Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-17 / 244. szám

DUNÁNTÚLI

VILÁÖ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK?

A MAI SZÁMBAN:

A Szovjetunió Kommunista íbolsevik) Pártja XIX. ken gresszusa. (2, o.j — Megyénk dolgodéi határtalan öröm. met fogadták Sz'á'in elvi’lárs beszédét. (3 o 1 — Benkő Béla, Petőfi aknai vájár versenyre hiv.a ki Pécs VI. ke. rnlet összes szt&hánovísta vé’árját. (3. o.j — A pécsi fii tőház dolgozói teljesítik fogadalmukat. (3, 0.j — Az álla. mi gazdaságok és erdők minisz'ériumánek felh'vása. (3. o) — Erősödik a fény Felsőszentmárlonban. (4. o.)

I

AZ M DP BAR ANYAM EGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

JX. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM

AHA SO FILLÉlt

PÉNTEK, IW.2 OKTúLElt I<

Számolják (el tanácsaink a begyűjtésben mutatkozó megalkuvást

„November 7 tiszteletére vállaljuk, hogy őszi tervünket tíz százalékkal túlteljesítJuk64

Baranya megye a begyűjtés rangsorában az utóbbi időben a sereghajtók között kullog, pedig adottságainál fogva nem kellene, hogy ezen a dicstelen helyen álljon. Ezt bizonyítják azok a jelentések, amelyek arról számolnak be, hogy Lothárd becsületes és hazafias délszláv dolgozó parasztjeti már 268 százalékra teljesítették kukoricebadásukat. Zsibrik öntudatos dolgozó parasztjai 300 százalékra teljesítették burgonyabeadásukat, a cuni dolgozó parasztok több, mint 170 százalékra napraforgóbeadásukat, Pécsdevecser becsületes parasztjai 213 százalékra hízottsertés tervüket, Duna- szekcső dolgozó parasztjai pedig a többi cikkek mellett 100 százalék felett tojásbeadási kötelezettségüket.

Mindezen tények azt bizonyítják, hogy a begyűjtésben mutatkozó lemaradás alapvető okát nem külső körülményekben, nem az időjárásban, nem a terméseredményekben, vagy éppenséggel a tojás termelésben kell keresni, hanem a hibák kiinduló forrása a me- gyej, járási és községi tanácsszervekben van, amelyek elsősorban felelősek a begyűjtési tervek teljesítéséért. Vájjon nem szemléltetően támasztja-e alá a fenti meg- álapitást az a tény, hogy az egymás tőszomszédságában fekvő, azonos talajú és éghajlati viszonyú és még a lakosság összetételében is azonos Lothárd és Bu ján tervleljesítése közt, ég és föld a különbség. Míg Lothárd a gabonát, a kukoricát, a burgonyát, a hizotlsertést 100 százalékon felül teljesítette, addig Birján dolgozói erősen le vannak maradva, kukoricából pedig éppenséggel a huszad részét gyűjtötték be annak, mint amit a lothárdiak teljesítettek. De számos példát hozhatnánk fel, hiszen ugyanez a helyzet Gör- csöny és Peííérd közt, Gilvánfa és Magyarmecske közt, de a mi megyénk ugyanilyen vonatkozásban alig mutat eltérést versenytársai Somogy és Tolna megyétől, amelyek szintén jóval előttünk vannak a begyűjtésben.

A hiba fő forrása az, hogy — kezdve a megyei tanács begyűjtési osztályától, — az őszi kapások és egyéb cikkek begyűjtését a többi feladatok mellett másodrangú feladatként kezelték és a feladatok lekicsinylése mellett a felelősségérzet elsikkadása mellett felütötte fejét a megalkuvás. Ez a megalkuvás az oka annak, hogy az állami rendszabályok következetes alkalmazása a megyében elmaradt és elmaradt járásaink és községeink legnagyobb részénél is, de ugyanakkor megalkuvás mutatkozott az osztályharc vitelében is, amit a kulák-hátratékosoknak száma is alátámaszt.

A megalkuvásnak mint föve- szélynek a jelei legelsösorban a járási szerveknél mutatkoznak meg. A scllyei járás tanácsa, begyűjtési osztálya még ma sem számolta lel a ,,zöld a kukorica” elméletet és még a saját szervei jelentésének számadataiban sem akar hinni, amikor váltig bizonygatja, hogy náluk a burgonyabe- adá sál nincs baj, holott a burgonyának már 85 százalékát felszedték, és mindössze 60 százalékra teljesítették a beadást. A tszrsk- től a példamutatást nem követelik tneg és tűrik, hogy az ellenséq befolyására a termelőszövetkezetek a beadásban erősen lemaradjanak.

Kukoricatörés vonalán súlyos a lemaradás, de még a letört meny- nyiségnek is csak a felét gyűjtötték be. De nemcsak a sellyei járásban van ez így, ugyanez a helyzet a siklósi járásban is, tetézve azzal, hogy a kulákok beadását erősen elhanyagolják. Lemaradtak termelőszövetkezeteink, melyeket nem támogatnak eléggé, de nem is követelik meg tőlük a teljesítést. Pediq a naqypalli Petőfi, a borjádi Béke tszcsk kiváló kukoricabeqvüjtése bizonyítja, hogy termelőszövetkezeteink sem maradnak el a példamutatásban.

Különösen nagv a megalkuvás az állami rendszabályok betartásában. Eqv sor községünk számtalan figyelmeztetés ellenére egyszerűen nem hajtja vénre a hanyag, nemteljesítő termelőkkel szemben az 5—10 százalékos pótléko- lást, vagy az elszámoltatást. Uven többek közt Szabadszentkirály, Hidas, Gerde, Bóly. Eqvházasha- raszti, Kétuifalu, Endrőc. Vagy pedig kivetik ugyan a pótlékokat, vacrv a kártérítést, de azok behajtásáról nem gondoskodnak, mint Mozsgón, Szőkéden, Beremenden, Székelyszabaron.

De megalkuvást, a helyzetbe való beletörődést, a harci lendület hiányát láttuk abban is, hogv begyűjtési állandóbizottságainkhoz, hogv a példamutató dolaozó parasztokhoz nem fordulnak járási és közséoi tanácsaink a kérdések megoldásánál segítségért és a valóban nehezebb feladatot jelentő nolitikai felvilágosító munka helyett csakis az állami rendszabályok alkalmazásával akarnak eredményt elérni. Megalkuvás mutatkozik az elszámolta'ások vonalán. Nem egv községünkben húzzák- voiuák az elszámoltató b'zoítsánok meoalakítását és e községi feladat helyett a iárások, vagy a megye beavatkozását várják.

Megyénk, járásaink és közsé- aeink beavüjté'hen való lemaradásának felszámolása nem történhetik meg a leqfőbb hiányosság, ez opnortunizmus felszámolása nélkül. Ebben nvnjtanak segflséoet 'pgelsősorban állandóbizottságajnk, becsületesen teljesítő élenjáró dolgozó parasztiaink, akik tudiák és teljesítik is állam iránti kötelessé- ni két, ha a közséoi tanács nem hanyagolja el közöttük a politikai felvi'agositó munkát. Ha járásainknál és községeinknél nem sikkasztják el a verseny kérdését.

A megyei tanács felé elhangzott kritikák a megyei tanácsülésen világosan azt bizonyítják, hogy megyénk dolgozó parasztsága becsületesen harcol a begyűjtési tervek teljesítéséért akkor, ha tanácsaink követik pártunk útmutatását, ha maquk a párt- és tanácsfunkcionáriusok példamutatóan járnak elől a kötelességek teljesítésében, ha n óz ségi tanácsaink elsőrendű feladatnak tekintik az őszi kapások, a hizoitsertés és az egyéb cikkek bepyiiitését és átérzik ezért felelősségüket a párt és egész dolgozó népünk iránt.

Az opportunizmus i elszámolásával megyénk az eLsők közé kerülhet napokon belül, annál is inkább, mivel ehhez a törekvéshez minden següséget megad pártunk és velünk együtt harcol e célért a megye valamennyi becsületes és hazafias dolgozó parasztja.

Geller B. Miklós a megyei tanács begyűjtési osztályának vezetője.

A bólyi gépállomás dolgozói csatlakoztak a sárpilisi gépállomás

versenyfelhívásához

Mi, a bátyi gépállomás dolgoséi csatlakozunk a sárjrílisi gépállomás verseny!elhívósdhoz és megfogadjuk, hogy népünk jövőévi kenyerének biztosításáért folyó harcból még jobban kivesszük részünket és őszi. tervünket 10 százalékkal túlteljesítjük■ A belső tartalékok jobb felhasználásáivil bevételeinket 100.000 forinttal emel. jük.

A meglévő gépparkunkból az őszi vetések gyors elvégzésére öt univerzális gépet állítottunk be. Minden gépünkhöz biztosítjuk a megfelelő munkaerőt. A hiányzó munkaerőt elsősorban a termelőszövetkezetek Ragjaiból toborozzuk.

Az őszi mezőgazdasági munkák végzésében 13 százalékkal le vagyunk maradva. Ennek oka, hogy a körzetünkhöz tartozó termelőszövetkezetekben vontatottan halad a betakarítás. Tervünk teljesítése érdekében gépállomásunk körzetébe tartozó termelőszövetkezetekben a cukorrépa és burgonytnxtis területének 30 százalékán gépi erővel végezzük a betakarítást. A gépek segítségével. 1.440 mmlzaegységet takarítunk meg tér* melőszövelkezeteinknek. aminek értéke 124.000 forint. November 10■ helyett október 23-re elvégezzük a kukm rinaszár levágását. Ennek meggyorsítása érdekében két fiVtaszdlóaépet alakítunk át. A gépel; alkalmazásé, val 480 munkaegységet takarítunk meg, ami pénzbe átszámítva 10.000 faríntól jeleni.

A trágyázást úgy akarjuk elősegíteni, hogy vontatóinkkal az összes hrág igát kiszállítjuk. Eddig 12.804 mázsát hordtak ki vontatóink, s a visszamaradd 10/J0O mázsát még ki fogjuk hordani. Közvetlenül a vontatóról szétterítjük a trágyát, hogy ezt aznap, de legkésőbb ntásnnp alászántani tudjuk.

Az őszi gabona vetésterületének 80 százalékán alkalmazzuk a keresztsoros vetést, az elmúlt év négy százalékéiról sze ében- Ezzel 8.600 mázsával több termést érünk el.

Nagy gondot fordítunk a takarmány silózásra. A rendelkezésünkre álló át darab géppel. « beütemezett 3.800 köbméter takarmány helyett 8.637 köbmétert silózunk le.

Agrárfórumaink stélesltörbcn ismertetik s Szovjetunió ogrótvchnikáfdt, az előhániős ekék. keresztseimé Vetés, fejtrágyázások és műtrágyák használaténak jelentőségét. Az agronómusok a Szabad Föld Téli Estéhen ismertetni fogják az egyénileg dolgozó parasztokkal a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét, hogy ezen fr*, resztül is közelebb hozzuk őket a termelőszövetkezetekhez.

Veléseinket úgy készítjük elő, hogy az elkövetkezendő gazdasági évben ezek gépi aratásra alkalmasak legyenek. A traktoros brigádok munkáját minden héten értékeljük.

A munkafegyelem megszilárdítása érdekében üzend értekezleien, munkakezdéskor ellenőrizni fogjuk a pontos megjelenési- Felvilágosító munkával elérjük azt, hogy eteken az értekezleteken minden traktorosunk a legöntudatosabban fog megjelenni. Bizottságot alakítunk, amely a törvények és rendelkezések értelmében felelősségre vonja a fegyelemsértőket.

VARGA GYULA FÖLKÉR DEZSŐ SZABÓ ISTVÁN

gépáll, pártiitkár gépáll, igazgató bólyi Kossuth tsz elnöke

KUSZIG KAROLYNÉ majsi Táncsics tsz dnőke

BRACHMANN JANOS MERCI VINCE

babarri Béke tsz elnöke monyoródi Uj Élet tsz elnöke

Udvar kiköszörüli a csorbái

TTdvar község dolgozó paraszt- jai az elmúlt évben nem egyszer ‘.amijeiét adták annak, hogy jó hazafiak. A gabonabegyüjtési versenyben beváltották fogadalmukat és országosan a 10. helyen végeztek az ország legjobb községei között. Az elismerő oklevél még ma is legszebb cf'sze a tanácsházának és büszkén te. kiotenek rá a dolgozók, ahányszor csak arra járnak.

Ebben az évben az aratást vállalá- sukhoz híven 2 négy nap alatt befűzték. Szeptemberben pedig meg alakították a III as típusú Petőfi tszcs-t. amelynek tagjává lett csaknem az egész község. A falu dolgozó- azért, végeztek ilyen jó példamutató munkát, mert — Tito Jugoszláviájának közvetlen szomszédjaiként — különbséget tudnak tenni a mi szabad életünk és a jugoszláv dolgozók élete között. Látják és tudják, hogy míg Jugoszláviában a nyomor és a

romlás, addig nálunk a jólét és a fel. emelkedés a dolgozók sorsa

Éppen ezért érz:k Udvar község dolgozói, fokozottan fe’éősségüket azért, mert e'maradtak az őszi munkával és a begyűjtéssel. Az árpavetést ugyan száz. százalékra elvégezték, de elmaradtak az őszi szántásban és a kapá. sok begyűjtésében 182 hold elöirány. zatból eddig csak 70 holdat vetettek el és kukoricabsgyüjtésben 81, buzgón vabegvüitésbm pedig 81 százalék eddkf.i eredményük.

Természetes, hogy az. eddig é’enjá. ró község dolgozói nem e'égszenek meg ezekkel az eredményekké'. Igve. kéznek. hogv minél rovidehb tdö alett, a határidő minél kisebb megsértésé, ve! elvégezzék a munkákat, teljesítsék kötelezettségeiket. F,poen érért Szép József elvtárs párttitkár. Németh János tanáese'nök. Horváth JA nos a Petőfi tszcs elnöke, Nédó Mi- hAl,f traktoros, Kordk Ferenc intéző bizottsági tag, Golbach János növénytermelési brfgádvezető. Harrt Henrik jószággondozó és Mihelih Ádám sertésgondozó november 7-nek. a Nagy Októberi Szoclali-ta Forradalom 35. évfordulójának tiszteletéi? vá'laíták. hogy visszalévő 112 hold szénásukat, vetésüket lehető'eg a ha. táridő minél kisebb megsértésével, de legkésőbb október 25 ig elvégzik és az ős-zes vetések 50 százalékát Ve resztsorosan. a fejlett szovjet agrotechnika szerint végzik. Vállalták a község vezetői és leg|ohb dolgozót, hogy a kukoricabegyü Itési tervet ok. tóber 30 in 101 százalékra, a burgo. nyabegvüjtési tervet pedig ugyaner. re az időpontra ugyancsak 101 százalékra teljesítik.

így akarja Udvar község népe kiköszörülni a község becsületén esett csorbát, fgv akarják a határszéli falvak dolgozói megmutatni barátnak, ej- fenségnek, hogy hü fiai a szociaU«- must építő hazának.

Kosos erővel legyőzték a vetés akadályait a drávafoki dolgosó parasztok

4 dr érn/ntrf tanácshára talán három hétig függött „A járás csiga, brigádja'' feliratú tábla. Nem vétet, lenül került hozzájuk, mint ahogyan nem véletlen az sem, hogy három hét múlva végre elvitték a községből. A kulákok ugyanis Drávátokon is, hogy megakadályozzák a korai vetést és ezzel már előre csökkentsék a jövő évi terméseredményeket — azt. terjesztették, hogy nines vetőmag a. In. Inban, „várjunk, míg az állom ad." „Jó példávalők jártak elöl, egyikük sem kezdte meg a vetést. Néhány dől. gozó paraszt is csatlakozott hozzájuk s lgv hamarosan a sereghajtók közé

került az ő községük is, míg egy nap kiiiiggesztetlék a tanácsháza falára a szegy eníábíátPapp Jenő 14 holdas dolgozó paraszt az ál'andóbizottság elnöke, ha a tanácsháza leié járt, szégyell fölnézni a táblára. Azon gondolkodott, hogy mit lehetne tenni, hogv ez a szégyentábla elkerüljön a községből Először is a vetőmaghiány kérdését kell megoldani Mpq kell semmisíteni a kulákok híresztelését és bebizonyita.

ni a dolgozó parasztoknak, hogy van elegendő vetőmag g faluban. Elaondo. lásdt elmondotta a párttitkár elvtárs nak és a tanácselnök elvtársnak.

KImóri itniialt. hogy mennyi volt a búza- és az árpatermés a község- ben. Az össztermés búzából 170.3 md_ zsa volt, ebből leadtak 918 mázsái, maradt 875 mázsa a községben. Vetéstervük búzából 580 hold és ha ezt elvetik, még akkor is marad közel három vágom búzájuk. De ugyanígy vannak <jz árpavetőmaggal is. ha elvetik a tervben előirányzott 135 hal. riat. még akkor is marad a községben közel 150 mázsa ár/xi. Ezután a mező gazdasági állandóbizottság kisgyülé. seket rendezett, ahol minden dolgozó paraszt résztvett. Elmondták, hogy van vetőmag a községben, csak vet. ni kell De papi/on is kiszámították, hogy kinek mennyi termett és menynyi ma:adt. a beadáson kívül. A dől gozó parasztok többsége ezután már hozzá log ott a vetéshez.

V'llah azonban olyanok is, akik többet szeretlek volna vetni, mint

amennyi vetőmagjuk volt. Épp ezért a tanács megszervezte a vetőmag kölcsönzést. Most már minden dolgozó paraszt elkezdhette a vetést.

Hamarosan azonban újabb nehézség jelentkezett. A községben nem rendel- késik minden dolgozó paraszt megfelelő igósállatt-al. Ezt a kérdést úgy oldották meg, hogy aki mór befe. jezte a vetésit, az segítségére, sietett annak, aki nem rendelkezik igásdllat. tál. Czakó Lajos halholdas dolgozó parasztnak Kis Pap István 12 holdas dolgozó paraszt sietett a segítségére. Tóth Ferenc őt hol das dolaozó parasztnak Kecskés József 11 holdas dolgozó paraszt segített. De olyanok is vannak, akiknek csak egy lovuk van, ezek összefogtak és közönén végzik az őszi velőseket.

í«\ nst án a kommunisták és a

népnevelők megsemmisítették a kulókul. aknamunkáját, megoldották a vetőmag és igaerŐhérdist, úgyhogy né. hány nappal ezelőtt lekerült a tanács, házról a szégyentábla, mert már a búsavetést közel 50 százalékra telje- hitették-