Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-04 / 284. szám

DUNÁNTÚLI VsLÁö PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f------------------------------------------------------------------------------> A MAI SZAMUANi István-akna műszaki vezetői biztosítják az évi terv sike­res befejezését és a ztVkkeiiőmentes átmenetet az 11*53. évi tervbe (2l o.) — Az angol-amerikai ellentétéről (2. o.) — A SZKP XIX. kongresszusának anyagát tanul­mányozni minden párttag megtisztelő kötelessége (3. o.) — A kerosotespuAztai állami gazdaság dolgozói a tej- hozam növeléséért (3. o.) — A mohácasztgcll Vörös Fény termelőszövetkezet zárszámadása (4. 0/1 AZ M D P B A R ANVAM ECYEl PÁRTBI ZOTT•!ÁC A‘N A K LAPJ A IX- ÉVFOLYAM, 284- SZÁM AU A 50 FlLi.EU ClSL'TÖIíTÖK, 1952 DECEMBER 4 Támogassuk a jugoszláv nép hősi harcát! 1945-ben «inaikor MagyirorczAg és Jugoszlávia felszabadult a fasiszta elnyomás alól, úgy látszott, hogy a két ország együtt, közös úton halad, a szocializmus építésének útján. Mi, pártunk vezetésével iparosítot­tuk az országot, elmaradott mezőgaz­dasági országból ipari országgá let­tünk. Jugoszlávia vezetői azonban elárulták a szocializmus ügyét, régi árulásuk betetőzéseképpen Jugoszlá­viát átállították az imperializmus ol­dalára. A sokat szenvedett jugoszláv népre a régi vasjárom helyett szögek­kel kivert vasjármot rakott a Tito- handa. Munkáshatalom helyet! kulák. hatalom, iparosítás helyett gyarmati lezüllés, magas életszínvonal helyeit Jugoszlávia történ elmében példátlan nyomorúság és itldővész, béke helyett háborús készülődés, szabadság he­lyett börtön és koncentrációs tábor lett a jugoszláv nép sorsa. De tévednek az Imperialisták, té­vednek a tltofasiszták, amikor azt gondolják, hogy a jugoszláv né­pet 1« lehet győzni. A jugoszláv nép a II. világháború alatt haláltmegvető bátorsággal szállt szembe az Iszonya­tos náci túlerővel. A 16 milliós jugo­szláv népből 1 millió 700 ezer Jugo­szláv hazafi áldozta fel életét a sza­badságért, a jugoszláv nép inkább el­vérzett volna, de nőm hajolt meg a nácik előtt. Ilyen népet nem lebet leigáznll A titofaslszták rágalmazzák a Szov­jet uniót, uszítanak a Szovjetunió el­len, a jugoszláv nóp tudatából és lei­kéből ki akarják törölni a Szovjet­unió »zeretetét. De nincs olyan erő, amely ezt megtehetné! A jugoszláv nép és az orosz nép barátsága évszá­zados, a jugoszláv nép tudja, hogy * Szovjetunió mentette mi'ir az elvár­táétól, a pusztulástól Hiába a vad ezovjetellencs propaganda, hiába zár­ták koncentrációs táborba és börtön­be 25O.0Ö0 jugoszláv hazafit, 20.000 forradalmi katonát és tisztet, a jugo szláv házak és kaszárnyák falain újra és újra kikerülnek és virítanak & feliratok: „Sohasem fogunk a Szov. jetunló ellen harcolni!“ A jugoszláv népet a népi demo­kráciák ellen, ellenünk Is akarják uszítani. A jugoszláv nép többségét »ionban nem téveszti meg a vad tifoista propaganda. Jugoszláviában több, mint 20.000 kikötömunkás meg­tagadta az USA-nak szánt hadinyers­anyagok berakását. Elsüllyesztették h ,.1’roletarkat" és „Koszmail“ hajét. A Zonltse-I .Siemens kohók beszüntet­ték a munkát az olvasztárok sztrájk­ja miaut. Az egyik jngosz'áv moz­donyvezető nemrégiben a Vardar fo­lyóba irányította az egyik hadianyag, íal megrakott jugoszláv vonatot. Hor tat országban a ««latinai járásban a legádázabb terror ellenére sem tudtak az előirányzott adómennyi«ég 16 szá. Utókánál többel összeszedni, a Gór­ni ja Miholjacj községben pedig az »dóknak mindössze csak 4 százalékát «ikertllt beszedniük a jugoszláv UDB soknak. A jugoszláv nép így harcol » Tito-rendszer ellen, a háborús ké- Uü'ódóeok ellen. A jugoszláv nép. »mikor a Tito-rendszer ellen, a há­ború ellen harcol, akkor értünk I« barool Sztálin elvtárs a SZKP XIX. kon­gresszusán azt mondojta, hogy mi is a rohambrigádokhoz tartozunk. An­nak tekint bennünket a jugoszláv nép is. Nekünk méltóknak keffl len­nünk a rohambrigád névre. A roham- brigád név, a proletárintcrnacionaliz. mus, a közös harc, a jugoszláv nép hősi harca arra kötelez bennünket, hogy támogassuk a jugoszláv nép harcát. Nemcsak szavakban, hanem tettekben. Elsősorban munkával, a be­szolgáltatások teljesítésével. Dolgoz­zunk, hogy minél előbb felépíthes­sük a szocializmust. Dolgozzunk job­ban, fejlesszük iparunkat, hogy óv- ről-évre több traktor szántson, több kombájn arasson az egész országban és a jugoszláv határ mentén is. Hadd csodálják a faekével szántó jugoszláv parasztok traktorainkat, hadd csodál- ják kombájnjainkat, amiik náluk nem is léteznek. Jugoszlávia határai­nak körülbelül a fele. több, mint 1000 kilométer a népi demokratikus orszá­gok határán húzódik. A jugoszláv pa­rasztok, bármelyik népi demokratikus ország határán is néznek át, minde­nütt azt látják, amit itt. Ez olyan meggyőző agitáció nekik, amit nem tudnak a jugoszláv határőrök szuro­nyai megállítani, olyan agitáció* érv, amit nem lőhet a hazugság ködfflggö- nyóvel eltakarni. Az igazságnak ez és a többi makacs ténye a jugoszláv halárok mentéről a parasztok száfán suttogva elindul az ország belsejébe, hogy megismertesse velük: ez a szo­cializmus, a szocialista építés ami ná­lunk van, nem pedig az. amit a tito* ista propagandagépezet üvöltözik. A jugoszláv nép harcát támogat­juk tanulásunkkal is. Széchenyi több mint száz évvel ezelőtt azt mondotta, hogy a kimüvolt emberfők sokasága teszi a nemzet erejét. Valóban: szak­mai, műszaki tudással kiművelt ember fők tudják csak felépíteni a vzoeia'iz- mus4 hazánkban. Valóban: esak az olyan emberfők tudják igazán meg- gyűlölni a Tito-rcndszert, támogatni a jugoszláv nép harcát, akik a kü­lönböző l*Wozö dokumentumokból és anyagokból megtudják, e'o!va«*ák. milyen alávaló aljas módon árulta el, árusította ki Tito a jugoszláv népet. A jugoszláv nép harcé* támogatjuk az ellenség «Illeni könyörtelen harc­cal is. A knlákokra ezentúl ne csak úgy nézzünk, mint falusi buzsoázlárá a parasztság klezlpolvozójára. az utolsó ellenséges osztályra, hanem úgv is. mint a jugoszláv kutákok ke- belbarátairo, a jugoszláv kulákoknak »kik a Tito-rendszer oaztálvalapját alkotják, akik gyarmati sorsba taszí­tották Jugoszlávia népét. De nemcsak munkával, tanulással, az ellenség olleni könyörtelen harc­cal támogathatjuk a jugoszláv nép harcát. A jugoszláv nép minden olyan tette, amelv a Tito-rend*»zer gyengítésére, a béke védelmére irá nyut, minket i* támogat. Nekünk min­den olyan tettünk, ami a szocializ­mus építését, & békéért vívott harcot szolgálja, a jugoszláv nép felszaba­dító harcát is erősíti. A módszer más. de a harc, a cél közös, s a végső győzelmet együtt ünnepeljük! %yro inkább inockedvolik az új munkások az ismereti erjesztő előadásokat A bá n y áíwdo’ <to zók név elésén lát Nyfk fontos eszül őrei lettek az Isme- ÍJrierjeartő a’őadások. Rákosi elvtár* T*i«hányén mondott beszéde után **őnck a MES7ÜART szakszervezet '(,zetö| dolgoztak ki kulturális ütem új dolgozók nevelés* érdé. Az ország minden réméből idese- !*?Vtt bAnyá*7rio!gozó(f ma már ^őmnv fogadják «7 előadók«*. .November húszadikán az ú| meszes |-*pl lepényotthonban tartottunk ,'/!»dá*t A» o'óadáat hozzászólások . 0»etiék, «melyekben a leqényott- j*11 lakói elmondották. hoav aztpo- ki a dolgozókat « múltban a l ‘át >pl* a Útit Bt egyház, mennyi ^^rflséget okoztak a papok a mull '' I» i dolgozóknak. .’Jő János elvtárs n kivetkőzött ős szerzetesek alattomos te- ^•tységérői txvízéit- Elmondta, hogy Térién ezek a ..hJKtmspó" «iá­méit a ku’Ak házában rend «peresen tartottak mepbcozéléseket. Sót, húsz forintért meg is gyóntatták a jrilem- lévóketr Sípos János arról beszólt, hogy a vallás leple Hlatt vakmerób ben lépnek fel n béke ttHeivségioI A hozzászólásokból kitűnt, hogy U (meszes férflszáiLlásá.»afc dolgozói helyesen látják n harcot, amelyet a klerikális reakció ellen vívni keC Vegyen-k részt továbbra is még •nagyobb lelkesedéssel a férfi é* rvöi ■«állás dolgozói az Ismeretterjesztő előadásokon, mert ezzel politikai és kultúrát!« látókörük szélesedik. A tudás fegyverével seoltwmek lelep­lezni B béke c'lenségclt, a háború* gyujtoga'ókat. s azok magyarorszá­gi ügynökeit, a klerikális reakció híveit. . „ _ r.»rnin»zegl byörgj tudósító MESZHART. A PÉCSVIDÉKI BÁNYÁK DOLGOZÓI ADJANAK TÖBB SZENET A HAZÁNAK! Idrln-Sliin A Háromszéki'Csapat eddig 1107 csille szénnel termelt többet és gondot fordít a szén tisztántermelésére Az István-aknai HAro rmzék l -osa - pat tagjai megfogadták, hogy Sztá­lin elv társ születési)*© iára befejezik évi tervükéit. A csapat tagjai azóta következeteken teljesítik fogadalmu­kat, s most. Gerő elvtárs beszédé­nek elolvasása után különös gondot fordítanak arra, hogy az általuk ki­termelt szénnek jó minősége is le­gyen. Mióta a Háromszéki-csapat tan jal megtették fogadalmukat, 1107 csille széniről adlak többet népgaz­daságunknak. A csapatban elhatározták a dolgo­zóik, hogy minden csőiben pólói(Atr a termelésiben a hiányzókat — a bete­geket és üdülőket —. hogy a telje­sítményben ne legyen visszaesés. — Hétfőn és kedden is tizenegyen és tizenkét:^- teljesít ették a tizenöt fő. re szabott előirányzatot, a műszakon kérsti 135 esti" ét. — A minőségi termeiért a menny/• Vmtrá» «kn* Horváth latvám fi®) elvtába And­rás-* kiwi vájág »«tmuyhen van Bö­rde» János (9) «iv-társsoL m István- a,fonal sztahánovteta vájárral. Hor­váti) elvtárs sziahánovtsta vájár 6p- úgy, mint veroonytársa, a nagytól■je. sitiményfl aaovjet fefőkala pácén *3 do'goz.ilk Ruüt elv társ módszerével. Jcilenleg Horváth elvtárs vezet a ver­senyben. mer* 174.3 szózalókon áll. Veruenytórne, Böröcz elv-tár» 168 százaléknál tart. Horváth elvtárs péWAiáá »«őriben 'k-evesen kővető AndrAs-aknán, -nem csak a páiosversenybeo, hanem ab­ban is, hogy Rufii munkamódszerre’ dolgoznának. Helyes lenne, ha a ao*k veraenyben Péc* VI. kenVet ál# a leg pyengébbe«), mivel ftit többször le ki. gyulíadtak a fejtés-út, amely nJoatlá- lyozta a terv egyenletei* teljeslféoét. Az Anrixás-akixai bányáaznk azonlwin onyre jobban megtiirkóznak a nehéz sétfPkJwl. A körietek között folyó versenyben a Pécs Vl, kerületben el­ső helyezést ért «4 « Krivanek La- jo» körlete a legutóbbi dekád érté­kel éae szerint. Arról, hogyan érték el az eOsó helyezést — « Krivamek­eég meflett mindig fim tornak tartjul — mondta Beticze Ferenc váiár é- a csapat többi tagja -- De erre gon­dosan ügyelnek a műszaki vezetői, i*. akik állandó ellenőrzést gyakorolnak Illettünk. Soha nem tudhatlak, mi­kor főm a repülő“ ellenőrzés, ezért Is \dgyi}*unk, hogv lehetőleg ne kerüljön pala a szénbe. Meg azért le, mert tudjuk, hogv a gyárak első­rendű, lelcete szenet vdrnok tőlünk, bányászoktól. A Háromsziéki-csiapat jól telledti a tervét. De arra van szükség, hogy a műszaki vezetők hz eddiginél sok kai több sogitséget nvnjt-anak n osapatnak. teljesítsék ők is adott szavukat, biztosítsák a műszaki föl­tételeiket, hogy olyan esetek ne for­duljanak o'ö. mint kedden is. ami kor a caapflt dékitános harmadának dolgozói Oiívk öt órakor kaptak ürrs csiSétl Rufli-munkamódszert éo » szovjet fejtőlralapácsot, mert az aknán több. mim ti* «oovjet iejtökalapáos van a raktárban mert nem használják ók*t Ha »többen liSkZrultrgk a- nagv teljesítményű sz.ovjet fejlőkalapácsot, akkor lényegesen nőnének a teljosít- mérvek. amelynek példája ott van a vájárok előtt, mert Horváth elv­társ most is 174.3 százaléknál tart. Versenytársa, Böröcz elvtárs. aki szintén a szov|oit fej tőkai a pácának, a Rufl i -munkomódszer átvéte’ének kő swönhetl a szép eredményét. Köves­sék Andná*-akna dolgozód a két lel­kes versenyző példáját, — ezt se­gítse elő a «wekezervej.et és n* hagy. ja, hogv raid áron heverjenek a nagyszerű szovjet fej tők alapé csők. körlet tagjai — a Krivanek Lajos elvtársat helyettesítő Dénes Antal elv-társ, n következőket mondja el: „A műszaki .teltételek biztosításával s«m láttuk azt. hogy az előirányzatot teljesíteni tudjuk, mert más gátló körülmények Is közrejátszottak. El­határoztuk, hogy a nehézségek le­küzdése érdekében olyan beosztást hajtimk végre, hogy biztosítva lé­gy sn az előirányzat végrehajtása. En. nek érdekébsn átcseréltük a csapa­tokat a VI, szint főkoreeztvágat fi­gs telepén, a Trister elővájási csapat helyébe Bognár József sztahánovis- l-a elővájási csapatát tettük. Bognár elvtárs versenyre lépett a Fctenc.- aknni Zóna elővájási csapattal a 100 méter kihajlásáért Ez az. egészséges verseny nagyban slörnozditolta az eredményeinket, mert lói haladtak a munkák. Az eredmény az Jelt, hogy a hónap végére 107 méter eiöváiést kiha/tóttal,-. Bognár elvtárs elővájási csa/xi-ta már november lö-re adott egy lejtést, ahova a Kálmán lejtési csapatot telepíthettük. Abban, hogv elsők lettünk <j kör­letek versenyében, nagy szerepe volt még Woll Gyula elvtárs, fej­tési csapatának is. Itt is biztosítót- luk a műszaki feltételeket, mondhat­ni, hogy mintaszerű volt az ellátás. Payer Fajos elvtárs pártvezetőségi tag jói összehangolta Wall elvtárssal a munkát és huszonnégy óránként leiejtették a 46 méteres pásztát. Át­lagos teljesítményük ill százalék volt. így értük el az elsőséget n kör /etok közötti versenyben. A legutób. bj dekádértéketés szerint 113,4 szá­zalék az eredményünk." Az. András-«kínai Krivanek körlet bánváanai és műesakl dolgozói to­vábbra ia küzdenek azért, hogy Pécs VI kerület a havi 70 1 százalékét mimé magasabbra emeljék és m»ra- délctalanuíí teljesíteni ludjAk tervü­ket. Percnc-aknn Müller Vilma* csapata győzni akar a páronversenybcn A pécsszabolm Ferene-aknán a Zóna elővájási csapattal áll páros- versenyben MilT.er Vilmos elővájási csapata. Az elmúlt hónapban a Mü!1 őr-csa­pat igen nehéz viszonyok között dol­gozott. Az októberi 201 százalékos teljesítménnyel szemben, — amely után Müller elv-társ 0500 forint fize­tést kapott — novemberben ISi’.í) szá­zalékos eredményt értek el. Ez a szám nagynak tűnik akkor, ha tadjuk, hogy 33 méteren homokkőzetben tör­tek előre. — Nagyon nehéz feladat vöU et _ mo ndja Müller elvtára. — De most már túlestünk rajta, s a szén/ten me­gint gyorsabban halmlmk rlörs. — S mindjárt büszkén mutatja i*: — Ezt <t húsz méter hossza ifi részi már elsejéiül hajtottuk ki! — Nem Is hagynak A minket to­páé k a versenyben! — teszik hozzá inég. — Mert hogy meglesz ebben a hónapban a 120 méterünk, amit Szid. Un rlvtdrs •tdUgtésnapjára vdUaltunJc, az fnztos! Nem riadunk vissza a ne­hézségektől, bátran lekfítdjOk őket és úgy haladunk egyre gyorsabban előre! A szakftaerrezet ncpsmerfUíUc jobban az élenjárókat, ne hagyja raktáron heverni a szovjet fcjlőkalapácsot szorvccot Jobbam népsaerúríítemé a Pécs VT. kerfllea Krivanek I^ajos körlete jár élen n versenyben A MESZHART-aknéik között folyó Ünnepélyesen felavatták József Attila szobrát József Attila, a »agy magyar pro­Ict&rV&ltö emlékére dolgozó népünk szobrot eanelt Budapesten a XIII. k«- rülettben, a Rákosi Mátyás kultúr- hiz dőlt, A »zobrot — Beak And­rás, Kowuth-dijas «obráezanfivéez alkotását — szerdán déWitt ünnepé­lyes koretek között lepi ették le. A szoboravató ünnepségen megjelent Révai József «Ívtárs. népművelési miniszter, * Magyar Dolgozók Párt­ja Politikai Bizottságának tagja, Do­bi István. n Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Darvas József közoktatásügyi mintartfr, a Magyar írók Szövetségének elnöke s « kul­turális élet számos más vszótő sze­mélyisége. A Hhrrmts-z elhangzása után Darvas József közoktatásügyi miniszter. s Magyar írók Szövetségének elnöke mondott ünnepi beszédet. — Tizenöt esztendeje, hogy tragi­kus halállal elment közülünk József Attila, mimkásosztályunjc hö fia, leg. nagyobb fod/tő/e, n nagy tehetségek bon gazdag magyar irodalom egyik leghatalmasabb alakja mondotta a többi között — ThenAt ér nem nagy idő. de aráta évszázadnyit torduH a törté­nelem a magyar földön Is, Tizenöt esztendeje, amikor meghajt, zord és halálos idők jártak a magyar nép lökött. Ma pedig egy felszabadult nép építi itt a maga» szabad, Szocialista hazáját. — József Attila a mimkdsoszfdfy költője volt — a magyar proletár- költészet megteremtője és mini eddig hgyagyobh alakja. Hatalmas i'/oda- lomlfirténeti jelentősége abban áll. hogy a leghitelesebben és n legmer gasabbrendü művészi eszközökké ő fejezte foí először a magyar irodalom ban a munkásosztály érz*s* és gon­dolatvilágát, u forradalmi proletariá­tus úl világot teremtő akaratát. „A város peremén" Budapest egyik küL váiosában MÜieteit, ott élte. Ic fia­tal évei ttynugyobb részét a kül­városi söté» bérkas'ámyák mélyén, a proletársors nehéz megpróbáltatá­sai közepette. Am nemcsak 6a első sorban nem is n származása révén tudott a munJtasosz'álv, n forradal­mi magvat proieiiiriáhi« költője lep. ni, hanem azért, meet kontmunijilo kőM volt, mert a párt nsvslte. Szár­mázta, élmény, az osztályhoz való hűség és a forradalmi világnézet szer vés egységbe forrott össze benne. — a a hatalma« költői tehetséggel együtt ez adja szavai, érzései izzó mély hitelességét. Nekünk, magyar Íróknak is van mit tanulnunk J6w*ef Attilától, a magyar prolet&rirodalom n»trv klasz- s7.1kusától. MindenekeJőh. meg kell tanulnunk a párt harcainak, muti- kálánalc azt a tudatos irodalmi szol­gálatát, amely — legharcosabb kor­szakában — József Attilát lellemsy- te s a költői tudatossággal pdrcAuH mély szenvedélyessége, az osztdty- lyal, a néppel való azonosulás izzá­sát. Hirdesse ez a szobor Itt a város peremén a nagv proletár költő hal­hatatlan »m'ékéa s n nemz.etnek ílv hatalmas költőt adott munkásosztá­lyunk őrök dicsőségét! — feje^ta be ünnepi beezédét Darvas József, Darvas József beszéde után lehul­lott a lepel József Attila szobráról^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom