Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-06 / 286. szám

DUNÁNTÚLI VtLÁú PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V. t MAI SZAMBÁM A StOvjeiunU IV, nrazágos bők eértckezl étének Udviiz!«tr .1. V. Sztálinnak (2. o.) — Az ENSZ k i»zg>íííó-é n ek de­cember 3-1 teljes ülése (2. o.) — V népek békekongresz- szufa előtt (2. o.) — 20 év távlatából i3. o.) — A pécs- váraüi járta pártbizottsága segíti a népművelési - kuttn. ralis m tutik át (3. o.) ErdögazdáfkodáHvnk felaá»!»! (4.0.) PeUérdcn Is M*'ásítani kelt ne áltatok Élt etc', tetejét (4. o). J A Z M D P BARANYA M E C Y E l P Ar R TB 1 TO TI SÁC ÁNl k K' -LA'ÍÍ^S IX. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM A It A g(J FILl.tH SZOMBAT, HV»2 OECEMBFH 8 Készüljünk a Népek Bécsi Békekongresszusára! Két hete, hogy végétért a III Magyar Békekongresszus. A kül- clöttbeszámolók zöme ezután kéz dődik. Az eddig megtartott küldöttbe­számolók lelkesek voltak, a dől gozók legközvetlenebb érzései­hez és a szívéhez szóltak. A bé­kekongresszusi küldöttek beszá mohák a dolgozóknak a III. Ma gyár Békekongresszus lelkesítő történetéről, tanulságairól, tapasz talatairól s a nemzetközi helyzet föl is, de erről többnyire o:ak ál­talánosságban. Az eddigi küldöttbeszámolók- nak általában két hibájuk volt. Az egyik az, hogy küldötteink a bé- k (»kongresszus tanácskozásának, tapasztalatainak országos doku­mentumát, a III. Magyar Béke- kongresszus határozatát több he­lyen nem ismertették és nem kap csolták össze a hetvi termelési és beadási feladatokkal. — A beszámolók másik hiányos-ága, hogy a küldöttek beszámolóikban n nemzetközi helyzetről többnyi­re csak általánosságokban beszél tek. Úgy tűnik, hogy a küldöttek nem érzik át kellően, hoov nem­csak B(7vi7í-40r, beszámolót kell tartani a III. Magyar Békekon­gresszusról, hanem annak elő kell ké zfteni a dolgozókat, a Népek Bécsi Békekongresszusára. Békenioznslmunk egyik kerék­kötőié az utóbbi időkig az volt, hogv a szavakat nem mindig kö­vették a tettek. A június elselei megyei béketalá'kozónál. de kü­lönösen ■ IU. Magvar Békekon­gresszus előkészületeiben ez a hiányosság nagyrészt megszűnt. Bátran mondhatjuk, hogy a ma­gyar nép méq eqy bAkekonqresz- szus és egv békeértekezlet előtt *em volt olv lelkes, mint most, még egy békekongresszus előtt sem muta'ta ki a tettekkel annyi­ra békerkaratát, mint most. Békemozgalmunk másik hiá­nyossága volt a kampánvszerü- ség. A lünius e'sejei meovei bé- kotalálkozó előtt például megyénk bekebizo'*'-balnak nagyobb ré­sze nem dolgozd, majd a megyei béketalálkozó előtti napokban fel­lendült, majd munkájuk újra el­lanyhult. A III. Ma^'ar Békekon- gresazusra való felkészülés nap- lalban újra fellendült a békebi- zdságok munkája, példátlanul lelkes aktivitás bontakozott ki. Ezt a lendületet meg kell tarta­nunk. fokoznunk kell mert a bé­rharcban nincs megállás De en­nek a lendületn«'*' *n»>4hbi meg­tartását és további fokozását ve- tzélvezteti az, hoqv küldötteink — akiktől jelentős mértékben fő««» béVemozgsImának továbbfejlődése —, nem beszél­nek beszámolóik során a soron következő feladatokról és nem magyarázzák meq a Népek Bécsi Békekongresszusának jelentősé­gét. Helytelen az olyan hangulat e terjedése békebizottsáqaink, bé keh-arcosaink, dolgozóink között hogy eddig jól dolgoztunk, most ezt megünnepeljük, békekongresz szusnak már vége van. Ez a nézet magában rejti azt a veszélyt, hogy ha nem is a régi mérték ben, de megyénk békebiZottsáqai újra a passzivitás hullámvölgyébe kerülnek. Meg kell értenünk, hogy bár a békekongre-szus befejező­dött, de a békeharc nem, azt fo­kozni kell. A Népek Bécsi Békekongresz szusa — saorves folytatása a III. Maqy ar Békokongresszusnak világtörténelmi jelentőségű ese­mény, ahol az egész viláq béke­harcosai ősze jönnek, meo’árqyal- ják eddigi harcukat, átadják egy­másnak tapasztalataikat, megszab­ják a feladatokat. Először a tör­ténelemben, a Népek Bécsi Bé- kekongresszusára va’ó felkészü­lésben tartották meg a Csendes­óceáni Békeértekezletet. A Né­pek Bécsi Békekongresszusa je­lentőségét méq csak fokozza az a tény, hogy Bécsben, Ausztria fővárosában tartják metj, ahol az angol-amerikai imperialisták, az osztrák militaristák folytatják Hitler tervét, tevékeny intézke­déseket tesznek az „Alpesi erőd“ megvalósítására, Ausztriának, Nvuqat-Európa egyik háborús gócpontjának kiépítésére, Ausz­triában ül össze a Nének Bécsi Békekonqresszusa, a szomszédunk ban, a lelkes osztrák békeharco­sok hazájában. Mit te"--enek tehát békebizott­ságaink. békekonqresszusl küldöt­teink? Beszámolóikba foglalják bele, hogyan készülnek a viláq népei a bécsi kongresszusra. A Bécsi Békekonqresizus december 12-én kezdődik. Beszélgessenek küldötteink és békebizottsáqaink a dolgozókkal, Írjanak minél több levelet külföld neves békeharco­saihoz, a külföldi dolgozókhoz, úgy, v’nt ahogy Kelemen Jó- zsefné, Ádám Jánosné és a töb­biek írtak Hja Erenhurgnak, a " békeharcos írónak a pécsi Dohánygyárból és a többi helyekről. Ismertessék békekül­dötteinek és békebizottsáqaink, hogy a ina^var békemozgalom szerves része a viláq népei béke­harcának és a Bécsi Békekon­gresszus a magvar nép és a világ minden népének békekongresz- szusa. A BEGYŰJTÉSI TERVET TELJESÍTSE MINDEN KÖZSÉG A követketö UapoA fegyiík íejjJiin- löbb f«'adnia a falun a beadási ter­veik IHiánytalan teljesítése. A fagy és «* aszály okoztak károk fokozott erő­fesz i.éat tesztnek aBiikvégcssé, bogy dolgozó parasztjaink hiánytalanul tel­jesítsék a még vi&szalévö beudási Uö- telezeltsóge iket. Beadási tervünk jó lefejeltévének e.sö 6» legifdntoaaibb fel tétele. mirateofél« megalkuvás feiszá- InaYisa. A sirán,korás, a hanyag mun­ka, a rossz gazdálkodás — „erű lőhet űrügy arra, hogy valaki ekiKilassz-ft az állam iránti kötelezet:végét. ttAASA KttZSfft MINDENBŐL ElEGET f!FSZ KŰfEi ÉRETTSÉGÉNEK I4aksa község do.gőzéi jé eredliiiényt értek «I az őszi, kapások begyűjtésé- bon. Burgonyából Iád, kiufemcállió! 173 százaÄra teljesít«stlék tervüket. Az eredaivény annaik köszönhető, hogy a pártszervezet és a tanács dolgozói közösem meglzesrí'Lik n feladatokat. A népnevelőket és a |>árltagokat körze- UÜcbe osztotlák )**, akik rendszeresen látogatják a dolgozó parasztokat A bogyójlé* sikere érdekéiben bevonják az olyan jóltoljefátó do.gotó parasz­tokat is a mipuevaé munkába, mini T,aubir»g«f András hatboldas és Kis '»rga Jenő 13 lioldas dolgozó parasz­tok, akik 100 százalékra te jesitetiék a gabona és a* élőállat beadási tervü­ket. A jói szervezett hitmkávn' még ebben a hónapban tel jesítik élőállat beadási kötete/«ti.végüket is a bajk-ui dolgozó parasztok. BAROMFI- ÉS TOJASBEGYUJTÉSI KAP MAGYARSZÉKEN Magyarszék k/tEégben is jól halad a begyűjtés. Évi tervüket eddig vrl'V bői 31, baromfiból 01, tojáUiól 88 százalékra teljesítették. A burgonya beadásukat 104, kttkoi Ir-ahead ívukat SíáÖ százalékra teljesítetté1);. A be­gyűjtés t* jesílésében nagy segítségét adunk n bókdbizoltsági tagok és az MNDSZ asszonyok. A békebizuttság tagjai kisgyülésetkon beszélgetnek a do gozó párásítókká': a begyűjtés fon- :osságáról. Az MNPSZ asszonyok ma. szom,K'tt< M baromfi és tojásbegyiijléfti napot tartattok, ai»ol az MNDSZ asz- szonyok teljesítik elsőnek baroniifi­ís tójS.'.be&uásu' terv,"Act. Etát! i fel­keresik azokat a dolgozó- paraszio’kat, akltk még nem teljesítették beadásu­kat, bogy ők is tegyenek e'egVít köto- lezeltségiHknek. A magyarszék! MND.SZ asszonyok éí a békébiz ett- sági tagok vM'a'té.ik, hogy n boromul és a lojikbeádási tervükét dec.erber 21-re; Sztálin é’vtárs szii'.etésnapjára iOO százai ókra teljesítik. GI'VANFA nem akart szégyenben MARADNI O'.vánfa községiben néhány héttel e/.<etlöit még »gen vontatottan haladt a 'liégyOjléa. De nem akartak vzégyen l>ivn mmradni, scan n község vezetői, sem a dolgozó parasztok. Egvide g hiba volt, az is, hogy nem isanerték a dolgozó parasztok a minisztert antics határozatát. így e ösrőr is ezt k-ts 1 rtt a ilsvlgozókkal ismertetni. M mondták a tlu’giszöknak azt hogy kőzsé><‘ök 30.000 forintot kapott kullúrhiz épí- lé*érp ös lvanpisübiradórs és rövde- s-’rt eiltest ül s 1-eikötööt is, a,nii ni in- doh doltgóZó imraszlmak rAgi vágya. Az a^átáció nyomán fetóAnkült a be­gyűjtés. A jó fekviliágoGttó muntka érednvénye, hogy » pl!>áí»fa! dolgozó parasztok kwkoricábóá 102, burgonyá­ból 120, évi sertésbeadásiból 230. ba njuufi I0C2, tojás 102 és s-Ágóni ar)ua- beadá'kikat 1Ä8 száza'ékm teljéi1,et­ték. CSlKOSTÖTTdídN SIRÄNKOZNAK A teMtedtpMók br-adí«! tersükéi. De ott van Taukó Sándor 14 ho'ftas dolgozó jmraízt, nk- f.dntén 100 ezáia’ékra telijesttetté beadflsi kötelezeltaégét. El azt bizonyiíja, hogy t.V>iki'»s'tőtt'őaön a tanács vezetőjének «iránkozása miatt maraidniük e! a begyttjev^é!. A tapasztalat azt mulatja hogy ahol a dolgozó pora«'«águnk leg­jobbjai megértették a begyűjtés fon­tó «ágát,, ott jó! halad a munka. Ahol a kommunistáik, a községi veze­tők é* ti népnevelők harcoltuk a be* :ulá-ü terv tel jositévéért, ott ercd,mé- nyek «zütettek. Ott, ahol leinaradáe niutufkozik, a párt«zer■ zeteink f-s lanázzsaink nem harconak a tw*gylij- té,i tervek maradéktalan trljceiteSsé- ért. tióm használják fel a Központi Vezeböeég útmutatását. Az a fc'adnt minden községben, hogy no legyen egyetlen háJraléko« do’goző pararz-t «etil. MÉRSÉKLIK A KIVETETT KÁRTÉRÍTÉSEK TANÄCS VEZETŐI ..Nálunk nagyon vontatottan halad begyűjtés, ami annak tuddialó be. tscsgy a mi községünkben natry volt n fagykár é*> nincs, fwiirt beadjanak a dolgozó uamez'oé.." Így !esszé! » íroádáeról, Baka; Bél^, a e*:kó*tlUNiw' tanácfttitkár. I>" váj lóit: hogyan Ir*- e-zé betnek a dolgoz«) parasztok, a fagy ós az aszálykárokról, amikor a közyéyi vezetők il a fagykárokra é* az ívszálykároikra hivaskóznak. Ter­mészetes. hogy «miatt Ml.’yowMl V*mn- radtak á beSyttjtétíi terv teij*wítiV»- vei. A siránkozáis. a túlz:W«avt» »»«zá'y és fagykárról való szónoklat nem indokolt, bizonyítja ezt az, hoyv aZ egyes és a hálttáas típusai terme ö- nzöveikezeti («oportók 100 százalékra OeeTarifT A begyűjtési toib.eztef legiiiabb rendeleté tehetőségot ad a Iregyiijtés nőm te-ljesftóeo nűatl kivetett kár- térítő» összegének csöíktkentésáre azoknál a termelőknél, suitrftt a kö­vetkező napokban, de legkósöbb de­cember 2l-ig túlteljesítik, illetve tel- beaiilruíkat. A rendelet értői­mében nagyobb mértekla-n osötókentlk annak a termelőnek kártérlhs-ét, aki korábban tewi eleget kötvlezoUsvérv- nek, és azét, aki égésű bordásának teljesítésével mindenféle tfsrméuyböl — tollát tójáéból éa tejből i*s — meg­szünteti háitraíókát. A oáíkkenu», amely a beadás e unulaoztása miatt k«')"*:ett öeszvs kárlőnitós együtt«'» össreg-re vonatkozik, tő—tü srázti- lötotg töfjedhöt. A rondáiét azokra a hátralékttsokra is vonatkozik, akik már előbb feiosiAnohák hátralékukat és teljesítették beadásukat. Et az újabti rendelkezés Ifchetövé t-osr.i, hogy a h&traléikosok bnadáetik gyors tei joeUézv^vol, tsiltóljeAítésével jelentősen coökkonte'é a rájuk ktee- teU kártérítés összr-géí. Ml C J S \ <; li A R A N Y Á B A N? így harcolnak bányász békeküfdötteink az elmaradás ellen Sudár Perenc KoMuth-dljas azta- kAnoviata vájárt bényáentérsai kül­döttül választ Ottók a harmadik ma Syor bókekongressxuara. Innen visz. ■zoatérve, újult aróval látott iámét ■'unkához. Vállalta, hogy a bécsi kongie*« 2ui tiszteletére ISO százaié- ko« átlagteljesítménnyel harcol bú- ■yakerülate elmaradásának behozá- Igen nehéz körütmények kö- ^*■1 is hősiesen küzd Ígéret* taljeti- **éért. Amíg az egész pécsbánvaiv- *PI kerület december első három ^unkanapján mindössze 7flfl íróra őkra leijositette tervét, Sudár Fe- *nc béktválls'áeáuak megvalósítássá <<>ján 126 százalékra emelte teljesít- jheevé: 6« tovább küld “ példát mu. ‘*'va «-«maradó társainak — béke ^'rte teljesítéséért, sé, túlteljesítő. S*e«llór Ferenc békrküldött srts- hovlnta vétámak is az a feladat ^ hogy t>ékeh«rcos lendülettel pé!. dót mutasson késlekedő, elmaradó'6 bány.ioztársiainnk, A komlói Kossuth akna súlyos adósságokkal küzd, lgv kondié el az 1952 es tervőv utolso hórvapját Ls, ílrediár Ferenc munka- h«’lye: a 165. számú fron-tfeftés no­vemberben mtndösíze 61.3 százalék­ra teljesítette tervét, bár Szed'.ár Fe renc — és pé’d-imutató társai — túl szárnyalták e'.óTányzntukat. Airtlé'a szómban a békekűldötl vjaszaéikszct’ a kocujresezutró; éa bo'máfno't élmé­nyeiről, — őst ott tárq •altakról csa- puta tngjeJwik, — új »etvdUletet vett a vers«?ny ezen a fronton i«. A 165-ös fejté« december első három napjá t>au 106.9 saáaaléko* teljeaitmónnyet mutatott példát a komlói Kossuth, akna fsjtéeethek. Maga Szcdlár Fe­renc 116 gzázalékos teljesítményével d «member eUÓ napjaiban in ár 1953. évi Ubruéri t*rvéhss fogott hozzá így kéttnkl a népek bókokonol«anz.u- sóra. Új 18 ámávsissövslkessll boltok és ét.ormok nyitnak A nwgyúbon egymásután nyílnak éo épülnek a föidmüvswaövetkezutl kisáruházak. BatbaróOn 07.(Kit) forintom kölíwlfjggol, Kómcó« n WJ.tKK) forintot beruházásai már ntegépUA a kleártl ház. Sátorhelyen & 8ze<lorkényben pedig rnwt épül. A «átorhelyi fö'.d- mdvRSSzövetikozeti bolt 876 ezer forirt toa költeAggel létveül, új, korszerű bwcndezé.xtel, nvonvilágitátvsnl. öze durkényben 280.(KK) forintos Udoktv- tó'Aol pgtvz étkeHtctiSsi kombinát ÓŰÜ1! ki-áru ház, fnüituzó, cukrászda. Ez a ídsiruliáz és a mellé épülő öt- keztété*«! űzőinek ie új heréhiieáéet. nevnvi'ágtláis.t kapnaűt. Min«ültét lu- tyeri az építkezéseket niég isbbmi at évben befelezik «Vs a boilokíit á,t I« adják a dolgozóknak. Vajéí’ÓB ftftO.OOO foHnlrw költeég- gel élkóPzüIt a fíVdmüvft^Kfövellko'/e- ra-ti vi-tuIéglÓ (V éttereim. A sziget­vári újjáépített ótt<*rom iik» nvililk meg. Az átii'wkitá.s «ín új boremíczé« íVUKKi forintjába k«-rült állftinunikhak. A vend-v'ö nevezetcsWge a ÍKK) fctr.e- rnőlyrc főző hatHlnias, jé.OOt) forintos költséggel épült lÜWifcljt, melyen at előf:s«'lP, tlr.emi Aa átfutó veiKlégok- nek időben «'s» Jól el tudják készíteti! a» ételeket. Tiáoisányoi brigád indnl Komiéra A M(í«Bfiik.| és Terméeset.tuünsnáiiyi KgvisMIlelók Ssövetoégóm-k jiiVví in- tézőhisolteaga ma reggel külön autó- bue*»zal tanulimányútra indult K«mi',i>. rá, a város bányáinak mii szaki tanul- mánrozánára. A bénvát hat irAnytuMi 'anu uiánjózzák a biigád tagjai: a feltárást eaéigmo és misbtd kőzetben, fejtóat pru»blómák»t, » ssállíhU prabVaoitt. a minőség jsviukáémk kórdésn'-t. a* «cóetAégOgyl vletonvo kát — küflnösi tékinlettol a eujtó- i*'«gre ó< a szénporra, végül A bittest tás kónbW-t. A ttrigíól tagjdí a fe’ «da'nkat és |ait«íwttal«*kikal ütegbe Mélik a helyholi do’gorókJtil! ée tnü Máktűikkttl. A tanulmány úton har mine Mftikonitter vonz rÓBzt, különböző müf.zaki vonalakról, Így a bányászat, vízgazdálkodás, kötitek ed te», mely* ée lnaga«tkp(bte, tiz«in«zervezés, gép: na r és ipftn-gttezes'gtlgj i ti rütetórö’s A Pedagógiai FSiskoIs ka tárcsopnrtjtt kematalj* ** „Orosz kérdís '-t A Pédnijógiai Főink o'a központi „Ifjú (bárdit“ kultúroeop,irtja beta nult» Hznnonnv: „A* oro^z kérdés“ eimíí MÍiwnÜvét. A háromfelroná«5«) dáraitot ma este bét órakor mutatJSk be a fiatal szinjátezók. ,,Köszöat|ttk ttz újszülöttet!“ A* AVhvmi AmhÄi. még eUbrn a hó hapban ..újítást'1 vnr.cl be; minden te's'si új%ilt Ottót 1ev^»H>n üdvözöl é« fellllvja a e*ü'«"Vk tigyelnntt arra, bog / az f.ruházha.n t«gy he-lyeti szerezhetik lm a móóánfnő mindég »/ülHségiatfá VaU**(nüteg át üdvözlő levetek kü'déoét kiti-rjt-aztik a fíaía1 hó»- •okra is. E kói vis figyc:«im vn'<ter,l- tiííleg a forgalom oaw!tked:W4ieh r éfetteti tnajrl hatáká*. Kodá'y-őiiaepségvi« Pécsett A *en»*m(ivés?,eti szokl-skola a* <>r- szúgoe Fiüiatlnótvlával karöltve Ko­dály Zoltán káUtieroH Ki>s>-ailh dijár tenóstwz«"» hetvenNlitk tszülvt-Vnaijjit t'JtftlrmÜM«! kétnapos r.«sn<-i tlnne[M*'gi | téndez. At tlfinepá/gre buga a nagy temac-rtő j« buje'.entuttr rét vét elét t árosunk zenei «?yttllf»sei *>n<rr tej- kt»«.odé*»cl kóezülnek az ünftopi hang. versenyre. A nagy zenei osetrstej re Pécsre ««rkezik a népha'ktereg ének­éé láncegyüth-oélteik aziinfóuJkins z«.*- n«taira, (lergely Pál őrnagy vezetite «évet. Az előadásra kerülő müvek átfogó kópét nyújtják a hetven óvó« men­tor hatalmas munkásságának. A log- jetenteteebb zenekari és nagy kórus­müvek mellett Elhangzanak majd Kodály gyerrookikftrai ina már iö- megdal-szántba menő kórusmüvei. Ka- maraz«ne-hangver*eny keretiben a ll, Vonósbégyos, „ Marosezéki tán- éók rá a hírős Adagio ran! lett még további íohgoramÜvbk és dalok *z«v rnpelnok. A díszhangversenyen a re. neinüvÓMi'li szakiskola kórusának »á a zen<*karn.ik ogyüttes tolmácsolásá­ban először hangzik fel vá.rozunktvin Kodály egyik legnagyszerűbb a’koiá- sa, a Psatenis Hnngaricu«, tenorsziVóját Hőster Endre N*ó|'kO(társMftig kiváló neitlL Három hónap alatt St áj pékség épült Az utoteó évnegyedVien , ■lo’gov’ k, kü'önösnn u f.'ilti«*i do'gnníte j«st»t> is rendszereset,t) ketiyóre'U'Asn értéke­ltén ál km unk öt pékségei Apitictvt<tii a megy Alien. B fik k tWl ö u öl.Otx). Vá- k. tytíaö JCV.ímjU. Se Ivén öii.iK«*, Hi­dason áeí.fKKt forintos kö.Wggej már e ké-vlllt itt új, kélkeiMllWa *.íltödl>, B-ikiián pcVlig tirftf (áriára Sz étáiéra he fele ál k egy 10 (W for in b -fette­:<vsei ét,ll C pé'.fa ’v Atálákl'.fteúi. melynek i Magyar mii»'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom