Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-25 / 302. szám

t r mTM ANTIIM V/LÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1* A MAI SZAMBÁN: Átadta megbízólevelét a Mongol Népköztársaság buda­pesti követe. (2. o.) — Rákosi Mátyás fogadta a Mongol Népköztársaság budapesti követét. (2. o.j — Történelmi ’ adatok a Szovjetunió békeakaratáról. (2. o.) — Hegedős József megváltozott életének bizonyftékai. (3. o.) — A Glock féltés dolgozóinak példája követésre méltó. (3. o.) — Tudósítóink a művészeti csoportok II. országos ver­senyének körzeti bemutatóiról. (4. o.) V. ______________________________________________________ ÄZ M D P B ARANYAM EGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM AltA 50 FIM.Élt CSÜTÖRTÖK. 1052 OKC.KMBER 25 A BÉKÉS ÜNNEPEKÉRT, BOLDOG HÉTKÖZNAPOKÉRT HARCBAN RÁKOSI ELVTÁRS ÚTMUTATÁSÁN A K MEG V ALÓSITÁSÁER T Rákosi elvtárs szava bíztatja Gyovai László geológust A domb lábánál. a magas fúró­torony tövében, mint hatalmas hajó dohog, aakatol a szovjet óriási-fúró­gép, a Rotary 40. Még lejjebb szürke- színü folyó kanyarog Komló felé. A partján, kicsiny szobában találhatunk rá a geológusokra. Ideér a fúrógép zaja m behal­latszik a víz csobogása is. A fúrás hülyét ők jelölték ki, már több mint ötszáz méter mélységben járnak. A ház tövében kanyargó folyóról nem tud semmit a térképük, hiszen azt a nagymennyiségű csapadék fakasztot­ta. A motorzajt, a csobogás hangját elnyomta a hír: Rákosi elvtárs Lö­széit. llirtelenében lelt papírokra, a térképek szélére feljegyzések kerül­tek. Nézzünk közülük- egyet: 4 millió hatszázezer. Ennyivel kell 1993-ban emelnünk a széntermelésünket, 4,600 000 tonnával. Komló fekete szenet ad, kokszol- hatót, a Sztálin Vasmű kenyerét. Itt azután különösen fontos a termelés növelése. A geo’őgusokra is — ketlen van­nak — nagy feladat vár. A fiatalabb, Gyovai László mind­össze, 25 éves, mosolygós, sovány egyetemistának látszik, pedig 1932 január elseje óta ezen a fontos őr­helyen dolgozik. így azután már illetékes, hogy a szakmájáról nyilat­kozzon: „A legjobb pálya ez. a leg- egészségesebb, natrv eredményüket. O O J ~ »7 -7 érhet az el, akinek kedve van hoz­zá." Gyovai Lászlónak pedig van kedve. Szálldogálhatlak forró porfelhők, süt­hetett a nap, vagy hozhatott e«ü- osoppeket a völgykatlan északján metsző szél, o útnak indult. Látszó­lag, mint egy r*áórö kiránduló, csak a hátizsákból kikandikáló hosszú- nyelft kalapács árulkodott másról. Azzal töri szét a kezébe vett kőze­teket. Aztán nincs természetbarát, aki olyan csendben, mindent meg­figyelő" szemmel járna, mint a foi- szinkulatásra induló geológus. Ezek­ből az utakból születnek meg a tizen­öt éve felvett 25 ezre« térkép he­lyébe a 10 és 5 ezres térképek. így lesz -a földtanilag csak 6—7 száza­lékra feltérképezett Mecsek egyre is­mertebb. Mostanában már havonta húsz­szor is kiszállnak a bányába. Mind­inkább elismerik munkájukat és igényelik segítségüket. A bánva tér­képezését szovjet rendszerrel végzik, azon igyekeznek, hogy minél több le­gyen az A—1-es. teljesen ismert to rillet és minél kevesebb a B—1-es, pontatlanul térképezett, még keve­sebb a C—1-es. a csak egyes fúrá­sokkal feltárt­Ehhez a munkához a tröszttől na­gyobb segítséget-, műszereket, első­sorban kőzettani mikroszkópot vár­nak. Ezt a segítséget meg is keli adni munkájukhoz. Gyovai elvtárs családjával együtt Komlón lakik. ahogy -ö mondja: ..Monte Közönyösön“. Magyarul: a kökönyösá hegyen épült új városban. Keresetéből szépen bebútorozták a lakásukat, de még arra is futja, hogy havi 1&0—200 forintért szak- könyveket vásároljon. Minden hónap­ban öt-hat könyvié áttanulmányoz, ezzel Ls készül az líCŐ-as évre. Mindenképpen jelentős év lesz e* számára. Ekkor akar tagjelölt lenni. A DISZ-ben végzett munkával ala­pozza ezt meg. Minden hónapra megvan a pontos terve. Január, február, márciusban Béta-aknán keresztül és Vasason át vizsgálja a mélyebb szinteket, hogy felkutassa a két bánya közötti kap­csolatot. A köate’multban hír érkezett, hogy Mecseknádasdon, az útépítésnél lignitet találtak. Azóta már járt ott. megnézte a leletet, de az egész terü­let átvizsgálására még csak most kerül 60r. A geológus, addig amíg a szén­kincset elrejti a föld, nem ígérhet, még csak nem is jósol, de nem titok az. hogy a komlói geológusok újabb szénvag'you fellelésével, eseti eg új bánya megtalálásával akarnak ahhoz hozzájárulni, hogy a 4,000.000 ton­nával több szén napvilágra keritliön. Rákosi eivtárs szava biztatja Őket munkájukban. A Mezopazdasájzi Szerárupyárbon értékes javaslatokkal segítik a dolgozók a műszaki intézkedési terv elkészítését, a takarékosságot Áruval és vásárlókkal zsúfolt üzle­tek, nebéz ajándékcsomagokkal meg rakott dolgozók, a beteljesülő vára­kozás izgalmában és boldogságában csillogó gyermekszemek, gondtalan öröm jellemzi az idei év fenyőünne­pét. Gondtalan öröm, vidám készü­lődés..., KI emlékezne már vissza azokra az időkre, amikor a gondok terhétől és nem az ajándékcsomagok tóé görnyedtünk, ki emlékezne már rá, hogy néhány évvel ezelőtt nem illatozott fenyőfa a meleg, barátsá' gos lakásban, nem viliódzott a meg- gyújitott csillagszóró, de még a kály­hatűz melege Is hiányoztt Márpedig . nem árt, ha visszagondolunk ezek­re az időkre! Nem árt, hiszen így tudjuk csak igazán megbecsülni a jelent, a gazdag, boldog ünnepet, mely ezévben örömet és megelége­dést hozott minden becsületes ház­ba, legyein az városban vagy falun. A mult, a tőkés rendszer nyomo­ra éppen azokat sújtotta, akik most megelégedetten örülnek gyermekeik örömének. Sújtotta a bányászt, aki • az új meszeld házak egyikében kis­fiával az újonnan vásárolt villany- vonattal játszik, sújtotta a munkást, aki megelégedetten állapítja meg, hogy a Pécsre küldött kétezer kilo­gramm narancsból neki is jutott egy vagy két kiló és nem kevésbbé súj­totta a parasztot, aki az elmúlt ren^ szerben az istálló melegében húzó­dott meg még karácsony estéjén Is. vagy könnyes szemmel az elkövet­kező árverés olhárítósán tűnődött. Hogyan irt ezekről a dolgozókról, akik ma ünnepet ülnek, a húsz év előtti újság? Hogyan ünnepeltünk mi a Hor.hy-rendszer idején? Ró­lunk szól, valamennyiünkről. — kiknek van miből és van mit vásá­rolnunk 1952 fenyőünnepén, — a „Dunántúl“ 1932 november 23—24 száma? A bányászról Így Irt a lap: „A Dunagőzhajózási Társaság örökké lüstölgő szemétdombjai .a szegények szemében valóságos kincsesbányák, melyeknek árnyékában szívesen hó. zódnalc meg, abban a reményben, hogy valamikor ők is befuthatnak a bányába...” A tőkés világban hiú remény volt ez. mint ahogy hiú remény volt a meleg lakás, a fenyő­fa, a karácsonyi ajándék A munkás karácsonyáról csak ennyit idézünk: ,.A melegszívű pécsi diákok tanáraik 'vezetésével felkeresték a pécsi nyo­mortanyákat és ajándékokat osztot­tak szét...“ Keserű ajándékok, meg­alázó látogatások voltak ezek! A dolgozó paraszt karácsonya sem volt vidámabb. A földmunkások és gaz­dasági cselédek egykori panaszos emlékiratát idézi a „Dunántúl“: „Az emlékirat rámutat arra, hogy a me­zőgazdasági cselédek és töldmunká- sok az elmúlt évben mindent egybe­vetve átlag csupán 100—150 pengőt kerestek, .” Vajion jutott-e belőle karácsonyfára mákostekerc.sre. aján­dékra, meleg hangulatra? Nem. egé­szen bizonyos, hogy nem jutott! Annál inkább jut m»i a dolgozók fenyőünnepén. Jobban jut, több te­lik. mint valaha Is, mint a felszaba­dulás előtti években bármikor. Há­romszor annyi játék fogyott el eb­ben az évben a fenyőünnepet meq- előző napokban, mint tavaly és sok szórta több. mint két vagy három éve. Es ez a sok játék — apró vas­út. ólomkatona, áramvonalas repülő­gép, utazó állatkert — nőm akárho- va„ nem úricsemeték, dőzsölő ban­károk emeletnyi nagy karácsonyfája alá, hanem munkások, parasztok gyermekeinek kezébe kerül. Oda ke rül, ahol helye is van ahova való. azokhotj korül, akik egész éven ke­resztül becsülettel doíqoztak, hogy boldogan ünnepelhessenek. A gazdag ünnep, gyermekeink maradéktalan boldogsága nem ma­gától jött a terv te'iefü’éséért har­coló, u többtormelóaórt küzdő bá­nyászok. munkások, parasztok és ér_ telmi'ségíek Jó munkája tette telit leké a kirakatokat, tette kövérekké a fi* zetési borítékokat és tente végső so­ron zsúfolttá a fenyőfát, megelége­detté, boldoggá az ünnepet, — A MESZHART-bányák tervteijgsitése, a Sopiana Gépgyár. Bőrgyár. Mezög,az_ dasági Szerárugyár, Szigetvári Kon­zervgyár és a többi bánya és üzerp tervtúlteljesítése, dolgozó parasztsá­gunk kötelezettségteljesítése tette igazán ünneppé ezt az ünnepet. De vájjon csak a boldogság, a bő­ség, a megelégedettség, az öröm jelkmzi-e a mi idei fenyőünnepün­ket? Nem, nem csak ez, hanem ami mindezeknél több — és amiben mind­ezek benne vannak, mint a nagy egésiz kicsiny részei, — az 1953. év fenyőünnepét a béke jellemzi. A bé­ke, a békés építés napsugara ragyog­ja be a mi ünnep jeinket. héíkömap- jainkat egyaránt. Ez a napsugár te­szi oly ragyogóvá, oly széppé a mi életünket, a mi szabad, munkás éle­tünket. E napsugár keletről fakad. A hatalmas Szovjetunió, a nagy Sztálin hozta meg nekünk a békét és a nagy szovjet nép első, őrzője is a mi legnagyobb kincsünknek: alkotó békéiknek. De őrzője a békének minden becsületes ember, aki ma ünnepel, aki a népi demokráciák egyikében örül családjával együtt, vagy aki még tőkés országban ösz- szeszorított fogakkal, hideg szobá­ban. hidak alatt, nyomortanyákon várja a jövőt „Igen, Q béke hívei mű már nem egy pártot, nem egy esjiygaramlatat és nem egy moZgo.1. mat jelentenek, hanem magukat a 1/épeket" — mondotta Ilja Erenburg i népek bécsi békekongresszusán. Igen. minden néo szereti óhajtja, akarja és követeli a békéi, a mun­kás napok és ünnepek, a hétközna­pok és fenyőünnepek békéiét, a ko­reai. vietnami, mnláifö’dj békét, a szabad élőiét a boldog ünneplés jo­gát és lehetőségét. Mi. akik már boldog birtokosai va­gyunk a békének, szabadságnak éc független,ségnek, harcosai is vagyunk a békének. Mi is a békéért, az em­berek szabadságáért harcoló roham­brigád tagjai vagyunk. A határőr a szélben, hóviharban, esőben, sárban tudja, milyen sorsot szántak nekünk az imperialisták: olyat, mint a jugo­szláv népnek! A határszél dolgozó parasztjai is tudják: hogyan foszt­ják ki, hurcolják el. nyomorítják meg. gyilkolják le ..odaát“ é'ő hoz­zátartozóikat a titóista pribékek. — Szőlösi Mátyásnénak saját nővére mesélte el. mikor Egyházasharaszti- ban meglátogatta, hogy Searajevo eqész lakosságát kihajtották a nén ioakü'önbjelnek, u kommunistáknak klvéozé«ére. hogy az éhezés, nótkü’ö- zés tizedeli a népet. Azonban nem csak a határmenti dolgozóknak, nemcsak a határőrök­nek kell hareolniok a Tito-banda és nivatlan küldöttei elen, hanem min. den egyes becsületes dolgozónak küzdenie kell, hogy a mi gyermeke­ink öröme soha ne változhassék a bombák robbanásától való iszonyú félelemmé, hogy a békésen együtt- ülő családokat ne szaggathassa szét a háború vihara, hogy ne csalt mi. hanem minden nép, minden egyes munkás" vagy parasztcsalád olyan boldog ünnepet ülhessen, mint bár­melyikünk. Néhány nap és új tervévet nyi­tunk. Uj évet kezdünk, új, megnö­vekedett még szebb diadalokkal A ini békeővségünk, a mi béke véd1 el­münk az, ha ezt az évet sikerrel zárjuk és az elkövetkezőt már azzai a munkalendülettel, égő kedvvel, nagy akarattal kezdjük, ahogyan az ideit befejezzük. Ez lesz a mi to­vábbi boldog ünnepeink, do’-gos, épí­tő hétköznapjaink záloga, gyermeke ink napsugaras örömének. qond‘alan kacagásának. Uákó» fail édesének biztosítéka. A Mezőgazdasági Szerárugyárban nemi® csoportértekezleiekot tartót, lak a műhelyekben. Ezeken :iz ér­tekezleteken a műszaki dolgozók ismertették az 1Ö5Ö. évi tervfelada­tokat, s a dolgozók segítségét kérték azok megoldásához. Ezzel egy időben négytagú bizottságot alakítottak, wnelynek feladata, hogy a dolgozók­tól beérkező javaslatokat elbírálja, s elkészítse a véglege« tervet­A gyár dolgozói közül eddig hú­szán tettek javaslatokat. A javasla­tok «zárna körü'behil harminc. A ja­vaslatok megoldják az tizein egyik legégetőbb problémáját, az anyag- mozgatás észszerüsítésél is a jövő­ben. A Mezőgazdasági Szerárugyár már annyira kibővült, hogy két nagy Iván Pelrovics Pavlov-ró! e na­pokban országszerte Pavlov-hét ke­retében emlékezik meg az egész dol­gozó magyar nép. /. P. Pavlov nem­csak korának és a szovjet népnek, de minden idők és nemzetek egyik legnagyobb kutató orvosa vo'-t. Éle­te és munkája azon kevesek közé tartozik, melyek az emberi szellem fejlődését dönitőon befolyásolták. — Több mint félévszáz,ados szakadatlan munkássága során nemcsak a szoro­san vett élettan területén alkotott maradandót, hanem az egész orvos­tudomány új irányának, a nerviz- mus szemléletének vetette meg az alapját és ebben az irányban oly széles és távoli perspektívát nyi­tott meg. mely hosszú évtizedekre generációk Irányítója és terméke­nyítő eszméje a további kutatások­hoz. Pavlov ma nemcsak a szovjet tudomány büszkesége, hanem az egész haladó tudományos világ egyik legismertebb qondo’kodója. Pavlov életének története, mun­kásságának története. Úgy é’t és dolgozott, mint ahogyan tanítvá­nyainak mondotta: „Ne feledjétek el, hogy a tudomány az ember egész életét követeti. Ha két életünk Ln­ne, az sem lenne elegendő a tudo­mány számára. A tudomány tnegle- szített munkát és szenvedélyes oda­ház terű'étén fekszik és a két helyi­ség közt lévő emelkedő miatt gondot okoz az egyik udvarból a másikba az anyagszállítás. Már «sokszor beszél­tek arról, hogy egy «szintemelőt kel­lene készíteni, ennek a munkának a megkönnyítésére. A szintemelő a dől. gozók javaslatára a jövő tervév első negyedében (-készül Herczog Mihály é*s Oláh Zoltán raktárosok java-dala szerint. Igen értékes javaslatot ter­jesztettek elő Alpár Ferenc és Baka gándor - technikusok is. Eddig az emeleti félkészávu raktárból liftté1 szállították ie az anya,got a műhe­lyeikbe. A liftszállitás sok időt vett igénybe. Jelentős időmegtakarítást jelent a két technikus újítása, amely szerint ezentúl csúszdán engedik majd adást kíván tőlünk. Legyetek szen­vedélyesek munkátokban és kutatói­tokban." Pavlov közel hat évtizedes mun­kásságában foglalkozott az élettan csaknem minden fontosabb ágával A kérdések, amelyek foglalkoztatták mind magukon viselik alkotó eszmé­ién ek mélyreható nyomait. Fő ér­deklődési köre azonban kezdettől ‘ogva mindvégig az idegélettan volt. E'sö munkáiban a szív és az erek beidegzésével az ú. n. troflkus ide­gek hatásával foglalkozott, majd az emésztő nedveket terme’ő mirigyek élettanát vizsgálta. Briliiáns sebészi technikával új eljárásokat, az állan­dó sipolyok módszerét dolgozta ki, melynek segítségével nemcsak az amész'és élettanának alapprob emáit oldotta meg úgyszólván maradék né’, teül, hanem e munkái során felfede­zett „feltételes reflexek“-bői és See. csenov ,.az orosz fiziológia atyja“ zseniális szemléletéből kiindulva meg­alkotta a mag.asabbrendű ldegtevé* konység halhatatlan elméletét. Pavlov ezzel nemeeak a felsőbb idegrondizer, az agyvelő működésé­nek élettanát^ teremtette meg: tanai a materialista lélektan alapjait vetet­ték meg. Pavlov tanítása a magasabb Idegi tevékenységről a dialektikus materializmus sziiiárd alapjára épü’t Az ingcrolhetőség, érzékelte te tudat le az anyagot a feldolgozó műhely­be, a kézi lánchegcsztobe, ahol a fél- készáruk Tó százaléka így fut keresz­tül. Az üzemben nagy gondot fordíta­nak a baleset elhárításra, a dolgozók védelmére. Nemcsak a meglévő «za Vf&lyokat tartják be. hanem az üzem dolgozói közül sokan új javaslatokat is tesznek" a munkás-védelem fokozá­sára. Erre irányult Krizmanies lit­ván ezerszám lakatos ú jilá- szántba, menő javaslata is. A jövőben az egyik hidegsajtológépre olyan védő- készüléket szerelnek fel, ann-iy telje­sen megszünteti majd a baleseteket. .Íz eddig beérkezett javaslatok körül­belül tízezer forint évi megbikitríldsl jelentenek az üzemnek. SÁG A élettani alapjainak felfedezésével je­lentősen megkönnyítette a dialektikus materialista filozófia további fejlesz tését is. Pavlov materialista kísérleti módszeréről, tisztám természettudomá­nyos dialektikus gondolkodásúval tudta csak megközelíteni a magasabb idegtevékonyeég. a lelki működés lé­nyegét és olyan felfogást.alkotott az idegrendszerről, moly megfelel az agyműködés belső lényegének- Az ön­tudat materiális alapjairól szóló elmé­letével döntő tudományos csapást mért az idealista peyohológiai elmé­letekre. Bár az idegrendszer élettanában és a lélektanban jelenleg még igen sok megoldatlan kérdés vár a kutatókra, kétségtelen, hogy Pavlov lángelméje által olyan eljárás birtokába jutott a tudomány, amelynek segítségével még sok probléma megoldása vár­ható. Az általa lefektetett alapok oly szélesek és oly messzelgazók, hogy tanítványainak és követőinek még emberöltőkön út hatalmas lehe­tőséget biztosítanak az előrehaladás­ban I. P. Pavlov eszméi. Llzsák Kálmán n pécsi Orvostudomáin Egyetem éleH*“*-* Inl ó /• i vezetője. PAVLOV MŰNK ÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom