Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-25 / 276. szám

2

N n f h 6

1ÍIK2 NOVEMBER 25

(Folytatás az 1. cMairól)

Jeleik benneteket, a harmadik béke- kongresszus küldötteit, a Magyar Népkőatársasátrban élő jugoszláv for red® Imi emigránsok nevében. Miként a magyar nép, úgy mi, jugoszláv politikai emigránsok is, gondosan és szeretettel készültünk fel er re az ünnepre, a harmadik magyar békekongresszusra. A mi elvtársaink, akik a gyárakban dolgoznak, vagy a közén- és fetsóiskolákban tanulnak, lelkesülve kapcsolódtak be e kongresz szus tiszteletére indult országos ver senybe. hogy minél jobb eredményeket ellenek el. A magyar dolgozók Rzeretetétöl és figyelmétől körülvéve mi min cl annyian boldogan és örömmé látjuk a szocializmus felé haladó Ma gyár Népköztársaság útját, a magyar dolgozó nép alkotó munkáját és boldog életét.

Amikor ezt látjuk, mindig a szerencsétlen jugoszláv népre gondolunk, mely évek óta fasiszta járom, a Wall Street, a Tito—Rankovics banda elnyomása alatt nyög. Fájó az. amikor jugoszláv népünk keserves életére és szenvedésére, a 250 ezer letartóztatott családjára, az anyá^- és gyermekek százezreinek könnyeire, az UDB haláltáboraiban elpusztult haza fiák ezreire gondolunk.

Mi, jugoszláv politikai emigránsok újra a saját bőrünkön győződhettünk meg a titóista UDB kegyetlen módszereiről. Tito és bandája veszett ellensége a szabadságnak. Az emberi ség söpredékéből, rablókból és gyil vosokból. csavargókból szervez terro. rista bandákat aljas tervei végrehaj. fására. Ezek a bandák garázdálkod

a határantúlm Is. Ilyen banda volt

az is, amely engem elrabolt.

Az a rövid idő, amelyet kénytelen voltam Tito banditái között tölteni, megmutatta jellemtelen, gazember mi voltukat. Amilyen az a nehánv bandita. aki engem elrabolt, pontosan olyan Tito és minden társa. Ahogy az én csuklómra amerikai bilincset raktak, úrrv próbálják megbilincselni az egész szerencsétlen jugoszláv népet, Ahogy nekem betömték a számat, úgy próbálják elhallgattatni a karmaik között vergődő jugoszláv né- oet. Viszont az. hogy engem a magyar népi demokrácia hatósága, a magyar nép ereje kiszabadított a Tito banditák, karmaiból, azt is bizonyít la, hogy mi, szabadságért és békéért küzdő emberk. erősebbek vagyunk a jugoszláv népet rabságban tartó ban 'Utóknál és az amerikai bankároknál, akik vérdíjat és fegyvert nyomnak a bérgyilkosok markába. Erről a helyről is köszönetét mondok a magyar népnek, amely kiszabadított a gyilkosok karmaiból és menedéket, otthont, védelmet ad a Tito-banda üldözöttéinek'

A banditák, akik engem el akartak rabolni, rajtavesztettek é® rajtavesztenek mindenütt a viliágon, ahol aljas terveket szőnek a békeszerető emberek ellen

Beszédét a harmadik magvar béke- kongresszus. Magyarország első béke harcosa. Rákosi Mátyás elvtárs és a Szovjetunió, Sztálin elvtárs vezette hatalmas bóketábor éltetésével fejezne be. A kongresszus küldöttei viharos tapssal fejezték ki forró együttérzésüket 3 Tito-fasiszták járma alatj

nak Jugoszláviában és elküldik őket nyögő jugoszláv néppel.

Lukács György felszólalása

A részvevők nagy tapssal üdvözöl, tők a következő felszólalót. Lukács György Kossuth-díjas akadémikust, a Béke Világtanács tagját. A küldöttek nagy figyelemmel hallgatták Besz.é- dében nemzeti függetlenségünk megvédésének kérdésévé', s az ebből kö. vetkező feladatokkal foglalkozott.

— Aki az amerikai elnökvá’asztás propagandabeszédeit olvasta, hamar megtalálja a választ. Eisenhower elszólta magái, amikor nyílt keresztes háborút hirdetett a népi demokráciák ellen, abban a demagóg frázisba cso- mago'va agressziós imperialista kijelentését, hogy „fel akarja szabadíts ni” ez országok népeit. Nem kell rendkívüli politikai tájékozottság ahhoz. hogy pontosan megállapítsuk e „felszabadítás“ igazi értelmét. Jelentené a magyar nagybirtokosok és nagytőkések régi uralmának vissza, állításátj jelentené a csendörség a különítmények, a nyilasok fehérterrorjának visszatértét. — jelentené a föld visszaadását a régi tulajdonosok nak, a tőkés diktatúrát a gyárakban a nagybankok uralmát, az egész gazdaság ír-lett; jelenítené, hogy Magyar, ország ismét elvesztené függetlenségét, ismét az imperializmus csatlós állama lenne. Nem kell képzelőerőnket nagyon megerőltetni, hogy ezt a helyzetei konkrétan magunk előtt lás. suk: az angolok és az amerikaiak így „szabadították fel” Görögországot, így igyekeznek „felszabadítani1’ évek óta Koreát.

Világos, hogy erre a lelszabadult

magyar nép válasza: nem kérünk ebből a „íelszabadulásból" - elég ne künk a szabadság, amelyet a Szovjetunió segítségével kivívtunk. És ezt a szabadságot, ha kell. fegyverrel a kézb-.n. ha kell, életünk kockáztatásával, de mindenáron meg fogjuk vé Jeni. (Taps i

— A hidegháború aat Jelend, hogy

a háborús uszítok minden eszközzel alá akarják aknázni a népi demoterá ciákat, meg akarják bennük teremteni azt a társadalmi légkört, amely, ben azok védtelenekké válnak, többé nem képesek függetlenségüket megóvni. Ne hányjuk be szemünket; az imperialistáknak vannak tudatos szövetségeseik; a levi-tézlett volt uralkodó osztályok maradványai, önkéntes és megvásárolt ügynökeik, a széttört ellenforradalmi pártok föl^ alatt meghúzódó részei, a klerikális reakció. Vannak öntudatlan és időle. ges segítőtársaik; hiszékeny, a dics felen mulit maradványaival telített emberek, akik minden ostobaságot, minden rágalmat készséggel elhisz nek, amit .Amerika Hangja”, a nyomában meginduló suttogó propagan. Ja terjeszt.

— Mindenki tudja, elenyésző kisebbségről van szó. Különösen ha a tudatos ellenségekről beszélünk. De azt is tudjuk; egyetlen rejtve dől gozó, le nem leplezett ellenség is rengeteg kárt okozhat; tudjuk; a pá níkhírek behatolhatnak a dolgozók közé is és különösen fordulatok, átmeneti nehézségek idején zavart kelt. hetnek köztük, háboríthatja szocializmust építő munkánkat s ezzel gyengíthetik felkészültségünket függetlenségünk védelmében.

— Itt vannak legnagyobb tömegmozgalmunknak, a békemozgalomnalk nagv feladatai.

Világossá kell tenni minden becsületes magyar dolgozó előtt az ellenség ármányait, világossá, hogy nem zeti függetlenségünkre, nemzeti létünkre tör, aki szocialista építésünk munkáját zavarja, lassítja. Le kell leplezni a tömegk előtt minden ilyen tevékenységnek hazaáruló, nemzetgyilkos mivoltát. És főleg; meg kell szilárdítani a tömegekben a nemzeti létünkbe, szocialista társadalmunkba vetett hitet. Erőssé kell tenni a ma még fejletleneket, a még ingadozókat, ia jóhiszeműek — és túlnyomó több ségiik jóhiszemű — hozzáférhetetle nőkké kell tenni őket az ellenség ár mánykodásai számára

Miákovics Miklósáé, nngykosári dolgozó paraszt asszony hozzászólása

Miákovics Miklósné tolmácsolta a lékekongresszusnak a baranyame- gyei dé'szláv dolgozók üdvözletét. Meghatódottan kezdte beszédét;

— Ne haragudjanak, ha nem tudok agy elmondani mindent, ahogyan ér tok, mert én tnéq nem szóltam ilyen helyen, ennyi ember előtt. Az én ádesapáiu gazdasági cseléd volt, egyik pusztáról a másikra mentünk. A felszabadulás meghozia jogainkat, .stólákat kaptunk, kultúrotthonokat *s saját anyanyelvűnkön tanulhalunk

Az egyik fiam itt, Budapesten a délszláv iskolában most érettségizik, délszláv tanító lesz. A másik két gyermekem a pécsi kollégiumban ugyancsak délszláv anyanyelvén tanul.

— Mi, nagykozári dolgozók Ígérjük, hogy munkánkkal még jobban és erősebben védjük a békét! Éljen a magyar és délszláv nép testvéri sze- retete! — kiáltotta a kongresszus részvevőinek le'kes, forró tapsa közepette.

Egyhanf>ú lelkesedéssel fogadják el a kongresszus határozatait

Ezután Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke jsmer- teti a jelölőbizottság javaslatát, A kongresszus elfogadja a javaslatot s viharos tapssal köszönti az Országos Béketanács újonnan megválasztott tac iáit és a bécsi kongresszus magyar küldötteit.

Az Országos Béketanács elnöke; Andres Erzsébet; alelnökei: Mihályi! Ernő és Nánási László; az Ors-zágos Béketanács titkára: Berke Valéria. Az elnökség tagja Pafkovics Katalin, a mohácsszigeti állami gazdaság gya. po tsz ed ón ö je.

A harinadili njajjjar iH'kekaajin^szns lialároxala

Ml. a békék on gress zn s küldöttei a békehartuxs milliók képviseletében beszámoltunk tetteinkről ás hangot adtunk akaratunknak.

Tetteink nem kevesek. Kőben ás aráiban, megváltozott tájainkban, ná pet nevelő könyvekben beszélik el, hogy nálunk a szocializmus építése ás a béke védelme elválaszthatatlan.

A magyar hákeinozgalom e nagy seregszemléjéről szálljon messzire szavunk, amely az egész békeszerető magyar nép üzenete, megbízása és fogadalma.

üzenjük a szabadság és a béke élenjáró országa, a kommunizmust épftő hatalmas .Szovjetunió népeinek, üzenjük népünk legjobb barátjának, a nagy Sztálinnak: méltók leszünk a roitambrigád megtisztelő címére. Méltók leszünk rá és elszántan, kémé ayen helytállónk, a mi urevooalun- kon. Testvéri szeretettel küszüntjiik a szocializmust építő népi demokráciákat. Csodálattal adózunk a hős Korea népének, amely példát ad nekünk is a helytállásból s megmutatja: legyőzhetetlen az a nép, amely szabad ságáért küzd. Baráti együttérzéssel kiiszönljiik a tőkés, gyarmati és függő országok bátor békehareosait. (.zenünk az iniperiulista banditáknak, a titóista vérebeknek is; szemétdombról előkotort fasiszta bérgyilkosaikat a jövőben Is leleplezzük és szétzúzzuk. Tutijuk, hug.v ezzel hazánk és valamennyi nép békéjének nagy ügyét szolgáljuk.

Meghízzuk küldötteinket: adják át forró üdvözletünket a népek bécsi

kongresszusának. Mondják el, hogy a magyar népre mindig lehet számítani, Bevehetetlen bástya leszünk, amelyen megtörik a háborúra készülő ellenség minden kísérlete. Mondják el, hogy magunkévá tesszük a nemzetközi békemozgalom követelését és minden erőnkkel küzdünk a néniéi milltariz hús feltámasztása ellen. Tudjuk, Jiog.v a volt nácik felfegyverzése merénylet a magyar nép szabadsága és az egész világ hékéje ellen. Követeljük a Korea ellen folyó háború beszüntetését, a baktérium- és napalmháború kiter- velőinek és végrehajtóinak megbüntetését. Fejezzék kt küldötteink « magyar nép együttérzését a fasiszta terror minden áldozata Iránt. Emeljék fel szavukat a háborúra uszító propaganda ellen. Adjanak hangot népünk követelésének, hogy a nagyhatalmak tárgyalóasztalnál oldják meg vitás kérdéseiket.

Fogadalmat teszünk s e fogadalom minden magyar hazafi szivéből fukad. Megfogadjuk, hogy minden nap, a nap minden órájában hő katonái leszünk a békeliarenak. Ilelytállunk a munka ban, példát mutatunk a kötclességtel- jesitésben. Megfogadjuk, hogy egyetlen hold földet sem hagyunk parlagon, maradéktalanul teljesítjük az őszi vetés és mélyszántás tervét. Megfogad juk, hogy nein lesz egyetlen olyan gyára, üzeme, műhelye hazánknak, mely ne követne el mindent ötéve tervünk döntő évének túlteljesítéséért s a negyedik tervév diadaláért. Munkások a tervteljesitéshon, parasztok a mezőgazdasági munkáltán, a beadóban, tudósok a békét, az embert szolgáló tudományban, művészek népünk héhcharcának igaz és lelkesítő ábrázolásában, mindenki » maga munkahelyén segíti szocialista építésünk meg gyorsulását, segíti a béke védelmét. Megfogadjuk, hogy a békénkre, szabadságunkra, függetlenségünkre törő ellenséggel, az imperialista ügynökökkel, a Tito-réle embcrrabtókkal, gyermekeink gyilkosaival szemben éberek és könyörtelenek leszünk. Megfogadjuk, hogy ifjúságunkat hazaszeretetre, a haza bátor védelmére neveljük. Megfogadjuk, hogy inegvédjük Srti- Unvárost, Iuntál, Tlszalököt, Kazincbarcikát, Komlót, a Földalatti Gyorsvasutak must felavatott Petőfi hidunkat, a nagy békeműveket s a békés emberek minden kis otthonát az iinpe rialista vadállatokkal szemben. Megfogadjuk, hogy napról-napra leleplezzük az ellenség terveit, fokozzuk béke mozgalmunk erejét. Uj és új embereket nyerünk meg a békevédelem magasztos gondolatának, új és új béke- bizottságok teszik még szervezettebbé népünk hatalmas békeipozgalniát. Meg fogadjuk: egész népünket neveljük arra, hogy dolgozó népünk nagy vezérét, Bákosi Mátyást követve megnyerjük a hókéért vívott harcot! Megfogadjuk, hogy klolthalntlan marad népünk szívében a hűség és a hála a felszabadító Szovjetunió s a világ bölcs tanítója, népünk nagy barátja, a béke legfőbb őre, a nagy Sztálin iránt!

A párimiiiika magjevítása egyik alapja termsiöszs velkszs leink fo/áii megszilárditásának

Értekezletet tartottak megyénk termelőszövetkezeteinek parttitkárai, elnökei és élenjáró dolgozói

Vasárnap az SZMT székházban tar. tortáik tanácskozásukat megyénk tér melőszövetjkezeteinek párttitkárai, elnökei és élenjáró dolgozói, hogy meg tárgyalják a termelőszövetkezetek fejlesztésében végzett eddigi munká jukat és tapasztalataik átadásával se. gítsék egymást a szövetkezetek fejlesztéséhein, erősítésében. Hanikó elv- társ megnyitó beszéde után Egri Gyű 1& elvtáns, a megyei pártbizottság tit. kára tartott beszámolót.

A TERMELŐSZÖVETKEZETI ÜT, igen jó út, de nem olyan, amelyen nincsenek göröngyök, amelyen már nincsenek nehézségek, — mondotta Egri elvtárs. Az idei aszályos észtén dó különösen nagy gondot okoz szö- vetkezieteinknek, bizonyos mértékig visszalökte őket a fejlődésben. De ennek ellenére bebizonyosodott a nagyüzemi gazdálkodás előnye, mert jónéhány termelőszövetkezetünkben sokkal magasabb termésátlagot értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok.

Bajok ott vannak, ahol nem tartották be a minisztertanács határoza iáit, nem látták az új agrotechnikai módszerek alkalmazásának jelentőségét. Az ilyen területeknek aztán különösen ártott az idei aszály. Ha jó minőségben, időben végeztek volna az őszi mélyszántással, ha többször kapáltak volna ezek a termelőszövet, kezetek, sokkal magasabb átlagtermést értek volna el, Cegde Lajos elvtárs. a geresdi terrme.löszövetkezet párttitkára elmondta felszólalásában, hogy majdnem kétszer annyi termést takarítottak be arról a földről, amelyen elvégezték az őszi mélyszántást, mint amelyik területen csak a kiszáradt, hantos földbe vetettek.

Sokkal jelentősebb a fejlődés az állattenyésztésben. Nemcsak számsze rű, hanem minőségi növekedés is van. 19 tazes-ben bevezették a három szőri fejést, 63 csoportban gvorshíz- la’.ás folyik. Vannak olyan állattenyésztőink. mint Hajba Dezső. az ivándárdai -tsz tehenésze, akiegy-e-gy tehenénél már elérte a 6.230 literes fejési átlagot.

Azonban itt Is vannak hiányosságok, mivel az új módszerek bevezetése még csak kezdetleges, Különösen nagy lemaradás mutatkozik a baromfi tenyésztés terén, amelyhez jórészt hozzájárul, hogy a Keltető Vá'.iala- tok szeptember és október hónapban küldték le igen sok csoportnak a na poscsibéket, amelyeket még májusba^ íe kellett volna küldeni.

Az állattenvésztéshez tartozik a si.lózás. amelyet egyes termelőszövetkezetek igen elhanyagoltak. Van olyan tszcs, ahol még egy deka takarmányt sem silóztak. Az idei évben gondot okoz az állatok átteíelte- '.ése. csoportjainknak miniden lehetőséget ki kellene használó iok. hogy biztosítani tudják az áltatok zavartalan áttelel tét ését úgy, mint a re- ménypusztai Uj Élet tszcs. Doszpod elvtárs elmondta felszólalásában, hogy ezideig 100 köbmétert silóztak, de még 100 köbméter takarmányt silóznak le.

Szövetkezeteink közös vagyona is igen megnövekedett ebben az évben. Herke György elvtárs, az ócsárdi tsz oárttitkára elmondta, hogy ha a közös vagyont kiosztanák, minden tag ötvenezer forint jövedelemben részesülhetne. mert annvira megnövekedett a vagyonuk. Azonban igeíl sok termelőszövetkezetben hiányzik a kö ?,ös vagyonhoz való helyes viszony. A csoport tagjai azt gondo'ják. hogy a közös vagyon nem olyan, mint a háztáji és egyesek legjobban szeretnék Csáki szalmájaként széjiel.-zórni így pedig nem tud a szövetkezet erősödni, hisz a közös vagyonhoz való helyes viszonv alapja a csoportok fej lödésének. És ha keveset teszünk hozzá, de mindig csipegtetiük, bizony tönkre megy a szövetkezet.

EGYES TERMEL0SZÖVETKEZETE- IAKISEN meglazult a munkafegyelem, Az égetően sürgős nyári munkák idejéig még csak lehet tapasztalni valami szervezést, ekkor azonban fejetlenség, szervezetlenség lép fel egyes szövetkezeteinkben, amely ellen sok helyen a pártszervezet sem veszi fel a harcot. Ugyanígy el van hanyagolva a munkafegyelem is, amellyel a járási szervek” is igen keveset törődnek. Több termeiék-zö vetkezet bég bőkezűen bánnak a munkaegységek kel. még az is előfordul, hogy mindenki annyit ir be magának, ameny- nyit akar. Nincs tervszerű nyilváhtartás, amely lényegében a munkaegységek felhígításához vezet.

Á pártszervezetnek minden kérdésben messzebb keli] látni a szövetkezet vezetőségétől. Nekik kell«, ne ilyen esetekben is felvenni a bar cot, be kellene számoltatni pártveze- töségi üléseken is a tsz elnökét, hogy mit tett a minisztertanács határozatának a betartásáért, a csoport egész séges fejlődéséért.

Egyes pártszervezeteink opporfu. niista módon elhanyagolják az ellen, ség elleni harcot is. Az opportunizmus egyik megnyilvánuló formája az, — mint ahogyan Szabó József elvtárs, a pécsváiradi járási pártbizottság titkára elmondta, — hogy pártszervezeteink egy-egv ellenséges elem kizárásához a felsőbb szerv segítségét kérik. A zengővárkonyi párttitkár elvtárs pedig azzal a hutákkal dolgozott együtt a szövetkezetben, akinél á felszabadulás előtt cselédkedet.t, miikor pedig közgyűlést hívott ősz-' sze a járás, hogy eívtóvoíitsék a külákot, egyet sem szórt a titkár- elvtárs. Az oonortunizmus másik megnyilvánulási formája, hogy csoportjainkban nincs fekilősiségrevonás. Nem kérik számon a fegyelmezetlen tagoktól, a mulasztóét, nem büntetik meg őket.

A zárszámadás termefőszövetkeze- tenk életében döntő esemény. Különösen nagy jelentősége van idén, mikor már f00.000 hold föld megműveléséről készítenek mérleget szövetkezeteink, számot vetnek egész évi munkájukkal. Jó alkaflom ez a hibák kijavítására, rájönnek termelőszövetkezeteink, milyen területen végeztek jó munkát, és hol követtek ei hitókat. milyen területen kell javítani.

A feladat az, hogy növeilni kell a növénytermelés színvonalát, kemény harcot kell folytatniuk pártszerveze leinknek a minisztertanács határozatának gyors teljesítéséért. A vezetőség szervezze meg a munkát, alakítsa ki a munkaszervezetet, ne dobálják szét szervezetlenül a tagokat. Biztosítani kell, hogy ne össze-vissza tervezzenek és sokkal jobban meg két becsülni az általuk készített tervei, törekedni kell annak betartására. A pártszervezet alakítson ki olyan légkört, hogy a közös vagyon növelése minden tagnak kötelessége és keményen lépjenek fel az olyan eset ellen, ami a villán'! járásban van néhány termelőszövetkezetben., hogy sok tagnak még két hold háztáji szőlője is van.. Ez ellentétben van az alapszabállyal és nem lehet megtűrni. Azokat a tagokat akik nem hajtják végre a rájuk hízott feladatokat, büntessék meg. biz tosítsák a bírálószellem kialakítását, a vezetőség felé is.

A könyvelés a csoport tükre. Biztosítani kell azt is, hogy a tagok belenézhessenek a könyvekbe, az eŰen

őrzöbizottság pedig ellenőrizze helyesen folyik-e a könyve’és,

MEG KELL JAVÍTANI munkáinkat

a tanács és pártszerveknek i.s. Első sorban változtatni kell azon a bürokratikus módszeren, hogy a termelő- csoportok tudta nélkül, a szerződtető vállalatok és a tanácsok különböző szerződéses növényekkel árasszák ej a szövetkezetekét. Azt nem nézik, hogy például a fen netn is terem meg abban a szövetkezetben, nme'ynck kivetették. csak ők tudják teljesíteni a tervet. Ezzel csak kárt okoznak mind a tszcs-nek- mind népgazdaságunknak. De meg kell szüntetni az olyan villáim ellenőrzéseket is, hogy csak kimennek egy termelőszövetkezetbe, fel jegyzik.; mj ott a prob'éma, utasításokat adnak és mint aki jólvégezte dolgát. íu'tjjtk tovább, mert ez a könnyebbik oldala. De annvi időt már nem szakítanak maguknak, hogy segítséget adnának a szövetkezetben a feladatok megoldásához.

A pártmunka megjavítása elvitt alapja termelőszövetkezeteink további megszilárdításának. Pártszervezet elük harcoljanak az ellen, hogy egves ter- melőcsoportokban nem akarnak tanulni, harcoljanak a munkafegyelem megszilárdításáért. Teremtsenek szoros kapcsolatot a gépállomás és termelő- csoport között, közösen induljanak harcba az új módszerek alkalmazásáért. Az a tapasztalat, ha kereszlsoro- san vagy négyzetesen vetnek szövetkezeteink. elhanyagolják a mélyszán tást, vagv a műtrágyázást. Pedig ba valamelyiket is elhanyagolják, nem hozza meg a föld .azt az eredményt, amelyet várnak.

Megmutatta ez az értekezlet, hogy sokat fejlődtek párttitkáraink: igen jó hozzászólások követték Egri elv- társ beszámolóját. Megmutatta azt i«, hogy általában fejlődés, eredmény jellemzi munkánkat és ha van is hih* a szövetkezeti mozgalomban, előre megyünk, érünk ed eredményeket.