Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-25 / 21. szám
NAPLÓ 1953 JANT'ÄR 2« KULTÚRFORR AD ALMUNK HÍREI Nagyobb érdeklődést a járási kultúrverseoyek iránt! 7 auuár 18-án tartottuk a seit yei járás úttörőinek járási kultúmer senyét, a kultúrversenyen nyolc cső. port vett részt. Különösen a drávasztárai úttörők szerepeltek szépen délszláv népdalaikkal és helyi er üdét ű néptáncaikkal. Énekkaruk azonban kissé gyengébb volt, ami nem annyira a gyenge í elkészülésen, mént inkább azon múlott, hogy Jesity Dénes délszláv nevelő a kultúrcsoport vezetője nem jelent meg a ver tényén és így Báhnt Péter magyar anyanyelvű pedagógus vezette az énekkart és a tánccsoportot. A királyegyházai úttörők a baksai üvegestánccal léptek 'lel, Bürüs község úttörő tánccsoportja a bihari leány táncot mutatta be. A királyegyházai, úttörők kitűnő technikával bemutatott tánca mellett a bürüsiek előadása kissé gyengének mutatkozott, amj elsősorban a kellő gyakorlat hiányának tudható be. Ennek ellenére dicséretet érdemel Huszár István elvtárs, aki idős kora ellenére is nagy örömmel és lelkesedéssel tanította az úttörőket néptáncra Kétújialu úttörő ének- és tánc csoportja, mozgalmi és népdalokat adott elő. illetve a páros leánytáncot mutatták be. A kétssókmá mozgalmi dalok előadásával nagy sikert és tetszést aratott az énekkar. JóI készültek fel a járási kultúrversenyre a sei Ivei úttörők. Böhönyei Gizella elvtársnő veit ésével bemutatták a leány karilMZó táncot, amelynek előadásmódjából a leinőtt csoportok is igen sokat tanulhattak volna. A járási uttörőkultúrversenye n újra meg kellett állapítanunk, hogy Sellye község lakói nem érdeklődnek kellőképpen a szocialista kultúra iránt. Az úttörők szülein kívül alig volt érdeklődő, annak ellenére, hogv a versenyt egy héten át na.ponta háromszor hirdettük a községb en hangoshíradón keresztül. Nem kép viseltette magát a kultúrversenyen sem a járási tanács, sem a járási pártbizottság. Igen. nagyfokú felelőtlenséget tapasztaltam a bírálóbizottság tagjai részéről. Január 12-én a járási talipes népművelési osztályán a bírálóbizottság részére értekezletet tartottam, amikor megtárgyaltuk a járási versenyek időpontját. Megtárgyaltuk itt azt is. hogy melyik csoportok jöjjenek ff járási bemutatóra, majd közvetlen az értekezlet után minden egyes bírálóbizottsági tagot névre szólóan meghívtam meghívóval a járási versenyre, Ennek ellenére a bírálóbizottság tagjai közül nem jelent meg senki sem a versegyen. így szűkségmegokiássa 1 yoltam kénytelen a helyszínen bizottságot alakítani A járási bírálóbizottság tagjai Fia. Jánosáé járási tanács VB elnökhelyettese, Kómár Lajosné járási pártbizottság kultúrtelelöse és oktatási felelőse, Bukva Pálné járási MSZT-titkár, Nagy Erzsébet járási MN- DSZ titkár. Hideg József járási DISZ. titkár, Szava Dezső rendőr főhadnagy elv társak volta k. Lehetséges, hogy elioglaltságuk miatt nőm jelentek meg a versenyen de ez részükről nem elfogadható, mert mindegyik szervezetnél lett volna Iilletőség arra. hogy maguk helyett egy másik elvtársat küldjenek. D.e ezt nem tették annak ellenére sem, hogy a hangoshíradó egy héten keresztül minden nap emlékeztette ökot a versenyre és a verseny napjára. Nagy hiányosság volt az is, hogy a megyei népművelési osztály ré. énéről Molnáráé elvtársnő azt állította, hogy nem értesítettük a verseny napjáról annak ellenére, hogy folyó hó. 6-án küldtem el jelentésemet az úttörők és leinőttek járási versenyé re vonatkozóan. Az uttörőverseny tapasztalatán okulva igyekezni logok más formában szervezni a jövőben. De kérem Sellye község lakosságát, hogy a jövőben többet törődjön a har.goshíra dón közölt rendezvények látogatásával, mert ne 1elejtsék el Sellye község lakói sem. hogy szocialista kultúra nélkül nem lehet szocializmust építeni és az ellenség ellen kellően harcolni. A pécsi kórusok is készülnek a művészeti együttesek versenyére Az. e ső országé« kuHúrversenyen csupán néhány — többé-kevés-bbé fejlett és felkészült — üzemi ének- kar vett részt, az iskolák pedig egy- álfaJán nem szerepeltek itt dalaikkal. Az azóta el tett két év alatt azonban nagyot fejlődtek a pécsi kórusok. Nemcsak a- város legjobb üzemi énekkaráról — a porcelángyáráról — mondható ez. el, hanem a pécsi iskolákról is, amelyek úgyszólván ki* vétel nélkü-1 ré-sziv esznek a most folyó országos versenyen Kórusaink minőségben maris a felnőttek főié emelkedtek. Az eddig megtartott bemutatókon az általános iskolák legjobbja az Egyetem-utcai általános iskola 120 tagú énekegyüttese volt. a középiskolák körül pedig az Építőipari Technikum énekkara emelkedett ki. Műsorukon sok az eredeti népdalgvüjtemény.. A fejlődésben nagy szerepe van a, .pécsi Zeneművészeti Szakiskolának. Az általános és középiskolák éneik tan árai amellett, hogy. jórészt itt szerezték képesítésüket, továbbra is kapcsolatban állnak a szakiskolával amely müsorvál'asztásban, betanításban egyaránt segítséget nyújt az tíácoai kórusok fejődéséhez. A Zenéművészeti Szakiskola énektanár: munka.!; özei-.ség p patronálja például az Egyetem-utcai és a pécsbányate* lepd általános iskolát. Az Egyetem- utcai énekkar legjobbjai a Zeneműveszeti Szakiskola nagykórusában is rész fvesznek. * Közvetve segíti a szakiskola a töb. b; iskolák kórusait azzal, hogy száz- :agú gyermekkarával és száztagú ve* gyeskarával — amelyek 1950 óta mű. ködnek, — a kóruskultúra remekeit adja elő osetről-esétre s így mintáéi pé daképe a .fiatalabb és gyengébb énekkaroknak. ’A kultúrvcrseny megyei bemaU-. tójára, készülődő 36 pécsi énekkarnak új lendületet adott Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző legutób bi pécsi tartózkodása. A nagy mester ugyanis rámutatott arra, hogy a zenekultúra fejlődésének alapja a kóruskultúra fejlesztése. Az a szeretet pedig, amellyel p fejlődő pécsi kórusokról, azav munkájáról nyila*- kozott, újabb erőt jelent az újért, a haladó hagyományok ápolásáért, a minőség megjavításáért indított har. cukban. Egyben pedig biztosítéka ez jnnak hogy a'művészeti együttesek II. országos versen ve — a pécsi énei:- árok szempontjából is — a tömén kultúra egyik leghatásosabb fegyvere: az ért kszó egyre szélesebb körű elterjedése s ezen keresztül á népi hagyományok további fejlesztése lesz. (MTI) K ULTUR VERSEM Y Vasárnap, január 25-cn lesz Pécsett, i dr. Doktor Sándor kait úr ház ban iolotoa- u. 18. a művészeti- együttesek násodik országos versenye során a léesi járás bemutatója. Iskolai kaitúrcsoportok délelőtt 10 órától, a járás többi kuitúrcsoportjai pedig délután 2 órától kezdve mutatják be versenyszámaiknt. Belépődíj 2 forint,1 K1SGYÖRI FERENC népművelési előadó. Sellye. Hogyan segítik a járási kultúrottlionok a versenyre készülődő baranyai csoportokat ? Az első országos Kuli hírversenyen még mindössze fiit falusi kultúrgáirda szerepelt Baranyában. A művészeti együttesek második országos verse-, nyáré lsedig már több, mint 2,.M) kul- túresoport lelkes tagjai neveztek be. Sokat segítenek a falusi kultúráiét fellendítésében a jóim ü ködő járási kultúrottlionok. Példa erre a négy baranyai járási otthon közűi'a mohácsi: rendezvényeit .I, előadásaival nemcsak Mohács kuli úréletét lendíti fél, de kultűrharcossii felkeresik a járás községeit is, hogy fejlődésüket tanácsaikkal, támogatásukkal segítsék. Igv érték ól, hogy a járás 20 községe 45 kiiltúrcsoporttal vesz részt az oi^zá- gos versenyen. A közelmúltban pedig újjáalakították a korábban feloszlott mohácsi délszláv népi együttest, amely — egyelőre húsz taggal — bemutatkozott már a mohácsiak előtt és résztvesz r. járási kultúrbemutaióri is. Nem mondható el ugyanez a siklósi járási kultúrottbonróL Bár az otthont 1952 december 5lén felavatták, valójában még nem működik, az építés folyik s nincs még művészei: felelős sem, aki patronálhatná a járás támogatásra rászoruló csoportjait, Ez is oka annak, hogy ebből a járásból mindössze harminc csoport vesz részt a versenyei, s olyanok is elmaradnak, mint a múltban sikerrel szerepéit kásádi délszláv kul- l arc söpört. A hibák kijavítása érdeké-ben a siklósi járási tanács kulíúrharcosai is követik a mohácsiak példáját: a járási és a megyei bemutató között felkeresik a falusi kuC-túrcsoportokat és felélesztik az itt-ntt éllankadt versenyszellemet. ÍMTI) , KULTURMUNKAINK AKADALYAI A VÁROSI kultúr versengi megelőző hetekben igen élénk kultúráiét bontakozott ki Erzsébetiek- pen: K ultúrvcrscai/rc készülődlek táncosaink, és színjátszóink, az egész kultúrotthon est a lázas készülődést tükrözte. A nehézségeket sorra győzték le a fiatalok. Nem volt statisztánk — kértünk az iskolától, a szerepek nr,n voltak leg épei ve — Go jók Kató szubadide- jit áldozta jel, csak hogy m szereplők megtanulhassák a színdarabot. Nem kaptunk patronálót, szak- rgtber felénk sem nézeti. ie Hermész István, a szín- játszó csoport legrégibb tagja oly gondosan ma gyarázin meg, hogyan kell helyesen kiejteni a szövr- efoj, hogyan kell mozogni a színpadon, — hogy kiásó segítség nélkül is biztosítottnak látszott a siker. A legnagyobb nehézség azonban a kultúr verseny előtti napon jelentkezett. \{ i vei kultűrcso portunkat az autóbusz egyszerre non tudta volna behozni Pécsre — teherautót kértünk a Pécsi Szénbánya Vállalattól. Dévai elvtárs, a területi kultúrfclelös beszélt is erről Vernékéi elvtárssal, az igazgató clvtárs adott volna kocsit, de benzint már nem. Ismét a fiatalokhoz fordultam. Elmondottam, hogy knltúrcsoportunk sikere vem ér meg az üzem vezetőinek hat liter benzint — gyalog megyünk Pécsre, /le mcgmutatjvkr hogy az elmúlt évben is jó inunkat végeztünk. Kultűrcsopbrtunk jól szc ‘eprit. Nagyon szerettük volna, hoyy a városi tanács népművelési oszlói un egy alapos bírálattal segít a hibák kijavításában. El ti bírálat azonban a mai napig késik, pedig Uten sokat segítene további munkánkban-. FELLENDÜLT Erzsébet telepen az olveipómozya- tnm is. Egyre több elv társ keresi fel a könyvtárost, hogy olvasnivalót vigyen. Longaiwr elvtárs könyvtáros, maga is szervez új olvasókat — Ó-s-ik qz a baj, hogy egyesek felelőtlen. vagy ‘meggondolatlan intézkedéseikkel , sokkal több kárt okoznak, mint hasznot. Zaracsi János elv. társ -púr tilt kár az rgnik politikai 'iskolán felhívta az elvtársak figyelmét, hogy az iskola anyagához' gazdag irodalmat találnak a könyvtárban. Könyveink a pártirodában vannak, '/.amcsi elvtárs ahelyett, hogy a foglalkozás• után lehetővé: tette volna a könyvek kiosztásul, ml ivondta: ..Most nem Ich'", meri jelentést kell készíteni". .1: egész Pl—ló percig tartott-volna, mikor azután Longaucr elvtárs elkezdhette a könyvek kiosztását. már csak egy-két elviárs volt ott. Egy újabb intézkedés még jobban megnehezítette „ könyvtáros munkáját, fíaramtzegi eivtúrs elrendelte.. hoyy a könyvszekrényt vigyék le az öltözőbe. ez a helyiség alig irtástól méter széles, s maris tömve van. Ha a könyvtár szekrényt idehozzuk, lehetetlen lesz az olrosómoz- galom további szélesítése. RÉVAI elvtárs mondót- „Üumpenielét építeni az új kultúrát építeni, ugyanannak a dolognak két oldala." Szeretuök, ha egyes vezetők a Pécsi Szénbánya Vállalóinál is megértenék ezt és ebben n szellemben intétkedjeliek. EUR LÁSZLÓ kldtúr felelős Erzsébct-telep. Ll. és ALEKSZEJ TOLSZTOJ Hetven évvel ezelőtt, 1883 janu*-x árjában született Aiekszej Tok sztoj, a nagy szovjet író. Különös életútját maga Mol-ofov elvtárs jelle mez-t-e rendkívül tömören a Szovje* t&k VIII. Össcszövetségi Kong-resszu. sást mondott felszólalásában: „Előttem szóhalt fel a mindenki előtt ismert Aiekszej Tolsztoj író. Ki ne tud. ná, hogy ő azonos a volt gróf A. Tolsztojjal? És most? Most a szovjet iöld egyik legjobb és legnépszerűbb írója Aiekszej Nyikolajevics Tolsztoj elvtárs.'’ Élete ragyogó példája a szovjet korszak nagy, embereket átformáló erejének. Bizonysága annak, hogy a felelősségét igazán érező, becsületes értelmiség legjobbjainak útja előbb vagy utóbb elválaszthatatlanul ösz- szeforr a dolgozó nép, a társadalmi haladás útjával. Az iiyen életet tér* mészetesen nem hirtelen „pálfordu- !ások’\ váratlan köp en v eg-f o vg a táso-k jellemzik, hanem az igazságért való határozott, lépésről-iépésre tisztul- tabb és egyben sikeresebb küzdelem, az elavulttól, a „gaz’’-zál való leszámolás bátor ereje. A már évek óta -írogató 22 éves ifjú 1905*ben már jói látja osztályának hitvány, népet pusztító, hazát- vesztő életmódját és a forradalmi megmozdulások idején forradalmi hangú verseket is ír. Igaz önéletrajzában maga j-egyzi meg róluk: „ezek nem nagyon komolyak." Az epikus műveiben ábrázolt valóság kritikai szemlélete azonban már ezidőtájt ki. emeli írótársai közül, 1911-ben maga Gorkij így jellemzi: „Fordítsák figyelmüket az új Tolsztojra, Alekszéjre. aki kétségtelenül kiváló író, erőteljes és kemény élethűséggel rajzolja meg a korabeli nemesség lelki és gazdasági szétzüllését Élete és fojlődése egyelőre ezután sem egészen 'töretlen, egyenesívelésű. Sót ekkor válik sokszor igazán bizonytalanná. válságossá. Az 19l7.es forradalmi események teljes megértésére és elfogadására nincs ekkor még »reje ■ ezért 1918*ban Parisba emigrál. Elég csak n Golgotha köteteit elolvasnunk, hogy lássuk, mind. ez számárP mennyi nehézséggel, fáj. dalommal és szenvedéssel jár. Áz emigrációban azonban még jobban megismeri az elmenekült volt uralkodó osztályok aljasságait, kozmopolita hazafiatiarv-ágát, az elnyomó hatalmaknak hitvány koncokért haza jukat eladni kész. a nép rabszolgaságát természetpsniek tartó embertelenségét \f ikor 1922-bén Gorkijjal taláiU kozlk ás e találkozás során meggyőződik a szovjethatalom hazát, építő munkájáról, engedélyt kér a visszatelepülésre. Hazatérve, alkotó* ereje teljesen kibontakozik. A pártnak, magának Sztálin elvtársnak, Gorkijnak és az írószövetségnek állandó támogatásával mind nagyobb és nagyobb eredményeket ér el. Méltán írja 1933-ban. a már címében is kifejező. Az Októberi Forradalom adott nekem mindent című cikkében: ,.Művészi poggyászom az Októberi Forradalom előtti tíz esztendőben négykötetnyi prózát tett ki, az utóbbi tizenöt évben pedig legjelentősebb műveim tizenegy kötetét ír. tam meg.” Művei közül a Golgotha, a magyar pl vasoknak is kedvelt, több kiadványt megért alkotása. E nagyszerű trilógia első részét ..Nővérek*’ címmel még Franciaországban írta. Ben* ne a forradalom előtti, válságos orosz élet őszinte, keserű képét ismerhetjük meg. A második- kötet „1918”, a harmadik „Borús reggel" címmel nemcsak az események további alakulását és kibontakozását mutatják, hanem A. Tolsztoj írói fejlődésének újabb és magasabb szinvona. lát is. E regényében megszólalnak szemé, lyes élményei is A leg világosabban talán Roscsin nevű hősében példáz* za. a válságain őt is átsegítő hazafiasságnak az erejét. Roscsin-t a tévesen értelmezett hazafiúi becsület átviszi a fehérek táborába, de mikor •— akárcst-fc Tolsztoj előtt a párisi emigrációban — feltárul előtte a for. radalom ellenségeinek visszataszító igazi arca, csakhamar belátja hogy forrón szeretett hazája függetlenségének a szovjet kormány az egyedüli védelmezője. S a „Borús reg" gel*'-ben egyre inkább kivilágoso- dlk és pompázó napsütésben köszönt be az új élet. A Golgotha második -é- harmadik kötete közé mintegy kiegészítésképep 1937-ben irta meg a „Kenyér” című regéiwét. amelyikben S/.'.á in elvtárs. nak az álakja központi helyet kap és az egész művet „ nagyszerű eszmeiség fényével ragyogja be. Áita* iában a Golgotha és a Kenyér cínd regényeknek igen nagy értéke aJ 1 mód, ahogyan a szovjet korszak .k# vezérének Lenin és Sztálin elvtásas, nak az alakját ábrázolja az író. -J A Golgotha Sztálin-dijat kapok- * és ugyancsak Sztálin-díjjs! tüntették ki Tolsztojnak azt a történelmi regényét, amelyik már * messzi múltban találta meg témája*. Mint az igazi nagy, művészek, Top* sztoj is azért fordult a múlthoz, hoíjT saját korát jobban megérthesse, hogf feltárja azokat a törvényszerűségf két, amelyek a jelen fejlődéséhez. & a jövő reális távlatához vezettek- Hatalmas történelmi regényének. 1 ,.Nagv Péteriének első kötete az c- •tő ötéves terv indulásakor jeles*- meg. A szovjet nép előtt gigászi fsadat állott: behozni az él-maradási vz akkor még fejlettebb tőkés országok mögött és e feladat elvégzéséhez erőt és segítséget adott a® ä tudat, hogy Nagy Péter korába»- sokkal nehezebb körülmények közöli már sikerült hasonló hatalmas ától»* kulást megvalósítani. Regényíró művészetéhez hasonlóan fejlődtek Tolsztojnak az irodalom hivatásáról vallott nézetei ií- Az 1924-ben az Irodalom lel adataid, mű cikkében még ellentétet iát . a gondolkozás és a művészet törvényi között. Szigorúan véve — írja a szépirodalomnak nem lehetnek fd- adatai... a művészet elé nem áíW feladatot semminemű módszere, ís" kólája, vagy iránya, csupán iíg?e nagyszerűségének tudata maga.” ;A már említett 1933-as cikkében vi' szont már így nyilatkozik: „Huszonöt évvel ezelőtt úgy kezdtem met az irodalmi tevékenységet, mint N" land kellemes foglalkozást, mint valami szórakozást. Most az irodaion'" bon azt a hatalmas harci fegyv‘<1 látom, amellyel a proletariátus küM a világ kultúrájáért, s erőmtől telte* 'hozzájárulok e harchoz." A Szovjet írók Első Összszövets®' gi Kongresszusán tartott előadásában, már ezek a fejlettebb és tis*t túlrabb esztétikai nézetek nyilván«' lak meg. Itt maga világítja meg né” zetei fejlődésének az alapját. Iroda- mi életünk mai helyzetében is ig^ jó tanuk-águl szolgálhatnak e sze®' pontjai: „A mi forradalomelőtti irodalmunk (éppúgy, mint a Nyugat tT0> dalma) osztály ellentmondások!1' épült Elsősorban ellenzéki (az oP kor fennállott renddel szembefordulj irodalom volt. Visszájáról bizors»'| tott, azaz vagy- negatív hőst ma tv tolt be, vagy olyan embert. ak* agyongyötört a társadalmi vagy J politikai rendszer. — Mi a közeljövő osztály nélküli társadalmának irodalmát építjük. Formát adunk a Pj zitív hős típusának, kiássuk a véshetnek évezredek szemetével betemetett és elíelejteH lorrásait — “ nép alkotásait — a nap és az élt1 himnuszát.” A tiszta eszmeiség mellett To!szíej Írásainak a magas művésziesség h* sonlóan jellemző tulajdonsága. K'-' ionosén a nyelv tisztaságáért harcol’- Az irodalmi nyelvet gyénuíntnyA^1' nek nevezte. Övta az írókat n felesleges bőbeszédűségtől. Tanította ra hogy pl. a hasonlat, metafora, sÖ> nem öncélú eszközök. „Amikor írom: N. N. ment a poros úton. ^ magatok előtt látjátok a poros üld — de ha azt mondanám: N. N, me* i a szürke takaróhoz hasonló pofd úton, akkor a képzelő erőnek $ kell állítani a poros utat. és d-fj ráteríteni a szürke takarót. Képte képzeten. Az írónak nem szabad UYel< erőszakot elkövetni az olvasó iá*' táziáfávaU” Az egyszerűség méH-ctt azotiba** rx megkövetelte az Irodaid, nyelvtől az ízt és az erőt is ,Jóiéi kell unalmasan sercegletni tolluP kát a papíron, amikor eszméinknek gondolatainknak, képeinlmek az ™ világ aranykürijeiként kell harsad' niok?!” Aiekszej Tolsztoj „gyémánt” vain keresztül pompásan harsogott^ az „aram*kárt" é* amellett, hogy tárta a becsületes, néphez hű ért«-' miség útjának a «zovjef korszakb**1 adott páratlan Iahet őségéit, azt ** megmutatta hogy milyen széles spektívát nyij megj a szocializmus * művészi alkotásom előtt. Tolsztoj 1937-ben a Szovjetun11 P I Legfelső Tanácsának tagja lett. f Nagy Honvédő Háború idején a fí' siszía gaztettek kivizsgálására kult Rendkívüli Állatni Bizottság ^ jóként dolgozott. 1945 február 25-f -halt meg. Gorkij és Majakovs?-T mellett t szovjet irodalom kimag»5^ nagy alakja volt, akitől írók és °! vasók szinte kimeríthetetlénől s-o^ tanulhatnak. Ititukl Lásd*’
