Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-26 / 252. szám
1952 OKTÓBER 2« *r j* p t. o 5 „Mi Rufli módszerrel dolgozunk!11 Ml ÚJSÁG BARANYÁBAN? 56.000 könyv — egy hónap alatt A baranyai könyvesboltok és földművesszövetkezeti boltok az elmúlt hónap, szeptember folyamán összesen mintegy 56.(100 könyvet adtak el a városok és falvak dolgozóinak. A baranyai nyolc könyvesbolt 368.400 forint értékű — mintegy negyvenezer — könyvet adott el az elmúlt hónap folyamán, ebből 235.000 forint értékű könyvet a könyvhét alatt vásároltak a dolgozók ( az elmúlt évben a könyvnapok alatt ennek iaz összegnek majdnem csak felét. 140 ezer forint értékű könifvet árusítottak könyvesboltjaink). A földművesszövetkezeti boltok könyvforgalmánál is könnyen felmérhető a fejlődés: az elmúlt év szeptemberében 28.000, 1052-ben az elmúlt hónapban 80.000 forint értékű könyvet vásároltak dolgozó parasztjaink a földművé sszövetkezeti boltokban. A számok azonban nem mutatják meg eléggé dolgozóink kultúrigé- nye.inek fejlődését. A könyvek ugyanis a múlt évi emlékezetes árcsökkentés óta lényegesen megolcsóbbodtak, tehát még ugyanaz az összeg is magasabb könyvfogyasztási jelentene az idén. Megnyílott a Rigóder-tetői népbolt A* elmúlt héten Szokola Ferenc bányamoster elvtárs, a fenti feliratú táblákat, a következő megjegyzéssel adta át csapatvezetőinek: — Ezeket a táblákat szögeljék ki a fejtések bejáratánál, a legfeltűnőbb helyre, hogy mindenki láthassa. Egy kicsit gondolkodott még, azután hozzátette: — Nehogy valaki ** lássa, és akkor azt mondhassa, hogy mi nem dolgozunk Rufli-módszerrel! Mi a valóság ? Rufli elvtárs módszere valóban terjed az utóbbi időben a MESZHART- aknákon. Erről beszélnek a pócebá- uyaíelepi bányászok is és a vezetők ezt jelentik a felsőbb szervek felé. Péos VI. kerületben már négy fejtés dolgozik Rufli-módszerrel, négy fejtés bejáratánál van kiszegezve a tábla: „Mi Rufli-módszerrel dolgozunk!“ De hogy áll valójában ez a kérdés Pécsibányatelepen? Első utunk Bocz József (2) elvtárs fejtésébe vezet A tábla itt is feltűnő helyen ki van szegezve, mindenki Láthatja. A szovjet fejtőkalapácsokat is alkalmazzák, nem esznek csoportosan és a munkaidőt tőlük telhetőén igyekeznek kihasználni. A Haraszti-fejtésben hasonlóképpen dolgoznak. A fehérbetüs tábla itt is szembetűnően van elhelyezve, itt is szovjet gépekkel dolgoznak, itt sem étkeznek csoportosan és a munkaidőt ugyancsak igyekeznek jól kihasználni. Pécsbányatclepen ezeknek a tényeknek a fennállása jelenti a Rufli- módszer alkalmazását. A Braun-csaipat tagjai lelkesen dolgoznak. A esüzdában állandóan ömlik a szén és ez azt jelenti, hogy igyekeznek a tervet teljesíteni. A Braun-csapat tagjainak műszakonként száz csille az előirányzatuk. Ennyit kell nekik kitermelni, ha teljesíteni akarják a tervet. Ezt azonban ritkán érik eh Általában 85—00 csillével szoktak termelni műszakonként. Hogy miért, arra Braun elvtárs adja meg a választ: — Reggel fél hétkor érünk a munkahely ünltre, ekkor megkezdjük a faadást. Ez általában eltarA kilenc óráig. Kilenc órakor megkezdjük a termelést és akkor dől a szén két éráig. Eközben biztosítanak, csúzdát építenek, s mindezeket összeszámítva, megállapítható, hogy a három hármad összesen átlagosan kilenc órát veszít el a termelő munkából. Miért nem teszik a fejtést termeléskész állapotba az éjjeles műszakon? Braun elvtárs műszakiaktól átvett véleménye szerint ezt nem lehet megvalósítani, mert éjjel la termelni kell, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett fo gadalmuknak eleget tehessenek es mert így gazdaságosabb a terme’íi Pécs VT. kerületnél a Rufli-mozgaL- mat röviden így határozzák meg: Szükséges hozzá: 1. szovjet gép, 2. egyenkénti