Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-25 / 302. szám
1352 TIECKMBF.B 25 N fl P l O ft Leveleink nyomókon Hegedű' József megváltozott eletetlek bizonyítékai (Pécs, 1952. december 24) Az Ötemető-utca meredeken ível felfelé a Teitye-utcéból; Bizony n<>m is any' nyira a simogató téli napsugár miint a kapaszkodó kívánkoztatj, a hegymászóról a sálat, kabátot. Hú‘ még annak a hadnagy c'vtársnak milyen melege Tehet, aki nem is csak magában, ban. m két — láthatólag nehéz — bőrönd társaságában igyek. szik. fújtat felfele. Szabadságra jött bizonyosan, megéri az otthon látásút. u szeretettek ölelését a cipóké" dós. Balra az első házból ‘ zajos gyerekcsapat szá'ad ki. Vannak vagy négyen, két fiú és Hé; kis'ány Mi* nekik a kapaszkodó! Utánuk kucs- mú-s nagyapjuk ballag, sétálni viszi az unokákat, amig az otthoniak elkészítik az ünnepi asztalt és feldíszítik a fenyőfát. A meredek utca közepén az f,mber lába előtt hever már az egész város Lenn füslö'öqnek’ a Porcelángyár ha- talmas köményei, eltörpülnek még a salakdombok is a Kokszművek játék házaknak tűnő épületeivel együtt. Itt. az utca teteién. a 1G számban lakik Hegedűs József elvtárs, bőr" gyári munka- levelezőnk A vadszölővél befuttatott kis ház egyik lakásának jcis szobáiéban rend. nyugalom. Hegedűs elvtárs pedig leveléről beszél. Mi is volt ebben a levélben? Hadd idézzünk belőle néhány részletet: „Az 1928--32.es években négy-ötezer ember állt munJta nélkül PcA miiokiibfrrk, adora/uiyok hrvrzftfse a vü-sz* Munkabért (adó Kjtlet MunkaadcV ! p!'! esett Ebben a» időben olvastuk, hogy az állam kölcsönt vett fel küllőidről, hogy enyhítse a nyomort. Ahelyett azonban hogy felszámolták volna a munkanélküliséget, mindezt saját zsebükre vágták elmentek külföldre nyaralni, Monte Curlobn dőzsölni, Hogyan nézett ki akkoriban az. amit. az urak szociális juttatásnak vagy ínségakciánok neveztek? A városházánál az ínségiroda előtt százak álltak sorba napokon kérésiül, a Stock-háznál, a Légszeszgyár utcánál, az Ágoston-téri szociális ir0 dánál csőben, hóban, heteken át álltunk a munkalapért, nem egy eset ben hiába. Sokszor felmentünk kiil- dötlségiteg Nendivich polgármester úrhoz’, hogy kapjunk munkalapot, de csak 10 napra adtak akkor is. ha adtak. Előfordult, hogy volt munkr lapunk, a Herceg-gyárban (Zólyom- utcai munkaelosztó) azonban mégsem osztottak bs bennünlrel. munkára. akkor megint csak könyörögni rúentünk a polgármesterhez, hogy d'- 1ítsanak munkába bennünket.” Hegedűs József azonban nem csak írja ezeket, hanem be is fudia bízó nyítani, hogy így volt Megőrizi,, a régmúlt rossz emlékeivel együtt azt az ínségmunka-könyvet amely nélkül éhenhai'hatott az állástalan munkás, a nvomorgó. az elbocsátott tiszt* viselő, ételhez, munkához még tíz napra s:m jutott. Ez a könyv tanúsítja a később írott soroknak is az gazát: élésektől védi a társadul tant #n re&uorulókat j mányt) kapott Élelem Érték 1 '/A /3 j<m. >! y/j !r 1 hl T r*K j at*\b Ti m Ü Tűzifa Szén Ruha I'.rféjfcz Végiért Mi|- • P 1 K| P 1 P f r u,\ . i _ élJjuiz ... 'aH * d<: iht* ht .Of. fá f r lu r ÜP- f Icce ( r JfiA é-ffz 1 jé_ i_ . !>• Az inségmunka-köuyv egyik lapja ..Tíz napot dolgoztunk, utánn kiad I pénzben. A lejárt munkalappal ‘-l kelták a bért Feléi természetben, felét I lett menni a Xavér.utcáhn o< rothadt, ehetetlen krumpliért. A pénzért és a krumpliért annyit kellett sorbaáílnij hogy mire a t,z n°P /f'" randóságát megkaptuk, már vége is volt a hónapnak. Hát így nézett ki a horthysta ínségakció ” A könyv még megvan. Egyik lapját le is fényképeztük és bemutatjuk azoknak az Olvasóknak, elvtársaknak is, akik már csak hallanak az ínség - munkáról, vagy akii,- benne éllek ugyan az inségmunkás időkb.n. de már elfeledkeztek róla. Hegedűs József nem feledkezik azonban meg a múltról. Nem feledkezik meg arró' milyen nehéz volt átvészelni a vá* rosi gazdaság gya’ogmunkásénak a béli hónapokat hogy milyen sora volt még azelőtt, mint cselédgyerek- nck. — Taréba pusztán voltam gyerek, cselédek voltak a szüleim — emlékszik vissza Hegedűs elvtárs. és ahogyan a szobában Stt-ott zölde ő fcnvcgalyakra néz a régi karácsonyokra iá visszaemlékszik: — Még lenyőía sem jutott abban az időben nekem! Akácfaág volt a karácsonyfánk! A fenyőágak száo vázákban, szén bútorokon díszének. Uj bútorokon A felszabadulás után. a forint meg' születés,e után. vették Hegedűsök a fényesre politúrozott, sima hálószobát a régi. ócska, rozoga ágyak, ved lett szekrények helyébe. A szekrény sem üres. bizonyára nem. hiszen van miből megtölteni! Hegedűs elvtárs egv maréknyi szalagszerü fizetési e'- szárooláM őriz és egyiknek végösz- szege sem süllyed az ezer forint alá. Hegedűs elvtárs az egykori ínség' munkás megbecsült doloozó Es nemcsak a gyárba^. nemcsak ebben a.z országban becsülik meg. A minap kapott levelet o Szovjetunió rá iiójú'ól. válaszoltak levelére és üdvözölték onnan, abból a hatalmú- országból, ahonnan a szabadság elindul; a mi hazánk felé is. Sokat tudna mesélni Hegedűs elv' társ a je'eoről. a múltról, sokat tudna beszé'm arról is, milyen segítsé- 1 tud nyújtani a szovjet nép rádiója a mi számunkra. Éppen ezért Abbét -kell beszélgetnie ezekről a dolgokról — a múltról, a jelenről, meg a jövőről — munkatársaival is. V innak a Bőrgyárban elégedetlenek pűszkkmulasztok, hanyagok* és ké- önjövők. Ezekkel kell elsősorban beszélnie Hegedűs József elvtárs nép" nevelőnek, A* múlt emlékeivel *:r- kentse'. ?. jövő távlataival lelkesítse Bőrgyár dolgozóit az 1952-es tervA G!ock-rc tás tfo’gozáinak pőldiíja Levétenie inéit<$ December 31. Sztálin elvtár» szüle- tívnupja tiszteletére indult munka verseny eredményeként -szép eredmények születtek a pécsvidéki bányák ban is. ...Vi, a freest szénbányák dől gőzéi örömmel cs büszkén teszünk jelentést arról, hogy az Önnek tett fogadalmunkat teljesítettük... szólt a távirat, melyet december 2'1-ón küldtek el Rákosi elv társnak a MESZHART bányák dolgozói. Majd így folytatták: „ígérjük, hogy minden erőnket, tudásunkat latbaretjük. hogy ez év végéig az Ön által kért 400.000 tonna szén kitermelésihez, mi, pécsvidéki bányászok legalább 30.000 tonna feketeszénnel járuljunk hozzá ...“ Újabb ígéret hangzott el szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs felé a pées- vidéki bányászok részéről. Jelenleg' ennek a fogadalomnak végrehajtásáért. folyik a küzdelem nemcsak az élenjáró szabolcsi bányákban, a va sasi Petőfi-aknán, de a tervét nem teljesítő Pécs VI. kertilet Széchenyiéi» András aknáján is. • Andráfi-akna december havi tervét eddig esak 82.37 száza’ékra teljesítette. A lemaradást azzal indokolják, hogy nincsenek megfelelő nagyteljesítményű fejtések. lemaradás mutatkozik az eWívájási és feltárási tervek teljesítésében s így mintegy öt fejtésben dönthetik csali a szenet. Azonban, ahogy a jövő tervévre 1 való készülődés mutatja, nem nyugszanak bele a lemaradásba az András aknai bányászok. Erőteljesen folyik a munka újabb három fejtés el&készi tésén, amit már január elején bekapcsolnak az akna tervének teljesítésébe. Az újabb három fejtés termelése pedig többszáz csille szenet jeleni műszakonként népgazdaságunk számára. Az í&ŐCi-as tervév előkészítése mellett nagy gondot fordítanak az And rás-aknai bányá zo.k arra is,' hogy a ’emaradásból minél többet be tudja nak pólóin- még az év végéig. Egy re több és több egészséges javaslat érkezik a műszaki vezetőkhöz a mun ka jobb megszervezésére, u fejlettebb módszerek alkalmazása, a meglévő hibák kijavítása érdekében. Néhány nappal ezelőtt Glock Imre elvtárs brigádja nevében kérte a műszak1 vezetőket, hogy adjanak: a fejtés részére nagyteljesítményű szovjet fejtő kalapácsokat, mert úgy hallották, hogy azokkal nagyban lehet eme'ní az egy főre eső termelést. A legdtóbbi termelési értekezleten szintén fr!#zó- a't Glock elvtárs és tolmácsolta a brigád kérését a vezetőknek is. Azt kérte, hogv adjanak a fejtésnek éjjeli harmadban is egy kisebb létszámú csapatot, amely bekészíti az anyagot a munkahelyekre, elvégzi a biztosítási munkálatokat egyszóval termeléskész állapotba helyezi minden reggelre a fejtést. A műszaki vezető elvtársak egyetértettek Ginek elvtárssal és nyomban intézkedtek« mcgva'ósították a brigád kérését. A* új munkaszervezés, a nagyteljesítményű szovjet réselő kalapács használata eredményeként a csapat az átlagos 60 csillés termelést 90 csillére, vagyis 50 százalékká' emelte teljesítményét december lő óta. Glock elvtárs és a brigád tagjai állandóan gondolkodnak, az újon, az észszerűbb eljárások bevezetésén. A fejtésben működik egv rázó, moly gyakran felmondja a szolgálatot, ami számottevő kiesést jelent a termelésben. Ezért célul tűzték, hogy » fejtés- frontot a lehető legrövidebb idő a’«U egyenesbe hozzák, hogy a szén a „döglött“ efúzdákban is. minden beavatkozás nélkül a töltőgaratba kerülhessen- Ennek megvalósításával Glock elvtárs számítása szerint — 18—20 csillével lehet ismét emelni a termelést műszakonként, nem beszélve arról, hogy a rázómotor mellől fe'. szabadult munkaerőt más munkabeosztásba lehet helyezni. A termelés növelése mellett nem feledkeztek meg a Ginek fejté« dolgozói a munka minőségének megjavításáról sem. A lelkes brigád felajánlotta, hogy az eddigi palameny- nyisógot egy százalékkal csökkenti. Igen nagy gondot fordítanak csapaton be’ül a munkafegve'em megszd- 'árdítására. A Glock fejtés dolgozói nem általánosságokban beszélnek az igazolatlan műszak-mulasztás helyt«, 'eőségéről a csapatba kerti ö új munkásokkal, hanem számokon kereszjü! is bizonyítják: Mit veszítenek, hogyan károsítják meg népgazdaságunkat, saját magukat, családjukat azok a munkakerülők, akik nemtörődömségből könnyelműen távolmaradónk » munkától, A csapat valamennyi tagja szinte kívülről cl tudja mondani azt a táb'ázatoN amely ábrázolja a bum* lizá-sból eredő veszteségeket. év jó befejezésére', az 1953-as '»•'’-í.-í'o-ps me>-»:ndifására! terv- --L-X I fa i:i r-g|j7n[»;ti[ .................................................. Eg y fizetésí-eUzámolás, végösszege 4312.33 forint /aimljunk haladó liofryontónyninkhől. Tanulj on egyetemi iftúságun’< 48-as e'ődenV hős’ pildá’áből 4 magyar ne Imii ink szabadságharc történni; egyik legragyogóbb korszaka. Kossuth záazlai alá tömegé, vei özönlött a magyar nép, hogy az ország független vége. szabadsága mel lett kiállva, fegyveres harcával bizonyítsa be hazaszeretetét. Elvben a harcban a magyar tanuló- ifjúság is szép számban ré-sztvett. A tő—16 éves kis gimnazistától az ulol- sóáves jogászig mind ott ti arcin'lak az elsők soraiban. A haza, a szabadság, u függetlenség jelszava bejárta a kisdiákpad Uat, a főiskolai előadótermüket, a kol ég.uniókat. A tanler nie-k kiürültek, de nem maradtak árván» mert a harctereken küzdő diákság reményeiben állandóan éltek a jövő új tantermei, új diákjai, akiket' mér mm gátol a Habsburg k^mszer- vrzet sommben sem. A magvar diák harca ban ott találjuk a pécsi jogász ha Igátokat és a pécsi l*ö'csészékét is. 1316 mire.Hsától ke/lve a pécsi egyetemisták a nnmzetörség tagjai lettek. Itt tanú tak meg fegyverre', bánni. Ezekben a nemző őri alakulatokban — amelyek önkéntesek voltok -- a legnagyobb katonai fegyelem uralkodott. A k kép* pécsi egyetemisták nemzet- örséglie va!" önkéntes be'épé veiről a l őtaiMidai tanácsülés le;»»- mnradt jegyzőkönyve tanúskodik: ..Tekintetes városi íanársl Kiilö- nüsen tiszteit Urak! A politikai fejlemények c korszakában az alános siígodulom inegMitutrtése tskliiteté. bőt nemzeti őrsereg állíttatván fel. rhliez u minden jó s nemesre fogékony, a kölcsönös bátorság fenn- tartására, a haza védelmére minden. *or kész nemes főtanodat Ifjúság Is szinte kíván csatlakozni. Kelt Pécsett a Fő'nnodai tanácsülésből, március 23. J848.“ A nyári melegség, a nehéz fapu-.k ás gyakorlatok nem csökkentették főiskolásaink harei kedvét. Jól tuiÜá.k hogy a szabadságot csak logyverrd lebet megvédeni. . A Pécsi Jogakadémla ISiH őszén nem is nyílt meg. mert .,a tanuló- ifjúság nem jelentkezett" — írja Jónás József aligazgató. — (Prof. Missi- IlMti. 237. ’.ap.1 l)e a pécsi liö'esész- tial'gatók '•zárná is alaposan csökkent. ISIT 16-as tanévben az I. évfolvam iiallgátóinak létszáma 81» fő, 1848— tíl-es lanévlien csak 5 lő. Ugyanezen időben a ti. évf lyam hallgatóinak tétszáaua 93-ról Il-re csökkent. C.sak azok maradták iitHion. akiknek só Ivo« testi logyatékosságuk volt. ami* y lehetetlenné tette a legyverforgotást. 1 S48 szeptember lt-án J,-!a sieti királyi parancsra átlépte a Drávát. A pécsi nemzetőrség egy része Perczel Mór vezetése alatt Ozo- ránál mérte össze először erejét az ellenséggel. Hl bebizonyosodott, hogy nem hiúba készültek a nagy nemzetőri gyakor.at kon. lö ti «zíek hamarosan a fogéko ily d ú.kA késő bb ek során ott á tjük a P£Ilii cg veres 1 o’1 ylatéi >■' j>’g« s ürökö fi I ^ soraMeT kerültek ki. akik nz t^yresi diákág Damjanich | ^Ss IX. n esei vagyunk mindannak ami fZtTc Vús tem ifdvarzjn vagy a határi)»» tanítol risssi|>kás / í S 7.' óa jábnn és .0 III. fetörténelmink folvamá i lia [;uIÓ ú> Iák, oktatták a kü ünlxjzö liarcgyabértollas 7 1S7 óaljban, sőt n ■Iihi v o n előremutató. Egvetemi if jú-ú gnivk fe. kor' atükal. még az *r< i XI. Keni r. 'isz óul. bon gyeiéin és ti Ikesedés /.cun >o n't já Ív«* , harcoltak. A IX- zászlóalj történetét lapozva ithflljuk, hogy 1818 19 te én a nagy liidegtaui, a délvidéki harcokban, maid' a dicsőséges tavaszi hadjárat folyamán diákjaink számtalan hőstettet vittek, végbe, verseikkel, énekeik- I el fiatalos jókedvükkel fokozták a harei kedvet, fokoztál; a gyűlhető! az ellenség iránt. \ zászlóhoz tett esküjük kötelezte őket. Amikor a gyászosemtykü vjlá- jjosi fefj"ver'*tétel bekövetkciett, a magyar szabadságharc zászlai a gvö- zö!< előtt lievertek. A lit. fehértollas zászlóalj diákjai darabokra szaggatták a go'vóktó! átlyukasztott, megtépázott zászlót, s tagjai közölt elosztotta maradványait, akik zubbonyaik alá rejtették, tichagy' az cl.enség kezére kerüljön. \zok a dósantcrmö földek, amelyeken ma traktorok szántanak, öntözőberendezések épülnek, erdősávok nőnek ki .a föléből, sokat regélhetnének hős diákhonvédelnkrö!. ou meg; ették kötelességeibe Mos köteijiunk van a sor. a .lességteljevMésben. Akkor lesz szép. az életünk- ha az ö pé dájukbó1 is táplá'kozik. lgv esznek ők a ml képzőink, tanítóink, megunutatj nk, hogyan kel az igazságért, ® hazáért, a fejlődésért küzdeni. Megfagyott unván :ijkuki»n n szó. de beszédük mégis me-szebb hangzik, mert tettekkel beszéltek. Elindultak fiatalon, vidáman lelkesedve, hogy új tavaszban duzzadó rügyeket fakasszanak a magyarság ezeréves fáján. A miért ök küzdői ek ml valóra váltottuk és va óra váltjuk azt. Rákosi elvtárs azt mondd'a, hogy 1. Elveszít egy nap fizeiéit szabadságot 48 forint 2. Nincs arra a műszakra fizetőse 4j forint 3. Büntetés 40 forint 4. Ebédidő elvonás Ö0 forint 5. Egész hónapra nem kap prémiumot 34 forint 0. Egy mázsa. 67 kilő szén levonás 70 forint 7. Munkaruha megtérítés 410 forint 8. Hűség jutat om elvonása 700 forint 3- fia azon a héten csinál pótműszakot, nem kapja meg a pótlékot 22 forint Ezeknek a «számoknak az '«mérteié •ével előzik meg a bumllzásokat a Glock fejté» dolgozói. Nem kell félnie Glock elvtársnak attól, hogy a hiányzások miatt felborul a terve, nem tudja, beosztani embereit, ahogy a terv teljesítése megkívánja. Glock Imre elvtárs és féltés,, dolgozóinak példája követésre méltó. Ha így harcol András-akna valamennyi fejtése a terv teljesítéséért, akkor jövő ilyenkor nem kell szégyenkezni a fióos- bánvateiepi bányászoknak sem, nemcsak teljesítik, de túl is szárnyalhatják a megszabott feladatokat. Lantos Lajos Monyoródon is bebizonyosodott a közös gazdálkodás fölénye fokút tanulhat tS-as diákhőseitő' Pécsi diákságunk büszkén tekinthet vissza diák hőseire. De ne fe'edjü'k o hogy ni» is élnek niég n .Ic'lasVhok. Habsburgok utódai. 1 Vlsznbudull, új értelmiségi ifjúságunk kész arra. hogy a tudás fegyverét a fegyverek tudásává. pároH'va kiálljuu őrhelyén. Méltók leszünk 18-n., dlákiiöselnk- he»! I’ehér István Pécs( Egyetem. Marxizmus. Leninismus Tanszéki Csoport A monyoródi Uj Eiet termeiősző vetkezőiben is befejeznék a zárszAm. adást, amelvbőí kiderül hogy a tavalyi 56.935 fofint értékű szövetke" zeíí vagyonnal -zembe-i, idén 106.745 forint tt közös szövetkéz .fi vagyonuk értéke AHattonvész.'ési tervüket is kevés híjáin mindenből :últcijesítették. A terv a.»t irta elő. hogv a lóállománvt 16 üarabra k<v>i szaporítani és 18 lova van a szöve;kez.e‘nek. A terv szerinl: 41 darab szarvasmarha helyett 58 darabra növekedett az álló. mánv. ser'iából hat darabbal és juh- ból 14 darabbal teljesítették túl a tervet. A- mezőgazdasági termelésükre igen kihatott az idei aszályos esztendő, hátráltatta őket a terv teljesítésében. De a fő hii>„ n:t van hogv nem a'ikalmiz'.ék az új módszereket, a keresztsorú veté^v. pótbeoorzúst. Rtb. A szövetkezet tagjai maguk is látják már. hogy a „Raázli'n*" dűlőből péi' dául, ahol négyzetesen vetették a kukoricát, ,^jy i-j fél m er- , termény - nyel többet takarítottak be. Az ide; zársaúiiri láslvó szövetkezet tagjai hold búzájukat és keresztsoro.-an ve: ea 47 ette okultak a az ősszel 62 hold árpájukat A jövő évben javítani kall a munkaszervezeten is. Nem isak I>ri- gádokra. inuulcac-fioatokra. hanem "gyónekre is fel kr-l! osrtdni a terű- etek,.; és köfe’ zni kell « :ngo‘. hogy a kimért területét gondosan meg is művelje. Ezt a inin’.&ztertaná* esi határo&it is előírja és a. monvo* ródd tsz tagjai megszegték a minist tcrtanács határozatát, mikor nein mérték ki külön-lcülön minden tannak n ráeső földterületet. Ennek ez lett ,a következménye, hogv a szőlő, nél például a négyszeri permetezés e’maradt és ez Igen kihatott a bortermésre. Most egy kiló 91 deka búzát. 75 deka árpút és zabot, egy kiló kukoricát, 64 deka burgonyát. 25 deka hagymát. 8.3 deci bort óa 5.94 forintot oszlottak ki egy munkaegységre. Akik becsülettel kivették részüké' i munkából, szépen részesedtek a közös jövedelemből. Például Rumszauer György, aki feleségével együtt 8».i munkaegységet szerzett egész éven keresztül. — 16 mázsa 49 kitó bűzé*, 637.50 kitó árnál és zabo*. 850 ki S kukoricát. 569.50 ld:ó .burgonyát, 212.50 hagymát és 722.50 liter bort szállított haza Ezeken kívül ké«r- pén.z:ben pedig 5049 foriniot kapott, A szövetkezed gazdTkodáe Mo. •ayoródon is bebizonyította fölényét o kisparaszti parcellákkal szemben, ilyen jövedelme nincs Monyoródon így do’gozó parasztnak »nm Most az. a fo’adot. hogy az eddigi hibák ki ja vitásával Induljon harcim i sző* vetkezel a még nagyobb eredmények eléréséért, szívleljék meg Gerő e'v. ár* . ú'muta*á-át. amíi u Koznr növeléséről mondott.