Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-21 / 247. szám

2 n ä p %, 6 vH$s október tt A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ közgyűléseitek általános vitájában Moszkva (TASZSZ): Az ENSZ köz. gyűlés október 18 j délelőtti ülésén az általános vita során beszédet mondott A. J, Visinszkij, a Szovjet­unió külügyminisztere. Visinszkij elvtárs beszéde elején rámutatott, hogy az északatlanti tömb tevékenysége a VI. ülésszak óta el­telt év alatt is döntő szerepet játszott és játszik 3 nemzetközi feszültség fo kozásában. A jelenlegi nemzetközi helyzetet súlyosbítja az a körülmény is, hogy a gazdaságilag elmaradott or. szágokban egyre nagyobb a nyomor és az éhínség. Hozzájárulnak továbbá n feszültség fokozásához azok a had műveletek, amelyeket a gyarmatosító hatalmak folytatnak Korea, Vietnam, és Malájföld népei ellen. Beszéde további részében Visinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy bár az Egyesült Államok koreai hódító ter­vei csődöt mondottak, az amerikai r.ralkodókörök nem mondanak le a hódító terveik megvalósítására irá­nyuló további kísérletekről. — Acheson kijelentette a közgvü- !és előtt — folytatta Visinszkij elv­társ, — hogy az Egyesült Államok addig küzd Koreában, amíg meg nem kötik a fegyverszünetet ..igazságos fel tételekkel”. De Acheson úr, miért nem mutatott ön rá, hogv melyek ezek az „igazságos feltételek"? Vaj jón ön még időt szakít arra, hogy ezt közölje a közgyűléssel? Azok a feltételek, amelyeket a koreai ameri. kai parancsnokság az Egyesült Álla­mok kormányának jóváhagyásával eddig előterjesztett, egyáltalán nem nevezhető igazságosnak. Ezeket a fel­tételeket nem lehet másként nevezni, mint az igazságosság elemi fogalma szembetűnő megsértésének, nyilvánva. lóan jogtalannak, a nemzetközi jog és a nemzetközi erkölcs minden ál­talánosan elismert szabályával ellent mondónak. Ezt kell mondani a hadi foglyok úgynevezett „rostálására“ vonatkozó amerikai követelésről, ar­ról, hogy azokat, akiket az amerikai parancsnokság haza akar engedni, szét. választják azoktól, akiket fogságban nkar tartani, nem riadva vissza sem milyen kénysfcrítő eszköztől. még a sortüzektöí sem, amint ez Kocsedo szigetéit és más olyan amerikai hadi fogolytáborban történt, ahol kínai és korea; hadifoglyokat tartanak fonva. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta ez után, hogy az amerikai kormány nem törekszik a koreai háború befejezésé re és továbbra is e háború árán akar szabadulni gazdasági nehézségeitől idézte az amerikai vezető körök ki­jelentéseit, melyek világosan elárul iák, hogy e körök tovább akarják folytatni a szégyenletes koreai hábo rút. — Ezen az ülésszakon — folytatta Visinszkij elvtárs — ismét az a fel adat áll a közgyűlés előtt, hogy megoldja a koreai kérdést. A béke­szerető népek, amelyek létrehozták a a világ békéiéért folyó harc hatal­mas arcvonalát, egyre álhatatosabbaq és e.’.szántabban követelik, hogy vés seriek véget a koreai háborúnak, kö vete'ik az imperialista agresszorok megfékezését és egyre inkább szembe- szállnak az agresszív amerikai politi­kával. A lengyel küldöttség által benyuj. tott javaslatok ebben a kérdésben teljesen megfelelnek a közgyűlés előtt álló célnak. — Mi melegen támogatjuk lengyel az amerikai fegyveres erők baktéri­umfegyvert alkalmaznak a koreai és a kínai nép ellen. Visinszkij elvtárs elmondotta ez„ után, hogy az elmúlt évben, tovább fo kozódott az agresszív északaílanti tömbnek az új világháború előkészí­tésére irányuló tevékenysége. Erőfe­szítések történnek új hadseregek szer vezésére és arra. hogy Nyugaton és Keleten agresszív katonai szövetsége, két szervezzenek. Bekapcsolták a íá- madótömbbe Törökországot, Görögor. szágot és tényelgesen Nyugat-Német ország és Jugoszlávia is résztvesz a tömbben. Ugyanakkor az Egyesült Államok uralkodó körei fokozták nyo. másukat a közép és közelkeleti or­szágokra. Az Atlanti Tömb az Egye sült Államok vezetésével provokációs jellegű hadgyakorlatokat tart. — A tények arról beszélnek, — folytatta, — hogy az imperialista tá­borban fokozódott az új világháború előkészítésének üteme, amit azzal a hazug propagandával takarnak, hogv a világot Szovjetunió részéről veszély fenyegeti. Visinszkij elvtárs ezután rámutatott, hogy az Egyesült Államok egész költ­ségvetésének 74 százalékát teszik ki a katonai jellegű kiadások. Ugyan­akkor az atomfegyver gyártásával kapcsolatos kiadások az 1952—53 as évben elérték az 1.7 milliárd dollárt, s ezt az összeget az elkövetkező évek ben tovább akarják emelni. Ezek az adatok elegendők ahhoz. — folytatta, — hogy meggyőződjünk arról, miszerint az. Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei nemcsak az atomfegyver betiltását, de még az atomfegyver gyártásának csökkenté­sét sem tervezik és hogy az Ameri­kai Egyesült ÁUtamok hivatalos kép. viselőinek mindennemű olyan nyilat kozata, hogy készek az atomfegyver eltiltására, tetőtől talnig hazug és kizárólag csak a hiszékeny és együ­gyű emberek megtévesztését szolgálja. A továbbiakban Visinszkij elv társ rámutalott, hogv az Egyesült Al- lantok gazdaságának militarizálása óriási mértékben folyik. Ezt még Eisenhower tábornok is kénytelen volt beismerni többek közölt egyik beszédében, amelyben a következő ki- je'entést tette: ..A mi gazdaságunk hadigazdaság. Közoktatásunk: ka to nai közoktatás." Az ipar miUtarizálának ugyanez a folyamata tapasztalható Angliában is. Franciaország jelenleg jelentősen többet költ háborús készülődésre, mint amennyit a háború előtt, 1939- ben költött erre a célra. Az Egyesült Államok, Anglia, Fran ciaország és más tőkés országok gaz daságának militarizálását a mai mono- polkapitalizmus sajátosságai magya. rázzák. A mai monopolkapitalizmus [őmozgató ereje a maximális profit, Köztudomású, hogv a háborús láz az Egyesült Államokban óriási pro­fitot hajt az amerikai milliárdosok nak. Jövedelmeik 1951 ben csaknem 43 milliárd dollárra emelkedtek. Ez az összeg 1938. évi jövedelmeikneK csaknem tizenháromszorosát teszi ki Ugyanez a helyzet Angliában és Fran ciaországban is. E tények fényében tökéletesen ért- hetővé válik, hogv Truman, az Egye sült Államok elnöke egyre újabb és újabb előirányzatokat követel a ka­tonai program megvalósítására. Ebből kitűnik, hogy a jelenlegi ame rikai kormány külpolitikája teljes egészében az Egyesült Államok ipar’ kollégáinknak azt a javaslatát, hogy ^tSérM fö. Tol i „ 11 hurni -» ír mm rí l net íQiraanho . . fel kell hívni a közgyűlést, javasolja a hadviselő feleknek: haladéktalanul szüntessék meg a szárazföldi, a fen geri és a légi hadműveleteket. — Mi melegen támogatjuk azt a javaslatot, hogv a nemzetközi jocsza bályok értelmében minden hadifoglyot szállítsanak haza hazájába. — Mi melegen támogatjuk a len­gve! küldöttségnek azt a javaslatát, hogy két három hónapon belül von­ják ki Koreából a külföldi csapató kát. köztük a kinai népi önkéntes egységeket is és békés úton rendez *ék a koreai kérdést Korea egyesíté sének szellemében, amit maguk a ko. röava-k valósítanak meg egy bizottság megfigyelése alatt, amelyben a köz. vétlenül érdekelt felek és más. olyan államok vannak képviselve, amelyek nem vesznek részt a koreai háború­ban. Beszéde további részében Visinszkij elvtárs megcáfolhatatlan tényekkel bizonyította, hogy az amerikai csa. patok Koreában baktériumot alkal­maznak és leszögezte: — A baktériumfegyver koreai al­kalmazásával az amerikai imperialis­ták nemcsak a békés emberek lömé ges megsemmisítésének bűnös célját, hanem azt a célt is követik, hogy a gyakorlatban ellenőrizzék e fegyver hatását, gyakorlatozzanak e fegyver rel. — A szovjet küldöttség teljes mér tékben osztozik abban a felháborodás, ban. amelyet a világ becsületes em Az amerikai ipari és finánctőkések új háborúra áhítoznak, hogy milliókat nyerhessenek ezen a véres üzleten. Az Egyesült Ál'amok. Anglia. Fran- eiaorszáq és az Északatlanti Tömb­höz tartozó más országok egész gaz­daságának milParizá'ása. elkerülhe tétlenül az adók szüntelen emelkedé­sére. milliók életszínvonalának sül­lyedésére vezet. ' Az Egyesült Államokban az 1952— 53. évi költségvetés az 1937—1938 évi hez viszonyítva több. mint megüzen, kétszerezi a lakossáora kivetett adók összegét. Jelentős adóemelések tör téntek Angliában. Franciaországban. Olaszországban és az Északatlanti Tömb más tagállamaiban is. Ezekben az országokban fokozódó munkanél­küliség észlelhető. A nyugateurópai országok gazdasá­gi és pénzügyi hslyzete is egyre rósz. szabbodik Ezzel kapcsolatban rá kell mutat, ni arra — hangsúlyozza Visinszkij ilvtárs, — hogv a nyugateurópai or­szágok gazdaságának szétzüllesztésé- ben nem kis szerepet játszott az úgy- nevezett ..Marshall-terv", amelynek helyébe ma az Egyesült Államok ag. ressziv politikájának még leplezette nebb tervei léplek: az amerikai köl­csönös biztonsági program: a Schu- man, és Pleven-terv. stb .., Az úgynevezett amerikai ..segély” súlyos helyzetbe dönti még az olyan gazdaságilag fejlett országokat is, mint Anglia és Franciaország. Truman béréiből váltott ki az a tény, hogy 1952 január 9 én a szenátushoz inté­zett üzenetében kénytelen voüt beis­merni, hogy az úgynevezett „szabad országok" védelmének erösílése ,.ko_ moly gazdasági problémákat idézett elő": fokozta az inflációt Európában és veszélybe döntötte „szövetségesei erőinek további helyreállítását." Visinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok vezető körei folytatta külpolitikának agreez. szív irányvonala visszatükröződött az Egyesült Államok. Anglia, Franciaor­szág és az Atlanti Tömbhöz tartozó egyes más országok képviselőinek ENSZ beli tevékenységében is. Ha megnézzük a közgyűlés 6. ülés­szakán alakított leszerelési bizottság munkáját, semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a bizottság tagjainak többsége, az Egyesült Államokkal az élen, azon fáradozott, hogy gyakor­latitag lehetetlenné tegye a fegyver­zet bármitféle csökkentését, ne enged je meg az atomifegyver alkalmazásá­nak elfutását. A bizottság nem volt hajlandó megvizsgálni a szovjet kül­döttségnek arra irányuló javaslatát sem. hogy azokat az államokat, ame. lyek nem csatlakoztak a baktérium, fegyverek alkalmazását tiltó genfi jegyzőkönyvhőz, vagy nem ratifikál - tájc azt, hívják fe] a jegyzókönyvhöz való csatlakozásra vagy annak ratifi­kálására. Acheson ür a leszerelési bizottság munkájánál szólva, az alábbi kijelen­tést tette: „Nem folyamodunk agresz. szióhoz atombomba vagy másfajta bombák alkalmazásával. Nem fogunk elkövetni agressziót vegyi vagy beik. tériumfegyver alkalmazásával.. Ha az Egyesült Államok valóban kész lemondani az atombomba vagy más bombafajták alkalmazásáról, ak­kor miért utasítja el évről évre a Szovjetuniónak az atomfegyver alkal­mazásának azonnali eltiltásra irá­nyuló javaslatait? A tettek itt n©m egyeznek meg a szavakkal, önöknek módjukban áll megítélni, mi a jelentősége és az érté ke e tetteknek, amelyek a teljes mi litarizálásban csúcsosodnak ki. Az Egyesült Államok részben saját or­szágában hajtja végre ezt a militari- 7,áfást, részbcn más országokat kény­szerít ugyanerre. Az Egyesült Államok — felhasznál, va az Atlanti Tömb kötelékébe tar­tozó országok kormányait, továbbá azokat a kormányokat, amelyen ezt a tömböt támogatják, — az előző ülés szakon egész sor olyan határozatot vitt kérész üi. amely nyilvánvalóan az Egyesü't Nemzetek Szervezetének alapcl-mányába ütközik, gyengíti az ENSZ et és teljesen az amerikai po­litika függvényévé teszi azt. Az angol amerikai tömb nem törő dik az ENSZ alapokmányával, nem tesz eleget az alapokmányokban fog Iáit kötelezettségeinek. Az Egyesült Államok vezető körei — egy új háború előkészítésére irá. nyúló tervükben — Anglia és Francia- ország támogatásával a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok ellen irá nyúló kártevő, kém. és terrorista te vékenység megszervezésébe helyezik reménységüket. Egyes ENSZ-tagállam ok támogató sának következtében még mindig ér­vényben vannak az 1951 október 10 én és 1952 június 20 án a fentemü- lett bűnös tevékenység megszervezé-é. re hozott amerikai törvények. Ez a helyzet tűrhetetlen. A szovjet kormány igyekszik még­is elérni ezen az ülésszakon, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely a béke és a nemzetközi együtt működés megszilárdításának eszköz,, lehetne, olyan álláspontot foglaljon el ebben a kérdésben, amely összhang­ban van a béke alá ásását célzó és az új háború veszélyét növelő tervek el­len folytatott tevékenység alap- elveivel, céljaival és fe'adataival. A Szovjetunió komoly Jelentőséget tulajdonit az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szerepének 't békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban. A szovjet küldöttség jól tudja, milyen nehézségekkel kell most és kell még a jövőben megküz­denie ebben a harcában, miközben vé delmezi az ENSZ ben a béke eszme, jét s igyekszik elérni, hogy elfogadják az új világháború megelőzésére, a fegyverzet csökkentésére s a jelenleg folyó háborús cselekmények meg­szüntetésére irányuló javaslatait. A Szovjetunió küldöttsége ezen az ülés­szakon nem fog meghátrálni semmi •ólé nehézség elől. hogy elérhesse cél­ját: biztosítsa a legreálisabb és hat­hatós eredményeket az új háború ve. szélvének elhárításáért és a béke megszilárdításáért vívott harcban. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy az öt nagyhatalom közti béke- egyezménynek biztosítania keil e ha falinak valóban békeszerető politika ját, ellentétben az Eszakallantj Eqvez ménnyel. amelyet mélyreható belső ellentétek marcangolnak, s amely az államok szuverénitását tagadó, hibás eszmén alapul és éppen ezért alapjá­ban helytelen. A mai körülmények között, amikor az északatlanti tömb fokozza az új világháború előkészítését célzó tévé kenységét, még nagyobb jelentőségre tesz szert az öthatalni békeegyez mény megikölés-e. Egy ilyen egyez, rnény megkötése feltétlenül meg kell, hogy hiúsítsa az Egyesült Államok, Anglia és néhány más ország agresz- szív köreinek háborús terveit, A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy ezen az ülésszakon is ar. ra törekedjék, bogy a közgyűlés a bé­keegyezmény megkötésére, vonatkozó felihívással forduljon az.öt nagyhala lomhoz, mert ez valamennyi nép letér deke. A Szovjetunió küldöttsége minden, képpen. támogatni fogja a lengyel kül döttségnek a bék-egyezmény xnegkő tésére, a nagyhatalmak fegyverzeté­nek egyharmaddal váló csökkentésé re, az új világháború elhárítására éa a béke megszilárdítására vonatkozó javaslatait, a Szovjetunió tettekke' bizonyította be békesazretefét, azt a készségét, hogy békés úton rendezze a nemzetközi kapcsolatok még rende­zetten fontos kérdéseit. De senki se éljen vissza a szovjet nép békesze- retetévet! Senki se hagyja figyelmen kívül * történelem tanulságait — Oroszország, a szovjet állam történel­mének tanulságait — azét az orszá gét, amely nem egyizben került ki győztesen az. agresszorok álta-l rá- kényszerített háború megpróbáltatá­saiból. A Szovjetunió a békéért harcol és az államok függetlensége, valamint szuverén egyenlősége tiszteletbentar. tásána^ elvére, az önzetlen kölcsönös segítség elvére támaszkodik abból a célból, hogy új sikereket érjen el a béke, a demokrácia, a szocializmus megszilárdítása terén, az őszint« és becsületes, békés együttműködés ügyében, népei érdekeinek közös vé­delme ügyében, amely érdekek elvá­laszthatatlanok az összes békeszere'.ő országok és népek érdekeitől. A Szov. jie-tunió békés külpolitikája a szovjet nép békés építő munkájára, támasz­kodik. Ez n politika magából a szo­cialista társadalmi tend alapjából fo­lyik. A Szovjetunió politikája — a békés alkotómunka, politikája. Ezt a politi­kát a szocializmus alapvető gazdasági törvényének követelményei határoz, zák meg. Ezen a törvényen épült fel a Szov­jetunió fejlesztését szolgáló ú j ötéves terv is, a békés gazdasági és kulturá. fe építés nagyszabású programéi ja. Az ötödik ötéves terv újabb rend­kívüli ereje bizonyítéka a szovjet külpolitika békés törekvéseinek és céljainak. Világosan megcáfolja azo­kat c rágalmazó koholmányokat, hogy a Szovjetunióban állítólag a hadiipart fejlesztik, hogy a Szovjetunióban fegyverkezési verseny folyik és hogy a Szovjetuniónak harcias tervei van. nak. A Szovjetunió küldöttsége felhívás­sal fordul a közgyűléshez, támogassa a lengyel küldöttség békeszerető ja. va-slatait, amelyek megfelelnek vala­mennyi békeszeertő nép alapvető ér­dekeinek. A közgyűlésnek teljesítenie kell kötelességét, el kell fogadnia ezeket a javaslatokat, amelyek mél­tók egy olyan nemzetközi szervezet­hez, amelynek feladata őrizni a bé­két, valamint a nemzetközi biztonsá­got és kiküszöbölni egy új világhábo­rú fenyegető veszélyét, elhárítani a népekről azokat a nagy szerencsétlen, ségeket és szenvedéseket, amelyek ak­kor érnék őket, ha ismét egy ilyen háború örvényébe sodródnának. Á íengye! ENSZ-küldöttség határozattervezetének szövege Nevryork (TASZSZ) Amint már kö­zölt ÍV, az ENSZ közgyűlés október 17-i plenáris ülésén G. Skrzeszewski, a lengyel ENSZ-küldöttség vezetője határozattervezetet terjesztett be meg. vitatásra a háborús veszély elhárítá­sának és a béke megerősítésének kér­désében. A határozattervezet szövege a következőképpen hangzik: Az új világháború veszélyének el­hárításáról, a béke és a népek közötti baráti együttműködés megerősítésé­ről. 1, A közgyűlés, számolva azzal a ténnyel, hogy már harmadik éve fo­lyik ,a háború Koreában, ami igen sok szenvedést és nélkülözést hozott, a következőket javasolja a Koreában harcoló feleknek: a) A harcoló felek haitadéktalanu! szüntessék be a hadműveleteket a szá- razföl'dön, a tengeren és a levegőben egyaránt. b) A nemzetközi jogszabályoknak megfelelően minden hadifoglyot en­gedjenek vissza hazájába, c) Két-háro-m hónap alatt vonják ki Koreából -a külföldi csapatokat, köztük a kínai önkéntes egységeket is, s Korea egyesi!évének szellemében maguk a koreaiak rendezzék békésen a koreai kérdést a közvetlenül érde­kelt felek és más olyan államok bi­zottságainak megfigyelése aCatt, ame­lyek nem vettek részt a koreai há­borúban. 2. A közgyűlés, az új világháború veszélye elhárításának céljából: al Azt javasolja az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió, Anglia, Francia- ország és Kína kormányának, a Biz­tonsági Tanács állandó tagjainak, hogy rgy év alatt egyharmaddal csökkent­sék fp-gyveres erőiket, közöttük a lé­gierőket, haditengerészeti erőket és segédcsapatokat is és szolgálhassanak leijes tájékoztatást fegyverzetükről: ‘ továbbá azt javasolja a Biztonsági Tanácsnak, hogy a legrövidebb időn belül hívjon össze nemzetközi érte­kezletei valamennyi állam fegyveres erői csökkentése megvalósításának érdekében: b) Felhív arra, hogy haladéktala­nul hozzanak határozatot az atomfegy­ver és minden más tömeges ember­irtásra alkalmas fegyver Icaiadé,Ma­ian betiltására és szigorú nemzetközi ellenőrzési vezessenek be annak biz­tosítására, hogy ezt a határozatot minden állam teljesítse: c) Felhív minden olyan államot, amely nem csatlakozott a baktérium- fegyverek betiltásáról szóló 1925. jú­nius I7-i genfi jegyzőkönyvhőz, vagy nem ritifikálta ezt a jegyzőkönyvet, hogy csatlakozzék hozzá, vagy ratifi­kálja azt. 3. A közgyűlés az Egyesült Nemze­tek Szervezetében való részvétellel összeférhetetlennek minősíti az agresz- sziv északatlanti tömb-ben való rész­vételt, amely tömb egyre fokozza * fegyverkezési hajszát és növeli a nem­zetközi feszültséget. A közgyűlés fel­hívja az Egyesült Államok, a Szovjet­unió, Anglia, Franciaország és Kína kormányát: kössenek hékeegyrzményt, amely a nagyhatalmak fegyverkezésé­nek csökkentésére és a népek közötti béke megerősítésére irányul. A közgyűlés felihív minden más államot, hogy csatlakozzék a békc- egvezménvhez. Nyugat-Néinetország- lakossága a különszerződés elutasítására cs az ösSznémet eszmecsere folytatására szólítja fel a bonni képviselőket Berlin (MTI) Szombalon este 3500 ember vonult végig fáklyás-menetben Düsseldorf főútvonalain. A tüntetők a Bonnban megkezdődő:t össznémet tanácskozás folytatásának és az egész Németországgal való békeszerződés meglkötéíé! követelték. A tüntetés után megtartóit népgyűlésen, Dambiowski, a Német Kommunista Párt kerületi bizottságának titkára felszólította a békeharcosokat, hogy fogjanak össze még szarosabban, minden igaz haza­fival a németek egyinásiközti megegys. zése és a békeszerződés kivívása érde­kében. A német, történelem tanulmányozá­sára alakult hannoveri munkaiközös­ség levelet intézett a bonni parlament tagjaihoz. A levélben a többi között a kövei kezűket emelik ki­— Követeljük a képviselőktől, hogy hivassák össze a szövetségi gyűlés ü-éséf a népi kamara javaslatainak niegtá rgyalá sá ra. Az újrafelfegy vérzés ellen küzdő nyugatnémetországi főbizottság fel­hívta Nyugat-Németország lakossá­gát, hogy követeljék a szövetségi gyűlés tagjaitól, hogy akadályozzák meg n bonni különszerződés tárgya­lásai második és harmadik olvasásban és küldjenek delegációt Berlinbe a népi kamara képviselőivel! megkezdett tárgyalások folytatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom