Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

DUNÁNTÚLI ViLÁO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!] A MAI SZAMBÁN: A sztálini Tála'zitúkerületben a villaniosbereiulszéseU gyárának dolgozói nagy lelkesedéssel 3. V. Sztálin elv- társat .(elülték küldöttüknek a moszkvai területi szov­jetbe (2. o.) — A kolhozvezetés módszere (2. o. — A politikai munka setíftségével javítsák meg a tag- és tag­jelöltfelvételt a Stipianu Gépgyárban (;t. o.l — I'ordil- srnak nagyobb gondot tanácsúink a begyűjtés helyes megszervezésére {3. o.) — A dolgozó parasztok kétféle élete (4. o.) X. ÉVFOLYAM, 13, SZÁM AKA 5Q FILI.LIt _______________________________PFXTLK. 11>53 JANUÁR Ut A pártellenorzés elmélyítésével az első negyedévi terv teljesítéséért éhéves terveink hatalmas feladatai >2 összes pártszervezetektől megkí­vánják hogy állandóan emeljék a jazdaság irányításának színvonalat, tovább fokozzák a pártszervezésj és po.itikai műinkét, vagyis megjavítsák a pártellenőrzést, Sztálin elvtárs azt tanítja: ,,A gazdasági sikerek, azok tartóssága, és mararlandósága telje. Ben o pártszervezeti és pártpolitikai munka sikereitől függnek.“ A politi­ka! és gazdasági munka helyes ösz- K2ekapcsolása öléves tervünk telje- BÍlé- ének- záloga „Aki gyakorlati munkánkban el akarja választani a gazdaságot a po. ‘tikától, aki a gazdasági munkát a Politikai munka csökkentése árán akarja fokozni, vagy fordítva, a po. “"kai munkát a gazdasági munka árán — az feltétlenül zsákutcába ke. ríil — mondotta Sztálin elvtárs. — £ kell sajátítani a gazdasági szervek bolsevik vezetésének módszerét. ez f>edig abban áll, hogy rendszeresen *pgiljük ezeket a szerveket, rendsze- resen erősítjük őket és nem e szer- megkerülésével, hanem rajtuk keresztül vezetjük a gazdaságot Uzsmi pártszervezeteink legfonto- *^}>b feladata, az üzemi pártmuraka £e'-.ia tehát az, hogy minden rendel­kezésre áLíó eszközzel eiőmozdilsák ?z 1553-as tervév első negyedévi elö- “anyzatának teljesítését. Pártszervezeteink munkája azon- e*®k ügy lehet sikeres, csak úgy • "nyithatják vezethet ív helyesen ^^tivájukat, csak úgy vállalhat- £{* teljes fe^e!é6«éget az üzem műn­Jeart. ha minden a termeléssel PAPiCiSOlat°9 ügyben tájékozottak. — Ju-titkárairak általában szoros kap- . °'^*°t tartanak fenn vállalatuk ve- n^vel; Legtöbb helyen ma már ’ ® bégednek meg azzal, hogy * ‘gazgató elvtáreat havonta egy- -er beszámoltatják, hanem mint pél- . a Sopianába.n. a Bőrgyár IV. ..tervezetében naponta megvitat. a felmerült nehézségeket, Kó­rusom mondhatjuk azonban, hogy ■'bden rendben van ezen a téren, p’JCSl elvtárs alapszervi párttitkár a jy.^^ángyárban csak akkor beszél a Vlf74?fi vezetővel, ha az felkeresi amdyen problémával. Széchenyi. s_,n *s megelégednek a havi egy- horj1 beszámoltatással Nem vitás, sze ezp'cben az üzemekben a párt. ni,íveiet ner.i adhatja meg a maxi- hez*S seU:í‘-séget a tervek teljesítésé. leai^, ?zem Pártellenőrzésének egyik e teri l^bb, leghatékonyabb és leg- <U*.L«,t,ebb módszere, az üzemi kér- *2k_,nek j termelési és párttaggyülé. a rá- raö- Sopianában *3ken. es pariiaggyuie. kárai. VCÚÓ me9v‘tatása. A termelés ken p . termelési értekezlete, tósár, , .gyűléseken való megvita- honu a]t, J.^^tősége abban rejlik. Pá-tL *h,vja ezekre a kérdésekre a |ek‘i„4rtVeZ,t>t' '‘‘etve a dolgozók kol. ban „.,-a?ak figyelmét, a dolgozók- juk , , ifi a felelősségérzetet a ve]; 1Z,°!.t; .fiadat teljesítéséért. Mldáni vitásukat‘ A Sopiam ___ ik ezletp idel tervismertető érte- latot ,1 Krouman elvtárs öt javas- ValúJ.i ; esy-egv javaslatának meg- *4'aÄ/vi 25~30 ««r forint ban jelent. A Dohánygyár. értéko í„ Géműéi elvtárs újításának zalt , eZ|er forint. A példák szá- űz-mnVK°-datT1^rik fel csupán a pécsi tan „bS1- ami mutatja: ahol nyü. bevorus < 9yár egész kollektíváiénak kát ot-ával vftatják meg a feliadato- ekiivi'4 a “°’g°zók fe'elősségérzete. bő. en‘!a a ‘érv teljesítésében meg- fekozoHnKu6261^ P^rtszervez.eteinkn»k «rra~ hóm? g°nc|ot kell fordítanlok ^-girimeHil-^ 1° ?0z6k minél jobban vétlek te fLt|l!na aikat a 3>’ár ,er- fcaszivVni » * ében- Erre fel kell a tauffSyüléseket is. Nem dalára‘ aí0l?ban át a ló másik ol. aknán töTuwh°gI példáuI Széchenyi Í^Pán ti ,'z h°3Y a taggyűlés kozzák tp™elés> kérdésekkel' fogta’. ,e:adnt Pár.szerveze'elnk vezetőinek töltséka'mh°gY tartalommal érteké-.eZíket at,gvü'ésoket. és a törne ?ket: használják fel ezeke* lés további m-ZQ.^!i4Sára’ 3 terme- uva»bi növelésére. boavPá^e!1en°rzé»nek az a célia y ö^en párt- és kormlnyhS rozato-t teljesítsünk. Világos, hogy ezt nem érhetjük e! csak felülről tör­ténő ellenőrzéssel, bármilyen jó is ennek az ellenőrzésnek a megszer­vezése. Csak altkor tudjuk feltárni a fogyatékosságokat és hibákat és meg­jelölni kiküszöbölésük útját, ha a feLülíről és alulról történő ellenőrzést helyesen társítjuk, ha maga a tömeg ellenőrzi vezetőit. Pártszei vezeteink feladata az, hogy példamutatásra neveljék tag­jaikat, Ezen a téren jelentős ered­ményeket értünk el: Horváth, István (18) Széchemyi-aknai vájár átlagosan 14(>—150, Farkas József (6) ugyancsav Széchenyi-aknai vájár 150—160 szá. zalékr,, teljesít; tervét. Selmeczi La­jos, Körmendi Győző, a Sopianából, Kelemen József, Gyergyákné és Ko- vácsné a Dohánygyárból szintén rendszeresen túlteljesítik tervüket. A helyesen megsaeivezett pártelien őrzés ereje és jelentősége abban rej. lik, hogy a dolgozók aktívájának tá­mogatására és kezdeményezésére tá­maszkodik. Pártszervezeieiniknek ar­ra k:ll törekedniük, hogy párttagja­ink példája minél több dolgozót moz­gósítson az üzem feladatainak meg­oldására, a nehézségek legyőzésére. Ezt lehetővé teszik a pártcsoportok és a népnevelőhálózat tervszerű irá­nyítása. Pártcsoportjaink jelentős része he­lyesen látja el feladatát a termelési tervek teljesítésére, az önköltségesük ksntésre, a fegyelem megszilárdítása, ra való mozgósításban. A Porcelángyár korongosulüheivé­ben az utóbbi időben rohamosan nőtt a selejt. A műszaki vezetők egye­dül tehetetlenül állták e jelenséggel szemben, a párthoz fordultak segít­ségért Fábrí elvtárs pártcsoportbizal- mi összehívta a pártc&oportot. Az ér tekezieten SzabadeMa elv társ műsza­ki vezető is résztvett. A tapasztalt munkások ott a helyszínen bizonyí­tották be, hogy nem objektív no- hézségek hanem figyelmetlenség és kapkodás okozza a selejtet. Mind­járt a megoldás módját is kidolgoz­ták. Az idősebb szakmunkások vál­lalták, hogy állandóan ellenőrzik és tanácsaikkal segítik a fiatalokat. A Bőrgyár karbantartó üzemrészé­ben az elmúlt év Vegén elharapód­zott a ^lógás”. A műszaki vezető itt is a párttitkár elvtárs segítségét kérte. A kommunisták vezetésével két brigádot szerveitek, ezek pontos terv szerint és a munkaidő teljes kihasználásával dolgoztak. Az ered­mény hamarosan a fizetésben is megmutatkozott. Azóta a többiek is kérték, osszák be őket is brigádokba. Fontos eszköz a pártszervezet ke­zében a tervek teljesítésére való mozgósításban — a népnevei őháló­zat. Igen sok pártszervezetben ezt a fegyvert nem használják ki kellő­en, mint például a Porcelángyárban, vagy IstVán-aknán, pedig ahogyan a Sopiana példája is mutatja igém szép eredményeket lehet vele elérni. A Sopiana Gépgyár lakatosműhelyé- nek terve decemberben négy húsoló- gép elkészítését írta elő. Úgy lát­szott sehogysem tudják teljesiteni a tervet. A pártszervezet mozgósította a népnevelőket. Koronics Erdösi. Tóvári és Hoff elvtársik, népneve­lők teljesítették a feladatot, maguk­kal ragadták a többi dolgozót is: a tervet teljesítették. A pártellenőrzésnek szilárdan a őrsegekre kell támaszkodni. Meg kell azonban állapítani, hogy párt­szervezeteink a tömegkapcsolat ér­dekében nem használják ki azokat a ehetőségeket, melyeket a tömegszer­vezetek. elsősorban a DISZ és a szakszervezet nyújtanak. A dolgozók aktivizálására igen jelentős eszköz a munkaverseny, amelynek szerve­zője, irányítója gazdája a szakszer­vezet. Egyes pártszervezeteink veze­tői a szakszervezet munkáját nem ellenőrzik kellően mint például Szé- chenyi-aknán és így az egyik leg. hatásosabb eszköz a tömege^ moz- gósóására kiesik a kezükből. Ugyanez a helyzet több pártszer­vezetünkben a DISZ-szel kapcsolat­ban. A Porcelángyár korongosműbe- Vében a selejtet főleg a fiatalok okozzák. Mucsi e’vtárs azonban egy­általán nem vette igénybe a DISZ ISZOCIALISTA VÁLLALÁSOK ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE Javítsák meg a munka szervezettségét az Istvan-aknai Bitter- és Ney-csapatok tagjai Oerö elvtárs legutóbbi beszámoló­jában ismertette a bányászok fel- adatát az 1953 as évre. Többek kö­zött a szén minőségének megjavítá­sáról Is beszélt: „Meg kell javítani a minőséget is A szén gyenge minősé, ge komolyan zavarja villamosener- gia-'ermelésünkct, amelyben egyéb­ként is komoly rendellenességek van­nak.“ Bittér Ignác-csapetta István-aknán harcol , a tisztán termelésért. Bitter elvtárs fejtése meredek. A telep kő. zépső részén 15 centiméteres pala­beágyazás húzódik. A vájárok nem tudják a kitermelt palát eltávolítani, mert összekeveredek a szénnel. A fejtés alsó részén a telep meredek­sége megszűnt. Itt már két készlet. toló dolgozik. Ezen a két elv társnőn múlik hogy a megengedett négy szá­zalékos palát csökkentik-e vagy sem. Haska és Cseke elvtársnők szór. galmasan válogatják a palát a szén közül Amit az egyik elhagy, azt a másik dobálja félre. Mire a csillé­sekhez kerül a szén, már csak kevés pala van közte. Bánusz János (2) töltőcsiliés is azon igyekszik, hogy a szén között, ami még paln vem, azt kiválogassa. így a megengedett négy százalékos palatartalmat 2.8 százalékkal csökkentették. Helyes, hogy a Bittér-csapatban ügyelnek a minőségi termelésre, *z azonban semmiképpen sem jelenthet elmaradást a terv mennyiségi telje­sítésében. A Bitter-tsapal 75,3 szá- m-'ékr„ teljesíti átlagosan tervét, és 375 csillével adós népgazdaságunk, nak Minden nap beírják hiányos­ságként, hogy nincs ürescsille, ez azonban nem telel meg a valóság­nak. Természetes, ha minden nap 9 és fél 10-kor kezdenek hozzá „ ter­meléshez, nem tudják biztosítani az előirányzott 140 csillét. Bittér elvtárs csapatának megfelelően biztosítva van az anyag, csak jobban ki kell használni a munkaidőt. Ney Ferenc brigádja ugyanazon a fejtést telepen dolgozik — csak más szinten. Ugyanolyan nehézségek merülnek lel munkájukban, mint Bit- teréknél. Ney elvtárs ironimester, azonban nem fektet elegendő gondot a p.sztántcrmelésre. A csillések nem válogatják ki a nagyobb darab pa­lát sem. Ezért történt meg január lé­én, hogy a megtöltött csille tetején tél mázsa pala volt. Mennyi lehet akkor összekeverve a szénnel a csil­lében? Bukovics György felelős töl­tőcsillés azt mondta, hogy 5 csak a ragyobb darabokat dobálta félre. Úgy látszik. Bukovics elvtársnak a nyolc kilós pala „kicsi.“ így azután nem csoda, hogy a megengedett négy százalékos paiatartalom 5.7 száza. lékrn nőtt. a hamutartalom pedig 5.3 százalékra emelkedett. A csapat 107 2 százalékra teljesíti tervét. A két fejtés összehasonlításából azt a tapasztalatot vonhatjuk le, hogy mind a két csapat tervszerütlenül dolgozik. Az egyik csak a minőségi emelésre ügyel, a másik pedig csak a mennyiségi munkát tartja fontos­nak. Gerő efvtárs mondotta: ,.... az át. lagosnál is nagyobb crolel, illésre, tervszerűbb, átgondoltabb, szerve­zettebb, alaposabb munkára van szükségünk a pécs-mecseki meden­cében ..Gerő elvtárs megállapító- na pedig a Bittér és Ney csapatokra is vonatkozik. TeljeMitményiik növelésére és jobb min őségi munkára teltek vállalást a Szigetvári Qpőgyár dolgozói A Szigetvári Cipő. gyárban új eipötípu- sok gyártását kezdték meg 1953-ban. Az új típusok gyártása jelen­leg még sok gondot okoz a gyár dolgozói­nak a szabásnál, üez- szeállításnál és egyéb munkáknál. Az első de­kádban ősökként a terv teljesítés is az elmúlt év utolsó negyedéhez viszonyítva. A gyár dolgozó most újból még akarják gyorsítani a termelést. Ennek érde­kében már igen sokan munkafelajánlásokat tettek. Ifjú S eg esdi József csiszoló az elmúlt ne­gyedévben például löii százalékra teljesítetté előirányzatát. Teljesít- ménye az újév első dó- kádjában 137 százalék­ra ősökként. Most me&- fotrad’a, hogy. felszaba­dulásunk ünnepéig el­éri a H50 százalékos átlagot és 100 százalé­kos minőségi munkát végez. Ha’’er János répi-evikkoló december ben 152 száz a'«'kot tél­iesített, január e'ső dekádjában azonban már csak 130 százalé­kot ért el. Elhatározta, hogy április 4-ig pótol­ja az „elmaradást“, tel­jesítményét 150 száza­lékra növeli és 09 szá-- Zalákban elsőrendű munkát végez. Az ifjúmunkások som akarnak elmaradni az április 4-re indított ver- senymozgalomban. Hor vátb Imre ifjúmunkás felajánlást tett, hogy jelenlegi 102 százalékos teljesítményét április negyedikéig lTO-re fo­kozza és ÍOO százalé­kos minőségi munkát végez. Peilesköi Gizella sztahánovieta ifjúmun­kás 149 százalékról 155-re akarja fokozni teljesítményét, azonkí­vül rendszeresen reszt, vesz szakmai és poli­tikai oktatáson. Berta Rozália is komoly mun kafelaián’ást tett. Meg- fognebá, bogy az első dekádban elért 110 szá­zalékos eredményét 130-ra fokozza és csak elsőrendű minőségű munkát végez. Szigeti Sándor szia­hánovista szabász je­lenleg 131 százalékos teljeőtiménnyel dolgo­zik, de elhatározta, hogy ezt az eredményt az első negyedév végé­re 16(5 százalékra növe­li és csak kiváló mi­nőségű munkát vé«rez. Ezenkívül megfogadta, hogy czidő alatt G0 kvadrát exportbőrt ta­karít meg. Szegő Jó­zsef szabász ‘hasonló vállalást tett: jelenlegi 132 százalékos állag- teljesítményét 140-re fokozza és 35 kvadrát export cipő felsőbőrt takarít meg. A művezetők eem akartak elmaradni a fi­zikai dolgozók mögött a versenvban. Tíácz Ist­ván és Stocker János művezetők megfogad ták, hogv helyes mun­kaszervezéssel, anvag biztosítással elérik: üzemrészük az óv min­den dekád'ában teüe- sitse a tervet, azonkí­vül a belföldi áruná1 98, az exportárukná' 98.5 százalékos átlagos min őseget érnek el. D „Da ly Worker“ a ioMoldai szocialisták jyirnweileoes irodá éról“ London (TASZSZ): Az ázsiai or­szágok jobboldali szocialistáinak ran. guni értekezletén javasolták állandó, úgynevezett „gyarmatéÜenes iroda’’ létesítését A gyarmati problémákat megvitató bizottság határozatot ho­zott erről amely 4 többi között ja­vasolja. hogy az említett iroda lépjen érintkezésbe az afrikai, ázsiai és más felszabadító mozgalmaikkal. A bizottság ülésén olyan határo­zatot is hoztak hogy felhívást intéz­nek az európai „Szocialista Iraté ma­cid nó-éhoZ”, „szilárdan foglaljon ál. ’ást’’ a gyarmati rendszer kérdésé­ben. Az ívgnyevezett európai „Szocialis­ta Intemadoná'óhoz“ Intézett felí­vással kapcsolatban a Daily Worker szemleírója hangoztatja, hogy mind­ezek csak szép szavak, hiszen a jobb­oldali szocialisták köztudomásúan az imperialisták ügvnökei, a béke és a nemzeti felszabadító mozgalom ellen, «égéi A Sopiana Gépgyár dolgozói teljes termelési tervük havi kettő százalékos túlteljefcitesct vállalták (Tudósítónktól:) A Sopiana Gépgyár dolgozói az 1952-es tervév sikeres befejezése uúán újabb felajánlásokat tettek, felszaba­dulásunk évfordulójának megünnep­lésére. Ezeknek a felajánlásoknak teljesítésével akarják megköszönni szabadságunkat, függetlenségünket. Az üzem dolgozói versenyvádalást készítettek. Ebben megfogadták, hogv a teljes termelési tervet kettő. az árutermelési tervet három százalék­kal teljesítik túl havonta. Vállalták továbbá hogy havi export terveiket minden hónap 25-re teljesítik, A minőség megjavítása érdekében azt i« vállalták hogy az öntödei se- 1 fejtet 6.4 százalékról öt százalékra csökkentik, a hldegüzemi selejtet pe- dig 0.5 százalékról 0.45 százalékra szorítják le. Az önköltségcsökkentésben is to- ’ vábbi jó eredményeket akarnak el­érni az üzemben. Ezért megfogadták, hogy az előírt 75 százalékos ön- költségcsökkentési tervet 11.7 száza­lékra teljesítik. Anyagtakarékosság terén is igya. kéznek felülmúlni az eddigi eredmé­nyeket. Vállalták, hogy az I. ne­gyedévben 16.800 forint értéket ta- karilanak meg a Kuznyecov-mozga. lom kiszélesítésével pedig további 3000 forintos megtakarítást akarnak elérni. Kiváló eredményeket ér«ek el január első dekádiában a komlói Anya}«! eszerző Vállalat brigádjai A Komlói Központi Anyagbeszerző Vállalat dolgozói az új esztendőben új lendülettel, frissen láttak munká­hoz. Ezt bizonyítják azok az ered­mények. amelyeket a dolgozók a januári első dekádban elértek. A Kossuth-alznai és az állomási fa­telepen dolgozó brigádok közül Kun József brigádja 201 százalékos ered­ménnyel tartja az elsőségei, meg. előzve Gaál Gyula brigádját, amely 187 százalékos eredménnyel, méltó ellenfele a Kun brigádnak. Ezen a fatelepen dolgozik Sclrmidt Ferenc brigádja is, amely 166 százalékot eredményt ért el, Klics József bri­gádja 162 százalékos teljesítményé­vel megközelítette a versenyben a Schmidt brigádot Eredményük azért is becsülendő, meri ők a minőségi munkára fektettek nagy súlyt. A fűrésztelepen dolgozó brigádok közül Abel Ferenc brigádja tűnt ki, az első tíz nap alatt 113 százalékos eredménnyel megelőzték Dobos Imre brigádját, amelynek teljesítménye 102 számié^ volt. Az altárói fatelepén dolgozó bri- gádok közül a munkateljesítmények annyira megjavultak, hogy a múlt­ban a 100 százalékot is alig etérő bri­gádok most 200 százalékot megkö­zelítő eredményt érnek el ügy, mini Kovács József XV. brigádja is. mely 197 százalékkal megelőzte a 177 szá­zalékot teljesítő Pilisi Lukács brigád, ját.. A bányafa völgyelő-gépnél dolgo­zók közül Szóké István brigádja 129 százalékos teljesítménnyel megelőzte Szép Sándor brigádját, amely 023 százalékos eredményt ért el. . SZABÓ D£NES Komlói Központi Anyag, beszerző Vállalat segítségé: e hibák kijavítására. Rákosi évtárs mondotta a gazda­sági vezetők országos értekezletén 1952 februárjában: „A gazdasági ve­zetésnek jó együttműködése a párt­»tervezettel vagy ennek az együtt­működésnek a hiánya pontosan visz. szalükröződik q termelés jó vagy rossz, eredményeiben.” Azóta Jelen­tős eredményeket értünk el « párt­el.enőrzésben. Ezeket az eredménye­ket azonban tovább kell fejleszte­nünk hogy megnövekedett feladatain­kat. az 1953-as évi tervet is mara­déktalanul teljesíteni tudjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom