Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-18 / 15. szám
PETŐFI ÉS A KLERIKÁLIS REAKCIÓ Petőfiből, e magyar szabadságharc tónglelkű költőjéből az 1843—44. évi eredménytelenül szétoszlott ország- gyűlés viharos érzelmeket váltott ki. Nem volna költő, s főleg nem a szabadságáért harcoló magyar nemzet ’ ánglelkű ébresztője^ ha a keserű magyar sors, az idegen iga, a nép külső és belső elnyomása ellen szenvedélyesen tiltakozó lelkében felgyülemlett viharos feszültséget nem ve- zotmé le, nevét a forradalmak költészetében halhatatlanná tevő sorokban. Maró gúnnyal veti hát oda a, bíborban hivalkodó zsarnoknak: ..Tudjuk, hogy játék kell a gyér. mekeknek, Midőn a népék gyermekek villának. Magoknak cifra, ragyogó Játékszert, Kíltor karszéket, $ koronát csináltuk. S rányomták ezt egy fajankó fejére, ,S felültetek a fajunkét a székre. De nagykorú lett a világ, s a férfi Nem gondol többé gyermekjátéka vat, Le hát bíbor.székekről királyok, És fejetekről le a koronával! Ha nem teszitek azt le fejetekről. Leütjük, s majd a fej ts vele gördül. Ez több a gúnynál, ez az ígéretét beváltó forradalom szava. Napja közeleg, hajnala már virrad, s az uralkodó zsarnokok sorsa beteljesül. A felszabadult eltiportak üldözőbe végzik hóhérukat, a koronás zsarnokot: „Kergetjük őket és fegyvereinket Szilaj gyönyörrel sütögetjük rájuk, S vérükkel fogjuk ezt az égre írni, Hogy nem gyermek már a világ, de férfit" A zsarnoknak azonban, akit a for. «adatomban férfivé érett nép letaszít a trónról, hogy eJtaposs3 s átadja őt a soha vissza nem térő műit, n örök Volt megérdemelt enyészetének, még akad pártfogója, aki rész. ketö kézzel, páni félelemtől tágra- nyilt estemmel támogatja a roskadozó trónt... Nem érdek nélkül teszi, hiszen vHógéietében — emellett a vi. tógtörténelom tanúskodik — nem ismerte az önzetlenséget. Bölcs előrelátás vezeti: érzi, hogy a gyermekcipőjét ledobó, férfivé órott nép nem tűri maga fölött a tájéket hordó férfiakat t nem gyakorol kegyelmet azokkal, akik „isten kegyelméből” emelkedtek bíborszékbe. Akár korona, akár főpapi föveg hivalkodik fejükön. a forradalom tüzes ■ gesztusával leüti róluk s a társadalmi mog- oomiaisülésbe kergeti őket. Tudják ezt jól a magyar főpapok fe, akik oly jól éltek a trónszék árnyékában. Tudják, hogy 3 porba hu!. >ó királyi fejjel az ő kiváltságos helyzetiknek is vége. Ezért sorakoznak fel a királyi hatalom mögé, szövetkeznek a zsarnokkal s fékezik, már amennyim hitványságukból telik a népet. És telik, mert hosszú évszázadokon keresztül tudatlanság, ban tartották a népet, elfogták elöis «z igazság napját. Tudják jól. hogy e napvilágtól elszokott szem káp- rázok a fényben, nem lát tisztán, tudják hogy a vallásos legenda még mindig hatékony. Bőségesen adagolják a kábító mérget a Hám Jánosok, a Scltovszky Jánosok és felszentelt cinkosaik. A klerikális reakció a forradalom legkisebb előszelére is megmozdult, szervezkedik. A szószéken az egyesületekben és mindenütt, ahová a ,.szoknyás férfiak” kezo eljut, megindul a haza, „ nép- szabadság fenséges ügyének, tömién- fotlegekbe burkolt álszent frázisokkal takart elárulása. „Istenre” hivatkoznak. közben zsíros javadalmaikra gondolna!;; mennyországot ígérnek, pokol'al fenyegetőznek, közben sajá; földi menyországukat védik és pokolba küldik a népet. Ezek, mint a túlvilág bizományosai természetes Született szövetségesei a zsarnok királyi hatalomnak, esküdt ellenségei a népet felszabadító forradalomnak Tudja ezt Petőfi is. Ismeri a klerikális reakciót, ismeri veszélyes, sö'. tét hatalmát és meg van győződve róla, hogy a királyi zsarnokkal együtt a főpapi kiskirályokat is meg keli temmisiteni. Felveszi hát a harco1 a- fekete reakcióval, s költői lantja •bben is a közelgő szabadságba:cot Hzolgálja. * Alig halványlak még a forrada’om hajnala és >,olyan fekete a világ, mint a kibérlett lelkíisumct.” Ebbe a sötét, vésztjósló égbe néha belehasít ugyan egyik-másik ébredő és ébresztő — Vajda. Kölcsey, Vörösmarty sza.va s pillanatokra iei- fénylik merész reménység tüze. gyors k la 1 vés a azonban még teke. tóbbre festi a nyomon következő sö’- té:séget, amelyben király és főpapok oly pompában felitalálják magukat. A sötétség leple alatt és a sötétség fegyvereivel hadakoznak a szabadságát sóvámgó nép ellen. Nem eredménytelenül. Petőfi IrAz Apostoliban — Szilveszter a falu jegyzője esetét vázolja. Egyúttal azon felvilágosultak sorsára is rámutat, akik e sötét korszakban világosságot mernek terjeszteni, s mint az elnyomottal; apostola, megnyerik a nép hálás bizalmát. A fiatal jegyzőnek is, ’ akit a nép- tipró földesúr fenyegetései sem tudnak elnémítani, ez a tudat ad erőt és ez mondatja vele: „S I mliim, hogy engem mennyire szeretnek. És mit nem lesznek értem tenni készek.” A fekete reakció azonban résen van, a földesúr pártjára áll és a „Következő vasárnapon Öróla szólt a prédikáció, Borzadva mondta a híveknek a pap, Hogy milyen istentagadó ez ember, Isteutagadó és lázitól S ha még tovább ts tűrik őt magok. náL El vannak veszve mind a két világon A hatás persze, előrelátható volt „Bősziiltcn hagyta cl a nép A templomot, (Az Isten és a béke házát.) . , S vadállatként rohant az ifjúhoz. Kit tennap még atyjának nevezett, S rcápnranesolt.- holnap ilyen tájig Ha itt látják, tüstént agyonverik.1* Az ifjú hiába védekezett: „Beszélt az ifjú, amint tőle telt, Beszélt oly lelkesen, mint még soha. Hiába. Ahol pap emelt szót, Ott az igazság megfeszfttetlk. Az Igazság szörnyet hal ott. A pap Minden szavára Egy Nlrdög áll elé, S az ördög nem hatalmasabb, De ékesebb szólásu mint az isten, S ha tettel győzni nem tud, Tud elcsábítani.” Szilveszter belátja, hogy a nép „... még most gyermek ... kit el lehet könnyen holondítani.” „Nincs mit csodálni, ősidőktől óta Azon valának papok és királyok, É földi istenek, Hogy vakságban tartsák a népet, Mert ők uralkodni akarnak. S uralkodni csak vakokon lehet.” E nép azonban, „Majd meg fog érni, férfi lesz belőle, S éppen, mert gyermek, gyámolítni kell.” * Petőfi jót ismeri az ellenséget, melv miniden szabadságvágyat a nép torkára akar forrasztani. Lerántja hát a leplet a fekete reakció álszentjei- ről, akik* bár „lilioinszűz“ lelkületet mimel.nék, fori'ó, liliomotsorvasztó szevedélyeknelk hódolnak. Hadid lássa a nép, hogy érdemes-e azokat követni, akik lelki ismere tfurda Lás nélkül betörnek a házasság szentélyébe, lehet-e azoknak hinni, akik éppen .erkölcsi kétúaikisá'guk miatt csak megvetést érdemelnek. Petőfi ..I^ei.vndá iáü- ban földrészé litt isién sem gonoolko- dik másként. Meghallgatja az ifjú ember panaszát: „Hej, jő atyám, de nagy az én bajom! Kapaszkodjék csak föl az ablakon. S ki. ott a pap ágyában látni fog, A menyecskének férje én vagyok. Az úr nagy halkkal főikapaszkodott, S nagy tstenteienséget láthatott: Mert amint aztán ieereszkedék Igen furcsán esóváiá meg fejét. Ily szavakban törvén ki sóhaja: . Bíz e, fiam, kuruc história! Segítenék rajta édes-örömest: De már késő, mert minden megesett. Az úr a bűnös papot a pokolra kár. hoztatja s megjegyzi: Bár eddig is már a pokol fele. Sőt több felénéi. pappal van tele.” ' * A haza szvmefénvét, a .magyarság jövőjét, az ifjúságot is óva inti a klerikális reakcióid:. Ezért mondta tollba s írta alá a papok vezette gyüíde if jajnak szánt verset, e halálosan komoly figyelmeztetést, melyben joggal szemükre veti, hogy elpártoltak a j haza zászlójától, mert a fekete reakció hasaáruCóitooz szegődtek ei- óva inti őket: „Higgyétek el, hogy rókafészek az. Hová beléptetek, Ha rá más bizonyság nem volna I«: Elég az, hogy papáik tanyáznak köztelek.” „Pap és ravaszság, pap és árulás, Pap és minden rossz — egy! Ott a gonoszság, ott van a pokol, A kárhozet, hová Ily férflsz-oknya megy.” Mint öltözetjök, lelkök oly sötét, ók éjszukának gyermeki, Azért látjátok őket mindenütt A szabadság, e napfény ellen küzdent.” Petőfi korában a fekete reakció Ausztriának, az elnyomó hatalomnak zsoúlo.sserege. A magyar főpapok szie- me Ausztrián csüng, azon a birodaJ- inon, amely „a szabadság kálváriája.“ A papi fejedelmek Ausztriának szolgálnak, ahelyett, hogy Petőfivel a szemébe vágnák: „Elraboltátok a népek jogát, És elloptátok kincseit, Ti bíboros haramják, Ti koronázott tolvajok!“ A költő e sorokat 1848 májusában irta. amikor a Habsburg birodalom sorsa megpecsétel Inek látszott Több. óiint száz esztendő zajlott le közben. Sok minden megváltozott azóta, csak a papok, a klerikális reakció nem. Ausztriát elérte megérdemelt végzete. Nyomába új ..istenség“ Clépett: a >le- vitézlett Ausztriát az angoószáz imperialista hatalmiak váltották fel. Papi körökben ez nőm sok vizet zavart: a papi fejedelmek rég bevált módszer szerint a dolgozó jjép ellen fordultak és a Vatikán utasítására' a kizsákmányoló monopolt őke hatalmasainak oltalmát keresték. Hám, Scitovszky és cinkosai nyomába Mind'szenithy, Grősz és a többiek léptek. * Mi Petőfi szavára hallgatunk, s míg a szocializmust építjük hazánkban, a többi árulóval együtt a fekete reakciót is ártalmatlanná tesszük. Wimmer Imre egyetemi könyvtáros. A tuberculosis elleni küzdelem útjai Hazánkban a kormányzat hatalmas erőfeszítéseket te<tt a tuberculosis (gümőkór) elleni küzdelem terén. A küzdelem máris nagy eredményeket mutat fel: a halálozás 15 év előtti, évi 14 ezerről felére, 7 ezerre csökkent és igen nagy mértékben csökkent a megbetegedések száma js. A tbc elleni küzdelem eszközei,^ melyekkel a nagy eredményeket elérte a kormányzat: az életszínvonal emelése a felvilágosító propaganda munka, a megbetegedéstől védő BCG oltások, a kórházi ágyak számának nagymérvű emelése, az oréosí kezelés javulása, új hatásos gyógyszerek, s végül a szűrővizsgálatok, A szűrővizsgálatok alatt értjük a széles nóprétegek átvizsgálását, a gyermekeknél (0-3 éves'korig) bőr- próbával 3 évtől felfelé pedig Tömgen vizsgálattal. A röntgen szűiővizsgálat iftt úton történhet: 1. Átvilágítással. mikor az orvos minden egyént személyesen átvilágít: 2. Ernyőkép fotografálás-' sál Ez utóbbinál az átvilágító ernyőn megjelenő röntgenképet kicsiny filmre ’-efotografálják. Az orvos azután a filmeket vizsgálja át. Kormányzatunk ezévban egy ilyen gépet megyénkben is üzembo állít, mely a megye helyiségeibe kiszállva naponta 200—300 embert fotografál le. . . Ezúton évenként kb a megyében 100 ezer embert tudunk átvilágítani és az esetleges fbc-s betegségeket idejében felismerni. Ezen hatalmas és nagyjelentőségű egészségügyi munka bevezetőjeként az egészségügyi kormányzat városunk egy részletét jelölte ki, ahol hétfőn, 19-én megindulnak a szűrővizsgálatok. Ez a terület az Ady Endre-utca. Irányi Dá- niol-tér, Nagy Lajos utca. Beloiannisz. utca által határolt városrész. A •ízűrövizsgá'latok a tüdőgondozóban történnek (Munkácsy M. u. 19.) Mindenki behívót (értesítőt) kap és gondoskodás történt, hogy mindenkit ■gy »rsan, időveszteség nélkül vizsgáljanak meg. (A vizsgálatok ideje ,dél. előtt 9—11-ig és délután 5—7-ig) A gyermekek (0—3 évig) bőrpróba vizsgálata Kilién-ulcai egészségügyi tanácsadóban történik hétfő, kedd, péntek délután 4 órakor. Tegyünk tehát pontosan eleget a felhívásnak, mert ezzel nemcsak saját magunkat nyugtatjuk meg nem csak társaink egészségét védjük, hanem az egész közegészségügyet támogatjuk gyógyító, megelőzd munkájában. 1953 JANUAR n — i. A „VIHAR" CÍMŰ ÚI SZÍNES MAGYAR FILM — KÉPEKBEN ' Beszélgetés Molnár a „Vihar" című film egyik főszereplőjével Filmszínházaink- műsorár-, keirülft legújabb számos magyar filmünk, a „VIHAR”. Molnár Tibor, a fiatal szi- nészgenenáció' lehetséges tagja alakít, ja a fűmben Göndöcs Gyula pártititfcár szerepét. A feJszaihadulás óta »ok új magyar Rímben és azánctarabba» ismertük és szerettük meg Molnár Tibort. — Mindig vonzódtam a mezőgaz dasági témájú Hímekhez, színdarabokhoz. Hisz magam Is vidéki vagyok Ismerem a parasztság problémáit, mert valamikor, nem is olyan régen — állatorvosnak készültem. — mond* ja Molnár Tibor. — Művészeti életünk régi hibáját küszöböltük ki Göndöcs Gyula párititkár meglormálásában. Eddig hiba nélkül mutattuk be darabjainkbam párttitkárainkat pedig az életben minden embernek kisebb-nagyobb hibája van. Göndöcs Gyula a Vörös Hajnal termelőszövetkezet pártvczctöje. A fiatal titkár elhanyagolja munkáját, nem veszi észre, hogy a szövetkezet vezetője, Pömeczi, a kulúkok kénye-kedvére vezeti a gazdaságot. A Wm első képeiben a párttitkár részeg. Nehezen vlseM tí a személyéti esett sérelmet, hogy mennyasszony át tánoközben esúlosan elveszik mellőle. a természeti vihar, mely elzárja a csatornákat és elönti a búzaföldeket, háttérbe szorítja Göndöcs személyes baját és a párttitkár élére átl a szövetkezet tagságának. A Ifimet Pilisborosjenén forgattuk. A felvételek szünetében jártasé a határt, beszéltem termelőszövetkezeti tagokkal, párt funkcionárius okkal- Kerestem hősömet A * pilisborosjenői szövetkezet vezetője érdekes esetei mesélt. Az i^én aratáskor náluk is felvetődött a filmbeli szalonna história, de a szövetkezet vezetői megoldották a problémát. — A „VIHAR'’ cimú film igen jelentős és hasznos. Most, hogy megismertem szövetkezeti parasztságunk életét látom, hogy nagy szükség van a Hímre, Sok Göndöcs dolgozik ágy, hogy nem veszi észre az ellenséget, sok Pörneczj van, akt gátolja a szövetkezet fejlődését. Ezért szűk- séges, hogy olyan filmst mutassunk be, mely telrázza szövetkezeti tagságunkat, leleplezi az ellenség aknamunkáját. — Hogy szerepem valódinak hat, nagyban köszönh&em szlnésztársa- im segítségének. Bihary, Bánhidy, Szemethy Endre, de a többi színész is jól ismerték a parasztság életéi, problémáit, f így nem volt nehéz beleilleszkednem z film levegőjébe. Szeretném, ha Göndöcs Gyufa sokezer falusi pártfunkefonáriusnak, szövetkezeti tagnak leinyitná a szemét, s lobban, lellcüsnuuttesebbeá dolgoznának, mint eddig."
