Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VILÁG POOL Enni AI A MAI SZA.MB.VNs A «wsjelfk gondoskodása a hely) Ipar fejlesztéséről <2. o.l — Ar, összeesküvő Slánsky és társai bdnperének tárgyalása Prágában (3. o.j — Egv hónap alatt bt év •Lrarntcrineiésc (3. o.l —- A kapitalizmus általános válsú- gáról (4. o.l — Emlékünnepély Ady Endre születésének 75. évfordulója alkalmából 14. o.) — Versenyben Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletire a döntet tervív tel­jesítéséért |3. o.i - nákeííritk a Sátorhely-pusztai állami gazdaságban (C. o.) Ma AZ MDP BARANYA M EG YE I PÁRTBI ZOTTJÁGÁN AK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM AHA 50 11L1.LH VASAKNAP, 1952 NO VEM HEH 2.7 Tertnelősxövetkeseteink párt szerviseteinek feladatairól Megyénk termelőszövetkezetei­ben megkezdődnek a zárszámadá­sok. Ebben az évben különösen nagy jelentősége van a zárszám­adásnak, mert a kedvezőtlen idő ellenére is megmutatja: a termelő- tzövetkezetek kommunistái, be­csületei dolgozói megbirkóztak a természeti nehézségekkel. Az idei lágy és aszály ellenére termelő* szövetkezeteink mind szervezeti­leg, mind gazdaságilag és politi­kailag megerősödtek, ami már ma­gában véve is bizonyítja a szövet­kezeti gazdálkodás fölényét. Azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol a pártszervezet jól dolgozik, igen szép eredmények vannak. Ezek a zárszámadásban is meg fognak mutatkozni. A kapos- szei^csöi Táncsics tsz pártszerve­zetének jó munkáját is mutatja ez, hogy a 18 ezer forintot, amit az államtól kaptak állatok vásár­lására, már vissza is fizették. Be­adásukat mind az ősziekből, mind élőállatból száz százalékra telje­sítették. Ezen túlmenően az aszá­lyos esztendővel keményen szem- beszállva elérték — a pártszerve­zet állandó segítésével — hogy a ’«gok két kiló 30 deka búzát, fél kiló árpát, 27 deka cukrot, három kiló burgonyát és több, mint egy kiló kukoricát kaptak munkaegy- í/*égenkéut. Egv-egy munkaegység- ezeken felül még 10—12 forint is jut. Simon István állatqondozó 370 munkaegységei szerzett és így búzából 8 mázsa 41 kilót, cukor­ból P9 kiló 00 dekát, burgonyából U mázsa 10 kilót, árpából egy mázsa 85 kilót, kukoricából közel °t mázsát és pénzben 4.440 forin- tot kap. Mindez azt bizonyítja, hogy olvan eredményeket értek pl, amelyeket egyetlen dolgozó teraszt sem tud felmutatni Ka- bosszekcsőn. Az idei év tapasztalatai azt mu- 'átják, hogy egyes termelőcsoport iáinkban a pártszervezetek nem ‘Ordítottak kellő gondot a fejlett ^ovjet agrotechnikai eljárások is­mertetésére és alkalmazására. — pbol alkalmazták a szovjet agro- l6chnikai módszereket, ott lénye­gesen magasabb terméseredménye­it értek el, mint ott. ahol a régi Jbédon művelték a földeket. Ezt bizonyltja a magyarsarlósi tszcs béldája is. A tszcs dolgozói kereszt s°roson vetettek, ennek eredmé- hogy 13 mázsás búzatermést el holdanként a kedvezőtlen bőjárás ellenére is. ... Az idén ősszel mar több terme- JOcsoport — tanulva a saját kárá­ul és más tszes-k szép eredmé­nyeiből — alkalmazta a szovjet neszért Az őszi kalászosok kö- Ü 50 százalékát keres2tsorosan vetettiink el. A* állatállománynál nem nagy ?* «redmény az újért folyó harc ^ülotén. Bár ezen a területen is ahnak komolv eredmények, csak * a baj, hogy még nem általá­nak. Sok helyen nem alkalmaz­ik a napi háromszori fejést és »^Vegében nincs meq az egyedi L.”rm<inyozás scm’ dmf komoly jfba. A lermelős/.öv'etkezetek \e- ‘őségének és pártszervezeteink- „ * fel kell karolniok az új mód­iik alkalmazását. ^.^íegyénkben komoly lemara­dt* i az állatállomány 1^ 'leltutésének biztositásában. ióoí* M**rveznl a tsgsáq téli “hozását, hogy időben végez­ni **l a sllézást. minden crtn al­ia?1®' növénvi anyagok lelhasz- Rgon ,i területen sem tjljolnak keményen pártszerveze- ij n* • meglévő hiányosságokkal íh Igv van ez Gödrén ts, ^ . méq nem kezdték el a siló- Pi*' Meg kell tavit ant a munkai v# ,,n is. ahol még most Is kint * töldcken a kukoricas/Ar, I amit pedig jól felhasználhatnának silózásra és biztosíthatnák az ál­latállomány átteleltetését. A siló- zás gyors befejezése érdedében a népnevelőknek fel kell venniük a harcot a maradiság és a kulák jk híresztelései ellen. A zárszámadás tiszta képet ad arról is, hogy ki mennyit tett a nagyüzemi gazdálkodás megerősí téséért, a termelőszövetkezeti ta­gok boldog életéért. Azok a cso­porttagok, akik ahelyett, hogy a csoportban dolgoztak volna, in­kább máshova jártak dolgozni — most csalódni fognak. Az ilyen emberek hangoskodnak és köny- nyen beleesnek az ellenség uszá­lyába. Fel kell világosítani ezo- ket a csoporttagokat úgy, ahogy ezt a harkányi népnevelők teszik, A „siránkozóknak" felmutatják a munkaegységkönyvüket és azt mondják: „Ha te is így dolgoztál volna, neked is lenne ennyi mun­kaegységed és akkor nem kellene siránkozni, hoqv keveset kapsz az elszámoláskor.” Ez azt eredménye­zi, hogy a jövőben kevesebb lesz az elmaradozó, akik ahelyett, hogy erősítenék, fegyelmezetlen­ségükkel gyengítik a csoportot. A munkafegyelem azt eredményezi, hogy a kívülálló dolgozó parasz­tok szívesen mennek felvételre a termelőszövetkezetbe Ez történt Mohácssziqeten is a Vörös Pény termelőszövetkezetben, ahol nem- réq 15 úi belépő jelentkezett lei­vételre Kaposszekcsőn is jó a munkafegyelem a termelőszövet- koztben, de számtalan más helyen is szép eredményeket értek el ezen a területen, ami még szilár­dabbá tette a csoportot. A nagyüzemi gazdálkodás meg­követeli minden egyes csoportlap­tól, hogy saját magáénak érezze mindazt, ami a terme’őszövetkezet vagyonát képezi. Nemrég vonta felelősségre a bírósáq a perekedi termelőszövetkezet elnökét, aki a szövetkezet vagyonát igyekezett elherdálni. Pártszervezeteinknek feladata, hogy a legnagyobb szi­gorral lépjenek fel azokkal szem­ben, akik ronqálni iqyekeznek a közös vaqvont. Párttagjainknak ál­landóan őrködni kell a közös va­jvon felett. Minden kommunistá­nak éreznie kell, hoqv olyan lesz a termelőszövetkezet, amilyenné a tagok teszik. Ennek érdekében éberen kell ügyelni arra is, ne- hoqv ellenség kerüljön be a ter­melőszövetkezetbe. mint ahogy be­került a kozármi5lenyl tszcs-be egy kulák, aki rendszeresen meq* lopta a t<zcs-t és romboló mun­kát végzett a tagsáq között. Pártszervezeteink feladata, hogy a meglévő eredmények mellett is­mertessék a hiányosságok okait Is, hogy a jövőben hasonló hibá­kat ne kövessenek el a termelő* csoporttagok. — Pártszerveze­teinknek meg kell magvörázniok. hogy nem a szövetkezetben van a hiba, hanem a hibák okai eqvos tagok fegyelmezetlenségében és az ellenséq megtörésében van egyes termelőszövetkezeteknél. A kapoa- szokcsói Táncsics tsz. a majsi tor melöszövetkezet és a többi jó eredményt elérő termelőszövetke­zetek példái bizonyítják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás a kispa­raszti gazdálkodással szemben elő nyösebi) előnyösebb a kedvezőt­len időjárás ellenére.is mert több jövedelmet biztosít a dolgozó pa­rasztságnak. A zárszámadások bizonvitékai lesznek a naqvüzenü gazdálkodás fölényének, arra ösztönzik maid a kívülálló dolqozó parasztokat, hogy ÖV is elinduljanak azon oz úton. a jobb, biztosabb élet felé. Megkezdődött hazánk dolgozóinak békeharcos seregszemléje, a III* Magyar Békekongresszus Szombaton ünnepre ébredt hazánk dolgos népe: Budapesten a gyönyörűen ieVüssített Sportcsarnokban ineckw-dödütt a jjj magyar békekongresszua. A küldötteit első soraiban foglalt helyet Rónai Sán- dor. a Magyar Dolgozók Pártja PoiULkai Bizottságának tagja, az országgyűlés efnokc, Szabó Piroska, a* Elnök; Tanács titkára, Ratfcó Anna egészségügyi miniszter. Rákosi Mátyisné, valamint a baráti államok követsé­geinek képviselői. A termelésben élenjáró Kossuth dí­jasok, sztahánovisták, a földek legjobb dolgozó paraszt­jai, tudományos, művészeti életünk k t.t tgasló személyi­ségei. Kossuth-dija* írók, művészek, dolgozó népünk minden rétegének képviselői ott voltak u kongresszuson. A Himnusz hangjai után Miháiyfi Ernő népműveié, si miniszterhelyettes, az Országos Békelanács főtitkára üdvözölte a küldötteket, majd javaslatot tett a kongre^z- szíts dísze.nőkségének megválasztására. — Javaslom — mondotta, — hogy a díseelnöJcségbe válassza meg g békakongresszus elsőnek a hatalmasáé legyőzhetetlen bék:tábor vezérét, a népek bölcs tanító ját, a magyar nép legjobb barátját, joszif Vlssz.áriono- vic* Sztálint. (A küldöttek felállva percekig lelkesen ünnepelték 7 világ bókeszteretó népeinek bölcs vezérét, a nagy Sztálint.) — Javaslom a díszelnökségbe a* első magyar béke­harcost, a magyar nép szereit vezéréit, aki a szocializ­mus győzelmes útján vezet bennünket — Rákosi Má­tyást. (A békoharcosok felállva hatalmas tapesal ünne­pelték Rákosi Mátyást, akinek boldog életüket és a még szebb holnapot köszönhetik.) Miháiyfi Ernő a továbbiakban javasolta, hogv a kongresszus válassza be a dl«/elnökségbe Mao Ce-Tun- got, a kínai néip vezérét. Kim IrSzent, a koreai nép vezérét valamim Jollot Curfe-t. a Béke Vdágtanács e’- nökét, a kiváló atomtudóst, Pietro Nennit. a Béke Vi­lágtanács alelnökét. Hja Erenburgot. a nagy szovjet bé keharcos Írót, Kuo Mo Zsot, a kiváló kínai tudósi. Pák Don Aj*t, u hős koreai nwzonvok képviselőjét, Paul Robcsoat, a világhírű énr,k?r.t, Anna '-cgüerkt a kiváó hómét Írónőt és Nazim Hikmatet. a béke nngy török dúl nokát. A küldöttek viharos lelkesedéssel fogadták el az e’ő'erjes/tóst. Ugyancsak lellkes ünnepié« közepette emelte határozati a kongresszus ar elnökséggel kap­csolatiján tett javallatot. Az e’pökaég névsora a kővetkező: Nagv Imre. a Minisztertanács elnökének helyettese, Dénes István, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének főtitkára. Kristóf István, a Szakszervezetek Orszáoos Tanácsának főtitkára. Sza­bó István altábornagy, Cien Szön-U újságíró, a kínai nép kópvise őjo. Hun Iljo-Szam rendkívüli követ é* meghatalmazott miniszter, o koreai nép képviselője, Vaclav Dobias, nemzetközi békedíjja’ kitüntetett zene­szerző. a csehszlovák nép Képviselője. Marin Mihalache a roman minisztertanács melleát működő művészeti bt- z.ottság e.nö!;:, a román nép képviselője, Georgi Pirin- s/Jci. a bolgár béketanács alelnöke, a bolgár nép kép­viselője. Mario Balledelli filozófiai tanár, az olasz nép képviselője, Franz Petrei tanító óa Johann Sokh lextil- tnunkás, az osztrák nép képviselője. Andics Erzsébet Kossuth díjas akadémikus, a Béke VCágtanács tagja, az Országos Béketanács elnöke, Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, Beresztóczy Miklós pro- •.onotarius kanonok, esztergomi érseki helytartó. Be- rrczky All>ett református püspök, Bcmke Valéria, az Orsvágos Békctanáo.-' titkára, CzapLk Gyula eg.rj érsek, Csók István kétszeres Kossuth-dijas festőművész. Csi- krsz Józsefné, a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottságának másodtitkára. DAvidné Biró Erzflébet Kössirth-díjas, a pedagógus továbbképző intézet kémiai ianszék vezetője Dobi István, a Népköztársaság E'nöki Tanácsának elnöke, Erdev László Kossuth-díja« egye­temi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia leve’ező tagja, Erdev-Gruz Tibor Kossuih-dijas. a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára, Farkas Gyula kisiparos, Gyurkovits Mária, az Állami Ooeraház magánénekese. Kossuth-dijas, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, Illyés Gyula Kosruth-dija* író, Juhász Sándotné, a nógrádinegyei békcbtzottság titkára, Kelen Béla, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára, Kodály Zoltán két­szeres Kossuth-dl jas zeneszerző. Kis« Ferenc Koseuth- dijiia egyetemi tanár, az orvostudományok doktora. Ko- 'onics Lajos, Népköztársasági Érdeméremmel kitüntetett dolgozó paraszt Vas nugyóből, Kovác* JÓZdefné házi­asszony, MNDSZ a-lapazervi titkár. Ligeti Lajos Kossuth- díjas, n Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Lu­kács Gvörgy Kossuth-dljaí akadémikus, o Béke Vüóg- tanéc* tagja, Loy Árpád. Kossuth-dijas vájár. Mérav Tibor újságíró, a Szabad Nép munkatársa. Miliálvffy Ernő népművelési mlnisz'erhelyettes. az Országos Béke tanács főtitkára, Miskev Károlyné. a kalocsai Béke tszcs tagja. Nagy bona orvos. Mairó. Oláh Miklósné buda- pO'.'í béz.fod.«7ony. P tfkovits Katalin gvaoptízedá me«tcr Mnhácsseigot. Pattantyús A. Gcza Kossm'Ji díjas egyete­mi Sárvár, n műsznki tudományok doktora. Phia Dezső Kosauth-dijas akadémikus, Péter JAnoe református püs- p<»k, a Béke Világtanács tagja. Pécsi Sándor Kossuth- dijas színművész. Rőder Béla Kossulh dijes művezető. Somogyi Erzsi színművész. Szabó Jenőné, a Soproni Pa- mntljjar kö*.»»«re-> sztahánovistála, Takács Károly két­szeres olimpiai bajnok. Tasnádi Andráané Kossuth-dijas vegvész, Urbán Ernő Ko»suth-dijas író, Vass Istvánná, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének főtitkára, Velő Lajos evangélikus püspök. Veres Péter kétszeres Kossuth-dijas író, Zadmreczkv Ede Kossuth-díjas he­gedűművész. a Magyar Népköztársaság művésze. A kü'diitti-k lolkiM tapsai közepette foglalták el helyüket n di*zemn!vé- nyen a* elnökst’-g tagjai, majd l/reti Lajos KoAsiFh-díjivs, a Magyar Tu­dományos Akadémia n’elnöke trv-g nyitotta a kongresszus tanácskozását Ezután kőszfintöite « fii. Magyar RékekoTigrwwzu« killfö’d! kit (lőttéit majd javaslatét telt a III. Magyar Bckekongre-wzu* napirendiére-. 1. Reezámo'.ó » nemzetközi béke mozgalom helyzetéről. A magvar bé- komozgalom fejlődése a második hé- kekongre*r*iw óta. Tartja: Andim Erzsébet, Kossuth-díjas aksdémikus. a Béke Világtxnics tagja, az Orszá­gé-; Békelnnir* elnöke. á. Az Országos Réketsnáos újjá­vá'a-s*tAsa és a népek bérai kongrosz- szus.in résztvevő magyar kil'dö'tség tagjainak megválasztása. A kongresszus kft dőtlpí a napiren­di javaslatot egyhangúan elfogadták. Ezután AndicJ Erzsr-het, Kossuth- dijas akadémikus, a Béke Világtanács t.agja. az Országos Réketanáes elnöke tartotta meg béMimolóját. Andics Erzsébet beszámolója A ti dice Erasébei beszámolójában képet nyújtott a világ békemozgal- piának hatain.v arányú fejlődéeórfil. /I versói btkr-vüdtjkongrpssiuti öt<< tllrll mindössze két év o’ntl t:d,:- milliókkal n/hu'kedetl a Lékeharmsok »sánta — mondotta. Egész népóriások sorakoznak fe! a béke meg védésének zászlaja alatt, egész világrészek lakói évszázadokon át szunnyadó népek hullatják hangjukat, lépnek «ata«or ba egv újabb világháború megakadá­lyozására. * A nemzetközi békemozgnlom péi- dátlan eredne nyei, mélységi» gyöke­reit bizonyító gyors nftvekodiSgo, hú- niulatos leúdüiete azonban cgv pl! lanatra -tem szaluid, hogy elfeledioséék velünk, hogy mindezzel rgyidöbtn óriási arányokat öltöttek az iuiperia listn hatalmak hábon’i* ki>s»Ü'őili'-sei Korea népével szemben tanúsított nyill agriTssziójuk. Az EgystfU’t ál'amok katoniH k! Kiásni a jelenlegi köReégVetéai év- Itrn a II. világháborút megélőié esz tendőkhöz viszonyítva, csaktmni hat vanezoriwr* emelkedtek m az Egyi* zdlt APainok thwzkiadéáainnk köz.e háromnegyed részét emósttik f'»1 Eisenh-ivver lábornok, aki ma már u/ Egyesült A Hamuk elnöke, nemrég ci­nikus nyíltsággal jelentette ki: „A mi gazdaságunk hadigazdaság. Közokta­tásunk: katonai közök tat ás”. IV rsz.e rszett fegyverkezési tempót dtktá' nak az Egyesült Államok Imrátalknnk iá, és egere 'öbh orrtágot ÜéRtyt-rl lenek bele agresszív, katona, jel'egű S7.övhtaég;-kbe. Ar. Eevesü't Államok imperialista K-zetői fok077.ik a gazdaMg! bioká dot a béke és demokrácia táborához tartozó országokkal eremben, egyre nagvobb ógszOgnket fordítanak kár- kém-, é« terrorista tevékenység Hz-rvczsaére. demonstrativ hadgyakor 'atf.kst lar'aniik. nyílt katonai jirovo káeióka: hajtanak végre. Andics Erzsébet rámutatott az amc r^kai imperialisták Koreában alkal­mazott vandál módszereire és hang súlyozta, hogy a pusz'.ítás és a nvég nagyobb pusztltien való ktVzil’.Ödé* „jó lirV” az Egyesült Állomok monnpAliata nrainsk az amerikai ha lálgyárosoknak. akiknek jövedelme az elmúlt esztendőben 19.18 évi jőve de.műknek csaknem tizonhárnnworn eára emelkedett. Iga’, hogy ugvan '••'ban Illőben az Amerjká do'gozo népére nehezedő adóterhek ugyan e««k közel tizenkéVzerrsfikre nőve kedrt-k, Mindez azonban nem képev e'tep „•/.ni — folytatta. — hogy a nvak'ó ué'kll i fegyverkezés, az egvrr na gvobb ar&nvú agresszió uetn uto'só sorban eszköz akar lenni az Imperta M«ta tábor egyre hoityolu tahhá vili' Itclsó eltentinundásainak mcgOld&sá’» az ogvre fenyegetőbb jtd'.egü gazda sági ós politikai nehézségek leküz désére. A roppant háborús készülődé sek egyálta'ában nőm az imperialista 'ílbor be SŐ .'relén..!, , i«Vt de mée kevésbbé alkalmasak arra, hogy ttl i belső erőt megteremtsék, vagy meg szilárdítsák. Ellenkezőleg! Egyre érer.hetőbhé válnak e rop­pant arányú háború« készülődések •úlvov gazdasági következményeit a termelés egyensúlyának felbomlása, a gazdasági vá'ság veszélyének nö­vekedése, az. adók emelkedése, drá­gaság. munkanélkü'iség egyre st^'v- »•■bb arányú tömegnyomor. Mindet még fokozottabb mértékben mutatko­zik az Amerikává! szövetkezett or­szágokban. A gazdasági követkcz.tnényekné' nem kevésbbé súlyosak az amerikai imperialisták háború* készülődéseinek politikai kihatásai «em. Ar. Egyesit'» Államoknak é* a inan»lial!izAlt orszá. goknak rohamos fasiiálódósa megv végbe. Az Egyesült Államok új éleire •ámneztjdk a nótnet iis janán fa-lsz:* háború* gócokat A hékesrorető és demokratikus erők e'lrn Irányn'ó terror fokozódásává' egvidőbsn törne ges«‘n bocsátják szabadon. emelik maga* katonai és pno gári trié,ti'»*rtjok ba h német ó* japán fasiszta háborús bűnösöket Világűr* mi lőrék véreik-- b.-n mindenütt a hazaáru ó a mu t- hait a nácikkal együttműködő e énük­re támaszkodnak. A vllAgsrabádság hóhérai ők akik minden ‘ekinTetben a náci fasijiták nvomdoka'ha léptt-k Az Kgycuttlt Államok gyarmatosító politikája. vi,ágz»sii.Ur szerejte egv re elviselhetetlenebb járomként nehete. I k a többi o"»rágukra. Vő * gvC'ö e» nhl'dOH)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom