Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-02 / 282. szám

2 1052 DECEMBER f fi A P i. 6 ................................1 .................... — " 1...........................................' Á magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban (Folytatás az 1. oldalról) ros következményeinek elhárítására tervszerűen kjénybeveszi azokat az élelmiszertartalékokat, amelyeket — fi gye lem b évévé azt a len ind-sztálini elvet, hogy tervszerű, szocialista gaz­dálkodást nem lehet tartalékok né! kül folytatni — az előző években előrelátóan gyűjtött. Ugyanekkor kíméletlen harcot in­dítottunk — ez is hozzátartozott é*3 hozzátartozik r> fagy- és aszálykár követke7jméinveinek leküzdéséhez — az opportunisták ell«rt saját soraink­ban. Ugyancsak a fagy- és aszálykár leküzdésének egyik fontos eszköze, hogy kemény megtorló intézkedése­ket alka'maztunk és fogunk alkal­mazni a felvásárlók, a harácsolók. a reakciósok, a rémlvrterjesztök. a fe. koievágók. a begyűjtést szabotálok, az üzérkedők ellen, akik az aszályt önös céljaikra, a nép érdekei ellen akarják kihasználni. A mezőgazdasági év kedvezőtlen eredményét azért is tudjuk ellen­súlyozni, mert nem vagyunk* egye­dül. mert a szabad országok, a ka­pitalizmus rendszeréből kivált füg­getlen. demokratikus és szocialista nemzetek nagy és hatalmas táborá­hoz tartozunk: De persze hiba volna azt gondol­ni, hogy a kedvezőtlen időjárás s az ^nnek következményeként jelentkező terméshozam csökkenés egyáltalán nem befolyásol>a a fejlődésünket. Ezt azért kell kifejezetten aláhúz­ni. mert, űgyláfszlk. pártfunkcioná- riusaink nem kis része, különösen n városi pártfunkcionáriusok közül so kan — de ez a vidékiek között sem kivétel — még mindig nem adnak maguknak számot arról az igen ko­moly kárról, amelyet az idei rend­kívül kedvezőtlen időjárás népgaz­daságunknak okozott És ha párt- funkcionáriusaim, előtt nem világos, mit jeent népgazdaságunk számára a? idei fagy- és aszálykár, úgy még kevésbbé vannak ennek tudatában az egyszerű emberek, akik azt látják hogy a fagy és aszály ellenére az üzletek tele vannak áruval: élelmiszerekkel és iparcikkekkel. Az emberek ezt tér. méswtemek veszik s nem kevesen vannak, akik személyes sértésnek te leintik, ha ilyen aszályos esztendő­ben a kenyér színe valamivel bar­nább mint amit az előző évben meg. szoktak . amikor rekordtermésünk volt. A fagy és az aszá’y okozta »úlvos károsodás leheesitléwe az egyik oka — bár távolrof sem egyedüli oka — ■írnak K hogy sok párttagunk ó* *zá- mos pártszervezetünk opportunista psvsszivit»**al szemlélte a helyenként még mindig így szemléli az é'lenség támadás-á* » közeliátAs frontján, amit pártunk vezetéke ez év «.zeptemher 1-i, a hud:t,prs.ti és részben a vidéki felvásárlókkal .k.xpe«o!a,ban hozott határozatával a legé'esehben elitéit. Kövényterme 1 Műnk elmaradását n tervhez képest döntően a rossz idő­járás okozta. De min lehel és nem szabad mindent e*ak az időjárás ro­vására írni. Kern az időjárás okozta, hogy az 1951—ŐS évi vetéstervet or­szágosan csak 97 százalékban telje­sítettük. A növénytermelés hozamának a tervtől való elmaradása különösen élesen jelentkezik a mezőgazdasági szocialista szektoraiban, ahol a terv szerint ebben az évben már az orszá gos átlagot je'entősen megha'adó ter- méseredmé.nveket kellett volna elérni Ezt nem sikerült elérni, bár a ked verőtlen időjárás ellenére számos élen járó állatni gazdaság és termeiőszö- vetkoiet kiemelkedő terméseredményt ért el. lgv ősziárpából neves megyében a poroszlói állami gazdaság 18.7 má­zsát. Vs* megyében a söptei állami gazdaság 17.8 mázsát, a martonvásárj állami gazdaság 21.4 mázsát, a győr- rnegvei peresztegi Szabadság terme 'őszövetkezet 16.5 mázsát ért el kai. holdanként. ö-z.i búzából a szolnokmegyei t'sza- igiri állatni gazdaság 12 mázsát, a győrmegvei halfi Miesurin terme’ő- szövetkezet 172 mázsát ért el kai. ho'danként. Rozsból a vasmegyei meggyes- pusztai á'lnmi gazdaság 15 7 mázsát, a gvőrmegyei peresztegi Szabadság térni"lö-zőve'.kezef 1,1.3 mázsát éri el holdanként. Egész sor hason'ó példát lehetne fekwiro'ni arra. hogy számos ál'ami gazdaságunk és tennelőszövetksze Mink a viszonylag a'arsonv* országos átlaggal szemben igen magas termést ért el tavast »árpából. zabból és ngvéá) tavaszt növényekből is. A kafiásnövénvek alaosonv orszá gr»s jermésereslmén vei vei szemben szá mos állami gazdasiígunk és termelő­szövetkezetünk igen magas termés­eredményt ért el. lgv Rács megyében a bácsalmási állami gazdaság egy 100 hoki as táblán kát. ho’danként 114 mázsa burgonyát termelt. Míndrz azt bizonyítja, hogy a rossz idöjárá* ellenőre «okkal jobb terméat takaríthattunk volna be, ha a mező gazdaságban jobban, szervezettebben dolgoznánk, ha a földművelésügyi minisztérium jobban irányítaná ter­melőszövetkezeteink munkáját, ha ál­lami gazdaságaink szervezettebbek, konszolidáltabbak volnának. Állattenyésztésünk helyzete kétség­telenül kedvezőbb, mint növényter­melésünké. Az állatállomány, az el- mú't egy év alatt jelentősen növe- kedctl, « kii'önösen nagy a növeke­dés a juhlenyégz'és és sertéstenyész­tés terén. 1951 júniusától 1958 júniu­sáig juhállományunk 3*2 százalékkal, sortésállományunk 19.1 százalékkal, sznrvasmarhaállománynnk 9.5 száza­lékkal növekedett. Keni lehetünk azonban megelégedve tehénállomá­nyunk növekedésével. Itt az emelke­dés az említett időszak alatt mintegy öt .százalék, de az emelkedésnek ennél nagyobbnak kellene lennie. Mégis, egészében véve állatállomá­nyunk. a párt kezdeményezésére, kor­mányunk által hozott határozatok és rendszabályok megvalósításának ered »lényeként, jelentős mértékben meg­növekedőit és jól fejlődik. Különösen jelentős mértékben növekedett álla­mi gazdaságaink és termelőszövetke­zeteink állatállománya. 1956 szeptem­ber 30-án az állam kezében volt az ország sertésállomáúyának mintegy 19.6 százaléka, juhállományának lő száza'éka, «zarvasmnrhaállómánvunk 11 százaléka és lóállomámyán.aik 8 szá zailéka. Az állatállomány növekedése meggyorsult a termelőszövetkezetek­ben is. Így a termelőszövetkezeteknél illetve a III. típusú termelőszövetke­zeti csoportoknál 1951 szeptember 30- án egy számosállatra 7.8 kát. hold szántóterület jutott. 1958 szeptember 30-án /xdig 6.1 hold szántóterület. Ez azt bizonyítja, hogy a termelőszö­vetkezetekben és a Ili. típusú terme­lőszövetkezeli csoportokban az állat­állomány gyorsabban növekedett, mint a terület, vagyis megnőtt az ál­latállomány sűrűsége. De a termelő­szövetkezetekben az állatállomány fej leeztésében még csak a kezdetnél tar­tunk. Állott: nyésztésilnk fejlődésének, a tehénállomány lassú fejlődése mellet/, fő hiányossága — s ez a döntő kér­dés — az állattenyésztés hozamának elégtelensége. Az állatállomány növekedésével ál­talában nem tart lépést a hozam eme! kedése. Különösen nem kielégítő ezen a téren a helyzet a lennelőszövetke- zr leknél, de az állami gazdaságok­nál sem sokkal jobb. Az állatállomány eddigi fejlődését is veszélyezteti az idei kedvezőtlen termés, s ezért igen komoly erőfeszí­téseket kell tennünk az állatállomány fenntartása, átideltetése és mennyi­ségi továbbfejlesztése érdekében. Feladatok A) AZ IPAR TERÉN Az iparban mindenekelőtt biztosí­tanunk kell az 1952-rs termelési ér sikeres befejezéséi s elő kell készí­tenünk a sima. zökkenőmentes, szer. rezett átmenetet 1933-ra. Ipari termelésünket 1953-ban 1932 várható termeléséhez képest lő száza- lékkai kell emelnünk. Éhhez a 16 •százalékos emeléshez meg kell jegyez­nünk a kővetkezőket: a) Az 1933-ra, a Polliilcai Bizottság által jóváhagyott 16 százalékos five, les mintegy 1—6 százalékkal kevesebb annál, amit elérhettünk volna, ha népgazdaságunk nem szenvedett vál­na a siílyos fagy- és aszálykár követ­keztében. b) Az 1958-ra elfogadott 16 száza­lékos eme’kedés mellett is, amely messze túlhaladja bármely kapitalis­ta ország ipari termelésének évi emel­kedését. a felemelt ötéves tervünk­ben előírt ipari termelésnövekedési el fogjuk érni. mert az ötéves terv első három évében már jelentős előnyt szereztünk a felemelt tervhez képest is. és mert 1954-ben a maradó kot bepótoljuk. e) Az ipari termelés 16 százalékos emelése 1933-ban. olyan felni fal, mely állami szerveinktől, miniszlériumaink- lól, üzemeinktől, párt- és tömegszer­vezeteinktől, m/ész munkásosztályunk tói és műszalii értelmiségünktől rend­kívül nurgosfokú szervezettséget, fe­gyelmezett,, szorgalmas munkát, igen komoly erőfeszítést követel meg. Amellett a nagy erőfeszítés mellett amelyet most decemberben annak ér. »lekében kel! megvalósítanunk, hogy rzévi ipari termelési tervünket telje­sítsük. sőt túlteljesítsük, illetve határ idő előtt teljesítsük, biztosítani kei’ az 1953. év e’sö negyedének terme lése «zárnára a zavartalan anyagellá­tást. a termeléshez szüksége* félkész gyártmányok megfelelő készletét. El kell érni, hogy 1958 e'ső negyedében a terme’és 1952 utoVó negyedéhez képest folyamatosan tovább emelked jék, s hogy januárban se legyen v:«-z- szaesé* — az idényjellegű iparoktó’ eltekintve — decemberhez képest sem. Az 1951. évre való helyes átmenő*, biztosítására annál is inkább fel kell hívnunk gazdasági vezetőink figyel­mét, mert máris találkozunk olyan tünetekkel, hogy csak az éves terv teljesítését tartják fontosnak — amely persze rendkívül fontos — az zit] azonban nem törődnek, hogy mi lösz januárban s az azt követő hó­napokban. Szénbányászatunk vezetői és bányá­szaink igyekeznek hehozni az utóbbi hónapokban a felemeli tervhez ké­pest mutatkozó elmaradást, s ez he­lyes és dicséretes dolog! Az. azonban már nőm helyes, hogy emia'l e'ha- nvagolják a feltárási, a munkahelyek efőkészilését, az elővájást! ­S ami a szénbányászatra áll. az vo nafkozík. ha más viszonylatban i* vaskohászatunkra, ahol a .karbanlar t»*t szinte rendszeresen elhanyagol­ják! És vonatkozik ipari tenneUVünk minden területére, nem utolsósorban a külkereskedelmünk számára terme­lő üzentekre, amelyek kü lönöacn gyen gén készüllek föl az ez évi indti'túru. És vonatkozik természetesen a körív- nyiiiparra is, amelyben az év elején a félkész termékekkel való ellátott »ág terén az előrelátás' hiányos-ága foly­tán nehézségek voltak. Iparunk vezetőinek, űzetné nk igaz­gatóinak. pártszervezeteinknek. szak szervezeteinknek és I)I8Z-«zervezo t’JMkaek, párt kádereinknek t* párt tagjainknak tudatában kell lenniük annak, hogy részben az if>ar jobb, szervezettebb, gazdaságosabb, ered­ményesebb munkájával kell bepótol­nunk azt, amivel a fagy és az aszály miatt 1932-ben a mezőgazdaság adósa maradt a népgazdaságnak! Egész további fejlődésünk szem­pontjából miltozal tanul a döf lő, alap­vető kérdés: az alu/mnyagipar gyorsí­tott — az eddiginél is gyorsabb — fejlesztése, tehát ugyanaz a kérdés, melyet pártunk második kongresszusa előtérbe állított. Ezért az iparban to­vábbra is erőfeszítéseink Javát az alapanyagiparra kell ö*8Z.pontosita- nttnk, annál is inkább, mert alap­anyagi por un fiat 1933-ban az ipar át­lagos fejlődésénél jóval nagyobb mértékben kell fejlesztenünk. Vonat­kozik ez mindenekelőtt szénbányásza­tunkra. vaskohászatunkra és villamos, energiaiparunkra, de olajbányásza­tunkra. aluminium:parténkra és nehéz vagyonárunkra is. Szénbányászatnak t-rme’é*'-* egyet­len év alatt több. mint 4.6 millió ton náva! kell emelnünk. Ez az emelke­dés a háború előtti Magyarország egész széntermelésének fele. E hatalmas feladat teljesülésére a hánya és energiaügyi minisztériumnak jo-bhan fel kell készülnie, mint aho­gyan az 1958. évi terv teljesítésére felkészült. 19.53-han fel ke'l számolni az ez évben tapasztalt rendszertelen­séget, az idege« kapkodást, a haj- rázánt, amely ez évben a szénbányá­szat « mindenekelőtt a minisztérium ■szénbányászati főosztályának biunká- jára sok«zor rányomta bélyegét. A bánya- és energiaügyi minisztérium­tól, a bányamunkásoktól. « a műsza­kiaktól, valamint hányászpártszerve- zoteinktől, a hányaterii'ete-k városi és megyei pártbizottságaitól, a szak- szervezettől. a DISZ-tfil azt kériilk, hogy biztosítsák az 1908. évi erősen enve’kedő terv teljesítését magasabb szervezettség, átgondoltabb vezetés, fegyelmezett»lü) munka révén. De nemcsak mennyiségi teljesítést várunk a ministtérlum'ól és bányá­szainktól. Meg kell javítani a minő­séget. is. A szén gyenge minősége ko­molyan zavarja a vülamosenergia- termélésilnket. amelyben egyébként is komolv rende'VnesstWek vannak A szénbányászat vezetőinek s bányá­szainknak a szénbányászat termelési tervét nemcsak mennyiségileg tonná­ban. liánom kalóriában is te’iesíteni knlü Lehetetlen tovább tűrnünk az elmaradást a számunkra legfontosabb é* legértékesebb ez.énfaitáknál: a fe­keteszénnél és a minőségi barnaszén II él Ez azt jelenti, hogy ugyanakkor, amikor hatalma» erőfeszítést kell ten­nünk, hogv szénbányászatunk erősen felemelt termeié«! tervét evrézéhen megvalósítsuk, az átlagosnál i* na-( gynlüi erőfeszítésre, tervszerűbb, át- goedohabh. szervezettebb. afaposnbh munkára van szükségünk a pécsme- c«oki medeneélten. va'anvnt a tata- hánva-dorogi szén vidékén. . Széntermelésünkkel egvült a ivjx kohászat az az alapanvsg-itiarágunk melynek fejlesztésére 1! >3 bau es a következő években n legnagyobb erőt kel! ővizpontositanunk Vas. é* acéltermelésünk e nagy mértékű emelkedésének megvan a reá Ü« alapja, mert a jövő évben részhen már működő kohászati üzemmé vilik ötéve« tervünk büszkesége, a Sztálin VjtMnü és m* rt a Diósgyőr! Kohásza" Ezein újjáa’akltáMban Is olyan mér- tékbon jutunk e'öMjre. hogy ez éri- «ei» fogja éreztetni határát a t«nne!és-l bem A szénbányászattal és a vaskohá­szattal. mondhatni egy sorba kell állítanunk villamosenergiaiparunk fej loszti’sét. Megköveteli ezt egész nép­gazdaságunk fejlesztése, de szükséges azért is, hogy a jelen’eginél nagyobb tartalékkal rendelkezzünk és nagyobb biztonságot érjünk el villamosenergia­ellátásunkban. Ezekre, a számunkra döntő teriilr. tekre. s mindenekelőtt a szénbányá­szatra, g vaskohászaira, a villamos- energiaiparra kell összpontosítanunk uz eddiginél sokkul nagyobb mérték­ben ([ rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket, ipari felszerelést, építő­anyagot, szállítási eszközöket. munka­erőt, műszaki, gazdasági és nem utol. sósorban ,t párt- cs tömeg szer vezeti kádereJtet. Mindenekelőtt gyorsan üzembe kell helyeznünk — terveinknek megfele­lően — a Sztálin Vasmüv-et. Meg kell gyorsítanunk a Diósgyőri Kohászati Üzem teljes rekonstrukcióját. A Sztá­lin Vasmű építésével é- územbehe- lyezésével párhumazosa.i kell fejlesz,: fenünk az ezt kiszolgáló új kőszén- bányáinkat, s új bányavárosunkat, Komlót. Re kell fejeznünk az inotai kooperáció építkezéseit, gyorsabb ütemben kelj építenünk és üzembe­helyeznünk új, nagy villamosrrö- műreinket. (Inota, Kazincbarcika, stb) Az alapanyagipar külön,fé'o ágai­hoz kell számítanunk az építőanyag- ipart is. különösen a cementterme- lést, ahol mint már említettem, je­lentősen elmaradunk a szükségletek­hez képest, « ahol ezért 1953 ban év a következő években igen nagv erő- f<«sziléssel he kell hoznunk eddigi el­maradásunkat. A szénbányászat, « a bányásza* egyéb ágainak fejlesztése, a szénbá­nyászat tervszerű, egyenletes, üteme, termelésének megvalósítása, továbbá a vaskohászat gvorsüteinű fejlesztése. « emellett a színesfém ipar, a vegyi- ipar ó* villnntosencrgia termeléiiének az átlagosnál nagyobb arányú fejlesz­tése. s az egyéb fe'sorolt feladatok megkövetelik a vezetés megjavítását. A vezeté», az ipar, a köziekedé«, de az egész népgazdaság veztése meg­javításának egyik alapvető feltéte'e népgazdasági tervezésünk további tökéletesítése. De, meg kell javítani az üzemeli imzstcsét Is. dobban meg kell szer­vezni a minisztériumok részéről a párt- és kormányhatározatok éa saiát határozataik végrehajtását és a vég rchajlás ellenőrzéséi.­Tpvi termelésünk megjavításának egyik döntő kérdése az üzemen be­lüli és az üzemek közötti együttmű­ködés. a kooperáció helyes megszer­vezése. Ez iparunk egész munkájá­nak egyik leggyengébb pontja. Érvényt ke!'! szerezni az egész ipar­ban és nem utolsósorban az épttö iparban a párt határozatának az ön költség és az építőipari költségek csökkentésére vonatkozóan. Maradéktalanul meg kel! vadíta­nunk a termelékenység növelésének 1958-ra előirt feladatát az Ipar va- la.inennyi ágában és rnindrn egyes üzemben. . Továbbra 1« következetes, szívós harcot kell folytatnunk az ütemes, egyenletes termelés megvalósításáért egész iparunkban. mert az ezen a téren elért erednténvek még egyálta­lán nem kielégitőek. Következetesen nn-y 1,-eU valósítani a minisziHtanárs határozatát „ túl- óráz tolás korlátozásáról és a dolgo­zók pihenőnapjának biztosításáról. Gazdasági fe'ső. közép év a'«ó veze­tő kádereinknél^ meg kell érteniük, hogy a rohamrounka felszámolás* * a munkavédelmi é< baleseteHenos intéz­kedjek megtartása nem egyszerűen ..«zociálpolitika'*, hanem a termelés érdeke :«. Ugyanekkor: a munkavé dehtti év halosetelleni előírások meg­tartása és meglarttntása — törvénves köle’ezertség, melynek teljesítéséért a gazdasági vezető a törvény előtt felel. Súlyosabb esetekben nemcsak állami vonAlon, de amennyiben párt­tagok. pártvona'on is fe'elöeségro kel] vonni a kötelezett végeiket e té­ren elmulasztó gazdasági vezetőket. dől lehet iparunk fejlődésével egé­szében nem l«hefűnk elégedetlenek, mert üteme megfelel tervünk előírásai­nak. mégis fe' kell ve'wink a kérdés!.mi nz oka annak, hogv azoknak a föl­adatuknak a megvalósítása — mint a termelés egyenletesen emelkivlii üteme.« jellege, a kooperáció «lb. — melyeket pártunk vezetése a januári aktivaértekez'eten vetett fel, viszony­lag la-«an habul e'őre0 Ennek együv igen fontit« oka gaz dacégi és partkádereink elégtelen műszaki »'■« gazdasági képzettsége! Ezért «ietietnünk kell káderetek m®* szvki-.g.izdzeági képzését, e!ö kell «*'• gitenünk kádereink gvowaHb fejlő­désé,! Iparunkban! közlfkedi-sftnkbvn. u‘*p tzda-olgunk cgó-z tertllrtén *z < ni" ' évek folyamán mély gyökereket vert a szocialista munkaverseny, m.rtl a munka temie'ékrnyaégr a «zorializmu« ópitAoének a'apvelu módszere. Pártunk nagy erőfeszítév»- ket tett és tesz a szocialista munka- verseny jobb, eredményesebb meg­szervezésére, a munkaverseny kiszé­lesítésére. a Sztahánov-mozgaloni ki- fejlesztésére. Pártunk vezető szervei számos határozatban foglalkoztak ez­zel a nagyfontosságú kérdéssel s Lc- nin-Sztálin tanítása, a Szovjetunió gazdag tapasztalata és saját tapasz­talataink alapján meghatározták a fel adatokat, amelyek ezen a téren pár­tunk. szakszervezeteink, munkásosz­tályunk, dolgozóink e.'őtt állanak, Kj tagadhatná, hogy a munkaver­seny terén értünk el eredményeké'? De az is bizonyos, hogv az eredmé­nyek melletr elég gyakori jelenség nálunk n rmtn4raverseny elbürokraii- zálása. iwelvröl Központi Vezetősé­giünk ez év júniusában megtartott tel jes ülésén is szó volt. Ezek a je'en- ségeik a júniusi plénum óta eltelt idő rdatt, sajnos, nem szűntek meg. ha­nem helyenként tovább burjánzóttak. Emellett a munkaverseny itt-ott azért is akadozik, mert kimondottak ugyan, hogy „ munkavorseny gaz­dája legyen a szakszervezet, de a szakszervezet n mumkaverseny gaz­dájának szerepét még csak ki* mér­tékben hiányosan tölti be, pártszer­vezeteink egy része pedig úgy q>on- do'ja. ha a munkaverseny gardája a szakszervezet, akkor a pártszervez.e' nem felel a munkaversenyért. nem kél irányítania n munkaversényt. Ez természetesen, teljesen helytelen! T>ár!«*--rveze leink, szakszervezete.' ink, DlSZ-szervezeteink egyik leg­fontosabb feladata, hogy megszaba­dítsák a munkaversenvt a bürokrall, kus kinövésektől, a felajánlások fe­lülről. a dolgozók tudtán kívül való •dck'arásatól, hogy a munkaversényt mind szélesebb és hatalmasabb tő- megonozgalonuná bontakoztassák ki országunkban, s nőm utolsósorban iparunkban, hogy felkarolják, tá­mogassák. segítsenek valóravá'tani nz újítók, az élenjárók, a fejlettebb, korszerűbb termelési eljárásokat kéz. dentónyezők javaslatait, s ezzel se­gítsenek egész terme’ésünket maga- sabb színvonalra emo'ni. Tegyék ele. ven valósággá, igazi széles tömeg- versennyé a Gaz.da-, a Röder-, a De. ák-. a Loy-mozgalmat! R) A MEZŐGAZDASÁG ÉS A BE­GYŰJTÉS TERÉN Mint már Vsz.ógeztük. a mezög-az-- Hasát/ termelésben a tő feladat: a hozam növelése. A növénytermelésben a hozam emelésének a kulcsa: az alapvető agrotechnikai rendszabályok követ keretes megva1 ámítása, valamint a ta. Lajerő tokozása. Az ezévi tapasztalatok azt mutal- rák, hogy ott, ahol betartották és betartják az alapvető agrotechnikai előírásokat, az eredmény n«m ma­rad el. Az agrotechnika terén bizo­nyos előrehaladást tettünk a felszí, badulás óta. Ugyanakkor mezőgaz­daságunk sokezer traktort és egyéb mezőgazdasági nagygépet kapott. > Mezőgazdaságunk műtrágyaellálárta * háború eőttinok 4.4-szeresére emel­kedett. Mindez az erőftífcités azon­ban. amelyet n felszabadulás óta tet­tünk, nom mutatkozik meg kellőkép­pen a növényterme'és hozamának nő vekedésébon. Ennek persze részint «z az oka, hogy a háború alatt a nagy­tőkések és nagybirtokosok, a német fasiszta imnoria'.izmus érdekében, az uralkodó Horthy-reudstzer 0 termő­talajt kiszipolyozta és a háborút kö- vétó gazdasági romlás éveiben n<im volt mód a talaj termőképességének gyors helyreállítására De nem ez az a!apve*ö ok. Vegyük például á mélyszántást. 1951 őszén nün^gy 3 millió 800 ezer kát, holdon végez­tünk mélyszántást, s ez körülbelül kétszerese annak a területnek, ame­lyen a második világháborút meg­előző évekbim Magyarországon 6s«l mélyszántást végeztek. A mélyszán­tás kétségtelenül hozzájárult termés- eredményeink növeléséhez, de a ™ adta meg eddig a szükséges ered­ményt nzért. mert ez a mélyszántás nem e'ég mélv és mert nem elég ke. rni. Az őszi mélyszántást nálunk * *7.ük*ég-es 20 25 cm helyett gyak­ran rsnk 15" 18 cm-rsen végr.Hc emellett nem használják W teile“ mértékben nz egyre inkább rendel­kezés:'« ^Mó és a termést fokozó elő. hóntóa ekéket. A má-lk döntő fontosságú rett<i.»ra bálv o termóshozam fokozására: « trágyázás. Népgazdaságunkban tend- kivül nagy veszte-égek«t okoz, hogV nálurw elhnnyagoljáűt a h«iv«s trá- gyakrrvlédt, mindenekelőtt nz Is'.álló trágvázóst A trágya/ú« elhanyagolt voltát mutatía, hogy 1951-hon mind­össze 1.2 millió kát, holdat, a szán- tólerületnek c»ak mintegy 12 száza­ik At trágyázták meg srerves-trágvá, val ,s ez is Uilnyomórészi ro».«*« közeit, alatsonvér’éVú trágya vök- Ugyanekkor «vámos al ami gazda­(hn/ytrrtő* a 3. olúalonl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom