Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-24 / 20. szám

«S3 JANT’AR 24 K R P L 6 9 KÉT ÉPÍTKEZÉS BÉKEMÜSZAKJ4 A 75/1 sz. Építőipari Vállalat párt- tervezetének tagkönyvkiosztó tag­gyűlésére a vállalat kommunistái, ngves helyeken a pártonkíviiliek bekapcsolásával, lelkesen készül­tek. Építkezésünk pártcsoportja is jó előre megfúrstya ta a felada­tokat. Az Ifjú Gárda kőműves DTSZ- bri^ád kommunistái elhatározták, "psrv a taggyűlést megelőző napon békeműszakra hívják ki a Rét-utcai építkezés egyik kőműves-brigádját. Kihívásunk lelkes visszhangra tatáit és versenytársunk, az Eiter kő- művesbrigád mellett az egész épít­kezés bekapcsolódott a békeműszak­ba. A Rét-utcai építkezésen a béke- Jnűszak előtti napon már lázas ké­szülődés folyt. a pártaktívák mel'ett maguk a műszaki vezetők is a munka- terület biztosítása után részle­teiben kidolgozták a munka za­vartalan menetének feltételeit, számolva az eset’cges akadá­lyokra is. Január 14-én. a békeműszak nap­ján pedig már reggel 6 órakor munkahelyén volt mindenki. Krisztics elvtárs pártcsoportveze­tő. Ruppert elvtárs építésvezető, Schlégl és Kovács elvtárs munka­vezetők mégegyszer megtárgyalták feladataikat és hét órakor meg­indult a békeműszák. A munka köz­ben beálló üzemzavarokat pillana­tok alatt javították ki. Az Eiter- brigád teljesítménye ezen a napon >00 százalék fülé ugrott. Nálunk a klinikai építkezésen pártcso- portvezeíőnk hiába fáradozott azon, hogy az egész építkezést be lehessen vonni a békeműszak’., a. Kiss Gyula építésvezető csupán ígé­retet tett. .hogy majd segít, Czig- ler Gyüla pedig hallani sem akart róla. Másnap reggel, amikor elkezd­tük a békeműszakot, a munkát olyan helyen kezdtük meg, ahol ki emelkedő eredményt sehogy sem tudunk volna elérni. Ismét szól­tunk Czigler Gyula- munkavezető nek, aki most már belegyezett abba, hogy az egész építkezés béke műszakot tartson, sőt maga is segí­tett­A versenyben jó'7ehet nem ve­szíthettünk, de messze elmarad­tunk versenytársaink mögött, napi teljesítményünk 178 szá­zalék. A taggyűlésen beszéltem Ruppert elvtárssal, a Rét-utcai építkezés ve­zetőjével, aki azt mondta: „Akkor tesz a műszaki vezető kötelességé­nek eleget, mi kommunisták pedig akkor leszünk pártunk bizalmáig méltók, ha ezt a lendületet tovább fejlesztjük és mindennapi munkánk­ra úgy készülünk fel, ahogy a békeműszakra készültünk.“ Ezt pe­dig meg lehet, és meg is kell ten­nünk Ehhez azonban az is szüksé­ges. hogy a kommunisták aktívan támogassák munkánkat. Forgács Imre kőműves briffádvezető. klinikni építkezés Kövessék Pécsbónyatelepen a jó! do'gozó szakszervezeti bizalmiakat a munkafegye em megszilárdítása érdekében A PÉCSBÁNYATELEPI bányá­szok már hónapok óta nem telje- jítik tervelőirányzatukat s jelenleg ’s hátul kullognak az aknák közii munkaversenyben. Igaz, az utóbbi hónapokban több esetben kellett tnegbirkózniok természeti nehézsé­gekkel — bányatűzzel. gázkifúvás- sal, omlásokkal — ami kétségtele­nül akadályt jelerilett a terv tel­jesítéséért folyó harcban. De ha' alaposan megnézzük a terv nem leliesítéséuek okát, akkor azt lát; Juk, hogy a felsorolt „objektív“ akadályok ellenére is megvannak a lehetőségek Pécs VI. kerületben a terv teljesítéséhez. Január 19-ig' 581) israzólatlnn mű­szakmulasztás volt Ez a szám iga­zolja, hogy Péesbányán még min­dig nem harcolnak elég követke­zetesen u munkafegyelem megszi­lárdításáért. Ha az igazolatlan niűszökmulasztást megszorozzuk, az egy főre eső termeléssel akkor kitűnik, hogy 19-ig több mint '0 vagon szénnel kapott emiatt ke vesebbe( népgazdaságunk. Nem nézhetik ezt tehát közömbösen sem a Pártszervezetek, sem a műszaki yezetők. de nagymértékben kell Javítani e téren munkájukat a szak­szervezeti vezetőknek is A LEGTÖBB MŰSZAKMULASZTD « falu ről bekerülő új munkásokból 'íerül ki, akik többségükben szak­szervezeti tagok és éppen ezért sok­hal jobb munkát kell végezni a ’gakszervezétnek a munkafegvefem Otegszilárcjítása érdekében. Nagy feladatok várnak a szakszervezeti "izabni elvtársakra. Nem szabad niegelégedni azzal, hogy minden hó­napban beragasztják a tagsági bé- - eert a könyvbe. . Ahol a szakszervezeti l>4/«lmi jól íeji esi ti feladatát, mint például a Jelensz ki-fejtésben Pecsics József elvtárs — ott még csak véletlenül •sein következhet be elmaradozás a Sonkából A múlt héten felfigyelt jecsics elvtárs Lengyel Péter csil­lésre aki arról beszélt, hogy más­nap nem mehet munkára, mert 'alamilyen ügyet kell neki elinféz- n,°- Pecsics elvtárs beszélgetett Lengyel Péter csilléssel és meg- magvarázta neki a műszakmulasz- tásból eredő hátrányokat. Lengyel Péter hallgatott a bizalmi elvtárs szavára, ügyét műszak után intézte el. JÓL VÉGZI FELADATÁT Kelofe sák Ferenc szakszervezeti bizalmi elvtárs is Rinszám Fiilöp csapatá­ban. Kozák Mária is sokáig a mu lasztók táborához tartozott. Még december elején is „nevelhetetlen- nek" tartották egyesek. Kelofesák elvtárs nem vesztette el türelmét. Mindennap beszélgetett Kozák Má­riával és ma már nem mulaszt iga­zolatlanul. Akadtak olvanok is a csapatban, ahol nem sokat segített a politikai felvilágosító munka, mint Kovács Ferenc csillésnél A sok fi gvelmcztetést elengedte a füle mel­lett míg megsokalták a brigád tag- fai. Egyik reggel a. szakszervezeti bizalmi elvtárs javaslatára röngvű- lé«f tartottak a fejtésben és döntöt­tek Kovács Ferenc további sorsáról. Egyhangúlag megszavazták, hogv ilve.n embernek nincs helye a bri­gádban. Másnap már nem is mehe­tett oda. Mint a példák is mutat iák. értek el eredményeket Pécs VI kerület­ben is a munkafegyelem megszilár­dítása terén. De ezek az eredmé­nyek nem kielőgítőek. Kevés még az olyan szakszervezeti bizalminak a száma, akik úgy foglalkoznak e fontos kérdéssel, mint Pecsics, vagy Kelofesák e'vtársak. Vannak olyan fejtések is Pécsbányatelepen, ahol a szakszervezeti bizalmi azt sem tudja, hogy ' kik szoktak a csont­ban mulasztani, de előfordult olyan eset is. hogv maga a szakszervezeti bizalmi is bumlizó, sőt má«okat is igyekezett rászedni a iminkakerii- lesre. mint Mészöly László, azegvik faanvagszáUító brigád szakszerve­zeti bizalmija — aki nem méltó erre a beosztásra A MŰNK A FEG VELEM megszilár- dyása nagyon fontos feladat. Ha a pírtcsoporfb-'zalmiak.' a szakszerve­zeti bizalmiak valamint a műszaki vezető elvtársak megjavítják e fé- "r>u munkájukat, ha nemcsak álfa- lán'os szólamok hangoztatásával „harco1TMk” a . munkafeqvelem meg" szilárdításáért, hanem követik az e téren is jól. dolgozó bizalmiak példá­ját. munkájuk eredménnyel fog vég­ződni, nem lesz annvi mulasztás, emelkedik a termelés és nem kell szégyenkezniük a pécsbányatelepi bányászoknak sem a terv nem tel­jesítése miatt Lantos Leleplezett baromfr-fe!vásár!ó A mohácsi fö ld m ü ves-siŐvetkezet baromfifelvánárlója már sok esetben becsapta a dolgozó parasztokat. Az átvételek alkalmával 40—50 dekával rendszerint kevesebb volt az átvett baromfi. Ivánáez Györgyné, Kulutácz Mátyásné, lvánácz Miklósáé <V még többeket félrevezetett. Észrevették az asszonyok, hogy nem becsületesen végzi munkáját és •saját zsebére do’ gozik. Azonban nem mertek szólni a fö’dmííve, szövetkezet vezetőségének, féltek, hogy megharagszik rájuk. így a központból kiszálló ‘ instruk tor leplezte le Molnár Ferenc né bű­nös munkáját, aki sok baromfival ős 'illával károsította meg népgazdasá­gunkat, szabotálta ezen kerp-sztül is a begyűjtési terv teljesítését, mert •öl,bet követelt a dolgozó parasztok­tól, mint amennyi járt volna. Moirjr- nét állásából a*onnali hatállyal el.tá- volították, fegyelmi és rendőrségi el­járást indítottak ellene. Az eset «era egyedül álló megyénkben. Éppen ezért szükséges. hogv minden község­ben bátran használják a panasz'köhy- yeket és segítsenek a dolgozók ezen keresztül is leleplezni dolgozó né­pünk ellenségeit, akik minden igye­kezetükkel azon vannak, hogy mun­kájukkal kárt okozzanak dolgozó né­ninknek. Már most biztosítsuk a tavaszi ,,A tavaszi mezőgazdasági munka, kát élőr elát óbban, tervszerűbben kell megszervezni, a vetőmagot elő kell készíteni, elő kell teremteni.“' — mondotta Gerő elvtárs november 20- én megtartott Központi Vezetőség ülésén. Az őszi vetési munkák tapaszta­lataiból okulva a tavaszi vetőmago­kat már most kell beszerezni, hogy a tavaszi vetés, a tervben előírtak szerint határidőre elvégezhető legyen. A kulik nem alszik, már hireszleli, hogy .nincs vetőmag“. A kulák ha­zugságok különösen a sásdl járásban hallhatók. Úgy a termelőszövetkezetek, mint az egyénileg dolgozó parasztok köte­lesek szántóterületüknek megfelelően a vetésterv szerint saját maguk a vetőmagot beszerezni. Központi kész­letből vetőmag kiutalás nem lesz, ilyen kérőim.kikéi ne is forduljanak a tanácshoz. A jó' gazda már bizto­sította a tavaszi vetéshez idejében a vetőmagot. Igv a nagybudméri Petőfi, a pócsa: Uj Alkotmány, iván.dárdai Sarló Kalapács, pécsdevecseri Szabad Föld termelőszövetkezetek már bizto­sították a vetőmagot, nem úgy, mint a diósviszflói Petőfi, ahol ahelvetl. hogy utánajárnának, központi kész­letből várnak kiutalást. A községi tanácsok tudatosítsák, a termelőszövetkezetek és egyénileg termelők felé, hegy a vetőmag szük­séglet minden más étkezés, takarmá­nyozás szükségletet megelőző, tehát a beadáson felül elsősorban a vetőma­got keld biztosítani és vetésig tartalé­kolni.. Ez minden vetőmagra vonatko­zik. Községi tanácsaink segítsék elő és tervezzék meg a gazda-gazda között1 vetőmagcserét. Tárják fel az állandó mezőgazdasági bizottság és annak ak­tíváin keresztit' a vetőmag tartaléko­kat. Termelőszövetke'zetek. tartsanak gondos magtárszemlét és mérjék fel a veiömagkészlete'ket. • A felniért készle­teket vetésig zárolják, hogv, véletlenül se kerüljön más célra feühaszná'Ls- ra, feltűnő n jelöljék meg, ..vetőmag­nak tartalékolva“ feliratú táblával minden vetőmag garat adót és zsákot. Szigorúan figyeljenek arra, hogy a vetömngYalíat takarmány és aprómagok rendeltetés szerint kerüljenek elvetésre, A bur­gonyaprizmákat, amelyeket külön ve­tési célokra tárolnak, gondosan ellen­őrizzék, hömérőzzék, hogy veszteség- mentesen L hcssen a vetőburgonyát megőrizni. Helyesen tette a bolyi Kossuth tsz, amikor vetőmag készle­tét külön magtárba tárolta és felirat­tal látta el. Az újonnan alakult termelőszövet­kezetek és a termelőszövetkezetekbe belépett új tagaknál köveik,-zetesen harcoljanak az alapszabályzat teljes betartásáért, amely előírja, hogy min­den új belépő a földterületre eső ve­tőmagkészletét is vigye be a termelő- szövetkezetbe. Ez nemcsak az őszi kalászosokra, hanem minden vető­magra vonatkozik. Kövessék termrlőszövetkezeteinik a' villányi járás tsz-einek példáját, akik egymás közötti cserével biztosítják a vetőmagot. Igv a vókányi Törekvés, a villányi Uj Alkotmány termelőszö­vetkezettel őszi árpáért tavaszi árpát cserélt. Az újpetrei. Dózsa, a iippói Ráké őre tsz-szel ősziárpáért kukori­cát. a vókányi Törekvés, a kisbudméri Vörös Hajnal tsz-szel zabért kukori­cát cseréL Ezek a termelőszövetkeze­tek nem várják, hogy központi kész- ’étből utaljanak ki vetőmagot, hanem már időben gondoskodnak róla, A ve­tőmagnak tárolt terményeket gondo­san kezeljék, hogy egy szem se menjen belőlük kárba. A vetőmagvak beszerzésén felül már most kelti gondoskodni azok tisz­tításáról, szelektcrozásáról, amelyet egkésőbb február lő re be kell fejez­ni. Termelőszövetkezeteink bátran al­kalmazzák a vetőmagok elkészítésénél az élenjáró szovjet módszereket, töb­bek között á jarovizálást. A jarovi- zált vetőmaggal vetett növény viszo­nyaink között előbb érik be, elkerüli a nyári nap nagy forróságát, maíjja nem szorul meg, a termés m nnyisé- ge nagyobb és minősége jobb.' A vetőmag előkészítése és beszer­zése minden termelőszövetkezetnek és egyéni gazdának kötelessége, mert ez az alapja a tavaszi vetési terv telje­sítésének. Léces János vietőmagtermelésí a gr ón óm us. Az őszi vetések védelme A i :z állásos területeken a vetések­ben a levegőhiány miatt a víz alatt folytatódik a növényben l'évő szén­hidrátok felbomlása, ami a növény kimerüléséhez, pusztulásához vezet. A fagyok beállásával jégréteg képző­dik, mely rombolja a fiatal növénye­ket. őszi vetéseinken, ahol túl átnedve­sedés, vízállások keletkeznek, haladék­talanul le kell. vezetni. Ezzel helyre­állítjuk a talaj rendes szellőzését, a növény számára szüksége® rendes élet feltételeket, ezen keresztül a vetés fejlődését. A víz általában a talaj legmélyebb részein, főleg az osztóbarázdák men­tén gyűlik össze. Gyakran elegendő az osztóbarázda végén ekével, vagy kézi- erővel tiúzott barázda, hegy a feles­leges vizet a lecsapoló árokba vezes se. V mélyebb részeken felgyülemlett vizet a lejtés irányéiba húzott baráz­dával kell levezetni, keskeny, mélv barázdával. Ügyelni kdf. arra, hogy a lejtő irányba húzott barázda, enyhe szögbe vezesse le a vizet, mert a víz erős sodra elmossa a talajt, kimosást okoz, A Szovjetunióban szokás, hogy a földön 15—20 centiméter mély, a ta­lajtól függően 10—12 méter távolság­ra párhuzamos barázdákat húznak, ezekre merőlegesen 200 méterenként egy-egy összekötő barázdát, mely le­szívja, illftfve levezeti a feleslege® vi­zet. Ügyelni kell arra, hogy a barázda kereszteződést kézierővel megtisztít­hassuk. A jól víztelenített táblákon köny- nyebben és jobban tudjuk végrehajta­ni a fejtrágyázást és tavasszal a ve- tésápolási munkákat. Pácsbányatc’epco első a brigá- J*?k közölt; versenyben Lelsz József ,!«ke brigádja. A csapatnak 120 csil- le a nap; előirányzata, megfogadták. 99gy 140 csille szenet tcrme'nek fel. Szabadulásunk évfordulójának tiszte* 9tére A brigád tagjai hiven te'je- 5 “;k fogadalmukat, nem 140 1 csille **enet termelnek naponta, hanem j?hná; sokkal többet, mint január 12- “9 is, amikor 281 .csille szenet ter­eltek egy műszakon. Növekszik a ^patban a fcjteljesitménv is. Már mbbsaör elérték a 13 csillés fejen. állapot. Az élenjáró csapatnak *'Hljáró dolgozója Horváth István A8), elvtárs András"a,kna sztaháno- vájára. ~~ Régről kell kezdenem, ha el 9karom mondani: hogyan lettem sztc. nanovista — mondja Horváth Ist- 'án elvtárs. — Talán kezdjük Ott... Horváth István számára jóleső ér. zés visszagondolni arra az időre, ^’kor ifjú vájárként Hartmann Já- los elvtárs fejtésébe- került. Milyen ^lététtel vette körül az „öreg” ^rtmann elvtárs Figyelmes, qondos vájár volt Horváth István már ak" ÍZ ÉLENJÁRÓ CSAPAT. ÉLENJÁRÓ VAJÁRA kor voit is. mécji^íszeretett Hartmann Já. n°s!ól tanulni, ö -magyarázta meg hogyan kell kemény telepben **"Hozni, melyik részen kell „meq- yrhadná” a sménfalat, hoqy könnyeb. ;®n, gyorsabban menjen a munika. búikor látta, hogy tanítványa szor- '1 a.inas, Igyekvő, biztatta is: n — Ha így gyúrod pajtás, Immarc son sztahanovista tehetsz! — Szeretnék is! Hartmann elvtárs mint csapatve­zető úgy igyekezett szervezni a mun. kát, hogy Horváth Istvánnak a ter­melő műszakon valóban csak a ter­melésre legven gondja, bekészítették munkahelyére a fát és a deszkát is — Reggel beülhettem a munkahe­lyemre és nem volt más gondom, mint csak V,szenet csinálni!" — ém- lékeziv Horváth István elvtárs. így jel is ment a munka. Hart. mann elvtárs pedig örömmel szem. 'élte. hogy emelkedik napról-napra Horváth István teljesítménye. Az", előtt is túlteljesítette a normát, dó olyan eredményeket, mint ebben az tőben soha nem ért el régebben Horváth elvtárs is boldog volt, ami­kor először e.érte a 150 százalékot, az akkori sztahanovista 'szintet Fű­tötte ?. lelkesedés, terveket szőtt ma. gának. Nem csak az anvaqi megbo- ;sülés, a magasabb fizetés és az a vágy hajtotta előre, hogy fiatal fe" leségének és két kislányának szép ruhákat, szép cipőket vásáro’hasson ’ hogy új szőnyegeket, bútordarabo- kát mondhasson a magáénak, ha­nem az is hogy á'érezte: hazánknak kell a szén. a feketeszén. A Hnrtmann-fejtésben három havi átlagteljesítménye jóvai meghaladta a 150 százalékot és 1951-bén sztahá" 'aovista ok evéllal tüntették ki. — .Megérdemled! — mondta neki Hartmann elvtárs. — Csak igyekezz, hogy a jelvényt is megkaphasd! A jelvénf megszerzésében azonban Hartmann János elvtárs már nem segíthetett m-eki. mert Horváth Ist­vánt hamarosan elhelyezték Molnár József csapatába. Itt Sudár Ferenc Kossuth-díjas vájár vette „pártfo­gásba” és uoyanoivan ielkiismere'e- sen oktatta, tanította tovább, mint addig Hartmann elvtárs tetté. Nagy­jából ugyanazokat a tanácsokat ad- ‘a neki. mert a Molnár .fejtés ugyan, csaj, négyes telepi volt. mint régebb: munkahelye. Mégis jó volt tudni hogy a küzdelemben továbbra is jó /áiárok. jó kommunisták állnak a háta mögött, akik bármikor készek segítséget nyújtani a nehézségekben Nemsokára erről a munkahelyről 's e'került és éppen Clock Imre csa* oatában dolgozott, amikor Pécs-szs- holcsra érkezett I. T Va'.igura elv­ára, hogy átadja gazdag tapasztala- ‘ait a pécsi szénmedence bányászai" (rak. Horváth elvtárs is azok között a munkában kitűnt dolgozók közöt: volt, akii- fiovelhették Vaiigura £lv- •ársat munkájában. — Mindenesetre ügyes ember — állapította meq. látva kiváló mun­káját. — Mert idegen telepen mindegy, hogyan dolgozik az ember. Nekem naQYon íurcsa lett volna ott a munka, és ő mégis húsz métert ré­seit. — Igen soJrat tanultam Vaiigura elvtársió1! — mondja. — Legelsősor­ban azt, hogyan kell lendületesen, lelkesedéssel dolgozni, hogy lehet kihasználni a munkaidő 480 percét! Amit Valigt-ra e'vtárslól tanult jó! hasznosította munkájában is. — Legelsősorban arra fordított gondot, hogy a munkaidő minden percében elfoglalja magát, minden másodper" cet munkával töltsön el és fokozot. ‘•abb condpt fordított a fa-takarékos, ságra is.. Megfelelő méretű fát szál. lílott a fejtésébe, hogy egyetlen da" rab se menjen veszendőbe és hogy ne kelljen időt pocséko'nia a fa fa­ragásával. Ettől az időtől kezdve tel. jes'tménye rohamosan nőtt. Átlag 20—25 százalékkal teljesített többet, mint addig s nem egyszer elérte a 200 százalékot is. Két hónap mulya pedig jelvényé® sztahanovista lett. Ez a történet* annak: hogyan lett Horváth István vájárból sztahánovis. t-a. A történet azonban itt még nem ér véget és Horváth elvtárs sem elégszik meg ezzel. Sokszor feiidé- .töd'tv benne: hogy segítétt neki Har!mann János elvtárs aki azóta már szaksztrvezeti funkcionárius let! Ilyenkor úgy érzi hogy neki is kö­telessége segítséget nyújtani az olyan igyekvő fiataloknak, mint amilyen az ő brigádjában Hoffmann Ödöú ia. — Múltkor arról panaszkodott — mondja ‘Horváth elvtárs Hoffmann Ödönről. — hogy a szén rásült a te, diire és nehezen válik el Kérte, ad­jak neki tanácsot. Én szívesen segí­tettem. Jól nyisd ki alul a ,,puhát"', — mondtam neki Azután szorítsd meg lent kétszer háromszor a gépe­det, leválik az mindjárt, mert a sa­ját súlyától is enged. Éppen a na­pokban újságolta a gyerek — mert Hotfmann elvtéusat csak így nevezi, — hogy jobban megy a munka és 140—150 százalékot is elér azóta. Pécsbányatelepen sok Horváth 1st. ván (18) és sok Hoffmann Ödön van. Sokan vannak, akik taníthatnának és azok is akik nagyon szívesen tanul­nának. akik olyai\ terveket forgat­nak agyukban, hogy szorgalmukat, termelésüket fokozva még a mainál is gondtalanabb életet teremtsenek családjuknak. Csupán arra van szükség, hogy az aknai pártbizottság és szakszervezet megkeresse ezeket a „tervezőket” és a legjobb sztahá" novistákon keresztül segítséget nyújt­son nekik. A pártbizottság, a szak- szervezet a horváthistvánot segítsé. qével érje el hogy megvalósulhassa, nak a hoffmannÖdönök és más fiatal vájárok jövőt építőd tervei! %. H­d* f’

Next

/
Oldalképek
Tartalom