Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

DUNÁNTÚLI Világ proletárjai egyejulisteki ( A MA! SZAMBÁN; A francia nemzetgyűlés megadta a felhatalmazást René Mayernek « kormány megalakítására. (2 o.) — A háború nagydobosai. (2. o) — Ünnepélyes taggyűlésen vették át új tagsági könyvüket a mágocsi gépállomás kommunistái. (3. o.) — A munkavédelmi és balesetellenes előírások megtartása és megtartatása — törvényes kötelezettség, amelynek teljesítéséért a gazdasági vezető a törvény előtt felel, (3. o.) — Miért nem találják meg igazi gazdái a vasasi kuitúroithont? (4. o.) V _______________________________________________________/ AZ MDP BARANYAMECYEI PÁRTBIZOTTIÁCÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM AKA 50 FIU.ÉK I SI'TÖRTÖK. 1953 JANÉAH 8 Üzemeinkben, bányáinkban biztosítsák a műszaki intézkedési terv maradéktalan végrehajtását Bányáink, üzemeink az elmúlt év- ben nagyrészt teljesítették, sőt túl is teljesítették az évi tervet. Ez az eredmény igen jelenítő?, de közelebb, rój. megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy bányáink és üzemeink vezetői nagyrészt úgy biztosították az. évi 'érv sikeres teljesítését, hogy az év utolsó hónapjaiban kiadták a „hajrá'- jelszót és rohammunkával, a pótmű- szakok halmozásával érték el célju­kat. A Szovjetunió bányáiban, üze­meiben ezt a rossz gyakorlatot már régen megszüntették azáltal, hogy az iparban előrelátóan műsz.aki in­tézkedési terveket készítettek. Ezek­be a tervekbe belefoglalták a fizikai ás műszak; dolgozók mindazon javas tatait, amelyek a termelés meggyor­sítására, megkönnyítésére és olcsób­bá tételére irányultok. A szovjet pél­da nyomán — okulva az. elmúlt évek ben szerzett tapasztalatokból — a mi bányáink és üzernetfik vezetői is végrehajtották a feladatot: a dolgo­zókkal karöltve elkészítették a mű­szaki intézkedési terveket. A műszint tervek elkészítése természetesen, nem oldja még meg a lermelésbon mutat, kozó problémáikat, az egyenletes ter­melést, a termelés állandó fokozását, fcíb. ha a műszaki és fizikai dolgo­zók együttesen nem harcolnák a terv Evoá«urtn..i megvalósításáért. Az 1903-as évben megnövekedett te.adatok állanak műszaki vezetőink ellőtt. Biztosítaniok keld bányán és üzemekben a termelés egyenletes ütemű emelkedését, az 1953. évi terv sikeres teljesítésiét. Éppen ezért elsőrendű feladatuk, hogy harcolja­nak a műszint-'.ervek végrehajtásáért amelyen keresztül biztosítható a tor ine’.ési terv végrehajtása is. Kolb Vilmos. András-akik, helyettes bá­nyamestere a műszakiak feladatáról Így vélekedik: — „Nem elegendő az, hogy a műszaki vezető naponta vé­gigjárja a bányát, ellenőrizze űze­tnél, megnézze, hogy dolgoznak a munkások. A jó műszaki vezetőnek kiváló szakembernek kell lennie, aki 'araclhiLtatlamii végzi munkáját, köz- ve ti énül is segít kijavítani a íelme- rult hibákat, hiányosságokat, s sohe- /to' ^C'fedkazik meg arról, hogy a dolgozókat szervezze a versenyre és a tohbtermelésre buzdítsa. A terme- es zavartalan biztosítása mellett ez ’rn!nfe!} mÜszaki vesztő komoly íel- ' a.’ Az°kban az üzemekben, ahol a műszaki vezetők ilyen helyesen yeiekednek feladataikról. mindenva. lószmuseg szerint ..._3 oluii« jól harcolnak műs2;nt-iervek végrehajtásáért is, .- szén a tervben foglalt feladatok vét lehajlása is a termelés növelését ss giti elő. tehát a'áíámaszi júk a műsza ki vezetőknek a munkaverseny é a többtermelés érdekében kifejtet agitációját. A Pécsi Bőrgyárban i műszaki vezetők nemcsak az 1953-n vorvév zökkenőmentes beindításán készüllek, fel, nemcsak azt biztosítót fák. hogy a műszaki intézkedésül terve a dolgozók segítségével időbe; elkészüljön. hanem azt is, hogy ez » tervet maradéktalanul végre ie jthassák. Ennek köszönhető az ; kiváló eredmény, amelyet az üzen az újév megkezdése óta napról-nac1; c’.&r. Az év eleji 120—122 százaié kos napi tervi el je.sítéssel már mos biztosítják, hogy „ hó végén ne le gyen szükség a mulasztásokat pótl< rohammunkára. Sajnos, nem talá'ha tó ilyen jó példa a pécsi Szénbányt Vállalat üzemeinél. Az aknák rná :-.z első napokban elmaradtok a fel emelt terv teljesítésében, és még a eddig élenjáró Petőfi-akna sem te' jesitette a tervét. Ötödikén a válla lat üzemei mindössze csak 87.4 szó zalőkara teljesítették napi tervelö irányzatukat. A súlyos elmaradásnál as a magyarázata, hogy az üzemel vezetői megelégedtek az elmúlt év­ben elért eredményekkel, az 1952 évi terv sikeres teljesítésével és a hi o a ha új év tervének teljesítésére már elfelejtették mozgósítani a dolgozó­kat. Nagyrészt ez az oka annak is, hogy a fent említett napon az. össz- dolgozóknak majdnem három száza­léka igazolatlanul mulasztott műsza­kot. Komlón a szénbányában még sú- i lyosabb elmaradással küzdenek. — Kossuth-akna átlag 50—52 százalék­ra teljesíti tervét, nem termel annyi, szenet, mint amennyit „ bánya egy_ re fokozódó gépesítése, korszerűsíté­se mellett innen elvárhatnánk. Az elért eredményekből következtethető az is, hogy a pécsi Szénbánya Vál­lalat és a komlói bánya műszaki ve_ zeíői — habár általában jó műszint-! tervet készítettek — nem harcoltak elég lelkiismeretesen azok végrehaj­tásáért. Pedig rájuk is vonatkozik az a tétel, hogy a terv törvény. Tör­vény az is. amelyet a szén termelé­sére a minisztériumban kiszabtak és törvénnyé vált már az is, amelyet az 1953-ban. végrehajtandó műszaki in-’ tézikedésekre készítettek. Eppen ezért ; tartsák be minden aknánkon, min« i den üzemünkben, amit tervezték, biz­tosítsák mindenütt a dolgozóknak a megfelelő munkakörülményeket. r< bányában az e-égendő* levegőt, üres- csillét. lássák el az éj jeles harmad­ban a fejtéseket fával, biztosítsák o fejtések üzemképességét, előkészí­tését a {ermeiő harmadok számára. Termés,zMesen a műszaki vezetők segítség nélkül nem képesek hatal­mas feladataik végrehajtására. Ép­pen ezért az eddiginél fokozottabb segítséget várnak á párt" és szak- szervezeteKtő'. Szakszervezeteink tá. mogossák azzal a műszaki vezetők tervteljesítésért folytatott harcát, hogy megfelelően szervezzék és tart­sák nyilván a versenyt. „Elég gya­kori jelenség nálunk a munka-verseny elbürCitcratizálása, melyről Központi Vezetőségeink ez év júniusában meg tartott teljes ülésén is szó volt. Ezek a jelenségek a júniusi plenum óin. eltelt idő alatt sajnos, nem szűntek meg, hanem helyenként tovább bur­jánzóitok ” Gerő elvtársitok a Köz­ponti Vezetőség legutóbbi ülésén el. mondott szavai az aknai szakszerve­zetekre hatványozottan vonatkoz­nak, A mi aknai szakszervezetetek ‘öbbhelyüít bürokrata szervek s tény kedésük nagyrósze a tagsági bélye­gek kiosztásából és a segélyezések elintézéséből ál!., mint Pécsbá-ny»te­lepen is. Pedig éppen az lenne a tel. adata szakszervezeteinknek, mint Gerő elvtárs mondotta, hogy: ....meg­szabadítsák a munkaversenyt a bű. rokratikus kinövésektől.. . hcfjy,t a munkaversenyt mind szélesebb és hatalmasabb tömegmozgalommá bon­takoztassák ki országunkban, s nem utolsósorban iparunkban.. ” Az ak­nai szakszervezetek által végzett már régi gyakorlat, hogy a kifügg esz, tett munkaversenyíáblákon csupán csak az élenjárókat népszerűsítik, nem írják dicsőségtáblára az olyan dolgozók nevét, akik elmaradókból lettek 100 százalékot teljesítők. Ezen a káros és helytelen gyakorlaton könnyen változtathatnak, ha a szak- szervezeti funkcionáriusok szorosabb kapcsolatot tartanak a műszaki ve­zetőkkel és a verseny értékeléséné* kikéri^ a véleményüket, kérik segít­ségüket. Jól összehangolt munká­val ekén a téren rövid idő alatt ki­váló eredményeket érhetnek el és dicsérettel is segíthetnek az elmara­dókat az élenjárók szintjére emelni. Az 1953. évi tervfeladatok nto gyök. Komoly munka vár műszaki vezeiőinkre. De feladatúidat jól meg. oldhatják, ha következetesen harcol­nak a müszint-terv végrehajtásán keresztül a termelési terv megvaló­sításáért és ha ebben megfelelő se­gítséget, támogatást kapnak az ak­na; párt* és nem utolsó sorban szak szervezetektől. / Hunéban a mélyszántás befej eséséért *A növénytermelésben a hozam ouuiéeének a kulcsa: az al-apvctő agrotechnikai rendszabályok következetes magvalósítása, valamint a ta­lajerő fokozása.., A mélyszántás kétségtelenül hozzájárult itvmasercd- ményeink növel őséhez, de nem adta meg eddig a szükséges eredményt, azért, mert ez a mélyszántás nem elég >mély és mert vem elég korai ' , mondotta (.Verő elvtárs, a Központi Vezetőség november 20-én tartott ülésén. A Központi Vezetőség utasítása szerint dolgoznak a paiolabozsokí Ráktczi tsz tagjai Már a betakarítási munkákkal is siettek, ami azt eredményezte, hogy korábban e! tudták kezdeni az őizi mélyszántás! munkákat. A veié« be­fejezése után minden fogatot a mély­szántásra mozgósítóitak. hogy egy talpalatnyi földjük sem maradjon szántatlan. Tudatában vannak, hogy ahol becsületesen elvégzik az cisz: mélyszántást, o't jóval több termés­re számíthatnak, hiszem az elmúlt évben js, ahol elvégezték a mélyszán­tást, ott 2—3 mázsával többet taka­rítottak be hnkhniként. A csoport tagsága igen nagy fi­gyelmet fordít arra íi hogy a község icrit'etén hogyan halad az őszi ve­tési és szántási munka. így a vfaern- lévő földímíh esezővefkezcii földekből vállalták, hegy 00 holdat megszánta­na,k és bevetnek. Ezzel a munkává, elősegítik, hogy a községen néhány nap múlva befejezik »X őszi munkál, így az őszi munkák befejezne után hozzáláthatnak a trágyahord.áeiroz és felkészülhetnek a tavaszi munkákra. Jól halad gz őszi mélyazántáe Mecysregregy községben Is Eddig már !>! százalékál végezték el a szántást tervüknek, mindössze 70 hold van viasza, amelyen a mély­szántást rövideden befejezik. Az őszi mélyszántást úgy szervez­ték meg, hogy azok az egyénileg dol­gozó parasztok, akik befejezték a szántást, odamentek szántani, ahol még le vannak maradva. Olyanoknak segítettek, akiknek nincs fogatuk. Fó'dául Sáfrány György 10 holdas dolgozó paraszt is Deák János dol­gozó paraszthoz ment szántani, ami­kor a sajátját befejezte. A jól szer­vezett munkával igyekeznek behozni a lemaradásukat. Súlyoson lemaradtak az őszi mély­szántással az okerági dolgozó parasztok De nem is csoda, hiszen maga a tanácselnök elvtárs is azon a véle­ményen van, hogy ..vize* a földönöm lehet szántani*1... Valóban, nenn vi­tás, nedve« a föld, de 'ehet szántani. Tavaly is a „vizes főidre“ hivatkoz­tak, és éppen ez volt az oka annak, az elmúlt évben fa, hogy nem for­dítottak kel'ő gondot a mélvszántas- ra és nem tudták teljesíteni beadási tervüket. Éppen ezért a legsürgősebben szer­vezzék meg a szántási munkákat, hogy lemaradásukat a legrövidebb időn belül behozzák. Ezért a lemara­dásáért "’esősorban te a községi ta- nácséin ők a felelős. A jól szervezett munkának az lett az eredménye a mágocsi gépállomáson hogy edd'g az őszi mé!y»zintá*i ter­vüket 55.3 százalékra teljesítették. Ez az eredmény annak köszönhető, hogy már a beindulás előtt nagy gon­dot fordítottak a gépek kijavítására ée így jelentősebb kiesé» nem volt ú mimikák folyamán. Ehhez igen jelen­tősen hozzájárult az is. hogy a *rak- íorteták naponta rendszeresen ápol­ják a gépeiket. Versenyben vannak a brigádok, <te az egyének egymással. A brigádver­senyben a Dürvanger-brígád vezet. A brigádnak 'az ítezi szántad teye leüti normálboid vö t ér -ddlg 2314 nocmá'.hodat végezte kel. Az egyéni versenyben Halenbach János trakto­ros vezet, előirányzott 434 normál- holdas tervét 7G4 norínálholdra tel­jesítette. ami annyit je'ont, lioyv tervének teljesítésében 172 száza é- kot ért el. Közvetlen a nyomában halad Inliof Gyula DISZ fiatal trak­torista. akinek ugyancsak néhány százalék van vissza a Halenbach elv. társ teljesítésétől. Eredményesen alkalmazzák a gép­ii lomás dolgozói a szerződéskötése­ket és az elöhántós ekék használata!. A szerződéskötési tervük Iá-. 'A4 hold volt, de a jó felvilágosító munká­nak az lett az eredménye, hogy 14,1 te holdra kötöttek szerződöd. Az e’ő- hántós ekék használatát úgy megsze­rettették a dolgozó parasztokkal, hogy mindnn tsz és minden egyénileg dolgozó paraszt, oak elöhántós eké­vel akar szántain:. Még néhány nap vau vissza attól, hogy' a piispökbóíyi á'íami gazdaságban befejezzek az őszi mélyszántást. Az esős idő ellenére is lendületesén ha'ad a szántás, a gőzekék éjjel-nap­pal szántanaik. A lelkes munkának az lett az eredménye, hogy a szán­tási • tervből csak egy százalék van vissza, amit cgy-két nap alatt befe­jeznek. Hogy a traktorokat és a fogatokat is kellőképpen kihasználják, trágya- hordássá! foglalkoznak. Közvetlen a gőzeke elé nordják a trágyát,'a.mil az eke azon nyomban leforgat a fö'd alá. A friss trágyát, szarvasokba hordják, ahol ledőngőük és leföldelik, hogy tavasszal érett állapotban szór­ják kj a földre. .,Ar ezévi tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol betartották <?* betartják az aLayető agrotechnikai előírásokat, az eredmény -nem marná el“ — mondotta Gerő elvtár», a Központi Vezetőségi ülésen. Ezt. kell szem előtt tartani megyénk területén minden állami gazdaságnak, terme­lőszövetkezetnek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. Csak úgy lehet a terméshozamot növe'ni, ha dolgozó parasztjaink mindenkor betartják i minisztertanácd által hozott határozatokat. ELŐRE AZ 1953. ÉV ELSŐ NEGYEDÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT FELADATAINK AZ 1953-AS TERVÉVBEN Az 1952-es terme'-ési évet befejez­ve a következőket állapíthatjuk meg: eredményeink szépek, amit bizonyít az is, hogy negyedéves tervünké’, túlteljesítettük és emellek a terv­szerűséget is biztosítani tudtuk a ier„ ölelésben, üzemünk teljes termelési tervét december 6Ta, árutermelés: tervét december 10-re teljesítette. Ezeket az eredményeket ügy tud­tuk elérni, hogy fizikai és műs^v'ri dolgozóink minden törekvésük arra irányult, hogy a terv teljesítése mel­lett a tervszerűséget is biztosítsuk- A dolgozók lelkesen versenyeztek. Sokan határidő előtt fejezték be év: tervüket, mint például: Németh Gyu­la, Exner András., Máté József, Sz n. tes János, Illés József, Kerner Jó* TOcf. Bálint Mihály, Kalmár György, Koronics János. Fischer Kálmán, Tó­vári János, Brunner András. Se’.meci Lajos, Turl>éki László. Boncaik Já­nos, Barna János. Mo'nár Gábor. Körmendi Győző, Hergert András, Pin'ér Károly, Gaál József és Bodor Mihály elv társak is. Rákosi és Gerő elvtámak arra fi* gyelmeziejnek bennünket, hogy a még meglévő hibáinkat javítsuk ki. így elsősorban biztosítanunk kell a jövőben az ütemes termelést deká- dok szerint is és fokozottabb gondot keil fordítanunk a gépkihasználásra. Komoly feladatok várnak ránk a jö­vő esztendőben a munkafegyelem to- vábbi szilárdításában, az önköltség csökkentésében és a takarékosság fo kozásában. Ezen a téren úgy aka* runk változtatni, hogy rendszeresen megtartjuk a műszaki és a termelési értekezleteket, és a jövőben sokkal fokozottabb mértekben vesszük fi­gyelembe a dolgozók értékes javasig, fait. bírálatát. A dolgozók javas­latai alap'án már a müszint-tgrvbe is igen sok értékes újítást foglal­tunk, amelyeket 1953*ban fokozatosan be is vezetünk. Az 1953. évi első negyedévi ter­vünket nagyjából mór december 10-én isin ért ettük n dolgozókkal, ja­nuár 7 én pedig tervismertető érte­kezleteken munkapadokig való fel* bontásban is megismerték. Az 1953-as év döntő jelentőségű népgazdaságunk fejlődése szempont- jábó’. Ezt dolgozóink át is érzik. — Ezért javasolták, hogy január első dekádjában tartsunk békeműszakot, amely biztosítéka lehet annak, hogy sikerrel kezdjük meg .az új évben a lormriést. Pollák Dezső tudósító Sopiana Gépgyár. A MUNKAFELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA ELŐ- SEGÍTI A TERV TELJESÍTÉSÉT A pécsi Vasas Kisipari Szövetke­zet dolgozói két hónappal a határ­idő előtt befejeztek 1952, évi tervü­ket. Az új esztendő azonban még az eddiginél is jobb munkát vár a szö­vetkezet dolgozóitól. Éppen ezért a műszakiak az első negyedéves tervet már úgy készítették el. hogy abba bevonták a szövetkezet do Rozéit, így mindannyian ismerik f) terveket. Ennek köszönhető, hogy biztosítva van a műszakkezdés e’ött a munka­anyag és a szerszámok. Ennek nyo* mán ériéi; el már az ei*ó napokon a kisipari szövetkezet dolgozó; a 120 százalékot. Nagy segítséget ad a kisipari szö­vetkezet dolgozóinak mimikájához az újítások azonnali beveztése. így nem csak a munkájuk gyorsul, de nagy­ban emelik n termelést is és jelen­tős magtakarításokat tudnak elérni. Például Gökli Lajos eddig az olló­kat acélból készítette. Most az olló fogóját könnyű fémből készíti, a nagyobb ollóknál viszont vassal pó- to-jik az acélt. Ezzel az újítással 14 , ezer forint megtakarítást értek ©I. Emeli a szövetkezet dolgozóinak munkakedvét, hogy a napi munká* jának eredményét mindenki ismeri, mert a versenytáblán állandóan sze­repelnek, úgv az élenjárók, mint .a gyengébb teljesítményű munkások­nak a nevei. FOKOZZAK AZ ANYAGTAKARÉKOSSA- GOT A PÉCSI VILLANYSZERELÉSI VAU LALAT DOIGOZ01 A pécsi Villanyszerelési Vállalat dolgozói valamennyien tudják, hogv az 1953-as évben sokkal nagyobb feladatokat kell nekik megoldani úgy az ipar, mint a falu villamosító, sa területén, mint az elmúlt évben. Éppen oEÓrt minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az új feladatokat tervszerűen teljesíthessék is. Kurucz József villanyszerelőt nrn- denk; jó munkásnak ismeri a vál > latinál. De nemcsak mint jó. hanem mint takarékos munkást is becsülik munkatársai, aki nem hagyja jjárba- voszni a legkisebb anyagot sem. — Nemrég összeszedte a vállalat na el­hullott apró vasianyagokat és kábel. tartó kilincseket készített belőle, mellyel több. mint 6000 forint meg­takarítás* ért el 1952 május óta. Ha sonlo eredményeket ért el Odrobina István és Baranyai Zoltán lakatos is, akik 4000 forint megtakarítást ér­tek el. Kurucz József és Baranyai Zoltán példájának egyre gyakrab­ban akadnak követői a területi sze­relési munkáknál is. Ez részben an­nak is köszönhető, hogy a vállalat műszaki vezetői becsületesen segí­tenek a dolgozóknak egy-egy anyag- takarékossági javaslat megvalósítá­sánál. A vállalat dolgozóinak és műszaki vezetőinek az a célja, hogy az el- műit évhez viszonyítva legalább u másfélszeresére emeljék az lü.őirbor. elért megtakarítás összegét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom