Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-23 / 249. szám

1842 OKTÓBER 23 NAPLÓ 8 PÁRT ÉS PÁRTÉP1TÉS » Propagandistáink fontos feladata: harcolni a lemorzsolódás ellen Fia Jánosné Sellyén lakik, ott is dolgozik. Párttag. A párttól kapott megbízatásokat mindig rendszeresen végrehajtotta. A tavalyi pártoktatási évben egyike volt azoknak, akik rendszeresen képezték magukat mind politikailag, mind szakmailag. Egy­szóval bővült látóköre kül- és be'.po. litikai téren egyaránt. Ez tette alkal­massá arra. hogy a se’-lyei pártbizott Rág az eddigieknél még szebb, még felelősebb, még nagyobb tudást, oda­adást, áldozatkészséget követelő párt. munkával bízhatta meg. Propagandista tett Fia elvtársnfi. Mikor a pártbizottság tudatta vele az új pártmegbizatást. nem is tudott ho va lenni az őrömtől. Az öröm azon­ban kezdett kissé alábbhagyni, mi­kor jobban átgondolta a feladat nagy­ságát Nem a feladattól félt, hanem attól tartott, — mivel ő még közvet­lenül nem foglalkozott emberekkel, emberek politikai nevelésével, — hogy ezt a nehéz, de szép feladatot nem tudja teljesíteni, szégyenben marad a párt előtt. Tudta, a propagandista munkája az egyik 'egszebb pártmun­ka, ami természetesen nagv felelős­séggel is jár. Ez a felelősség pedig kétszeresnek számít ott a határszélen, néhány kilométerre a fasiszta Tito- banda szomszédságában. Tudta, hogy a propagandista munkáján nagyon sok múlik, A pártélet megjavítása, erős, har­cos pártszervezetek megteremtése, a párttagság mozgósítása a soron- következő feladatokra. Mikor megkapta a hallgatók név sorát, a politikai iskola helyét a párt- bizottságtól, — ismét felvetődött ben ne az a gondolat. ,.Szégyenben mara­dok.” Beosztását Drávafokra, a szom. szád községbe kapta. 22 hallgató, 22 párttag nevelését bizta rá a párt. Az erős akarat, a pártmegbizatás min­den áron való végrehajtása azonban rövidesen eloszlatta Fia elvtársnő ké. telyeit. Ennek mennie kell — gondol­ta magában és hozzáfogott az első — „Mi az állam1’ — című előadás elké­szítéséhez. Alaposan felkészülve jelent meg. Egy teljes héten keresztül készült a beszédvázlat. Először gondosan átta­nulmányozta az anyagot és csak az­tán fogott" fíözzá a jegyzeteléshez. — Munkájában felhasználta a pártfolyó. I iratokat, újságokat is: Tartós bóké t, I Társadalmi szemlé-t és a Szabad Né­pet. De közben érdeklődött a dráva- foki dolgozók életéről, munkájáról is. hogy azzal is tisztában legyen. Eljött a foglalkozás első napja, ok tóber 15 e. Már útközben maga elé képzelte a 22 dolgozó parasztot. ahogv hallgatják szavait. ..Vájjon mit szól­nak majd az előadásához, tetszik e nekik, mí*értik-e, hogyan fogják majd bírálni,” stb. Hallgatóit közelebbről nem ismerte Fia elvfársnő, de őt hallgatói igen, mivel a sellyei járási tanácson dol­gozik. Propagandistáknál első és leg­fontosabb követelmény a kitűzött, pontos Időre való megjelenés. Fia elvtársnő nem is késett egy per­cet sem. Azonban kis csalódás érte, mikor belépett az iskolába. A 22 hall­gatóból mindössze csak hatan jelen­lek meg. Ez mutatja, hogy a helyi pártszervezet elhanyagolta a politikai előkészítést, azt. hogy az oktatási év jó beindítását egvszerűen szervezeti kérdésnek tekintette. Fia eCvtársnő emnok etlonére meg­tartotta előadását. A hallgatóknak nagyon tetszett, de még Czakó Lai.os párttitkár elvtárs is így vélekedik róla: „Ilyen könnyen érthető előadást már régen hallottam'1. Csak olt volt a hiba. hogy nem huszonkét! en, ha­nem hatan hallgatták végig, 16-ain pedig valamilyen oknáí fogva távol­maradtak. Hogy miért, arról meg Czakó elvtárs sem tudott pontos tá­jékoztatást adni. Ekkor jött rá Fia elvtársnő, hogy a ló propaqandista nem elégedhet meg az előadásra való ió (elkészüléssel. Harcolnia kell azért, hogy az előadá­son teljes létszámmal meg is jelenje­nek. Tehát ebbői! következett a jó fel­készülés mellett a lemorzsolódás elle­ni következetes harc, melyet még azon a napon meg is indítóit Fia elv­társnő. Az elő-adás után még hosszan elbeszélgetett a hallgatókikajl annak ér­dekében, hogy a kővetkező hét (októ­ber 20) esti iskoláján már ne hatan, hanem sokkal többen jelenjenek meg. A feladat megoldása nem mutatkozott könnyűnek, mert a propagandista nem abban a faluban lakik. De azérl ügyesen megoldották az első lépéseket I a haCgatók létszámának növelésében. Fia elvtársnő mind a hat hall­gatót megbízta azzal, hogy 8 hél folyamán egy-egy elvtárssal be­szélgessenek el és mondják el nekik az első esti Iskola tapasz­talatait, egyszóval győzzék meg őket arról, hogy a legközelebb foglalkozáson már ők Is részt- vegyenek. De azok nem hallották az előadási. Fia elvtársnő erre is gondolt. Éppen ezért megbízta Jázó elvtársnöt — aki a legszorgalmasabban jegyzeteit az előadás ideje alatt — hogy ő meg beszélgessen él valamennyi hallgató­val, adja tovább az előadás anyagát, hogy azok is felkészülve jelenhessenek meg az iskolán. Az elvtársak is. Jázó elvtársnő is becsülettel végre is haj­tották propagandistájuk útmutatását. Fia éh-társnő már alig várta a 20-át. Kiváncsi volt, hogy milyen ered ménye'k lesznek, egyrészt abban, hogy a hallgatók hogyan értették meg az anyagot, másrészt pedig az érdekel­te, hogy hányán jelennek meg a 22- bők Egyik kérdésben sem csalódott. A második foglalkozáson már 12-en jelentek meg és a vita is — bár kissé vontatottan indult — azt bizonyította, hogy az elvtársak jól megértették az állam­ról szóló lenini tanításokat. Fia elv­társnő elért eredményei szépek, de mint ahogy maga is mondja: „Nem kielégítő11. A második foglalkozás után isimét megbízta a hallgatókat, hogy beszéljenek a még mindig tá­volmaradó 10 hallgatóval, hogy a legközelebbi politikai esti-isikolán már teljes létszámmal tudják folytatni a marxizmus-leninizanus tanulmányozá­sát. Ez a példa azt bizonyltja, hogy ahol a propagandista felveszi a harcot a lemorzsolódás ellen, ott nem kell attól félni, hogy a hallgatók elmaradoznak a foglal­kozásokról, ott nem csökken, ha­nem növekszik a hallgatók száma. Fia elvtársnő alig kezdte meg mun­káját, máris megszerette. Nincsenek már kételyei, hogy nem tud meg­birkózni a feladatokkal. Ellenkezőleg, a nehézségek leküzdése még jobb munkára, serkenti, mert tudja: amit a párt rábízott, azt maradéktalanul végre kell hajiania. Zlma Ilona Ne az íróasztal mogul irányítsa, hanem a helyszínen segítse a vetés gyors befejezését a mohácsi járási tanács mezőgazdasági osztálya! Megyénk az őszi munkák végzésé­ben országos viszonylatban is az utolsók között van. Ennek egyik oka, hogy egyes tanácsszerveink bü­rokratikusán, az élettől elvonatkoz­tatva akarják megoldani az őszi munkák elvégzését. Ez tapasztalható a mohácsi járás mezőgazdasági osz­tályán is. A mohácsi járási tanács az eddigi munka során több feladatot jól el- végzett- Így a begyűjtésben is he­lyesen irányította a községi tanácso­kat. Most azonban a jövöévi bő termésért iolyé harcban nem veszi ki jól a részét. Szeghalmi József elvtárs a mező- gazdasági osztály vezetője. Papírról minden zökkenő nélkül elmondja, bogy a járásban 8 termelőszövetke­zet Van egymással versenyben és hoz­záteszi mindjárt azt, hogy ez a ver. seny ricm egészséges, mert a tenne lőszövetkezetek nem értékelik rend szeresen a versenyt és nem vezetik a verscnytáblát. Hogy miért nem tör­ténik ez meg, arra a. válasz elmaradt. A hiba gyökere azontjan nem a ler- melószö cet kezeteknél, hanem a járási tanácsoknál van, A járás) tanács mezőgazdasági osz­tályának a versenyben végzett mun. kaja abban áll, hogy hetenként ver­senyhíradót ad ki a járás községei­hez. Ez a versenyhíradó azonban nem tölti be feladatát, száraz, élettelen, unalmas, egyáltalán nem mozgósít. A szeptember 80-i híradóban pél­dául kilenc elmaradt község neve olvasható. Legalul hat sorban egy fel­hívás, hogy: .Járásunk területén von. tátottán halad az őszi munka és sür­gősen meg kell gyorsítani az őszi szántás, vetés ütemét." És ennek el­lenére lemaradtak az őszi szántás, vetésben. Ez viszont nem csoda. Szeghalmi elvtár« elmondja, hogy a kiküldött instruktorok egy úgyne­vezett ellenőrző könyvet vezetnek arról, hogy egy-egy községben milyen munkát végeztek. Ezeket a könyvecs­kéket Szeghalmi elvtárs minden hé. ten magához veszi és „tájékozódik11 belőle a járás községeinek munká­járól. Ezekből a könyvekből nem ismerhetők meg alaposan a járás problémái, az eredmények elérésének, módszerei — egyszóval keveset lehet belőle megtudni. Szeptember 22-én Kiss János ezt írta ellenőrző köny­vébe, miután a szajki tszcs-t meglá­togatta. „Megállapítottam, hogy a tszcs búzát nem vetett, a talajelőké. szítés folyamatban van. ösziiárpa- vetés sincs. A vetést akadályozza, hogy a tagosítás során a tsz tago- sított területén még a dolgozó pa­rasztok terménye van. Felhívtam a tsz vezetőség figyelmét, hogy a vetés ér­dekében mindent tegyenek meg és a községi tanáccsal is ebben az ügyben felvettem a kapcsolatot.1* Ezt Szeghalmi elvtárs könnyűszer­rel telefonon is megtudhatta volna a községi tanácstól. Azt viszont, hogy mi az a minden, amit a vetés érdeké, ben meg kell tenni, sem a jelentésből nem derült ki, és nem derült volna kj a telefonbeszélgetésből sem. Az lelt volna a feladat, hogy helyszíni segítséget adjanak a tsz vezetőségé­nek a vetési munkák meggyorsításá­ra. Helyszínen kellett volna segítséget adni a községi tanácsnak is, példának véve azokat a tanácsokat, amelyek jól irányítják az őszi munkákat. Kiss János jelentése a többihez viszonyítva bő jelentés és sokat meg lehet belőle tudni. Azért sokat, mert a könyvecskékben szereplő jelentések többsége abból áll, hogy miből hány százalékot vetett a község, vagy üres a versenytábla a községben és ha­sonló más^ Ezekből kiokosodni, vetés; munkákat meggyorsítani, jó módsze­reket általánosítani, a vetés ellen agitáló ellenséget leleplezni nem le­het. A soron lévő feladatok ilyen, irányú ..elvégzésére“ törekvés nem más, mint aktívahálózattal felépített bürokrácia, bürokratikus vezetés. íróasztal mellől, négy tál közül, ira­tok tömegével és ellenőrző könyvecs­kék bekérésével még senki semmilyen dalot nem oldott meg jól. A vetési munkáknál szükség van a jelenlésekre is. Azonban itt is hi­bák, funkcionáriusokhoz nem méíló jelenségek mutatkoznak egyes helye­ken. Előfordul, hogy valóságnak nem megfelelő tényeket Írnak egyes köz­ségi tanácsok a jelentésbe. Csák egy bizonyítékot erre: A htmezházaí ta. nács e hó 10-én jelentete, hogy a község területén 170 hold kukoricái lctörte.k és 155 hold kukoricaszárat levágtak. A következő jelentés, ame­lyet öt nappal később, 15-én adtak, arról bőszéi, hogy 40 holdon történt meg a kukoricaszedés és 170 holdon a szárvágás a községben. Tehát ezek szerint kevesebb lett a végzett mun­ka. A valóság az, hogy a községi tanácson mindkét esetben a hasukra ütöttek és megírták a jelentést. Ez a felelőtlen jelentésküldés az aratás óta tart. Eddig — a liberalizmusra jellemzően — csak öt tanácselnököt büntettek meg. Erről Szeghalmi elv. társ nem is tud. A mohácsi járás is elmaradt a szán­tásban, vetésben. Ezt az elmaradást az eddigi „módszerekkel“ behozni nem tudja. Éppen ezért sürgősen és gyökeresen változtatni kell a mohácsi járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának a munkamódszerén és messzi­re kell szám űzniük a bürokráciát, a papíron való irányítást. Ez a bürokratikus vezetés nemcsak a mohácsi járásra jellemző, megta­lálható ez másutt is, még a megyei tanács mezőgazdasági osztályán is. A mohácsi járási tanácson elfogad, ták a valótlan jelentést, a mohácsi járási tanács továbbította a megyei tanács mezőgazdasági osztályának és mindkét helyen tudomásul vették, be- iktatták, lepecsételték, kiadták és elvégezték rajta a többi bürokratikus követelményeket és ezzel megnyugod­tak. Ezzel viszont az őszi munkák végzése egy tapodtat nem ment elő­re. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a járások és különösen a moháesj járás mezőgazdasági osztá­lyán javítsák meg a munkamódszere­ket. Járjanak kint az életben, kint a falun és a szántóíöldön. És ott szerezzenek tapasztalatot, ott adjanak tanácsot a munkák jobb el. végzésére és meggyorsítására. Ha ezt végrehajtják, jobbak lösznek a ver­senyhíradók is. de mindenekelőtt meg gyorsul az őszi munkák végzése. Llpóczki József Egy mozgalom és ami körülöHo van P* z év május 20-án látogatott el István-aknára Valigura Ivan Trofimo» vies elvtárs szovjet bányász, a Szocialista Munka Hőse, hogy fej­lett, többtermelést eredményező módszerére megtanítsa a pécsvidéki bányászokat. Valigura elvtárs fejtési módszerét legjobban Rufli Lajos elv­társ, István-aknai vájár sajátította el, aki május 24-én nyolc süvegfa hosz- szúságú pásztalefejtéssel túlszárnyalta Valigura elvtárs addigi teljesítmé­nyét is. Tanítványa sikerének legjobban Valigura elvtárs ürült. Az új szénfejtési módszer István-aknán azt jelentette, hogy rövid néhány nap alatt 100 százalék fülé emelkedett az akna termelése és hasonló módon nö­vekedett a Tavasz-csapat termelése is- Május 28-án arról adnak hírt az újságok, hogy ,,Az István-aknai bányászok Valigura elvtárs módszerének alkalmazásával 112.5 százalékra emelték teljesítményüket." Május 20-én arról jön hír, hogy „Petőfi-aknán is sikeresen alkalmazzák Valigura elv­társ munkamódszerét“ és már az első napon a szovjet módszert alkalmazó Szabadságharcos-csapat 141.1 százalékra teljesítette tervét. Május utolsó napján Pécsbányatelepről jön a hír: „Pécs VI. kerület bányászai is kiemel­kedő eredményt értek el Valigura elv társ módszerével" és többek között Horváth István (18) vájár 14 köbméter szenet fejtett ki és egy műszakra 73 forinl 87 fillért keresett. 1 gy terjedt — mint a futótűz — a pécsvidéki szénmedencében a nagy- * szerű szovjet szénfejtési módszer, amely a munkaidő jobb kihaszná­lását. a termelés folyamatosságát, a műszak jó megszervezését, magasabb termelést és kpreseiet biztosít. Valigura elvtárs elutazása után Rufli Lajos elvtárs alkalmazta továbbra Is legjobban a szovjet bányász mód­szerét és ebből kifolyólag nevezték el pérsvldéken Riiflt-niódszernek. Ahogy múltak a hetek, úgy múlott el, csökkent le az érdeklődé* az aknai pártbizottságok és a műszaki vezetés hibájából. Rufli l-ajos elvtárs a Tavasz-brigádban tovább alkalmazta a nagyszerű módszert, együtt a brigád tagjaival, akiknek termelésén azóta is meglátszik a fejlett fejtési módszer eredménye. Néhány liét alatt Rufli elvtárs beska- tulyázódott István-aknán, a Tavasz-csapatba, módszerével együtt, ö maga lelkesen propagálta tovább módszerét, amely a több szén termelése mellett több keresetet is jelent. Szeptember 7-én, a bányásznapon Rufli elviár* nyilvánosan Is felszólalt, hogy kövessék módszerét és ekkor mondta el Arnold elvtárs a következőkel: „Igenám kövessük! Kővetnénk ml, de ami­kor nem engedik, hogy átadja módszerét. Voltunk Vercckel Rezső elv­társnál és kértük, hogy jöjjön hozzánk Rufli Lajos és mutassa meg módszerét, mi is akarunk többet termelni és keresni. Erre Vercckel elv­társ azt válaszolta, hogy „Rufllt nem lehet lejáratni“ és Rufli nem jött". Vertikc István elvtárs, az István-aknai pártbizottság titkára pedig arról beszélt a Rufli-ni(izgalommal kapcsolatosan ebben az időben, hogy com engedik Rufli Lajost más munkahelyre, mert ott „lehúzzák". Emiatt nem egy vájár joggal emelt kifogást az ilyen titkolózó és alapjaiban helytelen eljárás ellen. 'VT allgura elvtárs egyáltalán nem haragudott, hogy túlszárnyalt* őt . * Rufli Lajos — sőt örült neki. itt pedig egyes párt- és műszaki ve­zetők attól félnek, hogy „lehúzzák Rufllt?“ Hat húzzák le, termeljenek többet, akár 200 százalékkal, mint Rufli Lajos, termeljen akár mindenki töbŰet, mint Rufli elvtárs. Kárát látja ennek valaki? Senki. És különben is nincs szüksége Rufli elvtársnak ilyenfajta babusgatásra, van olyan kemény legény ő, hogy megállja a helyéi úgy az Arnold, mint * Itten, vagy a többi fejtésben is. Nem más az a gyakorlat, amit a Rufli- módszerrel kapcsolatosan folytattak eddig a pécsvidéki bányákban, mint az, új, a jobb eltitkolása, mesterséges elszigetelése. JZ” étségtelen az, hogy a Rufll-mód szer bevezetéséhez és alkalmazású- ^ hoz szükséges a műszaki vezetők jobb szervező munkája Is. Re kell készíteni a munkahelyre a fát — egyszóval úgy kell a fejtésnek állni, hogy ott műszakkezdéskor a műszak végéig széntermrlés folyhas­son. Éppen itt van a szűk keresztmetszet a pécsvidéki bányákon és a Rufll-mozgaloinmal kapcsolatosan huzódozás van egyes műszaki vezetők részéről a fokozatosabb követelményektől. Itt Is át kell törni a íronlot, meg kell szüntetni az újtól való félést, tartózkodást. Az utóbbi napokban annyi változás állt be a RufM-niozealomban, hogy átengedték miinkamódszerátadásra a Rten-fejtésbe Rufli elvtár. sat. Ezt kell tovább .szélesíteni, hagyni, hogy hadd szélesedjen hömpölygő folyammá a módszer utáni érdeklődés, a módszer alkalmazása és segít­sék ezt szélesedni az aknai pártbizottságok és műszaki vezetők. A RufH- módszer egyenlő a többtermeléssel. Erre pedig nagy szükség van, el­maradtak hányáink a tervtől, még adósai az adott szóban vállaltaknak. Vegyék segítségül a Rufli elvtárs által meghonosított, Valigura elvtárs által átadott szovjet módszert a pécsvidéki bányák pártbizottságai, mű­szók! vezetői és eredménye, a növekvő termelés, a szervezettebb munka, az adott szó maradéktalan teljesítése lesz. Rákosi elvtársnak adott szavuk teljesítése még sokkal iobti munkát követel a MESZIiART-aknák bányászaitól A MESZHAP.T a.knák bányászai a múlt hét csütörtökén ünnepélyes röp- gyüléseken ígéretet tettek szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak arra. hogy november 7 tiszteletére a szén- termelésben mutatkozó lemaradásu kát behozzák és december 21. Sz>tá !in elvtárs születésnapjára befejezik évi torvüket. Megindult a harc az adott *zó végrehajtásáért minden ak­nán. Akna az aknával, körlet a kör lettel, brigád a brigáddal versenyez­nek. hogy minél elölt teljesíthessék szeretett édesapjuknak. Rákosi eiv. társna^ táviratban tett ígéretüket. Vasasi Petofi-akna Eddig a vasasi bányászok tartják az elsőséget. Erről beszél az aknák közli versenyéltéé is. Október havi tervüket 94.6 százalékra teljesítették De ha megnézzük visszamenőleg az akna teljesítményét, akkor azt. lát­hatjuk, hogy a Petőfi akna; bányá­szok kissé megelégszenek az elért eredményükkel. 18-án, azaz szómba ton tervüket 122.7 százalékra telje­sítették. Hétfőn viszont csak 92 szá­zalékra, kedden pedig 86.4 százalék­ra. Vagyis a hét első két napján na­gyon lerontották a havi átlagukat is, mivel az 94.6 százalékon áll. A hibák a pártszervezetek és szakszervezet gyenge politikai munkájából ered nek. Nem tudatosítják széles körben az adott szó teljesítésének jelen'ősé­géL Szabolcs kerület Szabolcs kerüleit tervteljesltése H nagyon lassan emelkedik. Havi átla. guk 90.8 százalékon áll. Pedig a sza­bolcsi bányászoknak minden lehetősé­gük megvan ahhoz, hogy megelőzhes­sék a Petőfi aknaiakat, elhódítsák tó. lük a büszke elsőségüket. Csak sok­kal harcosabban kell tudatosítaniok a népnevelőknek a munkaverseny je­lentőségét. az adott sző becsületét. A munkaverseny politikai irányításá- ban sokkal bátrabban kell támaszkod­nia a pártbizottságnak az alapszerve- zetekre és pártcsoportokra, valamin* a kommunista műszaki vezetőkre. Pécs VI. kerület Ugylátszik, a p6csbányatelepl<»k nem akarnak elszakadni az utolsó helytől. Havi átlagteljesítményük még mindig 82.2 százalékon áll. De amint a keddi eredményük mutatja — 83.4 százalék — tehát több, mint a havi átlag, — nem akarnak ők sem szé­gyent vallani, csorbát ejteni bányász­becsületükön. Ez a törekvés, ez a lassú emelkedés azonban kevés ah- hoj, hogy ígéretüket valóra is vált­hassák. Kevés azért, mert mindössze gyenge két hét választ már el bennün­ket november 7-től. Megérkezettcibolgór filmművészeti küldöttség A hazánkban eleóízben megrende­zendő bolgár filmhétre szerdán dél­előtt bolgár filmművészeti küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség tagjai: Sztrasimir Rasev, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa mel. let; működő fiimügyi bizottság elnök­helyettese és Ljubormir Kabakcsiev filmszínész, a „Hajnal a haza felett” című film főszereplője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom