Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-26 / 277. szám

2 NRPIO 1052 NOVEMBER 26 A magyar kormány jegyzéke a jugoszláv emberrablók ügyében A bűntettekben részes jugoszláv ügyvivő visszahívását követeli a magyar kormány A Vrülügyminisrtéríu.m tájékoztatási föos. ily a közli: A Magyar Népköztársaság külügy­minisztériuma november hó 25-én az alább; jegyzéket juttatta e; a buda- pe.-rti jugoszláv követséghez: „A budapesti megyei bíróságnak 1952. november 15 és 17-én Bálint I Ász ló és társai bűnperében Iefolyta főtt nyilvános tárgyalásán az elhang­zott pimuvallomások, okirati és egyéb tárgy bizonyítékok alap ián kétségét kizárólag bebizonyítást nyert: 1., hogv a lugoszláv kormány hi­vatalos szervei, nevezetesen az UDB vezetői, csavargókból, bűntettesekből és hasonló elemekből intézményesen kém- és terrorista csoportokat szer­veznék, azokat amerikai eredetű légy vérekkel. gyorsanölő méreggel, hamis magyar igazolványokkal és pénzzel látják cl, majd erős tüzfegvverfede- zet me'lett Magyarország területére dobják azzal a megbízással, hogy itt kémkedjenek, gyilkosságokat és terrocselekményeket kövessenek el, hidakat robbantsanak, jugoszláv emi gránsokat raboljanak el, 2., hogy a Bálint László és társai által'elkövetett és tervezett bűn. tetteket nemcsak a jugoszláv kor­mány hivatalos szervei sugalmazták és készítették tlő, hanem a bűncse­lekmények végrehajtása is hivatalos jugoszláv szervek utasításai szerint, azok közreműködése és támogatása melleit történt, hogy nevezetesen az UDB szolgálatában álló emberrablók­nak a magyar határon való átdobá­sát, illetve a feladatukul kitűzött bűn cselekmények elkövetése után Jugo­szláviába való visszatérésüket a jugo. szláv határőrizeti szervek légy veres határmenti Irviadások és provokációk szervezésével biztosították, 3., hogy a budapesti jugoszláv kö vétség kormánya utasítására, a ma­gyar népi demokrácia által számára biztosított diplomáciai előjogokkal durván visszaélve, a Magyar Nép- köztársaság ellen irányuló kém- és diverzánstevékenységhez nyújtott se. gédkezet azzal, hogy Bálint László és cinkosai orgvilkos kémbandájának tagjait kémtevékenységük végrehaj tásában támogatta és biztosította szá mukra a kapcsolatot az UDB belgrádi központjával A Magyar Népköztársaság J-ülilgy. minisztériuma a lentiek alapjan meg. állapítja, hogy a budapesti megyei bíróság 1952 november 15—17 I tár­gyalásán telderitett bűntettekért a jugoszláv kormányt teljzs felelősség terheli. A jugoszláv kormány, hogv ezt a súlyos felelősséget magáról elhárítsa. 1952, november 20-án a jugoszláv külügyminisztérium útján jegyzéket nyújtott át a belgrádi magyar követ_ ségnek, amelyben — minthogy a két. séget kizáró módon bebizonyított té­nyeket cáfolni nem lehet — a bíró­sági tárgyalást egyrészt üres szála mokkái, másrészt olyan légbőlkapolt pirításokkal próbálja diszkreditálni. mint például az, hogy VIdovlcs Du­sán, akit a jugoszláv kormány ügy­nökei még ez év elején elraboltak, ez év október 23-án a budapesti rá­dió délutáni, 16 óra 30 perces szerb horvát nyelvű adásában a Szerémség- nek a Vörös Hadsereg által történt felszabadításáról beszélt volna. Eb­ből egy szú sem igaz. A budapesti 'ádiónak ez év október 23-án ilyen árgyú adása nem voll, az említett dőpontban egyáltalán semmiléíe szerb-horvát nyelvű adás nincs és nem is volt és a Jugoszláviába hur­colt Vidovic* Dusán nem léphetett és nem lépett tel Budapesten. A jugo szláv kormány tehát a per bizonyíté­kaival nem tud mást szembeállítani, mint légbőlkapotf koholmányokat, A Magyar Népköztársaság kiUügy_ minisztériuma kormánya megbízásá­ból a legélesebb tiltakozását fe­jezi fct a jugoszláv kormány közegei­nek a nemzetközi kapcsolatok törté petében példátlan módszerei és eljá­rása ellen. Minthogy a JSzNK budapesti kö­vetségének ügyvivője, Miljan Koma. Ilna, a vezetése alatt álló budapesti jugoszláv követséget kém és diver- záns központ céljaira, embcrrahló banditák bűncselekményeiben való közreműködésre használta lel, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya öt persona non grata nak tekinti és fel­szólítja a jugoszláv kormányt, hogy Komatlna ügyvivőt azonnal hívja vissza.’4 l ilá^zertc lelkesen kéK/üSnek a népeli bélieltoiigreMKxiiNalra FLAN—BÁTOR A Mongol Népköztársaságban gyű léseket és össze jőve te'e-k et tartanak a népek békekongresszusának tiszte.e téré. A mongol munkások, parasz­tok és értelmiségiek gyűléseiken megbélyegzik az imperialista hábo­rús gvujtógátokat és ugyanakkor ki­fejezésre juttatják a mongol népnek b tartós béke megteremtésére irányu­ló törekvéseit A napokban Ulan-R a torban meg­választották a Mongol Népköztársa­ságnak a népek békekongresszusára induló öttagú küldöttségé'*, is. BBrsS/F.Í. A belga békebizottság közlése sze­rint már sok városban megválasztot­ták a kongresszus küldötteit. A küldöttek között vrm tizenkét bá­nyász, továbbá kohómunkások, dokk rmmkások, hajógyári munkások, egyetemi tanárok, lelkészek, külön hozó szakszervezetek és hazafias szervezetek képviselői jjpw.vnuK Paul Robeson. a híres amerikai néger énekes, felhívást intézett Af­rika népeihez. A felhívás felszólítja Afrika népeit, használják fel a né­pek békokongresszusát arra, hogy d-szeíogjanak a békeszerető embe­riség képviselőivel. Ha a színesfoőrű népek összefognak a békéért vívott harcban — mondja a felhívás —, akkor megtalál jók az utat, amely őket jogaik és különö­sen ön rendelkezési joguk kivívásá­hoz vezeti, A világ népeinek, Afrika népeinek a reakció háborús terveire' ,mem'' mel kell válaszolniok. Ezt teszik majd a küszöbönálló népek békekon­gresszusán. MONTEVIDEO Brazíliában az ország minden álla­mában gyűléseket és hékeértrkezle- teket tartanak, amelyeken megvitat. Iák a békeharc és n brazíliai béke- kortgresszuson való részvétel kérdé seit. Több, mtnt hatvan neves, külön­böző poitikai meggyőződésű Rio de Janelro-I közéleti személyiség felhí­vással fordult a lakossághoz. Min­denki egyesüljön — mondja o felhí­vás —, aki cl akarja hárítani hazánk és az emberiség felől egy új hábo­rú szörnyűségeit. A Sztálin békedí/jal kitüntetett Jorge Amado felhívást intézett nz írókhoz, hogy egyesüljenek a béke­harcban és támogassák a népek bé­kekongresszusát. Tövig A japán békebizottság végrehajtó- bizottsága teljes ülést tartott Tokió­ban. Az ülés jóváhagyta a japán bé kobizottság által kidolgozott akció- progratnmot, amely felhívja Japán népét, hogy tiltakozzék a háború el­len. szálljon síkra a béke és a füg­getlenség mellett és harcoljon a mi­ll tarizmus, valamint a külföldi csa­patok Japánban tartózkodása és az ország ú jrafelfegvvérzésé e'-len. November végén a japán diákok tartanak békekongresszust. (MTI) Grotewohl miniszterelnök átvelle a nímet kérdés célzó nemzetközi értekezlet határozatát békés megoldását Berlin (MTI): Ottó Grotewohl mi­niszterelnök hétfőn fogadta a német kérdés békés megoldását célzó nem­zetközi értekezlet állandó német bi­zottságának küldött.->égét. Gröber prépost, a német evangéli­kus egyház képviselője a Német De­mokratikus Köztársaság kormányá­nál, a küldöttség nevében átnyújtó; t* a miniszterelnöknek a nemzetközi értekezlet határozatát, valamim az össznémet küldöttségnek az értekez teten tett nyilatkozatát és tolmácsolta az értekezlet valamennyi részvevő jé. nek kérését, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya foly­I lassa a németek egymá.-közötii meg­egyezésére irányuló erőfeszítéseit. Grotewohl miniszterelnök válaszú ban megállapította, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya 1950 óta számos alkalommal így eke zott létrehozni a német megegyezést. A miniszterelnök rámutatott, hogy a potsdami egyezményt aláíró hatal­mak közül egyedül a Szovjetunió ma. radt hű ehhez a nagyjelentőségű meg állapodáshoz és a Németország iránt; sztálini politika síveihez híven újra és újra konstruktív javaslatoka; tett a német kérdés békés megoldására. Otto Grotewohl a továbbiakban nangsúlyozta: .4 nyugatnémetországi fejlődés azt mutatja, hogy Adenauer kezéből Id kell ragadni a kormányrudat és meg kell dönteni a mai bonni rendszert. A borim; nemzetközi értekezlet je­lentős lépés volt a német kérdés bé- ícés megoldása felé — mondotta ez­után és hangsúlyozta: — Biztosíthatom Önöket, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya mindent megtesz az érte kéziét határozatainak megvalósítása érdekében A nemzetközt helyseiről As elmúlt hét nemzetközi esemé­nyeit vizsgálva, szembeszökő, hogy mennyire nincs szükség különösebb elemző készségre ahhoz, hogy ezeket az eseményeket egységben, a manuk össze í íi g « és éhen lássuk. Az események tanúskodnak arról, hogy az „atlanti zált** világban kézzelfoghatóan foko­zódik a zűrzavar, fokozódik a válság, arról, hogy az amerikai imperialisták | olyan akadályokkal találják magokat szemben terveik megvalósításánál, amilyenekre egy-két évvel ezelőtt még nem Is gondoltak. Ez a kép bontakozik kt előttünk akár a bonni parlamentben történt eseményekre, akár az ENST-beu le­folyt vitákra és e vitákat követő sza­vazásokra vessük is tekintetünket. ,, Va I óságos villa mcsa pás.. Krekeler, a nyugatnémet kormány wash In lton 1 képviselője — mint az amerikai hírügynökségek jelentik — november 17-én még a „lcgrózsásabb színekkel ecsetelte'* a bonni és párisi háborús szerződések parlamenti rati­fikálásának esélyeit. Egy nappal ez­után. november IK-án a nyugatnémet parlament elvetette az. Adenauer kormánynak azt a javaslatát, hogy ezeket a háborús szerződéseket méff novemberben ratifikálják. A szavazás eredménye 179: Hifi volt és a javaslat ellen szavazott Adenauer kormány­koalíciójának több kormányképviselő­je Is. Ez a bonni szavazás nagyjelentő­ségű esemény, A népek, a bonni és párisi háborús szerződések ellen foly­tatóit harcának ereje Íme ország­világ előtt bebizonyosodott. Ez a sza­vazás arról tanúskodik, hogy az Ade­nauer népcllnies militarista politiká­ját támogató bonni pártok sorai a nö­vekvő erejű népi nyomás hatására egyre inkább szakadozni kezdenek. Az ellenzéki hangulat erősödése azon ban nemcsak Adenauer és hnznáruló klikkje tekintélyét ássa alá, de egyben nz amerikai imperializmusnak Nyu- gat-Európn leigázására irányuló ter­veit is veszélyezteti. Washingtonban attól tartanak — hangoztatják a nyil­at! hírügynökségek jelentései, — hogy a bonni és párisi egyezmények ratifikálásának újabb elhalasztása „vég zetes következményekkel** járhat a szerződések szempontjából, mert a „ratifikálás időpontja sokat jeleni a mai helyzetben, amikor minden nap csökkenti az európai hadsereg fel­állításának esélyeit.“ A dolgozóknak ez a fordulata, mint az előbbi idézet is tanúsítja, súlyos nyugtalanságot keltett n háború kirobbuntására törő amerikai vezető körökben. „Valósá­gos villámé*apásként hatott — írja a Ncw-York Times**, — hogy egyáltalán nem sietnek a bánni és párisi szer­ződések ratifikálásával.** Mindez persze nem jelenti még őzt, hogy nz Adenuuerék politikája végle­ges vereséget szenvedett. Ez csak a népek és elsősorban u néniéi nép to­vábbi harcának lehet eredménye. A bonni parlamentben lefolyt szu- vezás eredménye, amely a német nép jelenlegi harcának erejét tükrözi, biz­tatás és egyben mély tanulság a béke minden híve számára, t'jra és újra azt bizonyítja, hogy Igenis ci lehet torlaszolni a háborús örültek lilját, ha népek fokozzák és kiszélesítik bé» kebareukut. Az imperialisták kudarcai az ENSZ-ben Ac amerikai Imperialistákat és az imperialista hatalmakat általában ncin csak Nyugat Németországban érte kel­lemetlen meglepetés az elmúlt héten. Az ENSZ-ben lefolyt viták azt bizo­nyítják, hogy nm amerikaiak és >,elv­barátaik“ csúfosan elszámitják magu­kat, lia azt hiszik, ho«y a népek aka­ratát. a történelmi fejlődés törvényeit egyszerűen figyelmen kívül hagyhat­ják, Az amerikai-angol szavazógéne- zettei egyre inkább haj van, a zsa­rolás. a fenyegetés egyre inkább ke­vesebb eredménnyel jár. Ez nz elmúlt hét ENSZ vitáinak tanulsága a fejlődésnek ez az új vo­nása, amely különben az ENSZ múlt- évi közgyűlésén is éreztette hatását, különös élességgel mutatkozott meg gyarmati országok helyzetével kapcso­latos vitákban. Ezekben a kérdések­ben napokon keresztül folyt a vita és a gyarmattartó Imperialista hatalmak egymásután szenvedtek csúfos veresé get. Az ázsiai és arab országok tömb­je inellett a latlnnmerikni országok egész sora Ir megtagadta az engedel mességet és országaik néplöinegetnek nyomására következetesen a Szovjet­unió és a népi demokratikus orszá­gok által támogatott haladó jellegű fa vasiatokra szavazott. A Szovjetunió támogatta javaslatok liarminrkllene- negyven, sőt nem egy esetben negy­venhat szavalatot kaptak. A vitában az nrab és ázsiai országok küldöttel erélyesen követelték a gyarmati és függő országok teljes politikai és gazdasági függetlenségének biztosítá­sát és szenvedélyes hangon bírálták íz elnyomás és kizsák mán volás fenn tartására törekvő, az l.NSZet n saját céljaikra felhasználni akaró imperia­lista liutaimakat. Az ENSZ válsága Az imperialistáknak e messzehang­zó sorozatos veresége érthetően nagy­fokú idegességet váltott ki Washing­tonban. »Fokozódik nz Egyesült AI látnok bírálata az ENSZ-ben" szöge­zi le panaszosan az U. S. News And World Report. És e fokozott bírálatok ellensúlyozására az amerikai reakciós sajtó nagyszabású ENSZ-el!enes zsa­roló és fenyegetőző hadjáratba kéz dett. Az amerikai sajtó dühüdt-han*>ii cikkekben támadja Immár napok óta az ENSZ-t — mivel az — mint ez n sajtéi írja — ,,beavatkozik'* az Impe­rialista nagyhatalmak és a kis függő államok „kapcsolataiba“. Az Ilyen ..beavatkozások'* — hangoztatják az rinertknt nagytőke lapjai — „nyugta- liinítéiak, sőt esetleg veszélyesekké Is válhatnak.** Ez az oka annak, hogy az amerikai sajtó egyre többet példálózik arról, hogy Ilyen körülmények között nincs szükség az ENSZ re. Washingtonban arról beszélnek — közli a Heuler tu­dósítása. — hogy „Az ENSZ semmi olyat nem végez, amire való teklntrt- tel érdemes lenne az ENSZ költségei­nek tovább fedezése.** Az amerikai ragadozók logikája te­hát primitiven e«yszerö: ha a sen vazógépezet akadozni kezd, ha a* ENSZ-et nem olyan könnyű ma már agresszív politikájuk eszközévé vál­toztatni, akkor szét kell robbantani ezt a nemzetközt szervezetet — ha csak a szavazógépezet eddigi tagjai ..észre nem térnek’*. A valóság azonban az. hogy nem az ENSZ válságáról vnn itt szó első­sorban, liánéin az amerikai Imperl* listák dtktátorpnlltikájának válságáról 1-s ebben a válságban — mint az el­múlt hét vitái világosan megmutatták jelentős szerepe van amink, hogy a függő és gyurmatl országok népei mindenütt az imperialista elnyomás lerázására törekszenek. Az ENSZ vi­tái fényesen igazolják Malenkov cl»- társnak az SZhT XIX. kongresszusán mondott szavalt: „A kapitalista világ­rendszer helyzetét rzidőszerlnt az tr* szí még bonyolultabbá, hogy a há­ború következtében és a nemzett fel­szabadító harc újabb fellendülése nyo­mán a gyarmati és függő országokban valóban megindult az Imperializmus gyarmati rendszerének összeomlása— a gyarmati és függő országok népéi mind határozottabban szembeszegül­nek az imperialista rabtartókkalt A titokban kivégzettek listája végtelen <* 'A Rnkarestbcn megjelenő: „Vista .«“mdicala“ (Szak­szón „ieii Klet) című lap KVkí okóber lö-i ozáma: „A ju­goszláv nép a titoista gyilkolok kegyetlen terrorja alatt“ rím alatt a következőket írja: Tirana, 14. (Agerpros*) A .Július Kt*‘ című katonai — irodalmi folyóirat Jovica Crvenko tollából egy cikket közöl, amelyben ez egy sor tényről tudósit, arról a terrorról, amely Jugo- M'áviában uralkodik. A cikk szerzője megírja, hogy Jugoszlávia be van hálózva koncentráció* táborokkal 6« börtönökkel, ame­lyek az. Adriai-tenger partjának hosszában te számom •iigeton vannak, C'etinje-től Szabadkáig. Trigluva-tól Bitolj-ig. Minden letartóztatott a saját bőrén ismerte me-" az amerikai „modern technika'' módszereit, a kll IflnTego* vaeláncokat, villamoeszékeket, etb., amelyeket ajándékként adtak a jugoszláv kormánynak. A titokban kivégzettek listája végleien. Csupán nz 0*tk(ib város környékén lévő koncentrációs táborokban — »hol 0000 személy van internálva — két hónap alatt JO0 személy hslt meg, ugyanakkor egy Cetinje közelé- jtou lévő faluban családot érteeilettek hozzátarto zójuk ha’álárúi, a Coli 0:ok-i koncentrációs táborban A Stara (íradiska-n lévő táborban, ahol 700 tiszt van internálva, a halálesetek már nem is számítanak. A titoisták a legszflrnyjibb gyilkosságokat követik el, ame­lyeket azután megkísérelnek Igazolni közleményeikkel, melyekben köz ik, hogy nz áldozatok szökési kíséreltek meg. így történt a fe.sz.abaditó háború mind a nyolc volt partizánjával, akiket agyonlőttek és akikről azt mondották hogy kísérletet teftt*k a határon At va ó szö­késre. A titoisták közölték halálukat, kijelentve, hogy :\ magvar határörök löttéik agyon őket. A valóságban, Gruiweot egy titoisla tiozt gyilkolta meg. Hasonló sor­suk volt az albán és holgáj* határoknál iiiAs határ­őröknek, akikéi mint tltoeilenoseket eltettek láb alól. Az utóbbi évek terrorja ellenére is, a titolsta rendszer helyzete (pozíciója) nem szilárd. Ezt a meg állapítást megerősíti többok között nz a tény. hogy csupán a 43-as hadosztályból ez év folyamán :ti tiszt és altiszt »zökött meg; ugyanakkor Kankovle* katonái soraiban is nő az elégedetlenség. Számos katonát bör­tönbe vetnek. így az egész Oeeva-i (Macedónia) örcsa- patot, amely 8 tagból állt, halálra Ítélték. Újabb angol-amerikai ellentétek London: W. L. Wvnit, volt munkás­párti hadügyi államtitkár, aki eddig az amerikai imperializmus előtti meg- hunyászikodás egyik leghirhedtobb képviselője volt Angliában, amerikai körútjáról rossz tapasztalatokkal tért vissza hazájába ,,At amerikai hatat, mi túlkapások csúnyo lajstroma ál• lnndóan növekszik — mondotta Wyatt. — Az amerikaiak azt hiszik, u pénzkölcsönzéssel az a jog jár, hogy beavatkozhalnak az adós bel ügyeibe. Az a véleményük, hogy Angliának, mint nagyhatalomnak őrök Időkre vége. Hogy mennyire le Wcjínyll Amerika Angliát, bHonylt- /a az Is, hogy kizárta a csendesóeeá- ni tanácsbóL" Az amerikaiak kedvezőtlen yósa következtébe«,, olyan törvényük láthatnak Angliában napvilág0'­amelyek az atlanUzált ország0* Angliában állomásozó csapatain** messzemenő terű 1 eteívlcvülis6gi j°" gokat biztosit A polgári szabnd-tágjogokat védő országos tanács londoni konferenciá­ja legerélyasebben tlHakczsott « lem az Intézkedés «(Jen. Ugvanak**0* aggasztónak taJáb* art az efbéná*1* amelyben a kommunisták, a béke- harcosok, a keleteurópai baráti tér** ságok és baloldalt political IránT** ú>k által rend evett gyűlési* véért*' .«OírvtU ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom