalékra teljesítették tervüket. Treszlenyák elvtárs pedig a vállalt nyolc méter helyett 14.2 métert termelt ki. „Belefeküdtünk a munkábn — mondotta Szilas elvtárs, — nem volt könnyű a feladatunk ma sem. 60 méter csúszdát kellett átrak­nunk ez fél óra alatt kész volt más­kor másfél óráig is eltart. Ma „csak“ 340 csille szenet adtunk, holnap már 400 csillét adunk. A felszabadulási héten megvalósítjuk a Loy-mozgal- mat.“ O Kosauth-ikna délelőttös harmada március 2C-án 101 százalékra teljesí­tette tervét, a IV-es, V-js körlet tel­jesítménye 142 százalék, ■ a II-es" kör 'été 118.4. az I-2s körleté 102.4, a VI-js körleté 95.7. A legjobb dolgo­zók: Varga István 329 százalékot ért al keresete 168.96 forint. Lovrencsics Ferenc 321 százalékra teljesítette ter­vét, keresete 181,81 forint. Q Kiváló eredményeket értek el a Feltáró Vállalat dolgozói. Bischof Ist­ván elvtárs csapata 375 százalékra teljesítette tervét, Maczán Gábor DISZ-titkár csapata 308 százalékot ért el, a Walter Józsel-csapat 300, Háhn Nándor csapatn 280, Szarka János csapata 250 százalékos tervteljesítéi- sel köszöntöttg a lel szabadulási hét első napján üpriils 4-ét. B. J. pát és a burgonyát vetnék el, de a gépállomás hanvag munkája miatt erre nincs lehetőségük. A villányi gépállomásnak megvan a lehetősége, hogv több segítséget adjon az ivándárdai csoportnak is, csaik több felelősséget kell érezni a tavaszi munkák időbeni, most mar rtiielőbbi befejezése iránt. Ha ezután sem szüntetik meg a sok géphibát, a gépállomás akadályozója lesz a tavaszi munkáknak. A gépállomá. soktól pedig nem ezt várja a dol­gozó nép és az ivándárdai tsz tag. jai sem, hanem azt, ho-gv minden erejűikkel segítsék a tavaszi mun­kák elvégzését. Nem lehet tűrni hoev a három gép közül sokszor csak egv dolgozzon ilyen sürgős munkák idején. A Patyolat Vállalat mos. test. tisz­tít — éppen csak kivárni nehéz, amíg elkészül. Ez a vállalat lenne hivatott a háziasszonyok egyik leg­nagyobb gondját, a. mosást átvállalni és helyettük felelősséggel elvállalni. E célból is hívták életre és fejlesztik állandóan. Az emberek többségp szeret a ré­gi, megszokotthoz ragaszkodni, az apámnak, anyámnak is jó volt elv alapján. Mostanában kezdenék az asszonyok igénybevenni a Patyolat fehérnemű-mosás szolgálatát. Eddig léitek tőle. mert hátha tönkreteszik a fehérneműt, hátha összeforgatják valami színessel és kt tudná felsorol­ni még azt a sok ellenérvet, amit felhoztak a Patyolat ellen. Az egy­két első próbálkozó nyomán aztán látva hogy ez mind nem igaz, kezd­ték hordani a mosatni valót „ Patyo­lat üzleteibe. Ezután jött a keserves csalódás, a mosással nincs hiba, csak kivárni nehezen lehet, amíg elkészül. Nyolc vagy 14 napra vállalták , a munkát, de jó volt, ha három hét algtt visszakapta valaki c ruháját. Akinek nem volt elég tartaléka, az bizony piszkos ingben szaladgálhatott a Patyolathoz" sürgetni. Mit mond erre a vállalat? Elismeri, ök is nagyon jól latiak, hogy a ké­sésükkel nem szolgálják „ dolgozók érdekeit és rontanak az eddigi hír­nevükön Is. Ellenben már itt van a segítség. Újabb két mosógépet kap­genek vezérségét együtt kellett vá'- lalnig a fő- és középnemes birtokos- oszitál'.yal, amely a fölkelés progiraimm Iából csak a függetlenség megvaló­sításáért volt hajlandó küzdeni. — Egyik főparancsnoka lett az a Kárc- ’yi Sándor szatmári főispán, aki né­hány nappal a Lengyelországból ér­kező Rákóczi hazatérése előtt a do ­hai ütközetben fegyelmezett császár: muskétásokkal és vasasokkal széiie'- verte a hiányosan felszerelt felkelő talpasokat. A nemesi birtokososztály és a nincste'en parasztság között: osztályellentétet Rákóczinak sem si­került áthidalnia. Mag,a Írja pana­szosan hogy ,,a birtokososz‘á!y és a jobbágyok között természetes gyű- lölség áll fenn,“ Ezek. a belső ellent­mondások kudarcra ítélték Rákóczi szabadságharcát. Rákóczi az egysé­ges. bo'dog magyar haza á'mát őriz­te szivében. De keserűen csalódnia kellett reménységében s ez 0 csaló­dás éppen az emlékezetes ónódj gyű- 'ésen tartogatta számára élete leg­keserűbb perceit, amikor egves kö­vetek vádaskodásaira így fakadt ki kemény beszédében: „Édes hazám ne szenvedd rajtam ezt a gyaláza­tot!“ De nemcsak Rákóczi csalódott, csalódtak a jobbágyok is akiknek egvre inkább látniok kellett, hogy a felkelés élén álló nemesi birtokos­osztályt ó; nem várhatják sorsuk vál­tozását. A fel,kelé« katonai csődjét végül siettette, hogv a földesurak Rákóczi rendelete ellenére sem er- ged'ók jobbágyaikat katonának s a szegemv nép amely annyi bizalomma' várta Rákóczitól he'vzete javulását a háborúdúlóa országban belefárad* a 'öbbéves harcokba. Károlyt Sándor Rákóczi külföldi tartózkodását kji­'gJc, melyet két héten belül munkába tudnak állítani és a tavasz előtti {el­készülésre feltorlódott anyagot is lel* dolgozzák. . •>Objektiv“ okokat is hoztak lei a késésük magyarázatára: a tél folya­mán a dolgozóik egynegyede is beteg volt nélm és ezek munkateljesítmé­nyének kiesése hátráltatta munkáju­kat. Egyszer már az a veszély fenye­gette őket, hogy egész műszakot le kell állítani, mert az egyik fűtőjük is megbetegedett. Kapkodlak íűhöz- íához, felsőbb hatósághoz engedi­lyért, hogy másik alkalmazottat ve­hessenek lel a betegség idejére. Da az nem jutott eszükbe, hogy az üzem­ben dolgozó], közül egyet-keltőt ki kellene képeztetni tűtőnek hogy ilyen esethon ne kelljen fűhö:-.'áboz szaladgálni. Hogyan lógják kiadni a fűtöknek törvényes szabadságukul, ha nincs aki helyettesítse őket? Nagyon kis részben van n válla­latnál igaza. A piszkos ruhák tulaj­donosait nehezíti lehet megvigasztal­ni az okokkal, hogy miért nem kap­nak tisztát, ök sokkal szívesebben veszik tudomásul, hogy ok nélkül megkapjáp tisztán a ruhát a vállalt időre. Javasoljuk a vállalatnak, hogy a jövőben írják mindig rá az átvell ruhák elismervényére, hogy mikorra vállalja a munkát és azt a határ­időt tartsa is be. Az lesz az igazi, jó reklám. ■jm.h—n»T»m«»iwm———— használva előkészítette a inajtényi fegyverletételt és az 1711. évi szat­mári békekötést, hogy a császári hadsereg vezérével, Pálffy Jánossal, folytatott a’kuban elsősorban a ma­ga földesúri érdekeit védje meg. Rákóczi lehanyatló csillaga a tö­rökországi Rodostó felé mutatott. A magyar nép szivébe zárta Rákóczit, II. József császár németesítő törek­vései idejében Rákóczi emlékében talált újra önmagára a nemzet, Ké­sőbb a,z elpuhult magyarságot Köl­csey Ferenc figyelmeztette a hazr- flúság géniuszára, gondolatban Rá­kóczi sirjánoz vezette a nemzetet.. Vörösmarívt -1« megihlette Rákóczf szelleme, két költeményt írt Rákó­cziról. A szabadság lánglelkű dalno­ka. Petőfi, több költeményben éne­kelte meg Rákóczit. Arany János it felismerte a saját és Rákóczi korá­ny küzdelmei között a közös »az-. mét. A költők egész sorát említhet­nék meg. A század elején kérném-, szavú, új kuruc rigmusok riogatták a Tiszta-grófok politikájában ' újre labanctorsban tengődő nemzetet. — Ady Endre Rákóczi emlékével készt- ‘ette elő népéj a forradalmi válto­zásokra. 250 évvé! a RákóczVe’kelés után hazájában m3 földjéhez és jo­gaihoz jutott felszabadult magyar uep építi jövendőiét: a szociálist« Magyarországot. Nemzetünk törté­vre.mének legnagyobb építő korsza­kában ma Is hálával gondolunk arra a férfiúra, aki Dózsa György népé­nek hosszú idő után újra utat muta­tott a szabadság felé. K. & . , i 250 ÉVE KEZDŐDÖTT A RÁKÓCZI-SZABADSAGHARC 2 50 éve. hogv az osztrák császár vér: bei elől Lengyelországba menekült if j. Rákóczi a Lemberg me - letti Brezan várában kiadott e'sö manif ászt urnával (1703. május 12) fegyverbe szólította a „nemes é° nemtelen magyarokat — a képtele­nül hata'maskodó. porcióz+ató, _adó^ tató. sonkát, kenyerünket elevő né­met ellen, édes hazánk és nemz- tünk mellett.“ Erdő sűrűiében, rejtett völgyek mé­lyén határmenti falvakban gyű.eke­zott a nép és várta vezérét. A bécsi kormány és a császári hiv’- •ereg zsarnoksága hosszú esztendők óta egyre elviselhetetlenebbé tette az életet haldokolt, pusztult a magyar föld A súlyos adókkal kifosztott or­szág fal vart', városait, évről-évre több császári katona szá.lta mejj. üres ta­risznyával és égő gyű'ö’ette1 jöttek A „kvártélyos“ nemcsak pusztította a magyar paraszt kenyerét, borát, de belegázolt asszonya, leánya becsű.r- íébe és végül a házából i« kiverte. A nép háza a sűrű erdő lett ágya hulló falevél. A puszta hírre, hogv császári katonákat szállásolnak be. «g.ész falvak váltak néptelenmé. A keserűség pohara csordultig telt Amikor a bujdosó Rákóczii kü'Jött üzenetet, jobbágyai Tarpán, Váriban Beregszászon kibontották a vörös *c- iyemzászlókat, amelyeket Lengye'or- «zégbó' küldött nekik, rajtuk nagy arany betűkkel a fe'irat: .Pro Patrir et libertate“ — » hazáért és a sza­badi-ágért. Gyűltek Rákóczi zász’ója alá az otthonukból elü'dözö't szegény- 'egiényekké vált jobbágyok.' Ezreik meg ezrek, fegyveresen magvarok kisoro-'zok Kan*‘áravoltat is vá'ra^-- ‘ottak maguknak: Esze Tamást, Kis Albertet. Móricz Istvánt. A várme­gyei nemesség ijedten néz!e seregié- süket. Rákóczi sokáig habozott. Nem ke­reste a vezéri szerepet, de egy na­pon érezte: cselekednie, kell. 1703 március derekán két öreg magyar oarasz,t — Pap Mihály és Bige Gvörgy ho»S7as vándorlás után ráír- ’ált a bujdosó Rákóczira és Bercsé­nyire a rengeteg mélvén húzódó jer- gye! kas'élvban. Amikor meglátták az ifjú Rákóczit, percekig nem tud­tak szó'ni. Aztán megroggyant a té— dük Ieborultak előtte, maid ösisze- hasogatták vastag vándorbotjukat. ame’vbö! elrejtett papírtekercsek ke­rültek elő. Megbízólevelek voltak titkos népgyűlések üzenetei a bujdo­só Rákóczinak tudomására adták: a aéo nem f ii‘ette el és.kéri térien vissza hazá’ába. álljon é'ükre, hogy escámoIhassanak a császári zsarnok­sággal Mos» itt az a'ka’.om! A spa­nyol örökösödési háború m’att a csá­szári hadsereg nagyrészét kivonták az országból. Rákóczi eddig inkább diplomádat tton próbáit., szövetségeseinél elő­készíteni a felkelési, de a dip'omé- ciai légvárak egymás után összeom- o‘iak. Végre megértette, hogy hai- cábaa csak a népre számíthat. Rákóczi vállalta a történelmi sze­repet. június 9-In elhatározta, hogy — nem áltatja magát többé az üres ígérgetésének bizonyult fran­cia, svéd és egyéb felajánlott segi*- séggel — hanem é'ére áll népének a császári zsarnokság ellen' harcban Amikor 1703 június 16-Vp át'épte a határt, a koldusok szegénységében vergődő nép egy emberként sorakc- zot, fe; mögéje. Kollonrlch Lipóf bibomok, eszter­gomi éipek azt javasolta a császár­nak, hogy a tőreik uralom alól fé- ' szabadított Magyarországot előbb ka­tolikussá és koldussá kell tenni, hogv aztán németté változtathassák. A nép már ko’du« volt, ezt elérték a gyar­mati sorsba zülleeztott országban. A tobbágyparasztok mélységes biz-- 'ommxl néztek Rákócziira akitől sor­suk fordulatát reméltéit s a jobbágyai sorsát emberségesen álérző ifjú Rá­kócziinak _ a sokszázezer holdas föld­birtok urának — aki korántsem gon­dolt a jobbágyok fe’szabadí fására, legfe.iebb terheik megkönnyítésére — sikerült a szégyenletes Werbőczi tör­vénnyel megnyomorított népet felráz­nia. Rákóczi akkor vált igazában a nemzet vezérévé amikor szűk köré­ből a _ nincstelenek forradalmának élére állott. Nem készült hadvezér­nek, mégi« nyolc évig vezette a fel­kelők küzdelmét, váltakozó szerer- nsével de minőiig becsülettel hely'- állva. Katonái hőst ess ógének híre még vssatett csaté,v után is beiárte a messze országokat. A Rákó ez -had­sereg fegyverforgató jobbágykatoná-' vo'tak elődei a 46-'s forradalom sok Fc-őséget •szerzett néphadseregének Ugvé* a belső ellentmondások e'e- ve bukásra ítélték. A koldusok sere­A villányi gépállomás ne akadályozza, hanem segítse az ivándárdai Isz munkáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom