Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

m2 november so

5

NAPLÓ

A déli határmentén, hazánk egyik legjobb termelőszövetkezetében

AZ IFJÚSÁG HELYZETÉRŐL

A múlt

Tudósítónktól:

A Szabad Nép november 25-i szánul közölte „Az ország élenjáró ter- ttmlöszövetikezeU gazdasága” címéért folyó verseny állását, amelyben a óm elnyeréséért, a minisztertanács vándorzászlajáért indult versenyben az Ivándárdai Sarló Kalapács terme_ lőszüvetkezet egyike a legjobbaknak és esélyes a vándorzászló és a vele járó 100 ezer forint elnyerésére. A termelőszövetkezet tagsága határtalan örömmel, büszkeséggel vette tudomásul az értékelést, amely még jobb munkára serkenti n:m csak a tagságot, hanem a vezetőséget Is.

Túl a határon

Mostanában nagy a sürgés-forgás a tsz irodájában. 26-án is Bárác István tea-elnök, Nagy Ferenc tanácselnök, Deák János tsz könyvelő és Hajba Dezső elvtársak ültek az asz tál körül és sugárzó arccal beszélteik eredményükről. Nem is lehet olyan hamar ilyen nagy jelentőségű esemény felett elsiklani A tsz-tagok, vezetők máris tervezgetnek, hogyan javítsák meg munkájukat, hogyan harcoljanak határszéli Sarló-Kalapács fsz tagjai az eredmények megszilárdításáért, hogyan biztosítsák to vébbra is az elsőséget. Tisztában vannak azzal is az elvtársak Iván- dárdán, hogy nem csak az ő győz el. műk, hanem az egész dolgozó nép sikere az általuk elért eredmény, A tsz tagok tudják, hogy tőlük egykét kilométerre egészen más az élet, mis a dolgozók sora. Levelet is kapnak néha-néha az ott élő rokonoktól, akik elmesélik, leírják leveleikben a jugoszláv zadnigákban lévő dolgozók sorát, ahol csak a kulákok érvényesülnek, az ő szavuk a mérvadó. Ezek a levelek tanúskodnak Tito hazaámló politikájáról, tanúskodnak arról, hogy a jugoszláv dolgozó parasztság jg harcol a békéért, a fölszabadult, boldog élet megteremtéséért. Például a „szövetkezetekbe” kényszerűéit parasztság egyre több helyen követeli a „szövetkezetek” feloszlatásét Egyre-másra hullanak szét Tltóék „szövetkezetei,” Egy év alatt 1903 „szövetkezét” hullott szét, míg nálunk százával alakulnak az új termelőszövetkezeti cső portok, a felemelkedés, a jólét útjára lépnek a dolgozó parasztok falva Lnikban.

így van ez Ivándárdán is. Az Uj Elet pgyes . típusú tszcs tagsága már azon gondolkodik, hogy átlépnek a Sarló Kalapács tsz tagjai közé, ahol gondtalanabb lesz életük és jóval magasabb, több lesz a- jövedelmük.

Bárác István elvtárs. a tsz elnöke csillogó szemmel mondja el, hogyan is dolgoztak majd egy éven át, hogyan harcoltak közösen a mai eredményekért.

Az eredmények

elérésének útja

— NVm volt könnyű dolog a tagságot meggyőzni, levezetni a régi

módszerről, a maradiságiról. Sokat harcoltunk azért, hogy megszeressék, megismerjék a világ legfejlettebb mezőgazdaságának, a Szovjetuniónak élenjáró agro- és zootechei. Icáját. Szívós felvilágosító munkát végeztünk, amellyel eredményeket értünk el. Megadtuk a talajnak mindazt, amit csak el lehet képzelni, ami biztosította a magas termésátlagot. A szántási munkálatoknál alkat, mazluk az előhántós ekét, a növény minőségétől függően a velőszántás előtt sziuperfoszfátot szórtunk a föld. re. A vetőszántást a vetés előtt 14 nappal végeztük el és kereszit.bo-hosz szába megtárcsáztuk a földet. Márciusban 25 kiló pétisót, április végén szintén 25 kiló pétisót vétettünk el géppel a kalászosokra, A tavaszi ka. lászosok vetés előtt szintén egy mázsa szuperfoszfátot kaptak ka- tasztrális holdanként. A mélyszántást kora ősszel végeztük el és március e’ején mikor az árpát és a za_ bot vetettük, lesimitóztuk á földet, így nem volt rögös a föld és a magvak is egyforma mélyen kerültek a földbe és a keléskor szép, egyenletes volt.

Ezzel a módszerrel, a jó növény- ápolással érték el a tsz-ben. hogy 9 mázsa 13 kiló búza, II mázsa 4 kg árpa, 12 mázsa zab és 10 mázsa nap raforgó átlagtermést takarítottak be holdanként. A brigádok munkája is tervszerűen történt. Kiépítették a szilárd munkaszervezeteket, egyének re osztották fel R földet, minden ta_ got felelőssé tettek az elvégzett munkáért. Munkatorlódás nem 'volt a szövetkezetben. Azért előfordult az is, hogy egyes tagok nem értették meg a meggyőző szavak ellenére sem, hogy miért van szükség szilárd munkaszervezetre, munkafegyelemre. A tsz fegyelmi bizottsága a hanyagokat munkaegység levonással büntette és azóta megjavult, még jobban megszilárdult a munkafegyelem. Egy sziv-lélek volt az egész tagság. Munkaversenyben dolgoztak, segítették, bátorították egymást A kommunisták mindig az élvonalban har. coliak, példát mutattak minden munkában,

Az állatállomány növekedése

De nem csak a szakszerű növény- ápolás. a termés átlag!okozása volt célja az ivándárdai elvtársaknak. ;— Dicséretre méltó eredmények, újabb munknhőstettek születtek. Rövid hó napok alatt 42 szarvasmarhával növeljék állatállományukat, sok sertést, 960 libát, pulykát, baromfit neveltek. Hajba Dezső elvtárs, a megye legjobb tehenésze elérte a tehenenként! 6300 literes fejési átlagot. Igen szép eredmény, de ezért kémé-, nyen meg kellett küzdeni nem csak Hajba elvtánsnak, hanem valameny- nyi csoporttagmak is. Bevezették a napi háromszori fejőst és kísérleteztek az egyedi takarmányozás alkalmazásával, Eleinte sok nehézség támadt. Nem volt meg a ke Ölő felszerelés, mint például rács. De ©kikor sem hagyta abba kísérletezését. A te heneket tejhozamuk szerint állította egymás mellé és úgy takarmányozta őket. Később beszerezték -a. szükséges felszereléseket és áttértek valóban az egyedi takarmányozásra. — Hajba elviárs gondos álúatkezeliéssel elérte a 100 százalékos vemhességet az üszőknél és teheneiknél.

A "tsz jelentős eredményeket ért el a házi építkezéseknél is. Egy 14 férőhelyes istállót 30 férőhelyesre alakítottak át és a szükséges anyagot romépületekből szerezték be. A munkát két szakiképzett szövetkezeti tag irányította. A jó munka eredményét dicséri az is, hogy az állammal szemben fennálló kötelezettségüket 100 százalékra teljesítették a baromfi és tojásbeadáson kívül, de a szüksége« mennyiség már biztosítva van itt is.

A tsz zárszámadása befejezéshez közeledik. Boldogan számolgatnak a szövetkezet tagjai, ki mennyit kap. Van is alapja az örömnek, a boldog várakozásnak. Előreláthatólag két kg 60 deka búza, egy kiló szemes takarmány. két kiló kukorica, 54 deka cukor, 37 deka szappan, vagy étolaj és 11 forint készpénz jut egy munkaegységre. Váradi Mihály elvtárs, tsz-tag, egész éven át becsületesen dolgozott feleségével együtt. Neki 400, feleségiéiiKik 250 körül van a munkaegysége Váradi Mihály elvtárs a 400 munkaegység után 17 mázsa búzát, négy mázsa szemestakarmányt, nyolc mázsa kukoricát, 216 kiló cukTot. 148 kiló szappant, vagy étolajat és 4400 forint készpénzt kap. Ezenkívül a felesége a felsoroltaknak több, mint felét viszi haza.

A közős gazdálkodás fölénye

Az ivándárdai Sarló Kalapács tsz tagjai megérdemelten büszkék és boldogok. Egész évi munkájuk bő-, ven kamatozott, meghozta gyümölcsét a sok fáradságos munka mindazoknak, akik becsületesen megálltak helyüket. Jó munkájukkal méltóképpen bemutatták a Tiltó zadrugái és a magyar termelő-szövetkezetek közti hatalmas különbségiét, bebizonyították, hogy utolérhetetlen a tár_ sas szövetkezeti gazdálkodás, megmutatták, hogy igynia lehet és kel] is többet termelni, bebizonyították, hogy az agro- és zootechnika következel es alkalmazása olyan eredmény e két hoz, amelyek elérés? nem lehet, séges az egyéni, kis nadrágszíj parcellákon.

Harcoljanak továbbra is sikerrel az ivándárdai elvtársak és még jobb munkájukkal érdemeljék ki „Az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága” címet és a minisztertanács vándorzászlaját.

Greiner Márton

A versendiek segítő bírálatát személyeskedésnek, az „ellenség kezének66 vették a bólyi Kossuth tsz-ben

Járásunk területén az őszi betakarítási és vetési munkáik ütem? nem tükröizi vissza azt, hogy termelőszö. Vetkezetelnk és községeink valameny hyien harci feladatnak tekintenék a nturnkák mielőbbi befejezését. A szűri termelőszövetkezetben például még * mai napig sem takarítottak be öt- ven hold kukoricát, de nem is igyekeznek végezni a betakarítási munkákkal, amit bizonyít, hogy 10—11 érakor kezdik meg a munkát és kofa délután már hazafelé igyekeznek.

Azonban nem egyedül a szűri szövetkezet ilyen. Ennél még szégyen teljesebben lemaradt a bólyi Kossuth tsz, amely a mohácsi járás egyik legjobb csoportjai közé tartó. *ett mindig. A lemaradást már a ver- sandi Egyetértés tszcs tagjai sem bírták tétlenül nézni és novemberién a tagság közösen a tsz vezető- 3égóve] levelet küldött a bólyi Kossuth termelőszövetkezethez. Ebben a évéiben megírták: nem közömbös °* 6 számukra sem, hogy a bólyi cső Pótnak móg mindig 64 hold kukoricája van szedetlen és végre ők '* rnozgósítsanak minden erőt a kukoricaszedésre, hisz <1 minisztertaná csl határozat betartása rájuk is kötelez ő

>,Ez a lemaradás nemcsak a bólyi ^ossuth tsz tagságának a szégyene ~~ írják levelükben a versend! Egyet értés tsz lagjai, — hanem a miénk is minden termelőszövetkezeté. Ez Uz ország az egész dolgozó nép álla- ma és az ilyen hanyag munkával a “se sületes dolgozókat károsítjátok aiegt"

Levelükkel azt akarták elérni, hogy []J'*!6bb végezzenek az őszi betaka- rttásl munkákkal Bólvon Is, hisz er ** minden lehetősége meg van a bó.

lyi termelőszövetkezetnek. Segíteni akarták a bólvlakat, azonban a Kossuth tsz tagság,;, és vezetősége eldobta magától a segítő kezet, minden bírálatot és tanácsot visszautasított, azzal, hogy az nem igazságos, hogy abban a levélben, amit írlak, ,.az ellenség keze van” (?) Ugyanakkor még a mai napig sem végezitek a kukorica törésével És ez azért van mert a bírálatot nem hasznosították munkájukban, mert személyeskedésnek vették és gúnyos szavakkal utasították vissza a bírálatot.

De az őrzi munkák befejezésének egyik akadálya az is, hogv hiányzik a vezetők, a kommunisták példa- mutatása a bó'-yi szövetkezetben. A tanácselnök felesége mintegy három hónapja, hogy n«n vesz részit a közös munkában, amit joggal kifogásolnak a tsz tagjai. Vagy R. Szabó

A Baranyamogyei Szövetkezetek Szövetsége. Bajcsi Miklós MÉSZÖV előadót 250 forint pénzbüntetéssel sújtotta, mert ellenőrzési munkája közben nem segítette a silózási terv előbbrevltelét. az észlelt hibákat felületesen kezdte és felelősség re vonás helyett inkább igyekezett azokat elkenni.

Homik Tibor kozármtslenyi gépállomásvezető agronómusa a megyei tanács fegyelmi bizottsága elé kerül, mert‘a romonyai Béke tszcs szá mára két héten keresztül csak igérGábor elvtárs, a DISZ szervezet titkára október hónap óta csupán öt munkaegységet szerzett. Súlyos mulasztás, hogy nem alkalmazták ezek dien a minisztertanács határozatát, nem vontak le tőlük munkaegységet.

A versendi tsz tagjainak és vezetőségének levele igen helyes, a valóságnak megfelelő és követendő pél. da. A mohácsi járás behozhatja lemaradását, ha egymás között harcot indítanak a termelőszövetkezetek az őszi terv mielőbbi teljesítéséért, ha bírálatukkal, javaslatukkal segítik egymást a szövetkezetek. Ugyan, akkor ne hallgassák el a járási tanács mezőgazdasági osztályának sem a hibáit, használják pártunk erős fegyverét, a bírálatot.

Sze«hnlmi József mohácsi járási tanács, ase- zőgazdasági osztályvezető.

te a silózógépet, de valójában nem küldte ki, ami nagyobb mennyiségű anyag megromlására vezetett.

A villányi gépállomáson fegyelmi elé került Illés József traktoros és Táskái István brígádveztő, mert Ká. sádon két napon keresztül a traktoros távollétében szünetéit a silózáa.

Ezek a hibák miatt kiadott büntetés legysn intő példa a jövőre nézve és igyekezzen azt elkerülni minden felelős személy a maga munkakörében azzal, hogy a rábízo-ttakat maradék nélkül teljesíti.

FeSelősségrevonásoU a silózás terén elkövetett mulasztásokért

A felszabadul’ás előtt a munkás és parasztfiatalokat elzárták az iskolák elől A imiCtbó! felkutatott statisztika is elismeri, hogy ,,A gazdasági munkások és cselédek leánygyermekei elől el van zárva a középiskola. 13.046 középiskolás leány közül 1930—31-ben hat volt gazdasági niurkás és cseléd gyermeke, azaz egy se, mert ezek különleges egyéni esetek lehetnek. A felsőkereskedelmiben ugyanez a helyzet..Ebben az időben a körülbelül 1,300.000 főnyi Ipari munkásrélegből mindössze 51 hallgató volt a műszaki egyetemen! Magyarországon a műszaki egyetem volt a legdrágább főiskola: a mérnöki, építészmérnöki, vagy gépészmérnök: oklevél ösz- s-zes költsége kilenc féléven át 2410 pengőbe, azaz félévenként 270 pengőbe került. Ugyanakkor a magyar -Jpari munkásság átlagos keresete 1938-ban évi 1200 pengő volt,

A tanonc-sors nem voCt más, mini pihenő és szabadság nélküli, napi 16 órás robot. Dr, Afra Na/p- János, a budapesti iparos tanon- cokr.a vonatkozó adatai szerint: „kisipari műhelyekben leginkább a napi 14—16 órás munkaidő jelenti a tanulók napi elfoglaltságát. sőt, nemegyszer még ezt a normális napi munkaidőt Is meg kell tolda- niok túlórázással“ (Statisztikai közlemények 62. 2. 108. o.) A napi 14—16 órát dolgozó tanoncfiatalok nyakán még külön nyűg volt a heti kilencórás tanoncoktatä« is. Nem nézték meg azt, hogy ezek a fiatalok testileg és lelkileg a ltk a I masak-e a munkára és az oktatásra, mert mint a Statisztikai Közlemények cikke beismeri a 82. Oldalon: „Se kielégítő táplálkozás, »e nyu galmut adó lakás, se elegendő éjjeli pihenő, se megfelelő ruházat nem áll az esetek többségében a dolgozó ifjúságnak rendelkezésére'1, A 65. o'daCon erről számolnak be: „Ami szabadságidejük a műhelyi munkán, a tanonciskola! és leventénk tatád kötelezettség teljesítésén túl marad, azt némi rendszertelenül űzött sporttal, olvasással mnziJátogatással töltik el. Szabadság Idejük nines törvényesen szabályozva, így jelent ős részük nem Is kap 2—3 éven át egyetlen szabadnapot sem mu.skn időben. Elfáradt, rosszul táplált, a korai felkeléssel és a ki nem elégi tő éjszakai pihenővel elcsigázott, leromlott szervezetükön megdöbbentő arányban válnak úrrá a legkülönbözőbb betegségek4'. Csakugyan, az 1930—31-es tanévben a tanoncok 38—39 százaléka beteg volt, pedig senvnilyen járvány sem volt. Ami a szabadságot illeti, a budapesti iparostanoncok 53.3 százaléka nem kapott szabadságot. A vidékiekre nem volt adat. Ha kaptak szabadságot, akkor is inkább „kényszer-szülte“ szabadságolás ról tehetett beszélni.

Százezer ifjú kényszermunkán

A mai jugoszláv ifjúság helyzete nem sókban különbözik a mi ifjúságunk múltbeli helyzetétől. A jugoszláv ifjúság kémek és gyilkosok ter- roruralma alatt nyög, éhezik és nyomorog. Lelketlenül kizsákmányolják őket, százakat és ezreket hurcolnak kényszermunkára, az iskolákat bezárják. Titoék a jugoszláv ifjúságból rohamcsapatot szeretnének szervezni az amerikai milliárdosok érdekében, ,-i Szovjetunió és a népi demokráciáik ellen.

Azon szorgoskodnak, Hogy Jugoszláviában meghonosítsák az „amerikai életformát”. Amerika bérencei ezer meg ezer ifjút és leányt hurcolnak el hadilétesítmények építésére. Az a céljuk, hogy ebben az évben

100.000 ifjút hurcoljanak el kényszer- munkára. így Szerbiából 35 ezret, Bosznia és Hercegovinából 30 ezret. Szlovéniából hét ezret. Az erőszakkal elhurcolt ifjaknak a legállatibb kizsákmányolásban és fasiszta terrorban van részük: rabkosztot kapnak, betegségek, — tfidővész, tífusz — pusztítanak köztük.

A kizárólag háborús célokat szolgáló Konyic-Jablanicai vasútvonal épi'tjkezéséhez hurcolt ifjak — idősebbek és gyerekek — között százával vannak betegek. Bosznia és Hercegovina néhány járásából 600 olyan ifjút hurcoltak el, akik között egyetlen egy munkaképes sem volt, vagy betegek, vagy- túlságosan fiatalok voltaik. De ezek nem elszigetelt jelenségek.

Titoék céltudatosan lehetetlenné

teszik a jugoszláv nép, elsősorban a* ifjúság kulturális felemelkedéséi Titoék „kultúrára és népművelésre” összesen 0.7 százalékot fordítanak a nemzeti jövedelemből, ugyanakkor hadicélokra és fegyverkezésre 77 százalékot. A titoisták a legkisebbek előtt is bezárják az iskola kapuját,

500.000 iskolaköteles gyermeknek nem jutott iskolapad. Az iskolákból kaszárnyákat és börtönöket csinálnak. A gyermekek pedig csavarognak, vagy a klérus „oltalma” alatt vannak. Odinva faluban például egy Bodizsár Medved nevű pap például úgy „nevelte” a gyermekeket, hogy parazsat kellett, vinni a kezükben és tüskét kellett markolniok, mint ezer évvel ezelőtt az „istenítéletek” „bősz orkányai‘‘-nak.

Az egyetemi ifjúság, amelyet teljesen megfosztottak a továbbtanulás lehetőségeitől, elszánt harcot folytat a boldogabb jövőért. Elszántan harcolnak, sztrájkolnak a belgrádi, zágrábi, ljubljanai és szarajevói egyetemeken. A titoisták február végjén a bíróság elé állítottak két egyetemistát, Szofránije Bujilót ée Drágász Gyuricsityet, akik nyíltan leleplezték a titoista mesterkedéseket. Tárgyalásukat az ifjúság tüntetéssé változtatta a véres terror ellen, amelyet Jugoszlávia mai urai hajtanak végre. Így megakadályozták társaik orvul való meggyilkolását.

Mindezek a tények világosan beszélnek a jugoszláv ifjúság mai helyzetéről.

Boldog ifjúságunk

A mi ifjúságunk helyzete a felszabadulás után gyökeresen megváltozott. A mi ifjúságunk szabad, boldog, országot építő, alkotó, tanuló ifjúság, amely azért harcol, hogy jövője még szebb, még boldogabb legyen.

Messze tűnt már a mtdt, amikor a szakmát tamdó fiatalok még ,,tanoncok" voltak és napi 16 órát dolgoztak. Szakmát tamdó fiataljainkat külön szakiskolákban képzik feladataik megoldására. Megyénkben, Mo. hácson valóságos várost létesítettek az ifjúság számára. Á tanulóvárosban képezik az építőipar jövő szakmunkásait. A barátságos otthonokban, jól fűtött, meleg szobáiéban laknak. A fiatalok igen jó ellátásban részesülnek. Az ipari tanuló fiatalok taníttatása igen komoly összegbe kerül az államnak. Egy fiatal napi ellátására körülbelül 30—35 forintot fordítanak, a tankönyv és az írószer ellátáson kívül. A tanulók ingyen utcai és munkaruhát kapnak. Mindezekért cserében igán csekély összeget (a keresethez mérten) 20—40—60—80 forintot fizetnek havonta. Ennek az összegnek a kifizetése nem okoz nehézséget a tanulóknak mert átlagos keresetük 350—400 forint. A mohácsi tanidóvárosban külön tanműhelyekért szerettek fel a fiatalok számára, ezenkívül a jó szakmai képzés érdekébem megalakították az „ifjú technikusok“ körét is, amelynek keretén belül a fiatalok kiváló tanárok segítségével növelik tudásukat.

Baranya másik büszkesége, a komlói vájáripari tanulóímtézet, amelynek tanulóit felvételkor alapos szakorvosi vizsgálatnak vetik alá. A fiatalok itt is gondtalanul élnek, s idejüket a szakma elsajátítása mellett szórakozással, sportolással tölthetik d. A vájáripari tanulóintézetben, gyönyörű kultúrterem, sportpálya áll a fiatalok rendelkezésére. Rendszeresen eljárnak moziba és színházba, résztvesznek a különböző sportszak- osztályok munkájában, — természetesen az intézet költségén. Egy-egy vájáripari tanuló ellátása egy éltben körülbelül 12.000 forintjába kerül népi demokráciánknak.

Népi demokráciánk nagy gondot fordít az átalános iskolák tanulóinak oktatására is. Baranyában csak ebben az évben 2,433.000 forintot fordítottunk új iskolák építésére, vagy régi, szűknek bizonyuló iskolák bővítésére. Egyre szaporodik megyénkben a kollégiumi férőhelyek száma is. Ebben az évben 210-el szaporodott a kollégiumi létszám.

A mi. ifjúságunk jó tamdással, jobb munkával segíti az ötéves terv megvalósítását. Hálásak pártunknak, népi demokratikus államunknak azért, hogy a múlttal szemben biztosítja számukra a tanidáshoz, művelődéshez, felemelkedéshez való jogot.

H. M,