Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-22 / 248. szám
1342 OKTÓBER 22 N Ä PL 6 S \ Bien József csapatvezető a műszaki feltételek biztosításával harcol csapata fogadalmának valóraváltásáért A pée sszabo'.csi István-akna termelési naplója arról tanúskodik, hogy Bien József elvtárs az egyik leg. jobb csapatvezető. Ezt az is bizonyítja, hogy a csapat ebben a hónapban 431 csille szenet termelt terven felül. A csapot tagjai azóta, érnek el különösen szép eredményeket, mióta megindult az aknán < november 7 tiszteletére a verseny. Azóta a műszaki vezetők is nagyobb gondot fordítanak a műszaki feltételek biztosítására, észszerűbben szervezik az ürescsille elosztást és a fel. merülő hibáka/t gyorsabban javítják ki. A november hetedikére indult munkavereeny előtt Bicn elvtárs csapata nem teljesítette a tervét. A har- inádik negyedévben 390 csille szénnel maradtak adósai a tervnek. De akkor megfogadták, bogy a tervet mindenáron teljesíteni fogják, következetesebben harcolnak az iirescsillék biztosításáért, a faadás jobb megszervezéséért is a felmerülő műszaki lu'báík. gyors kijavításáért. Bien József elvlárs csapatvezető 3ól ismeri a csapatát. Kuszán dolgoznak együtt, ezek közül négy kommunista. De a pártomkívülfekre is bátran lehet támaszkodni, Íriszen olyanok vannak köztük, mint Krecz György, Tóka János, Horvátit Lajos és Barka József, akik minden tudásukkal harcolnak a terv teljesítéséért. Bicn elvtárs például tudja, hogy Pörögi István szívesen és jól rései, Horváth Lajos viszont ügyesebben tud ácsolni, Krccz György pedig a legrosszabb munkahelyeken is szép eredményt ér el, mert ügyesen és biztosan dolgozik. Jung Lászlóról tudja, hogy jó vájár, de jó lakatos is. Ö biztosítja az „elsősegélyt“ a csapatnak, ha hiba van a rázómotorral, vagy ha elszakad a rázóezerelvény. Sokszor előfordult már olyan eset, bogy a csapat tagjainak másfél, vagy kél órát kellett volna tétlenül vesztegelni műszaki hiba miatt, de Jung László negyed óra alatt kijavította azt. — Azért ért el az utóbbi időben jó eredményeket a csapatunk, mert úgy osztom el az embereket, hogy mindenki azt <i munkát végzi, amely képességének legjobban megfelel. Így sokkal gyorsabb az előrehaladás, ■— mondja Bien elvtárs. Bien elvtárs a csapat tagjaival együtt kiharcolta azt is, hogy Rufli Lajos clvtárs egyhetes tapasztalat, átadásra kerüljön a csapathoz. Rufli clvtárs már hétfőtől kezdve velük együtt dolgozik és sokat tanulnak tőle. Barka József figyeli leglelkesebben Rufli clvtárs munkáját. Ő azelőtt is rendszeresen tálteljesítette a normát, de kedden két süvegfa hosz- szan fejtette ki a szenet. Rufli elv- társ ezen a napon tíz métert réseit és teljesítményük légköbméterben szá. mítva körülbelül egyezett. Barka elvtárs még soha nem ért el olyan szép eredményt, mint ezen a napon. De társai is hasonló szép eredményeiket mutathatnak fel Csáki* így érhették cl, hogy hétfőn 155 csille helyett 168 csillét szállítottak ki. — Ha jól dolgozunk, lehetséges a vállalás teljesítése, lehetséges az, hogy napi előirányzatunkon felül még öt csillét szállítsunk ki rendszeresen, — mondják egymás között a csapat tagjai s még hozzáteszik: — Csak bizlosítsák a műszaki feltételeket! Bien elvtárs ezért harcol, ezért keresi fel rendszeresen a főaknászát, Kolb Vilmos elvtársat, ezért kopogtat be. sokszor Szitás elvtárshoz, az üzemvezetőhöz is. A „felsőbb1" műszaki vezetők is ismerik a csapat vállalását., s tudják, hogy nemcsak a napi öl csille terven {elüli mennyiséget fogja adni a csapat, ha ők is mindenben segítségükre lesznek, hanem annál sokkal többet. És ha így lesz, akkor nem december l'ő-ro — mint a csapat megfogadta — hanem annál előbb fejezhetik be éves tervüket. Ha probléma akad. szívesen 6egít Vcreckei föbányame-s- ter elvtárs is. Bien elvtárs hétfőn este arra kérte: javítsák meg a vasutat, mert leesnek a csillék. Vcreckei elvtárs azonnal intézkedett és még hétfőn éjszaka meg is javították. Most már ez sem akadályozza a csapat tagjaiit a fogadalom teljesítésében. Bien elvtárs azonban nem harcol még elég következetesen azért, hogy a csapat munkája elől elhárítsanak minden akadályt. A csapatnak például nem készítik be munkahelyeikre a fát, pedig ha ezt az éjjele» harmad dolgozói megtennék, a csapat legalább 20 csillével több szenet termelhetne naponta. Ennek érdekében Bien elvtársnak ezen a téren is har. colni kell, hogy csapata mindenáron teljesíthesse felajánlását. Bicn elvtárs számvetést csinál: — A harmadik negyedévben 300 csillés lemaradásunk volt. Vállaltuk, hogy ezt október 20-ig pótolni fogjuk és ettől a naptól kezdve őt csillével több szenet szállítunk ki az előirányzatnál. Hétfőig 431 csille szenet termeltünk terven felül, tollát behoztuk a lemaradást és azon felül már 41 csillét adtunk ki. Jelenleg 110 szá. zalékon áltl a csapatom. így számol be az eddigi eredményekről, s megígéri, hogy továbbra is szívvel-lélekkel harcolnak a fogadalom teljesítéséért. Végül pedig hozzáteszi: — Ezt nőm írtuk a fogadalmunkba, de ígérjük, hogy a héten átvesszük Iiufli elvtárs módszerét és ettől fogva már új módszerrel még jobb eredményeket ér majd el a csapat! Szabotálta a vetést — két évi és nj^olo hónapi börtönt kapott Yinczel Béla gerdei kólák A kulákok egyre dühödtebben, a legaJ'.jasabb eszközökkel igyekeznek hátráltatni az őszi mezőgazdasági munkákat, a szántást-vetést. így Vin- czel Béla 34 holdas gerdei kulák 9 hold búzát, fél hold rozsot és másfél hold ősziárpát nem vetett el határidőre és ezzel akadályozta a község tervteljesítését is. Beadási kötelezett, »égének sem tesz eleget, még 1951-es gazdasági évről is hátraléka van. 900 kiló tavalyi sertésbeadási kötelezettségét nem teljesítette, az idén is hasonlóan cselekedett, 12E2 darab tojással, 37 kilogramm baromfival, 1672 kiló rétiszénával van még hátralékban az 1952.es évben. A szeptember hónapra beütemezett 476 kiló sertés- beadási kötelezettségének som tett eleget. A járásbíróság méltó büntetést szabott kj a szabotáló Vinczel Bélára. Két évi és nyolc havi börtönre. 3500 forint pénzbüntetésre ítélte és tíz hold föld elkobzására, valamint tíz évig eltiltotta a közügyektől. PÁRT ÉS PÁRlÉM'l ÉS « A pártohtatás és tankönyvesére hírei Tegnap volt az 1952—53 as pártok tatási év második foglalkozása a po_ litikai iskolákon, A propagandistáknak módjuk volt arra, hogy az elkövetett eddigi hibákon okulva megjavítsák a munkát, színvonalasabbá te gyék a politikai iskolákat. A Mezőgazdasági Szerárugyárban eredményes volt Gettó Hilda elvtárs nő poWikai iskolája, aki úgy az első, mint most a második foglalkozásra jól telkészült. A politikai iskola tag jaj Papp János, Takács Magda és még többen aktív hozzászólásokkal bizonyították be, hogy Gettó elvtárs. nő előadásának és a megtanult anyag alapján jól felkészültek <j soronlévő anyagból. Krizmanics István párlon- kívüli dolgozó ugyancsak jól telelt. A propagandista jó felkészülését, jó tanulással, jó feleléssel viszonozták a Mezőgazdasági Szerárugyár politikai iskolájának tagjai. * Vjj Ferenc elvtárs, a Kokszmüveknél propagandista. A multheti foglal_ közősön azért kapott bírálatot, mert brossurából olvasta lel az előadás anyagát. Ujj elvtárs megfogadta a bírálatot és jól felkészült az előadás ra. A hallgatók szívesen vették, hogy Ujj elvtárs kisegítő kérdésekkel segí tette az anyag főkérdésének megvilá gítását. Még javítani kell Ujj elvtárs. nak az. előadás módján, lassabban kell beszélnie, így több elvtárs tud jó jegyzetet készíteni. Zaracsj Béla clvtárs, a Porcelán, gyár egyik propagandistája nem tanult a multheti foglalkozáson elköve. tett hibából, nem készült lel alaposan a vita levezetésére, a vitán elhangzott felszólalások megválaszolására, ősz szeloglalására. A válaszadásnál azokat ismételte el, amit a hallgatók el mondtak. * Mecseknádasdon Nagy Kálmán elv. társ propagandista még mindig nem érzi pártmegbizatásának nagy jelentőségét. Az elmúlt heti foglalkozáson is felelőtlenül akarta elvégezni párt- megbizatását: nem készült fel az elő. adásra. A legutóbbi foglalkozáson más tartotta meg Nagv elvtárs helyett az előadást. Emellett, ahelyett, hogy fi gyelemmel kísérte volna az előadást, elaludt, míg az előadás tartott, amiért a politikai iskola hallgatói jogosan bírálták magatartását. * A párttitkár elvtársak elsőrendű kötelessége a pártok tatásban való részvételnél is a példamutatás. Ennek ellenére lstván-aknán Bien és Bátai elvtársak, akik alapszervezeti párt- titkárok, nem jelentek meg a politikai. iskolán. Mindkét elvlárs komoly mulasztást követett el. Hogyan vonják Bien és Bátai elvtársak felelősségre a politikai iskolától távolmaradó tagokat, amikor ők is a múlász. lók soraiban vannak? Felettes párt. szervük vonja felelősségre Bátai és Bien elvtársakat, elkövetett hibájuk miatt. • Üzemeink, területi é* hivatali párt- szervezeteink nagy többségben bete, jezték már a párttagok összeírását. De vannak olyan pártszervezetek, mint a budai, szigeti és belvárosi terület, a bányaigazgatóság, pénzügyőrség, Állami Gazdaságok Baranya* megyei Központja, ahol elmaradtak az összeírás munkái és emiatt késést szenved egész Pécsett a tagösszeírás időbeni jó elvégzése. * A párttagság összeírását mindenütt a legnagyobb gonddal kell végezni, úgy, ahogyan azt a Szervező Bizottság útmutatója minden pártszervezet szó. mára előírta Annák ellenére, hogy minden pártszervezet kézhez kapta a párttagság összeírásának és <J tag. könyvcsere lebonyolításának módszerét mégis elkövetnek olyan hibákat, mint ami Dózsa József elvtárssal elő. lordult, akit összeírtak Mohácson is. Pécsett is, mert tagsági könyvébe nem vezették be az „összeírva“ Szól- • Azokat, akik elvesztették párttag, sági könyvüket. nera szabad összeírni. Ennek ellenére a pécsújhegyi üzemben, az erdőgazdaságnál, a Bara- nyamegyei Építő és Tatarozó Vállalatnál összeírtak olyanokat is, akik elvesztetté^ tagsági könyvüket. Azokat. akik elvesztették párthoz való tartozásuk legfontosabb bizonyítékát, jelenteni kell a pártvezetőségnél é* szigorú vizsgálatot kell indítani ügyében. fegyelmi bizottságnak kell tár gyalni és a taggyűlésnek kell dönte. ni. hogy az illető megérdemli e, hogy kézbe kapja még egyszer a párttagsági könyvet. MILYEN VOLT AZ EGYHÁZI ISKOLÁK TANÍTÓINAK SORA? •>Tiirj békességgel,.. ezt papolta a* apát urunk Is sokszor; boldogok a békességcsrk, mert isten fiainak hívatnak...! — úgy, de tömve volt magáunk a gyomra. Istenem! mi haszna? ha szorongat a szegénység, a pokolt nem féljük, a mennyország sem jön oly szép színben a szemünk elé.“ (Tiborc panasza a Bánk Bánból.) Régi, megfakult, megsárgult újságok levelei között lapozva sok érdekes dologra bukkanhat a kíváncsiskodó. A felszabadulás előtti idők Pécs baranyai lapjában a „Dunántúl“-ban is számos érdekesség, sok — ma már leleplező dokumentumként számítható — újságcikk ötlik szemébe annak, aki nem restel régi újságokban lapozgatni. Katona József „Bánk Bán’’ jának cikkünk elején mottóként idézett sorai jutnak önkéntelenül eszünkbe, mikor a ..Dunántúl” 1932 március 31-i és ugyanez év április 22 i számait böngésszük. 1\ klérus lapjának április 22 i számában két érdekes cikket találhatunk. A második oldalon kéthasábos ömlengés adja tudtául mindazoknak, akiket illet, hogy a pécsi egyházmegye 10.559 pen. göt adott hitvédelmi célokra és hogy Virág Ferenc megyéspüspök főpásztori körlevélben biztatja a hívőket a „missziók javára" történő adako- zásra. Érdemes néhány részletet idézni a „Dunán, túl'' cikkéből, ,.A továbbiakban a töpásztor ismerteti azt a kimutatást, amelyet a magyarországi katolikus missziós tanács telt közzé az 1931 évi bevételeiről. A kimutatás szerint a pécsi egyházmegyéből összesen 6.031. pengő 91 fillér lolyt be... A pécsi egyházmegye ezze/ agyüj. téssel előkelő helyet foglal el a magyarorszá. gi egyházmegyék között és csak 500 pengővel maradt el a tavalyi gyűjtés mögött. A gyűjtéssel kapcsolatban a megyéspüspök iö- pásztor elismerését fejezi ki a papságnak és a. híveknek az eredmény felett és kéri. hogy a jövőben is igyekezzenek hasonló buzgósá- got kifejteni — A ránk szakadt nehéz idők közt — írja a főpásztor — sem szabad a hitterjesztés ügyét elhanyagolni, sőt tokozni kell a buzgó ságot... Legtontosabb az ima-alamizsna, de szükséges az anyagi támogatás is. Ne féljünk, hogy a missziókra való adakozással közgazda- sági kárt okozunk, vagy itthoni szegényeinket, intézményeinket rövidítjük meg. A tapasztalás bizonyítja, hogy minél Inkább tel ebred a hívekben a nagylelkűség a missziók rant, annál inkább nő bennük a készség közcélokra való adakozásra általában s annál in ■óbb számíthatunk isten segítségére, ki azt a kis idegenbe juttatott pénzt soktéleképpen, és sokszorosan kárpótolja.“' Ugyanakkor azonban mit láthatunk ugyanennek a lapnak a szembeniévé, harmadik oldalán. A „Kántortanílók sőréméi” című cikkből idézett részlet megmutatja, hogy mikor a pécsi püspök (ugyancsak a „Dunántúl” című lap 1932 április 28- számában közölt kimutatása szerint) 13 600 pengő évi jövedelemmel rendelkezett é3 amíg a pécsi egvházmegye egy év alatt 10.559 pengőt juttatott külföldre a „missziók megsegítése” címén, addig az egyházi iskolákban működő kántortanstók éhez. tele és nélkülöztek. .,Kitért a jelentés a természetbeni java dalmazást élvező kántortanítók indokolt kérelmeire, hangsúlyozva gft, hogy az egyesii lelnek minden erejével a kántortanílók érdekeinek megvédésére kell sietni. Most, hogy újabb fizetéscsökkentés fenyegeti a tanítóság, nak ezt az amúgy is mostoha elbánásban részesülő kategóriáját, legalább oda kell halni, hogy a tize lés-leszállítás alól mentesítsék a kántortanítókat“ — írja a cikk. Néhány nappal előtte, március 31 én Takács Mihály plébános, püspöki tanácsos, hosszú köntör- falazó írásár közölte ugyanaz a ..Dunántúl", mely később a pécsi egyházmegye jótékonykodásáról és a kántortanítói fizetések leszállításáról ad hírt. Ebből a cikkből is érdemes néhány — róka ravaszságával megírt, igazi papi agyafúrtsággal ki. fundált — részletet közölni. Köztudomású. hogy az érdemes községi tisztviselők elmaradt illetményeit a iolyó évi február végéig már most kiutalták. .. Elvi. tázhatatlan tény. hogy a falvakban a jegyzők mellett a konsonancia érdekében még más kapcsolásokra is nagy szükség van és azok nélkül a gépezet nem íungáthat az állam érdekében sem egészségesen és minden fenn. , akadás nélkül. A defektusok elkerülésére, a közjavaknak megmunkálására, e'öbbrevileiére és azok erkölcsi biztosítására, mélyítésére még két kapcsolóm van lőleg szükség a peri tériákon is s a7 ro " s más. mint a falusi pap és tanító. Ha e li.oni tényező nem működik a közjavakra együtt, ott a gépezet egyikmásik helyén megbénul, defektusok lépnek lel s a gépek, zakatolása már nem harmónikus, hanem sok esetben nagyon is ártalmas, amint az egyik másik helyen szomorúan konstatálható is ... Kellőleg ismert többek előtt, hogy egyes helyeken a papi és kántortanítói pár. bér járandóságok. . közadók módjára kezeltetnek. Ahol a fajusi vezetőjegyzők humánusan S kellő megértéssel kezelték a megvál tott párbérügyei, ott a pap és a kántortanító csak valahogyan megkapta az év végére leg alább mégis a nekik jogosan megállapított competenciát. De az utóbbi két évben már az többeknél bizony kisebb részletben folyt be csak, sőt egyeseknél hátralékban maradt.,. Hol van itt az osztó igazság, a méltányosság? Hát miért nem lehet a papi, kántori és tanítói fizetéseket is biztosítani?“ A püspöki tanácsos úr két legyet akart agyon ütni egy csapásra. Először js a kormányt rábírni, hogy ,.a gépek zakatolásánafe harmóniája érdekében”. azaz a ..közrend” fenntartása érdekében szorgalmazza a szegényemberek sanyargatását, a pár bjrek behajtását, másrészt pedig a klérus kizsák mányolt tanítóit arra akarta bírni, hogy működje nek együtt a pappa; és a jegyzővel a nén e’nvo. mása érdekében és akkor több valószínűsége lesz, hogy megkapják néhány garasnyi éhbérüket Hogyan taníthatott az a tanító, aki éhezett? Hogyan segíthette a köznevelést az az egyházi iskolai nevelő, aki anyagiak híjján nemhogy könyvet, vagy tudományos munkát, de még egy szelet kenyeret sem tudott macának vásárolni? De mit is "törődtek ezze! az egyházi iskola teljhatalmú gazdái, a papok és az urak! „Nines mit csodálni, ősidőktől óta Azon valának papok és királyok, E földi istenek. Hogy vakságban tartsák a népet, Meri ők uralkodni akarnak, S uralkodni csak vakokon lehet.” Petőfi Sándor írta ezeket a sorokat több. mint száz évvel ezelőtt és ezek a sorok, mint az idézett cikkek is bizonyítják, időszerűek voltak még 1932-ben, sőt időszerűek ma is. Éppen ezért nem árf lapozgatni az eisárgult újságlapokat és emlé kezni a múltra, melynek nyomorúságából az isko Iák államosítása, a párt gondoskodása, a kormány segítő keze kiemelte már a nép megbecsült dolgozóit, a tanítókat és nevelőket. Ezért maradt el a tervteli építésben a pécsváradi gépállomás A pécsváradi gépállomás elmaradt őszi tervének teljesítésével. Eddigi eredménye alig több, mint 29 százalék. Ennek oka, hogy — a gépállomás pártszervezetének gyenge munkájából kifolyólag — laza a mim kefe gy elem. Előfordul olyan eset, mint Nagy János traktorosé, aki minden bejelentés nélkül két napra eltdvo. zott munkahelyéről. De az sem ritka eset, hogy géppel együtt eljárnak egyes traktorosok vendégeskedni a szomszéd községbe. A másik hiba, ami a terv teljesítésének akadálya, hogy a gépeken rósz- szül végezték el a javítási munkákat. Emiatt nem dolgoznak az összes erőgépek. A gépállomás főgépésze ,,törvényszerű dolog“-na]{ tartja a gépek üzemképtelenségét, holott q fő- hiba az, heg/y a vezetőség a javításkor nem ellenőrizte a javítási munkák minőségét. A gépállomás gyenge politikai munkájából fakad az a hiba, hogy egyes traktoristák, mini Marxét András, a .>kevés fizetésre" panaszkodnak. Érthető, hogy kevés a fizetése, amikor gépére előirányzott 201 hold szántásból mindössze 22-t vég. zett el. Azok, akik teljesítik, túlteljesítik tervüket, mint Széni Ferenc traktorista, egy és fél hónap alatt 2000 forintot keresett. A gépállomás pártszervezetének vezetősége és n gépállomás vezetői egyszerűen tudomásul veszik ezeket a hibákat, de nem harcolnak ellene és emiatt maradt le a pécsváradi gépállomás az őszi terv teljesítésével. A pécsváradkör nyéki falvak dolgozói azt várják- a pécsváradi gépállomás vezetőitől, hogy eleget téve köteles- ségilknek, teremtsenek rendet a gépállomáson, mert a gépállomás gyenge munkája akadályozza őket is az őszi szántás-vetési munkák végzésében.