étkezés 3. minden perc kihasználása. A munkaidő kihasználása Valóban, mind a három tényeyö hozzátartozik a Rufli-módszerhez. de Pócsbányatelepen a leglényegesehb- ről feledkeznek meg a műszaki vezetők s Szokola Ferenc elvtárs bányamester is. Azért, mert az új módszer sokkal fejlettebb, jobb munkaszervezést követel meg a műszakiak részéről, mert megköveteli: a termelő vájároknak úgy készítsék el a munkahelyet, hogy ne legyen másra gondjuk, mint gépük olajozására, vagyis megköveteli, hogy a termelő harmadok műszak kezdetétől a műszak befejezéséig, csak termelő munkáltai foglalkozhassanak. Ahogy Braun elvtárs elmondotta, ezt nem lehet megvalósítani, mert az éjjeles harmad termelésére is szükség van. De nézzük meg, hogy jobb műszaki szervezéssel, két harmadban mennyi szenet lehet kitermelni? Mivel mind a három harmad maga készít; he munkahelyére a fát, összesen kilenc óra telik el egy napon i faadással és egyéb mellókmunkák- kal. így a három harmad napi termelése durván számítva 270 csille. Ezt a mennyiséget Iß óra alatt termelik ki a csapatok. Ha az éjjeles harmad csak előkészítéssel foglalkozna, akkor a másik két harmad összesen lő órát tudna termelésre fordítani. Egy-egy harmad teljesen kihasználhatná a 480 percet és igy nem kilencven (ezt a mennyiséget öt óra alatt termeli egy harmad) hanem 144 csillét adhatna ki. Ez két csapatnál 208 csille napi termelést jelentene, tehát 18 csillével többet, mint ameny- nyit igy három harmad ad. Már ezek a számok is bizonyftják, a helyes munkaszervezéssel elért óriási előnyt. Több dolgozó paraszt és termelő- szövekezet panaszkodott már, hogy a fiatal gyenge vetésekben Igen nagy kárt tesz a futrinka. Tavaly az udvari termelőszövetkezetnek 30 hold árpát kellett kiszárítania futrinka- kár miatt. Az udvariak tanultak a tavalyi példából és idén állandóan figyelik a futrinka kártevését' ahol jelentkezik, azonnal védekeznek ellene, hogy tavasszal ne kerüljön sor a vetés kiszántására. Természetesen ezzel a három harmad terve még mindig nincs teljesítve. Még mindig hiányzik belőle napi 12 csille. De ha azt számítjuk, hogy az éjjeles harmadból a vájárokat át tudjuk tenni a két termelő harmadba, nem tizenkettő, hanem sokkal több csille szén látna napvilágot ebből a fejtésből. így sok vájár felszabadulna a mellékmunkától, amit csillések is egy vájár vezetésével könnyen megoldhatnának. Ezt az átszervezést már többször javasolta Pusztási János elvtárs, Pécs VI. kerület OB elnöke is a műszaki vezetőknek, de ők hivatkozva arra, hogy rövid a front (fejtéshossz) ezt nem lehet megvalósítani. Pedig megvalósítható lenne, csak akaratra és az új iránti ellenszenv leküzdésére van itt szükség a műszaki vezetők részéről. A táblák nem jelentik a Rufli-mozgalmat Pécsbánvatelepen lényegében nem Rufli módszerrel dolgoznak. A táblák, amelyeket kiszegeztek a fejtések bejáratához, csak leplezi a valóságot mert ezekben a fejtésekben most is úgy dolgoznak, mint ahogy dolgoztak ezelőtt egy évvel, amikor még nem ismertük Ruflj elvtárs módszerét, azzal a különbséggel, hogy bányászaink örömmel használják a nagy teljesítményű szovjet fejtőkalapácsokat A pécsbánvatelepi pártbizottság és a szakszervezet ne ezeknek a tábláknak a szaporodásán keresztül mérje le és jelentse a felsőbb szervek felé a Rufli-mozgalom terjedését Széchenyi- és András-aknán, hanem fokozottabb gondot fordítsanak arra, hogy a dolgozók valóban megismerjék és alkalmazzák is munkájukban a Rufli-módszert. Ehhez pedig harcolják ki a műszaki vezetéstől a műszaki feltételek teljes biztosítását (r. j.—n. v.) I A védekezőszert, mint az elmúlt évben, idén is ingyen kapja minden termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt. Most csak az a feladat hogy figyelje megyénk minden dolgozója hol, és mikor jelentkezik a futrinka, és jelentsék azt a községi növényvédelmi zárszolgálati felelősnek vagy a tanácson keresztül a járási tanács mezőgazdasági osztályának, hogy a futrinka elleni védekezést mielőbb meg tudják kezdeni Az év tavaszán Rigóder-tető dolgozói egy békegyűléten népbolt létesítését kérték. A városi tanács kereskedelmi ostzályának és a kereskedelmi irodának támogatása, az Éezak- harany-megyei Népbolt igyekezete lehetővé tette, hogy az új népbolt október harmadikán megnyílhatott. Egészségügyi felvilágosító előadássorozat indul A pécsi Orvostudományi Egyetem Közegószségtani Intézete paironálási munka keretében Komlón, folyó hó 21-én a bányász dolgozók számára egészségügyi felvilágosító előadást tartolt a baleset kérdéséről. A nagy szómban összegyűlt dolgozók igen nagy figyelemmel kísérték az előadást, valamint az egészségügyi mi- nisztériiem felvilágosító osztálya állal rendezett filmbemutatót. Dr. Kun Lajos egyetemi tanár, a Közegészsegtani Intézet vezetője bevezetésében hangsúlyozta a dolgozók egészségügyi kultúrájának fontosságát és előadta, hogy ennek érdekében az intézet negyedévenként megszervezi ezeket az egészségügyi fel- világosító előadásokat különböző témakörökben. A nagysikerű előadást dr. Kudász József professzor tartotta és nagyszámú vetített képpel magyarázta meg a hallgatóságnak a különböző baleseteknél szükséges elsősegély- nyújtási teendőket. A komlói pártbizottság képviselője köszönetét fejezte ki a . patronáló munkáért és kérte az egyetem további ilyen irányú támogatását. A nópbolt azonban még hamarabb a dolgozók szolgálatára állhatott volna, ha a Közületeket Elhelyező Hatóság bürokráciája és a pécsi Általános Épitőipari Szövetkezet késedelmes munkája nem akadályozza annak megnyitását. Könyvankétokat rendez a Pécsi Egyetemi Könyvtár A Pécsi Egyetemi könyvtár október 20-én, szerdán délután 17 órai kezdettel tartja első nyilvános könyv- ankétját saját épületében. A könyvankét tárgya: Babies András ,A pécsvidéki kőszénbányászat története“ című könyvének megbeszélése, melyet előzőleg a szerző maga ismertet. Az előadást követő vitában Pécs város történészei a könyv ideológiai és történelmi problémáit beszélik meg, a pécsvidéki bányák dolgozói közül megjelenő elvtársak pedig saját élményeikről, tapasztalataikról számolnak be a könyvvel és felszabadulás előtti életükkel kapcsolatosan. A könyvtár dolgozói az „olvasó szemszögéből bírálják majd a könyvet. Az Egyetemi Könyvtár vezetői és dolgozói örömmel várják az új kezdeményezés hatását, remélik, hogy a nyilvános könyvankét megindítása még szorosabbra fűzi a kapcsolatot az olvasóközönség és e könyvtár között, valamint eLmélylti az érdeklődést az újonnan megjelenő tudományos és irodalmi müvek iránt. Éppen ezért a nyilvános könyvankéton minden érdeklődő dolgozót szívesen lát az Egyetemi Könyvtár igazgatósága. Uj kultúrotthonok, iskolák Az utóbbi napokban újabb iskolák, diákotthonok és kulufrotthonok készültek el megyénkben. így például a 38.000 <forintos költséggel elkészült a szigetvári járási kultúrotthon átalakítása és parkettás olvasóterme, befejezés előtt áll a siklósi járási kultúrotthon is. Ugyancsak befejezlek a szigetvári diákotthon átalakítását. A hétfői napon veszik át az Építési Vállalattól a zaldtal új egy tantermes típusiskolát. Ugyancsak hétfőn tartjáje meg a Beruházási Vállalat kiküldöttei Villány községben a terepfelmérést egy új nyolctantermes iskola építéséhez. Az iskolái 1953-ban kezdik el építeni és még jövőre be is fejezik. Védekezzünk a futrinka kártevései ellen A völgyteknö fenekén apró, fehér házak vi_ rítanak. A dombról nézve olyan a község, Monyoród, mint egy összeterelt libanyáj. Csak az oldalakban kezdenek ritkulni a porták, melyek mintha elindultak volna /elfelé, de aztán megálltak, mert nem bírják szusszal. Ezt a képet keret be loglalják azok a dombok, melyek az ősz ezer színében pompáznak, A kertekig ereszkedő szőlők olyanok messziről, mint gondosan szőtt, tarka sző ny egek. Csend van. A békesség csendje mindent körül- bugyolált. Csak a domb túlsó oldaláról értődik, mint hallatszik — akár a szívverés, — a bólyi gépállomás valamelyik traktorának dohogása. — lent, a horgas alatt patak bukfencezik, hátán lehullott leveleket táncoltat. Amott hangtalanul másznak lelteié a lógatok az enyhe lejtőn: most veti el búzáját az utolsó táblába az Uj Élet tsz. ■A községben három nemzetiség lakik: délszláv, német és magyar. Más-más nyelven beszélnek, még az arcvágásuk is különbözik, de a kő t&s munka, a csoportélet testvéri közelségbe hozta őket, egymás nélkül már el sem tudnák képzelni életüket. Mint a család, úgy néznek a jövőre, közös boldogsággal látják már, hogy milyen képet varázsol a község köré egy év múlva a füves vetéslorgó, gondolatban már telepítik a hatalmas gyümölcsöst. Amíg elérkezett a békesség erre a szelíd falura, sokat kellett viaskodni a harag mérgét tér. feszté ellenséggel, amely egészen idáig elmerész kedett a drávántúli országból, a keserűség biro dalmából. A község délszláv dolgozói még látják maguk előtt Rob Antal és Tanics István, a két Htóista ügynök sötét ábrázatát, akik provokáció- ra, gyilkosságra bujtogatták a becsületes dél- szlávokat. Azt ígérgették, hogy jön a „felszabadító hadsereg", Tito marsall nemsokára elküldi csapatait. Megbomlott a pici falu nyugodtsága, ritkán beszéltek egymáshoz az emberek, mindenki tartózkodóvá vált. Esténként alakok surrantak el a kér. tek alatt, nyomott leit a hangulat, félelem ülepe dett meg a völgykatlanban, távol a világtól, dóm bök közé zárva. Aztán jött az igazság, elűzte a sötétséget, le- sújtott a bujtogatókra, megismertette a valódi Jugoszláviát. Ekkorra már levelek is érkeztek odaBOLDOG ÉLET óiról. A túlnőni rokonok levelei tele voltak fájdalmas panasszal, a sorok egyszerűen, de megdöbbentően sírták el azt a rabszolgaságot, kínzó éhet, emberhez méltatlan rongyosságot, amely tombol a belgrádi cézár „paradicsomábann. Zvor. nik Antal, akinek hat testvére él a Dráva közben, nem győzte olvasni az Ilyen leveleket, 0 is tollat fogott és elküldte a hírt: Magyarországon lel emelt lövet járnak a délszláv emberek, boldogok a szülőföldjükön. Megírta, hogy házat, hét kőid földet, igásállatot, togatot kapott a népi demokráciától, Nyugodtan él és mivel biztos a jövője, őrül, hogy íelesége már a negyedik gyermeket hordja a szíve alatt. E gyszer csak megszakadt minden összeköttetés. Az eddig biztos időközökben ér. kező levelek elmaradtak Semmi hír nem érkezett a testvérekről. De érkezett más hír: Jugoszláviában parasztokat hurcolnak el kényszermunkára r- állami hadiépitkezésekhez. Az UDB egyenruháját viselő kcretlegényck kényszerítik és halálba kergetik a szegényparasztokat a lelketlenül magas beadási kötelezettségek teljesítésére és a kutak- szövetkezetekbe való belépésre. Zvornik Antal ekkortájt, 1950 ben lépett be az Uj Elet termelőcsoportba. Bízott benne, hogy ez a lépés valóban új életet jelent számára. És nem csalatkozott. Egyénileg is szépen élt minden esztendőben levágta a maga hízóját, de már a csoportba lépés első évén két sertést vágott és ez azóta így megy minden esztendőben. Annyi terményt kapott, hogy nem tudta, hova rakja: 10 mázsa kukoricát, 12 mázsa burgonyát, 7 mázsa búzát vitt haza és emellett szép summa pénz illette meg munkájáért. A gondot már nem Ismeri Zvornik Antal, de testvéreire sokat gondol. Nem állja meg, hogy ne beszéljen róluk ennek is, annak is, éppen annak, akivel találkozik. Ha testvéreiről szól, hangjából Itt-ott kicsendül az aggodalom, de ennél az aggodalomnál sokkal keményebbek, meggyőzőbbek az ilyen szavai: — Nagyon jól ismerem a bátyáimat js, öcséí- met is. Kemény legény valamennyi Azt írták legutoljára, hogy nem törődnek bele a sorsukba, ők is úgy akarnak élni, mint én Magyarországon. Bí. zom bennük. Ha elhurcolják kényszermunkára, vagy börtönbe zárják őket, akkor sem törik meg az erejüket, akaratukat. Szeretik a földet, melyen leinevelkedtek és nem nyugszanak, amíg ezt a földet nem vallhatják magukénak. Zvornik Antal tudja, hogy testvéreinek osztályrésze az elnyomatás és az ez elleni harc. Azt is tudja, hogy neki is a harc jutott osztályrészül, de győzelmes zászló alatt, felszabadultan. Tudfa, hogy amikor fürgébb léptekre serkenti lovait a vetőgép előtt, amikor szívvel lélekkel szorgahnaz_ za az őszi vetést, akkor —, ha csak egy perccel Is, — de közelebb hozza testvérei ielszabadulásá nak pillanatát. É s ugyanezt tudfa a termelőszövetkezeti község valamennyi délszláv dolgozója. — Mindannyiuknak van odaát testvére, rokona, vagy éppen az édesanyja. Megtanulták, hogy csak a közös munka tud érlelni győzelmeket, ezért for- róttak egy testté az Uj Elet termelőszövetkezetben a magyar és német dolgozó parasztokkal. így küzdenek a nagyszerű eredményekért, melyek erőt adnak odaátj testvéreiknek Amióta békesség van a völgyi falucska három nyelvet viselő dolgozói közt, derűse^ és termékenyek a napok. A napi munka után a kultúr- házban három nép érzelmei rezdühnek meg a népdalokban, a három nép fiainak tüzességet, életkedvét háromféleképpen tükrözik vissza a népi táncok. Aztán összefognak, egvütt ropják a csárdást, másnap pedig együtt indítják el a terményekkel megrakott szekérkaravánt a begyüjtöhely felé, hogy mindig békesség legyen, hogy mindig együtt énekelhessenek, együtt táncolhassanak. — Egy akarattal tettek eleget ezévi beadási kötelezettségüknek. Most igyekeznek, hogy mielőbb ágyban nyugodjék a jövőévi kenyér. A falu olyan nyugodtan, olyan ünnepélye- 4* sen székel a völgyben, mintha csak mondaná: „Tudom, hogy apró fedeleim alatt semmi sem képes megzavarni a békés életet. A friss vetések zöld bársonya, az utcán végigszaladó gyér mekek őszinte, könnyed kacagása, mind, mind a jövőről beszél: a békességről, melyben a nyarak egyre édesebb szőlőszemeket érlelnek a dombhá takon, nehezebb kaiászú búzatermést hoznak a szép, szabályos táblákon. GERENCSÉR MIKLÓS Válasz a „Dunántúli Napló“ bírálatára A „Dunántúli Napló“ október 23-1 számába ti cikk jelent meg a mohácsi járási tanács mezőgazdasági osztályáról A pártaajtó bírálatára Szeghalmi József elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője levélben válaszolt, amelyben a kővetkezőket írja: A pártaajtó helyesen bírálta a Járási tanács mezőgazdasági osztályának munkáját és igy nagy segítséget adott a fenálló hiányosságok kijavításához és a mezőgazdasági munkák mielőbbi befejezéséhez. A bürokratV kns intézkedés, h papíron és telefonon való segftenlakaráa községeink és termetőszővctkezetelnk felé, trafóban fennáll. Azonban a bürokrácia megsmUtetéséhea, a munka megjavításához, kérjük a megyei tanára mezőgazdasági osztályának Is a segítségét Ugyanis szeptember hónapba* 328 darab ügyiratot kezelt e! as osztályunk, október hónapban pedig étidéig 145 darab érkezett a megyei tanácstól, amelyből 42 darab csak az őszi mezőgazdasági makával foglalkozott Feladatunk, bogy a Járás területén a mezőgazdasági munkákban termádé hiányosságokat a helyszínen helyes szervezéssel és Irányítással mielőbb megszüntessük, amelyhez kérjük a járási pártbizottság segítségét v SZEGHALMI JÓZSEF osztályvezető.
