Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-19 / 246. szám
DUMÁNTIJLI NAPLÓ V/LÄQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl A MAI SZÁMBAN: Versenyben a november 7 Üsztele'ére tett válla'ások, ez adott szó 'teljesítéséért. (2. o.) — CHasz községben a párt. szervezet gyengesége, a tarács tájékozatlansága okozza a vetési munkák lemaradását (2, o.) — A Béke Világ'.a- oécs irodájának kommünikéje. (3. o.) — A Tío-banda ga rázdáikodása éhínségbe taszítja a jugoszláv népet (3. o.) — A Kínai Népköztársaság. (3. o.) — A Szovjetunió — La villamosítás élenjáró országa. (4. o.) ________________________________________________ AZ M DP BÄR AN YA M EGYE I PA RTBI Z OTT A ÁGÁN A K IX. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM AKA 50 FII.I.ÉR VASÁRNAP. 1952 OKTOBER l!l A kommunisták Tegyenek élharcosai az ős?i munkák végzésének, a begyűjtésnek Nagy kitüntetés ért minden magyar kommunistát is azokban a sztálini megállapításokban, amelyet a világ dolgozóinak szeretett vezére a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XIX. kongresszusán a népi demokratikus államokról megemlékezett. „Most, amikor Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyarországig új .,rohambrigádok“ jelentek meg a népi demokratikus országok képében — most könnyebbé vált pártunk harca és vidámabban lolyik a munka“ — mondotta Sztálin elvtárs. Ezekben a szavakban benne van minden ell?me - rés és a dicsőség, amelyet a népi demokratikus államok kommunistái eddig kiharcoltak maguknak. Nincs nagyobb dicsőség egyetlen kommunista számára sem, mint az, hogy egy olyan pártnak, nemzetnek tagjának lenni, — amely párt és nemzet a Szovjetunió oldalán állva, segíti a szocializmus építését. Nincs nagyobb dicsőség egy olyan pártnak tagjának lenni, amely párt a világ dolgozóinak az új ,,rohambrigádjához” tartozik. Kitüntetés minden magyar kommunista számára ezek a sztálini sza. vak — de gzek a kitüntető elismerő .Avivak kőtetezuik is bennünket. Ko. teleznek arra többek között, hogy a mezőgazdasági munkák minden területén és a begyűjtésben egyaránt minden párttag példamutatóan helytálljon a tervteljesitésért folyó harc ban. A mezőgazdasági tervteljesítés területén most legdöntőbb kérdés, a vetési munkák gyors elvégzése, a kapások begyűjtési tervének 100 százalékos teljesítése. Vannak megyénkben is bőven olyan kommá „isták, akik méltó módon kiveszik részüket e munkákban. Ezek az elvtársak élenjárásukkal, kommunista pél damutatásukkal méltóvá teszik ma. gukat arra, hogy a világ dolgozóinak új ,,rohambrigádjához’' tartozzanak Vannak olyan párttitkárok, mint a dinnyerberki pártszervezet titkára, mint a horvátherte.endi pártszervezet titkára, mint Tóth elvtár9, a lothárdi Nagy elvtárs, a görcsönyi tanács el. nőkéi, akik kommunista példamutatás- sál elsőnek vetnek, elsőnek teljesí tik beadási kötelezettségüket. Ezek. nek az elvtársaknak élenjáró cselekedetük eredményeképpen a község dolgozó parasztsága is időben végez a vetésekkel, illetve 200 százalékon felül teljesíti burgonya- és kukorica beadási kötelezettségét és ezzel meg nyitják a szabad értékesítési lehető, séget községük dolgozó parasztjai eiótt Megyénk kommunistáinak egy részét a gyors vetési, beadási munkákban még nem ezek az eredmények jellemzik, A példamutató párttagok mellett akadnak még olyanok is, akik nem tartják kötelezettségüknek kormányzatunk által kiadott rendele. lek betartását. Vannak még olyan párttagok, mint a gerdeíek, akik ez. ideig mindössze csak egy hold búzavetést végeztek el. Hasonlóan cselekedtek Hidas, Szentlászló, Apátvarasd, Királyegyháza község pártszervezeteinek tagjai is. Igv nem csoda, hogy ezekben a községekben az ősziárpa- vetéssel csak 5—10 százaléknál, a bú zavetésükkel egy két százaléknál, a kukoricabeadásukkal is csak 2—3 sza zaléknál tartanak a község dolgozó parasztjai Is. Az ilyen párttagok ko moly kárt okoznak pártunknak, dől. gozó népünknek egyaránt és saját ma. guknak. Fel kell, hogy ébredjen minden párttagban az a kötelességérzés, amelyre a nagy Sztálin szaval köteleznek min den kommunistát. Most elsősorban minden párttagnak elsőnek kell el vetnie községében az ősziárpát, búzát abban a százalékarányban, mely szükséges ahhoz, hogy a község tervét 100 «zúzalékra teljesítse. Ezt a százalékarányt kérje meg minden pártszervezet titkára a helyi tanácstól és hozza azt minden párttag tudomására, hogy neki hánv hold őszi árpát, búzát, stb-t kell elvetnie. Min. den párttag kötelessége, hogy a példamutatása mellett elmenjen a még hátralékos dolgozó parasztokhoz és népnevelő politikai felvilágosító munkával meggyőzze őket arról, hogy ne halogassák tovább a vetést, ne várjanak „állami áron, állami vető magra”, hanem a saját készletükből, a saját érdekében, a dolgozó népüní érdekében azonnal végezzék el a vetési munkákat. Nem a vetőmag hiányában — vagy az állandó esőzésekben — kell keresni a lemaradás okait Szentlőrin- cen, Szulimán, Geresd, Piskó, Markóc községükben sem, hanem a párttá, gok élenjárásának elmaradásában: a gyenge politikai felvilágosító munká ban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szeptember 12-e óta, az a dolgozó paraszt, vagy tszcs, akinek nem volt elegendő ősziárpa. vetőmagja, a föMmüvesszövetkezete- ken keresztül ugyanannyi tavaszi érpárért, vagv egy mázsa 70 kg csö-es tengeriért, vagy esetleg más terményért kettő forint kezelési dij fejében kaphatott annyi szokványárpat, amennyire szükséqe volt vetőmag cél- jára. Tehát az ősziárpa vetőmaggal senkinek semmi gondja nem lehetett, még akkor sem, ha a községi terv alapján az Idén nagyobb területet kellett bevetnie, mint amennyire számi tolt. Mégis az őszíárpa tér vünket n;e. gveileq csak 53.8 százalékban telje,- I sítettük. Eze„ belül is a siklósi járás csak 35 százalékra, a szigetvári járás 27 százalékra teljesítette ősziárpa ve- tésri tervét. Szentlöríncer, még a han- goshíradóban is kihirdették, hogy akinek nincs vetőmagja, az jelent kezzen a tanácsházán, a felhívásra ebben a megyénk egvik legnagyobb községében csak 24 dolgozó paraszt jelentkezett, tehát a többieknek volt vetőmagjuk, mégis a község 4t szá zaléknál tart az őszíárpa és három százaléknál a búza vetésében. Hasonló a helyzet a kukoricabe- gyüjtésben. Nem azért nem teljesítik egyes községek a kukoricabeadá. si tervüket, mert ,,zöld még a kuko rica“. vacrv mert a felvásárlók, mind visszaküldik, hogy „vizes a kukorica”, — ahogy a pécsi járás egyes tanácsa, in hiszik, hanem azért, mert megfeledkeznek kötelességükről, a kommu „ista éleniárásról. a némievelők politikai felvilágosító munkájáról. Ezen sürgősen változtatni kell, minden kommunistának és az őszi szántás, ve tés, betakarítás, begyűjtési munkák elvégzésének az élére kell állniuk. — Biztosiítani kell, bogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját, november 7 ét, úg-v ünnepeljük, hogy október 20 ra minden szem mag a földben legyen. hogv november 7- re a kapások begyűjtési tervét min den község 100 százalékra teljesítse Mindezt a pártszervezeteknek és a kommunistáknak kell biztosítaniok, nekik kell most már haladéktalanul elsőnek elvetni, beadási kötelezettségüket teljesíteni. — Fokozniok kell a felvilágosító politikai mun kát, amelybe be ke’-l vonni a* élenjáró párfonkivülj dolgozó parasztokat is. A pártszervezetek titkárainak fokozniok kel) a pártellenőrzés munkáját, a tanácsok munkája felett, hogy azok megalkuvás nélkül alkalmazzák a büntető szankciókat, a késlekedők kel, a patópálokkal szemben, az őszi munkát és a begyűjtést szabotáló ku lákokka; szemben. Ha a kommunisták élenjárésával párosulni fog a fel- világosító munka, a községi tanácsok fZlgorú ellenőrzése, akkor semmi kétség affe’ől, hogy az őszi szántás vetés, begyűjtés csatáját sikerre viszik párt. szervezeteink. Szekeres László ___,J__ MB xaeaőgazd. oszt pol m. 1 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az ötéves népgazdasági terv harmadik éve harmadik negyedének végrehajtásáról A népgazdaság fejlődését, vafamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedését 1952 harmadik negyedében a következő adatok jellemzik; IPAR A gyáripar 1952 harmadik negyedévi teljes termelési tervét 100.1 százalékra, ezen beiül a nehézipar 98.3 százalékra, a könnyűijiar 100.9 százallékra, az élelmiszeripar 105.2 százalékra teljesítette. A gyáripar 1952 harmadik negyedében 2-1.3 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azono-s időszakában. Ezen beiül ~ a nehézipar termelése 31 százalékkal, a könnyűiparé 10.9 százalékkal, az élellmiszeriiparé 32.G százalékkal emelkedett A nehéziparon belül az emelkedés a bányászatnál 36.5 százalék, a kohászatnál 21.2 százalék, gépgyártásnál 3-1.2 százalék. az építőanyagiparnál 15.5 százalék, a könnyűiparon belül a textiliparnál 7.1 százalék, a ruházati iparnál 14.1 százalék, A helyi iparhoz tartozó állami vállalatok termelése egy év alatt 103.1 százalékkal emelkedett. Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok 1952 harmadik negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: 1952. Minisztérium ITL negyedévi tervteljesítés százaléka hánya í. «.siarglchgy! minisztérium 1052 kohó és gépipari min. 9fl.fi középgépipari minisztérium 82-8 könnyűipari minisztérium 101.1 élelmiszeripari minisztérium 105.2 építöanyagipari minisztérium 103.2 építésügyi minisztérium iparvállalatul 111.7 közlekedésügyi minisztérium iparvállalatai 106.5 helyt ipar minisztériuma 102.9 A kisipari termelőszövetkezeteik negyedévi termelési tervüket 106.8 százalékra tdljesitették, a múlt év harmadik negyedévéhez képest a termelés több, mint kétszeresére emelkedett. cikk megnevezés A fontosabb iparcikkek termelése 1952 harmadik negyedévében 1951 harmadik negyedévéhez képest a következőképpen alakult 1952. III. negyedévi termelés,, az 1951 III. negyedévi termelés százalékába») 129 120.2 112.7 126.2 139.9 120.5 124.7 128.— 145.— 82.4 128.9 147.6 124 2 118.2’ 111 __ 12 2.4 120.9 145.5 118.5 103.9 103.9 107.4 110.3 1054 szén villamosén«“ rgla acél vasönlvény hengerelt rúdacél hengerelt idomueél esztergagépek vasúti taherkocal tehergépkocsi Dieselmotor gépolaj és motorolaj tehergépkocslahroncs köpeny tégla mész cement motorkerékpár kerékpár rádióvevűkészülék varrógép pamutszövrt selyemszövet len és Uendcrszövet bőrelpő liszt nyerst) u.sok, zsír és zsirszalonnn 151.1 édestpnri készítmények 128.4 cigaretta 117.2 Terven felül a harmadik negyedévben jelentős mennyiségű vasércet, mangánércet, kovácsolt acélt, gópola- jat, petróleumot, öntöttüveget, égetett téglái', motorkerékpárt, kerékpárt, varrógépet, rádió műsorveve-őt gyártottak. A tervvel! szemben lemaradás van a szén, Martin- és elektroacél, hengerek acél, marónáfron. ikénsav, fosz- formütrágya. égetett cserép, csizma, munkaruha, napraforgóolaj termelésében. Az ipari minisztériumok közül azok, amelyek termelési és termelékenységi tervüik teljesítésében elmaradtak, ugyancsak elmaradtad önkóltoégcaök- kemtési tervük teljesítésében is. MEZflGAZDASÁG A harmadik negyedévben a gabona betakarítási munkálatait a mezőgazdaság a múlt évinél gyorsabban hajtotta végre. Jele ni ős szerepe voút ebben a betakarítási munkák gépesítésének: a gépállomások és állami gazdaságot több, mint kétszer akkora területen arattak géppel, mint a múlt évben. A gabemanemflek «évi termése a májusi fagykár és az aszályos időjárás kő vetkezőében alacsonyabb volt, mint a múlt évben. Erőteljesen fejlődött a mezőgazdaság szocialista szektora. A termelőszövetkezetek szántóterülete 1932 szop ember 30-án 42 százalékkal, a családok száma 32 százalékkal volt több, mint egv évvel azé őtt. A szövetkezetei területének a családok számánál nagyobb mérvű emelkedése arra mutat, hagy az újonnan belépők között egyre több a középparaszt. A szövetkezetek állatállománya egy év alatt 123 százalékkal emelkedett, ezen bélül a sertésállomány növekedése 165 százalék. Az állatállomány erőteljes ómé! kedése melletti az ál: nt sűrűség a szövőt kezeinkben még mindig nem érte el az országos átlagot. Az állami gazdaságok szári óterüiete 1952 szeptember végén 37-5 százalékkal volt több, mim: egy évvel azelőtt. Az éUatáHománv növekedése több, mint kétszerese a terület növekedésének, Emelkedett az állati termékek termelése is. A sen és- és szarvas- marhahizlalás termelése élősúlyban kifejezve a harmadik negyedévben háromszor akkora volt, mint egv évvé! azelőtt. A tejtermelés — a tehénállomány 46.4 százalékos emelkedése mellett — 73.8 százalékkal volt több, min’ 1951 harmadik negyedévében. Az őszi szántási és vetési munkálatok lényegesen gyorsabban haladnak, mint a mutt évben. 4 minisztertanács áttaii előírt határidőkhöz kénest azonban lemaradás mutatkozik. KÖZLEKEDÉS A vast#’! teherforgalom a muH év azonos negyedéihez képest 32.6 százalékkal emelkedett. A vizik&ziekedés teherforgalma 4 1 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. Tehergépkocsin 43.2 száza lék ka*! szállítottak többet, mi«! 1951 harmadik negyedévében. A városi közúti viliamosvasutak szemá’.yforgalma egy év alatt 2.6 százalékkal. a városi autóbuszközlekedésé 24.4 százalékkal, a távolsági gutó- buszkőriek edlsé 16.2 százalékkal emel. kedetn. ÁRUFORGALOM 1952. harmadik negyedében vágósertésből 109.000 darabbal, malacból 8000 darabbal!, süldőből 81.000 darab- ba!, baromfiból 131 vagonnal, hagymából ezer vagonnal, tejből 47 millió literrel volt több a begyűjtött menynyidéig, mint 195t. hasonló időszakában. A negyedévi begyűjtési tervet vágómarhából 1117 .-zúzalékra, barom fiból 112.7 százalékra, fejből 105.3 szá zalékra, étkezési burgonyáidé 147.5 százalékra, takannánvgibonAhól 106.8 százalékra, borból 276.3 százalékra teljesítettük. Emelkedett a negyedévben a piacra felhozott termékek mennyisége és csökkentek az árak. Budapesten a negyedév végén az őstermelők álla' piacra hozott zsír ára 52 százalékká’- az oéajé 60 százalékkal, a szalonnáé 49 százalékkal, a Iliről t libáé 39 szá Zaláikkal, a csirkéé 33 százalékkal, a hagymáé 43 százalékkal vöt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A zö'd- séaféi'ék ára a tavalyinál rosszabb termés fosylán általában .meikedett. A harmadik negyedévben a kiakrres- kodciem 65.6 százalékkal főbb zsírt. 6.4 százalékkal több cu'kroit, 13.1 százalékkal több bőrcipőt, 58.3 százalékkal több rádiót, 23 százalékkal több tűzhelyet, 71.5 százalékkal több sport- és játékárut, 33 százalékkal! több bútort adott el, mint a múlt év azonos időszakában. munkások és alkalmazottak szamának emelkedése. A MUNKATKHMÉLÉKENVhÉr. ALAKULÁSA Az év harmadik negyedéiben a munkások és alkalmazottak száma a népgazdaság valamennyi ágában emelkedett.', A gyáriparban és az építőiparban foglaíkoztato-ttaik száma egy év alatt 98.000-rel nőtt. Ezen belül a nők létszámának emelkedése 22.000. Az 1952 harmadik negyedévi mun- ka bér alap a gyáriparban — nem számítva az 1951 december l*i béremelést — 18.3 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év harmadik negyedében. Emelkedett a gyáriparban ás az építőiparban a munka termelékenysége. Az iparban az egy főre eső termelés 116 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő idő. szakában. Az emelkedés a bányászat. ba„ 16.1 százalék, a kohászatban 12 százalék, a gépgyártásban 18.8 százalék, a textiliparban 2.9 százaiék. BERUHAZASOK 1952, harmadik negyedében a beruházásokra folyósított összeg 209 százalékkal volt több, mint 1951, hasonló időszakában. A negyedév folyamán üzem hehe. lyefték többek között a diósgyőri ko. haszati üzemek új trióbugahengerso- rát, a Rákosi Mátyás Művek acélhen. gerdéjének új bugasórát. a pécsi bőrgyár krómOzóépületét, a keletmagyar, országi közraktárak tárházát. Átadták rendeltetésének a veszprémi nehéz, vegyipari kutatóintézetet és az ásványolaj- és földgázkisérleti intézetet. A szénbányászatban új fejtő- és fúró. kalapácsokat, szállítóberendezéseket, szénosztályozó gépeket és egyéb bányagépeket adtak át rendeltetésüknek. Ezenkívül számos üzemet bővítettek és korszerűsítettek. A harmadik negyedévben a mezőgazdaság többek között 254 kévekötő aratógépet, 636 cséplőgépet, 573 traktort, ezenkívül 16.000 darab különféle mezőgazdasági gépet kapott. Az év harmadik negyedében 180 fain kapott telefont és tőbbezer veze. tékes rádiókészüléket kapcsoltak be. Miskolcon és Veszprémben új egyetemi épüle^k, több városban és köz. ségben új általános és középiskolák készülték el. A lakásépítés eredményeképpen többek között Sztálinvárosban, Pécsett. Oroszlányban. Várpalotán, Bo. dajkon, Nagybátonyban, Lovásziban és Diósgyőrött többszáz lakást adtak át a dolgozóknak. A beruházások terén az elért ered. mények ellenére a helyzet nem kielégítő: a beruházási munkálatok megkezdése és befejezése gyakran nem történik meg az előírt határidőre.. A tervek teljesítését elsősorban az akadályozza, hogy a tervíeladatot sokszor későn adják ki és a műszaki tervek és költdégv«<ések Is későn készülnek el. Az építőipar nem összpontosította erőit a kívánt mértékben a folyamatban lévő építkezések befejezésére, számos olyan építkezést nem fejeztek he. amelyet a negyedév végéig át ke.lett volna adni rendeltetésének Az építkezéseknél nem fordítanak kellő gondot a takarékosságra, az építési költségek, különösen a magasépítő- iparban emelkedtek. KULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS EREDMÉNYEK A negyedév folyamán a szociálist* kultúra minden területén Jelentős (Folytatás a 3. oldaton.)
