Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-17 / 14. szám

twss JA NT’AB n i» i1 p t, 6 9 A bírálat nyoméban A 73/1 Építőipari Vállalat pártszervezete és igazgatása vonja felelősségre a porcelángyári építkezésen elkövetett hibák dédelgetőit, a nép pénzének pocsékolóit KA tevéiét kapott a* elmúlt na­pokban szerkesztőségünk a 78/1. Építőipari Vállalattól. Az egyik leve­let Balatonyi János el v társ, a válla­lat munkaügyi csoportvezetője Varga György, a tröszt munkaügyi osztá'1;--' vezetője, a másikat pedig Bujbáczi István, a porcelángyári építkezés gép «söpört vezetője küldte a ,,Dunántúli Napló“ bírálata nyomán. Érdemes ez­zel a két levéllel külön foglalkozni * tanulság kedvéért. A felelősségrevonás helyett szépitgetik a hibákat A ,,Dunántúli Napló“ egy szerkesz- *óségi cikke megbírálta a poreelán- gyári építkezés gépcsoportjának mun­káját, Megírta, hogy amíg a dolgozók .zöme becsületesen harcol a terv tel­jesítéséért, családja jólétének eme­léséért, addig vannak egyesek az építkezésen, mint Tiszai Mária és Hartmann Teréz gépkezelők is, akik Jogtalanul le nem dolgozott ,,munka­időre" vesznek fel bért. A ciíkkbcn felhívtuk a 78/1 Építőipari Tröszt és a* Építőipari Vállalat munkaügyi osztályának figyelmét a • hiányossá Kokra, e kértük: sürgősen vizsgálják meg az építkezésnél található visszás­ságokat és hozzanak komoly intézke- •fest az ügyben. A bíráló cikkre Balatonyi János Varga György elvtársak a hibákat ellcenve, lekicsinyítve, felelőtlenül válaszoltak. „Vizsgálatuk során ahe. lyeit, hogy felelősségre vonták volna * munkafegyelmet sértő gépkezelő- *81, boncolgatni kezdték a cikkben megiillapitott tényeket s megpróbál­lak felelősöket keresni a meglévő hibákhoz. ,,A DISZ-szervezet rossz munkát végez". „hibát követett el a vállalat üzemi bizottsága.". „nem fog- mlkozott a vállalat gépészeti cso­portja sem kellően velük", ,,rossz munkát végez a gépcsoport vezetösé. ír", ilyen és más hasonló megállapí­tok nyüzsögnek a levélben anélkül, “°gy megírták volna: mennyiben fe­lelős mindezekért <i hibákért a válla, mi. illetve. a tröszt munkaügyi cső- Varija és hogyan javítják ki a meg. hibákat, milyen intézkedéseket ‘ültek arra nézve, hogy a jövőben ne fordulhasson eiő a gépcsoporton be- ™1 munkaidő-poosékolás és ne vegye-, *ek fel jogtalanul bért. Vájjon segí-* ‘®tt-e Balatonyi és Varga elvtársak levele kijavítani az építkezésen lévő hibákat és hiányosságokat? A munka­ügyi csoport vezető; vájjon eleget tettek-e' a párt, az állam iránti köte­lezettségüknek; amikor megalkuvó módon elkenték a hibákat? Nem! Sőt további tápot adtak a hibák elburján­zására. Ezek után nem csodálkozhatunk azon. hogy Bujibáczi István, porcelán­gyári géposoportvezető a szerkesztő­ségnek küldött levelében igv kezelt dicsérni, $ szép színekbe felöltöztetni a gépcsoport munkáját s mcapróbál­kozott félrevezetni a pártsajtót. ..Megváltozott a helyzet a porcelán­gyári építkezés gépcsoportjánál!“ — írja Bujbáczi István hangzatos cím­mel, majd felsorolja, hogy a gépek állási idejét csökkentették é% a gép csoport tagjai — ha a gépi munkára nincs szükség — szívesen segítenek már brigádoknál segédmunkák vég­zésénél is. Ezzel is bizonyítja, hogy elfogadták az újság bírálatát. ..Fegyelem terén is javult a hely­zet — írja másutt. — Tiszai Mária gépkezelő is igyekszik bebizonyítani, hogy a termelés meggyorsítása az 8 megtisztelő kötelessége is. Munkájá­val be akarja bizonyítani, hogy ania helytelen viselkedését ő is elítéli. Jobb munkával, a munkaidő teljes kihasználásával és a fegyelem meg­szilárdításával akar apja viselkedé­sére válaszolni. Hartmarm Teréz sem marad el mögötte, igyekszik, hogy ne jogtalanul, hanem becsületes mun Ráért vegye fel a bérét. Ez a fejlődés helyes és jóirányú“. Emeltedéit a jogtalanul felvett bér Nézzük sorra a Bujbáczi István .it­tál irlakat. Valóban voltak a gép­csoport tagjai között, ,akik fezíveyn fogadták a pártsajtó bírálatát, de Tiszai Mária még a cikk megjelenése után is minősíthetetlen hangon be­szélt a pártsajtóról és az építkezés vezetőiről. Bujbáczi István pedig ezi nevezi ,,jóirányú fejlődésnek“, terms’és ..elősegítését“ pedig abban látja Ti­szai Máiránál és Hartmann Térésnél, hogy azok 4'S, illetve. 29. százalékos teljesítményt „értek e!‘‘ a legutóbbi dekádban, A „munkaidő teljes ki­használását“ pedig arra érti, hogy a gépkezelők naponta 3—3 és fél órán át négy-öt vödör szenet szállítanak egyik munkahelyről a másikra. Köz­ben pedig még több fizetést kapnak, mint amikor a cikk íródott: a Buj­báczi István (Utal igazolt órák el­számolása alapján körülbelül 110— 120 forinttal emelkedett a gépcsoport tagjainak egyenkénti keresete. Mindezek a tények miit igazolnak? Azt, hogy a, 73/1 Építőipari Vállalat vezetői, de elsősorban Balatonyi Já­nos és Va«ga György elvtársak, sem­mibe sem vették a pártsajtó bírálatit, semmit sem. tettek a hibák kijavítása érdekében. Ezekután nem csoda, hogy Bujbáczi István félre akarta vezetni a dolgozó népet, ahelyett, hogy őszintén megírta volna: még mind'» fennállanak ugyanazok a hibák, amelyeket a ./Dunántúli Napló“ cik­kében felvetett, és segítséget kérne kijavításukhoz. Intézkedjen a vállalat igazgatója Olyan módon,- ahogy Varga, Ba!a.- tonyi és Bujbáczi elvtársak .hozzá­láttak“ a hibák kijavításához, pern lehet eredményt elérni, legfeljebb csak azt. hogy a hibák és hiányossá­gok tovább halmozódnak ós még sú­lyosabbá válnak. Ezt pedig megkell akadályozni, mégpedig úgy. hogy a 73/1 Építőipari Vállalat pártszerveze­te nyújtson ebben segítséget, s biz- tosítsa, hogy a porcelángyári épít­kezésen megszűnjenek a gépcsoport munkájában a hibák, s megszűntön végre az a ..gyakorlat“ is, amely sze­rint a gépcsoport egyes tagjai jóg- ia:po bért fizettetnek ki maguknak. Bujbáczi István jóváhagyásával! A hibák déde’getőit, Balatonyi Jánost, Varga Györgyöt éa Bujbáczi Istvánt pedig vonja keményen fele­lősségre a pártszervezet, a vállalat igazgatója, mert tűrhetetlen, hogy egyesek hanyagságból, opportuniz­musból a sárba dobálják a nép pén Hozzászólás a „Dunán'úli Napló" december 11-í cikkéhez — a meddőség elleni küzdelemről A „Dunántúli Napló” december 11-i számában cikk jelent meg a meddő­ség elleni küzdelemről. E cikkre vá­laszolnak a bogádmindszenti állami gazdaság állattenyésztői. A követke­zőket írják: Az újságból értesültünk arról, hogy milyen nagy küzdelmet kell íoly’atnonk 3 meddőség ellen, hogy állatállományunkat megment­sük a fertőző betegségektől. Igen je­lentős mennyiségű állatállománnyal rendelkezi- gazdaságunk. Közei 4 ezer az állat létszám. Ez azt jelenti, hogy nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a fertőző betegség fel ne üsse a fejét. Ezt úgy tudtuk megelőzni, hogy az állattenyésztéshez olyan dolgozókat osztottunk be, akik arra alkalmasak és szeretik az állatokat. Ezt úgy tud­tuk megoldani, hogy munka közben figyeltük meg a dolgozók munkáját. Ennek eredménye, hogy az állatte­nyésztésben dolgozó nők és férfiak lelkiismeretesen gondozzák az álla­tokat. A szakszerű állatgondozáshoz, ápo­lásihoz hozzájárult az is, hogy minden állattenyésztőt szakmai oktatásban részesítettünk. Az oktatáson elsajá- tították a fejlett zootechnika mód­szereit az egyedi takarmányozást, tisztántartást és a rendszeres istálló és állat fertőtlenítést. Az oktatáson megtanulták a dolgozók a különböző fertőző betegségieknek jeleit, ami még a lappangási időszakban mutat­kozik az állaton. Ilyenkor a gondo­zók azonnal szólnak a brigádvezetők­nek és a keze'ő állatorvosnak. El­mondják az állat viselkedését, Így jóval könnyebb a betegség megálla­pítása A meddőség megelőzését nagyban elősegíti az is, hogy már a tenyész­tésre kiválogatott egyedekre nagy gondot fordítunk. Tenyésztésre csak olyan egyedieket állítunk be, ame. lyik jól fejlett és egészséges. A jó kiválasztást elősegíti az is. hogy megfigyeljük az anyát és az apát hogy miilyen termelő képessége van és' nem szenvedett-e valamilyen fer­tőző betegségben. Ebben a munká­ban kiválóan végzi a feladatát Var­ga János állattenyésztő, aki ponto­san tudja, hogy melyik egyed mi­lyen anyától származik. Pontos nyil­ván tertá-st vezet a vembességröl. be­tegségekről. Ugyancsak íól do'goz.k a sertéstenyésztésben Nagy Latos sertésgondozó, aki nagy figyelmet fordít az ólak tisztántartására. Hegy gondot fordítunk * a rendszeres fertőtlenítésre, amit úgy alkalmazunk, hogy három hónapon­ként meszeljük az istállókat és az ólakat. Az anyaállatokat el’, és után közvetlen neomaguolos oldattal mos. suk le, hogy fertőzés esetén ne ter­jedjen a betegség a másip állatra. Ezeknek a rendszabályoknak a be­tartása azt eredményezte, hogy gaz­daságunkban az elhullást a legmini­málisabbra tudtuk csökkenteni. Az állattenyésztési dolgozók állandó szakmai képzése elősegítette, .hogy 1952. évi ájjattenyészitésí tervünket sértésiből 105. szarvasmarhából 180 százalékra teljesítettük. Schubert György vezető állattenyésztő. Szakái Erzsébet személyzeti vezető Bízó János állattenyésztési brigád vezet* Az SZVIT November ? kultúrotthon ónak elmúlt negyedévi mérlege hoz nem méltóan viselkedjenek. A vállalat igazgatója. Szeged; elvtárs vizsgálja meg, miért kaphattak el nem végzett munka után pénzt a gép­kezelők és helyes lenne, ha úgy in­tézkedne, hogy a jogtalanul felvett összeg visszakerülne az állam kasszá- jába. Harkányi Márta ------------------------------­Mit valósítottak meg vállalásukból a görcsönyi Augusztus 20 tszcs tagjai ? jr / A görcsönyi Augusztus 20 tecs ^°l(goaói december 23-án az állatál- tomániy zavartalan átteleltetéséért ^tisényfelhívássai forduftak a pécsi Jtfái és megyénk minden termelő­szövetkezetéhez, melyben vállaláso­dat tettek a tekarmánykészlot biz­tosítására. Mit teljesítettek vállaiá- •hlkból, mennyiben tettek eleget * flott szavuknak a görcsönyiek. Elsőnek arra tettek ígéretet, ttegy silózási tervüket 110 százalék- r® teljesítik. ígéretüket valórayáltot. *ék. mert 600 köbméter volt a siló- *ási tervük és 800 köbméter si'óta- i-arniányt készítettek. De még ennél •^h állnak meg. A takarmányozási brigád amelyet vállalásuk téJjesííé- érdekében szerveztek meg, még hrindig hordja a takarmányt a mező. ^1. Összeszedik a kukoricaszárat. repcét és ezt szalmával, 'takarmány- káposztával é# törköllyel keverve le- •Húzzák. Eddig tíz kocsi repcét, 20 kocsi kukoricaszárat és több. mint kocsi törkölyt silóztak. Ezenk4- 1r® a sertések részére \nyolc mázsa ’ftekkot is gyűjtöttek. Vállalásukat öt 'f'ézsa makk gyűjtésére tették. A fő«kiköt ledarálva etetik a sertések­kel. Vállalták azt is. hogy a sertések őszére 30 köbméter speciál silótakar- ®tányt készítenek és addig legeltetik *7- állatokat amí<j az időjárás meg- *ngedi A speciál s 1! ó tak armá nybóI ®ddlg 50 köbmétert készítettek. Eb- van takarmánykáposzta, repce, foiköly, árpaszalma és hajdina- *2alma. ös a vállalás még rteii vált min- dolgozó szívügyév*n<-m harcol- még eléggé a vállalás teljesíté­séért. ■ ‘Vállalták például azt. hogy 50 joázsa szalmát feltárnak és úgy ete- az 50 mázsa lucernaszénát pe- ledarálják a sertések részére és ezzel jelentős mennyiségű abrakta­karmányt takarítanak meg. Ez igen helyes lenne, de még el sem kezd­ték a vállalás teljesítését. A szalmát azért nem tárták fel, mert „nem volt hozzávaló hordó és más egyeb”. n darálást azért nem. mert ..nem biz­tosítottak a darálóhoz szíjai”. A görcsönyi tsz dolgozóinak felhí­vása igen komoly felelősség, az egész megye termelőszövetkezeteímk szól. De ha ők. a görcsönyiek csak részleteiben teljesítik a vállalást, könnyen lemaradhatnak. “ Az lett volna a helyes, ha a vállalás- megté- tele után azonnal beszerezték volna azokat az eszközöket, amelyak szük­ségesei,' a vállalás teljesítéséhez. A hiányosságok oka, hogy nem ellenőrzik kellően a vállalásokat. Mohai János elvtárs például arról be­szél. hogv ő ellenőrzi a vállalást mennyiben hajtják végre, hogyan ta­karékoskodnak De milyen lehet az az ellenőrzés, ha például még azt sem tudja Moha; elvtárs, mennyi korpát, zabdarát és makkdarát kell adni a -sertéseiknek egy-egy etetés­hez. így annyit adhat ki a raktáros, amennyit akar! A vállalás felfestésének minden lehetősége megvan a görcsönyi ter­melőszövetkezetben. Csak többet, kall fog a’kozni a vállalás jelentőségének ismertetésével komolyabban keli el­lenőrizni annak teljesítését! Rert>enrÖder János készül a tavaszt munkádra Uergenrődcr János 10 holdas dolgozó parasz­tot mindenki úgy isme­ri Sárok községben, mint becsületes, hazá­ját szerető jó gazdát. Gazdatársm felkeresik, hogy tanácsot kérjenek tőle a mezőgazdasági munkákról. Ennek oka van, mert Uergenrődcr elvtárs mintagazdasá­got vezet a 10 hold földjén. A fagy és az aszálykár ellenére az elmúlt évben is szép eredményeket ért el. Be­adását túlteljesttelte. Jó gazdálkodását bi­zonyítja az is, hogy a három hold búzaföldről 31 mázsát, 1200 négy­szögöl földről 14 mázsa árpát, 700 négyszögöl tőidről nyolc mázsa zu- bot, egy és fél hold kukoricaföldről pedig 20 mázsa csöveskukori. cát takarított be. Szép terméseredményét an­nak köszönheti, hogy az őszieket október ele- 'jen, a tavaszi növénye­ket március végén, áp- rilis elején elveti, üe nagy gondot fordít az őszi mélyszántásra is. Udvarában minden katonás rendben sora­kozik. A gazdasági szerszámok a fészerben rendben lezsírozva vár. ják, hogy használóiba kerüljenek a tavaszi munkák során. A javí­tási műn kákái már ősz­szel elvégezte, hogy a tavaszi munka kezdetén ne legyen vele gond baj. v Hergenrödtr János minden évben nemesí­tett vetőmagot vetett úgy az ősziekből, mini a tavasziakból. A tava­szi vetésekre már elő­készítette a kukoricát és a napraforgót. A kru koriját már a töréskor kiválogatták, hogy rne­HBHVHbL ___ IlM.Napról-napra közismertebbé válik’ zé t, melengessék a hibáikat, párttagok- ! kultúrothonunk Pécs város dolgozói előtt. Hatalmas tömeg látogatja a ku’itúrotthonban rendezett előadáso­kat. kiállításokat, tanfolyamokat és szakköröket. 1952. negyedik negyed­évében 97.243 dolgozó szórakozott kultúrótlhónunkban és vette igényb0 pártunk, körményz&tunik ajándékát, a szocialista kultúra sokoldalú szóra­koztató, nevelő és pihenést biztosító előadásait, könyveit sporteszközeit. A negyedév alatt 16 műsoros tánc- estólyt rendeztünk üzemi kruKúrcso- portok bevonásával, A műsorokkal a termelésben élenjárókat köszöntöt­tük, serkentve őket magasabb ered­mények elérésére. Szilveszterkor pe„ dig a termelés hőseinek tiszteletére zártkörű estet rendeztünk, ahol a legjobb bányászok, épitők és vas­munkások voltak jelen: Harminc politikai, szakmai, iro­dalmi és természettudományos elő­adást tartottunk dolgozóink nagy ér­deklődése mellett. Az előadások Iá- to Katóinak szám., egy-egy előadás alkalmával körülbelül 250 fő volt. A legnagyobb érdeklődés az irodalmi előadások iránt bontakozott ki me­lyeket mind esetiben a Pécsi, író­szövetséggé! közösen rendeztünk. Négy kiállítás adott segítséget dol­gozóinknak további munkájuk fej­lesztéséhez és a békeharc elmélyíté­séhez. A kiállításokat az üzemekkel közösen rendeztük. Kultúrotthonunkban hat szakkör­tanfolyam eredményesen működött: mű^aaiki rajztan.folyam 30 fővel, báb­tanfolyam - 40 tővel, néptánc-oktatói tanfolyam 30 fővel, irodalmi 'tanfo­lyam. a Pécsi Irószőyztség József kttiúa iskolája, melyen átlagosan 35 fő vett részt, képzőművészeti rajz- iskola 20 fővel fotótanfolyam 36 fő- vei. Eqv yazdaasszonykörben pedig 70 MNDSZ-asszony végezte munká­ját. A kultúrotthon könyvtárát dolgo­zóink és ifjúságunk nagy érdeklődés­sel veszi körül, 4000 kötetes könyvtá­runknak 900 olvasója van Sportter­münk átlagos napi látogatója 250 fő. A kultúrotthon hangoshíradója rendszeresen közölte a kultúrotthon mindenkori. programmját és az üze­lyiJ; alkalmas vetésre, és nagyon ügyeltek ar­ra. hogy a vetőkukori­ca közé fehár árulás ne kerüljön, mert az "■cm hoz olyan bő ter­mést, mint a pirosé su­tás. A téli hónapokat is munkával tölti el Her- yenröder elvtárs. Ilyen­kor javítja az istállót, az ólakat, seprőt kői és kosárfonással foglala­toskodik. Szorgalmas munkájá­val érdemelte ki, hány dolgozó társai, tanács- elnökhelyettesnek vá­lasztották. Sárokon so­kan követik példáját, sok háznál készülnek n tavaszi munkákra. Ki a szerszámokat, ki az istállókat, ólakat javít­ja. Szoruiihv'isnn fog- '"Tr'oskodnok az álta­tok körül — készülne]c a sárnkink a tavaszi munkákra. mekből beérkező termelési eredmé­nyeket, tgv a széle» nyilvánosság előtt ismertté váltak azok a dolgo­zók, akik szorgalmas mutikújukkaá elősegítették az 1952-es évi terv mi­előbbi teljesítését. Meg kell még erralltonűnk ' azt, hogy kuitúrotthoimnk 14 hónapos fennállása alatt, 1952. április óta ön­ellátó és 200 ezer forint kiadással szemben 216 ezer forint bevétellel zárta az 1952-es évet. Az elmúlt negyedév hiányosságai: A kultúrotthon vezetői* Inkább a mennyiségi eredmények elérésére tö­rekedtek és ez a minőségi munkát nagyban rontotta. Nem minden eset­ben kapcsolódtak a megrendezett előadások a soronkövetkező tervidő­szakok feladataihoz és így inkább a könnyebb, ötletszerű munka jellemez­te kü.túrotthonunk munkáját. Külö. nősen az oktatás terén mutatkoztak ezek a hiányosságok, mivel a kultúr, otthonnak fennállása óta egyáltalán nem volt tömegoktatási felelőse, így a meglévő státus betöltetlenül áll. Gyenge volt a kapcsolata a kul bír­ót th orrnak a tömegszervezetekkel és itt elsősorban a DISZ-srzel, ami az irányítás hiányának a következmé­nye. Nem kielégítő a kapcsolat a meglévő szakszervewt! megyei tui- (úrotthonokkal és így egymás tapasz­talatait rendszeresen alkalmazni és átvenni nem tudjuk. Bár 1952 no­vember 15—16-án a győri kultúrott- honban rendezett kultúrotthon veze. tőségi értekezlet sok jó szempontot adott, annak jegyzőkönyvét még mindig nem kaptuk kézhez, ami pe­dig a győri kultúrotthon hibájának róható fel. Szem előtt tartva „ hibákat és hiá­nyosságokat. az 1953-as év első ne­gyedéves tervé: az elmúlt negyed­év hiányosságainak kiküszöbölésével fogjuk továbbfejleszteni, hogy a szó. cialista kultúrának ne csak hirdetői, hanem irányítói és alkotói ts le­gyünk. We.sztl László November 7 kultúrotthon művészeti vezetője. * Weszt! László elvtárs cikkének nem miniden részével ért egyet a szerkesz­tőség. A cikkel kapcsolatos észrevé­teleinket a lap január 20-i, keddi szá­mában közöljük. Könyv a dolgozó parasztok szolgálatára Most jeleut meg az Állattenyésztési enciklopédia elinti könyv, amely bő­ven foglalkozik az általános állatte­nyésztés, takarmányozás, állategész­ségügy. a lótenyésztés, a tejgazda­ság. juh és baromfitenvészté« kérdé seive'. A képekkel gazdagon díszített 248 oldalas könyv ára 10.— forint. • Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló Minisztertanáctü Határozat végrehajtása szempontjából sertéste­nyésztésünk terén a gyorshíslalá* korszerűsítésének van a legnagyobb jelentősége. A régi abrakhizlalás he­lyett olcsóbb zöld és vizenyős takar­mányokkal kell az expresshizlalási eredményt elérni. Erről szól a Kor­szerű hizlalás c. Bizet, melyet egyet­len brigádvezető és sertésgondozé sem nőikiiVizit“* — tel oldalas fű^eí ára 4— Ft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom