Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-20 / 272. szám

, 1#S2 NOVEMBER 2fl n n p f. r* 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A bírálat-önbírálat fejlesztésivel iebeti mé" jobbá, eredményesebbé munkáját a Szabadság-uíí iskola pártszervezete A Szabanisóg-út minden reggel, dél ben és délután megtelik iskolatáskát hordó kifiiJiúktkal, lányokkal, akik mo *olyogvaT szapora léptekkel sietnek *z iskola., felé. Vidáman trécselnek. beszélget» leik útközben, de még vé­letlenül sem mulasztanák el — akár « saéles út másik oldaláról is, — hegy köfízönitsék Ortay Jolán elvtárs **ót, nervi élőjükét. De nemcsak a Sza hadság-Olti általános leányiskola ta­nulói sárrétik és becsülik tanárnőjü- ltet, han em az iskola pedagógusai is. Ortay elvlársnő ugyanis az iskola párttitkiina, aki '.nemcsak szakmai és Ideológiai lércn nyújt segítséget • nevíilőkn.k, hanem segíti őket tnagárutjlcfiük problémáiban is. Külö­nösen Szabó Ferenc, az igazgató be csüli sokra Ortay elvtársnő segítsé­gét. Számtalan kisebb-nagyobb alka­lom adódott már szeptember, a párt szervezet megalakulása óta, hogy a párttagok segítették az igazgató mun kaját, növelték tekintélyét. Elsősorban is a példamutatásban mutatltozoH meg ez a segítség. A pirtszesrvezet tagjai — Ortay elvtárs bő, Müllttr Klára és Rácz Mária — b«m késjiok, pontosan megjelennek éra kezdés kor, értekezleteken. Ez a pé; darnutatáis magával ragadta a tizen- byo.clönyi tantestület többi tagját áz igazgató munkáját segítette és SátJlü az. is, hogy a pártszervezet el. fenőnd u korrepetálást, javaslatokkal* hozzászólásokkal támogatja a hétfői ^ntestüleji gyülés-kei, javaslatokat *esz a megjutalmazandó vaqv meg­dicsérendő nevelőle személyére, így a november hetedikéi jutalmazásokat ** igazgató, n párttitkár és szakszer yitzeti cl nők közösen beszélték meg ennek eredményeként PalaUnszky ’ilmosné nevelő és Hír Clézáné óvó­nő kapta^ valóban megérdemelten jutalmat. .A nevelők aktivizálását, jó mun­káját szolgálják az iskola népnevelői. * pártszervezet kiépített a legjobb Pedagógusokból egy pártonkívü'i nép hevclógárdát. A népnevelőket terűié hetesen a párttagok oktatják ki és "jzétík. Ezek a népnevelők egy-cgy Wrionkíviilj, jpég kevésbbé fejlett ne ^góquss-al foglalkoznak. Müller Klá í® clvtúrsmó például a VIII. osztály Jenőkével, Hékéss Jánosnéval foglal- *0*1 k. Ez különösen fontos megbiza- !®s* hiszen Békéss Járvosné osztályából terülnek ki az év végén a tovább- '®nu:ó fiatalok. A jövőévi iskolázta jé* érdekében a pártszervezet már ®Jékozódottt melyik tanuló milyen Pályára akar menni, milyen iskola í®® akar továbbtanulni. A népneve­id ezeknek az információknak alap )®n már most megbeszélik a tanárok ,*-1- hogy melyik tanulóval milyen «ügyből kell erösetbben foglakoz htok , A hlerikalizmus elleni harcban is wat köszönhet az iskola a pártszer. §®*«ctuck. Számos tétovázó, még nem rjy^snen tisztán látó szülővel és lanti- ®val beszélt a pártszervezet három jjj-fía, mig elérték a várt eredményt: ; , Iskola. 407 tanulójából mindössze 6 tanuló iratkozott be hittanra, eej.tk közül is egy már megúnta a hitokln tást és szülei beleegyezésével lemnr zsolódott. Természetesen nem mtfnt mindig egyszerűen a szülők miig gyözése. Akadt olyan példa is, hogy Ortay elvtársnő és a segítségül hívfotf Müller elvtársnö egy másfél órán ke­resztül magyarázta: milyen káros,, ha a természettudományos pályára ké­szülő gyermek tanulását megzavarják idealista tanokkal, egyházi dogmák­kal. Nem egyszer nagy segítséget fnyuj toltak a pártszerveze'nek a pórion - kívüli pedagógusok. Ez a párttagság jó népnevelő munkájának a visszaté­rülése, kamata, A nevelők aktivitásé hoz azonban nagymértékben 3fz is hozzájárul, hogy rendszeresen tamil­nak. Mind a tizennyolc neveié részi vesz a kétéves egyéni szakmai és ideológiai oktatásban, még a Ik.ét ok­tatás alól felmentett nevelő: Pusztai Jánosné és Hal Árpád is szorgalma­san eljár a tanulókörökre, sjieminá- riumokra és képezi magát. A párt- szervezet tagjai a tanulásban: is pél rlát mutatnak: mindhárman kit ön kérték partoktatá&ba való bíEloszlásu­kat — pedig a kétéves egy (mi tanu­lás m'dlptt ez nem lenne oltvetlenül szükséges — és Orlay Jolági elvtárs "a politikai gazdaságtan II, évfo­lyamát. MüV.ier Klára és Rácz Mária a Bolsevik Párt történetének első év folyamát végzi. A pedagógusok kötelessége, hogy saját képzésükön, a fiatalok neveté­sén túl, az iskolai munkán kívül is élharcosai legyenek kultúr tor radal- munknak A Szabadság-tóti isko’a pártszervezete mozgósítottál a nevelő ket az. ilyen iránvú társadalmi mun kára is, Müller Klára e’vtársnö tanuló kört vezet, a párttagok ók pártonkf- vüliok nagy többsége előadásokat tart. szülők iskoláján előad. Sásdl Imréné tAidául a rendőrségen tart rendszere sen előadásokat nevelésügyi kérdé­sekről. A tanulásban, a társadalmi mun­kában és nem utolsó, de elsősorban a nevelésben kitűnt pedagógusokat tagjelöltekké nevelik. így kerül sor az iskola első taggyü lésen, szombaton Szabó Ferenc igaz. ontó és Sásdi Imréné nevelő tagja löltfelvéte i kérelmének mety.iiatásá ru. Mindkettőjüket a pártszervezet tagún a kommunisták nevelték tag- i.-'ölt ékké és sokszor ez n nevelés nem vo.t könnyű dolog. Sásői Imré né fiatal, iól. le késén, példamu'ató- an dolgozik. Vele könnyű munkája volt a pártszervezetnek csak irány: 'ani kellett és Sásdt elvtársnő szive sen elvégezte a reá bízott feladatot. Szabó Ferenc igazqató azonban már idősebb ember. Benne sokkal több csalódás, megaláztatás, rossz, emlék hagyott nyomot a múltból. Előfordul, hogy néha még bizonytalan, elfor­dult, hogy néha saját vélt érdekeit előbbre helyezte a nép érdekeinél. A békekölcsönjegyzésnél például elő szőr ezer forintot akart jegyezni Sza­bó elvlárs. Ez. is szép összeg, de az igazgatói tekintély és nem utolsó sor­ban az igazgatói fiz elés többet kí­vánt meg A népnevelő munka során ezt Ortay elvtársnö m:g is magya­rázta Szabó Ferencnek, Az eredmény: 1200 forintos jegyzés. A pedagógusok nevelését, az újabb tagijelöltek nevelését tovább folytat ja a pártszervezet. Ortay elvtársnő külön segítséget kapott a párttól, mi­kor nemrégiben egyhetes bentlakásos iskolán volt, Itt alaposan megismer ksdeSt az iskolai pártszervezetek, az iskolai párttitkárok feladataival. A legtöbb területen — mint a felsorolt példákból kitűnik, — jól is alkalmaz, ták a tanultakat. Azonban hiányosságok vaunak a bírálat és önbírálat területén. — Nyilvánosan még nem bíráltunk nevelőt... nem volt rá okunk — mondja Ortay Jolán elvtársnő, ha a bírálat kérdésére terelődik a szó. — Inkább csak úgy .., „négyszemközt bírálunk.’1 így nem érinti olyan na­gyon a bírálat a nevelök „érzékeny ségét”... Valóban, négyszemközt megbírál néha-néha a pártszervezet egy egy nevelőt. De elégséges-e az ilyen „su ba alatti” bírálat? Természetes, hogy nem. sokkal nagyobb nevelő hatása van a nyilvános bírálatnak, mely a bírálat kiszélesedését, az önbírálat elmélyülését is eredményezné Vaj jón nem volte elegendő ok a nyilvá­nos bírálatra z bókekölcsönjegyzés aiikaimával? Bizony leli volna ok a bírálatra, lett volna ok bőven! Bé- késs Jánosné például 1268 lorintos fizetésére csak 900, Rajczi Petemé 930 lorintos fizetésére csak 600 forintot jegyzett. Beköss Jánosné arra hivat­kozott, hogy unokája születik, azért jegyez ilyen keveset. Rajczi Péterné is talált kifogást. Ha akkor a párt szervezet alkalmazta volna a nyilvá­nos bírálatot, ha nviivánoSan, a be­csületesen, példamutatóan jegyzők be. vonásával megmagyarázta volna Bé- késs Jánosáénak: éppen születendő unokájának elsőrendű érdeke, hogy békekölcsön jegyzésével biztosítsa gondtalan gyermekkorát, akkor meg változott volna az iskola eléggé ala­csony jegyzési átlaga. Ilyen, ehhez hasonló példáikat jsöstől találhatnánk, A bírálat, -önbírálat területén vau tehát bőven javítanivaló a Szabadság úti á talános i-ko'ában. mely már eddig sem utolsó az iskolák közöd Segítse a pártszervezet az iskolát, az igazgatót, a nevelőket és a tanuló ka!, kommunista kritikával, pártos önbháláltál, hogy még jobb munkát végezzenek, hogy még szebb ered­ményeket érjenek el. Kövessék Sztá hu elvtárs útmutatását: ..Hadd tárja lel a párt. hadd tárják tel a bolsevi kok, hadd tárja tel országunk min­den becsületes munkása és dolgozó­ja munkánk fogyatékosságúit, építé. síink fogyatékosságait, hadd jelölték meg fogyatékosságaink kiküszöbölé­sének útját, hogy munkánkban ne le gyen tesnedés. mocsár, rothadás, ab­ból c célból, hogy egész munkánk, •gesz építésünk napró'.-napra javul­jon és sikert sikerre halmozzon.’' GARAMI l.ASZLÖ A szaporcai tszcs-tagok az állam iránti kötelesség teljesítésében is példát mutatnak az egyénileg do’gozá parasztoknak S*a/«>rca község dolgozói kukori •bioi gy százalékra, napraforgóból .j*5. burgonyából 84. vágómat hóból .°° százalékra teljesítették beadási y’vükt-l, tojóéból és baromfiból 90 Lkaiéinál tartanak, csupán a sertés ry<tsnál mutatkozik nagyobb téma Azonban ez a lemaradás is flirt von, morf a községet lerótták •Julid* miatt. Huszonnégy sertés «/Ül kéaxen all a beadásra, ami leg- J—*b 40 százalékkal emelné a köz- jt tttrvteljesitését. ii*‘n lehet azt mondani, hogy nem j^tedminyt értek el fizaporcán, de - munkával, még szebb creditre- a, '*** fs elérhettek volna. Ugyarfis L^edmőny jórészt a tertntluszovel tt-iet példamutatásának köszönhető, *>v kukoricába! IMI. ser lésből Kk> v£j°lékra teljesítette brgyü/lésr ler ly.' dc a többi terményléh ségből is H^^adlák a 100 százalékot. Az eZ*1?. lervtel/esltésrk, világos, hogy az egész község terviéit* síié- ’tázalékát fi. tbannid* von az egyénileg dől. SqJ? karasztoknál. aminek oka e/nő- ií(j, an a pártszervezet gyenge nmn- Mp* ** Mii ebből lakad, hogy n fn (So* ^s pártszervezet között num fl Oészségeseblr kapcsolat alakúit ki. I Holier Sándor elvtárs, a tanács el- • nöke igyekszik jó munkát végezni. Js_ rn:ri a községi t, harcos és képes is arra, hogy jól képviselje a község dolgozóinak ügyét. Lá*jn azt, hogy pártszervezetünk inkára sokszor nem áll hivatásának a magaslatán, lazán kezeli a leiadatokat é; így llorle.r elvlárs sokszor egyedül rúgott hoz­zá egyes feladit'ok megoldásához Már a népnevelő-érlekrzfi'leket is ó tartja a községben, holott ez u púrllilkár elvtárs feladata. Ásottban Szita elvtárs sok munka jóra hivatkozva többször it.m vqIi hü/lnndo megtartani ez értekezletet. Erre Szita eivlárs űrt mondja, hogy ö a termelőszövetkezet népnevelőinek itokoU értekezleteket tartani. Helyes, hogy a termelőszövetkezet népneve, főit a pártsz.rve/et ellátja feladatok, kai. innék eredménye a begyűjtés­ben is megmutatkozott. Ugyancsak szép eredményi k> t érhettek volna el az eg\ éni/eg dolgozó irarasztok Is. ha a tanács aktíváival nemcsak a tn nácielnök loglalko/.ik. hanem a párt titkár elvtárs látta volna el őket is ér\ekkel. tanácsokkal. Annát érdekében, hogy az gyéni. leg dolgozó parasztok is minél előbb tel/esi/sék tervüket, szorosabb kap­csolatot kell létesíteni a pártszerve­zet és a tanács között. Beszéljék nvq közösen a feladatokat és közös erő­vel inditl/cnak Iwrcbn a hibák kija oltásáért, a begyűjtési terv teljesíté­séért. De a legfontosabb leiadat az. hogy a párttitkár elvlárs képezz-: magát, tanuljon. Mennyi* el több se. gílséget tudna adni a tanácsnak, mennyivel risztáhhar i, világosabban látná a feladatokul, ha nem hanya­golná el a tanulást Néni fordulna elő az, hogy egyes feladatok megoldása nál nem látja világosan, hogyan log jón hozzá, milyen kérdéseket togjon meg, hogv meggyorsíthassák u be­gyűjtési terv teljesítését. Helves len. ne, ha a párttitkár elvtárs többször ellenőrizné a tanács munkáját, szá­moltassa be a tanácselnök elvtársat, hogvan végezte el a reá bízol! fel­adatot, Ihr mepsziiiilelik a lunács é* párt szervizei kapcsolatában mutatkozó hibákat, ha közös érövé1 harcolna!, a terv mielőbbi teljesítéséért, akkor ha­marosan még szebb eredményeket ér nek el a begyűjtésben az egyénileg dolgozó parasztoknál U Megyénk dolgozói izzó gyű'ölettel ítélik el a fasiszta emberrablókat „Ezentúl még gyorsabban fogunk építeni — ezzel válaszolunk a 1 ito-bandának“,i Marosics András elv társ kőműves, októberi tervét brigádjával egi/iltt 160 százalékra teljesítette. Marosics elvtárs gyűlölettel emlékezik meg a jugoszláv emberrabló bandáról. — A jugoszláv emberrublól:, akik Jugoszláviába vittek ki egy jugo­szláv omgiránst, akik meg akarták gyilkolni vezetőinket', szét akarták rombolni azt, amit mi építettünk. Ezt pedig az angol-amerikai háborús uszítok parancsára akarták végrehajtani. — Mi munkánkkal válaszolunk a Tito-fasisztáknak. Ezentúl még gyorsabban fogunk építeni. A brigáddal műszak után megbeszélést tar­tunk, hogy mit vállaljunk Sztálin elvtárs 73. születésnapjának tiszteletéire. Ebben a vállalásban benne lesz « Tito-fasisztáknak adott válaszunk is! „Sokkal éberebben őrködünk építkezéseink felett“ Márton János segédmunka«, a Herr szállít óbrigád tagja ezt mondja: — Az elfogott banda mindegyik tagja, egytől-egyig büntetett előéletű gazember. Dolgozni egyikük sem sze­retett, de a mi munkánkat, a mi hid­ráinkat fel akarták robbantani az érte fizetett pénzért. Tanulság szá­munkra ebből a perből, hogy még «okkal éberebben fogunk őrködni épilkezéseink felett. — A békekongrefifizufira brigádunk felajánlotta — mondotta, — bogy 2Tál százalékot teljesítünk. A vállalásun­kat már teljesítettük. De ezentúl még többet dolgozunk. Sztálin elvtáre azii- le team apjára brisádunk vállalta, hogy :J60 százalékot ér el. „Dolgozó társaimmal mpgismerletem ennek a pernek a jelentőségéi“ Az újságokból és a rádióból értesültem arról, hogy titotsta kémekéi és emberrablókat ítélt el <i bíróság. Hallottam, hogy ezek az aljas ké­mek vezetőinkre törtek és új híd jam kát akarták felrobbantani, sőt ezen túlmenően jugoszláv hazafiakat rabolta]; el és egyet Tito hóhérainak ke­zére juttattak. Az ítéletet elolvasva arra gondolok, hogy megérdemelten sújtott U rájuk a dolgozó nép haragja. Nagyon helyesnek találom, hogy így ítélkez­tek felettük, mert az ilyen kémek és emberrablók nem érdemelnek más ítéletet. Magam részéről sem kegyel meznéli meg nekik, az olyanok, akik a békénkre törnek, nem érdemelnek mást. csak halálos ítéletet. A TUo-baitdának és pribékjeinek azt válaszolom, hogy mint a palota- bozsoki gépállomás raktárosa, igyekszem még jobb munkát végezni. A raktáramból mintaraktárt csinálok. Ígérem, hogy dolgozó társrfimmsrl, is­mertetem ennek a pernek a jelentős égét. hogy a TÚo-ügynökök leleple­zésére ők is még jobb munkával válaszoljanak. TAUSCH ANTAL ' a palolabozsoki gépállomás raktárosa A lippói dolgozók távirata Mi, lippói dolgozók itt ts határ­szélen nagyon f(Háborodtunk a ju­goszláv ember rablók aljasságán, ezért röpgyűlcseken úgy határoztunk, hogy még éberebben őrködünk és december 1-ig teljesítjük ezél'i beadási tervien- -J:el és elvégezzük az őszi munkái. L1PPÓ KÖZSÉG DOLGOZÓ PARASZTJAI. „Többlermelésscl válaszolunk“ Ml, Ujpetre dolgozói felháhorodáa- fial tiltakozunk a titoifita eraberrab- lók gaztettei ellen, akik a beké« épí­tőmunkánkat akarták akadályozd! az amerikai imperialisták paranmíra. Mi jobb munkával és többtermelésael válásiunk erre az alja« cselekedet­re. Ujpetre kür.ség dolgozói. hiryre szaporodó állatállományuk állóiéitól ésével kapcsolatos feladataikat vitatlak metr termelőszövetkezeteink állatién vésztői November 18-án a megyei tanáefi kultúrtermében ím élenjáró termelő­szövetkezeti elnök és állat tenyésztési hr igád vezető bofizélte meg a Magyar N ép k ti z t ú rsa ság M i n i s z t ért a n ácfián ak ős a, Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének az ál’attenyész- Iés és takarmánvtermeléfi fejlesztésé­ről hozott határozatát. LEGFONTOSABB kérdésként tár­gyalta az értekezlet állatállományunk átteleltelésének kérdéseit, amely ko moly feladatok elé állítja termelöszö vetkezeteinkei is. Hársfaival elvtárs. a megyei tanács all atten vesztési csoportvezetője be- számolójában elmondotta, hogy azok a tfiz-ek. amelyek bátran alkalmazták az élenjáró szovjet agró- és zootech nikát, jelentős eredményeket értek el az ál'aitenyésztés fejlesztésében, a tejhozam emelésében, a takarmány biztosításában. Hajba Dezső elvtárfi. az ivándárdai tsz fejőgulyása tehenei), kint négyezer liter fejési átlagot ért el. Oserni Péter, a bolyi Kossuth ész fejögulyásii ífSOO liter fejési átlaggal büszkélkedhet, mert célszerűen oldot- lák meg a takarmányozást, naponta háromszor fejnek és az egyedi takar­mányozást is bevezették. A tér ni e'öszö ver kereti e’nökök, á- 'a'tenyésztök. agronönitisok legfonto- sab!» feladata, hogy adatállományun­kat úgy teleltessék át, hogy azt rám beli eg növeljük ós a termelékeny- hegben se mutatkozzék visszaesés Minden terme;ösz8vetkezetben, ts/.es- ben takarékosan bánjanak raktá ron lévő takarmánykészletlel. szak- szénién veszteségmentesen tárolják a meg évű kész'fteket, A hiányzó meny ny iség e t sil ózott laki irmánnv 'ílj kel! pótolni. lg* ■n ~ok he Íven 1« •tik n v! lóz ti 'fi .1* ■entőfégét, . hatná ’Jfui fojf­Vkoznj ik iné'i PírytH járási 1 a li rí < 5«ok .-M ti SÍ!) ‘/.a ^ i terv te'ji •síiévé V' el. í: !zyrl megy ón k a Icgtllóbhi i •rtékelév < s/p ‘iint 18 li' fi/. k ra telje vitette tsi; n z:l<i A III m.MENDI ISZI,tidő tte. SlIN­vári elv 'turs allatttnyi észtí * inon »lot* ta, bog v a /. á it«.* '»íli etes 1, Í/.tfKfi 1’' v a ti a vj'ok ró-/.» •tv. Ed. Üjr 1 köblliélf *r si ól kt’fi/ít»1 Itcli. Ili' a t«*r­vük c-a k )u i'-fi/ii /, ki.»ó méter. 1 Imii.' rfot* te Sftsv ári v! \ tá r* i jelen' «»k ,ke’ hogy náluk a euoporlhan egész nyá ron át legeltették a jószágokat. «él több a'kálómmal nyáron is silót e'ei lek. amellyel nagymeuuyiségü takar mányt takarítottak meg. Ez is hozzá­járult ahhoz, hogy fejési átlaguk ma több, mint tíz liter. A sertések átteleltetése sincsen veszélyben, mert azok részére •« biztosították silót és makkal is takarmányozzák a meglévő abraktakarmány mellett. Petter elvtárs, a eságyoezrói :#*» agronómufia elmondotta, hogy ők inég most is legeltetik az állatokat, ezzel sok-sok takarmányt takarítanak meg. Jelenleg rendelkezésükre áll 130 má- zsa lucerna-széna, negyven mázsa rétiszéna. 200 mázsa árpasza'ma. 400 mázsa zaltswlma. Emellett eddig van 500 köbméter silóktakarmánv a szar­vasmarhák részére, de még ezt is bővítik 400 köbméterrel. A sertések részére már eddig 100 köbméter silót biztosítottak őszi takarmánykeverék­ből és zöldlucernából. Ezenkívül több, mint három mázsa makkot gyűjtöttek a tsz tagjai a sertések takarmányozá­sára ós még lucernaszénát U darállak, nak részükre. I)VIt 1 >OS JÁNOS, s mag-esi köz­ségi tanács mezőgazdasági előadója elmondotta, hogy a községben lévő • állatállomány részére 50 százalékban silóból biztosították télire a takar­mányt. Silózási tervüket ti* százalék­ra teljesítették és állami tartalékra még lOitó köbmétert silóinak be. A I iá kivi terme’öszövel kezet ben is jó előre gondolkodtak az állatok áttelel- te;évéről. Azoknál a terinolticsopor- toknál, ahol egé>z évben jól gazdál­kodtak a takarmánnyal, nem 1*-,« gond az áttolehetés. Azonban rossz, hanyag, nemtörődöm szövetkezetek­ben valóban le-sznek problémák, ha most nem törődnek az átteleltetésse’.' De ezek megoldhatók és meg is keH oldani. Az. érfekez.let után a kfl döttek meg­tekintették az iiszögpusztai állatrri gazdaságban a silókonyhát. Itt gya­korlatban b izonyosodott be. hogy a sza ima feltár tWial, hogyan tudják hasz nofiitan; mé a bdinsz* Imát is, ós elkészítéséin •/. sem s/iiksc •gos különös e járáfi. A beniiitatáfi után a villáov. kó\ í»mIí ts/cv részéről Hm igendorn Já­n<^ ♦» \ iá tv. elmondotta. liogy ők i« a lkilniH/zÄk a *za ni life Ugrást és * nn*~l»*rsV*^<»< borjrtneve'és, A kálolvi Dftof»inb(?r mJ 1 tsz-töl Ha! áz.fi Ferenc ffiir^etlcnílei tt ál'attenyós ztö megfő­iradla: ók i s alkalmazni fogják a sza niafeltái éust.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom