Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)
1953-02-01 / 27. szám
2 W R Pl O <«w* PWB»r»n f PARI ÉS PARTÉPITÉS « ■—■ ......................... ■■■■ — ............... "■ ■■ ■ — ■ A beivárdoyuiai Győze em tsz kommunistái hasznosítsák harci tapasztalataikat a további munkákban is A bányász szakszervezet fe’adatai a váita ások teljesítése érdekében A betvárdgyulai Lenin és a Béke lenn előszőve! kezeti csoportok novem herben a zárszámadás idején egyesültek. A Lenin tszcs-nek 260 hold területe volt, a Béke tszcs tagságának ennél is több: 308 hold. A nagyobb földterület jobban fizetett, például hatvan mázsával több volt a Béke tszrvben a kukoricatermés. Szóba került többször is: ha egyesülnének a csoportok, nagyobb földterületen magasabb termésered tn'ényt érhetnének el. A Béke tszcs távjai azonban azt mondták: „Várjunk még legalább egy évig, aztán majd meglátjuk.“ így vélekedőik még a kommunisták is, Szabó Gvu'la elv- társ pártvezetőségi tag maga is így beszélt:-T Alig egy éve, hogy megalakult a Béke, még korai lenne az egyesülés. Ki tudja mit hozna ez a szövet- kezlnek, meg azután, ha egyesülnénk, dem volna kivel versenyezni. Jobb így versenyezzünk csak tovább. N'eim így látták jónak a Lenin tszcs tagijai, akik bizonygatták, hogy közös erővel sokkal többre képesek, mint kulön-küilőn. A Béke tszcs tagjai jobb helyzetben voltak, nem volt hi?£\ férfi erő ben. A Lenin tszcs-ben viszont kilenc családban nem volt férfi. A munkaerőt úgy pótolták, hogy o/rrvezetlebben dolgoztak, mint a Béke csoport tagjai. így voll ez a réfkaszálásnáC is, amikor s Béke-raoportnál bandában végezték a munkát, Doszpod György elvtár®, a Lenin tszcs párttitkáTa tizedmagáva! ment a rétre kaszálni. Ugyanazt a munkát végezték, mint túl amazok. Doszpod elvtárs látta, hogy lemarad nak, mert csak tizen vannak, Miután megebédellek, kimérte saját területét, amit aznap el akart végezni. A többiek kérték titkárukat, hogy nekik is mérje ki a területet. Aztán megindult a munka. Másfél nap alatt közel 30 hold füvet lekaszáltak. A két termelőszövetkezeti csoport komm írni® iái, dolgozói így vetélkedtek egymással. A versenyt eredmény kísérte mindkét részről. Mégsem lett ltelő- 'e egyesülés, özv. Király Sándomé és a Sziksza: család tagjai, de mások is szzal érvellek az egyesülés ellen bogy a Lenin tszcs-nek kevés a takarmánya. Mások hozzátették: „Ha elosztjuk a 60 mázsa kukorica többlet- termésünket magunk között, akikor szó lehet az egyesülésről.“ Ext már nem hallgatták el szótlanul a Béke tszcs kommunistái. Szabó Gyula elvtárs. Szabó Józsefivé •clvtársnő, Keresztes István pártoniki- vüli így válaszoltak: „Szeretitek-e az. állatokat? Kára vagy haszna lenne az országnak abból, ha elhullanának az állatok?“ Erre aztán elecsendesedlek a hangoskodék, de néhány nap múlva újra elkezdték .,. Doszpod György elvtárs, a Lenin tszcs pántlikára nyitott szemmel járt. nyelt, hibáit. Arra is gondolt, hogy nehéz gazdálkodni, ha a két csoport állatállománya nyolc különböző helyen van. Szóbahozta ezt a kommunistáknak és értettek a szóból a Béke tszcs pártonkívüli dolgozói is. Király Sándorné csapatvezető, Bognár Gyula né egyre jobban kiálltak a kommunisták oldalán, ezt tették a többiek is. Kátai János tagjelölt is erről beszólt a szövetkezeti tagok között. Doszpod elvtárs pedig felkereste a Béke tszcs elnökével Palotai elvtársat. — Te jól gazdálkodsz Palotai elv társ, de mégis látnod kell, lun’y külün-külön ti Ls, ml is gyengék vagyunk. Ilyen körülmények között gondolni se leh-ct komolyabb építkezésre. Pedig erre is nagy szükség lenne, hiszen egyre szaporodunk. Ott van Brozo- vúcz András, Tankovics István meg a többiek, akik az ősszel léptek a csoportba. Aztán a Táncsics I. típusú tszcs-ből is mindig többen kerülnek közelebb a hármas típusú tszcs-hez. Mi úgyr látnánk helyesnek, ha közös útra lépnénk. Gondolkozzatok, rájöttök, hogy jobb lesz. A sok beszéd nem volt hiábavaló. A két csoport egyesült, az új belépőkkel együtt 646 hold lett a Győzelem tszcs területe. Nemhiába választották a Győzelem nevet. Sok harc árán sikerült győzniük. A két csoport egyesüléséért vívott harcban erősödött, izmosodót! mindkét pártszervezet. Még nem választották meg a közös pártszerveze! vezetőségét, de már beszéllek róla. Mindkét pártszervezet vezetősége sók •apasztalatot szerzett a vezetés,, a tömegek közti munkában. Látták: ha előbb mozgósítják a tagságot, a népnevelőket, akkor sokkal előbb célt értek volna. A Győzelem tszcs minden tagja ma A jó békcgyűlés jó előkészítő munkával kezdődik Vers étidről azonban nem hihet azt moij ini, hogy olt a békegyűlést jól előkészítették. A hangszóró közvetítését a dolgozó párasztok a „nagy szél” miatt nem hallották meg. külön• külön pedig mm értesítették őket. A dolgozó parasztok legnagyobb része még csak nem is tudott C békegyűlésről. Hibát követeti el Nagy Sándor né elvtársnő, a megyei békebi-fottr ság titkára is. Nagy elvtársnö megígérte. hogy a békegyűlésre ki íog menni, ds nem tartotta be ígéretét, s a versendiek hiába váltak. Nagy elvtársnő tavasz óta tudja már, hogy a versendi békeharcosok leváltották Keleti Kálmán volt békeíelelöst. mert nem törődött a falu békemozgalmának fejlődésével. De mégsem segített a versendieknek abban, hogy új bétnár azt mondja: „a mi szövetkeze tünk.“ Ha szóbakerül, hogy mit végeztek, elmondják: hogy teljes-ftetiék az őszívetés tervet. 37 hold ősziárpát keresztsorosan vetettek eiL Ugyancsak a fejlett szovjet agrotechnikai ©.‘járást alkalmazták az őszibúzánál. imelynek felét szintén keresztsorosan vetették eL A silózási tervet január első napjaiban 100 százalékra teljesítették. Jól gondozzák állatállományukat. Egyetlen állatuk sem hullott cl. Most bővítik az istállókat és a jelenlegi nyojc helyről öt istállóba vonják ösz- sze az állatállományt. Az abrakot úgy oszlották be, hogy számítanak a tavaszi munkák kezdetére, amikor jobban kell abrak ölni. Tizenkét kocsi hordja a szántóföldekre a trágyát, visszafelé pedig kocsira rakják a kukoricaszárat, melyet nem szállítottak be időben. Ezt is felhasználják takarmánynak, szecskát vágnak belőle. Munka végez! év© a kocsikat megtisztíva a sártól, fedél alá rakják. A tavaszi vetőmagot már kiszelektálták s az a raktárban készen áll a vetés idejére. A tavaszi vetés! keresztsorosan végzik, a kukoricát pedig négyzetesen fogják elvetni. A pártszervezet előtt most az a feladat áll, hogy helyesen ossza el a kommunistákat a munkacsapatokban és brigádokban. Nagy feladat áll a Győzelem tszcs tagsága elölt is s ezt a feladatot csak ibhan az esetben tudják jól megoldani, ha a pártszervezet mind n egyes kommunistát és népnevelőt aktivizál. Feladat még az is, hogy példamutatásukkal — a növénytermesztésben, állattenyésztésben kifejtett jó munkájukkal példát mutassanak a Táncsics I. típusú tszcs tagjainak, hogy ők is rálépjenek a fejlettebb módszerekkel dolgozó szövetkezeti gazdálkodás útjára. kéiehlöst válasszanak, sói a népek békekongresszusa határozataivá' foglalkozó január 3-i kiadású „Bú- keharcos’‘-t továbbra is Keleti Ká'.- máiMiap küldte ki. Keleti Kálmán a „Békeharcos’ -t nem adta tovább hanem magánál tartotta, a versendi békeharcosok kezében pedig nincs agítációs anyag. A következő „Bé- kehnrcos•’ is nagy segítséget jelenthetett Volna a vcrsgndi békeharcosoknak, de a megyei békeiroda azt estije 28-án, 29-én adta lek A versendi békeharcosok okultak a hibákból és azonnal hozzáláttak c kijavításukhoz. A szerda esti gyűlésen, mivel többnyire nép. nevelők vettek részt, íeltérképez- ték az utcákat és pontosan meghatározták, ki melyig utcában vagy ulcarészlegben tartja meg majd a békekisgyűléseket A versendi b(- keharcosok elhatározták, hogy a békegyülések utárj utcai békebizottságokat is választanak. A szocialista munkaverseny nem Irodai ügy — tanítja Sztálin elv-társ — hanem a dolgozók mii Hóinak for- ractemi önkritikája. [A J égte, nem egy helyen azt lá‘*-'-*• juk, hogy' üzemi bizottságaink és műszaki vezetőink, a dolgozók megkérdezése nélkül teszik meg a vállalásaikat. így törtárat példáuHs"- ván-atenián is. ahol 35 válla'ást viee- vaa kellett adni hogy az UB beszélje meg a dolgozókkal. A szocialista munkaverseny ma már minden dolgozó ügye. Egyetlen vezetőnők sem 4U jogában, hogy önkényesen a dolgozók megkérdezése nélkül hozzátegyen, vagy elvegyen, többet, vagy nevesebbet vállaljon, mint amire a dolgozók önként vállalkoztak. A szakszervezeti és műszaki vezetők feladata, hogy helyes irányba terelek a dolgozók alkotó kezdeményezését, jelöljék ki a reálisan megvalósítható célokat és megvitassák a dolgozókkal — hogyan lehet a feladatokat megoldani. Pártunk Közoont: Vezetősége rámutatott arra, hogy a dolgozók joggal követeli^ meg vezetőiktől munkájuk elvégzéséhez szüksége® félté- ‘elek maradéktalan teljesítését. Hogyan van esz. biztosítva a pécsi bányáknál? Bányász dolgozóink legnagyobb részénél a lelkesedés, a lendület megvan. Azonban ezt „ lelke* >edést, lendületet üzemi bizottságaink nem tudják úgy irányítani, segíteni, fejleszteni, hogv a szocialista mun- kaversíiny emeője, lendítőereje legyen. A másik hiba, hogy dolgozónkkal nem tudatosítjuk politikai nevelő munkával, hogy a szocialista munkaverseny a tervek teljesítésének, túlteljesítésének legfőbb eszköze. Ez a fő oka annak hogy például (sivár-rknán a Rózsa-csapat több napon keresztül nem tudja tervelőirányzatát teljesíteni, — bár itt a műszakiak is komoly hibát követtek el. A csapat előirányzata 140 csille a faanyag munkahelyre való előzetes beszállítása mellett. A felső kijárat és a lógvágat elhanyagolása miatt a fát néhány napon keresztül alulról kellett, beszállítani és emiatt a faanyag egy részét a termelő műszaknak kellett a munkahelyre sztár Utáni, ami néhány órás termelési kiesést jelentett. Ez 30—40 csille szenet tesz ki. Ha az UB ezt a kérdést előzetesen megbeszélje volna, mind a termelő csapattal, mind a ktezo1- gáló csapattal, megértette volna, hogy a fennálló nehézségeket bizonyos átcsoportosítással, a műszakiakkal karöltve, gyorsan ki lehetett volna javítani úgy, hogy 2—300 csille szénnel nem károsodott volna meg népgazdaságunk. Dolgozóink versenylendülete és a termelési eredmények között lévő különbség másik oka, hogy sok üzemben a műszaki értelmiség nem biztosítja megfelelően n versenyben vállalt fe'adatok teljesítéséhez szükséges feltét:.!eket. így például a hidasi üzemben — ahol egyébként komoly lemaradás van a terv teljesítésében (58.5 százalék) a január havi műn- kaversenyben 388 fő tett felajánlást 100 tonna széninek terven felül való kitermelésére és 53 folyóméter feltárásra. Január 15-lg egyetlen egy műszaki sem tett vállalást a műszaki előfeltételek biztosítására. Nincs párosversenyben az egyik körlet, vagy bányarész a másik körlettel, zagy bányarésszel, holott a déli bánya terv teljes kése 98—99 százalókon áll, amíg az északi rész alatta maradt Ez a bányarész nem adta át :ó tapasztalatait az északi bányarész-t rek, nem hívta ki versenyre a déli bánya vezetősége az északi bányarész vezetőjét. Ezek mind olyan hiá- yosságok, amelyeket feltétlenül ki kell küszöbölni versenyszervező arankánkból. . [VJ űszak: értelmiségünk nem egy 1 esetben adta már tanujelét nagyszerű képességeinek. Több esetben kivívta magának a párt, személyesen Rákosi elvtárs és a kormány megbecsülését. így augusztus 20, a bányásznap tiszteletére folyó munkavt.rsenyben kimagasló eredmények születtek. Ezeken a kimagasló műszakokon úgy ment minden mint a jól olajozott gép. Ezeknek a napoknak a titka, hogy a műszaki vezetők alaposan felkészülteik. Miért nem készülnek fel most te bányáink műszaki vezetői, a mérnökök, bányamesterek, aknászok, lő- inesterek ugyanígy „ versenyre? A felelet egyszerű és kézenfekvő, mert mi, szakszervezeti funkcionáriusok, nem gondoltuk át eléggé pártunk Központi Vezetőségének útmutatásait, amelyek megkövetelik a műszaki ór* ‘elmiség fokozottabb bevonását a munkaversenybe. Különösen nálunk bányászoknál áll fenn az: ahelyett, hogy a műszaki értelmiség©! meggyőznénk arról, milyen szerepe és 'el adat a vau a munka verseny ben csak bíráljuk a műszakiakat, de nem segítünk nekik a hibák kijavításában. Ez már odáig fajul, hogy az eV 'en-ségnuk több helyen sikerül műszak .-ellenes hangulatot szítani a dolgozók között, mint például Hidason te. ahol minden nehézségért a míVzokiakat okolják. Oariunj,. a szakszervezetekre bír- ta a munkaverseny szervezését, a Sztahánov-.nozgalom fejlesztését, agyszóval a munkaverseny gazdájává tette a szakszervezetet. Azonban, hogy ez Jgv van, azt minden üzemünkről nnm mondhatjuk el. Bár vannak eredmények ezen a téren, különösen a havi verseny bevezetése óta, például Petőfi-aknán, ahol a bi* zalmí-usebkönyvet rendszeresítette az UB. A felajánlásoknál az UB a biza - miiak és műszakiak munkájára támaszkodik, rendszeresen megtartják a bizalmi órlekc.zleíeket, ahol megbeszél közösen a műszakiakkal, a csapatvezetőkkel a feladatokat és közös erőfeszítéseket tesznek a hibák kijavítására, tapasztalatcseréket rendszeresítenek, a műszakiakkal közösen teszik meg a felajánlásaikat. Döntően fontos ‘ ez a kérdés különösen most, amikor a havi munka- verseny bevezetésének értékelésénél édesen vetődnek fel ezek a hiányosságok. A területi bizottság is beleesett abba a hibába hogy megelégedett a tervezet alapján meghatározott értekezletek megtartásával és tovább útim törődve a verseny szervezésével azt hitte, hogy a doloq megy magától és elhanyagolta az ellenőrzést. Ennek tudható be, hogy a felajánlások csaknem a hónap közepén történtek meg. Nem tettünk intézkedéseket, hogy a hibákat menet közben kijavítsuk, nem kértük a párt segítségét, rém figyelmeztettük a minisztériumot időben, hogy a tervfeübontáe későn történt meg. Nem vettük észre, aogy a havi munkaverseny lényegét nem értették meg biza'm: óink, JE- nik és a műszaki értelmiség egy része sem. Nem ellenőriztük az idevonatkozó határozatok végrehajtását következetesen. Nem következő**- még be a kívánt fordulat, amely a határozat célja, hogy kiküszöböljük a munikaverseny bürokratikus kinövéseit, szüntessük meg a munkaver- jenyben megmutatkozó általános é® ivem konkrét értékelhető vállaláso- cat. Nem használtuk fel az agitáció minden eszközét a munkaverseny népszerűsitése érdekében. Különösen fennáll ez a kultúragitáció terén. ’— Kultúrcsoportjaiok egyetlen egy esetben sem adtak műsort üzemeinkben, hogy népszerűsítsék a termelésben élenjárókat, a felajén'ások teljesítőit, bírálják a lemaradókat Pedig lett volna csoportjainknak fel* adatuk a dicséret és birálat terén is. Dicséret illeti a Szlavek-csapatoi. amely felajánlását 27*'.g 117 százalékra teljesítette, de ugyanígy Ney Ferenc csapatát is, amely 102.1 száza- ékra telje«'tette múlt havi tervét. Jól kapcsolódott be a havi munkaversenybe a Komlói Aknamélyító Vállalat Arania-aknai üzeme amely 3C-'g 109.7 százalékra teljesítette tervét. Kimagasló eredményt ért el az Aknamélyítőknél a Molnár István DISZ-jrigád, a szászvári üzem, ahol a pártszervezet a népnevelőkön keresztül nagy segítséget adott a szak- szervezet versenyszervező munkájához; 26-lg 104,4 százalékos tervtelje- sí lést ért el. Feladatunk, hogy az első hónap tapasztalatai felhasználásával, a fennálló hibákat kijavítva gyökeres fordulatot érjünk el versenyszervező munkánkban, a határozat pontról* pontra való megvalósításával szün* fessük meg a verseny bürokratikus kinövéseit, tartsuk meq a szoros kapcsolatot a műszaki értelmiséggel — Vonjuk be fokozottabban a ver- senyszervezésbe és ellenőrzésbe a bizalmiakat, a népnevelőket. Kérjük minden esetben a pártszervezetek segítségét. Biztosítsuk a reszortbizottságok bevonásával a munkaverseny nyilvántartását és nyilvánosságát, s felajánlások válogatásnélkült gyűjtögetése helyett biztosítsuk „ kétoldalú versenyszerződések megkötését, harcoljunk következetesen a vállalt kötelezettségek teljesítéséért. A helyes ellenőrzés megszervezése tehát szakszervezetünk verseny* szervező munkájának legfontosabb feladata. A havi munka verseny re való áttérésnek azért van óriási jelentősége. ni'Sirt ennek „ módszernek qyik loci--követőbb követelménye a rendszeres és tömegméretű ellenőrzés. Ennek segítséqével fel tud'uk számolni az „objektív" nehézségekre való hivatkozást. Mert a leggyakoribb eset, hogy a vállalás nemtől jc* /‘tjénél err? hivatkoznak. ’észen bizonyos, mint ahogy a nógrádi és komáromi példa f* ram tat ja. hogy g munkaversenynek et a formája és megfelelő áttanulmányozása a meglévő hibák kilküszöbö* őse után nagy lépéssel viszi előre8 munkavnrsonvt. Búzhh István SZMT tér. híz. elnök. kelt. Meglátta a két csoport ercdanéCIFRA HÁZ/-ÁLDÁS A mtltnap történt Magyarüigén. Aki nem hiszi, az ** nézzen utána. Elmúlt a déliran és Magyarürgén beostoledett, ez különben országos jelenség. A házak tövében egy jó> fáiplált sok zamakót meq miegyebet látott férfiú trappéit. Balkarjára testes kosárnak a füle feszült, jobb hóna alatt pedig göngyölegbe gyűrt ruhát szorongatott. Különös este ígérkezett Magyarürgén. A leghűségesebb, a leghiggadtabb kutyák is odahagyták őrhelyüket, egy vakkantásm sem érdemesítették többé a ho - da*, hanem ehelyett nyomába szegöd*ek az e’őbb em1!- tett férfiúnak Orrukat magasra emelve poroszkáltak, majd galoppoztuk a városi ruhás járókelő mögött. Az a:iq győzte már szusszal, mart mkradúnóalan hátrafordult, hogy emigyen rivalfjon a kutyafa'kára: — Hordjátok el magatokat, rusnya dögök! Kutyáknál is kutyábbak!— míg ez és ezeknél százszorta cifrább szavakat morzsolgetott ajkai közölt, adóig te jobban a hóna alá szorította a ruhacsomót és kezefejéve! buzgón takargatta cl a ruhával fedett kosárból kibukkanó Oiregymáaokat. Jól megnézte a házakat és fájó szívvel lépdelt m'nc’- eqylk'ől tovább. Némelyiknél azonban megállapodott. Egy kiesé ktiiszuszogta magát, majd gyorsan beugrott * kertkapun és kivülhagyta a kutyákat. A háziakba rmgy dicsértedét .ke! lépett be. Válasz* M sem vdiv,, előhúzta hóna alól a reverendát és á.- Vedlett azzá aki volt pappá. Ahol leültették, ott leült, ahol nem ültették le, ott állva maradt. d_> mindenütt elkezdte a mondókáját: — Haj, haj ... Szegény az eklézsia nem öltünk az Idén disznót, pedig de jó is „ jófé’e sonka meg kolbász Magam ia szeretem szívesen mogetmém. — Áhol már meg tinták a sok célzást és adtak néki valamit a felfüstölt holmiból, ott gyorsan befejezte a beszélgetést. A kolbászt disznósajtot belegyömöszölte a kosárba, bcj7.ent©lte a házat és csókra nyújtotta a gyorsan előhúzott feszületet, majd maga te vniára fohászkodott. De hiába volt minden buzgalma, mert a kutyák csa,u •árták odakünt. így ment ez jóidéig csakhogy közben egy pár pc- hár borocska, i® akadt, ha nem is a kosárba, de a saját torkába. így történt azután, hogy a kutyák is — ha követni akarták, — kénytelenek voltak egyet jobbra, egyet meg balra és csak azután előre lépni. A tisztelendő atya egyre bizonytalanabb lett a házi áldásban is. Gyorsan eltette a disznóságot, hamar elhadarla az áldást, egy-kettőre kihúzta a feszületet és már ment is tovább. Csakhogy mi történt a végén? Ott te elmondta már a szentelést, ájtatös képpel előhúzta a feszületet és a házigazda szája elé tette. Azonban csak hitte, hogy ez így van. mert a mágyarürgei bor hevületében egy szép szál kolbászt húzott k; a kosárból. A gazda egy darabig nézte, de azután csak beleharapott. — Látod asszony. így kell csinálni — mondta — Lyen fokhagymáson szeretem. Az asszony te megkóstolta és így a tisztelendő cSak azt vehette észre, hogy jóformán az ujja maradt meg. Nagy tüzet is csinált, elmondta a háziakat mindennek, szentségitörőnek meg egyéb ilyen aprószentnek. Kereste u megszentelt munkaeszközéi, A háziak is megmérgesedtek és miután látták, hogy a pap vu.óságos mozgó hús és tejkereslcedelmi. visszavették. amit adtak. Érre az atya leszedte a házról és tóiul- a szenteltvizet és kitámolygott az ajtón. Odakint Is folytatta á-kozódásait, mindúntnlan meg- megállt és a fígyelmasen hallgató kutyáknak elmesélte az esetet, hogyan ették inog a pogányok a kegy.’»ért és hogyan szedték vissza a disznóölés mannáját. Most mór minduntalan megbotlott. Ha nincs ott egy nagy komondor, hát el te ősik. de így sem kerülte ol a sorsát mert orra bukott és a kosara elgurult. ,A kutyák szorgalmának sem maradt el a jutalma, annyi jófélét ettek, hogy még harmadnap sem fogadták fi a csontot Viszont az‘ mr.q kell adni. hogv ' azóta sincs a faluban hűségesebb hív© a papnak náluknát. Miért nem sikerű t Versenden a békegyűlés?
