Dunántúli Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-19 / 66. szám

2 ms március i* _____________________________________ff H PT. 6 _____________________________________ Az országgyűiés szerdai üiése Ä* országgyűlés szerda! ülését né. hány perccel tíz óra után nyitotta Molnár I'mre, az országgyűlés ailejiö-ke. Megjelent az ülésen Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács el nőke, akit a képviselők helyükről fej állva hosszantartó tapssal köszöntőt! tek. Részt vett az ülésen Dobi István elvtáp, a Népköztársaság Elnöki Ta aácsának elnöke, Gerő Ernő elvtárs. a minisztertanács elnökhelyettese, Ré. vai József elvtársi népművelési mi. niszter, valamint Hidas István, Kiss Károly, Házi Árpád elvtárs, a minisz­tertanács elnökhelyettesei és a minisz­tertanács több más tagja. Az országgyűlés először az ország, gyűlési vá'asztásokról szóló jogsza bályok módosítására vonatkozó tör vényjavaslatot tárgyalta. A törvény- javaslatot Komócsin Zoltán előadó ismertette. Az _ országgyűlési választásokról szóló jogszabályok módosítására vo­natkozó törvényjavaslatot az ország gyűlés jogi bizottsága letárgyalta és egy módosítással elfogad'a — mon. dobta & többi között, majd emlékez­tetett arra, hogy a horthysta Magyar- országon csak a grófok, bárók. fö'd. birtokosok, gyárosok, nagykeres-ke dök, népnyúzó fiskálisok és főpapok keríthettek be az országgyűlésbe. Ezután így folytatta: — Az ország gyűlés elé most beterjesztett jogsza- bálymódositó törvényjavaslatban ki­fejeződik hazánk gvorsiramu, minden, irányú, demokratikus fejlődése. A szocialista Szovjetunió példáját kö. vetjük, amikor az anyagi é>s kulturá­lis javakkal együtt állandóan széle­sítjük a dolgozó milliók politikai jo. gait is. A szocializmus építése elvá laszthatatlan a demokrácia fejleszté sót SÍ. — Míg mi azzal foglalkozunk, hogy egyre nagyobb tömegeknek adjuk meg a választás és választhatóság jo­gát, add'g a kapitalista országok­ban az amúgy is szűkre szabót* burzsoá választójogot tovább korlá tozzák. Az országgyűlés elé terjes-z'ett tör vény javaslat további jogkiterjesztés; jelent. A módosító javaslat szerint vá’a.sz tó joga van minden ifjúnak, fiúnak és leánynak, aki 18. életévét be*öl- tötte a választási év első napjáig Ezzel a választásra jogosultak és egvben országgyűlési képviselőknek is megvá' ászt h a t ók korhatárát olyan fiatal életkorban állapítjuk meg amelyről a kapUallsta országok ifjú. sása nem álmodhat A kapitalista or »zágokban a 25 éven aluli állampol. gárok nem kapnak szavazati jogot. A választhatóság korhatára még ma­gasabb. Választójogi törvényünk mó­dosításával, a választójognak a 1®~ 30 éves korosztályokra való kiterjesz. fősével újabb százezreket vonunk be az alkotmányos jogok gyakorlásába A választójog kiterjesztése a fiatal korosztályokra pártunk, kormányunk részéről elismerése annak, hogy ifjú Ságunk mindjobban helytáll a szo­cialista ópiumunkéban, a béke vé­delmében, de egyben buzdítás is- hogy ifjaink. leányaink növeljék erő. feszítéseiket a tanulás, a termelés, a honvédelmi kötelezettségek terén egyaránt. Az országgyűlés elé terjeszte't tör vénvjavaslat egy másik módosító rendelkezése megszünteti a jelenleg érvényben lévő országos lajstromot Az országos la jstrom eltörlésével köz vettenebbé tesszük szavazási rend szerünket. Igen fontos rendelkezése a törvény javaslatnak, hogy a megválasztásra kerülő képvise’ők számát ezentú' nem a választók, hanem a lakosság száma után állapítja meg, hiszen a megválasztott képviselők nemcsak á vá'asztékat. hanem a választókerüle* egész lakosságát képviselik. A törvényjavaslat legfontosabb ren d&'kezéso. hogy a jövőben képviselő* jelölhetnek a tömegszervezetek, az üzemek, gépállomások, állami gazda súgok. termelőszövetkezetek, a hivata­lok. intézmények do'gozói, va'amint a fegyveres tes'ii'eteknél szo'gálatot teljesítők gyűlései A képviselők je­lölésének ez a módja újabb léoé- elöre. olyan vívmány amely a búr zsoá demokrácia virágkorában is el képze'hetetVn volt.- A szél-e« dolgozó tömegeknek lehe tőséget nyújt arra. hogy necsak a képviselők megválasz'ásában, hanem kiválasztásuknál is érvényesíthessék akaratukat. Ez a rend-szer lehetőséget nyújt arra hogy a legszélesebb dől gozó tömegek maguk közii> képvise főkn“k jelöljék azokat, akik legiob ban kitűntek a nép iránti odaadás ban a termelésben való helytállássá' az állam iránti kötelezettségek telje sí ősében Pártunknak, kormányunk nak ez a javas'ata pontosan mesrfele annak a hatalmas arányú fejlődésnek ami népünk politikla öntud uál.nn a elmúl* évek során végbement Bizo nv»«ak lehetünk abban hogv dö’g07' népünk — élve törvényben szentesi te*t jogá a> — o'vannka* fog kénvi aolőknek jelölni, akik magatartásuk­kal bebizonyították, hogy hűségesek népköztársaságunkhoz, nagy pártunk hoz, drága vezérünkhöz, Rákosi Má­tyás elvtárshoz. (Le'kes taps.) A módosító törvényjavaslatban nem esik szó kö’elességekről, de úgy hi­szem, nem lehet kétségünk aziránt, hogy a magyar dolgozó milliók tud ják; a jogok kötelezettségekkel jár. nak együtt. Teljes bizonysággal tud luk, hogy a jogok ki-szélesítésére nagyszerű, minden akadályt legyőző rnunk-ásosz* á Vu n k, dolgozó paraszt •ságunk, értelmiségünk tettekkel, fog válaszolni, népgazdasági terveink tel­jesítésében -és túlteljesítésében, az állam iránti kötelezettségek gvore. pontos. határidő előtti teljesítésében. — T Országgyűlés! — A jogi bizottság javasolja az országgyűlésnek, hogv a törvénvia- vaslat 7. paragrafusának 4. bekezdő, séf a következő szöveggel fogad la eb „7. paragrafus f4) a választókerület lajstromára a Macvar Függetlenségi pfront megyei (Inidauestl) bizottsá­ga a gyűlések által előterjesztett je. 'öltek közül tesz javaslatot,'* — Kérem az országgyűlést, hogv a ‘örvénvjavasJatot a bizottság módo. sitásAval fogadja el (Taps.) Kádas István elvtárs beszéde Az országgyűlési választásokról szóló jogszabályok módosítására vo­natkozó törvényjavaslathoz elsőnek Kádas István szólt hozzá. — A javaslatnak arról a részéről szeretnék beszé'ni. amely választói jogoé biztosít minden magyar á'lam- polgárnak, aki 18. életévét a válasz. *ás évének január hó első napja elő*: betöltötte. A javaslat törvényerőre emelkedésével többszázezer magyar fjét és leányt ér az a megnsztelteté« hogy szavát érvényesítheti az ország vezetésében, irányításában. — Amíg a mi országgyűlésünk a kzovjetun'ó pé'dáját követve leszál 'ltja a vá’asztói korhatárt, —' hang súlyozta Kádas István, — addig a kapitalista országok ifjúsága ne'm ■szavazhat, semmi be'eszó,’ása úimes az ország veze*ésének ügyeibe, saját éle- ének rendezésébe. — De még többről van '«zó, nem­csak arról, hogy a dolgozó és tanuló ifjúságot nálunk bevonják a vezetés be. Ennél is fontosabb, hogy pártiunk, kormányunk megteremti mindazoka* a feltéteteket annak, hogy ifjúságunk mind jobban betölti szerepét, mindin. kább a szocialista építés rohamcsa­patává válik. Kádas István ezután arról beszélt, hogy népünk, ifjúságunk, nemzetünk egnagyobb ünnepére, hazánk felsza­badulásának 3. évfordulójára készii' Ifjúságunk — elsősorban a mun­kásifjúság — úgy fogja legméltóbban megünnepelni április 4-ét. úgv fog­ja kifejezni köszönetét pártunknak. Rákosi elvtársnak, hogy mind maga­Az országgyűlés ezután áttért a kisdedóvásról szóló törvényjavaslat ‘árnyalására. A törvényi avaslatot Sárf* Rózsi előadó ismertette. A kisdedóvásról szóló törvényjavas tatot a kulturális bizottság letárgyal­ta és azt két módosítássá! e'fogadta — kezdte beszédét Sárf; Rózsi, majd mtu'án ecsetelte hogyan éhezett lyomorgott Horthy-Mag varors.zág on a gyermekek túlnyomó többsége, így folytatta: Hazánk felszabadulása után hatal­mas feladatok álltak előttünk a gve-- mekvédelem területén. Fel kellet* számom! a múlt rendszer bűnös po­étikáját és biztosítani kellett a gyer­mekek' egészséges fejlődésének, vé­delmének feltételeit. ö‘éves tervtörvényünk kimondja, hogv a dolgozó nép elsősorban a munkásosztály munkaképességének családjának egészségének védelmét szo’gáló intézmények fejlesztésére és 'élesítésére 1080 millió forintot kell beruházni ebbő! 173.5 milliót kell felhasználni az anya- és csecsemővé, delem keretében szülőotthonokra hö'csődékre. óvodákra. Ovodahálózatunk fontosságának megfelelően egyre nagyobb mére- ekben bővül szélesed k. Az 193í-as évhez viszonyítva óvodáink száma majdnem megduplázódott. A Minisztertanács február 8-án ho­zott határozata megszabja, hogy 1953 végére 80 .zerről 119 ezerre kel cme'ni az óvodai férőhelyek számát Ovodahálózatun> nagyarányú fel­osztásé sem teszi azonban lehetővé minden dolgozó szülő gyermekeinek ^'helyezését. Ezért kora tavasztó késő ösiz:g a nagy mezőgazdaság munkák idejére a falvakban nyár1 n.i,oköz'o“honok fe'állításáró' gor- loskodik kormányzaiunk. Ezekben az ’n'ézmény kben 61 tez.r gyermeke* kívánunk e'he'yezn* 195"-han, A k'sdedóvá®ról szó'ó törvénvjr- vaslat végirehajtása — folytatta Sárii sabb termelési eredményekkel, való­ban rohamcsapat módjára harcol a negyedévi terv teljesítéséért, a fel- szabadulási hét sikeréért . — Mivel az országgyűlési válasz­tásokról szóló törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslat lépi államunk demokratikus fejlődé s-ót elősegíti, hazánk felvirágoztatá­sát szolgálja, mind a magam, mind pedig ifjúságunk nevében elfoga­dom. Kádas István nagy tapssal foga­dott beszéde után Nagy Dániel szó­lalt fel. Nagy Dániel beszéde A legutóbbi választások óta mező gazdaságunkban is alapvető válto­zás köve'kezett be — mondotta a többi között Nagy Dániel, Az 1949. évi választások idején még a szocia­lista mie-zogaizdaeaginak csak a csírái csak az előhírnökei voltak meg. Ke­vés állami gazdaság, it'-ott eov-egv termelőcsoport kezdte meg a harcot a régi rendszerrel szemben a szo­cialista nagyüzemi mezőgazdaság megvalósításáért. Ez a harc nem ma­radt eredménytelen, mert ma már országunk mezőgazdaságénak több min* harminchét százaléka a szo­cialista nagyüzem keretében küzd a termelés növeléséért. Ezek az eredmények is szükségessé teszik hogv a szocialista fejődésünk nek megfelelően módosítsuk az or­szággyűlési választásokat szabályozó törvényünket. A felszólaló a továbbiakban rámu­tatott arra, hogy a törvényjavaslat a demokratikus elvek széleskörű al­kalmazását szolgálja, amikor lehető­vé teszi, hogy a tömegszervezetek, üzemek, gépállomások, állami gazda­ságok termelőszövetkezetek, hivata- 'ok és különféle intézmények do'­gozói. valamin: a fegyveres testüle­teknél szolgálatot teljesítők gyűlései képviselőket jelöljenek. Amikor a mezőgazda ság élenjáró dolgozóit, ik'k az állami gazdaságokban, a gép­állomásokon és a termetes zövetkeze- tekben vagy mint egyénileg dolgo­zó parasztok példamut-a'óan dolgoz­nak — mondotta — beválasztjuk az országgyűlésbe, akkor ezt azért tesz- szűk. mert az ó munkájukon példa- mutatásukon is múlik, hogy valóra- váltsuk kormányunk és pártunk nagy jelentőségű határozatait a mezögaz- lasáa fej'esztése terén. Tekintettel arra hogy a jelen tör­vényjavaslat a néohatatom újabb győzelmét, a demokratikus jogok to­vább; kiszélesítésé: jelenti, hazánk minden becsületes dolgozója számá­ra, a törvényjavaslatot a Magyar Függetlenségi Népfront és a magam nevében örömmel elfogadom. Az országgyűlés az orezágigyül-ési vá'asztásokról szóló jogszabályok mó­dosítására vonatkozó törvényjavas.la. tot az előadó által előterjesztett mó­dosítással elfogadta. Rózsi — nagy és felelősségteljes feladatot hárít közoktatásunkra az óvónőképzés terén is. A benyújtott törvényjavaslat cél­lá kialakítani az újtípusú embert, aki elért eredményeinket továbbfejleszti -nunká'kodik hazánk népünk ragyo­gó jövőjének épí'éfén. aktív harcosa 'esz a nemzetközis'ég nagy eszméi­nek az egész világ dolgozói szabad­ságának Építője lesz azoknak a nagy eszméknek améyíket az embe riség halhatatlanjai, Marx—Engels— Lenin és Sztálin hagyott ránk örök­ségül. Sár fi Rózsi végül a kulturális bi­zottság által javasolt két módosításit Ismertette. Non György beszéde A kisdedóvás-ról szőlő törvényja­vaslat — kezdte beszédét Non György — újabb bizonyíték amellett hogy népi demokráciánk magasa.bb- -endű társadalmat épít. A mi hazánk a múltban az ,-egy­ke“ és az „egyse“, valamint a világ viszony'atban is magas gyermekha- an-dóság országa volt. Népünk sz.'.retett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs a-z elmúlt év decem­berében mondott beszédében az e té­ren bekövekezett változásokról a következőket mondotta: .„Az ezer 'őre jutó természetes szaporodás 1952- ben 47 százalékkal volt magasabb min? 1938-ban. az ezer lakosra eső ház.asságkö‘és-ek száma húsz száza­ikkal nagyobb, min* 193°-ban. A ■tseg? rmőhalandóság 195'-iem majd- iem fe e annak mint 1938-ban volt.“ De Rákos; e’vtárs rámu'atott arra is hogy ,a népszaporodás aránya mes-** ■re elmarad a Szovjetunió vagy Ler- zyelország népszaporodásátó! hog\ ezen a téren nagy károkai okoz b .elkiismeretlen orvosok és szülésznők garázdálkodása, a magzatelhajtás el­burjánzása.“ Rákösd elvtárs beszámo­lója azt a feladatot állította elénk, hogy fokozzuk a harcot a le1.ki isme­reten orvosok és szülésznők garáz­da.kodása ellen. Ezzel egyidejűleg harcolni kell az egyke maradványai ellen, aroe’y a kispolgári és részben a parasztság körében még megvan. Ez a törvényjavaslat újabb segít­séget ad a dolgozó magyar anyák­nak fokozza a gondoskodást a ma­gyar gyermekekről. Újabb tégla a szocialista Magyarország felépítés-'- hez, a béke bástyájának erősítésé­hez. Ezért a törvénviavas’atot ol ­tunk és magam nevében elfogadom. Danes Béláné beszéde Non György után Danes Béláné szólalt fel. — Tiszteld Országgyűlés! Én is az ovodák kérdéséhez szeretnék hozzá­szólni. Nyolcgyermekes családanya vagyok és srz.ere‘ném elmondani mit je’enit számunkra. sokgyermekes anyát számára az a nagyszerű gon­doskodás, amelyet pártunktól, üla- munktól eddig kaptunk és állandóan kapunk. — Nagy öröm volt számomra, ami­kor a „Szabad Nép“-ben olvastam a Miiniiszitertanács határozatát az anya- és gyermekvédelem továbbfejleszté­séről de nagy öröm volt a többi ma­gyar ^édesanyák számára is, valósá­gos ünnep ame'yre sokáig vissza­emlékezünk majd. A határozat minden sorából meg­becsülés és tisztelet sugárzik a ma­gyar anyák- felé. — Államunk gondoskodását mutat­ja az. — hangsúlyozta a felszólaló — hegy jelenleg 80 ovoda van me­gyénk területén. 1953. évben össze­sen 3757 férőhelyet fognak biztosí­tani az ovodák részére. A nyáron e mezőgazdaságban dolgozó szülők gyermekei számára a megyénkben is nyári napközeik létesülnek, 6800 gyér tne'k részére, 37 új szakképzett óvó­nőt kapunk 1953-ban. — Nálunk a legfőbb érték az em­ber és a legdrágább kincs a gyer­mek. Államunk szerető gonddal óv­ja, gondozza, neveii gyermekeinket. — Innen mondok köszönetét draga Rákos; elvtársunknak a m; szerető édesapánknak, hogy rámv termelő­szövetkezeti paraszt-asszonyokra is gondolt a családi pótlék juttatásánál. Va'amennyi dolgozó parasztasszon-,, nevében mondok köszönetét az in­gyen csecsemőkelengyéért, a gondos orvosi felügyel: ’ 1 r; és ezért a tör­vényjavaslatért. amely nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy testben és lé­lekben egészséges és vidám gyerme­keket nevelhessünk fel. — Mindez bennünket, dolgozó pa­rasztasszonyokat arra kötelez, hogy helytáCljunk a termelésben és bizto­sítsuk a munkásosztály, dolgozóink számára a kenyereit iparunk számá­ra a nyersanyagot. — Ma öröm é3 dicsőség anyának lenni, gyermeket nevelni. Én is azok közé a boldog édesanyák közé tartó., zom, akiket pártunk és kormányunk a legnagyobb szeretettel és megbe­csüléssel vesz körül, — Ennek a törvényjavaslatnak minden egyes pontját örömmel és kö­szönettel elfogadom a magam és a magyar édesanyák nevében, Danes Béláné nagy tapssal foga­dott beszéde után az országgyűlés e kosdedóvásró! szóló törvényjavasla­tot a javasolt módosításokkal elfo­gadta. — Hazánkban a felszabadulás óta egész sor kiváló dolgozót, — mun­kásokat, parasztokat, tudósokat, mér nököket, katonákat és másokat — tüntetett ki a párt és a kormány ~ mondotta többi között Németh Imre az előadó. — Legjobb bányászaink, kohászaink építőmunkásaink éler- járó mezőgazdasági dolgozóink me'- lén ott csillognak a népköztársaság rendjelei és érmei. Falun és városon, bármerre járunk, ma már mindenütt olyan élenjáró emberekkel találkoz­hatunk akik büszkén hordiák népi államunk kitüntetéseit akiket köztisz- *elet és társadalmi megbecsülés övez. Egyre nagyobb azoknak a száma akik kiemelkedő teljesítményekkel k'érdemlik pártunk és kormányunk .elismerését. A fejlődés ezen a fo­kán már nem felel meg a kitünteté­sek régi rendszere. A törvényjavaslat kétféle kitürate- •■és; sorrendet állapít meg. Egyik: polgári személyek számára Másik: katonai személyek számára A polgárt kitüntetéseket a tör­vényjavaslat az alábbi sorrendben és szövegezésben javasolja: 1. Á Magyar Népköztársaság ér­demrendbe, 2. A Munka Vörös Zászló érdem­rendje, * 3. Munka érdemrend 4. ..Szocialista munkáért“ érdem­érem, 5. Munka érdemérem. A katonai kitüntetéseket a tör­vényjavaslat a következő sorrendben és szövegezésben javasolja: 1. A Magyar Népköztársaság ér­demrendje, 2. Vörös Zászló érdemrendje. 3. Vörös Csillag érdemrend. 4 „Kiváló szolgálatért“ érdem­érem, 5 Szolgálati érdemérem. A Szovjetunió példája alapján ná. unk is indokolt, hogy egyes alap vetően fontos munkaterületeken, min: a bányászat, kohászat, vasút, hadse eg, á'ilamvédo'mi hatóság rendőrség üzrendí-szet, l-égo'ta’om a dolgozók neghatározott időn keresztül végzet: 'ó munkájukért a ki' ürítő ‘éheket ;i v>'i"wnv ibb fokozattól a logmaga sabb fokig megkaphassák. A szolgá­Az alkotmány 24. paraprafuea új szövegéről szóló törvén) javaslat tárgyalása Az országgyűlés ezután az alko‘- mány 24. §-a új szövegének megá- lap'fásáról szó'ó törvényjavas'afot árgya'ta A törvénvjavaslatot Dögé. Imre előadó ismertette. — A Népköztársaság Elnöki Taná­csának 1952, évi 21. számú törvény- -rejű rendeletével űi minisz'iér.umok 'éíesültek — mondotta a többi kö­zött. — Ezek a minisztériumok a következők: felsőokta'ásí miniszté­rium, vegyipari minisztérium a ko­hó- és gépipari minisztérium ketté­választásából alakult általános gép­ipari minisztérium és kohászati mi­nisztérium. — Minthogy az alkotmáov 24. pa­ragrafusa tartalmazza a miniisztériu­Az egyes kitüntetések alap'tá áról szóló törvényjavaslat tárgyalása lati idő után járó kitüntetések ado­mányozása azonban nem lehet autó. matikus, hanem azt minden esetben huzamosabb ideig tartó jó munkával kell elérni. Külön ki szeretném emelni a tör­vényjavaslatban szereplő „Szocialista munka hőse“ kitüntető cím adomá­nyozását. E cím adományozásával együttesen jár a Magyar Népköztársaság érdem, rendjének adományozása is. E kitün. tetőst azok kapják, akik rendkívüli eljesítményeket érnek el a munka vagy egyéb területen. A Szovjetunió­ban a kiváló munkások, sztahánovie- ák, a legjobb mezőgazdasági dolgo­zók egész sorát tűn‘ették ki ezzel a megtisztelő címmel, de kiváló tudósok is részesültek ebben a kitüntetésben. Az új törvényjavaslatban a régi kitüntetésektől e'térően az i-s szerepel, hogy a Népköztársaság érdemrendjét és a Munka Vörös Zászló érdemrend, jét, nemcsak egyes személyek, hanem vállalatok és egész intézmények is megkaphatják jó munkájuk elismeré. veképpen. Ez kifejezése annak, hogy hazánkban nemcsak kiváló egyéni eljesítmények születnek, hanem mind több az olyap kollektíva, üzem, intéz­mény, amely nagyszerű kollektív munkával kitüntetést érdemlő ered­ményeket ért el. Hasonló a helyzet a fegyvere« tes. U’etek tagjai részére rendszeresített érdemrenddel és kitüntetéssel is, ha valamely fegyveres testület, taninté. zet, akadémia, vagy egyéb, kimagasló eredményt mutat fel, e kitüntetéseket ők is megkaphatják. E törvényjavaslat serkentőleg hat szocialista országunk építésében — hangsúlyozta Németh Imre — új mun- kahöpíettekre fogja ösztönözni dol­gozó népünket. Ezért kérem a tisztelt Országgyü- ést, hogy a kitüntetések új rendsze. ét meghonosító törvényjavaslatot 'ogadja el. Németh Imre előadói beszéde után ■gyhangu’ag elfogadták az egyes ki- tintetések alapításáról szóló *örvény- dvnslatnt. majd az orszéggyö'ós az • nők ö Rónai Sándor javaslatára be.' zárta ülésszakát. malnik felsorolását, szükségessé vált az alkotmány 24. paragrafusának az újonnan alakí'ott minisztériumokkal való kiegészítése. — Ez a törvényjavaslat népgazda­ságunk. további megszilárdulását, dolgozó népünk gazdasági és kultu­rális életének további fel-emelkedését, hazáink védelmének a béke megszi­lárdításának az ügyét szolgálja, — Ezért kérem a t- Országgyűlést, hogy az alkotmány 24. paragrafusa új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) Dögéi Imre beszéde után az or- szággvűlés az Alkotmány 24. szaka­sza új szövegének megállapttásáról szóló törvényjavaslatot elfogadta. A kisdedóvásról szóló törvényjavaslat tárgyalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom