Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-16 / 243. szám

2

1952 OKTÓBER t«

NAPLÓ

A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa

(.Folytatás az 1. oldalról)

pontjából és abból a szempontból, hogyan szabjuk meg a kommunizmus építésének további útjait, döntő jelentőségű, hogy pártunk XIX. kongresszusára megkapta Sztálin elvtárs ,J\ szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban’’ című. új, klasszikus művét.

Sztálin elvtárs új művének történelmi jelentőségét az szabja meg, hogy a Szovjetunióban teljesítették a szocializmus felépítésének feladatát és most a párt előtt egész nagyságukban felmerültek a szocializmusból a kommu. nizmusba való fokozatos áttérés új feladatai. Sztálin elvtárs új műve el. mé'eti és gyakorlati megoldását adja azoknak a döntő fontosságú problémáknak, amelyek az új történelmi körülmények közepette a párt előtt felmerültek.

Sztálin elvtárs zseniális műve hatalmas nemzetközi jelentőségű. Ez a mű » sztálini lángelme fényszórójával vi. tágítja jmeg a pártunk által vezetett szovjet nóp előtt az államunk továb bi erősítéséhez és a kommunizmusnak országunkban való leggyorsabb felépítéséhez vezető utat. (Tapsi) Felolvasom a XIX. pártkongresz- *?usnak a Szovjetunió Kommunista Pártja Programm jának átdolgozásáról ezóló következő határozati javaslatát: A párt XIX. kongresszusa megálialtészletek A. A. beszédéből a XIX október O-i

A Párt. a kormány és maga Sztálin elvtárs, állandóan gondoskodik orszá. gunk dolgozói anyagi helyzetének szüntelen javításáról, a közszükség’éti cikkek gyártásának minden módon történő fokozásáról. Országunkban óriási munkát végeztünk az ipari és mezőgazdasági termelés minden terű. létének fejlesztése céljából, hogy ígv maximálisan kielégítsük a szov jet nép szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteit.

A párt bölcs sztálini politikája biztosította az országban a nehézipar és a szocialista mezőgazdaság hatalmas fejlődését és ezen az alapon a köny- nyűipar minden ágának sokoldalú fej_ lődését és a közszükségleti cikkek gyártásának szüntelen növelését.

Megteremtettük a hatalmas textil-, fcötszövő-. konfekciói, szőrme-, cipő- és bőrüzemeket, amelyek modern tech. nikéval vannak felszerelve, Mestersé. ges és szintetikus fonalak, műbőrök, cserző anyagok gyártásával és háncs- növények elsődleges feldolgozásával foglalkozó új iparágak fejlődnek ki. Az utóbbi években számos hatalmas könnyűipari vállalatot építettünk az új technika alapján és alakítottunk újjá. Az elavult és kístermelékenysé- gű gépi berendezést tökéletes szerkezetű gépekkel és gépcsoportokkal cseréljük ki. A könnyűiparban a há_ ború utáni időben százhetvenezer új gépet szereltek fel.

Az üzemek újjáalakítása elsősorban arra irányul, hog-v biztosítani lehessen az előállított gyártmány egységére fordított munka mennyiségének rendszeres csökkentését és a gyártás technológiai folyamatának megjavítását, a gyártási folyamatok további gé pesítése és automatizálása révén, fu tószaLagok bevezetésével és a gyártásban a munkaszakaszok számának csökkentésével. Vegyük például a pamutipart. Nemrégiben a pamutipar mé<j régi, kistermelékenvségű, Mule- gépekkel dolgozott, amelyek technikai szempontból elmaradottak. Most ezek helyett nagytermelékenységű, új fonó gépeket állítottak -be. Az új fonógé. pék egynegyedannyi területet foglal nak el. mim a Mule-gépek. s az or_ sók termelékenysége hatvan~~hatvan öt százalékkal nagvobb, mint azokon Azáltal, hogy a fonógyárakban új gppi berendezést állítottak fel. a fő gépi műveletek száma tizenkettőről hatra csökkent.

Bevezették a futósza'agrendszert a cipőkonfekció-, kötszövő .^szőrme és bőrdíszmű-iparágak üzemeinek több * égében. Ez lehetővé tetté, hogy ezek 87 iparágak a könnyűipar nag-v gépe. sített apaivá váljanak és az átszűr vezett üzemekben a munka termolé- kenvsége a lábbeli iparban húsz szá 7a'.ékkal. a szőrmeiparban negvven százalékkal és a konfekcióiparban 30 százalékkal emelkedjék.

A könnyűipar valamennyi ágának sikeres helvreállítása és továbbié jlesz. tése következtében elértük és ielen. íő-mn túlszárnyaltuk a szövet, lábbeli, kötszövött áru és egyéb cikkek gyár tájának háború előtti színvonalát. — 1952 ben a könnyűipar negyvenhárom százalékkal több terméket állít elő. mint a háború előtt, ezen belül gvao- jű=zövetböl hatvan százalékkal, köt- S70vőit árukból több. min* hatvan száza'ékknl, selyemszövetekből ne- riig két egész nvolctizeds^er többet.

Gyökeresen más kép figyelhető meq a tőkés országokban.

pítja, hogy a VIII. pártkongresszus (1919) óta — midőn a párt jelenlegi programmját elfogadták — gyökeres változások történtek pú^d a nemzet, közi viszonyok területén, mind pedig a szocializmus építésének terüle tén a Szovjetunióban. Emiatt a párt Programm jának több tétele és a pártnak a programmban foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósultak — nem felelnek meg többé a mai feltételeknek és a párt új feladatainak.

A kongresszus ebből kiindulva el. határozza:

1. Szükségesnek és időszerűnek tart ja a párt jelenlegi programmjának átdolgozását.

2 A Programm átdolgozásánál Sztálin elvtárs ,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című müve alapvető tételeit kell követni.

3. A párt programmjának átdolgozását a következő összetételű bízott ságra bízza: a bizottság elnöke: Sztálin elvtárs (viharos, ünneplésbe átmenő taps), a bizottság tagjai: Béri. ja, Kaganovics, Kuusinen, Malenkov. Molotov. Poszpjelov. Rumjancev, Sza. burov, Csesznokov. Jugyin.

4. A párt átdolgozott progratnmjá- nak tervezetét a Szovjetunió Kommunista Pártjának következő kongresz- szusa elé keli terjeszteni (viharos taps. mindenki feláll.)

Kosziéin elvtílrs . pártkongresszus esti ülésén

Vegyük például az angol textilipart, amely, hogy úgy mondjuk, nem is olyan régen a legfejlettebb volt a vi lágon és kezében tartotta a textiláruk majdnem valamennyi alapvető felvevőpiacát.

Angliában a pamutszövet gyártása 1651 ben a háború előtti időhöz viszonyítva negyven százalékkal csökkent. A háború utáni években a pa murfonodák tel.ie-Vtöképesséqe huszonnyolc százalékkal, a szövedéké pedig huszonnégy százalékkal csökkent, Számos textilgyárat leállítottak, A működő gyárak régi felszereléssel dolgoznak.

Az elmúlt években huszonhat százalékkal csökkent a munkások száma az ango] pamutiparban. Nem kisebb válságot él át az angol gyapjúipar. A gyapjuszövögyárak teljesítőképessége harminc százalékkal csökkent.

Míg a tőkés országokban a békés célokra termelő iparágak elsorvadnak. nálunk, a Szovjetunióban évról- évre szüntelenül növekszik a közszük. ségieti cikkek gyártása, rendszeresen csökkennek az- árak és növekszik a szovjet nép anyagi jóléte.

A könnyűipar dolgozói — a pártnak, a kormánynak és magának Sztá lin elvtársnak azt az útmutatását végrehajtva, hogy állandóan növelni kell a könnyűipar terme'ését, és (o vább kell javítani termékeinek minőségét, — a háború utáni években jelentős munkát végeztek az inar át. építése terén a választék kibővítése, a minőség megjavítása, a márkás áru minőségének emelése és a gyártott cikkek külső kidolgozásának javítása érdekében. Koszigin elvtárs ezután ar ról beszélt, hogv a könnvűiDar isme retes sikereket ért el a termékek mi. nóségének megjavításában és a cikkek választékának kibővítésében, de még mindig sok a komoly hiányosság, s ezeket rí kell küszöbölni.

Az új ötéves terv előírja, — fo'v- tatta Koszigin elvtárs. — a könnvű ipar minden ágának gyökeres á‘éní tését. a legújabb technikával va’ó ellátását. a gének nagyobb mér'ékü automatizálását és csoportosítását a berendezés működésének további gyorsítását.

Az ipar sikeres fej ődésének alan- feltéteie a termeés szakadatlan töké létesítése a magasrendű technika alap ján Nem álfáéban gépekre van szűk ségunk. hanem a ieqélenjáróbb tech nikájú gépek.-a. amelyek megfelelnek ( munkrtermelékenvség további eme. lése követelményeinek, biztosit iák., hogv ezeken a gépeken bonyolultabb és kiválóbb választékú termékek ké szüljenek, hogy ezek a gépek még inkább megkönnyítsék a munkások munkáiét a termelésben. A gépgyárak által je'en.leq szállított egves pépek nem felelnek meg mindezeknek a kö vetelinénye.-.nek.

A könnyűipar előtt áiló feladatok a (.érmékéi, m.ntá égének további javí tá a é, a munka term'ekenvséqének emelése terén parancso'óan köve'e’ik. hogv a qépgyár-k idejében ieljesi’sép az új géptípusok terme'ésének és so ro7.atgyártásának bevezeté-ére vonat, kozó terveket.

Koszigin elvtárs ezután a könnyű ipar nyersanyagéi látásról <zólva be szélt a gyapot és kntermesztés fel adatairól, majd a bőr- és cipőipar anyagelátásának kérdéseit ismertette.

Az új ötéve- tervvel kapcsolatos irányelvtervezetben előírt feladatok

bó; kiindulva — folytatta Koszig) n elvtárs, — a könnyűipari termelés évi átlagos növekedése mintegy ti százalék kell, hogy legyen. Az 1950. évihez viszonyítva gyapotszövetet 61 százalékkal, lenszövetet 76 százalékkal. gyajúszövetet 54 százalékkal, bőr ;ábbeii+ 55 százalékkal, kötöttárut 90 százalékkal többet fogunk termelni.

Az új ötéves tervben a könnyűipar elé tűzött feladatok ragyogóan vissza, tükrözik a szovjet nép anyagi jó létének továbbfokozására irányuló sztálini gondoskodást.

A gyapjúipar bővülő nyersanyagbázisa lehetővé teszi, hogv a folyó öt év alatt jelentős mértékben fokozzuk az öltönyök, felöltők és női ruhák készítéséhez szükséges szövetek gyártását.

Kibővítjük a különösen tartós kap ron roS'tú gyapjúszövetek gyártását.

Rohamosan növekszik selyemszövet- gvártásunik, selyemszöveteket nagy választékban készítünk. 1952-ben több mint háromszorannvi selyemszövetet gyártunk, mint 1940 ben. 1953 ban pedig ötszörannyit. Növeljük a tarkán- szőtt és a bársonyszövet gyártását.

Népgazdaságunk Sztálin elvtárs útmutatása alapján teremtett új ága. a műrostipar, ebbe,, az ötéves tervben 4.7 szeresére növeli termelését az 1950 évihez és csaknem tízenegysze rősére az 1940 évihez viszonyítva. Az ötödik ötéves tervben megalapozzuk más. újabb és kiválóbb minőségű szintetikus rostfajták gyártásának fej. Lesztését.

Az új ötéves tervben sok pamut, — selyem. — konfekció, kötöttáru, bőr és cipőipari vállalatot és mürost. üzemet építünk. Az előző ötéves tervhez viszonyítva a beruházási volumen

Az október 13

A XIX. pártkongresszus október

18-án folytatta munkáját.

V. M. Andrianov javaslatára egyhangúlag elfogadták a Szovjetunió Kommunista Pártja programmjának átdolgozásáról szóló határozati javaslatot.

Ezután a kongresszus viharos, hosszantartó tapssal fogadta a szónoki emelvényre lépő Max Reimannt, a Német Kommunista Párt elnökét.

Max Reimann a béke fenntartásáért és Németország nemzeti egységéért küzdő minden nyugatnémetors-zági dolgozó testvért harcos üdvözletét tolmácsolta a XIX. kongresszus küldötteinek. Kifejezte a hazájuk egy. ségéért harcoló nyugatnémet dolgozók mély háláját j. V. Sztálin iránt, azokért az erőfeszítésekért, amelyek azt szolgálják, hogy a nóyiet nép igazságos békeszerződéshez jusson és Németország nemzeti egysége helyre, álljon- „Az amerikai imperialisták — mondotta — Adenauer kormányának támogatásával az európai agresszív háború fő támaszpontjává változtatják Nyugat-Néinetországot.“

Nyugat-Németország lakossága — hangsúlyozta Roimann — egyre in. kább tudatára ébred annak, hogy egyedül a szovjet kormánynak és a Német Demokratikus Köztársaság kor mányának javaslatai vezetnek a német kérdés békés megoldásához.

— ígérjük, mindent megteszünk annak megakadályozására, hogy németek valaha is fegyvert fogjanak a békés szovjet nép és más népek ellen — mondotta Max Reimann valameny- nvi küldött viharos tapsa közepette.

Max Reimann befejezésül a német népnek és a Szovjetunió népeinek tartós barátságé.*. a Szovjetunió dic*ő. legyőzhetetlen Kommunista Pártját. .1. V. Sztálint, az egész világ munkásosztályának lángeszű vezérét és tanítóját, a német nép legjobb barátját éltette. (A küldöttek viharos tap-, sal. állva fogadták ezeket a szavakat.)

Ezután B. fi jó r hson, az Izlandi Egységes Szocialista Párt Központ! Bizottságának titkára mondotta e! üdvözlő beszédét, A kongresszus melegen fogadta. Arról beszélt, hogy' az izlandi nép 1944-ben alapította meg köztársaságát, azonban az amerikaiak uralmuk alá kényszerftették az újonnan megteremtett köztársaságot. Az izlandi nép hősiesen harcol és fokoz, za ellenállását az amerikai imperializmussal szemben- Ennek a harcnak vezető és mozgósító ereje az Egyse, ges Szocialista Párt,

Az osztrák kommunisták és Ausztria összes haladó erői nevében, hosz- szas taps közepette J. Koplenig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke kö. szönlötte a kongresszust,

— Az emberek milliói kísérik figyelemmel a XIX. pártkongresszus mun. kaját — mondotta J. Koplenig. —

E kongresszus határozatai történelmi jeYntö-égííek lesznek az egész világ dolgozói számára.

— X y u g a t - A u-sz.* r i át — folytatta — egyre nagyobb mértékben vonják be az agre-szív Atlanti Tömb katonai készülődéseibe. Mi mindent elkövetünk. hogy meghiúsítsuk a háború* gyujtopatóknak ezeket a terveit —

csaknem két és félszeresére növekszik- Csupán a keretenfel.üli építkezési terv alapján mintegy hétszázötven vállalatot építünk, illetve építünk áf.

Sztálin elvtárs útmutatása alapján ebben az ötéves tervben újabb nagy textilkőzpontok létesülnek Kamisin. ban. Erigelsben, Barnaulban, Krasz- nodarban, Herszonban és Sztálinabad. ban. Ennek eredményeként komoly átcsoportosítások lesznek a textilipar elhelyezésében. A pamutszövetgyártás közelebb kerül a nyersanyagforrásokhoz és a készárufelvevő vidékekhez. E kombinátok többsége teljesítmény tekintetében felülmúlja a világ bár. melyik textilvállalatát. A kamisini pamutkombinát például naponta körülbelül egymillió méter kitűnő minőségű szövetet gyárt majd. Az új vállalatok technikai felszerelésünknél, a, tervbevett választéknál fogva a leg- élenjáróbbak lesznek. Ezek a vállalatok tömeges mennyiségben gyártják majd a különböző, legkiválóbb választékú szöveteket.

A szovjet állam békés politikát folytat és továbbra is szüntelenül fejleszti a népgazdaságot, állandóan növeli a dolgozók anyagi jólétét. A Szovjetuniónak Lenin-Sztáfin pártja köré tömörült népei még nagyobb munkalendülettel és lelkesedéssel har. colnak a békéért, a kommunizmus felépítésiének a nagy Sztálin által kidolgozott grandiózus programmja minél gyorsabb megvalósításáért.

Éljen Lenin-Sztálin pártja, a szovjet nép nagy győzelmeinek szervezője és lelkesítője!

Éljen a zseniális vezér és tanító, a mi drága és szeretett Sztálin elv társunk! (Hosszantartó taps-)

i délelőtti ülés

mondatta J. Koplenig, majd viharos taps közepette éltette J. V. Sztálint, az egész világ dolgozóinak barátját és tanítóját, a kommunizmus nagy zászlóvivőjétTapósai fogadták a küldöttek S. Mikuniszt, az Izrael; Kommunista Párt főtitkárát, akii az Izraeli Kom. inunista Párt és az izraeli dolgozók forró testvéri üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak.

— Izrael népe; — hangsúlyozta — nem feledték el és nem is felejtik el soha, hogy a hős Szovjet Hadsereg mentette meg a világot’ a fasiszta rabságtól, a zsidók millióit mentette meg a hitleri rablók véres karmai kö- züL

Mikuniez taps közepette éltette a hős szovjet népet, nagy pártját és vezérét és tanítóját, J. V. Sztálint.

D. Urbanyt, a Luxemburgi Kommu. nista Párt Központi Bizottságának főtitkárát taps fogadta, amikor az emelvényre lépett. Üdvözlő szavaiban kifejezte • országa kommunistáinak és dolgozóinak szeretetét, a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja s J. V. Sztálin, a nagy vezér és tanító iránt.

D- Urbany után E. Woog, a Svájci Munkapárt főtitkára szólalt fel. A kongresszus tapssal fogadta beszédét.

— A Szovjetunió Kommunista Pártja XTX. kongresszusának munkájában való részvétel — mondotta — nagy tisztesség pártunk, Svájc munkásosztálya, országunk valamenv. nyi, valóban demokratikus és haladóan gondolkodó embere számára.

Viharos taps köszöntötte P- Popi. vodát, aki a „Jugoszlávia népeinek a Tito-Rankoviies klikk fasiszta uralma alól és az imperialista rabságból történő felszabadítására alakult Jugo, szláv Hazafiak Szövetsége" képviselőiében jelent meg a kongresszuson.

— Köszönelet mondok Önöknek, drága szovjet testvéreink — mondotta — azért., hogy Lenin-Sztálin Pártja XIX. kongresszusának nagy szónoki emelvényén a jutroszláv nép képviselőiének hangja is megszólal. Nagy megbecsülés és segítség ez a fasizmus ellen harcoló jugoszláv népnek. A ju- goszlávok igen jó! tudják, hogy önök neon tesznek egyenlőségjelet Jugo. szlávia hősi népe és az imperiaüsta- bérenc klikk közé. amely erőszakkal és csalással jutott hatalomra Jugoszláviában.

Popivoda elmondotta, hogv a jugo. szláv hazafiak, akik harcolnak Jugoszlávia népeinek fe’szabadításáéri a Tito—Ranokvics.kükk fasiszta uralma alól és az imperialista rabságból —a legnagyobb hálát érzik J. V- Sztálin iránt. „Sztálin elvtársnak köszönhető— jelenhette ki Popivoda, — hogy lelepleződött Tito-Rankovies fasiszta klikk je, az árulóknak, az imperializmus bérenceinek ez a bandája. Ez a le. leplezés hatalmas jelentőségű volt mind a jugoszláv nép. mind pedig az egész nemzetközi munkásmozgalom szántára.“

A jugoszláv hazafiak képviselője bőszéit a terrorista diktatúra jármában sínylődő jugoszláviai népek nehéz helyzetéről, a munkásoknak, a parasztoknak és a dolgozó értelmiség nek a Ti to ~“Raíiko vice-féle véres rendszer ellen vívott egyre fokozódó harcáról. Az amm-'kai agresgzorok. Lakájuk, Tito segítségével felhasználják a jugoszláv stratégiai nyersanyagokat és katonai támaszpontokat.

— Szövetségünk — folytatta — Popivoda — feladatául tűzi ki a Tito fasiszta uralom megszüntetését, az, imperialista rabság bilincseinek széttörését, a népi demokra'ikus rend visszaállítását Jugoszláviában, hogy Jugoszlávia visszatérjen a demokrácia és a szocializmus táborába, újjá. teremtse baráti kapcsolatait a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, harcoljon a békéért és a népek közti együttműködésért. (Taps.)

Popivoda beszélt a forradalmároknak és Jugoszlávia összes dolgozóinak határtalan szeretetéről a Szovjetunió, a Szovjetunió Kommunista Pártja. J. V. Sztálin iránt.

P. Popivoda a kongresszusi küldöttek viharos ünneplése közepette éltette beszéde végén a Szovjetunió Kommunista Pártját s J. V. Sztálint. (Mindenki felállt és hosszasan megtapsolta a szónokot.)

Ezután felolvasták a mexikói, chilei, pakisztáni, thaiföldi, ceyloni, pa. raguayi. ecuadori, guatemalai és puer- toricoi Kommunista Párt Központi Bizottságának, a ciprusi dolgozók Haladó Pártja KÖ7.ponti Bizottságénak, a sanmarinoi Kommunista Párt vezetőségének, valamint az Ujzélandi Kom munista Párt országos bizottságának üdvözletét. Az üdvözletek felolvasását löbbízben szakította meg hosszantartó taps.

A párt elnevezésének módosításáról

A XIX. pártkongresszus egyhangúlag elfogadott határozata:

A part kettős — „kommunista” — .bolsevik” — elnevezése történelmileg a mensevikiek ellen vívott harc következtében keletkezett és célja a meneevizmustól való elhatárolódás volt. Minthogy azonban a mensevik párt a Szovjetunióban már rég letűnt a színről, a párt kettős elnevetése annál is inkább értelmét vesztette, mert a ..kommunista” fogalom a lcgpon'o- sabban kifejezi a párt feladatainak marxista tartalmát, míg a „bolsevik'* fogalom csupán azt a már rég jelentőségét vesztett történem! tényt fejezi ki, hogy a párt második, 1903. évi kongresszusán a leninisták sza. vazattöbbséget kaptak, amiért is „bolsevikoknak“ nevezték el őket, míg az opportunista csoport kisebbségben maradt és a ,,mensevik’’ elnevezést kapta.

A XIX. Pártkongresszus ezért ciha. tározza:

A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának SZK(b)P neve ezentúl ,.A Szovjetunió Kommunista Pártja” (SZKP) legyen,

A SZK(b)P nmmW szabályzatának módosításáról

A XIX. Pártkongresszus egyhangúlag elfogadott határozata:

A XIX, pártkongresszus elhatározza:

1. A párt szervezeti szabályzatának az SZK(b)P KB által előterjesztett tér. veze-tét a kongresszus bizottságának módosításaival és kiegészitéseivel jóvá hagyja.

2. A pártnak a kongresszus által jóváhagyott szervezeti szabályzata a jöyöben a Szovjetunió Kommunion Pártja szervezeti szabályzatának tekintendő.

A Szovje'un ó Kommunis’a Pártja 'programmjának átdolgozásáról

A XIX. Pártkongresszus,egyhangú, lag elfogadott határozata:

A párt XIX. kongresszusa megállapítja. hogy a VIII. pártkongresszus (1919) óta. midőn a párt mostani pro. grammját elfogadták, qyökeres váltó, zások történtek, mind a nemzetközi viszonyok terű étén. mind pedig a szocializmus építésének területén a Szovjetunióban. Emiatt a párt programi)) jának több tétéig és a pártnak a programmban foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósultak — nem fekünek meg többé a mai feltételeknek és a párt új feladatainak,

A kongresszus ebből kiindulva elhatározza:

1. Szükségesnek és időszerűnek tart. ja a part jelenlegi programmjának át. dolgozását.

2. A programm átdolgozásánál Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című müve avapvető tételeit kell követni.

3. A programm átdolgozását a következő összetételű bizottságra bízza:

L J. V. Sztálin, a bizottság elnöke. 2, L. P. Berija. 3. L. M. Kaganovics,

4. O, V. Kuusinen. 5. G M. Malenkov. 6. V. M. Molotov, 7. P. N. Posz- oj'lov. 8. A. M. Rumjancev. 9. M. 7, Szaburov, 10. D. I. Csesznokov. 11. P. F, Jugyin.

4. A párt átdolgozott programm já-■ nak tervezetét a Szovjetunió Kommunista Pártjának következő kongresz- szusa elé kcü törj eszfeni.