Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-13 / 10. szám

DIIMÁMTIIf.f Világ proletárjai egyesüljetek i (—--------------------------------------------------------------------S A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió átadta Rínának Északit ele t-Kina ban lés (1 biztosítási hálózatát (2. o.) — Jugoszlávia népei nem lesznek az amerikai Imperialisták rabszolgái (2. o.) — Levelezőink írják (3. o.) — Így zsákmányolták ki * németi délszláv dolgozókat a délszláv kulákok (il, o.) — Bírálatunk nyomában (4, o.) — Megindult a Vendé?, látóípari Vállalatnál is a kultúrmunka (4. o.) AZ MDP B ARANYAM EGYEI PÄRTB1 ZOTTIÁCAN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 1U. SZÁM ,_______________________________AKA SQ FILl.Elt___________________________________________________KEDD, 195» JANL'AB Is Ve rsenybizottságaink segítsék falusi kultúrcsoportjainkat! A falusi művészeti csoportov kör­zeti versenyei az elmúlt hetekben zajlottak 1* Ezek a bemutatók nem­csak a Írül túrósokat, azok hozzátar­tozóit. hanem a legtöbb helyen az egész község apraját-nagyját meg­mozgatták. Nemcsak a kultúrcsoport. hanem az egész falu. az egész község dalolt és táncolt, tehát a járási ver­senyeken, melyeket nem egy helyen kul túrháza válással is összekötöttek. A Járási népművelési előadók la­punkhoz beküldött tudósításaikban — a sásdin kívül —, sorra számoltak b- a körzeti versenyek eredményé­ről. tapasztalatairól, hiányosságairól és minden egyes jelentés azzal kez­dődött, vagy végződött, mint Deve- cseri Jánosnéé: „A pécsi Járás 63 községéből 54 csoport nevezett be a. versenybe. Ez a szám magában vé. ve, az elmúlt évhez viszonyítva ha­talmas fejlődést mutat." Vagy mint ahogyan Szabó Józsefné elvtársnő irta: ,,A mohácsi bemutatón mintegy 300—900 néző Jött össze, akik zsúfo­lásig megtöltötték a járási kultúrhá za-t..,* A fejlődé«, különösen a számszerű fejlődés minden járásban megmutatkozott a csoportok szá­mának, taglétszámának és az érdek­lődök számának szaporodásában egy­aránt. Azonban nem minden nénim"!, vetési előadó jelenthette olyan büsz­kén, mint Zágon Gyuláné Szigetvár- fél: ,,A jó előkészítő munkánk ered­ménye, hogy amíg az elmúlt évben csak 18 csoport nevezett be, idén már 48 csoport áll versenyben, s f*ek csaknem kivétel nélkül meg is ielentek u körzeti bemutatókon “ , óz előkészületi intézkedések a he. yi népművelési előadók és csopor­ton- ellenőrzése (azaz segítései. nem mindenütt volt megfelelő, nem min­den népművelési előadó kísérte fi. Nyelemmel a járási kultúrcsopbrtok munkáját, nem mindegyik sietett se­gítségükre a kezdeti nehézségekkel küzdő, számypróbáIgató csoportok­nak, kultúrosoknak, nem mindenütt épült ki és működött a patronáló há­lózat és ennek következménye az­után alaposan meglátszott a beneve­zi csoportok tényleges kultúr- versenyi szereplésén. Rozm&n Teréz elvtársnő a pécsváradi járás nép­művelési előadója például arról szá­molt be lapunknak, hogy a beneve­zett 24 csoport közül mindössze 14 jelent meg a körzeti versenyen. Az elmúlt évhez viszonyítva ez a 14 csoport is haladást jelent, hiszen ta­valy mindössze öt kultúrcsoport ne- ▼ezgtt be a versenybe, de ha a többi járást nézzük, akkor a benevezett, különösen pedig a megjelent kultúr_ csoportok száma alacsony. Ezt a le­maradást pedig nem m ítj az, hogy ? Pécsváradi járási tanács és az el- jendi DISZ, stb. kultúrcsoportja fel­készületlenség vagy más ok miatt nem jelenhetett meg. Ha az irányító szervek és természetesen a helyi tanácsok és pártszervo.etev többet törődnek a kultúrosokkal. több se- 8>tséget nyújtanak a csoportoknak u® nem utolsó sorban megnézik, hogy nem ellenséges elem akadályozza-e a munkát. — akkor mind a pécsvá- fadi járásban, mind egyebütt, még jobb, még szebb eredményekről, még nagyobb fejlődésről adhatnának szá- 0101 a művészeti csoportok második °rszágos bemutatójával kapcsolaté. • körzeti bemutatók eredményein . „uiányosságain okulva tehát meg fal .iuvttaniok megyei, járási és . ,?SI tfépművelési- szerveinknek mun inkát. Nem szabad abba a hibába megyei. járási népművelési várUu bknalc. hogy ölhetett' kézzel lak az eredmények megszűleté- körze^- 9 m*set>e'i sültgalambot. A vábbfr>'-Vf,rsenYe^ eredményeinek to. f,l'^^tése, az ugyanott meg- tése hiányosságok lenyesege­íeljes munk^Sa’-kom0,^l íe!e:őwé9* nyek meo lu Je‘ent a lára'1 verse* Itt elK9,á4á-ü és azután is. gokra vári, a. versenybizottsá. r.rsr5’ as ÄÄW2KV “V* és íjtu » mában óssze sem /ott járásoknak, köz?LuJ!*at segítséget a kát A püspökig DisZ-fiatalok jo. go&an vetik fel a megyei tanács mű­vészeti előadójának, hogy nem küld­te sem ő, sem a tanács, sem a ver­senybizottság az Ígért segítséget és így a színjátszók csak saját fejük után menve, szakképzett rendező nél­kül készültek a versenyre. Természe­tesen ezt nemcsak a püspokbólyiak vethetnék fel, hanem még számtalan kultűrcsopottunk, kuiltúrosunk is, akik joggal várják és remélik a fel­sőbb szervek támogatását. A beküldött jelentésekből, tudósí. fásokból azonban nemcsak az ered­mények és hiányosságok tűnnek ki. Kitűnik az is, hogy a népművelési előadók nagy többsége nem a legfon­tosabb nézőpontból szemlélte a be­mutatókat. a tudósítások a történtek ízűk ismertetésére szorítkoztak és nagyrétízükből még az utalás is hi- ínyzott arra vonatkozóan, hogy váj­jon a szereplő csoportok előadásuk, kai mennyire segítették, mennyire támogatták mindennapi építő muri. Icánkat, ötéves tervünket, a íalu íej- 'ődését, időszerű poHtikai feladatain- Icát. Márpedig a kul túlmunka nálunk nem öncélú, nem ,.művészet a mű­vészetért'1, hanem ennél sokkal ma- gasabbrendű, sokkal inkább szí­vünkhöz és húsunkhoz, mindennapi életünkhöz és munkánkhoz nőtt va­lami. Éppen ezért megyei és járá­si versenybizottságaink — miután el- döntötték. hol a legsürgősebb a se­gítség — elsősorban az eszmei-poHtú kai színvonal tisztázásában és eme. lésében nyújtsanak segítséget. Ha a megyei és járási népművelési osztá­lyok kidolgoznak egy.patronálúsi ler. vet és azt be te tartják, akkor a járási versenyek sikere máris biz­tosítottnak látszik. Természetesen csakis úgy, ha a versenybizottságok tagjai kinn a területen., n kuitúrhá- zakban. a kultúrcsoportok próbáin tisztázzák a színdarab, tömegdal esz. mei mondanivalóját, vagy a nép­tánc célját, értelmét, segítséget ad­nak a csoporttagok állandó és sza. kadatlan szakmai, valamint poétikai képzéséhez . Minden csoportot természetesen nem tudnak felkeresni, vagy leg­alább is nem tudnak hamarjában fel­keresni a patronáló szervek, még ha igyekeznek, akkor sem. A verseny- bizottságoknak tehát elsőrendű fc’- adatuk kiválogatni: hova menjenek elsősorban. Első helyeken a gépállo­mások, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és csoportok I'culture. sainak munkáját patronáljuk, tehál azokat a csoportokat, melyek új éle­tünk építésének legfontosabb pontjait akarják segíteni. Ugyanilyen gondo­san kell íoglalkoznunk nemzetiségi csoportjainkkal is, melyeket mind a megyei tanács népművelési osz­tálya. mind egyes járási tanácsok elhanyagoltak a körzeti verseny elő­készületeinek során. A pécsi járási tanács népművelési osztálya gondos munkával két nemzetiségi csoportot is nevelt a bemutatóra: az üszögi cigánycsoportot és a szalántai dél­szláv csoportot. A mohácsi járásban azonban lemaradt a mohácsi és ver­send! délszláv csoport — kétségkí­vül ellenséges behatásra! Az egykor egységes és jólműködő nagykozárl vegyesnemzetiségü kultúrcsoport sem indult — ahogyan a faluban mondják — kisebb ellentétek miatt A sellyei járási népművelési előadó arról ad hirt, hogy a feteőszentmártoni DISZ sem indult pedig ötéves tervünk során számtalan ajándékot, új be­ruházást kapott a község. Vájjon vé. letten je.enség«k ezek? Semmi eset­re sem! A kuftúrcsoportov az országos mű vészed verseny célkitűzéseiért, jó he­lyezéseiért harcolunk. Ez a harc azon ban csakis úgy lesz eredményes, ha emellett kuli-árosaink a helyi leiada­tok megoldását, elvégzését is segítik Segíteniük kell a íalu szocialista át­építéséi; a munka időbeni elvégzését, az állam iránti kötelesség teljesítését, E munka köziben — a faluban vég­zett kultúragiitációs munka végzésé­be,n — edződik erősödik igazán a csoport, e köziben válik valóban a falu kultúrcsoportjává. e közben ké­szülhet fel legeredményesebben a járási bemutatón való sikeres rész­véte líra, szereplésre. MI IJJSAG BARANYÁBAN? Felavatták az új pécsi rádióállomást Hétfőn délután két órakor avatták fel ünnepélyes keretek között — az országban harmadiknak — a póosi rádióállomást, amely külön prózai és külön zenei stúdiójából a legkorsze­rűbb technilcai felszerelések segítsé­gével naponta este fél hattól hétig sugározza műsorát. Az, ünnepélyes megnyitón megje­lentek a Magyar Dolgozók Pártja ba- ranyamegyei bizottságának tagjai, a megyéi tanács elnöke, a töm égsz er vezetek, a honvéd-ség, az államvé­delmi hatóság, a határőrség, a ba­ranyai üzemek és intézmények kép­viselői, A Magyar Dolgozók Pártja nevében Egri Gyula elvtárs, az MDP baranya- megyei bizottságának titkára adta át a megye dolgozóinak az adóállomást. — Országunk, s ezen belül me­gyénk rohamos fejlődésének újabb bizonyítéka, ez a rádióállomás — mondotta bevezetőben.— A felszaba­dulás óta gyorsan változott meg a megye képe: új utakat, hidakat épí­tünk, új üzemek kezdik meg a mun­kát. Uj szocialista bányavárost épí­tünk Komlón, az egykori kis bányász falucska helyén. Magában Pécs vá­rosában is (»gyre több család költö zik kényelmes, új lakásba. A megyé­ben ma már 16 gépállomás segíti a mezőgazdaság munkáját, egyre több községben gyullad ki a villanyfény s az ötéves terv végére valamennyi baranyai községet bekapcsoljuk a villanyvilágításba. A megye kulturá­lis fejlődésének nemcsak a 389 álta­lános-, 18 középiskola, egyetemeink és főiskolánk a bizonyítékai, hanem az a 222 üzemi és 188 területi kul- túrosoport is, amely a most folyó országos versenyen mutatja be tu­dását. — Ezzel a rádióállomássá! — folytatta — teljesül megyénk dél­szláv lakosságának régi vágya is. a rádió többet foglalkozzék az ö életükkel, problémáikkal. így még jobban fejleszthetik nyelvüket, hala­dó hagyományaikat Többször szere­pelnek majd a délszláv kultúrcso- portok a rádió műsorán. Ezzel is erő­sítjük a megye kulturális fejlődését. a bar-anyai magyar és nemzetiségi dolgozók elszakíthatatlan szövetségét. A Magyar Rádió nevében Kozák Tibor szintén hangsúlyozta, hogy ennek az adóállomásnak főcélja a délszláv adások sugárzása, hogy így anyanyelvén tamdhasson, szóra- kozhassék a megye délszláv lakossá­ga. Baranya megye dolgozói és taná­csai nevében Varga Jenő, a megyei tanács elnöke szólt hozzá, majd RufU Lajos, a munkaérdomrend arany fo­kozatával kitüntetett sztahanovista vájár a megye bányászai, Fábián Sándor siklósi egyénileg gazdálkodó a megve dolgozó parasztjai, Kaszapo- vies András Kossuth-díj as, a kátolvi December 21, milliomos'tsz elnöke — délszláv nyelven elmondott hozzáízó- 'ásában — pedig a baranyai délszlá­vok nevében mondott köszönetét a pártnak újabb ajándékáért: a péosí rádióért Az ünnepi megnyitóra egybegyűltek ezután meghallgatták adóállo­más első műsorát. 1400 új lakás épül Komlón 1053-ban Az áj komlói bányászváros épí­** tésfi 1953-ban hatalmas ará­nyokban folytatódik tovább. Még folyik a kökönyösi dombon az el­múlt évben elkezdett 182 lakás épí­tése, de máris megkezdték az 1953-ra tervezett 1400 lakás közül 700-nak a megépítéséhez szükséges úgyneve­zett „felvonulási épületek” létesíté­sét, Eaévben már nemcsak a kökö­nyösi új negyedben, de az üzemi vá­rosrész közelében a „Kenderföldön” is új, napfényes lakások százai nyúj­tanak majd otthont Komló legjobb­jainak. Idejében gondoskodnak a hatal­mas arányú építkezések dolgozóinak jó ellátásáról. Kenderföldön több­ezer személy részére szükséges ,mur- kásvárcs" épül. amelynek a földműn, káit decemberben kezdték el, A munkáslakások mellett különféle kul­turális. és egészségügyi Intézmények is létesülnek: orvosi rendelő, kul- túrház, ételgyár. Az üzemi konyhát már falazzák. Mintegy 1500 személy részére március elejére már elkészül, nak a szállások. Tovább folyiv a bányászfürdő épí­tése is. Emellett nagyarányú beru­házás keretében folytatódnak az üzemi építikejések: a III-as Béta, Anna-akii a és a KossutU-akna hűtő­tornyainak, szál.í tógépházainak, kap­cső tóállomásainak, raktárainak meg­építése. Kötélpálya létesül az új Béta-aknától a fatérig. Az aitáró mel­lett épülő 4800 személyes bányász- hirdőn kívül Béta-a,knán ezer, a III- is aknán pedig több, mint ezer sze­mélyes fürdőt emelnek. Ezek az üze­mi létesítmények — legnagyobbrészt — már az év első felében elkészül­nek hogy & komlói bányaüzem za­vartalan munkáját biztosítsák. Az építkezések gyors és jó itibo- nyolításáihoz nagy segítséget nyújta­nak a téli e‘5készü!etev és az 1953- ban érkézé gépek. A téli építkezés­hez mindenütt — lakóház — és az üzemi építkezéseken egyaránt nagy. teljesítményű gőzkazánok biztosít­ják a betonozáshoz a Víz és a ka­vics melegítését. A készülő falakat pedig mindjárt letakarják nádpalló- val. A lakások építését emellett az­zal gyorsítják meg. hogy már ideje­korán elvégezték a külső munká­kat, így a kokszkályhákkal jól be­melegített belső he'vtségőkben zavar, tatamii folyik a vakolás, belső falak készítése, a szerelési munkák. A főtéri építkezésen ~ a téli in­tézkedések segítségével — szintén zavartalanul folyik tovább a munka. A bányaígazgatóság épületének már a második emeletét falazzák. Ide ál­lították fel az új 12 méter magas oszlopdarut te. Január első napjai­ban fogtak hozzá az 1953-ban meg­épülő új nagy pártház alapozásánál a cölöpözéshez. A téli intézkedéseken kívül ez 1953-ban érkező többezáz új gép so­rában egy 27 méter magas, hat ton­na. súly emelésére elkalmas, három irányban síneken mozgatható to­ronydaru is hozzájárul a 70 szobás szálloda és irodaház gyors megépíté­séhez. Az új gépe,k között van egy nagy­teljesítményű kompresszor te, mely­nek segítségével a III-as aknai üze­mi építtetik alapozását tudják elvé­gezni — az andezit sziklát retetniük kell mielőtt Itt az alapozáshoz hoz­zákezdhetnek. Az elmúlt tervévben sok nehéz­séget okozott a *ok és egymástól tá­vol álló munkahely anyaggal való ellátása. Ezen 1953-ban úgy sági fo­nok. hogy Kökönyösbe és Kender- földbe sikló pú Iván csillékkel történik a szállítás, a vízszintes pályákon pe­dig mozdonyok segítségével továbbit^ jálc az anyagot. A 49 számú komlói Építőipari Tröszt dolgozói iov készülnek fel az 1953-as tervév megnövekedett fel­adatainak Jó ellátására. Megkezdték az 1953-as beadási kötelezettség teljesítését lvándárdán Az elmúlt gazdasági év­ben, 1952-ben a begyűjté­si munkákban jelentős eredményekéi értünk el. Sok községünk magasan túlteljesítette beadási kö­telezettségét. A jólteljesítő községek közé tartozik Ivándárd-a is, amely ser­tésből, buromjiból, tojás­ból, gabonából magasan túlteljesítette tervét. Ezek­ért az eredményekért meg kellett küzdeni. A kom­munisták és a begyűjtési állandóbizot tság ö k tagjai, nak példamutatása meg­tette hatását és a tsz ta­gok segítségével a Sarló Kalapács termelőszövet­kezet is december 27-re teljesít ette baromfi- és to. jásbeadási kötelezettségét. Az új esztendőt, 1953-at tehát adósság nélkül kezd­ték el lvándárdán és már az első napokban megkez­dődött az ezévi begyűjtési tervek teljesítése. A ba­romfi. és tojdsbeaddsi kö­telezettségét 36 tsz tag teljesítette a háztáji föld után. Ezek közül is élen­járók voltak a tanács ve­zetői és a párttagok: így Takács József tanácstit­kár, Nagy Ferenc tanács­elnök és Rausch Henrik a begyűjtési állandóblzoit- ■ ság elnöke. Jól kezdték meg az 1953, évi kötelezettségek teljesítését az egyénileg dolgozó parasztok is. Csó­ka Péter, Miták Lajos sá­roki dolgozó parasztok már jó előre gondoskod­tak baromfiról és már az óv első napjaiban a be- jyiljtöhelyre igyekeztek■ llergenrőder János sároki tanácselnökhelyettes elv- társ már sovány baromfi­ból sem adósa a dolgozó nép állam'ínak. Hetényi István nyolcholdus, Undo, nyi Mihály nyolcholdas dolgozó parasztok szintén követik az élenjárók pél­dáját. Az ivándárdai Sarló Ka­lapács termelőszövetkezet 1952-ben nchézségtílckel küzdött a baromfi és to­jásbeadásban, így a tagok a háztáji gazdálkodásban lévő baromfival, tojással egyenlítették ki a tsz tar­tozását. Ez a hiba már nem lesz meg 1953-ban, mert a tsz vezetősége a tagsággal egyetértve azon dolgozik, hogy már most biztosítsa a szükséges mennyiséget a kötelezett, ség teljesítésében. Elhatá­rozták és tervbe is fog­laltál:, hogy a jelenlegi baromfiállományukat 300- ról 2000 darabra emelik. Sertésállományukat 120-ról 600-ra, szarvnsmnrhaállo- mányukai pedig 45-ról 150-re fejlesztik. így na­gyobb jövedelemre teszixek Szert és a beadási kötele, s ttségüket is tudják telje­síteni. A tsz-hez hasonlóan az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok is már most gondolnak az 1953. évi kötelezettség teljesíté- sőre. Felhasznál ják az 1952. évi tapasztalatokat és a tavaszi munkálatokat —amennyire a szűk par­cellák lehetővé teszik — szakszerűen végzik el. Ide. jében készítik elő a föl­det a tavasziak alá, jó vetőmagot vetnek a földire ás a növényápolást mun­kákat sem hanyagolják el. A jó földműveléssel maga­sabb terméseredményt ér­hetnek cl és beadási köte­lezettségüknek még köny. nyebben eleget tudnak tenni. Nagy Ferenc tanács­elnök elvtárs bizakodva néz az idei begyűjtési munkák elé. Felhasználja munkájában az 1952*<s cn tapasztalatait, e.i mondja: — Jó állandóbizottsági cJcth'ahálőzatom van, akiit tisztában vannak feladó, tukkal és az öntudatukban sincs hiány. Mind egytől, egyig példamutatók, műn. kára készek. Ilyen elviár. sakkal nem félek a fel­adatoktól és 1953-ban még jobb eredményt szeretnénk síérni, mint 1952dren. A lehetőségünk megvan rá és ez úgy is lesz. Valóban lvándárdán minden lehetőség megvan a jó begyűjtési munkára. Fikadat az, hogy a kezdeti 'eredményeket még tovább fokozzák, a tavaszi mun­kálatokat idejében kezd­jék el és fejezzék be, ami alapja a jó begyűjtési munkánál:, a terv teljesí­tésének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom