Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 3. szám

2 Mflno PÁR1 ÉS PÁRTÉP1TÉS » A bőrgyári pártszervezetek a párthatározatok ó végrehajtásával készü'nek az új párttagsági könyvek kiosztására A pécsi Bőrgyár egységes pártszer­vezetének vezetőségi ülését két hét­tel eze'őtí tartották, ahol részivet- tek az alapszervezetek titkára; is. Nviri Lajos elvtárs az egységes párt- szervezet titkára ismertette a Köz' ponti Vezetőség 1952. december 8-i határozatát a párttagság át jelentkezési rendjéről. Elmondotta, hogy: számos esetben az alapszervezetek titkárai és veze­tőségei — • n kommunista éberséget megsértve — szabályos átigazolás és minden ellenőrzés nélkül vetnék tag- nvilvánrtartásba az alapsctervezetük- néi párttagsági könyvvé! jelentkező” ter-t. Sok esetben nyilvántartottak s létszámban jelentettek oiyan pártta­gokat is, akik már hónapok. sőt évek óta más alap szerv e zetb e távoz­tak. meghaltak, vagy akiket a párt­ból időközben kizártak. Ismertette azt ie. hogy egyes párttagok és tag" jelöltek nem jelentkeztek időben az áj lakhelyükön vagy munkahelyükön és így nem voltak pontosak a tag­nyilvántartások egyes pártszerveze­teknél. Felhívta az elvtársak figyel­mét arra is. hogy a párttagság át­jelentkezése körüli mulasztások gyen” güik. a pártfegyelmet és az ébersé­get, megkönnyítik az ellenséges, ele­mek befurakodását is a párttagság sorai közié. Ezután részleteiben is ismertette a Központi Vezetőség ha­tározatainak minden egyes pontját. Második napirendi pontként tár­gyalták a Politikai Bizottság 1952-- 53'as oktatási évről szóló határo­zatát, hogy a párttagság 50—55 szá­zalékát be kefl vonni a szervezet; pártoktatásba. Megállapították, hogv a határozatnak nem tettek eleget, mert a párttagságnak csak 48 száza­léka veszi ki részét a szervezet-; párioktaíásbói. Ezért be kell vonni szokat, akik elmaradoztak a polii'- kai iskolákról és be kell vonni még a pártoktaíá^ba a legjobb dolgozó­kat is. Ezután Nyíri elvtárs felhívta arra is a figyelmet, hogy készülje” nek fel az elvtársak a tag kön y vesére előkészítő munkájára. Bukovácz Lajos elvtárs. az üzem- fenntartó a'apszervezet párítitkára hétfőn vezetőségi ülést tartott, ahol i-.merteíte a párthatározatokat a ve­zetőség. tagjaival. Megjelölté a felada­tokat. hogy. tisztán lássák mit kel! megvalósítani az alapszervezefen be lül. Pénteken tartották meg a párt” csoportértekezlfCet is. ahol Palotai Ottó elvtárs. az ala-pszervez&t veze­tőségi tagja ismertette a feladatokat a ’partcsoport-tagokkai. A pártcsc- port-értekezleten hiánytalanul meg" jelentek az elvtársak. Palotai elvtárs.- p párttagság át jelentkezési rendjéről löbbek között . elmondotta, hogy minden párttag és tagjelölt, aki mun fcahelyet vagy -lakóhelyet változtat. köteles előzetesen bejelenteni távo­zását alapszervezete vezetőségénél és kérni a® új alapszervezieíébe .való átigazolását. köteles a párttag ~ és tagjelölt új munkahelyén vagy lakhelyén az odaérkezés-tö! szám'- tott őt napon belül jelentkezni az új aőapszervezet vezetőségénél tag­nyilvántartásba vétel céljából, Pa” lotai elvtárs részletesen ismertette a többi tudnivalókat is. Nem tért ki azonban a pártoktatás feladatai-, nak ismertetésére, pedig az üzem- fenntartó alapiszervezetnél is még van tennivaló, mert a párttagoknak csak 52 százalékát vonták be párt. oktatásba, igaz. hogy ez nem kevés, de ennél több is lehetne, hiszen vámnak olyan elvtársiak, mim^ Plechl István, Egyed Gyula. Iván József lakatosok, akik becsületes, jó mun­kát végeznek. Ezeket az elvtáreaka* politikai felvilágosító munkával meg kellene győzni, hogy az SZKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányo zásából vegyék ki P részüket, hogy még az eddigieknél is jobb mun­kát tudjanak végezni: Amióta élőkészületek folynak, a párt” tagság: könyvcserére —- és a 30 pép” nevelő do gozik aktívan rt-, azóta. harcosabbak lettek az elvtársak. Ma már. jobban megy a bírálat és önbí- rála-r is náluk. A pártcsoport érte­kezleten megbírálták az elvtársak Hári Lajos elvtársid, aki inkább ha­zamegy. minthogy részitvenne a - po­litikai iskola foglalkozásán. Hasonló elvtársi ' segítséget nyújtottak Istó- kovícjs -József sztahánovis-ta lakatos­nak, akit szintén megbíráltak, mert elmulasztotta az oktatáson v-aló rész vételt.- IsiókoviCs elvtárs az egyik égj óbb csoportvezető, december ha­vi át'aguk 123 száza’ék volt. Ilyen jól kell példát múlatni a tanulásiban is Istókovics elv-társnak amilyen jó. oé’dávaő.' jár. elöl a termelésben. Ezt kívánják tőle az elvtársak. A két elvtárs helyesen fogadta s bírálatot; ígéretet is, tettek, hogy ezután eljár­nak oktatásra. Palotai elvtárs beszélt még az üitt nepélyes taggyűlésről is. melyet Í8i án tartanak. Elmondotta, hogy biz­tosítják a párttagok teljés számú résizyéfeiét az ünnepi taggyűlésen.' Felhívta még a párttagok figyelmét arra, hogy ezután minden egyes elv­iére a keresete arányában fizessen párttagsági díjat. A párthatározatok így kerülnek le az egységes vezető­ségi üléstől a párttagok sorai közé. Most mindenütt folyik a párthatá­rozatok ismertetése, ha valamelyik eivtárs nem értett meg valamit,, is­mét megkérdezheti a pártbízalmi elvtársaktól/ Néhány napon belül még egyszer összehívják a népneve­lőket is, megbeszélést tart velük az ala.pszervezet vezetősége és tovább folytatják munkájukat, hogy való­ban teljes értékű népnevelő munkát fejthessenek ki az ünnepi taggyű­lés előkészítése érdekében. Farkas József elvtárs már nagyon •.árja azt s pillanatot, amikor kézhez kapja az új párttagsági könyvét: „A brigád fogadalmat tesz a jobb munkába. Alig várom az ünnepi tag” gyűlés napját, én is_ felszólal ok.majd. Aztág arról sem feledkezem meg, hogy nyomban befizessem a januári párttagsági- dijat, amikor kéz.hezka- oom az új párttagsági könyvemet.’1 A titoista párt és „A „Jugoszláv Kommunista Párt1' jelenlegi összetételében, mivel a’ nép ellenségei, gyilkosok és kémek kezébe került, elveszítette azt a jogát, hogy kommunista párt­nak nevezze magát és nem más. mint Tito—Kardelj—Rankovies— Gyilasz-klikk kémfeladatainak végrehajtó gépezete.“ ÍA Tájékoztató Iroda 1949. évi határozatából.) Árulás a háború előtti időszakban J mvret es, hogy a burzsoázia rég- áfa folyamodik ahhoz a módszerhez, hogy kémeket és provokátorokat to­boroz - mu nJcásösé t ály pártjainak soraitaól. llymódcm igyekszenek e pártokat az imperialisták belülről bomlasztani és maguknak alárendelni iánkat. Jugoszláviában sikerült ezt a célt elérniük“ — mondja a Tájé­koztató Iroda határozata. A háború előtt; időszakban a Ju­goszláv Kommunista Pártot belülről hosszú ideig tartó frakcióharcok bom­lasztották, amit provokátorok és kü­lönféle opportunista elemek erősza­koltak a pártra- A Jugoszláv Kom­munista Pártot a gyakorlatban majd­nem mindig burzsoá ügynökség, ve­zette. amely letérhette a helyes út­ról. A párt Központi Bizottsága 30 év alatt több. mim ’ tízszer cserélő­dött és rendszerint (néhány ritka eset kivételével), áruló összetételű volt. Ilyen volt a helyzet, amiko-f Tito és kémtárvai befurakodtak a pártba. T-itónak és áruló kémtársainak sike­rű It magukhoz ragadni a párt veze­tését. , Tudjuk azt. hogy Tito már a 30-as években rendőrbesugó kém volt. Ér­demes itt megjcgeyzni azt. mit írt Mac Lean. az. egyik hírhedt angoi kém Titoró! és környezetéről. Tito ..más volt, mint n. kommunis­ták“, a-kkike’ addig találkozóit. ..na­gyon független“ volt. .•tárgyilagosan... szűk dogmatizmus nélkül. ítélt meg minden kérdést... Tito általában hajlott a iát ár a és hagyta meggyőzni magát, ha megfelelő érveket tudtam felhozni.“ Mae Leannak arra a provokatív kérdésére, hogy .Jugoszlávia függet­len állam lesz-e, vagy pedig a Szov­tömegszer vezetek jetunió része“, Tito, Mac Lean meg­elégedésére, nem internacionalista, hanem nacionalista választ adott. Tito egyáltalán nem háborodott Jel erre a kérdésre, mint ahogy minden komihunista felháborodott volna rajta, hanem „kitérőleg11 így válaszolt: On nem tételezheti fel, hogy könnyűszerrel odaadjuk azt, amit ilyen óriási áron szereztünk ,.Ez jelenthetett ■ valamit11 — fűzte hozzá Mac Lean. ..Talán idővxl még tovább fejlődik és inkább nacio­nalista lesz, mint kommunistái . .. Érdekes dolgok ezek. érdemes gondol­kozni rajtuk.. Mac Leannak egyébként a Tito környezetében levő ,,másfajta kojp- m űri istákról11 ugyanez volt a vélemé­nye. Az egyetlen, akii nem tetszett neki. Arszo Jovanovics, a jugoszláv népi felszabadító harcok legendás tá­bornoka, akit a titoista orgyilkosok később megöltek. „Merev, darabos, hajthatatlan em­ber — írta Mac Lean Jovanovicsró! — Munkáját rendkívül gondosan vég­zi... érveit tényekkel, számadatokká7 támasztja alá és gyakran hivatkozik a térképre. Valahányszor Tito düh- rohamot kapott, vagy örömujjongás­ban tört ki, Jovanovics hallgatott. Mikor azután ezek a kitörések véget- értek, rátért a helyzet nyugodt és jó­zan megítélésére. Jovanovics azon­ban nem tartozott Tito bizalmasai közé.. Az angol kém jellem zéséből is meg­tudjuk tehát, hogy a Jugoszláv Kom­munista Párt vezetését, néhány kom­munista vezető kivételével, a Tito- féle gvülevész kémbanda kaparintotta meg. Ezt a jugoszláv partizánmozga- lom elárulá-sára, a kommunisták tö­meges kiirtására használták fel. A legjobb partizánokat, a kommunistá­kat. a németeknek bejelentett tái-^u- dásra küldték, Tito klikk je ‘-a há­ború folyamán fizikailag megsemmi­sítette a JuKP legegészségesebb erőit. A háború előtti 12.000 párttagból 9000 elpusztult. Köztük a JuKP leg­több kommunista vezetője, akijket Titoék hátulról, orvul gyilkoltak meg. A JuKP szociális összetétele ennek eredményeképpen nagyon leromlott. A háború befejezésével 141.000 párt­tag volt és ezek közül csak 3000 volt régi káder. A háború befejezésével a a fasizmus szervei JuKlAnak 10 PZ/ázalMca volt csak munkái- — közöttük Igen tekintélyes számban kisiparosak, lumpenpro’etá- rok, muinkásarisztofcraták, A nacionalizmusba burkolt ellenforradalom A felszabadulás utáni, a JuKP-nak nenn volt programmja, pedig a. prog­ram adj-a meg a kommunista pánt számára a világos célt, amit el kell érni, amiért a harc folyik. A JuKP-nak a felszabadulás után nem vo-Iít, szervezeti szabályzata. A,z ellenség fő támadási iránya pedig mindig, épp a párt szervezettsége el­len irányul. A párt szervezeti sza­bályzat nélkühalaktalan tömeg;A ,1 nKP a feiszabadulás után, amikor nemcsak lebgtőség volt a legalitásra., hanem feltétlenül szükség volt rá, a titoista árulók miatt továbbra is illegalitásban élt. A dolgozók nem tudták, hogy hol vannak a JuKP pártházai, a párt­tagoknak titkolni kellett, hogy ők párttagok. (A. párttagság felfedésé­ért szigorú megrovás, vagy pedig gyakran kizárás járt.) A. párttagok nem hordhatták maguknál tagsági könyvüket —a járási pártbizottságok pátttiék/jekrényeiiben őrizték — a, tag­gyűléseket titkosan és rendszerint magánlakásokban tartották. A tagfel­vétel felülről történt, a tagság meg­kerülésével. A párttagok ajánlása formális volt —• vagy meg sem vplt — gyakran kellett olyanokat ajánlani a. pártba, küket mégosak nem is is­mertek. A párt Megalistába kényszerítésé­vel a Tito-klikk elszakította a pár­tot a tömegektől, és, tág tere nyílt arra. hogy a pártba tömegével csem­péssze be a kulák és egyéb burasoá, ellenséges elemeket. A pártot felolvasztották a Nép­frontban. A Népfront, szerintük Ju­goszlávia alapvető ereje, amely ..tö­möríti Jugoszlávia népeit.1’, beleértve a kulákokat. a burzsoáziát és ellensé­ge* elemeket is. í Az ellenforradalmat a nacionaliz­musba burkolták. A magyarázat min­dig és mindenütt az volt, hogy .,,)«/, saját magunkat szabadítottuk fej“ „mi ezért első helyen állunk, fegfonlo, sabbak és !egél'”''oh'>,’:ídr>itij*bn'k va gyünk a népi demokráciák, között“. . .. : , . » . •• '. * •-. ' Lj . Ipari tanulók! Jusson eszetekbe a múlt 1953 JANUAR Á Pártunk II. kongresszusán Rákosi elvtáns rámutatott, hogy fejlődésünk egyik biztos záloga az, hogy a szo- cialianmö . neveltjei csak ezután je­lennek meg. Pártunk: szerető gondos kodása jut kifejezésre abban, amikor biztosítja, ipari : tanulóink szociális védelmét s M, hogy a lehető leg­jobb'körülmények között tanulhassák meg választott szakmájukat. A törvény biztosítja az iparo/Mami. lók számára a meg-felelő fizetéses szabadságot. A 16 éven álul; tanulók 24, .16—-U8 éves kprig 18 nap fizetéses szabadságét ős 12. nap ingyenes üdü­lésit vehetnék, igénybe. Ma már tilos az iparos-tanulók . tú-lóráztatása és éjszakai munkára való beosztása is. A múltban nemcsak a műhelyekíbjm, még az iskolákban is pofozták a ta- noncokat. Ipari tanulóink bántalma­zása tilos,, Tanulóidejük általaiban két év„ de ha egy tanuló nagy ügyes­ségről és szorgalomról tesz tanúságot, tanulóidejét lerövidítik, előbb lete­heti a technikai minimum vizsgát. A vizsga sikeres elvégzése után szak­munkás fizetést kapnak. Ebbén is érvényesül a szocialista bérezés elve: egyenlő munkáért egyenlő bért Az ipari tamillók számára biztosít­juk kulturális és eportigényeik ki­elégítését is. , Mennyivel íná* állapotok ezek, miint a UBUÍtbán! Ha. 11993-ban egy. ■ 'inast j felvettek a péosd Spinetlh-féle kesztyű­gyárban, kétheti próbaidő után azt mondja a főnök: sajno-s kérem, most nem tudom l.eszerződtetni, mert kevés a segédem. D.e csak végezze szorgal­masan -a munkáját, ha lehetőség lesz arra, leszerződtetem és a munkává! tö’itőtt időt beszámítjuk a -tanonc- időbe. Jjíztán egy év, másfél év után közölte.1 a főnök' úr, hogy leszerződ­teti. de Hajnos a munkával töltött időt nein számíthatja be a tan one- időbe. így azután volt aki öt-hat évig is tanőneoskodhatott, mert a hivatalos tanulóii.dő négy év volt ab­ban az időben. Sokan inasfcadtak ab­ban az időben a Spineth-féle kesztyű­gyárban, vSohnur József, Kisasszondi József, Éiippert Nándor. De ebben az, üzemben nem lehetett „akárki“' inas, mert akik ott tanultak, teljes, vagy fél árváknak kellett lenniök. Termé­szetesen item azért, mert &pinet-h úr sajnálta az árvákat, hanem azért, mert így könnyebben tudott, hatéves szerződést , kötni, nyugodtábban 1 tú'b áráztathatta és .nyakoncsiphette'- --a „szófogadatlan11 inasokat. Jaj volt annak az inasnak, aki roj*mü végezte el a főnöjt által rábízott házimun­kát. például a főnök lakásának taka­rítását, favágást; piaci, be vásári ást­Sokat keresett a tőkés a tanulók kizsákmányolása által. Heti fusetétfflk csak 2—3 pengő volt.. Ezenkívül kö­telezte őket, hogy túlórázzanak. A tá- noncok munkájával kiszorította a se­gédeket, niert azoknak ötven fillért kellett volna fizetni egv pár kesztyű­ért, a tanóncok pedig 25 fillérért :is kénytelenek voltak megcsinálni, ter­mészetesen) ugyanolyan minőségben. Természetesen ezen kívül is talajt módot Spiijeth, hagy gyarapítsa va­gyonát. Tíz év alatt IS házat, új gyárat a |5gsamalom úton, teher- és személyautót, balatonmeni;; villát és ki tudná még elsorolni, hogy mi mindent harácsolt?! Az iiparostanu’Ők nem kérhettek béremelést, mert sokszor meg is po­fozta és hazaverte őket ezért,»meg­ígérte, hogy felbontja a szerződést;' Az iparostanulóikat a muH rend­szer elnyomta. Ha pedig hosszú évek után; felszabadultak — munkanélkü­livé váltak. Sokszor mondták ezért a segédek, hogy johb volna még inas­nak; lenni, mert az ő sorsuk még sok­kal rosszabb volt. íjfeb amikor egyenruhás ipari iann- i ókkal találkozunk, önkéntelenül te eszümkibe jut a múlt. Ipari tanulóink ha tanulnak, ha dolgoznak, ■ jusson eszükbe a múlt, gondoljanak árrá hogy nem volt mindig ilyen jó sorsuk a fiataloknak, mint nekik van most S legyenek hálásak azért pátiunk­nak. hogy megbecsült tagjai a társa­dalomnak, Az új .esztendőben 'lássa­nak. fokozott, munkához, jobb tanu­lásihoz. A szakma, minél tökéletesebb elsajátításával köszönjék meg mai boldog, vidám életüket. Takács József Szakszervezet Megyei Tan árts pót, Tmmlcatáma. ;i a ,,mi körillpaönyeink egészen mások miinit a ,Szovjetuniió köriiliményei1’, ,,mi már túíj|-ttot'tunk lT-en“, „nwwdi nem lehet mindent mereven alkalmaz­ni“, a ».nvar^te.musf-leninizmust rovi- dpálni kel!“ és a többi. Ezeket az áruló „elméletéket’1 Tito, teoretikusa, Kardeij és a Tifro-klikk többi tagja! gyártották. A szemináriumokon eze­ket aa áruló .elméleteket“ tanílották, ,.a legifnásóbb Iplan,életi felfe.dezés'1- kén't állították be >, párttagok és dólgozók előtt J, A fasiszta párt kialakítása 11948 nyarán, anrikor a Tájókoz^itó Iroda történelmi jelentőségű határo­zata megjelent a. Títo-kükkről, Titoék «ietve „legalizálták“ pártjukat és .sürgősen kijelentették, hogy „két­hónapos tagfelvételt“ tartanak, A kéthónapos tagfelvétel alatt tágra- nyitották a párt kapuját a városi és falusi burzsoázia, av jugoszláv nép megátalkodott ellehisiégiei előtt „Hogy sikeresen vezethessük a társadalom minden rétegét — jelentette ki Nes- kovies titoista helytartó — ahhoz az szükséges, hogy egyenlő arányban legyen minden réteg partunkban .kép­viselve. Ügyelnünk kejj a közép- és zsírosptaraisztak, a szegényparaeztok és munkások, az iparosok, az ügyvé­dek, az orvosok, sőt a, lelkészek és nyugdíjasok arányszámára is.“ Ez volt a tito.ieták terveiben az úgynevezett ;„feltöltés“. A gyilkosok tervének másik része a. ..likvidálás“ volt. .Vadállat!, módon üldözni kezd­ték mindazokat, akik a Tájékoztató Iroda határozataival egyetértettek. Már ezt megelőzőleg is kiúzókamrába vetették a kommunista párt legkivá­lóbb tagjait Szrelen Zsujpvdceot és Andrej Hebrangot, akik hűek marad­tak . a : marxizmus-íeniinizmus . eszméi­hez'. 1048 nyarán, rövid idő alatt, két- három hónapon belül többézer kom­munistát kizártak a pántból, a börtö­nökbe és koncentrációs táborokba vetették őket, azért, mert nyíltan felmertek lépni, mert elítéljék a ti- tpitsák árulását és az imneríalkta tá­borba való dezertálását. Olyan terror volt- ez. hogy még a Gestapo, is meg- iriigyirihelto volna. A komahunisiták és ä Szovjetunióhoz hű pártöilkívü- Mek tízezreinek debortálása .néliánv hónap alatt, Arszo Jovanovics és sok kommunista vezető orvlegyilkokísn túltett Himmler, Hitler Gestapo, főnö­kének vadállatiasságán. Mivé lett ilyen körülmények között a párt? A Titó-Rankomcs klikk en- gedetan,e^ ktéitnswjrvezetévé, hesugó- gépezetévé. a fasizmus eszközévé Ma a tito-fasiszta páritba csak azok léphetnek be, akiiik gyűlölik a Szqy'- jetuniót és bálványozzák a belgrádi vér este zíi hóhért. A párttagoknak kötelességük a pártban, az utcán, otthon a családban minden gyanús szót. feljegyezni. és az UDB-nak je­lenteni. A titoista páhl hemzseg a rendőrügynöklökitői a párt vezetés«, összefolj-iik az UDB-va’i. Hasonló a helyzet a tömegszerre­zetekkel is, A jugoszláv „.Népfront'1 nem egyéb, mint a szovjetelfené* uszítás szervezete. A „Népfront11 tág­jai kötelesek résztvenn; az „önkén­tes munkán“, az ingyenes, jobbágyi munka álcázott formájában. A. tii*o- i«ta ifjúsági ezervezelokben vad hi borús uszítás folyik, állandóak a ka­tonai'gyakorlatok. A titoista ifjúsági szervezet kísértetiesen hasonlít a Hitler-Jugeudre. Hasonfó a helyzet a jugoszláv szakszervezetekkel, a jugo­szláv nőszövetségekkel. A jugoszláv szkuptsina — ország­gyűlés, -— amelyet népinek neveznék, a titoista gyilkosok gyülekező helye. A jugoszláv ezkupfeinálban a nép fi a í nem vehetnek, részt. A jugoszláv nép egyre jobban fel­ismeri elnyomóit, a titoista párt- és tömegszorvezetek elvesztették minden hitelüket, mert a jugoszláv nép boj­kottálja a titoista tö'inegBzerve.zefe- ket. Többizben előfordult má,r, hogy valóságos röjnrateső árasztotta el Belgrádot, Zágrábot és a többi városó kát. A kammunfeták a rendkívül,i nehézségek között új. igaz; kommu­nista pártot szerveznek. A pártsejtfl; már dolgoznak. A jugoszláv nép ellenállása egyre határozottabb formál ölt. Hosszú pél­dákat lehetne sorolni a szabotázsok ról, robbantásokról, a vonatkisiklatá- sokról. A jugoszláv népnek van ta­pasztalata az elnyomók elleni harc­ban. A jugoszláv nép elkeseredett dühe elemi erővel robbant ki a né­met fasiszta támadás idején, az áruló királyság ellen, a fasiszta iga ellen. Közeledik az idő. amikor a jugoszláv nép felkel és megdönti a százszorosán áruló gyilkos és Lém Tito fasiszta - rendszerét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom