Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

6 NAPLÓ 1953 MAHCTTTS ! Az 1905 évi agrárszocialista mozgalom Baranyában ‘ * huxadlk másad «l*Ä év" tizedeit kutató történész érdeklődé- oének homlokterében két oAtálynak az uralkodó osztállyal vívott harca áffl: a munkásosztályé és a paraszt­ságé. Ez az időszak, az imperializ­mus korszaka, már ,,a proletárforra- dahn.vk előestéje“, s az osztályellen­tétek kiéleződését hordja méhében. Mind élesebben jelentkeznek a meg" oldásra váró problémák, és ezek kö­zött eüső helyen a polgári demokrati­kus követelések megoldása áll azok­ban az országokban, amelyekben nem volrt sikere® polgári forradalóSu Ezek­ért a polgári demokratikus szabadság- jogokért fogott fegyvert 1906. január jában a* orosz proletáriátus. Ezért szőlőként fel a Pátvomkin páncélos hajó vitorláira a forradalom vörös lobogója. Ezért ragadott fegyvert Lodz szegényparasztja is. Az orosz polgári forradalom híre természetesen eljutott hozzánk is. fialunk ugyanazok a problémák foj­togatták a munkásosztályt és a sze­gényparasztságot, mint a cári Orosz­országban. A munkásosztály sztrájk- mczga'maá fellendültek és harcba len­dül; a szegényparasztság is. A szegényparasztság — ftason'tóan az ipari munkássághoz — \ huszadik század elején nemosak gazdaságilag és társadalmilag volt kizsákmányolt helyzetben,, de politikai jogai sem voltak. A választójog vagyonhoz, il­letőleg iskolázottsághoz volt kötve. A szegényparaszt gyereke pedig nem járhatott iskolába. Gátját szabták ennek a taníttatás hatalmas költségei, illetőleg az a kényszer, hogy igen korán kenyérkeresőnek kellett lennie. Így azután tanú latlansága és vagyon, laiansága következtében nem lehetett választójoga. A szegényparasztság agrárszociaRs tó, mozgalmainak közvetlen okát azonban a birtokkapitaljzálódás kö­vetkeztében egyre terhesebbé váló, fokozódó gazdasági és társadalmi el- nyumatc’faágukban kell keresnünk. A cselédek és mezőgazdasági mun­kások helyzetére csak egy példa áll" jón itt. Az uradulmi cselédek évi bére Ba­ranyában (beleértve a lakást és az összes természetben kapott ületmé- 'nyak pénzértékét is) 463 korona. A mezőgazdasági munkások, az aratók, akiknek évi keresményét sokszor csak az aratás ideje alatti keresmény trite ki, — a főidényben nem keres­lek többet 140—160 koronánál. Ugyanakkor a 40.000 hold terjedel­mű dárdai uradalom (Schaumburg Lippe hercegé) évi tiszta jövedelme 313.000 korona. köz;gaigatási hatóság a csendőrséget ,oi puszták szeirmeltartásáret' utasí­totta. A bérmozgalom nem járt sikerrel. Június hó folyamán azonban a sze­gényparasztság: a cselédek és az ara" '.ómunkások elégedetlensége már szer. vezett formában jelentkezik, a moz­galom Somogyból indult ki, Tolnában veti a legnagyobb hullámokat és Ba­ranyára is átcsap. Tolna miegyében a tömeg és a hatóság között össze­csapásra is sor kerül. A csendőrség sortuze emberéletet is oltott ki. J'aranyábafT kisebb a mozgalom inten/áiása, de azért itt is komoly formában jelentkezik az elégedetlen­ség. Július hó folyamán már Bodor­fapusztán, a szentlőrinci Eszterházy- féU- l éri éti uradalomban tört ki ara- tószlrőjk, amely a környéken elter­jedve már a környező puszták cseléd­ségét is sztrájkra bírta. A dárdai já- rásból is érkeznek az alispáni hiva­talhoz sztrájkul rágalmakat jelző táv­iratok, telefon jelentések. A hegyháti (ma sásdi) járás, a szentlőrinci, a dárdai, a pécsi, és siklósi járásokból is egymás után futnak be a ,,vészhí­rek“ az alispáni hivatalhoz. ,,Csoboka pusztán ma délután gazdasági cselé­dek beszüntették a munkát, még két század gyalogság kivezénylése kére­tett, ez azonban mindezidáig meg nem érkezett. A karhatalom kellő időben meg nem érkezvén, félő, hogy a cse­lédsztrájk általánossá válik“ ■— táv" i r ufó zz a a ezentlőrinci főszolgabíró az ali=oánnak. lapok tudósítása szerint Fri­gyes főherceg birtokán többszáz arató tette le a kaszát! A földeket azonban hamarosan elözőnlí a katonaság és csendőrség. — Egyelőre azonban még pines eredménye az erőszaknak. A mezőgazdasági proletárok nem dol­goznak! Sőt, a Dunagözhajózási Tár­saság bányáiban is leállt a munka. 4.000 bányász sztrájkba lépett! Bara­nya megyében az uralkodóosztály kö­rében nagy az izgalom. A gabona áll, nincs aratómunkás. Az aratók inkább eltűrik a sztrájkért rájuk Idrótt bör­tönbüntetést, de éhbéréri nem arat­nak. Az agrárproletárok kezdeti bérkö­vetelései mellett pedig új jelszavak is feltűnnek: Földet, szabadságot, egyenlőséget! Ez pedig már „agrár- szocializmfis’1! De mi is tulajdonképpen az agrár­szocializmus? ... „Szocialista geoló­giájából' sohasem született volna szocializmus“ — irja róla Nagy Imre — de: „ezek a szocialista frázisok­ba burkolt demokratikus jelszavak a feudalizmus ellen vívott harcban a legprogresszívebb, a legmesszebb­menő forradalmi jelszavak voltak' Ennek a mozgalomnak ezt a prog­resszív, haladó vonását nem ismerte fel. vagy nem akarta felismerni az a párt, amely hivatva lett volna ar­ra,, hogy az imperializmus korszaká­ban a haladó mozgalmak élére álljon: a Szociáldemokrata Párt vezetősége. Ennek a helytelen, opportunista po­litikának köszönhető, hogy a kezdet­ben oly szép lendülettel induló moz­galom vezető és irányitó nélkül ma­radva lassan megtörik. Az üszög! Grossz uradalomban például a ese- 'éd-ság kiköltöztetésével igyekezett a földbirtokos a ezt rá jkmozgal m ak a t megszüntetni. A bizonytalan jövőtől megijedt oselédek megalázkodva a földesúr bocsánatáért könyörögnek. De a börtönök is megtelnek ezt rá,j- kolókkal, akik nem alázkodnak meg. Emelt fővel tűrik a börtönbüntetést. Ezek száma azonban egyre kevesebb lesz. A téli ínségtől megijedő, magára maradt sztráj.kolék elkeseredetten, de lassan ismét megfogják a kasza nye" lét. A földművelésügyi miniszter tarta­lékmunkásokkal, a belügyminiszter katonasággal, és csend őrséggel siet a megijedt földesurak segítségére. A szegényparasztság egy edti 1 van. Nincs mozgalmának „motorja“, nincs vezetője. így lett ennek a szép és lendületes mozgalomnak megalkuvás a vége. Augusztus hé folyamán „Bu­rám fában már minden csendes" — írják a polgári lapok. A z 1905. évi agrárszocialista mozgalom nem lett az egész társada­lom történetére kiható, jelentős moz­galommá, elszigetelt kísérlet maradt mindössze. A városi proletár nem tudta megfogni agrárproletár testvére kezét, hogy együttes erővel vívják ki jogaikat. Mozgalmuk egymástól 'különállóan, elszigetelten folyt. Nem kováosolta őket össze egységes vezető akarat. Az agrárszocialista mozgalomnak érdemét és jelentőségét csak az adja meg, hogy felvetette és megmutatta azokat a mély és alapvető problémá­kat, amelyek megoldása líMórr. majd litdlő-re várt. Mérey Klára a Dunántúli Tudományos Intézet tudományos munka­társa. CSEHOV A PÉCSI SZÍNPADON Vessünk egy pillantást a mezőgaz­dasági proletár társadalmi helyzetére is: bácsfai pusztán; mely pécsi püs­pöki birtok volt, a tisztifőorvos jelen­tése szerint, 1900-ban három család, össze&n tizenegy ember lakott egyet lén' 3,.5x3.0 m alapterületű, 3.20 m magas szobában. — Ugyanúkkor a nagybirtokosoknak vadászkastélyai- ban 20—30 szoba az év legnagyobb lés: ében üresen állt. A. k* osztály elégedetlen« ég 1905 tavaszán Habsburg Frigyes főherceg HH.OOO holdas bellyei uradalmában nyíltan kitört. A csolédsztrájk köz­vetlenül az eszéki munkásmozgalom hatása alatt jött létre. Az uradalom kocsisai és béresei béremelést kíván­tak. Az uradalom nem volt hajlandó a cselédek bérét felemelni, s egyide­jűiéi a hatóság segítségét kérte; a Válasz a „Dunántúli Napló“ január 22-i „A csobokapusz ai állami srazdasá" vezetőségének felelőssége“ címíí cikkére A Dunántúli Napló 1953. január 22-i számálban „A esobokapuszt-ai állatni gazdaság vezetőségének fe­lelőssége“ cím alatt írt oikk megál­lapításait megvizsgáltuk. 9» A vizsgálat megállapította — szak­értők bevonásával, —■ hogy a cukor­legkisebb ilyenforma bűnös gondat. lanság előfordulna, a legszigorúbb felelősségre vonást fogom alkalmazni vele szemben. Ugyancsak a gazda­ság vezetőállattenyésztőjét Kwaiser Bélát szigorú Írásbeli megrovással és 300 forint pénzibf-sággal sújtot­tam. mert bebizonyult, hogy neve­répaszelct takarmányozásra használ-, zetiek rossz muljkasze;vezése _ ^ ható volt, nem romlott meg. Az igazgató elvtársnak és főállatenvész­tőnek felelősségét megállapítottam, mert bármilyen nehéz körülmények között is vóltak ,a cikk állítása he­lyes, mert kisvasút vezet a<z állo­másról és váltott műszakban éjjel­felületes munkája «alkalmat adha­tott arra, hogy a mostani rendkí­vül súlyos takarmányozási helyzet­ben ilyen nagy mennyiségű répa­szeletet romlásnak tettek volna ki. Kérem a szerkesztőséget, hogy a jövőben ia hasonló esetekre hívja nappali fuvarozással a cukorrépa- fel figyelműnket, mert így a gazda- szeletet be lehetett volna szállítani. Nág vezetőségének munkáját a Mi- Fppen ezert a gazdaság igazgató­ját/SzölIŐsi Gézát, szigorú igazgatóiI nis/téri«ra Igazgatósága részéről írásbeli megrovásban —• és 200 fo-' 111 fokozottabban fogjuk ellen­rint figyelmeztető pénzbírsággal őrizni büntettem azzal, hogy amennyiben vezetése alatt álló gazdaságban a Muhari Sándor igazgató. f A pécsi Nemzeti Színház nemrég mutatta be Csehov, a nagy orosz reá.-izmus egyiv legkiválóbb képviselőjének két szatirikus színmű­vét, a „Medvé“*t és a „Háatűzmé- ző“-t, A bem-utató jelentőségét emieli hogy Csehov — a műkedvelő szín- játszóosoportok előadásait nem szá­mítva 1946-ban szerepelt utoljára pécsi színpadon. Csehov 1860-ban született Tagam- roglban, az Azovi-tenger partján. Ap­ja kiskereskedő volt, aki sovány hasznából nem tudta gyermekeit ta* raíttatná. A kis Aratón gimnáziumi tanulmányainak befejezéséig háziita- nítóskodásral kereste meg kenyerét. 1880-ban már a moszkvai egyetem or­vosi karán találjuk. Első írásait „Csehomte“ álnévéin, különböző élc- 1-apok közük, Csehov írói pályája elején kívüli akart maradni a politi­kán. „Sem liberális, Sem konzerva­tív nem vagyok ... Csak szabad mű­vész szeretnék lenni“ — irta. A ezé- lesebbkörü tájékozódás. Szibéria száműzött telepeseinek, majd a voro­nyezsi éhező parasztok életének meg­ismerése azonban hamarosan rádöb­bentette, hogy az irániak kötelessége állárt fog’alm; a többség mellett,-mely „táplálja, öltöztet] és védi a kisebb­séget, miközben 6 maga ruhátlan és kisemmizett marad.“ Csehov a rövidlé!ekzeitű műfaiok mestere. „Röviden, azaz tehetségesen ke!,l írni“ — mondotta. Semmi sem volt számára idegenebb, sőt művé- szetellen-ösebb. mint a bőbeszédűség. Mindig a legegyszerűbb kifejezésre törekedett, „ön sok jelzőt hoznál, — figyelmeztette a Ratal Gorkijt. — ezt pedig oz olvasó nehezen emészti meg és kifárad. A szépirodalmat azon nal, egy másodperc alatt kell meg­érteni.“ A művészetről vallott felfogása ma­gyarázza, hogy életművét főleg no­vellák és egiyfelvomásosok alkotják, melyele korán híressé tették nevét® nyugati államokban is. A polgári kri­tika szorgosan dicsérte jellemábrá­zolásának élességét és páratlan sűrí­tő művészetét, de igyekezett elken­dőzni írásainak 'kíméletlen kritikai mondanivalóját, leleplező erejét. Nem vette észre, vagy inkább nem akarta észrevenni, hogy novelláinak leg­gyakrabban szereplő hőse, a csaló­dott, fél&zeg és szánalmas emlberke a cári önkényuralom „minden mind- egy“rállapotán túl, egy egész társa­dalmi rendszer ellentmondásainak megszólaltatója­Egyesek azt is szemére lotdban­tották, hogy pesszimista. Úgy tüntet­ték fel, mintha írásai „az ideálok le­rombolásának műveletei“ lennének. Pedio Csehov bánata nem a valóság­ba való erőtlen beletörődéshez vezet. „Egész életművén átvonul egy más, bölcs, gyönyörű életről való ábránd, s a vágyódás a tiszta, erős, szabad és széplelkű emberek világa után“, — mondja egyik szovjet méltatója, Zer- O9anyinov. Különösen utolsó elbeszé­lésedből láthatjuk, hogy Csehov hitt is ennek a világnak eljövetelében. A társadalmi változás légi onto s-abb feltételét B munkában, a művelődés­ben látta. „Es ehhez nem értenek nálunk. A cár Oroszországa a mohó és lusta emberek országa, — állapít­ja meg Gorkij, mestere mély bánatát idézve. — Az építész, ha felépített kékhárom házat leül kártyázni és azontúl egész életén át már csak kártyázik, vagy a színházi kulisszák mögött őgyeleg... Az ügyvéd, aki egy sikerült védőbeszéddel jó nevet szerzett magának, nem törődip többé az igazság svédeimével, csak a tulaj­donjogot védi, lóversenyekre jár, osztrigákat eszik és szakértőnek ad­ja ki magát a művészet minden te­rületén. A színész, ha tűrhetően lát­szott egy-két darabban, nem tanul több új szerepet, cilindert tesz a fe­jére és azt képzeli magáról hogy Csehov meg őket akarta gyógy®*11' zseni.“ Makszim Anyiszimovics Korotkih háza egyi­ké ..a legnagyobbaknak Sztár a ja Gyerevnya íahr pan. A nagy ház egy napon mégis szűknek. Irízc- pyult! Ez a nap Makszim Anyiszimovics és Anna Germanovna házasébténey 50. évlordulóján volt. A régi szokás szerint a házaspár népes családja körében ilnnepel/c aranylakodalmát. Misikén csillogott a házigazda szeme, amint ott ült hitvese mellett az ünnepi asztal díszhe­lyén. Eszébe jutott az esküvője napja. .Abban az ülőben nehéz volt a bányászok élete. Makszim Anyiszimovics napi 30 kopeket kapott a robbantó- tyukak fúrásáért. Nem sokkal többet kanon t- röbb sem amikor elövájámak Osztottál; be, Ilyen nehéz körülmények között bizony nagy elhatáro­zásra Volt szüksége a nősüléshez. • Sz-okás szerint bánvásztársai akkor sok sze­rencsét kívántak neki és ifjú teleségének. A bo'- dogságra és szerencsére azonban várni kellett. A házban a nyomor volt az úr, a gyerekek meg csak szaporították „ gondot. A boldogságot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme hozta meg. A jólét amclyai hányús-Aársai oly iorró szívvel kívántak, az esküvő alkalmából, vég re beköltözött az ő házába is. Gyermeke-, ekkor már nem súlyos gondol, hanem öröme; jelentet­>ek'"A jólél azonban nem egyszerre jött el. wá­ARANYI A KOD AI DM -** Hadsereg őrnagyának családja is. A nagy hó­'MN I L/ \I\VJL//aLWIVI vihar ellenere is eljöttek hogy lelköszöntsék az ról holnapra. A boldogságért harcolni kellett. — Makszim Anyiszimovics még ma jg jól emlékszik arra, miképpen igyekeztek a volt bányatulajdono­sok ártani a fiatal szovjet országnak, hogyan kellett nehéz harcok közbe,, megvédeni a szov­jet hatalom által biztosított jogokat. Korotkihot 1917-ben beválasztották a bánya szovjetjébe. A bánya szovjetje megszervezte a faluban az első bányász szakszervezetet megnyi­totta a munkásgyermekeh hétosztályos iskoláját. Az eltelt évek alatt eltűnt a szennyes falu és he­lyén valóságos város nőtt ki a földből. ... Makszim Anyiszimovics tekintete megpi­hent gyermekein. Sokuknap már szintén van gyermeke, sőt több dédunoka is eljött ünnepelni a déd nagy papát' és nagymamát. A dédnagypapa egyáltalán nem érzi magát öregnek, most is dol­gozik. A boldog élet megfiatalítja az embert. Közvetlenül mellette ül legidősebb leánya, Mária. Annakidején ö segített kisebb testvérei le’.nevelésében. Az ö számára nehéz volt még az elemi iskola oktatását is biztosítani. Tamara leá­nya, Mária viszont, aki mérnök férje mellett, ül, már elvégezte ? kizelovszki hánvatechniknmnt. Olt ül az asztal mellett fiának, Jakovnak, „ Szov öregeket, együtt ünnepeljenek velük. Milyen kár, hogy nem jöhetett el Fjodor akinek üdvözlő levelét ott őrzi zsebében felesége’ Anna Germanovna. Fjodor most a krasznojarszki íakombinát igazgatója és munkája miatt maradt távol. Prokopij sincs az asztalnál. Anna Germanov­na ránéz fia nagy képére és könnyek homályosit- ják el szemét. A fiú hősi halált halt Sztálingrád védelménél.... Az öregek maguk sem veszik észre, mennyi­re elhatalmasodtak rajtuk a múltra és jelenre gyermekeik, unokáik és dédunokáik boldogságára vonatkozó gondolatok. Csak akkor riadnak fel amikor az egyik vendég rövid beszédet mond boldogságot és hosszú életet kíván a „Halálok­nak“. A beszédet vidám „hurrá“ követi.’ Vidáman koccannak a poharak csitinqelé- síik betölti a szobát. A nagy szerető család bol­dogan ünnepel. Van mire büszkének lenni Mak­szim Anyiszimovicsnak és Anna. Germanovná- nak. De nemcsak ők büszkék, hanem büszke rájuk az egész falu, az egész ország és az egész bol­dog szovjet nép. A SZAGAN YENKO Nemcsak irá volt, ötvös Is. Aj emberi testet és lelket egyformán j* ismerte. Figyelmét elsősorban azeS” bér, sőt csak az ember kötötte lf; Novellái — ha szabad ezt a me9d'' lapí,tárt. használnom — mondjárt *j első mondattal kezdődnek, San®- előzetes kifejtés, semmi leírás. Ar olvasó egycsapásra a helyzet közepe ben találja magát, s alighogy eszmél, már előtte is a főhős. Alak jainak egyik legerősebb fuK se a félelem. Novellahőeei, Szaninj^ kultúrmérnök fél. hogy megtámadj a~ sötét, fagyos rónaságon döcög® kocsin Zinocska neveilőnő ki6 ványától, Pétyától retteg, mert sett szerelmi jelenetét beárulhatje * szüíöknek, Cservjakov kishivatalo®11 pedig egyszerűen belehal féléimé^1 mivel a színházban véletlenül tüsszentett egy tábornokot. MlwSS ki gyanakszik mindenkire. A féle-®J nemcsak az akkori állapotok. tia!’ n,em mindenfajta kizsákmányolás le’ lemző tünete. „Fél a szegénytől * gazdag, s a gazdagtól fél a szegért! — úja József Attila sokkal későt?' Érthető, hogy Csehov hőseinek a tulajdonságát a polgári esztétika sok mint az irá sajátos, nem is szén hiteles életlátását tüntették f*1­Ami Csehovban valók8*1 sajátos: a félelem nevetséges** válása. Az elgondolkoztató buSWJ nála az embert aljasságok, „ kispf* giá®i csúszás-mászás, a szolgai aiay mosság, a garasoskodó kicsinyessé! és j, társadalmi visszásság, a korrttj* ció, a bürokratizmus feltárásán0* legfőbb eszköze. Egyben művé^j igazságszolgáltatás Is. Hol a hő® rtij- leleplezi a régit és az újat sürg®41­— kérdezed. Nézz a közönség arcú*8' ott van: nevetés. Két egyfelvpnásosa. a „Medve“ a „Háztűznézó“ Is roppant műin*58* gos. ' A ,Jdedvé“-ben a burzsoázia erkölcsösségét teszi nevetségessé, ff téma Popova korai özvegységét natP magányba® talpig gyászban tölti' Bánata azonban csak az eleő gó megjelenéséig tart. Szmimov fő*®*' birtokos azzal a szándékkal fel, hogy elhunyt férje adósságát "£* vasalja. Az özvegy ridegen fogaójf' sőt követelődző fel!épése miatt ki 18 utasítja a háziból. Szó ezót követ. * vita az anyagi ügyekről lassan 3 szf' relémre fordul. Végül még a rég1; rozsdás fegyverek is előkerüln0^ hogy eldöntsék: Jel áHhatotösabb \ szerelemben: « férfi vagy a nő. ^ nál meglepőbb, amikor a párbaj*®’* lemfelékből váitatlanul sr.er-eimesp3' lesz; Jeléna ugyaniig Szmlnnov him lön kiltörő, regényes rajongását4 .megadja magét“, líémcsai minit téllytárs“, hanem mint asszony í*j Úgy tüniv felt, mintha az özvegy neváltozását az előbbi, tragikusnak ígérkező események befolyásolnák. Szó sincs róla. Jeléna özvegyi fáty0^ lát akkor is felcserélné a menyá^" szonyi mlrtuszkoszorúval, ha a 003 réjmi vallomás simán, előzménye“ nélkül hangzana ed, Csehov a csele^ erénynek ilyen hatásvadászó tejiesr tését sokkal kevéslbbé tiszteld, hogy hősért áldozatul dobja neki 5 ezzel az asszony viselkedését több^ kevésbbé erkölcsileg te indokol^4 tegye. A vita, meg a párbaj-jelenf. ama jó, hogy Jelén, gyenge je! lerúg- még inkább hangsúlyozza. MenmV1 vei mólyeíbb, igiazabb a szatíra. *ja az özvegy a férfigyűlöletig jurt e" s onnan omlik Szmimov karjaíb8; Igry még világosabban kiderül, hogl minden érzése hamis, mint ahogy h®' mis és nevetséges osztályának tó' színes erkölcse is. „i,i A kapzsiság és vagyonszerzés s®0' ttrájában a „Háztűznézó“-ben égi bivalyrét meg két vaksi vadászik11 tya körül csattog a vita. Főhőse, mov illendő szerénységgel kéri tó^ ségül a szomszéd földbirtokos, Cstt bukov lányát, de a barátságiból sóf te pillanatok alatt dühös vctélkedé*- a szerelemből gyűlölet lesz, mert nof1, tudják eldönteni, kié a bivalyrét f melyiküknek szebb a kutyája? Cső' hov akiről töbhizben megállapító!', ták, hogy kerüli az éles ellentétek^', itt végletekig fokozza a cselekméhy' a párbeszédek ütemét, és — men tó csak a gondolkoztató humor kedve; ért — hatalmas vihart kavar egV- polgári tócsában. A vihar nem .tisz­tító ugyan, de sok szemetet fetózín1- csap. J Csehov a végső, a tiszt«10 vihart a történelemtől várta- .Kanyar jön... élesen fordulunk mondta 190"-ben. röviddel haátó előtt. — Délen erős hullám ver /tó«1* Iliinket... a népben erős erjedés. ■ Méhkasként zúg Oroszország ... bieg- látják, mi lesz kél-három év múlva-1 Néni fogják nvqismervi Oroszorszá­got!“ Igaza lett, oaisui i’ongrác r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom