Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)
1953-02-01 / 27. szám
4 NAPLÓ 1953 FEBRUÁR 1 TANULJUNK A SZOVJET BÁNYÁSZOK ÉLETÉBŐL Bányászgépészek! Teljes gőzzel előre! S 1 ok^nagyszerű bányagép és bányászat! szerkezet működik most a Donyec-medenae szénbányái ban. Szénkombájnok és meddőrak f- dágépek, villamos mozdony és száll í tószarkezeiek végzik a bányája kézi- munkáját s teszik lehe'övc a széntzrnielés valamennyi tonlos műveletének gépesítését Miként lehet e’érni. hogy kihasználják winden gép teljesítőképességét? Ezen „ kérdésen gondolkoztak a ,.Csisztyakovanlracit”-tröszí „Kisze- tev“-bányájóban dolgozó iíjú bányagépéinek. Végűi is a magnyitogor- szki és cteijabinszki kohászok példájára elhatározták: szocialista munka- versenyt kezdenek a bányagépek kiváló kezelésének elsajátításáért, r bányagépek legteljesebb kihasználás áért. Ennek a szocialista munkaverse nynek az első eredményeiről, a bányagépek és szerkezetik teljesítményének tokozásáról számoltak be nemrégiben a bánya ifjú gépkezelői a .,Komszomolszkaja Pravda'- hasábjain. Szabad pályát a kombájnnak! Irt».- NYIKOLAJ KAZAKOV, egy ..Gurnyak'-ipusú szén,kombájn kezelője A ,.Gornyak‘‘*tipu/m új szén,vO,r.- bájn. amilyet a ,.Giproug!enias'-">r.- nyagépierveaő intézet donyeci fiók* intézetében sz.erkeíizie'ték. vékony szénrétegek kitermelésére készült. Ez r kombájn nemrégiben érkezett meg hányánkba, de máris kivívta a bányászok elismerését,. Zavart«.arm! működik könnyein keze'.htín. s te- j esi lökén essége igen n,agy.A kombájn az első hónapokban 3—4 ezer tonna szenet termelt ki. később havi 6 ezer tonnára növeltük termelésének mennyiségéi. A kő »elmúltban a gépeket kezelő komszoraoltagök összegyűllek á Komszomol vezetőségénél, hogy megvitassák a szénbányászok feladatait az új ötéves terv időszakában. Megállapítottuk, hogy az ötéves tervben foglalt feladatok határidő előtti ts"- jesítése érdekében feltétlenül javítanunk kell a gépek kihasználását, növelnünk kell teljesítményüket. Ebben az értelemben határoztunk A bánya egére ifjúságéhoz fordultunk ezzel a felhívással: .Sajátítsuk el kiválóan a gépek kezeléséi, használjuk ki maradéktalanul a gépek teljesítőképességét.'’ Brigádunk már elértő első eredményeit a bányagépek jobb kihasználásáért folyó műnk »versenyben. Módosítottuk a kombájn szerkezetét, a lapátos csigát, c-avarvomalas csigával cseré"tűk fel és kétszeresére na- gyobbítottuk a szérvrakófejet. Nagy mértékben meghosszabbítottuk a gén munkaidejét azzal, hogy rővidebb Idő »lat! helyezzük át a gép k’kötf- oszlopát és kábelét. Így sikerült a kombájn havi széntermelését 7.5 ezer tonnára növelni. Ez azonban még csak a kezdet. Szilárd meggyőződésünk, hogy a kombájnnal tizenegy-'izénké* ezer ten- na szenet. lehel kitermelni havonként. Ehhez Sz keli1, hogy a kombájnnak szabad pályája legyen a frontizjléiben. Idejében kell a fejtésbe szállítani a bánya fát. s kellő arámban biztosítani kell üres csilléket is. íme. ezért nagyon fontos hogy a munkn- versenvben valamennyi gép keze c- 'e rcsztvogyen. Hosszabbítsuk meg a gépek használati idejét Irta: NYIKOLAJ PANYIBHATCSENKO, főmechanikus A 2. szánm bányamezőben géptörés történt. A kombájn rés lőszerG*- kezctében eltörött a csapágy. Kiderült, hogy a törést n gép rossz kenése okozta. Ezt az esetel komolyan megvitat tűk a hányában. Nemcsak az a lényeg, hogy a törés következtében kö riilb d űl 10 óra hosszat állt a kombájn' A legfőbb baj az. hogy a gép rossz karbantartása .miatt a szerkezetek gyorsan koptak. Sok alkatrész elhasználódott, ezeket ki kellett cs.- rélni. Amikor az ifjú gépkezelők munkaversenyt kezdtek a bányagépek kiváló kezelésének elsajátításáért és legjobb kihasználásáért, ezzel egyidejűén küzdenek a gépel; és a .szerkezetek használati ideiének meghosz- svabbit&sáért is, A verseny elengedhetetlen feltétele 2 gépek kitogástc- lan karbantartása, a hibamegelőző javítás ütemtervének szigorú betartása. Ál ég több ismeretre van ss Irlu: IRINA VILCSINSZKA.IA, viEamosmozdony vezető A földalatti szállítás dolgozói lelkesen támogatták azt „ javaslatot, hogy kezdjünk versenyt a gépek jobb kihasználásáért. Elhatároztuk, hogy minden műszakban kétsz r- aranyi szenesei tűét szállítunk ki, mint amennyit a norma előír. Hogyan érjük ezt é? A villamos mozdonyok minden egyes vezetője legelőbbe« tökéletesen megismeri gépét, elsajátítja a vezetés mű vésze: ét. Sok mozdonyvezető túlsúlyos eleg,veket vontat nagy sebességgel. ölt kiválóan megismerték a pálya hostsizezelvényét, ügyesen alkalmaznak homokot fékezésnél a lejtőkön. Munkamódszerüket meg ismertetjük valamennyi villamosúra 7,d o n y vez.et öv e I. Mit határozott el a Komszomol bizottsága? Irta: FJODOR IJRFSZKO, a bánya Komszomol-bizottrágának titkára A Komszomol bizottsága megvitat- ta a bányánkban dolgozó komszc- moltagok javaslatát, hogy kezdjünk szocialista munkaversenyt a bányagépek kiváló kezelésének elsajátításáért. a gépek legteljesebb kihasználásáért. A Komszomol bizottsága ennek az 1 értékes kezdeményezésnek minden irányú elterjesztése céljából az iíjú gépkezelők részvételével értekezleteket és komszomolgyűléseket tartott valamennyi bányarészen. Ezeken az értekezleteken és gyűléseken a kornszomaltagok javaslatát vitattuk meg. A legközelebbi napokban értekezletet tartunk a bánya ifjú szakembereinek és észszerűéi tőinek részvételével. Érmeic az értekezletnek a célja: olyan tartalékokat találni, melyeknek ielhnsználásával növelni lehet a gépek teljesítményét A szén önköltségének naponkénti nyilvántartása A Kommunista Párt és a Jzovjc. kormány nagy jelentőséget tulajdonít a számvitel és az elízámo'- Us helyes megszervezésének, s a - !andóa,n figyelemmel kíséri a számviteli dolgozók munkáié1. Az. 1951 évi Sztá'ín-díja-sok között 'a’á.juk Praszkovja Za vadszik a ját, a moszkvai t,Burevesztnyik”-cip6gvár újító könyvelőjét Is. Amikor Karaganda bányáiba,u tudomást szereztek Maria Levcsenko é„ Grigorij Muhanov „Burevesztnyik" • gyári sztahanovisták kezdeményezéséről a termelési önköltség műve'c- tenkénti csökkentésével kapcsolatban, a bányászok ezrei követték példájukat. Belekapcsolódtak ebb o mozgalomba a számvitel dolgozó’ i?. Mia'att n bányászok egyrr újebb utakat ta'áltak a szén önköltségének csökkentésére a számviteli dolgozók újból felülvizsgálták a minőségi mu- „atószámok nyilvántaTtá-dnak ir*;'c,- jét. Az értekezleteken számo- ériu- kes javaslat hangzott el a számvitel; dolgozók részéről. A vélemények megegyeztek abban, bog; az operatív könyvelés megszervezése vég t valamennyi bányában naponként ke. 1 e:emezni az önköltség legfőbb elemeit: a munkabért és az anyagkó., segeket. Ebből a célból az eg ve- műszakra vonatkozóan naponként kel mvikabéi-jc‘öntést kapni a bá.iyi- mosterektő a segédüzemek és bt- nyarészek vezetőHűl. s »ugyanakkor összesítést, kell készíteni uz anyagfelhasználásról is. A bánya -zámviteli dolgozói a brigád vezetők. a bányamesterek és a bányarész-vezetők részvéteiével ki*, dolgozták a napi önköltség nyilvár- tartásának új módszerét. E mód-na - • el — a medence sok bányájában vezetett nyi"vánt.ar:ás',ól eltérően — igen pontosan adhatjuk meg a legfőbb alapok kihasználásának ménekét. az egy tonnára e-5 köz vett*:; költségek összegét és a munkaver s’nybe-i elért megtakarítás nagyságát. Az önköltség naponkénti elemzése csak nkikor lehetséges, ha idejében rendelkezésre álinak a bizonylatok. Ezért menetrendet készítettünk arról az. útról. í'me'vpt „ könvvolérbe ér- ke»« elszámolási bizonylatoknak 24 < ra alatt meg kc'l tfnríök a bánva va'amernvl bányarészéből és anya raktárából. munkabérA műszakra vonatkozó o számolást n bánvümer r'ek min1 iár: a munka b'?!e;ez-s;ckor c'iltészi- ,:k. Az elszúrna" ás* ióváhagvja a főmérnök, s ez.* kCvetőan az időeleir>3 oszíályba. "nr*?n pedig a cióba kerül, ahol megái'-pí* két tonnára Evéoc't jutó mu-rkibó’":ö ú?v járnak eh i mur,’ ioe őrét. o-i ie.a o = kuciaz. rvéc; •; hogv k a s az elf* Kiicrnn t szén mennyiségével, ■‘redményt szembeá’"i'l"ék az irá nyzott ariVÖ’.l-éggel. A közvete t kö't-ó'-'ike* ért ., r'nmknb/>-pv ?'■- •>u! vételével számítandó pót "ék okát az o'őzö hónán adatai n lámán áh.- pífják men Az. e"'ér«'*"•'{ eh'-.-rf ve-natkozáeiv),, ie'en'éktel A bánva éré-'rét '«'dn've heti í> - - - tfiik nem h» hűl ja mag a 200-250 rabéi Az egy fosna kitermeli szénre ju'.ó any a o k ö rség eket az anvagtkönv- velési osztó v könvvé.ői ".számítják ki. Az erre ha-urrúl* •• -ő bizonv'i - tok a kiadott bánva (áru. a keb"- anyagra. a robbanóímvagra és a vr- hnnoí-ívuíacsra, vaanihii mis teáét- anyagokra vonatkozó napi ödsz*»foc.- la'áaok. A tervosztály dolgozóivá1 együti min "a- ^számolásokat do" pózunk ki. s megá.'apítoltuk minden -nvagfájta egységárát, hogy r köt.t- vel'ő gyorsan .számíthassa ki az •in vág fajta egységárat hoo'v .: könyvelő gyorsan sz-Smif-ha^n ki a? nnyaekölitsápe*. A vlkhmoscae-rla költségét a megelőző hónán t»dn*r" Lapján, az amortizációt n s-rénbánvf- -zafra vonatkozóan megállapított •orniiik. r. tüzek")anyagot a rakodó-ó" étkező papi jelentés a'apján ves-z\ ■ /ámító-ba. Bánvánk szúniviteli dolgozói b"z,r- ‘■■itoUélv ezeknek az adatoknak szé- ieskörű nyilvános sági t. A munkáé* fgazító hf'"y'«ús he-r táblát áhítottak fel. amelynek : kerül tgy ton ruta: , 'líen' hónap megnevezése é-- a hónap napjai következnek vízszintes sorban. Függőleges irányban a költségelemek számúnak megfe'e’ően kéreitefek ábláMtot, amely fi' I tűnte ti a bánya- részeket. a műszakokat, a bán varé* szék vezetőlzvek és a bánvamestc-rek nevét. A tábla alsó részén tüntetjük fel ,Lenínugolj"-lröszt velünr, vei- renyzö 64—83. számú bányájának munkaeredményeít A kiiragandai szénraedence reóm- vifeli dolgozói Praszkovja Zavac- szkaja, a „Burevesztnyik'-gvár Szli- iti-Jíjas könyvelőjének tapasztalatai: te haszaiálva. tovább tökéleie-a’ilk a munkaverseny ertdmónyeinek nyilvántartását, s munkájukkal nagyban elősegítik a bányászok versen vét. tme.ly a &z.i.i önkölíaégénck további -öl keni tűére irányul. Alek.szundr Torba (balra). Kuzma Ok unjev, a Nylkltovka 4—5 bánya vájárai a pénztárnál felveszik a bosszú évek szolgálatáért kapott összeget. Kozma Okunjev, a Nyikitovkn 4 5. Inínya vájárja a bosszú évek szolgálatáért kapott jutalomért feleségével bútort vásárol. A szénkombájn alkalmazása vékony rétegek ben C ok bányában már elég régóta működnek Donba ssz’-,zénkombájnok. Ezuk a nagyszerű gépeik megiköninyítik a bányászok munkáját, lehetővé teszik a szén kitermelésének, rakodásának és szállításának teljes gépesítését. Azok a bún vészek, akik vékony szénrétegnél d-o'.goztak. mint én is, sokszor irigykedve nézték a vastagabb szén,rétegnél dolgozó bányászokat . akiknek munkáját a „Donibas sz‘-kombájr könnyítette meg. Szeptemberben azonban már a mi bá- rtyá'ríkhan is megjelent a 40—50 centiméteres rétegek kitermelésére szerkesztett új kombájn. Bányánk geológiai viszonyai annyira bonyolultak, hogy sokan nem bíz- 'ak a kombájn alkalmazásának lehetőségében. A föle és a réteg változékony. Mi szerettük volna, hogy a gép mennél jobban beváljon, ezért versenyt indítottunk az új gép keze* lécének gyors eísaíát-itáróért, A kombájnt a réteg viszonyainak megfelelően kellett alkalmaznunk. A entvlrozásra különleges ékeket ha szil fin* használhattuk, de a hibát a kombájn egyik alkatrészének kicserélésével hamarosan kiküszöböltük. Különösen akkor kezdett jól dolgozni a kombájn, amikor a ,.KMP”*róselőgiép rendszere alapján álszerelt.ük. Milyen eredményekké! járt „ kombájn alkalmazása? Frontunk régető* géppel é- kézi rakodással havonta 1.500—1.600 tonna szenet termelt. A kombájn alkalmazása éta havonta 3.000—3.200 tonna szenet termelünk ki. A fronton korábban 54 ember dolgozott, most egy-agy műszakban már csupán hét emberből álló komplex brigád. végzi a munkát. Amikor rése.őgéppel dolgoztunk, a rakodóvájároknak kézzel kellett fel* hányniok a szenet a futószalagra, ezenkívül a réteg felső részét közönséges csákánnyal fejtették' le. Mos! mindezt a munkát a kombájn végzi. Kollektívánk versenyt indított, hogy a kombájn t'■ 1 jesitüképességét a következő hónapokban 4 500 tonnára emeljük. A munkaverseny hozzájárul majd, hogy a XIX. páfcrkongresszus ná lunk. Az első időben a csúszdákat feladatait sikeresen teljesítsük. F. KOZSUHOV: Hubancpv vájnrufonc eho - aratási“ győzelme a bányában .Jerdokim fírrbancer népi/ érrel ezelőtt került <i Hun-juncfí v-bu nyába. — Fjodor Golub jot nyi. kor mellé kerülsz tanulni — nroniHa neki a bánya K on: tnomol-biítítíságáMih tikára. Ezután tetőtől- talpig réf/ignéztr <r zömök tern.etil újoncot és hozzátette: — Megtniiulod a szakiéit és 'legyőződ a nehézség' két. Rtdnmcer beváltotta a Koms-omol-szervezet hozzáfiiiött reményeit. Kitár- ő'jn és szorgalmasan tanul' e: idős rdhírtől és átvette legjobb munkamódszereit. Egy év mr/lvn már .1 evdokimot n Kom- szmuoUbrigád élőre dili. lottók. amely versenyre 'lapéit Gnlubjatnylkov brrszén?" Azuláp a (jártjával. A mester és a lenit vány versenyez! .íz első részleg, amelyhez a két brigád tartozik. eiJclus- grafikon szerint dolgozik es ii bánya egyik legkiválóbb részlege. Rabuncev ni egyik béke- gyűlése h felajánlotta, huny hatszoros mir mát teljesít. Izgatottan száll’ le a fej. lötérbr. Ez az izgalom valamennyi, vájárt hatalmába keríti az első esúcsteije- sátuiény <lőt!. Rvbaneev nemcsak a saját vállalásáért, A i többi Komszomot- tag munkájáért is felelősséget érzeti, hiszen ő n részleg K omszomol-cso. portszervezöje. A fejtést a vájárok tréfáson ,.aratásnak" nevezik, mert ugyanúgy, mint az aratást, e~f a műveletet is hosszú, kemény muqku előzi meg. Jevdokim nagy lelkesedéssel látott munkához. Aléréselte a szenet, azután hozzáfogott a fejtéshez. Az első szénsávot 20 perc alatt fejtette le. Mennél jobban szélesedett a vágat, unnál erősebb vall a természetes nyomás és a szén lazítása egrire könnyebbé vált. .1 szomszédos, nyolcadik fejjési lépcsőben, ahol Vasvili j Toberko fiatal vájár ’/tagozott, egyszerre el. lio.IJgcKott a fejtőkafapács jellegzetes hangja. ,,Vaszi- lij már elvégezte volna feladatát— csodálkozott Jevdokim. — M; történhetett? Meg kell t-udonm." Gyorsan átszaladt. Toberko fe jtökalapáesh elromlott, letört a foga. if i. szilij nem hozott magúval tartalékaikat részt. Jevdokim kihúzott övéből egy áj tartalékfogat és gyorsan beleillesztette « kalapácsba. Vaszilij hálásan megszorította kezét. Néhány perc múlva a • -Otn. szédos fejtőlépcsőben is ropogott, már a fejtökala- púcs. Jevdokim Rubancev . és brigádja ezen a napos többszáz tonna ,szenet küldött terven felül a kill- szilire. 0 tiHiga több, mint hatszoros normát teljest- telt.. Túlszárnyalta mesterét. A Komsromolrbrfaád sikerének Fjodor Golubjatnyi- kov örült a legjobban. Büszke, volt arra. hogy nz fi ta. »mztalatnl segítették I ail'd s, nőtársait a ktVlUŐ r rúdmény elérésében.
