Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

Í9SS2 NOVEMBER 2 NÄPIO 3 A, J. Visinszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről as ENSZ-kösgyűlés politikai bizottságénak október 29-i ülésén Az alábbiakba® k-özöljük Visinszkij elvtáje beszédének második részét. Visinszkij elvtárs beszéde további részében leszögezte, hogy a 3Ö. szé­lességi fok körzetében minden fegy­veres incidens a délkoreaiak részé­ről indult ki. 1949 júniusa előtt ez incidensek többsége aibból állt, hogy Észak-Korea területére lövöldöztek, júniustól kezdve* a délkoreaiak egész alegységekkel kezdték megsérteni a 38. szélességi fokot, hogy területeket foglaljanak el Észak-Koreában. Ez fegyveres összeütközésekre vezetett. Emlékeztetnem kell arra. — hang­súlyozta A. J. Visinszkij, — hogy a koreai agresszió kérdése 1950-be® már szerepelt a Közgyűlés 5. ülés­szakának napirendjén, amikor az amerikai küldöttség megkísérelte ta­gadni azt a tényt, hogy az ameri­kaik a liszinmanista kormány részvé­telével agressziót követnek el Koreá­ban. Ez a kísérlet már akkor teljes kudarccal végződött. A szovjet kül­döttség által előterjesztett bizonyíté­kok leleplezték az Amerikai Egyesült Államoknak ezt az egész hamis szán­dékát: agresszióval vádolni Észak- Korea kormányát és ezzel takargatni saját agresszióját. Li Szin-Mao 1949 december 30-án nyíltan kijelentette, hogy az új évben (vagyis 1950-ben) kész megvalósítani az elveszített terület visszacsatolásál — vagyis Észak-Korea elfoglalását. Li Szin-M.an nyíltan felihívta a figyti­met arra, hogy a jövőben a deiko- reaiaik nem fognak békés politikát folytatni és hogy gondolniuk kell arra, hogy ,.az új esztendőben e nem­zetközi helyzet megváltozásával ne­künk, (vagyis a liszinmanistáknak) saját erőnkkel kell egyesítenünk Dél- és Észak-Koreát.'1 Ebben az időszakban tettek láto­gatást a Távolkcleten Johnson, az Amerikai Egyesült Államok hadügy­minisztere, Bradley tábornok, az amerikai hadsereg vezérkari főnöke ós John Foster Dulles, a külügymi­nisztérium tanácsadója, akik titkos tárgyalást folytattak MacArthur tá­bornokkal, Dulles pedig — mint_ *s‘ me rétég — ellátogatott Dél-Koreába, felkereste a tervezett front-vonalat, megtekintette a terepet, a lövészár­kokat, tizenegy nappal június 25. előtt, amikor a délkoreai fegyveres erők megtámadták Észak-Koreát. 1950 június 20-án, öt nappal az Észak-Korea elleni támadás előtt, Dufles ezt írta Li Szin-Mannak: „Kagy jelentőséget tulajdonítok an­nak '* döntő szerepnek, amelyet az ön országa játszhat abban a nagy drámában, amely most van kibonta­kozóban.‘‘ Számos hitedes bizonyíték van ar­ra, hogy a liszinmanista hadsereg ho­gyan készült Észak-Korea megtáma­dására, A tények feltétlenül megmutatják, hogy az agresszió délről indult ki és Acheson e »tények közti! egyet sem cáfolt meg és semminemű ellen- bizonyitékot nem terjesztett elő. A koreai háborúra — hangsúlyozta Visinszkij elvtár« — az amerikai tő­késeknek volt szükségük, akik aggo­dalommal és rettegéssel figyelték a közelgő gazdasági válság jeleit és nagy reményeket fűztek egy megfe­lelő' újabb „ösztönzőhöz“, amely fel­lendíthette az Amerikai Egyesült Ál­lamok hanyatló gazdaságát. És ez az ösztönző meg is jelent a koreai há­ború formájában. Acheson azt állította —'folytatta A. J. Visinszkij, — hogy az amerikai parancsnokságnak a fegyverszüneti tárgyalások során az volt az egye­düli célja, hogy a lehető ‘legnagyobb biztosítékot nyerje az agresszió meg­ismétlődése ellen. Az amerikai pa­rancsnokságnak e tárgyalások során elfoglalt álláspontja azonban teljesen ellentétes ezzel az állítással! A. J. Visinszkij a tények egész so­rával bizonyította, hogy ez az állítás mennyire nem felei meg a valóság­nak. Mindezek ellenére — mondotta — a koreai-kínai fél ki tudta küszöbölni azt a sok ürügyet, amely akadályozta a m-egyezést a fegyverszüneti tárgya­lásokon. A koreai-kínai fél rugalmas, mélységesen békeszerető és becsüle­tes módszerének eredményeként meg­egyezés jött létre a fegyverszüneti tervezet több, mint hatvan cikkelyé­ben. Nem jött létre azonban megegyezés az egyik fontos kérdésben, amely va­lóban rendkívül éles formát öltött: a hadifoglyok kicserélésének kérdésé­ben. Visinszkij elvtárs ezután ismertette mindkét fél álláspontját ebben a kérdésben, leszögezve, hogy a többi között mennyire kedvezőtlen hatású volt az az amerikai javaslat, hogy az úgynevezett Nemzetközi Vörös­kereszt Bizottság vállalja annak meg­állapítását, vájjon a hadifoglyok és polgári személyek hazatérésre irá­nyuló elhatározása nem kényszer eredménye-e. Egészen szörnyű állítás ez! Az -em­berek azt mondják, hogy haza akar­nak térni és egyszerre csak megbíz­nak egy külön bizottságot, vizsgálja meg, valóban haza akarnak-e térni, nem kényszer eredménye-e ez a szán­dékuk. Ugyanilyen jellegű volt az amerikai parancsnokságnak az a ja­vaslata is, hogy tekintsék polgári személyeknek azokat a koreai hadi­foglyokat, akik 1950 június 28-e előtt Dél- vagy Észak-Korea állampolgárai voltak. Ez utóbbi javaslat elfogadása azt jelentette volna, hogy több, mint hatvanezer koreai hadifoglyot auto­matikusan a polgári személyek ka­tegóriájába soroltak volna. íme, milyen ravasz cselező vény hú­zódott meg e jogtalan javaslatok mö­gött! Természetes, hogy a koreai­kínai fél határozottan elutasította az amerikai fél e jogtalan követeléseit, amelyek célja csupán az volt, hogy visszatartsanak 165.000 hadifoglyot, akik a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek soraiból kerültek ki, továbbá a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság erőszakkal elhurcolt többszázezer polgárát abból a célból, hogy ezeket a hadifoglyokat kiszol­gáltassák Osang Kai-Sek és Li Szin- Man kénye-kedvére. A hadifogolykérdés vitája 1968 jú­liusába®., augusztusában és szeptem­berében ‘ folytatódott. Köziben július 4-én a felek a fegyverszüneti egyez­ménytervezet 51. és 58 cikkelyeiben is megegyezésre jutottak. A Magyar Népköztársasági Érdemrend II. fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács Illyés Gyula Kossut li-díjas írót és költőt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Illyés Gyula Kossuth dtfas írót és költőt 50. születésnapja alkalmából, kimagasló írói és költői mun­kássága elismeréséül a Magyar Népköztársasági Érdemrend II. fokozató Val tüntette ki. A kitüntetést szombaton délelőtt Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át Illyés Gyulának. A ki­tüntetés átadásán megjelent Szabó Piroska, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Darvas József közoktatásügyi miniszter, az író­szövetség elnöke. Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyette­se, Erdei Sándor népművelési miniszterhelyettes, Kerek Gábor, a néprrtö- velési minisztérium irodalmi töosztályának vezetője, Kónya Lajos, Kos­suth díjas költő, az Írószövetség főtitkára, Aczél Tamás Sztálin díjas „és Kossuth-díjas író. Illés Béla, Veres Péter, Kossuth díjas írók, Zelk Zol­tán és Benjámin László Kossuth díjas költők. Folytatják sztrájk harcukat a japán bányászok Tokio (TASZSZ): Már 17 napja tart! ség harcot folytat a bányászok mun- hat nagy japán szénbányatársaság kabérének emeléséért 240 ezer munkásának sztrájkja. A j Október 31-én egy Kiusiu-szigeti sztrájkolok a japán bányaipari mun- j bánya 28 ezer munkása bejelentette, kások 270 ezer tagot számláló orszá. S hogy megtartja második 24 órás gos szövetségébe tartoznak, A szövet-1 sztrájkját. ©MAWBtjg PfTBOVAMDIH SZBÍM5ÍKA fJITAOVlA » lUKA ® O Jtmm a J*** r#\_ o MBELGRAD o Wmcs SÍARAJtVO 45/* © JiK0PrJ& TITÓÉK ÁLARC NÉLKÜL Je/magyirdZ*! ■ © bÖréÓ'n ^ koncenbicrói tábor E* a térkép a szófiai „Titóék ál- c nélkül” című kiállításon került riivánosságta. Mint a testet gennyes kél vek — úgy lepik el rajta a bőr- nők és koncentrációs táborok egész igoszláviát. Megcáfolhatatlan ok ány ez amely az egész világ előtt zonyítja Tito—Rankovics fasiszta indája négyéves véres uralmának edmétiyeit. Rankovics titkos rendőrsége, a fa­szta önkényurak szervezett bandája ilet és kivizsgálás nélkül bebörtön- koncentrdciós' táborokba veti és ’ilkolja a jugoszláv dolgozók tíze2 it. Mint a hitleri megszállás ideién, lakosság ma is irtózattal tekint okra a szirénázó, éjjel-nappal cir iló fekete rendőrségi autókra: a Maricákra, amelyekkel naponta szá­! zakat hurcolnak el. Tito—Rankovics fasiszta bandája börtönökkel és koncentrációs tábo­rokkal borította el az egész orszá­got Számos épületet börtönné alaki lottak át és ismét használatba vették a régi török várak kínzókamráit. — Mint a török rabság ideién, vagy a német fasiszták alatt, bilincs kerül a legjobb hazafiak kezére, a börtö nőkből a pribékek kiáltozása, az ál­dozatok sóhaia hallatszik. Rankovics börtöneiben, kínzókamráiban és halál táboraiban, jelenleg több. mint 250 ezer jugoszláv hazafi sínylődik. Tt €*■%•% VŐ * •» *. a tiíóisia banda a történelemben ed. dig ismert legvadállatiasabb kínzá. sd módszereket alkalmazza a letartóz­tatott hazafiakkal szemben: kezdve az inkviziciós módszerektől — egészen a „modem” amerikai gyilkolási mód­szerekig. A goU-otoki, mamulai, viszi koncentrációs táborokban, vagy azok­ban, amelyeket 45. posiafiók, 45/4. postaliók névvel álcáznak, « szadis­ta kinzási és gyilkolást módszerek semmiben sem különböznek a hitleris­ta haláltáborokban alkalmazói iáktól. Rankovics hóhérai ördögien tatáié konyak a kínzásokban. Egyes céllá kát mélyen a föld alá építettek, van, amelyben felállni sem lehet, mások­ban térdig ér a jeges víz. ismét má­sokban patkányok szaladgáhlak. Van_ nak különlegesen búz,ös levegővel te. lítetf cellák is. Elgondolni is nehéz, milyen szörnyű helyzetük van e bőr- főnőkben és katakombákban sínylődő áldozatoknak, A fasiszta terror egvik áldozata, akinek sikerült megszök nie. mondotta el a következőket: ,.A cellámba egész éjiét behallatszott a bebörtönözöttek kiáltozása és jajga­tása, akiket a titóisták ütlegeltek — Egyetlen. olyan nővel sem találkoz­tam. akinek a börtönőrök a kihallga­tás alkalmával nem verték volna ki a fogait. Egy fiatal lány a kínzás után megmutatta nekem vérző lábait és ke­zeit. amelyről a titóisták harapófogó val tépték le a körmöket. Amikor a ti'óist.ák maonprqrkám elölt haitot iák *1 áldozataikat. beha’I-ats~oi! hoz­zám a nehéz bilincsek csörgése." •> -’»A"" a legkülön­bözőbb gaztettekkel folvik a hazafiak tömeges kiirtása. Ponovics Vrseün, volt UDB-őrnagv. aki Romániába &mi. aráit, leleplezte ezeket. Az úqyneve zett ..normális halát'' gvitko'ási mód szert a következőképpen hajtják vég­re: o nyári időszakokban Rankovics Az ENSZ politikai bizottságénak október 30-i ülése Newyork (TASZSZ): A Politikai Bi_ zottság október 30 áll folytatta a „Ko­rea egyesítésére és újjáépítésére ala. kult ENSZ-bizóttság jelentésének” megvitatását, Sourdis, columbiai küldött felszóla, lásában szolgalellkűen ismételte Ache­son állítását a koreai hadifoglyok hazatelepátésének kérdésében és ez­zel kapcsolatban több rágalmazó ki­rohanást intézett a Szovjetunió ellen. Anglia és Franciaország küldöttei figyelmüket a hadifoglyok hazatelepí­tésének kérdésére összpontosították. Nem merték tagadni azt, hogy a ha­difoglyok joga a hazatérésre általá­nosan elismert nemzetközi jogszabály, de megpróbálták különböző jogi csfi. rés csavarással és a szabály érteimé, nek eltorzításával valamiképpen iga­zolni, hogy van „kivétel” ez alól a szabály alól. Az angol képviselő ellenezte a szov­jet küldöttségnek azt a javaslatát, hogy létesítsenek bizottságokat a ko­reai kérdés rendezésére, Floppenot. Franciaország küldötte, szavakban szintén sfkraszáUt a ko­reai háború mindkét fél számára „tiszteletreméltó feltételeken” alapuló gyors befejezése mellett. A francia küldött beismerte, hogy a genfi ha­difogoly-egyezménynek; az a megálla­pítása, amely előírja valamennyi ha­difogoly hazatelepítését a hadműve­letek befejezése után, „észszerű“ és „egészséges”, mivel az ellen irányul, hogy az ellenséges fél erőszakkai visszatartsa a hadifoglyokat. A fran­cia küldött azonban közvetlenül ez­után elmélkedésbe bocsátkozott, ame­lyek szerint Koreában állítólag „kü­lönleges” körülmények vannak, ame­lyek ,,igazolják az eltérést ettől a szabálytól.” Franciaország képviselője éppúgy, mint az angol küldött, kérte a szov­jet küldöttséget, „magyarázza meg” a Szovjétunió álláspontját a koreai hadifoglyok hazatclepítésének kérdé­sében, bár, mint ismeretes. A, J. Vi. sinsakii elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője október 29-i beszédében vi. tagos és kimentő választ adott erre a kérdésre. ni Megállapodás Nagib és a szultáni függetlenségi pártok44 vezetői között London (MTI): Mint a londoni rá- (függetlenségét.” Ez az angol zsoldhrm dió és a Reuter jelenti, az egyiptomi álló Szudánt politikusok támogatású- kormány és az úgynevezett szudáni val kidolgozott ,.alkotmánytervezet” függetlenségi pártok vezetői között, valójában csak porhintés volt ás azt megállapodás jött létre Szudán „ön. célozta, hogy továbbra is biztosítsa kormányzata“ ügyében. [ az angol uralmat Szudán telelt, A jelenlegi megállapodás közvetlen j A napokban megkötött egyiptomi előzményei a Nahasz kormány ama j —szudáni megállapodásnak az a lé bejelentéséig nyúlnak vissza, méllyé/ nyege, hogy a Nagib-féle egyiptomi a múlt évben ielmondta az 1899 ben kormány — a Nahasz kormány állás- Angija által kikényszerített úgyneve. j pontjától eltérően — mosf „nagy vo_ zett kondominiumi egyezményt. Az, nalaibarí’ jóváhagyta az angol Im- egyiptomi álláspont ekkor az volt, j penalisták fent leírt tervezetét A hogy ,Saz egyiptomi korona szuperé-i Nagib-kormány — mint a londoni rá- nitásának Szudánra is ki kell terjed-! dió jelentéséből kitűnik, — csupán nie.” Az angol kormány élesen eile- < annyi eredményt kíván, hogy rendel, nezt-e az egyiptomi kormány követe- i jenek a főkormányzó mellé egv „ve­lősét és a nemzetközi közvélemény j gyes tanácsadó bizottságot." A tanács- megtévesztésére egvszerre csak a adó bizottság ].:ét szudániból, egy szudáni ,,függetlenség” bajnokának angolból, egy egyiptomiból és egy szerepében kezdett tetszelegni. F. sze- i semleges ország — India vagy Pa- repnek meglelelöen világgá kürtői-1 kisztán képviselőjéből állana, ték, hogy a szudáni angol lókor- j A londoni rádió a kairói megálla- mrínyzó ..alkotmánytervezetet” dolqo_ j podásban foglalt javaslatokat kons- zott ki arra az „átmeneti időszakra, j truktívaknak és észszerűteknek rte~ amíg Szudán meg nem kapja teljes í vezí. Titóék szaMsiMttt II náci hátaís tűnöst Páris (MTI): A párisi rádió jelenti, bogy a titóista hatóságok szabadon- bocsátottak 11 náci háborús bűnöst. A szabadonbocsátotíak között van Franz Neuhausen is, Göring volt ju. goszlávtal megbízottja. A párisS rádió értesülése szerint es év végéig a Jugoszláviában még fog* vatartott 23 náci háborús bűnöst U szabadonb o cs á t j ák. KtjLPOLiTiKAi hírek Béos (TASZSZ): Bécsiben gyűlést rendeztek a munkanélküliek. Hirmcke, a Munkanélküliek Bízott, ságánali tagja beszámolójában rámu­tatott, hogy a munkanélküliség az osztrák kormány gazdasági politiká­jának következménye. Hirmcke kiemelte, hogy a raunka­hóhérai arra kényszerítik a bebörtön zötteket, hogy a tűző napon, étlén- I szomjan a legnehezebb íizikai mun­kát végezzék, télen viszont dermesztő hideg helyre állítják őket. EzenJií vül még számos más kínzásnak vetik őket alá, ütlegelik őket, hajukat té­pik és szöget vernek az áldozatok kör­mei alá. Amikor egy-egy hazafi a kínzás, végkknerüléa, tüdőgyulladás és más betegség<?k súlya alatt össze, roppan, a táborparancsnokság az úgy­nevezett „kórházba utalja”, ahol, aho- gvan az UDB szadistái mondják, „se­gítenek abban, hogy néhány napon belül meghaljanak.“ Csupán a dalmá- ciai, az adriai tengermelléki és az ad­riai szigeteken lévő halál táborokban “ Belies ezredes, az UDB főorvosá­nak kijelentése szerint — többszáz kommunistát gyilkoltameg ezzel a módszerrel. Hány jugoszláv hazafi vesztette éle. tét Rankovics többi börtöneiben és haláltáboraiban? Hány jugoszláv anva vesztette el íqy fiát, gyermek az ap- ? ját. asszonyok férjeiket, fiatalok test- j véreiket? Pontos választ ezekre csak [Rankovics pribékjei adhatnának... Í A ía*n«sií» -,''í««-oitőlir kiontott vére. amelyben térdig gázol Tito— Rankovics és bandája, megmutatja, hová jutott a ma Jugoszláviában ural­kodó fasiszta rendszer. DP puskatus- sál. bilinccsel, börtönráccsal és szö- oesdróttal nem ’ehet rnecriörni a jugo_ szláv dolgozók növekvő e’lenái'ác.át. Azokat a hős jnnosz’áv hazafiakat, akik népiiv szabadságáért harcolva, a fasizmus ó'dozfriai lettek — megbosz i szülte a gép. Mtedeii mártír helvére. íiz:-k és százak állna,v a felszabadító j harcosnk mralhz. akik vézsőklg ki farianrk Tito RankovVs áruló ban- j dája ellen vívott harcukban. Szlavkn Szlojkovtas nélküliség eilend harc egyik főesrloő. ze az Ausztria természetes kereske­delmi partnereivel — a népi demo, kratikus országokkal folytatott — kereskedelem. A gyűlés részvevői egyhangúlag határozatot fogadtak eb amely köve. teli a kormánytól, hogy azonnal te­gyen lépéseket az osztrák munkanél­küliek helyzetének megjavítására. y* Prága (TASZSZ): A Nemzetközi Diákszövetség titkársága a küszöbön, álló Nemzetközi Diákhéttel kapcso­latban felhívást intézett a világ diák­jaihoz és diákszervezeteihez. A fel­hívásban a Nemzetközi Diákszövetség titkársága üdvözli a népek nemzett függetlenségéért és az oktatás desno. kra ti látásáért küzdő diákokat, fel­szólítja a diákságot, hogy a Nerazet- ! közi Diákhét alatt szervezzenek az egyetemeken, főiskoláikon, kollégiu­mokban és a diák klubokban gyűlé­seket, amelyeken vegyenek részt mindazok a különböző nézetet valló diákok, akik őszintén békére tőre- Kedtiek V igvenek ré-szt a népek bé. j kekongres-.msa küldötteinek megvá­lasztásában és a küldöttek utazási j kö’tségeineK összegyűjtésében, j Készüljenek az ifjúság jogait védő nemzetköz; értekezletre, amely Bécs- ben 1953. februárjában ül össze. A gyarmati és függő országokban élő barátaink mgsagítése céljából indít­sanak széleskörű gyűjtést. * Páris (MTI): Mint az Humanité ír­ia. a francoista rendőrség Madridbáa letartóztatott harminchárom személyt, A letartóztatottakat azzal védő’iák* hogy a Spanyol Kommunista Párt központi lapjának, a „Mundo Obre- ro”-nak titkos röpiratait tévesztet­ték. Az amerikai Associated Press hír- ügynökség ezzel kapcsolatban megál­lapítja, hogy „habár Spanyolország- . ban időnként házkutatásokat tarta­nak és letartóztatásokat, foganatosíta- I nak. a kommunista csoportok mindig i újjáalakulnak, mivel a pártnak mél,. I gökerei vannak az országban.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom