Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-02 / 282. szám

DUNÁNTÚLI

y/lJo PROLETÁRJAI ECYEJÜL1ETEK!

r------------------------------------------------------------------------V MAI SZAMBANi

A magjar népgazdaság helyzete 1952 ben éa feladatniuk * népgnzdaaág fejlesztése terén 1953-ban (2—3. o.) —

A poreclángyárt éjtitkc/c* dolgozói szélesítsék ki jobban a versenyt ai anyag takarékosság terén Is (4. o.) —

A pécsi Dohánygyár befejezte évi tervét (4. o.)

AZ MDP BAR ANYAMECYEI PÄRTBI Z OTTlACÁN A K LAPJA .

IX. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ARA 50 FILLÉR KLÓD, 1952 l*li( LMB1CK 2

A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban

Gerd Ernő elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén

A Magyar Dolgon)* Fártja Kiír.ponti Vezetőcége 1952 november 29-én ütést tartott, amelyen Gerö Kenő elv társ beszámolt népgazdaságunk helyzetéről 1952-ben és feladatainkról a népgazdaság fejlesztése terén 1053- han. Az alábbiakban részleteket közlünk (,erő Krnő elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszámoló jábóL

A párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozatának egyesztendős mérlege

F.sry évvel ezelőtt, 1051 november 30-án, Központi Vezetőségünk itiéaén Rákosi. olvtár« egész népgazdaságunk és népi demokráciánk fejlődésére tugy fontosságú javaslatokat tett, melyeket a Központi Vezetőség egyhangúlag jóváhagyott. A Központi Vezetőség történelmi jelentőségű határozata nyomán jött létre a párt «o a minisztertanács 10(51 december 2-i ha'ározata, melynek értelmében országútikban teljesen megszűnt a jegyrendszer, megszűntek a forgalmi korlátozások a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, lehetővé vált. hogy a parasztság, a termelőszövetkezetek, amennyiben teljesítették kö telezettségeiket. az állammal «.zeniben, termékféle«!egeiket teljesen szabadon értékesíthessék. Ugyanakkor, mint ismeretes, felemeltük a béreket és a fizetéseket, < rendeztük számos élelmiszer óe iparcikk árát.

Most. egy esztendővel az emlékezet»« párt- és minisztertanácsi határozat úján, felállíthatjuk ennek a fontos rendszabálynak a mérlegét. Mit hozott ez a nagyjelentőségű határozat? A* eredményeiéi nagyjában a következőképpen foglalhatjuk össze:

1. A párt é» a minisztertamlcs december 2-i határozata hatalmas moz- gatóorőnek blzonyu't az 11)51. évi ipari termelési terv sikeres befejezésében ó* az erősen feszített 1952. évi népgazdasági terv megvalósításában A december 2-i határozatnak döntő szerepe volt abban, hogy 11X51 decemberében addig soha nem ismert mértékben emelkedett gyáriparunkban a munka termelékenysége. 11)51 decemberében egész gyáriparunkban R termelékenység hét százalékkal múl la felül a novemberi termelékenységet, lnig egy évvel azelőtt. I960 derembe

jóben a termelékenység 3.2 százalékkal a novemberi színvonal alá ősökként, De az 11X51 december 2-j rendszabály nemcsak a termelékenység liánom a termeié« nagyarányú nőve- kedésében is éreztette hatását, s nemijük doeemberben. hanem az azt követő hónapokban is,

2. A rendszabály növelte a paraszti és szövetkezeti árufr hozatalt, növelte a parasztság termelési kedvét, s mindez nem kis szerepet játszott abban, hogy az idei aszály ellenére — melynek kihatásairól később részletesen lösz szó — sikerült és sikerű biztosítani a lakoséiig zavartalan éle'- iniszerFlátását, s hogy a rendkívül rossz termés dacára a mezőgazdasági fogyasztási cikkek piaci ára a tnult év hasonló időszakához képest sok árunál (szalonna, zsiradék, liúsfélesé gek, baromfi, etbl jelentékeny mérték- l>en esett, s csak viszonylag kevés árunál (főként főzelékféléknél) «mel- kedett.

3. A rendszabály emelte a dolgozók, s mindenekelőtt a bérből és fizetésből élők életszínvonalát és állná- nos bőséget hozott létre az iparcikk- ellátásban, a löbbl között olyun iparcikkeknél is, amelyekben megelőzően viszonylagos hiány mutatkozott. A do’gozók éleisziuvouulának eindkeJ ■■ eél értékelteti — a többi között — az ogv lőre jutó fogyasztás növekedése a legfontosabb élelmiszerekből. Igv lpő2 január -október hónapokban 'agvis ez év első tíz hónapjában a városokban az egy főre eső lisztfo- ívi-ztas 31 8 százalékkal, a kenvér. fogyasztás 7.1) százalékkal, a cukor- ■"gyasztás Í4.I) százalékkal, a hú«fo- Jvasztás 4.R százalékkal, a zsirfo- -yasziáa 4H százalékkal. a tojásfo- -yasztáj* 21.<1 százalékkal, a vajfo• a-ztás 41*3 százalékkal emelkedett, •'a pinelk<MW« mutatkozik az élelmi- szerfogyaaztAstian a falun is.

Az é> mister fogyasztás nftvakedá h,hen, persze izcrcpct játszott bizonyos mértékű tartalékolás is. Továbbá szerepet játszott az. hogy a lakosság vásárlása az iparcikkeik felől jelentős mértékben a magasértékű élelmiszerek felé tolódott el. Ezért, bár az ölelni iszerfogyasz.tia növekedése az életszínvonal emelkedését mutatja, ezt az emelkedést nőm lehet csak pozitív oldaláról értékelni.

4. A december 2-i határozat hozzá járult a tőkés elemek gyorsabb kiszorításához a termelésből, az áruforgalomból és a közlekedésből. Mi? 1951 -ben a tőkéi szektor részesedése a nemzeti jövedelemből kereken 5 százalék volt. addig 1932-ben a tőkés szektor részesedése 2—2.5 százalékra zsugorodik össze.

Az emlékezetes 1951 december 2-i jHÍrt- és minisztertanácsi határozni jelentős mértékben erősi-trtte tehát népgazdaságunk szocialista alapjait. Hozzájárult a munkás-parászt szövetség meg szilárdít ás Ahoz és ezen beiül növelte a munkásosztály vezető szere, pét, öregbítette tekintélyét.

A párt és a minisztertanács 1951 december 2-j határozata megvalósításának egyesítendő« mérlege kézzelfoghatóan igszo.'ia a mj viszonyaink közepette is annak a zsenlá'U kiíiui- sztálini tételnek a helyességét, ame Ivet Sztálin elvtárs ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ című művében formulázűtt meg, hogy tudni illik:

,..-f város és a fián. nz ipar és n mezőgazdaság gazdasági összefogása érdekében pedig bizonyos ideig fenn kell tartani az árutermelést (az adás- védet útján történő cserét), mint «

A minisztériumi ipar 1952 első tíz hónapjában befejez.it termékekben 25.2 százalékkal, a teljes termelés terén pedig 24 százalékkal termeit töb bet, mint 1951 első tíz hónapjában. Az Iparon belül a befejezett tenne lés terén H nehézipar 32.5 száza él;- kai, a teljes tsrme'és terén pedig 29 9 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A rendelkezésünkre álló adatok alapián körülbelül kiszámíthatjuk hogy .iparunk termelése ez* évben - az é'rl mlszeripar iüény&zerűgégét, az e'el- miszeripar nyersanyagainak csekélyebb voltát is számítva — kereken 22 százalékkal lesz magasabb mm! 1951-ben volt. Ha figyelembe vesz .síük, hogy ez évben a súlyos ts/áy. kár miatt módosítottuk a könnyűipar és az é elmis/eripar tervét, megá'lu. pithatjuk. hogy iparunk egy részében o várakozásnak meg lel el, 'termelési tervét telj.siti és igen gy >rs ii'emb-m lejlödik. De természetesen ‘útra w i még az utolsó hóliap, r,meiyben crőnk teljes mogleszltésével kell küz denünk az 1952. évi ipari 'ermelési terv teljesítéséért, túlte ies iéséoit.

A nehézipar gyors fejlődése azt mutatja, hogy iparunk fejlődése meg felel annak a lenini-sztálini törvény, nek, amely megköveteli, hogy a te'- mclöeszközök fejlődésének üteme a1 laiwióan túlszárnyalja a fogyasztási cikkek termelésének ütemét.

Egészében kedvezzen fejlődő ipari termelésünkben azonban igen jelentős fogyatékosságok é* hiányosságok is vannak, amelyek köz^l itt csak a legton'osabbakra akarjuk ráirányíts, ni a fiigyeimet

Pártunk II, kongresszusa közel két évvé; ezelőn rendkívüli erővel vetette fel az alapanyag-ipar. s mindé- ncke'ótt o szé-ntrrmelés és a vaskohászat, valamint a villumostiiergui- Ipar gyorsabb le/lesztéeénck követel ményet. az alapanyag-ipse elmaradó, uhuik íeU’umoöfsát, mint az ország gyors Utarosllasánok. s népgazdaságunk gyors lelemetkcdésérwk alapvárossal való gazdasági kapcsolatoknak a paraszt számlára egyedül elfogadható formáját, és teljes erővel ki kell fejleszteni a szovjet kereskedelmet, az állami és síövetkezeti kolhozkorvskedelmH, kiszorítva az áruforgalomból minden remid és rangéi kapitalistát."

Az eredmények arról tanúskodnak, hagy a pirrt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozatát egészében helyesen hajtottuk végre. Itt ott azonban előfordultak következetlenségek. részben maguknál az intézkedéseknél. részben pedig ezek gyakorlati végrehajtásánál. Ilyen következetlenség volt például az. hogy a napraforgónál ó« a rizsnél az egész, terméé kötelező beadását rendeltük el, vagyis nem hagytuk meg a felesleget a parasztságnál és ezzel fékeztük a parasztság termelési kedvét ezekeD a területeken. Aligha lehel véletlennek tekinteni, hogy » tervezett vetésterülethez képest a napraforgónál a legnagyobb a hiány az összes termények közül, « a hozam is, az egyéb növényekhez képest, na gyobb mértékben («ükként itt. S az sóm 'ehet véletlen, hogy a rizs aratása öltben az évben rendkívül vontatott volt, « az átlagosnál «okkal nagyobb «zomveszteséggel valósult meg.

,4 feladd mqpt az.hogy^ztosttsuk az 1951 december 2-i /tart- és t-iit.be tertaiuícsi határozat eddig elért rend- kívüli jelentős eredmény cd: hogy kiküszöböljük a határozat megválód, táso kapcsán e>köi>elett egyes hibákat és febnerUit hiány osságokat: hogy átgondolt, tervszerű Intézkedései,-'cet nemcsak megtartsuk de kibő- vitslik, továbbfejlesszük az elért eredményekéi.

vető teltételét. Kétségtelen, hogvpár tunk II. kongresszusa óta az alapanyag-ipar' fejesn'ésénck meggyorsi. tásn terén tettünk lépéseket evőre.

Például szén bányászatunk igen gyorsan fej.ödfk. mart 23 sz.iz.'ilékos termfléí-eauelks-dés egv esz- tehdő alatt igen gyor- fejlődést teont. Szénbányász .ltunk «•> év első kilenc hónapjában termelés] tervét egészében tat jesiteMe. októberben azonban mór 112 000 tonna szénnel adósa maradt a népgazdaságnak, s novemberben ez az adósság jelentős mértékben tovább növekede't.

A Wí'yáízafoan ro-»-/ a génkihasz nálás. Finnek tő oka. hogy még nem számoltuk fel bányászatijukban a oc pesltóseücnos irányzatot. A gépek rossz kihasználásának egyik fontos oka azonban a nagyfokú alkatiéi/ hiány Is.

A bánya- és energiaügyi minisztérium nem hajlottá végre a párt és a kormány határozatát, melv szerint a szénbányásza‘ban a »zenelők arány számit az öfs/.l ét számhoz képest je leülősen (<>! kell emelni.

A túlórák száma az egész népgazdaság területén a .szénbányászatban n legmagasabb. A bánva- és energia, ügyi m:«ifs«térium vezetői nem hajtották végire a Központi Vezetőség határozatát a túlóráztatás csökkentésé röl, a munkavédelemről, a vasárnapi munka c»öVk-.nléséről Jóllehet a hó- vócji rohammuokn még egész i(sarunk ban megvan, ez a legáltalánosabban a szóobányászatban terjedt el.

A szénbányászat melictt másik döntő alap iparágunk n vaskohászat. Mint említéltük, va-»kohás/.niunk tér melése ebben az évben leleutő* mértékben fejlődött. Vaskohászatunk a/.onbrtii az alapvető teunáktkben t«i vét nem teljesíti UK) százalékra. így 1952 első tíz hónapjában a nyeis- vasteimelésben a tervet 94 9 *zw!za- lókra, a martin-acé icrmelts.bcn 97.5 szaz. elek‘io-acéItp(me Ó-- ben 93 3 ,z.ázalékr«. a ht ngcictl acél.

terme’és-bon 97.3 száz.alékra teljesítet tök csupán.

Mindaz ana vall, hogy kohisz.aii üzemeink vezetésében még igen komoly hiányosságok mutatkoznak, amelyeket 1953 folyamán alapjában ki keli küszöbölnünk.

Az. utóbbi években és 1952 _első tiz hónapjában is komolv fejlődés! mutat építőiparunk Építőiparunk égé .sz-ébon teljesíti tervét, de egyrészt túlságosan drágán építünk, másrészt az építésügyi minisztérium az építő, ipar teljesítményét a legutóbbi időkig csak a<s7.erint mérte, hogy ő ma ga mennyit s-zámüo'.t fel az elvégzett munkáért.

Az ipar fejlődésének egészében kedvező képe azt sem fedheti el. hogy a termelékenység, az önköltség. a béralap, a létszám terén távolról sincsen nálunk minden rend. ben. Ami a termelékenységet illc'i igen jelentős nálunk s fcj’ődés. de a tervhez képest van némi lemaradás is, A termelékenység az állami Iparban, 19.52 első tíz hónapjában a megelőző év hasonló időszakához ké pest egészében mintecv 12.4 százalékká; emelkedett. Az. önköltség azon ban az. összehasonlítható ‘ermékek önkökségén mérve, az előirányzott 6.5 százalék helyett, előreláthatóan csak öt százalékkal fog csökkenni ebbrn az psz'endőben. azaz az önköltséges ökeotés mecivalósltásánál een jeln'ős az «’maradás. A múiisz. tóriumi ipar ez.év első három negyedévében 345.9 millió forinttal lépte túl béralapját. Igaz, hogv ugyanekkor a miniisrtóriumi iparban 354.5 millió forint béralapmegtakarltás in mutatkozott. Ezek az »adatok is mutatják, hogy a javulás ellenére menv nviie ;aza nálunk noég mindig » bér- aiaptervenév

Ipari jcrmslésünk nagv h'ányossá- 3á..{u is. hogy a se'eit általában neru csökken, sőt egyes tordiett t-m inkább emelkedik, A minisztertanácsnak a selejt elszámolásra vonatkozó határozalát, amelynek érte méhen a selejt egy' részét a murtkabérbő! marimálisan a havi munkabér 15 százalékáig torjedőep, le ke1! vonni, az igazgaíók általában nem hajtják vég-e. s ez a selejt növekedését elő segíti. Az. igazgatók azért nem hajtják végre ezt a határozatot, mert ,.jó emberek” akarnak hn-ni, senkit nem akarnav megsérteni, s nem veszik éf.zrp hogy ezzel saját maguk a.J:t rágják a fát és ártanak a raun- kás-osztaly. a dolgozó nép érdekelne k,..

Az ipar terülétén mu’atkozó hiá- nvos-ságok egvik fontos oka az az elég g"akori je’t-nség — s persze ez nemcsak az iparban, hanem az egész

Nem lehet ugyanilyen egyértelmű, pozitív értékelést adni me.ögazda

ságunk fejlődéséről az I952-e.s év folyamán.

Növénvtermelésünk ez évben jc- kmtös mér’ókbeti elmarad az. ötéves terv 1952. évi éőirányzatához képest. Ennek fő oka az idei rendk:- vüü kedvezőtlen időjárás. A régi nagybirtokos-naqytőkés rendszer Ide jen hasonló kedvezőtlen időjárás százezrek számár * hozott volna éhin- -ér-e-t, s százezreket juttatott volna ko dusbotra. A m' ál tárnunk azonban nem nagytőkés nagvbirtokos álom. nőm a kizsákmányoló!«, a nép- elnyomók állama, hanem B munkások, a parasztok, a dolgozó nép álla. ma. A mi népi demokratikus államunk erős állam, amely pártunk vezetésével előrelátó, átgondolt, szervezett intézkedés:!« révén tervszerű qazdaságpolitllca útján, nemcsak az éhínség rémét hárította el. hanem biztosította és biztosítja népűnk zavartalan ellátását, az. egész népqaz- d»ság gyors fejlődését, a súlyos fagy karol, és aszály ellenére is. De a mi országunkban egyébként sem juthat ko'dusbotra jenki mert ra nden ki kaphat munkát és munkájáért Igazságos bért, ame’v biztosítja mega és családja megélhetését.

Melyek a főbb intézkedések, amo yeket „ kedvezőtlen időjárá* követ- kuzménseinok elhárítására népi demokratikus kormányunk — pállunk kcz/leménvezé<ére —^ loganatositott?

Mindenekelőtt igen jelsnlös mértékben c-ökkon'citük ai élelmiszer- kivitelt, illetve beaxuntettúk számos

népgazdaságban így van —. hogy a minisztériumok vezetői, trösz.tök, vál latatok igazgatói gondatlanságból, nemtörődömségből, liberalizmusból s nem egyszer öné égültségből elmulasztják fontos párt- és kormányhatározatok végrehajtását.

Gyakori jelenség, hogy miniazté- riumok és egves miniszter elv’ársak, saját liatározataikat sem ve.szij; komolyan. ezek végrphajtáiát nem ellenőrzik, de sok-7.or még ki som adják az üzemek igazgatóihoz. Több- ízben előíordult ilyen eset a kohó- é« gépipari minisztériumban.

Külön kell szólni röviden iparunje- nak arról a részéről, amr’.v ^ülkeres. ke.detmünk, exportunk számára dolgozik. Ez ;l kérdés nem új. ezt a kér. dóst már többször fe'vctettük. de meg kell mondani, hogy a megnövekedett feladatokhoz képeit az eddig elért eredményekkel megelégedve nem lehetünk Külkereskedelmünk ez évben jelentős nehézségekkel küzd nagyrészt azért, mert — inin>t később erre még rá'érek — igám nagy mértékben csökkentettU]c a m- iőqazdaságii termékek exportját. De kü’kereskedelmi nehézségeink távol, ról sem egyedül innen származnak. Az alapvető ok az. hogy exportra dolgozó üzemeink jelentős ié*7.e ro-smil teljesíti kötelezett.ségelu

A kü kereskedelem számára dolgozó iparágak é»s üzemek '«maradásának azonban az is oka. hogy a külkereskedelem’számára való terméé* nagyobb gondo-ságot, pontosabb, pre cízebb, magasabb minőségű munkát követő'.: sok esetben megköveteli eddigi termelési és műszaki színvon-a- umk emelését. Ezért üzemeink igazgatói ezt a munkát nem szívesen vállalják, opportunista módon igyekeznek maguktól «'hárítani, a nyakukról lerázni, pedig népgazdaságunk fejődésének és ipa nini« műszaki *zfn vcmV-áíisk. i;in«lése .szempontjából ez a műnk,, különösen fontos.

De külkereskedelmünk «párnára dolgozó üzemeink Jó munkáját «z, I« hátráltatja, hogy az ellenség megértette ennek a kérdésnek a («’erdőségét. megértett«, hogy a lemaradás ezen a téren fejlődésünket mennyire hátráltfltia és egyben ^baráti országok gazdasági építését' zavarja, s ezért igyekezik ezen a 1 éren nehézségeket okozni pép! demokráciánknak.

Iparunk egészét tekndve n,egdPa- pithatjuk, hogy szocialista iparunk gyors ütemben, egészségesen fejlődik, s ha a még fennálló jelentős hibákat és hiányosságokat kiküszöböljük. minden lehtőségünk megvan ar.

I

ra, hogy a továbbiakban újabb, még jelentősebb sikereket érjünk eh

élelmiszer kivitelét Ugyanekkor baráti orjwágokból jelentős mennyiségű takarmánygabonát. Illetve abraktakarmányt hoz'unk he. A takarmánygabona és abraktakarmány behozatala azért vált szükségessé, hogy az. állam birtokában lévő igen jelen, tös állatállományt a kedvezőtlen te. larmánvtermés ellenére is. fenntan- suk és továbbfejlesszük, s hogv kevesebb takarmányt kelljen a dolgozó parasztságtól ós termelőszövetke. zetekbő; begyűjteni, mint ahogy tér vertük. Ennek az intézkedésnek a ré vén váll lehetővé a kukorica- és burgonyabeszo’.gákalás mértékének a minisztertanács által elrendelt igen jelentős csökkentése annak érdekében, hogy a dolgozó parasztság és a temudőszöve kezetek helyzetén eny hltsünk Ugyanez a cél vezette pártunkat és kormányunkat, amikor igen jelen'ős mennyiségű áltatot — malacot, süldőt, szarvasmarhát. *tb. — vásároltunk fel, a piaci árnál magasabb áron. * ilymódon az ál am a dolgozó parasztságnak és a termo'ó- szővelkezeteknek sokmillió lorint tó. mogata« nvujtott. Ugyanekkor min. egy 300 miliő forint Összegű esedékes hitelt hosszabbítottunk meg, s mintegy további 21 millió forintot juttattunk a termelőszövetkezeteknek vetőnwigvásárlás réljára. A leginkább rászoruló Urmelőszövetkezetek. nek az ál iám termé-zeiben tobb«zá/- •»zer méiermáz*u vctőmagkölcsixu I« nyújtott.

Emellett népi demokratikus kormányunk a laqvkár és az aszály ká(Folytatás a -■ oldahmj

Az ipari lermrléá alakulása 1952 eUő tíz hónapjában és az 1952. évi terv várható teljesítése

A mezőgazdasági termelés alakulása 1952-ben

*