Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)

1953-02-01 / 27. szám

#* TÍPíS FERttTTÄR f W R PT, í» AZ ATOMENERGIA A Teeutóbbí hat évtized a tudomány­ié technika történetében eddig eoha n«m látott hatalmas fejlődésről ta­núskodik. As emberiség egykori nagy álma; váltak valóra a rádió, a távolbalátás, a sötétben való lá­tás, a rádió lokáció (helymeghatáro­zás). a repülés, a rakétaolv, stb. meg­valósításával. Mégis mindezeket túl­szárnyalja jelentőségében az atom­energia feltárása, mert ez a miindernki száméra fontos és alapvető enorgia- gazdáikodásban teremt forradalmai és tár fel igen nagy lehetőségeket Nézzük meg pontosabban, hogy miért olyan nagy jelentőségű az atomenergia megismerése. .Mióta az ősember felismerte a tü­zet, azóta az emberiség legfontosabb energiaforrása ,a tűz. az égés révén felszabaduló hőenergia. Tudományo­san a.7. égés nem más., mint az elégő .anyag legkisebb részecskéinek úgy­nevezett atomjainak, vagy molekulái­nak oxigénnel való egyesülése, te­hát vegyi folyamat. Ha egy kilogramm »szenet elégetünk, azzal mai tüzelési viszonyok mellett kb. hat liter vizet tudunk felforralni. Ezt tudományos nyelven úgy mondjuk, hogy egy kg szón elégetésekor kb. 6.000 kalória hőenergia szabadul fel. Ugyanakkor például ha cgv kg uránban rejlő atomenergiát szabadí­tunk fel valami módon, akkor kb mil­liószorta ennyi energiát tudunk nver- ni. Például egy nagy gyár. ha jelen­leg elhasznál naponta fűtőanyagként 100 vagon szenet a fűtésre., ugyan­ennyi hőt egy kg uránból tudna atomfolyamat révéit termelni. Azt hi­szem ezek a számok magukért be­szélnek. De hogyan jutott a tudomány eh­hez az első pillanatra hihetetlennek 'átsző igen nagyjelentőségű- felisme­rés, h ez? Mint a tűzgyújtásra a villám, az atomenergia titkára is a természet jelenségeinek tanulmányozása vezette az embert. A múlt század végén fel­ismerték, hogy egyes anyagok atom­jai önként, minden külső befolyás nélkül erős sugárzást bocsátanak ki magukból. Ilyen anyag például az •urán. a rádium, a polonium etb. Ez a sugárzás ogyszerűen és iól megfigyel­hető, tudományosan rádióaktivitásnak (magyarul sugárzó tevékenységnek) hívjuk. A rádióaktivitás jelenségének tüze­tesebb tanulmányozása kapcsán kidé riilt két alapvető lény. 1. A sugárzó anyag atomjai a su­gárzás közben elbomlanak és más atommá alakulnak, például a rádium atomból két új atom: radiumemaná- éió és helium lesz. 2. A sugárzás közben igen nagy mennyiségű hő termelődik, például egy gramm rádium elhomíásakof annyi, mint egy tonna szén 'elégeté­sekor. Mindkét felismerés egészen új és megdöbbentő volt, mert addig sem azt nem észlelte a tudomány, hogy egyik atom átala­kítható másik fajta atommá, sem azt, hogy ilyen kevés anyagból ilyen ha­talmas energia, szabadulhat lel. Min­denesetre kénytelen volt a tudomány a tények hatására elfogadni, hogy mindig amikor , az anyagok legkisebb részecskéi, atomjai elbomlanak, hatal­mas, eddig soha nőm sejtett energia szabadul fel. Ezen felismerés után már nem volt nehéz belátni, bogy a jövő energia- forrását az ilyen atomátalakulásokban - kell keresni ás nem az eddig haszná­latos égési folyamatokban, melyek­ben az atomok teljesen változatlanok maradnak, csupán annyi. történik, hogy például egy szén atom egy.yagy két oxigén atomhoz hozzákapcsoló­dik. Az elgondolás szép és könnyű, volt, a gyakorlati megvalósítás elé; azonban hatalmas akadályok tornyo­sultak. Igaz, hogy a rádium sugár­zása, illetve elromlása közben hatal­mas energia szabadul fel, de csak olyan lassan, hogy még egy deciliter vizet som sikerül vele felforralni. A rádióaktivitás jelensége előtt úgv ál­lottak a kutatók,, mint a mesebeli herceg, aki elfelejtette a, jelszót a kin­cses vár kapuja előtt. Megpróbálták a rádióaktóviitásf minden elképzel­hető módszerrel meggyorsítani, de 'áz nem sikerült. Minthogy a most megismert „ön­kén*««“ úgynevezett (természetes) atombombáét nem sikerült meggyor­sítani. érthető volt az a törekvés, hogy . az atomokat mesterségesen pró­bálják szétbontani. A kutatóknak az atombomlásra irányuló kísérleteit csak az lföSQ-as évek táján koronázta si­ker. Arai a középkori aranyos:nálók- iijik nem sikerült (t. i. hogy arany- alommá változtassanak más atomot), azt oldotta meg elvileg a tudomány az atomrombolással. Nitrogén atomo­kat bombázva a rádiumból, nagy se­bességgel kiröppenö sugárrészec.-kék- kel az úgynevezett alfa sugarakkkal. sikerült oxigén atomot .kapni. Hogy fogalmat alkossunk az alfa sugarak nagy ' romboló hatásáról, hasonlat-; kópp.oii taege.hljftjü'k. hogy os alfa sugár sebessége olyan nagy, hogv annyi' idő alatt* míg a pus.kagolyó 50 m-e-t te«z meg. azalatt, az aTa részecske Pécsről Moszkvába és vissza repülne. 11a »egy ilyen nagy *rbw-'árü. tel.it nagy energiájú alfa részecske telibe .talál egy atomot, akkor -nz a hatal­mas- ütközés, következtében e'bomük, más atommá alakit! át. 'Ezzel a kér dós elvileg megoldódott ugyan, de az alfa sugarak igen rossz találati; valóyzinűsége miatt a gyakorlati al­kalmazás még nagvon messze volt. A kutatók ncm-csüggedtek, hanem ezen az úton tovább haladva, ötlete­sebb nugyfosziilteégii .elektromos lxy- rendeZések w.erkeszté*séVPl - próbáltak az alfa ■sugaraknál még sokkal jobb ..lövedéket'“ találni.' az. atomok szél- rombolásira. Közel két 'évtized'*£]! el az atom titka feltárásiért irányuló vertsenvfutásban. Közben érdekesebb­nél érdekesebb tulajdonságait, ismer­ték fel az atomnak. Kialakult egy egészén új tudományág, az atomfizi­ka. így fedezte fel Joli öt Curie, •» Rókc Világfán ács elnöke, és felesége többek között azt, hogy a bombázás­sal megbolygatott atomok éppúgy 8U- irárzáat bocsátanak ki magukból, mint a múlt század végén megismert ter­mészetest radioaktív anyagok, (Mes­terséges radioaktivitás). Megismerték, hogy a múlt században oszthatatlan­nak hitt ato-mnak tnég bonyolult szerkezete vau. Minden «tor« pozitív elektromos töltésű atommagból és. az ezt körülkeringő Péffaíív elektromos töltésű rőzzttfc. n. n. .elektronok rend­szeréből ■ áll. Hasonlítható minden atom egy kU naprendszerhez., ahol 1 az atommag felel meg a napnak, áz elektronok meg a bolygóknak. Meg­ismerték, hogy még az atom magja is bonyolult szerkezetű. Pozitív elek­tromos töltésű és semleges részecs­kékből áll. Ezeket a semleges atom- részecskéket neutronoknak hívja a tudomány és az atomenergia gyakor­lat;; 'feltárásában igen nagy jelentősé­gük vau, ment ezen neutronok bizo­nyulták az atom, (pontosabban az atommag) átalakításában a leghatáso­sabb romboló „lövedéknek.“ Az atomenergiájának gyakorlati méretekben való feltárása az 'HMO év táján sikerült. Legismer­tebb eszköze ennek a sokat emlege­tett atomnaágivá, vagy uránmáglya. Ebben- urán fémrudak máglyaszerüen vannak elhelyezve, különleges grófit ée ‘kadmiran közegben. Működésének lényege nz, hogy liá a benne levő. apán, atom magját egy neutron elta­lálja, akkor az két új atomra hasad szót*, létrejön a megfelelő nagy ener- ginfelszabadulás* de ami a fontos: a jelenség nem fejeződik be, mert a mag szétesése mellett 2—3 újabb neutron is keletkezik, melyek mint újabb lövedékek további urán atom­magok szét hasítására -képesek. Azon-, ban ez utóbb; két urán atom elha­sadásakor most már kétezer 2—3 neutron-lövedék keletkezik, ami ható- > köpés és így tovább lavinaszerűen akár egy . pillanat alatt felszabadítha­tó, lenne az irészehalmozott egész urán atomenergiája. Természetesen megfe­lelő berendezéssel az urán-atom .ha- sgdáe. tehát az, energia felszabadulást lei*®'* szerint szabályozható. Az urámmáglyával kapcsolatban tett gyakorlati megfigyelések az atomok elbontásakor jelentkező ener­gia felszabadulásról, mindenben iga­zolták a fentebbi hihetetlenül hatal­masnak látszó adatokat. Röviden tehát sikerült az atomok­ban rejlő hatalmas energiát gyakor­lati méret ebben is hasznosítani, s ez. azt jelenti, hogy az emberiség ener­giaforrásai millíószorosra növekedtek., A m a r xi zm us -1 on i n i zrnus tanításai­ból tudjuk, hogy a termelő erők fej­lődése döntő mértékben szabja meg a társadalom fejlődését. Az atom­energia feltárásában,, az új társadalmi rend. á kommuniáiubs alapvető ener­giaforrását kell látnunk, mely az emberiségnek egy , minőségileg új, eddig soha nem látott jólétét és fel­virágzását fogja biztosítani, mind. anyagi, mind szellemi téren. A szocialista Szovjetunió felismer­ve az atomenergia hatalmas jelentő-; súgót. — mint VisitWBofcij elvtárs be­jelentette — hozzáfogott az atom­energia békés célokra való fél haszna - :á*áho,£. Jellemző és nem véletlen, hogy ugyanakkor az imperialisa ve­zető körök az emberiség fejlődésének ezen hatalmas eszközében Is csak halálthozó tömegpusztító fegyvert látnák és reakciós hírverésük egyik fonto« eszközét. Biztosak vagyunk abban, hogy a hatalmas béke mozga­lom meg fogja akadályozni az impe­rialista vezetők aljas szándékát és az atonmnergia valóban teljes mértékben a haladást, az ember; társadalom mi­nőségileg új korszakának, a kommu­nizmusnak az építését fogja szolgál­ni. Tigyi József Egyetem Biofizikai Intézel a békeküldött ív. - ' //” órán reggel beállított hozzánk. Szóló Ál elvtárs *- Az uramat kereste. Úgy megörültem neki. mint nie nám. Mondom, csak estére várom az uramat, benn akid1 Mohácson. De üljön már le egy kicsit, kérdeznék valamit. Azt letelte, kevés ideje van, nagy gondban van a gyapot miatt, lassan megy a szedés. Azt feleltem neki. hogy világért sem akarom fel­tartani, de hát fontos, amit kérdezni akarok. Leült, én meg elmondtam azt. amin gondolkoztam az éjjel, ö is hallotta, hogy mi történt a Csekééknél. Arra, amit mondtam, nagyon tigyelmesen hallgatott, néha bólogatott hozzá. — £n csak egy egyszerű öregasszony vagyok néz- . tudatlan is De valamit tenni szeretnék én, ts. Nem Ich A afldig nyugodt álmom. Mondja meg. mit lehet csinálni, hogy ránk ne merjenek jönni azok a bilanggik. Azt felelte: sok mindem lehet tenni. Jól mondom: ha vasvillával áll a gazda a portáján, nem mer oda bemenni 0 rabló. Hát így keil, állni. Erőseknek kell lennünk és tudnunk kell arról, hogy veszély lényégéi. A faluban elég gyengén működik az MNDSZ — oda is elmehetnék segíteni, vagy felkereshetném Kissnét, a békeblzottságl titkárt, segíthetnék annak is. — Deltát mit, mit segíthetnék? — Felvilágosítani az asszonyokat, — Ugyan már, hogyan tudnám én felvilágosítani " többieket? UÖY, hogy elmondaná nekik azt, amit az életé­ről gondol — és még sokat tanulna is hozzá. 'Töprengtem. Hiszen jó, megpróbálom Aztán még '.- valami 'nz eszembe jutott. ~~ Ha segítenénk gyapotot szidni.... Felragyogott az arca. '— Nem akartam mondani, mert egy párszor már visszautasított. Nagyon keltene most a segítség, ha csak egy pár napra is. Ha megbeszélné egy-két asszony­nyal. Azt mondtam, rendben van. Szalóki elment, azzal, hogy estére visszajön, beszél az urammal A két kicsit felöltöztettem, átvittem a napközibe. Kati egy kicsit tnegitiélődött, de Sanyi nagyon örült, mindjár talált barátokat. Én meg elmentem Csekéék- hez. Csekéné mindjárt rááll, tőle átmentünk Galambo­sakhoz, onnan Bál intőkhöz. Egy óra múlva tizennégyen voltunk Szalóki befogatott, kocsival mentünk ki a gya- potíoldekre, mert mondom, messze van, az erdő másik végén. A lányom brigádja már javában dolgozott. A lányom csak összecsapta a kezét, amikor meglát. — ..Mama, hát magát mi lelte?'' — ,.Engem semmi’' ■— mondom. — „de p- ne éüméikodj itt, hanem mutasd. Iliit csináljunkKaptunk mindannyian fehér kötényt, azon elöl óriási zseb volt nekiálltunk, szedtük a gya­potot. a lányom csafc csodálkozott, hogy milyen gyorsan csináltuk Délután korán jött értünk megint a kocsi, meri mi tizennégyen csak úgy jöttünk, hogy azért ha­zamegyünk vacsorái főzni Másnap kimentünk újra. harmadnap is. Péntekre készen volt az egész gyapot- szedés, a lányom is hazajött. (Folytatása kő vetkezik) A Pécsi Tervező Iroda „Építészefünk a szocialista realizmus átjárt" építészeti kiállításához A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének kezdeményezé­sére 1951. ápriliséban indult meg a villa a magyar építészet helyzetéről. A vitát Révai József elvtárs foglalta össze és megállapította, hogy ..mo­dern” építészetünk felszabadulás utá­ni termékeivel mindenki — a párt, a kormányzat, a dolgozó nép — egy­aránt elégedetlen, mert az sem nem szép, sem nem olcsó, hanem csúnya, drága és mindezen túl nem fejezi ki új, szocializmust építő társadalmunk eszméit. Megállapította, hogy a mo­dernista építészet talán az egyetlen ellenséges kulturális irányzat, amely akkor még Magyarors7.ágon nyíltan tudott .jelentkezni és amelynek épí­tészeink soraiba^, is nyílt képviselői voltak, akiv köré az építészeti reak­ció tömörült. Milyen volt ez a „modern" építészet. melyet formalistának, funkcionalistának bélyegzőnk ma, mi a lényege? A .modem" építészet és művelői két kategóriára oszthatók. Az első kategória képviselői érezték a társa­dalmi krízist, meg voltak bennük a lázadás elemei. , de igen kevéssé, vagy egyáltalán nem voltak kapcso­latban a népi — forradalmi mozgal­makkal. Individiualiztmtsukban éppen az a polgári kultúra volt felfedez­hető melyrt el akartak taszítani. — Kispolgári lázongták voltak. A többi művészettel szemben az okozta a ne­hézséget, hogy amíg pl, proletár köl­tészet már á ka pi tal izmusban is ke­letkezhetett és keletkezett, proletái- éptíésaet a kapitalizmusban nem ke­letkezhetett. A másik kategória és képviselői magatartása a munkás­mozgalomnak való hátatfordítással volt egyenlő, tudatos figyelem«Iter<- iés az* .osztályharc döntő kérdéseiről. A végletekbe hajszolt polgári indivi­dualizmusuk a fasizmus előfutáraként jelentkezett. Az egyes egyének, egyén és társadalom szembeállítása, a gépimádat (mint esztétikai ideál) előrevetült. a későbbi fasizmus faji megkülönböztetési és egyébként is embertelen politikájának árnyékát. Mindkét kategóriában megtalálha­tók a formalizmus, funkcionalizmus és technicizmus hivei egyaránt. A formalisták, az új — minden alapot nélkülöző, * gépi formákat követő (gépesztétikai) — építészeti megjele­nítés hajszolói. A funkcionalisták, akik centiméterre: és szúrókörzőve! mérték le az ember előrelátható mozdulatait, — tehát az embert mint gépet tekintették — és az így adódó „funkcionális" alaprajzokból szer- kesz tették meg építészetüket. A tech- nicizinus követői, akik kizárólag a felhasznált anyagoktól (kő. tégla­vasbeton) függően akarták építésze­tünket felépíteni. A modernista irányzat mindkét kategóriájának gyökerei a kapitaliz­musnak az első világháború utáni általános válságában vannak. Tár­sadalmi háttere az első világháború utáni proletár-forradalmi hullám apa­dása, a német proletár-forradalmi erők veresége volt. Ennek a vereség­nek a talaján a munkás-forradalom- na-k való hátatfordítás és annak megtagadása tetején nőtt naggyá ez a szellemi irányzat. Mindkét kategó­ria engedélyezett lázadás volt — az csztályharc döntő kérdéseiről való íigyelemolterelés céljából — és a szó ciá Idomokra ti zmus szolgála tá ban állott. Mi ezekkel szemben a szocialista­realista építészet? Sztálin elvtárs fogalmazta meg rö­viden és igen világosan: „A szocia­lizmus őt-Ítésze te tartalmában szocia­lista, formájában nemzeti.” Az em­beri egyén és a társadalom ellent­mondásának elhajítása, azok elsza­kíthatatlan közösségének hangsúlyo­zása. Tehát nem fonna a formáért, vagy forma a funkcióból, anyagból vagy szerkezetből. A döntő a tár­sadalom kulturális (eszmei) és anya­gi szükséglete. A .szocialista-realista építőművészet a szocialista eoib*f kényelmi, fizikai, szellemi és csatét' Icai szükség letét hivatott kielégítem- ugyanakkor reprezentálnia kell. ■ r kell fejeznie a szocialista társadat»» rend nagyságát, büszkeségét, azét -# társadalmi rendét, amelyben az _ csn* bér elsőizfoen vált önmaga urává. ■■ tömüvészefünket hozzásegíthetik * szocialista-realista stílus kialakítás«. hoz? Ezek között elsősorban' szerepel,.® Szovjetunió építőművészeit elmélete* nek és különösen gyakorlatának pos tanulmányozása. A Szovjetünk* a szocialista-realista- építészet kei'1' sésében igen sok sikerült a-Jsoté# produkált már (pl. Lealn-könyVta» Frunze Akadémia és sok más), rzré 'anulmányozása igen nagy segítség» nyújt saját építészetünk kialakítás^ hoz. A Szovjetunió a stiluskereSff útján — mint más terep is — uttör® munkát végez. E munka közben f' követett hibáiból is tanulhatunk, so* kötelességünk tanulni belőlük. y második tényező, mely bozzásegü miniket új építészeti stílusunk Mai8' irhásához. hazánk klasszikus épít)' szeti hagyományainak tanulmányozí' &a. Ezen belül figyelmet kejl ford' tanunk ro-mán, gótikus, barokk romantikus építészeti hagyományai®1* ra is, do elsősorban klasszicisztik^ hagyományainkat kell figyel énib» vennünk azért, mert úgy véljük, ha az építészetben realista stílus?? beszélünk. — a klasszikus stílusa* realista stílusok. Nem véletlen. hogv a polgári forradalmak (pL refon»' kor) a klasszikus sinusokhoz nyúlta* vissza, mert azok eszme; tártál®'9 og.yezett törekvéseikkel és számukig az ember volt a mérték, amit a káról és barokkról nem lehet elm°r' dani. Persze fent elmondottak ne®1 azt jelenítik, hogy — akár a SzoVje' uniótól, akár nemzeti hagyomány8 inkból — kész receplet kapunk síé' cialista-realista építészetűnv kiálak1' fására, A jelszó nem „vissza a kla^' szicizmushoz‘\ mint ahogyan a köd?' azét ben sem mondják „vissza a nép' dalhoz”, vagy „vissza Petőfihez“. ^ Hogyan lehet építészeti hagyomány1 * 4' inkát átértelmezni, átélni és átfér múlni az úrba. ami;- mi teremtünk* alkotó építészeink dolga. Röviden megemlítem még azokat a hibákat, melyek elkerülésére stíl»5 kialakításunk közben különös gond»1 kell fordítanunk Az archaizálás, — régi'stílusok'*® stíluselemek szószerinti átvétele *, alkalmazása. — A helytelen stiW®9 lás — régi stílusok és stíluselem*'-; átérzés és átértelmezés nélkül v»‘® felhasználása, .A sematizálás — egy sikerült, vagy kevésbé sikerül forma, vagy kompozíció sematik1*5 ‘ovábbalkalmazása. , . Révai elvtárs építészetünk továt»' fejlesztésére öt javaslatot tett. töt, bek között javasolta a magyar ép részek plénumának összehívását kongresszus keretében. Ez azóta m<N történt. A magyar építészek 1951 ‘éberében megrendezték az 1. M'1' gya.r Építőművész Kongress?-»5, amelyen rajtuk kivül szovjet elvf®7* -iáink és a népi demokratikus °f. szagok építészei is resztvettek. ^ vita ót-, majdnem két esztendő, kongresszus óta több, mint: egy ®. telt el. Irodánk kiállítása a közöl' ség elé — szakemberek és laikus0, elé egyaránt — akarja terjeszteni ben az időben készült'munkáját, ho<U az megítélhesse, mennyiben sikerű11 építészamiknek a fent leírtak alapiul előrehaladni a kitűzött cél, a szód8 lista-realistítf építészet megvalósít»5' útján és mennyiben sikerült elk*', rülni a fent vázolt hibákat, Kiá'.Hf9 sunk pzt hiszem egyúttal beplllaiM0.5 nyújt az egész mai magyar épít*' szét be. Máté Pál az építészeti osztály hpk'0 tea vezetőip. Psalmus Hun^aricus a hétfő esti Kodály-est mtfsorán V három héttel ezelőtt városunkban megrendezett Kodály, ünnepségeket nemcsak helyi, hanem országos 'i- szonylnthan is a vidéki zenei élet leg* kiemelkedőbb eseményeként könyvel! el a szakmai közvélemény, l’ées zenei élete és benne a Kodály remekműve­ket megszólaltató szakiskolai énekka­rok egyszeriben országos érdeklődés középpontjába emelkedtek. A Kodály hang verseny ünnepségek legkiemelkedőbb eseménye a Psalmus Hiingnriciis pécsi bemutatója volt. Az óriást sikerre és érdeklődésre való te. kintett«*I az Országos rilmharinönía február lkán, hétfőn este ünnepi ^, dály-est keretében megismétli a P**. mos Hungaricus előadását RÖjJf Endre érdemes művész közreműkü® ' sével és Melles Károly vezetésével. A A hétfő esti hangversenyen tá.sra kerül Kodály több kórusaik0’^ ■sa Is, így többek közölt a Mátrai ^ pék, Kállai kettős, ÁBÉD-nóta, VeJ»*' ■niijoen muzsikál, Villö, Itékedal. és,^ Muiyaroklioz kánon a közreniiik.*5“ 4 kórus együttes előadásában. , , A hétfő esti hangverseny oéhs»„ még megmaradt jejuél a színi** pénztár árusítja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom