Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-11 / 264. szám

tWW NOVEMBER TI 3 n n p l a PA RT ÉS PÍRrGrITfiS » A mohácsi jcrcs pcrtcklofási munkádénak fcpaszía'alai A Politikai Bizottság 1952 június 6-i határozata kimondja, hogy ar »lapsrerveeete'k. vezetőségeinek min- nagyobb riszt kell vá'taín.iok a párt- oktatás irányításának és ellenőrzésé­nek munkájában. Járásunk, a mohácsi járás lerOletér. •* idei pártoktatás első tapasztalata *rt bizonyítják, hogy almi a párttitkár elvtárs is a pártszervezet vezetősége a Poli­tikai Bizottság határurntának szelleműién rendszeresen foglal- kozlk az oktatása»!, ott nz okta- Us| év kezdete óla lényegesen Járulták az eredmények. A hójyi gipá’lomáson például a poli­tikai iskola II. évfolyamán a 1-egiutób bi fogi'aiUkozásom 26 eővtárs veit riszt | és máir caak kettő maradt távol. Sá törli el yen Ifi hallgatóból 17-en jelen­tek meg. Szép eredményeket irt el a pártszervezet a ha'lg a tők aktivizálásá­ban, Bár községiben, ahol a politikai I ivkofa első évfolyamán és a Párttör- téoet első évfolyamán a legutóbbi foglalkozáson a hallgatók már vala­mennyien résutvettek. Ezek a példák •*t bizonyítják, hogy rendszeres é-s MJrós, az érv erő és nevelőnnunkáva! Wien atép eredményeket érti etünk el, é* arra ia figyeómertetnek, hogy tar­tó» eredményeket esa.k úgy érhetünk ha hétrőC-hétre koménven harco­lunk az itt-ott még megnyiitváimiló kő. eőanhiássiji nemtörődömség ellen. Ezt * harcot párttitkárainkniak. pértszor érzeteink ve rét ói ttok Veti iránvitiiniok. Az oktatás r.sak azokban a kilz- I 1 »égekben lehet sikeres, ahol maga a párllltkár mutat példát. «Mn. véletlen, hogy Láuycsóko-n 26 nail galótió4 csak 14 jelent meg a fog­lalkozáson, mert maga Csukás elvtárs ** alapszervezet titkára sem tartotta érdemesnek, hogy a foglalkozásba cd | •óémjerw A párttitkár elvtársak tart- *ó'k állandóan napirenden nz oktatást rllenőrizrék az oktatás menetét, ne Nyugodjanak brte abba, hogy a ha11- Ibtók egy résre hiányzik a foglulko- 1 •’•ásókról. Nagynyárádon példáid a no- | Etikai iskola másod k évfolyamún a '»llgalók 50—60 százaléka vett eddig 1 •'észt. Ezt a pártszervezet vezetői há­tam biten koresztfil egyszerűen tudó- Ctási*: vették, de ennek megszüntetése érdekébe ti sem tett semmit. Ugyan­csak Nagynyárádon a DISZ oktatás­ban is kom ily hiányosságok vannak. Varga elvtárs, a DISZ propagandista ja jelentésiben azt nja, hogy a DiSZ politikai iskoi.il nem lehet megtarta­ni. meri a hallgatók nem jönnek el. De arról inni ír Varga elvtárs. hogy mit tettek annak érdekében, hogy a DISZ politikai iskola foglalkozásaná ne csak négyen vegyenek részt, ha­nem valamennyi hallgató mégj len jen. Gyengén indult a pártoktaiási év Dunaszekc.vőn is, de itt n pártszervezet vezetősége, a veze­tőségi ülésen napirendre tiizte uz oktatást és n le'-utóbb tartott ta '• gyűlésen személy .szerint foglalko­zott azokkal az elvtársakkal, akik nem járnak el rendszeresen a politikai iskolai foglalkozásokra. A politikai iskola hallgatóiból utca bizalmiakat választottak, akik vál 10.1 iák, hogy politikai felvilágosító munkával meggyőzig az elmaradozó hallgatókat a tanulás jelentőségéről. Az eredmény máris mutatkozik, mert amíg az oktatási év kezdetén 24 hallgatóból mindössze heten (©lentők meg, a harmadik foglalkozáson már 16-an vettek részt. Alihoz hogy a járásunk területén több helyen megnyilvánuló közömbös; •véget és nemtörődömséget fel tudjuk számolni, minden eke lőtt. meg igéi ja vítanl a politikai agitációs munkát, vagyis minél több községben köves sék a dunaszekcs&i pártszervezet oé! (Iáját. Ahol szükséges, a vezetősín hívjon össze rendkívüli taqcvűlé«' és a tagsággal tárgyalják meg az okta­tás területén lévő hiányosságokat ér hozzanak megfelelő határozatot e hiányosságok kijavításéra. Gondos kódjának pártszervezeteink arról is, hogy a megfelelő fü'ött helyiség n politikai Iskolák részére rendelkezés re álljon Jelentős inértékb n előse­gítené a politikai iskolák sikerét, ha a járás községei csatlakoznának a mnqynyárádí politikai iskola első év folyamának versenyfelhívásához. Az eddigi tapasztalat azonban azt bízó nyitja, hogy a titkár elvtársak igen sok helyen ezt a versenyfelhívást nem hozták még a hallgatóság tudomására. Párt titkárain^ feladata az is, hogy rendszeresen ellenőrizzék a propa qandisták jó felkészültségét. Propagandistáink többségükben jól látják el feladataikat, rendsze­reven és alaposan készülnek a fog­lalkozásokra. Ennek természetszerű következmé­nye, hogy ahol jó a propagandista, olt (v ha.'gatók is szívesebben vesz­nek részt és nagyobb számban jelen, nek meg a politikai iskolán. így pél iául Fölkér elvtárs, a bólyi gépállo­más DISZ propagandistájának hillga tói mindig teljes létszámban vesznek részt a foglalkozásokon. Fölkér elv iárs legutóbbi politikai iskolára is jól készült fel, így a szeminárium is ak tív volt, amit az Ls bizonyít, hogy 22 hallgatóból 13 an szóltak hozzá a kérdésekhez. Varinak azonban még lazaságok, fogyc'irmzetlenségek őzen a téren is egyes községekben, mert egyes propagandistáik felkészület­lenül jelennek meg a foglalko­zásokon vagy a propagandista szemináriumra nem járnak ek mint Haraszti György elvtárs, a sá­torhelyt állami gazdaság DISZ pro­pagandistája és Varga Gyula elv- ‘árs. a bólyi alapismereti tankör ve­zetője. A pártoktatás sikerének bizto sításában igen fontos fe'adatok há ru'n-ak a propagandistákra. Éppen szórt minden propagandista egyénileg is foglalkozzék a hallgatókkal, ma gyarázza meg a jegyzetkészítés he- ycs módját, ügyeljen arra, hogv ne géroieren tanulják meg a mondani­valójukat. hafiem amit mondanak, azt meg is értsók és az így nyert isme­reteket alkalmazni is tudják gyakor atí munkájukban. Eddigi munkánk eredménye biztató Igen szép eredményeket értünk el járásunkban az ok'atás terén. Vannak azonban hiányosságok |x, ezeket szívós politikai munkával 1c kell és le 1* fogjuk küzdeni, hogy biztosi inni tudjuk pártoktatá sulikban a Po'itikai Bizottság hn'.áro zatának maradéktalán végrehajtását. Oinaelit János mohácsi járá«-i pártbizottság oktatási felelőse. A Kotoucs-bri’ád iPtfn Purraei Ferenc csapata is teljesítene évi tervét f*»rr»pt Ferenc elvlÓT* csapata Szé- ’“ái'-nyi-aVrwa ötödik szintjén, egy ti­kkelt©., telei»! fejtésben dolgozik. •U Parrogi ©Ivlársal. a csapatvezetőt, ^íilógyl István elvtáreat, a fejtési f,árte«<gvirtbizjiimit, vagy Mofinkr Gá- eMársst, » fejtés szakezervwcU '''»»zniját megkérdezik: kik mutat- *»á példát a csapatban, azt felelik: — NÁLUNK Ilyen formában nem *het különbséget tenni a dolgozók \ö«AH. Mindegyik lelkesedéssel drt’igo **k. Így volt ez nálunk in ind g. és igv v°ít ez a november hetedikére lóidul1 '*rsenymozpaloml»an is. Itol-kee«« dol- f°*U»nk valamennyien, hogv te'jtsit- 'N»sük fogadóikra! nk el, z minden nap **Odsz*resen kiadjuk * terven felni! '’állal) húsz esilényi szóiunennyiaéifet. Császár Jenő csilléi is, akit nőm Ítéltek el bum'izásért, vál toztatott ^"gatartásán chirm a versenyben. ,'ff}fogadla muokatáraaiiiok: nninká rjá*t ógv tásnogalja. hogy nem mii- **•*1 tflbíw1 műszakot és hórmennyi fejt on ek ki. ö vAX*lkoz;k az I állításra. A november hetesükére munkaversansben nesn eaa'.ód j’á Császár Jenőben a esapat tagjai. V**nosi azt várják, hogy tizvábtim 1» r“fr>zfo0 becviilrteaen éa ren<t*z0.re ® járjon e4 műszakra, « ezzel se- 'f»e a esajnalot »libvv bogv ni'né ^orsahh lój.tekkel haladj* :>«k sör. ** Ukvt. évi terv te'j*dté»é)*en. . á nsapathan ura'V'Hlö jó versenv- • "Jeni er»<Wnényezte azt ia hogv, n tarjai, novemlier hetedik, n r^^éo é'.ha'tak VI torsaik rlé p 'fVén r mondhatták: talJesZtcttid 'álnivi rés-társnak lett fogadanmkab . *rt vólaiáankat tú'ialje'ü'*. 112.< ,"**»'ékot értek ej a varwnyáwn. No /•hier |w,todikán ünna*;»i .uWnket .^'Mtak „ csapat tagjai - röU«t r;*„ N'Pon akarták meumut jA-^/er­munkával lőhet ')* era.h«W r,n ( trmirkésben, itatod kán V< .T'N’fikra ta'jadtalte » csapa! t 4nyutát. '* Minreló tervlálte •'* dl és hilu Üü . J/N kónvvP ték «J n»o</',ku»’s " ‘■'•l'»' ,*?)•>. hiszen t.MÜáti;. hn*y Uilnd n |!íl*’j'ultelt százalék «"** i1’ JT'1' mrd.a lóHol)^‘,,'H s«i J^'enát. hogv ■ •'**,u*' csv ' t"' »törehol.ssh éri y*cv.'.»ek te'je.ité » 7«. A becsvágy I* %aakenletti- ókét. -"'osws w .r,J. rv«i»»lán..k tairjaisa álltak páro.**r''"'á,'n- '.M,n­tzámnWUDnUák *»• k rred.p,'. Cí .Nem ttuf iV !•<«*«; haMŰn __«.mbaték aohsXor, mintha Kofonesélc hoz szólnának. „Mi meg­mutatjuk, hogy előbb teljesítjük év: tervünket!*' Ilyenkor mimallg új erő­vel lóttnlc muuikához éves tervük mi- előbbi teljesítése érdekéiten. Kotoucsék nevét azonban mérris i-lölib irb'.k ki * versenytábéra Sté- ohenyi-aknAn. mert csapata befejezte évi tervót. De nemsokára Parragiék csapata ia jeienthetta: a* aknán má so«l kként fejezték be I9.V2. évi ter­melési tervüket. DE A LENlHM.ETBftl, azóta sem vesztettek. Novemizer baledike, a nngv önnop előtt, ininskeghnp szívósan megküzdöttük az er©«kmé.nv<-kérL Csok­is Igv érliették ól hatodikén is a löd száza!«-kos napi teljesítményt. Két nap óta azonban n Fairac- esapst nem teljesíti uz előirányzatát. Vasárnap tiz csil úve! maradink adó­vak, hétfőn húsz esil ével termellek kevesebbet a reygeles hamudban nz előirányzatnál. Ennek nz nz oka, — mi irt l'arragU Szi’ágyi és Molnár éhrlársak. a csapul tngjai esivmdsit ták — bogv a fejtés túlságosan van telepllvs". a aok dszlfp ziwmk nem tud oak megfe’elő nuink-fibelvat h rtoai­tanl, a vök dolgozó egymást akadá lyozza a munkában. — Pedig nem gállók alkarunk mi lenni! — mondja Szilágyi elvtárs. — Hanem azt szeretnénk, ha ezentúl i* mmstannap túlteljesíthetnénk a l«r- rtir.ket, azt szerelnénk, ha az akna is lognlább 100 százalékra teljesitenó, előirányzatát. A Parragi-esapat részére már elké­szítették a 11-es telepi új fejté*t. A gurító tnár lyukas, csak az ovrtóosá- ?atnt kell még kiihaj!ani. S ha új fej- lé.Mlre mennek a csa|>at tagjai, az n ró juk, hogy felmérve « lcJietősépekel, a termeié»': értekezleten újabb foga- <la'mat tegyenek Sztálin elvtárs szú- le'évnapiánvnk megünnepéviire. A cs-n. |int tagjai ebben az új versemvben megint ki akarnak tűnni év legalább olyan eredményt akarnak elérni, li-ev Kotouc»ék.at nH-gelö/zx'-k az. 19M. évi terv leljed'.évőlien. Eltltll PEDIG adva van minden lehetőség, csak » csapat tagjainak úgy ks“'! továbbra is harcolniuk az eredményekért, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszte'eléne in­dított (lelkes mnnknversenvben tették. Pariaktiva értekezleten vitatják n^i bányászaink feladataikat az évi terv teljesítéséért Megyénk bányát tóitól, o* ötével tervünk döntő esitrndeie megkívánta, hogy at eddiginél több szene/ adta uok népgazdasóffunknok. A Nagy Ok tóberl Stocialista Forradalom év/or. ,találóra /elöntő* eredmények szület­tek aknáinkon Ezeket az eredménye­ket tovább kell fokoznunk, hogy évi tervünket teliesUheisük. A november 7 re indított munka- vrrsenvben élen/árlak a kommunis­ták. ah*k lelkes munkával magukkal regadták a pdrlonk'vflli dolgozókat íl. Pér* \'í kerületben dn’gir/ö CHork Imre te/lésl csapata például I22.Ó 'ezáralék elérésével köszöntötte a SSqclallsta Forradalom évfordulóiét. A VjunkAb'in küünf megyénk legtöbb bányitx párttagtól: élmmkások. s/ta hánovuuik. funkcionáriusok, párlak ti va értcSftleire jönnek ö*»ze, no vem. her 13-an. u Szakszervezeti Székház, ben. Itt (i ki)/n*ziup!a!a rnthzakl dolm goróklral együtt értékelik eddig véy left munW/uIcal és a november 7-i rredményeleaf, htdnyo»«dffoknt. A pártaktiM értékértéi loglalko zik az adott szó tel/esltéiével. a kommunista helytállással c* példámé 'atásial, a tanácskozásra meghívott elvtársak javaslatokkal segítik maid a munka meg/avítálát, foglalkoznak a gépek jobb W/wsmuUásdnak kér­déseivel az igazolatlan mützakmulasz tások au gszüntetésével, A púrlakliva- értekezletnek az is célja, hogy a l)IS7-liotalok. pártunk segédciapatá- nak tágjai az eddiginél lelkesebb műn kával vegyék >d részüket « több szén termeléséért folyó csatából A kommunista pártakllva értekez­letnek igen nagy a jelentősége. Párt ‘(igIáinknál, hősiéi munkával,' kom tnunlsUi heiytál.a.staI c* páMamutatár sál kel/ clöljámiuk, hogv a r egye­dik negyedévi '> rvben beh rzzui a lemaradásokat, A kunmumtsla példa mutatásénak ah ban Is ki kell d.mihu. roilnla, hogy Sztálin e/v'ldr* 7.1 évei srűletéinap/ónak tliztelrlére indított munkavfrsonv toka nem látóit eted ményekben mutatkozzon meg. A remények valóraválása ö^«zefüj[g a beadás teljesítésével Babarcon is Szabó István 13 holdas egyes tipu. sú csoporttag néhány hete lépett be a babarci Béke termelőszövetkeze'. tagjai közé. Miért lépett át a 314. sz. ház gazdája nagyszámú csa'ádjával együtt a magasabb szervezettségű tér melószöveíkezeti csoportba? Minden bizonnyal azért, hogy kilenc gyerme kének, piros, pufókarcú mosolygós unokájának jobb életet, jobb sort biztosítson, azért, hogy nugkönnyób bedjék munkája, saját élete is. Jól tudta, és tudja Szabó István, miért lépett be a hármas csoportba. Azt azonban még nem tudja ilyen jól. hogy miért kell maradéktalanul tel­jesítenie az állam iránti beadási köte lezettségót. Nem mintha olyan sokkal adósa lenne az államnak Szabó Ist­ván! Most adott le egy vágómarhát, eleget tett gabona beadási kötelességé ntJc is, csupán csak a szénobeadáasol. a tejjel és a baromfi-, tojáabeadássa! vannak bajok. — Mi sem iszunk tejet,.. Nem tojnak a tyúkok ... Kévét a baromfi (cselk 18 darab)... — ilyen és ebhez hasonló panaszt nem egyszer halla ni a Szabó portán és valahogyan úgy néz ki a helyzet, mintha azzal a be adással ,., Szabó István szívessége-, terme a hazáinak. Márpedig nyilvánvaló: nem caak kenyérrel, nem csak gabonával kell ellátnia a falunak a hazát, a népet, hanem tojással, zsírral, tejjel, hússal és más egyébbel is. Maga Szabó Ist­vánná is szívesen vásárol kenyerei a péknél, lisztet a boltban — tehát a beadott gabona egyrésze közvetlen formában is visszakerül hozzájuk. Vájjon gondol-e arra Szabó 1st vánné, mikor a beadás miatt síránko 7.iik, hogy a beadás hozta meg Babarc inak a 21 ezer forintos költséggel lé lesül t idény bölcsődét, melyben ott játszott, ott hancúrozott a nyáron a féltett, h u neu t-f eket ©szemű kiaunoten is. És gondolnak-e * tavaly épült egésze éyházra, a most épülő 13 ezer forintos költséggel készülő őj óvo­dára, arra, hogy nem kell Jövő ősz rzel négy lovat fogni a szckew-k eé, ha a Liptód felé eső földekről be akarják hordani a terményt, mert már ípü; az öt kilométer hosszú kövesút Gondol rvi'k-e enők re a beadást soka! ló, elégedetlenkedő dolgozó parasz­tok? A földművesszövetkezet klsáruháza most épül. Ha megnyílik, még böveh ben, még dúsabb választékiban áll majd a dolgozó párnáztok rendielkezé- .sére mindenféle Iparcikk — kezdve a cipőtől egészen a plpereszmppanig. A cipőhöz, a pipereszappanhoz azon ban nyersanyag is kell és a nyers­anyagot a falunak k»H adnia a gyá raknak, üzemeim.k. Szabóék és a többi .babarci dolgozó bizonv zokon veszi, ha átmeneti időre kifogy a bo'tból a cukor, é esztő, zsebfésü, pet ró.étim vagy éppen a a/ivnivaló. Ez természetesen helytelen is! De az is helytelen, ha anélkül várjuk az lpar_ cikkeiket, hogy biztosítanány a hoz zájuk szükséges nyersanyagokat, alap anyagokat. Baranya a begyűjtési miniszté rium utoisó értékelése sz:r!n*. 18. he­lyen áll a versenyben, E cseppet sem meg'tszte'ó helyezésnuk nom^kis mór'ókben oka Babarc község la. A kukorica ugyan !b9 százalékra a be gyűjtőhelyen van, a buroonvabendást is teljesítették a csoportbeliek ős az egyénileg gazdálkodók, de a sertés beadás csak 58, a vágómarha 45. a baromfi 54 és a ‘.oié>-b(N)dás 81. a tej beortá-ii leiv teljesítése pedig 87 *zá zatokra áll. Bizony ott van ebben az alacsony tojás- és hnromflbeadási száza ókban Szabó Isivánék be nem adott 1000 tojása, 33 kilő baromfija és a széna Iregyüjtés'i százalék n'acaonv értéké­hez is hozzájárult, hogy SzalxSék sem adták be még szénájukat. Persze n<Mii csak Szabóék vannak így Babarcon, hanem még jóru.hánvan mások l* Késlekednek azzal, bogv . egv két nap nem számit" — é-- n m gottdolnal^ar m. hogy így ^íjár mngukat kiróni: ják m,vq elsősorban, azután meg a hazát, ami ugyancsak sajá'- maguk megkárosításává; egyenlő. Nemsokára megnyílik «* üj napközi. Vájjon m»t szó-nának n beadássá' késlekedő *rü ók, ha gyermekeiknek c<ok rvj-ív ké-tvo. este adnának ebédet, vagy dél ' <■') rrgvjeh'ki Tarmésze'es o nem fordulhat elő a mi napközi)*. intoben, óvódáinkban — de éppen ilyen természetes az Is, hogy minden, dolgozónak időben és teljem egészé­ben teljesítenie kell beadási kötele­zettségét! A népnevelőknek mindezeket * té nyékét el kellett volna már monda- niok a kés'ekedőknok és az ielejéiben teljesítők házainál. El kellett volna már régen m°ndaniok és akkor ma­gasabb százalékokkal büszkélkedhet rvének a babarci tanácson is. De rvvn csak erőkről az adatokról, ötéves ter­vünk beszédes számairól, a falu fej­ődéséről. a dolgozók gazdagodáséról kell betzélniök népneve!őinknekl Be. snélniök kell arró; is, hogy kik akar jáik ezt a szép életet ismét árnyékba borítani, kik akarják a dolgozók gya­rapodását hátráltatni, k;k akarják » falu fejlődését megakadályozni — azaz beszélniük kell a babarci nép­nevelőknek a kulákok mesterkedései rö; és ahogyan Horváth Márton elv, társ mondotta az MDP június 271 ülésén: „Fel kell tárni a la1 u népe előtt a mai meghunyászkodó hu Iák mul-tbeh tevékeny légét. Meg kell szó­laltatni azokat, akiket közvetlenül ki­zsákmányolt, volt (félédéit, napi sá­mánokat, igakölcsön vevőket.“ As agitáció e területén még hi­bák, nagv hiányosságok vannak Ha. barcon. A tanácselnök és titkár elv- társak mafpnk som ismerik a kulákok múltját, neun tudják, mennyi földjük, milyen jószágálíományuk volt é* így könnven elképze’hc‘0, hogy a népnevelők útbigazíiása sem mehet valami jól. Itt van rögtön özvegy Si­pos József né példája: A Vuláík0ss>zonyniak jelenleg egy hold földje van é* jószágáiloménva mindössze az a néhány baromfi, me!v az udvaron szaladgál. Mikor a tanács­elnök és a titkár e’vtársak fe*kéré«é. re utánanéztek, kiderült, hogy a ku lákasszonynak 33 hold földje volt, melyet természetesen alaposan ki­zsákmányolt, kiuzsorázott cselédek­kel, napszámosokkal műveltrtott. de volt a kuIáknak ezen fe’.ü; két /ebene, három üszővel, ©gy lova. négy hízó ja és cgv anyagöhéje hat malaccal (1947--48 bon). Ma természetesen mindez „megsemmisült", a jószágé( o. mány ,.fel“zívódo:t" és minden bi­zonnyal ott p:hen az értéke jó forint., ban a kulák szalmazsákjában, vagy sublótjában. De ez a kulákaaszony ír. mint kilenc társa, sfr-rí a faluban, megtanítja panaszkodni még a dolco- zó parasztokat, becsületesen teljesítő hazafiakat is. Miért nem em'ékezietlk a dolgozó parasztokat a kulákok múltjára a népnevelőik és miért nem vonják b* ebbe a felvilágosító munkába a k'1'^* kok volt cselédeit, zselléreit, nanszá. mosalt, a főid Jelenlegi é« örökös, boldog urait? De az sem kelt megelégedetteécefi a dolgozó paraaztok között, ha a ta­nács határidőre elsősorban a dolgo­zó para-ztokra veti ki a vágómarha- beadást és sem a nyilván tartási la­pon, sem a heti összesítő-ben nem tünteti fel félreérthetetlenül, hogv • kulákoknak mikor, melyig hónap, me Ívik napján ke l leodniok marhájukat! Nem csoda hát. ha alacsony a vágó- marbabeadásl százalék, hiszen az uddigieket csakis a dolgozó paroazrok vitték be. a kulákok — lévén, hogy nincs határidőre megszabva a tolja- ■ütés ideje — még egyetlen kiló vá­gón tarhát sem adtak bel Sípos .16* zsefné sem adott be még marhát, de még sertért sem ét a tanácson csak most gondolkoznak az alvtársnk: vájjon fe'jelentaók e? Márpedig Szabóék kísunokáj* és ki enc gyermeke iskolába szere;,n* járni és jár is, a falu népe pultérhá. iát akar és kap is, a földművelés­hez üj qépek. az aratáshoz kombáj­nok kellenek és lesznek is — nem en­gedhető meg tehát, hogy a kulákok a« egyes köielesség-itkrő! megfe'eukezett dogozó parasztok hátráltassátf erek­nek a rranény-'knek rnegva'éeulását. Jó, érvekben gazdag ti('-)m«velémuB- kával. az ellenség kíméletlen leleple- z -ével és meeji»ün’ctéaével, az álla­mi fogye em maradéktalan megköve­telésével eléri » pArtsaervezet. a ta­nács, hogy Babarc még g-yoriobban fejlődjék, hogy lakóinak éV‘e tnég </.ebb. tnó; -lapférjvoscbb legyen. virabií f.—íiaritml I« A Pécsi TaKaríló vs Fórcuirtú Vállalat itulgiiro ii.'vi-iutirr lu-tedAr megiuu-• preúiuénvvkéiit -»ember •Jseiá'-g 'aL ivapb'-sérc lett vállalásaik teljosilésc| jasltették év, tervüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom