Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-07 / 5. szám

DUNÁNTÚLI VtLÄC PROLETÁRJAI ECYES ÖLJETEK! C---------------------------­-------------------------------------------------N A MAI SZÁM3AN: A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti gazdasági együttműködés sikerei. (2. o.) — Miniszterta­nácsi határozat Lenin emlékmű (elállítására. (2. o ) — Harminc éves a lenini szövetkezeti terv. (3. o.) — Két napig Pécs város vendége lesz Kodály Zoltán. (3. o.) — Akadályozza a terv teljesítését, anyagi kárt okoz a dol­gozóknak a rosszul szervezett munkásszállítás a 73/1 sz. Építőipari Vállalatnál. (3. o.) — A pécskörnyéki bányász- kultúrcsoport seregszemléje. (4. o.) , \_________________________________________________ •\v-' 1Vr-'f*; bJErf AZ MDP BARANVAMECVEI PA~ RTBI ZOTTfÁCÁN A K LAPJA X- ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ARA 50 FIM.ÉR SZERDA, 1953 JANUAR 7 A tavasai munkák sikeréért A tavaszi munkáik sikere jórészt most dói el gépállomásaink, állami gazdaságaink műhelyében tornaelö- sz öveik e ze; e ink bői. Az 6®zi munkák végzésénél súlyos hibák fordultak elő, tanácsaink nem tettek meg min­dent az őszi terv sikeréért, készület- lenül, szervezetlenül kezdték meg jónéhány községünkben az őszi terv teljesítését. Ebből az következett, hogy még mindig vannak olyan községek termelőszövetkezetek, ame­lyek nem végezlek a vetéssel, de nagy lemaradás van az őszi mély­szántás végzésénél is. „Mindebből az a tanulság hogy a tavaszi mezőgaz- da»ági munkákat előrelátóbban, terv­szerűbben kell megszervezni, a vető. magot elő kell készíteni, elő kell te. remteni, s hogy az ellenséget idejé­ben }e keJl leplezni, s el kell szige­telni. Ez a teltétele annak, hogy tc- vasszaí a mezőgazdasági munkákat terv szerint idejében végezzük el, s ezzel is elősegítsük a mezőgazdaság­ban a növénytermelésnél a termésho. zam emelését “ Gerö elvtárs útmu­tatását szívlelje meg minden állami gazdaság, termelőszövetkezet és gép­állomás, úgy készüljenek fel a tava_ »zi munkákra, hogy a vetést minden növénynél a legkedvezőbb időben tudják elvégezni. Idejében vetni — léi siker. Az idejében történő vetés feltété* 'p Pedig még nincs biztosítva. A ifl.et alaposan fel kell használni a ü.vaszra való felkészülésre. Pártszer­vezeteink. tanácsaink gondoljanak Arra, hogy igen sok vetőgép a dói- gozó parasztok tulajdonában van és ügyelni kel] arra, hogy ne késsenek el ezeknek a gépeknek a javításá­val sem. Ezeknek az elhanyagolása vagy úgy nvozhat kárt, hogy hátrál, rstja a vetést, vagy úgy, hogy a be rozsdásodott, elhanyagolt gépek e.* pocsékolják a vetőmagot, vagy ép- oen hiányosan, rosszul szórják a ma. got. A tanácsok gondoskodjanak ar rrf hogy ezeket a gépeket is kt|d. vítsák. megolajozzák, kitisztítsák, hogy azok munkára ké.-*zen várják a vetésre alkalmas időt. A tavaszi munkákra való készü "“mól fokozott feladat hárul gépá '»másainkra, amelyek feladata, hog '•ögisék megyénk terme! üszővé tke é5 dolgozó parasztjait a tér mle.obbi befejezésében, jó gépi muj ay.al hozzájáruljanak a hozam n< eeséhoz. Gerő elvtárs a Közpon ülésén rámutatott, hog U Pál lom ás« ink jelentős része még ti? v Uen hiányosan tölti be feladc t. Nem tartják be a term elősző ve fezetekkel kötött szerződéseket, ross gépál.omások és állami gazdaságo »«*« viszony. Megmutatkozik e óban is, hogy a termelőszövetkezí , , nem a legjobb, hanem , legror ízfsb munkaerőt küldik a gépá.lo ["asokra így volt ez nemrég a ivanbattyáni tezrben is. Rákosi elv in” termelőszövetkezetek és géi élenjáró dolgozóinak é .“«tette mondotta: ,.A gépállomt ,, és term;főszővetkezetek visZcmy „ J0r ,e,~ egészséges és jó. ha er K a mostani tanácskozásnak egyl erfdménye az lesz, hogy az elv mindkét oldalról, c gépállc csakúgy, mint a termelőssS 'ezttek megérl‘k, hogy ez a Iri nt'tktLáSXE0*"* ulalv\eg] s ,7, lö' száz es száz egészst _ *aHal egymáshoz lesz kötve. Er, megjavulja ° köv,ftk*7ménYe, bog én 7 a gépállomások rnunkáj lése\f‘-aVul a iZ°vetkezetek terme malink’>T:,£mben 8<>eít9ék gépállc meIószövetkA,07:Tukhöz tartozó te se. vagy a ní?íeket* A vetés kés< mulasztása komnT^0'^ mu"kák 0 a tsz-eknek a m,Ii,!iárokaJt okozhí kák elvégzéséhei aránylag munkaerő ós több idő szükséges ez munkatorlódáshoz, a növénye' *yenge fejlődéséhez vezet. Eppe ezért biztosítsák, hogy a gépi nő* vényápolást is a talaj állapotának legmegfelelőbb Időszakában végezzék el és mindág olyan munka eszközök­kel mely a jó munkát biztosítja. Községi tanácsainknak komoly gondot kell még fordítani a vető­magtisztításra. A közmondás azt mondja: „Ki szemetet vet, gyomai ara,tH Aki konkolyt, ocsut vet. az. aratáskor megsokszorozva látja máj,-) viszont. Jó termés, egészséges, élet­képes növény csak jó vetőmagból lesz. Dolgozó parasztjaink, termelő- szövetkezeteink ezért válogassák ki vetésre a legnagyobb, legsűrűbb, szemű kukoricacsöveket, vetőburgo­nyának a legszebb gumókat. A tava­szi búzát, árpát, a többi tavaszi ve­tésű magot sem szabad egyszerűen átengedni a szelektoron, hanem úgy kell állítani a gépe:, hogy csak a nagy. egészsége» jó! fejlett szemek kerül jenek a vetőmagom zsákba.. A hozam növelésének másik kul­csa, a fejlett új módszerek alkalma­zása. A keresztsorú vetésnek szám­talan előnye van. az ugyanolyan körülmények közöt,t vetett soros ve­téssel szemben. Előnye elsősorban, hogy ilyen módon a vetőmagot egyenletesebben osztjuk el területűn* kön. A keresztsorosan vetett növé­nyeknél kisebb mértékű a gyomoso- dás. Könnyebb az állati kártevőle el­leni védekezés is. mert nem egyso­rosán. nagy távolságot bejárva pusz­títja p kártevő a növényzetet, hanem köralakban pusztít, tehát sokkal ki* sebb területen kell az irtá«»t elvégez ni. A keresztsorú vetés után — ép­pen a gyökerek tökéletesebb Kar. ása következtében — jobban bt ere­dik a talaj. Az Így vetett gabonába a «zó! ereje és szárító hatása :s ó-öv ken, mert nincs egyirányú szabad út­ja a vetésben És így lehetne sorolni azokat az előnyöket amellyel a ke­resztsorú vetés jár. nem beszélve ar* ról, hogy ké'-három mázsa terménv- nyei többet eredményez. De hatal­mas előnyökkel jár a négyzetesen vetet* kukorica is. főleg akkor, ha nem feledkeznek meg annak n pót- beporzásáról sem. Á mohácsszigeti Vörös Fény tsz tagjai több, mint 28 máz,*a átlagtermést takarítottak be t*rról a területről, amelyet kereszt- sorosan vetettek, amíg az egyirányú kukoricavetésük holdja csak t'z mázsa átlagtermést eredményezett. A jó munkáinak rendkívül fontos feltétele, hogy idejében elkészülje" n.ck ,i vetéstervek. Termelőszövetke­zeteinknél, állami gazdaságainknál ©nélkül úgyszólván moccanni sem lehet de egyénileg dolgozó pa- rasztsá.gunlenak is tervszerűen keli felkészülnie a tavaszi vetésre, hogy meg legyen minden, ami a munká­hoz szükséges. Használják fel ezeket a napokat arra. hogy alaposan meg­ismerjék a begyűjtési törvényt. Ve­gyék számba, hogy mit és mennyit keil vetni ahhoz, hogy elég legyen a beadásra, állataik takarmányozásé* ra és bőven juason a szabadpiacra is. Szerezzék meg idejében a vető­magot, kössék meg a termelési szer- zódést az ipari növényekre és így tovább. Tenmelőszövetkezeteink is vegyék figyelembe a tervezésnél ál­lami kötelezettségeiket fejlődő állat­állományuk szükségleteit. Jó előre gondoskodjanak arról, hogy bőven jusson majd termény a természetben történő szétosztásra is. Tanácsaink — a munka gazdái _ fá radhatatlanul és eréllye! készítsék elő a munkákat, falusi pártszerveze­teink pedig legyenek a tavaszi mun­ka előkészítésének motorjai A nép nevelők magyarázzák meg minden­kinek miért sürgős a munka, miért keil jól, gondosan elvégezni az elő­készületek minden apró mozzanatát. Lelkesítsék dolgozó parasztságun­kat, mezőgazdaságunk összes dolgo­zóját minden eddiginél jobb. sike­resebb munkára és az eredmény, a termés ezer és ezer mázsáiéban mu* Ütközik majd meg a betakarításkor. ELŐRE AZ 1953. ÉV ELSŐ NEGYEDÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Több fekete szenet a hazának Pécsibányatelepen január 5-én újabb párosversenyszerződésekef kötöttek a bányászok. A Béke-brigád tagjai megfogadták, bogy napi «5 csillés előirányzatot 85 csillére emelik. A szén több! etet csak úgy tudja bizto­sítani, ha a fát a munkahelyre szál- -ítjálk. Echter Péter fő aknász vállal­ta, hogy minden műszaki feltételt megad a fejtéiben do'gőzök számára, hogy felajánlásukat teljesíthessék. A Béke-brigád tagjai megfogadták, hogy versenyre hívják a v a sasi és István­ok n a i Béke-brigádot és ebben a ver­senyben elsőik alkarnak lenni. Vészeli József csapata is csatlako­zott a Béke-brigád kihívásához. Felajánlották, hogy napi 130 csilléről 150 csillére emelik az eddigi termelésűket. Ezt azonban csak úgy tudják telje­síteni, ha Gulyás István aknász. az éjjeles Ha adó harmadol nem szerelés­re osztja be, hanem rendesen előké­szítteti velük a fejtést. Gulyás eivtárs megígérte, hogy más­ként lesz, nrint eddig. Az éjjeles har­madat biztosításra és faadűsra fogja beosztani, hogy a csapat teljesíteni tudja felajánlását. Woiif Gyula csapata sem akar le­maradni a versenyből. Napi 80 csille szén helyett 90 csiliét adnak ezentúl népgazdaságunknak. Bursli József ak­nász személyes irányítással’, biztosítja számukra a ('»készletet és az üres- csiVét. Tóth Ferenc (21 fron (mester csa­patának 130 csille az előirányzat*. Ezt .a mennyiséget nem tudja teljesí­teni. A fejtés felső kijáratánál víz tört be, ami hátráltatja a szén leszál­lítását a fejtésbe. l)e felajánlották, hogy a nehézségeik ellenére teljesíteni fogják előirányzatukat. Ha a víz meg­szűnik, 180 csille szenet termelnek műszakonként. Jeb-n.szki János csapata öt csillé­vel emeli napi előirányzatát. Hor­váth Lnjoft (2) aknász vállalja a hiányosságok megszüntetéséi. De nemcsak a fejtési csapatok tel­tek felajánlást, hanem a fenntartó csapatok is. Frei András vájár 11 mé­ter helyett 14 métert fog teljesíteni. Versenyre hívta Vájná János vájárt, aki három méterrel bővít többet sz eddiginél. Darabos Károly 11 méteres előirányzatát 13 méterre emeli Ver­senytársa, Csillag József, aki szántén két méterrel teljesít többet az. elő­irányzatnál. Kristóf József és Borsos János csillések, akik egy hete dolgomat* a bányában, márLs versenyre hív­ták egymást A fejtésben négy csillés dolgozik.. A munkaerőhiányra való tekintettel fel­ajánlották, hogy négy dolgozó mun­káját hárman fogják eívégrzni. A műszaki vezetők, a párt és * szakszervezet vezetői támogassák eze­ket a versenyzőiket és ellenőrizzék munkájukat. Példájuk nyomán ser­kentsék »«óikat a csapatokat, amelyek még nem tettek fela jánlást‘a fokoíótt széntermelésért, az 1. negyedévi terv sikeres befejezéséért. Fokozott feladatok hárulnak a vasút dolgozóira 1953-ban lett volna megválasztani., hogy azok kapcsolják be társaikat is közvetle­nül a tervezésbe, a terv teljesítésé* nek megkönnyítésébe. A müszint- terv készítő bizottságok feladata, hogy meghatározzák: mit kell az egyes szolgálati ágaknak, helyeknek elvégezni, hogy 1953. évi ‘érvük si­keres teljesítését biztosítsák. A vasútnál még most Is készülnek a -műszak; intézkedési tervek. Még a*iodigv adnak 0 dolgozók a tervek elkészítésére javaslatokat. Igen fon­tos hogy a javaslattételnél is a kommúT!isták mutassanak példát, A szolgálati helyek szervezzenek egy­más között versenyt a javaslatok mennyiségére és minőségére nézve. A műszinttervek fontosságát megér­tették a pécsi pályafenntartási fő­nökség dolgozói, ak% eddig 64 ja­vaslatot nyújtottak be elbírálásra. Szép munkát végzett ezen a téren a távközlő szolgálat is, amelynek dol- qozói 16 javaslatot tettek a munka jobb szervezésére. Tizenkilenc érté­kes javaslatot tettek a pécsi szertár dolgozói is. Most osztjáv majd ki az új párt­tagsági könyvecskéinket. Ez alkalom­mal r.g legyen egyetlen kommunista sem a vasútnál, aki „ könyv átvétr* lekor ne mondhassa el. hogy a mű- szint tervek elkészítésénél nyújtott segítséggel hozzájárult 1953. évi tervünk sikeréhez. Várnai László t ívdói ító, MÁV Lelkes munka folyik az első negyedéves terv sikeréért Igazgatóságunk területén 1953 el­ső negyedében az elszállítandó áru mennyisége húsa százalékkal több, mint az előző évben volt. A feladat anná; inkább is komoly, mivel a téli Időjárás minden nehézsége előttünk áll. Hogy ezt a hatalmas árumony- nyiséget elszállíthassuk, keményeb­ben kell fognunk a kocsigazdálko­dást, a kocsíforduló kérdését tovább­ra is. Biztosítani kell üzemein^ za* •«ai-tabu», ellátását „ , tél nehézségei ellenére is. Móg az előbbinél is na­gyobb emelkedést mutat utasforgalmi tervünk, amely az elmúlt évvel szem ben 63 százalékos emelkedést irá­nyoz o’.ő. Ezzel kapcsolatban fel kel számolni a személy.száMitó vonatok nagymérvű késéseit biztosítani kell — különösen a munkásvonatok — menetrendszerű közlekedtetését. — M ndezek mellett pedig növelni kell tehervonataink utazási sebességét is. Rákosi eivtárs, a Központi Vezetőség 1951 november 30-i ülésén arról be­szélt. hogy egy százalék tervtelje­sítmény több, mint hatszázmillió fo" rint értékű termelvényt jelent. Ez a szám 1953-ban egészen biztos, sok­kal magasabb. A vasútnál most folynak a terv is­mertető értekezletek, amelyek: n a legkisebb részletekig meg kell tár­gyain; a lehetőségeket és a tervtől, jesités akadályait. A nehézségek leküzdésére igen nagy segítséget je* len tervek a vasútnál is a műszaki in- ézkedé-ii tervek, A műszinttervek el készítése késón és vontatottan indult meq a vasútnál, pedig a tervkészítést széles mozgalommá kellett volna ki­fejleszteni. A ir.űszint-bízotttágokba mindenütt a lecriobv, doloozókat kel. Az elmúlt évben in s^k szép ered­ményt ért el üzemünk. Sok munkatár­sam lett szlahánovista és < rmunk ás Én is sztahánovista vagyok £s az el­múlt év tavaszán kormSnykitíintetés- !>en rószevültem. De ebben az évben még s7gl>b eredményeket akarunk f!- érni. Most az 1953-as év első negye­dében vagyunk de máris szebbek az első napok eredményei, mint az utol­só hónapban vollak. F.n már az első napon ‘301 százalékos teljesítménnyé! dolgoztam, az előző százalékaim pe­dig csak 190—195 százalékig érlek. Én az 1953-as év első negyedében teljesítményeimet úgy fogom növelni, hogy minden hónapi tervemet leg­alább négy nappal elsőbb befejezhes­sem., Ezt úgy akarom elérni, hogy az eddigi formázásomat meggyorsítom az A'.fal, hogy a gép forgásánál a moz­dulataimat most másként végzem. Ez­zé! lei let ős égem van arra, hogy a je­lenlegi se’lejtemet megszüntessem, bár ez is csak egy százalék. Az első ne­gyedévi munkánk beindulásánál ked­vező volt az is, hogy megkaptuk azon n,al a havi gyártási előirányzatot. Jobb volt a munkám égsz erve zés is, mely reméljük így is fog mapadni. De nemcsak a mi műhelyünkben van ez így, hanem az egész üzemünk­ben ilven lelkes munka folyik az e’ső negyedéve« terv sikeréért. Ifj. Eicher József porcelángyári sztahánovi*ta korongos. A mohácsi járásban biztosít ják a% őszi vetésterv teljesítését Az őszi gabona vetése a mohácsi járásban is erő« lemaradást mutat. A terv teljesítése azonban törvény, be­tartása tehát kötelező. Hiba volt, hogy a járási tanács ós a mezőgazdasági osztály a hiányos­ságok kijavítására nem tette meg a szükséges intézkedéseket keltő idő­ben. A rendelkezéseket ugyan kiadta papiron a községi tanácsok fcié, de e'marndt a helyes irányító munka és főleg ez az oka, hogy a járás a ke­nyérgabona vetését csupán 69 száza­ikra teljesítette. A hiányosság meg­szüntetése érdekében a járási tanács elnöke, a járási pártbizottság segít­ségével erélyes intézkedéseket tett. amelynek a következményeként a tér- melőcsoportok és dtelgozó parasztok a jövőévi kenyér biztosítása érdekében, í vetés befejezéséhez fogtak. IEánvossáe volt, hogv a tevmw' csoportok., de a dolgozó parasztság is az állami készletből várta a vetőma­got. A helytelen álláspontról felvilá<y>- sítottuk a dolgozó parasztságot, amelynek nyomán a termeOőcsoportok közül a bári Uj Élet, bólyi Kossuth, borjádi Egyetértés, erdősmár oki Vö­rös Csillag, görcsönydiobokai Uj Al­kotmány, Visnyárádi Uj Hajnal, köl- ke-di Uj Élet, mohácsi Vörös Fény, n.agynyárátJi Kossuth és Dózsa, szaj- ki Úttörő, szűri Kossuth, töttősi Sia- badság, udvari Petőfi és a versend! Egyetértés temielőcsoportok vezető­sége és tagjai az őszi kenyérgabona vetésűiket — ha nem is a miniszter­tanács által meghatározott időre — de 100 százalékban teljesítették. A terv teljesítésében lemaradtak: habarczi Béke, dumaszekcsői Petőfi, homorudi Petőfi, niajsi Táncsics ter­melőszövetkezeti csoportok. A kenyérgabona vetés nem teljesí­tése veszélyezteti jővőévi Venyerön/k biztosítását és ezt a községi tanácsok elnökei sem értették meg kellően. A dolgozók között nem tudatosították eléggé a vetés fontosságát és nemtö­rődöm formán a ros«z időr* és vető­maghiányra panaszkodtak, aminek az lett a következménye, lrogy megrovás­sal és pénzbírsággal kellett sújtanj a hiniesházai tanácstitkárt, a lónycsákí és a töttősi tanács elnökét. A* utób­bit már azért Is, mert amikor vetni keKett volna, az. elnök elvtárs inJkálfcb vadászni ment. Ugyanígy gondolko­dott a habarczi Béke tsz elnöke, Brach- mann János elvtárs is, hogy „jobb va­dászni, mint a tervet teljesíteni.'* A hiányosságok megszüntetése ér­dekében a járási tanács elnöke exé- yes intézkedést tett. Szeghalmi Jó»«* osztályvezető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom