Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

im J ANCAR tt

NAPLÓ

.1 ", —‘*■ ■'t'.i:*".‘i--'.1,-'liar.'." **

A bólyi Kossuth termelőszövetkezetben következetesen kell harcolni a határozatok végrehajtásáért

Élénk sportélet a pécsi Tanítóképzőben

PEDAGÓGUSKÉPZŐ »kóláink i»ör*ndék^inek tanítása kétszeresen »agy feladat, hisa tanulmányai végeztével reájuk hárul ifjúságunk nevelése, a szocializmust, majd a^ kommunizmust építő fiatalság irányítása. Ezekben az iskolákban igen nagy gondot kell fordítani a sportra is, mert valamennyien tudjuk, hogy hazánk fiatalságának nevelései _»n az uj. erős. mindent legyőző szocialista társadalom kialakításában a sportnak ’gén jelentős része, feladata van.

A sport: bátorságra, kitartásra, küzdeniakarásra neveli fiatalságunkat. A sport na- £ynbb munka teljesítmények ©férésére, újabij győzelmekre ösztönzi a dolgozókat. Ezért re ui. közömbös számunkra, hogy olyan emberek, elv a vezetők kerüljenek ín kóláink élére, akik tisztában vannak ezekkel a szempontokká], akik világosan látják a feladatokat é~ azok megvalósításáért keményen hal colnak.

NEM KÖZÖMBÖS ez a pécsi Tanítónőképző vezetőinek sem. Az iskola igen nagy súlyt helyez a sportra, testnevelésre. Á diákok ezt az igyekezetei teljesen magukévá teszik, szívvel, lélekkel azon vannak, hogy tudásukat ezen a téren is fejlesszék. Ä testnevelési órákban diákjainkba életet öntenek, meri valamennyien érzik, hogy nemcsak szép, üdítő, de igen has.-nos is a sport — mondja Vásárhelyi Etelka tanárn'ő.

— Mozgalmas sportélet folyik iskoláinkban az órákon kívül is. Az MHK-t valamennyi tanulónk letette, igen szép ered- rtTérjyek ezHettek a próbákon. Fiataljaink az MFIk-n k resztül hozzászoktak a sokoldalú sf ortolásboz. s ma már többen közüíiik városi viszonylatban is jól szerepelnek. Jól szerepel röplabda csapatunk, mely a városi bajnokság esélyese. Bertus Edit. Gajári Piro-ka \W«eeer Edit a legjobb pécsi röplabdátok között «annak, mind jobban fejlődik hé/ilnbdn estír»twnK

Sajnos diákjaink legidőszerűbb vágyát, a síelést. nem ind tűk még eddig az iskola keretén belül •megvalósítani, mert nincs felszerelésünk. Reméljük a. VTSB ezen a téren hamarosan segítségünkre fog sietni. Sportéletünk^ inai fokát az intézet igazgatója, Komlósí ^dr.’dor állandó segítségének, DISZ- szer-ve etünk ererlménye?« munkájának, diákjaink sportszeretőiének és nem utolsó sor- buti a Haladás patron ál ásának . köszönhetjük. .

A Haladás igen komoly támogatást ad sportkörünknek. Fiatalságunk számár» biztosítottak az edzési lehetőségeket, az Egyetemi Sportcsarnokban. Felszerelést, sport szert is kapunk. A Haladás kiváló edzői részéről nagy támogatásban vau Téss&Jiks

Almási Györgyiből, a Haladás segit&ég© nélkül nem lett volna országos viszonylatban is számottevő ifjúsági' tofvífó. '•£>&**’ -Talár meunyi sportág nagyarányú fejlődését .» patronálásnak köszönhetjük. Tavasszal .Spk. szép sportműsorban veszünk többek7

között az április 4-i és a znápls elsejéi Ünnepségeken, melveken szabadtéri játékokká!, dl sztornuval, hatalmas, fejyonúlósral demonstrálunk a szabadság, a bék-fe mél,Etí.<

Az iskola sportköre jól látja el föládatát, szórakoztatva, játszva neveli erő«, edzett emberekké tagjait. Hibák azonban trég vannak a fegyelem terén, de ezekét a hibákat reméljük, a tanári testűid is a patronáló egyesület, de főképp az iskolai DIEZ- szervezet segítségével legyőzzük.

HA TELJES LEV az együttműködés. • nevelők és sportobT^ között, ha valamennyi sportoló élenjár a tanulásban i*. akkor nyugodtan mondhatjuk: jó kezekben le«« a jövő generációjának a szocialista NntaU súgnak nevelése. • .>

. g*. Ct,

TASARNAFI SPORTMŰSOR:

Kézilabda; Pótt&á nyajtetepf Bányá*v,--t*r mis Pannonius férfi tartalék 8. HaladáV-» Honvéd férfi tartalék $. Komiéi Bábyáá?—• Építők tartalék férfi 10: Szfig^tvári Vőrö# íjobogó—Komlói Bányász tarfalók' npi H,- Mohácsi Munkaerőtartalékok;—NTa?y Lajca megyei férfi 11.40. Komlói Építők—í»nu* Pannonius tartalék, női 12.40. Komiéi Bányász—Bástya megyei férfi 13.20. Haladó* Pedagógiai Főiskola TIL—Szigetvári. Ytyröí Lobogó tartalék női 14.20. Lókomótív WuÄ^ csarnok. v ' ' • *v

Róniabdn: Dózsa—Pénzügy megyej „Wti 9. Honvéd—Építők megyei férfi 10. Petőfi —Haladás megyei férfi ÍJ. Petőfi—Haladul megyei női 121 Tan »'tónő képző— Janii* Pannonius városi női 15. Egyetemi tornacsarnok.

Kosárlabda: Haladás— Közép iskolás válogatott férfi 16. Meteor- -Közgazda«ági l.eányr gimnázium női 16 45. Haladás—FíonVed férfi 17.30 Honvéd- Középiskolás válogatott férfi 1845. A Haladás vilin mtorná jónak mérkőzései. Egyetemi tornacsarnok.

Párbajtőr: „Vivők a békéért“ egyéni párba jtőrverseny döntői. Egyetenní téma. csarnok 9.

• Ökölvívás. Ifjúsőfri. válogató seny, Najrv Lajos g-isrmájiiim, !<V

A* elmúh évben egyesült a bólyi Uai&áá» és Árpád nevet viselő két termelőszövetkezet. Az egyesülés után » Kossuth nevet kapta. Hatalmasat nőtt a 6zövetkezet vagyona, csak az ÁlaíALIounányuk több mint G40 darab. *z öeszee szövetkezeti vagyon értéke pedig két millió öt&záaezeT forint.

Ilyen nagy gazdaság vezetéke komoly toldást. nagy gondokságot és kördltokirhtést kíván meg. A további eredménveknek pedig éppen az" a fékje, hogy*

a szőve!kezet vezetői

■sem értik eléggé feladatukat, nem harcolnak elég következeteken az alapszabály, a párt- és kormán''határosatok betartásáért.

A ttmieztertanáos határozata eléírja: »/t termelőszövetkezet elnöke és igazgatóság határozatai alapján ‘Vtféni felelősséggel irányítja a termelőszövetkezet gazdálkodását. E működése során be kell tartama az alap szabályt, a fennálló törvényekei és rendeseteket, a közgyűlés, az iaaz- Hatóság /határozatait és a jóváhagyott termelési terveket.“

. Hogyan érvényesíti ezt a gyakoriban a bólyi Kossuth tsz vezetősége? Minden tíz napban elkészítik ’»?yan a munkatervet, de nem becsű- dk meg eléggé saját tervüket, —

tartják be. A kukoricaszár vá- Sását mindig bevették a tervbe egy- fonnán mindkét növény,lermesjtes; brigádnak. Kész József brigádja igyekezett, hogy a tervben előírtakat te-1- jesítee, mégis még mindig két ho-’-l kukoricaszár kint áll a földön. Gár- dos Ferenc brigádjának pedig még IS hold. földön kell levágni a szárat, pedig ugyanannyi terület volt nekjk mint Kész József brigádjának.

A lemaradás oka, hogy nem ellen- őrzik kellően a terv végrehajtását, nem kötelezik a brigád- éa munka- üKapatvezetöket a terv teljesítésére. Azért, csak a brigád- és munkacsapat-vezetőket, mert kii’ön-külön mindern tagot nem tudnak kötelezni a terr teljesítésére, mert a loriilet csak * csöpLéeig volt felosztva egyénekre, utána „bandában““ dolgoztak. Nem tartották be a minisztertanács határo ía*:át, amely előírja: „...a brigád kapásnövcnyék!:el bevetett területét s kézirmmk'Ák jó elvégzése érdekében rgesz évre fel kell osztani a brigád mun kar sa pata, j között és n munlar-csa. rátok,n ,belül is minden egyes tag részére ki kei’ jelölni azt a területei, amelyen a kézimunkák elvégzéséért '««lő».“ Xem mérték fel egyénekre így nem vonhatták fefe- löseégre a hanyag tagokat. Ennek köyé'.kezményc. hogy-a kukoricájuk

egy részét kétszer, a másik részét pedig csak egyszer kapálták meg. A gyenge növényápolási munka több becsületesen dolgozó tag munkakedvét elvette.

Csaknem minden közgyűlésen beszéltek arról, hogy akik nem veszik ki részüket a munkából, azoktól

munkaegységet vonnak le:

Ez helyes, mert a minisztertanács határozata is előírja: anyagi hátránynyal kell sújtani azt a tagot, alti. akár a növényápolás, akár az aratás és cséplés, vagy az őszi termésbetakarít,is időjén nem teljesíti a megszabott munkaegységeket. Az évvégi zár- számadás alkalmával, egész évben teljesített összes munkaegységeinek annyi százalékát kell' tőle' levonni, ahány százalék hiányzik az összes megszabott munkaegységek teljesítéséből.

A Kossuth tsz vezetősége azonban csak „mumusként“' emlegette a mimkaegyságl'evonást, beszélték erről, de nem cselekedtek, A liberalizmusnak következménye, hogy a vetés idején néhány kocsis megtagadta a munkát és a vetésnél sem tudták betartani a minisztertanács határozata’.

A hibák oka a vezetés,. az ellenőrzés gyengesége. Szabó István elv- társnak, a szövekezet elnökének meg kell végre érteni, hogy személyében felelős a szövetkezet munkájáért, egyéni felelősséggel irányítja a munkákat és munkája során minden ereiével harcolnia kell, az alapszabály, a párt- és kormányhatározatok betartásáért. Az elnök elvtárs felelős azért is, hogy a tsz tagjaimak jövedelme állandóan emelkedjék, hogy egyénekre felosszák a földterületet, hojy minden egyes tag becsülettel teljesítse a tervet, minőségileg is jó munkát végezzen.

A Kodály-liangvert-eny

Kodály Zoltán kétszeres Kossuth- dtjas, a Magvar Népköztársaság ki váló művésze hetvenéves születésnap-; ját méltó módon ünnepi.: Pécs 'árosa, Baranya do'gozó népe. Szomjhalon és vasárnap gazdag zenei programmal hangverscnyünmepséggel köszöntik a dolgozók, zeneművészeik a városunkba érkező legnagyobb éf;ö magyar zeneszerzőt; a hetvenéves Kodály Zoltánt.

A hatrgversrnvüin.n psóget a pécsi Nemzeti Színházban vasárnap délelőtt 11 órakor rendezett hangverseny vezeti be, melyen gyermekkórus, k. iskolák és üzemek énekkarai tolmácsoC- jáik a resgy zencköHő műveit. UsryanGarő olvtám a mezőgazda-'ágl munkákban előforduló hiányosságokat elemezve rámutatott: .Mindebből $z a tanulság, hogy a tavaszi mező- gazdasági munkákat előr (lát óbban, tervszerűbben kell megszervezni, a vetőmagot elő kell készíteni, elő kell teremteni, s hogy az ellenséget idejébe le kell leplezni, s H kell szigetelni.“ S?.:v!elije meg Gerö elv társ útmutatását a bólyi Kossuth tsz vezetősége és már most kezdjenek készül, ni a" tavaszi mezőgazdasági munkákra.

Ehhez azonban nagy szükség van a pártszervezef vezetőinek segítségére is.

A pártszervezel feladata az l< noe,

hogy ellenőrizze, segítse s vezetőség, az elnök munkáját, építő bírálataival utat. mutasson a hibák kijavítására Hamvas János elvtárs, a tsz párt- titkára azt mondja: „Nekem munkaügy ség kell, mert abból élek" és megfeledkezik arról, hogy mi egy üzemi pártszervezet titkárának a kötelessége,,Nem elég, ha a párttag csupán egyetért a párt határozataival, a párttag köteles harcolni e határozatok megvalósításáért“ — mondta Malenkov elvtárs, az 8ZKP XTN. kongresszusán. Vonatkozik ez Hamvas elvtárs munkájára is, mert nem harcol a párthatározatok végrehajtásért. a közős érdek elé helyezi egyéni érdekét. A tavasz; munkákra való igv készülés során u pártszervezet vezetőségének és tagjainak az eddiginél sokkal több segítséget kell adni a szövetkezet vezetőségének, hogy megszűnjenek a hiányosságok és aa eddig elért eredményeket fokozni tudják a. szövetkezet tagjai.

ünnepség pécsi műsora

cvak vasáraap. este fél nyolc órakor a Doktor Sándor l.ulíúrházban folytatódik az ünnepi hangverseny. Ezúttal szóló énei, hegedű- és zongora- számokban mutatják be pécsi zeneművészek Kodály Zoliim szerzeményeit. Hétfőn este föl nyolc órakor a pécsi Nemzeti Színházban zárul az impozáns haneversonyünnepsetg, ekkor ker-üí sor a ,,Psalmus Hnngaricos*' első pécsi be,mutatójára, a „Ká’fta: kettős". a ..Marosszéki táncok- és a .Bátrai képeik“', valamint a ..Háry Jájios'1 'íiiermez.zojicnak előadására. Az esten a fővárosi vendégművészeik és a zenemövészeji szakiskola és zeneiskola 'kórusai szerepelnek.

Hol művelőd/iinh,

TASÁRNAP

SZÍNHÁZ.

Dotiémyom vett kapitány ff él 4, ff, 8 óraik or) >

MOZI;

Koasoth: Diadalmas Péter (délelőtt

9. lil órakort

PlOótaszerelem (föl 5,.fél 7, 9 óra

kori

Park: Holnap mmöenlki láncra pr,- diil Í4, C, fél 9 órakort

Petőfi: Világos út (délelőtt 11 ómkor) Holnap mindenki táncra perdül (fél ö, fél 7, 9 óraikor)

HANGVERSENY:

Kodálv-tvangvcvsenvünncpség a pécsi Nemzeti Színháziban (tíéIelVztt 1.1 órakort és a Doktor Sándor Kuítúr- ótl'h- aha ti ícstr fél 8 órakort KUGTUR VERSENY: SzaksZ-ervezeti csoportok területi

hol szórakozzunk ?

beinutatója az IfjúrAgl Srfnthízl>*i»

(raguéi! 9 órától este 7 órái#

Az építők művészeti csoportjatna.l versenye * 73/t Építőipari Váilaiat kultúrotthonában. Szerepeinek töbhéik kŐ2)ö!t * bcreinen'li,, nagyba rsánvi építők művészeti csoportjai (délélőH 10 órától'

HÉTFŐ

MOZI:

Kossutli. Pihótaszerelem (félő, fél 7,

9 órakor)

Park: Miwdemki táncra per<tü* ifi,

fél 9 óraikort , /

I*etöf|: kfmdenki táncra prrvKi!

(fél 5, fél 7, 9 órakor)

HANGVERSENY«

Kodály-hangversenyünnepséiK * Réz esi Nemzeti .Színházban, Rőöer Beidre feilfléptérvel feste fél 8 órakor1)

Bő det! Jobbágyfelszabadítást!

Ez volt ügy a magyar, mint olasz és más országom purasztlázadúsainak lelsza.va a feudalizmus korában. Ezek

* P^rasz,tfclke!ések ha el Is buktak, »'apjában rondíteUék meg a feude" iiarrvuet és rohamos léptekilcti Vitték wlore a fejlődést.

, r^'dai N-agy Antal vezette parosrt- P'ke és volt az eieő nagyarányú ma. qyar parasztié'k%lés 1437-ben. Z-rig. hrw'? k5r^y. hogy igazságtalan há- -ö11‘ anyagi alapját biztosítsa, fény- t. jP életmódját kielégíthesse, érték” 00- árasztotta el az orszúck - ''epos György erdélyi püspök

• k°- nejn tized-rt. de- bárom

keiaii:U Va’ arníjkor *Jra jobb pénz " • a. foigalomba, egyszerre köve. nci-°: .’Ij'-htlbárooti év dézwmáját. Er. ■»n az addig is nehezen

songodéi paraozitokat éhhalálba ker- jí„ ”BvcV’1B A fe'héborodott paraszt, .süf ^IK}*Í Nagy Antal vezetékével és niiv.'l követelt az ural, nélkül kivégezték, az ^ -yr nemesekre rohant és megver.

_ azok^,t A győztes paiwsz'jig ki” ’'Szentelte a kolor-monostor: hton2b°Yt, amplYben közkegyelmet '°át rmagÍLnak és vezetőinek és

i_-i_■ --- magúnak és vezetőinek és ^lérh-e

Az urailr azoriban csr.k időm^1ISaer',tette n pa.rasz“iságra rótt — .■«••e-Seij terhek jelentős leszál.lí^ vették e. szerződést. Ujab-b ,-jj^,-1 ,c; - szervoTdek, a tmrasztság ^ uir,i meavertr; őket do ások. aoTnos; túlerő megtörte a pa- lói, udy Rrejót. A nemesség keqyet- zék te?1 á':t. Kilenc paraszitve. ntiax-rTZs*1 huK1!'tak, a parasztok

Az 14 17 _ v•Ibnkot* *®S Para**l*elbelés

»ág szierv'ez^-i S°rlban is a Par0S2t*

folyt' TT-' 1X‘ a véT

«gyezimw f .A ko.o7sTnom>~ton

Qul szol net „ lkJá»a ma is tanulsá- ellensócaiv „ na- hoÜY nem lehet az meg kel) 9.eMYemil, at ellenséget Antal -vezette*tni A Budtli Na9Y

raeztfoikcléi "Jegyár—román orvat fe figyelmeim0fx^ió- ,bogy a népek közöl ^rm,mket wátemán yoI ók; ^ «Xeueegc: aki.

WSSK

oaikocz Tvmas .ísz:“^rgomi

A magyar és o’csi parasztok éfetéről

az urak elő-zör a törökök elén akar táik küldeni a parasztokat, de amikor a hatalmas. 40 ezer főnyi pe- rívsathadsereg megjelent megijedtek tőle, szaboták.ák a fegyver- és éie. Jemszállitást. később pedig nyilten hazapara.nosoit.ák a paraszt okát. Az agyongyötört parasztság azonban egyre világosabban kezdte .álul, hogy a főurak visszaélnek áldoza'- készsógéve!. és hazaíiságával. hogy az urak lvizaánilók kik inkább tű. tik a török hódításokat, minthogy a parasztság kezébe fegyvert adjanak. Dózsti serege rr_,m ment fegyverte'e- nül « török ellen, a biztos puhulásba. mint ahogv az urak parancsolták, hanem elnyomói ellen fordult A folytonosan növekvő jobb ágy se reg győzelmet győzelem után aratott.

A nemesi túlerőnek 6s katonai fölénynek azonban sikerült Temesvárnál legyőzni a parasztokat. A nemesség kogyeitknü' megtorolta a paraszt* ság igazságos harcát. Dózsa Györgyöt izzó vastrónon égették p! (a2 egykori krónikák feljegyzik, hogy pózsa bátran, hősiesen halt mpg a népért), -meggyitkolták P magyar para sziság színe virágát. 70 ezer parasztot. (Zápolya nádor még p nemesi hatóságok győzelme elő« teljes jogot adott: ,,az elíogottakut leie je-- ni vagv meg nyúzni, megsütni és tő. h'ik telhető legnagyobb kínzásokkal megölni). A legszívesebben az egész parasztságot kiirtották volna, csak az tartotta őket vísszív, hogy ..a parasz - sáq nélkül az úr keveset ér“. A parasztságot pz országgyűlésen „őrük szolgaság alá” ítél;ék.

De a nép nem nyugodott Fele az. örökös szolgaságba. A törökök kiűzése után Rákóczi zászlaja alá sorakozott a Habsburgok ellen a szabadságért és földért, A Rákóczk szabadsAgharc leverése után sorotea- tos parasztfelkelések lángoltak fel az orsJtágban: 173,5-ben Békés megyé. bon, 1701-bc.n Bihar megyében. 1758* ban HódmezjővásArh-slyon. , 1755-ben Kőrös és Varasd megyében. 1763—64. ben Erdélyben. Az 1848—49-es ior- radnlomban és szabadságharcban a taagyar nép döntő többségéi kitevő

panasatság csodákat .művelt -a szabadságért él azért a reményért, hogy rar.jd földet leap.

A magyar parasz.teág évszázndos hősi harca; azonban e touktak, mert nem volt a magyar parasz-Uécr élén egv. igazán kövo'kc7.e'c- forradalmi erő. A polgárság abban az időben még nem fejlődött ki. prole‘ariá‘us Magyarországon okkor inég néni volt (Az 1948 49”es forradalom és szabadságharc idején is még csekély volt a magyar munkások száma — mintegy 20 ezer. Ez a 20 ezer munkás sokat tett a forradalom cs sza. badságharc érdekében, de a szabadságharc vezetését még nem tudhatta magához ragadni.)

Ä magyar parasztság helyzete ezután sem javult, s&t ros>*z.abbodött. A XIX. század mó.-odtk fe’ébo.n a magvar parasztság roh-imo-wn eió/e- crcnyédett, újabb paraszt cs aládmi! M- 6u juiottak -cse''ársorsra, munkunél* küliségire A mupíkfnéiküiiek az th- balá' elő' lcülfö dtre meneküitek. ott kerestek műnké'., , Sok-arunk se volt rest sr kába, birtokát óvni elleüiink, kitántorgott Am éri! iába másféhnilNó emberünk“ — írta fájda’iTi,a.s.j.:i Jó. ■flfet Attila.

A Horüiy-rendszer beletőate a pa. rosztvég ' nyomorát. Tízez?rszlánlra

men “ok tönkre a paras-rtgazílnság-ok. elárvoroziók a klrtonraszti' gazötMágo- kaf, „A földet Magyarországon esak a kommunisták togiák f előírta ni” — mondotta Rákosi •Ív-társ 1020-ban. Horthy vérbíróság , e'őíi.

*

1945-ben Szovjetivnió k'e/.clie adta a magyar népn-nk a szabadsá* got. azt. amiért leg jobba; Inuk vezetésével o!v hosszú évszázadokon át harcolt. A bárt «zé'osz'otta a .földet a parnrw'tsáim--,’:;; Dózsa upokái-ruk. Pártunk mtvélőmunkája ovtnuán p<• rasztságunk egyre joblKiiv tclbmori, hogy az igazi fit a tcrmelöszövetike- zoti út. A magyar paraszt még íoha- sem érj el olyan jövedelme', rarrt a tsyzesk-i'en. tertno'övzöve-kezet ek- ben. A sok közül Mr.pv .Tá*»c‘f. *

mohácsszigeti Vörös Fény termelő“ szövetkezet egvjk ‘o<rái 514 muriika- egységre 10 máz»« 28 kilogramm bú?á“. több. mint 4 és fé’ mázsa árpát, 514 kilogramm burgonyát, 514 kilo- gvaanm kukoricát, közel három máasa almát, 77 liter bort. két és fél liter pálinkát és készpénzben 2.056 forintot kapott. Az ivándárdai Sarló-Kalapács tS7,”ben dolgozó Pá! István családja 1.045 muckacgyzségre 27 mázsa búzát, több, mint 8 mázsa árpát. 10 és fé! máz«« kukoricát. 41.80 kilográsnm cukrot, 3! liter o’aj at és n*gvmennvisé<rü ezappflnt és -kész. pénzben 7.524 forin'ot kapott.

*

Telcinfsűuk át kisf-é az egyik kapitalista országra. Az olasz parasztok. a feudalizmus időjén épp olyan nyomorban éltek, mint a magyar pa- ansztok. Az olasz paraszt vérét szívta a neme», aki egyáltalán n<*m doV gozatt semm-it, az olasz paraszt vérét ,'Z.ivtfl a burzsoá, uzsorás és földhir. ‘okos. akik az olasz paraszt uVMtó 'Mólé' is kjsaftolítáfe és végül a leg. nagvobb éiősdi a római pápa. papságával és fverzetesejve! egyetem- ben. Az olasz, paraszt, gyökéren és bogyón é t a narancsot termelő olasz. fvr-|.9Zt, babba! táplálkozott.

Az olasz parasztság: :- fellázadt tölobszöt a tűrhetetlen jobbágyi viszonyok allen, <|b sikertelonül. Az olasz paraszt is hösie»’n verekedett 1948-b3n a szabadságért és földért é%

I860-'ól 1870-ig az diéZjfí égvesíté- séig. De az olasz paraszt ssm kapott .földet, éppúgy, mint a magyar para SV*

Olaszországban a tömegkivándorlás még j magyarországi kivándorlásnál is nagvo’ob méreteket öltött. 1881- ben .ecrymi!i.ió, 1910-bgn pedig már

5.5 millió volt a külföldön élő olaszok száma.

Az ola-z nép te a. fasizmus''igájá' nvögta két hosszfrtvtlzád'g, Az olasz •népet az angol amerikai hadsereg szabadította fel. Nézzük meg. mii hozott az olasz ■gar.wztntsk ez a ,,íci. saabaditús"?

Az olasz s'atiStí'lltá tiozi.jvetök-ge- fúteía! szerint az nrázág 27 millió 826 ezer hektár kiterjedésű mező. gazdasági műve'ésre atka'ma« területéből 2-500.000 para*zt tulajdonában mintegy 6 millió hektár föd van, A többi 21 millió hektár a: földesurak. egyház, kulákok, állam és községek kezén. 4 millió 200 szer c*a Iád. at orstóg földműves lakosságának 82 százaléka nem rendelkezik földdel, vagy csak igen kteei föld- területtel.

Olaszországban élnek 4 feni/kV's ..hagyományok”. Sok föl-desúr m- c. követeli, a különböző szent ünnepeken 20—25, vagy ennél is több na ft. tat, néhány báránnyal, néh&nv kap- pannal. többszáz tojással adózzanak nel:i. Ezért az. olasz kisbirtokosoknak jelképes, de nevetségesen alacsony összegeket fizetnek és elvárják, hogy a termés 50 sxáailékát beszo’aáltas- sáv bér fejében. . - •

Az o’aez föl desurak er-erholdakai hagynak parlagon ..vadószterüV- nek“’, miközben a szegénypaxaázio, ka; az éhhalál kerülgeti, Áz. ól asz parasztok továbbra is bogyón, bábon és kukoricán élnek. Óig®; pa- raszítok milliói lakna,u. odúkban, barlangokban és járványt terjesztő flü- Iede7.ö házakban Az. olasz paéur/ok nagyrészénck még arra ptne« pénzé, hogy petró'emtiót vegyen., ezért,.<54- ténként a rözse lángjával világit

I>3 az. olasz parasntok nem., tűrik ezt a szörnyű nyomort. A intiriVv- osztály támogatósával nagyarán'oi földfoglaVi mozgalom bontakozott Id különösen lóéi-Olaszországban! Előkerülnek a régi Amdászk.iirtök . é? as olasz, parasztok elfoglalják és szétosztják a földesúri és egyházi íö'de- kot. A parlagon heverő földeket Ver., detleges szerszámjaikkal aztoniml művelés alá veszik. ..Földet és ivem háborút!“ — ez, az olpaz parasz'ok jelszava. • • ‘ .

Az olasz kormány több föld fog. "•'•ló olasz, parasztot meggyilkrolt, ez olasz földosurak banditákat bérel^Ar f-; a földfogialó mozgalom ellen. De a földfoglaló mo/gnlmat megállítani nem sikerűt, a földfoglaló mozgalom egyre terjed A parasztok szövetkeze‘eket alakítanak, állandóan őrzik földjeiket, szembe-zállnav a rcnvdór- • éggol és katonasággal. Az olaerz pi- rasrt-ágot az olasz munkásosztály sztrájkokká; és neun egyszer anva- giaJdktaJ támogat)*.