Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-15 / 242. szám

Világ proletárjai egyesüuetexi A MÁJ SZAMBÁN’! A Síovjefun’ó Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kon. gresszusa, (2. o.) — Titóék szégyenletes kereskedést folytatnak a görög hazafiak gyermekeivel. (2. o.) — A párlokte-lás megkezdésinek eredményei és hiányosságai. (3. o.) — Mozgósítsunk minden éré«’ a vetés gyors beje. je résére. (3. o.) — A verseny nem kampányfeladat, a ver- senynyílvánosság nem felesleges fáradság. (3. o.) — Építő ipari dolgozóink ti dől ősükről írnak. íé. o.) — Lcve'ek Lo vfezhetény kultúráié: érői. (4. o.) J AZ MD P B ARANYA MEGYEI PA RTBI 2 OTT IACANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM ARA 50 FILI ER SZERDA, OKTÓBER 15 Békebizottságaink a III. maoyar hékekongresszus előtt A Szovjefimió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Módosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában Részletek V. Sz. Hruscsov elvtársnuk az SZK(1>)1* Központi Bizottsága titkárénak beszámolójából Világtanács kibocsátotta felhívá­sát: A békét meg lehet menteni! A békét meg kell menteni! Meg­menteni úgy, hogy minden békét akaró embert békeharcossá te­szünk!" A Béke Viláqtanács berlini ülés­szaka óta történelmi jelentőségű események történtek a világon. A Szovjetunió Kommunista Pártja összehívta XIX. kongresszusát, elő­terjesztették és elfogadták r Szov­jetunió ötödik ötéves béketervét, összeült és fontos határozatokat hozott a csendesóceáni békeérte­kezlet, 1.600 millió ember képvi­selőinek értekezlete. A Béke Vi­lágtanács felhívása nyomán bo­csátotta ki az Országos Béketa­nács is felhívását, melyben no­vember 22-re összehívta a III. ma­gyar békekongresszust. Pártszervezeteinkre és a békebi- ruttságokra vár a döntő feladat, hogv eljuttassák minden békét aka­ró dolgozóhoz a Béke Világtanács és az Országos Béketanács felhí­vását. El kell juttatni minden dol­gozóhoz, még az olyanhoz is, aki akarja a békét, de nem harcol, vagy nem erejéhez mérten harcol érte. Minden békét akaró dolgozót bevonni a békeharcba: erre nem­csak alkalom a békekongresszus, hanem erre kötelez is bennünket. Most, október 10 és 20 között tartják meq békebizottságaink a küldöttválasztó gyűléseket. Ahol még nincsenek békebizottségok, ott újakat alakítanak. Minden bé- kebizottság egy békeküldöttet vá­laszt, — az újonnan megalakult bé­kebizottságok is, — a november el­ső hetében tartandó járási béke- értekezletekre. A járási békeérte­kezleteken választják meq a kül­dötteket az országos békekongresz- szusra. A békeküldöttválasztó békekis- qyüléseken az előadók beszéljenek a nemzetközi helyzetről, mi történt a Béke Viláqtanács berlini felhí­vása óta, mit mondott Malenkov elvtárs a nemzetközi helyzetről az SZKP XIX. kongresszusán. Ma­gyarázzák meg a békeharcosok­nak: békeharcunk tartalma a ha­zaszeretet, a hazafiíág próbaköve pedig a tett: harc az őszi mun­kákban meglévő elmaradás mara­déktalan, gyors behozásáért, harc a begyűjtés teljesítéséért, harc a munkapadok mellett,, harc a bá­nyákban, a ,,Béke-akna" címért. A békeküldöttválasztó kisgyűlé- seken, úgy. mint a siklósi Vérta­nuk-utca III. számú békebizottsá­ga és megyénk sok más békebi­zottsága, hozzanak határozatot: a falusi békebizotlságokban arra. hogy díszes népi motívumokkal kivarrt béketarisznyákat készíte­nek, a városi és üzemi békebizott­ságok pedig készítsenek békemap­pákat, békekazettákat.. A béketa­risznyákba, békemappákba és bé­kekazettákba ovüjtsék össze a dolgozók leveleit, békefogadalma­it, amelyeket a kongresszusra ír­nak és amelyeket a kongresszus­ra megválasztott küldöttek visz­nek fel Budanestre. Lehet küldeni külföldre is leveleket: a békekon­gresszusra meqhivott külföldi elv- ténaak, békeharcosok továbbítják azokat és kicserélik a saját or­szágukból érkezett levelekkel. A békeküldöttválasztó kisrrvűlés után békebizottságaink az egyéni agitációra fektessék a tó súlyt. Hazánkban most a békekongresz- szu3 előtt, eov új, alulról jövő ezdeményezés született meg, a bé­kefogadalmak megkötése. Á jpéke- harcosok eljárnak agitálni a mun­kapadokhoz, házakhoz, megma­gyarázzák a '•’^lgozónak a béke­on^resszus jelentőségét és a dol­gozók ünnepélyesen békefogadal­makat kötnek, hogy a III. magyar békekongresszusig, vaav még hosszabb ideig is, mit teljesítenek. A békefogadalmakat papírra fek­tetik lo, a dolgozó és a békehar­cos agitátor aláírják, közösen fele­lősek a békefogadalmak teljesíté­séért. A békefogadalmakat a kon­gresszusi küldött a III. magyar bé­kekongresszus elé viszi, a béketa­risznyában, vagy békemappában, illetve békekazettában. A békebizottsáqok azonban csak úgy dolgozhatnak jól, ha segítik és irányítják őket a pártszervezetek, ha a tömegszervezetekkel együtt­működnek. A békekölcsönjegyzés idején Vajszlón és még megyénk sok más területén általános gya­korlat volt az a pártszervezetek részéről, hogy a békebizottsáqokat nem haavták dolgozni. Ha a párt­szervezetek munka kézben rájöt­tek arra, hoav hiánvzik a békebi- zottsáq munkája, akkor már sokan ezek a pártszervezetek közül arra '»naszkodtak, hogy a békebizott­ságok nem segítik őket. Nagyon helyes ma a lányosoki egységes pártvezetöség gyakorla­ta. A lánvcsóki egységes pártve- zetöség időnként meahivja veze­tőségi üléseire a tömegszerveze­tek és békebizotíségok veze’őit, beszámoltatja őket, megbírálja munkájukat és segítséget ad ne­kik. Ott, ahol a pártszervezetek jól segítik a békebizottságokat, ott, ahol a tömeqszervezetek: MN- DSZ, DISZ, MSZT és úttörők nem a békgbizotUáqtó] elszakadva ..kü­lön" harcolnak a békéért, hanem együtt, ott jó eredményeket érnek el. A megvei békebizottság a me­gye békeharcosai elé bocsátotta versenyfelhívását, a ,,Béke-akna", a „legjobb békeharcosqyár”, a „legjobb békeharcos község', a „legjobb békeharcos tszcs", a „lenjobb békeharcos gépállomás", a .legjobb békeharcos" és a .leg­jobb békebizottsáq" büszke címek elnyeréséért. A leqjobb békebizott­sáq nyeri el a megyei békebizott­sáq szép kék vándorzászlaját. A versenyben eddig a drávaszabolcsi békebizottsáqok vezetnek. A drá­vaszabolcsi békebizott'áqok ver­senyfelhívást bocsátottak ki a me­gye összes békebizottsáoához a békekonqresszus tiszteletére. De a drávaszabolcsiakat meq lehet előzni! Előre a HI. ma^'ar béke­-•mresszus méltó merrünneplésé- ért! N. Sz. Hruscsov elvtárs bevezető­ben a többi között rámutatott arra. bogy a XVIII. kongresszus óta a párt újabb pártépítési tapasztalatokká] gazdagodott, amelyeknek vissza keit tükröződniük a párt szervezeti sza­bályzatában. Egyben azt a körül­ményt is figyelembe kell vermünk,— mondotta, — hogy a múlt kongres­szuson elfogadott szervezeti szabály­zat egyes pontjai elavultak. Ezzé! kapcsolatban ki kell egészíteni és módosítani kell a párt szervezeti sza báiyzatát. II pér! új elnevezéséről és a pírt legtöbb feladatainak mcgbatározásérél A Központi Bizottság szerint meg­érett annak szükségszerűsége, hogy pártunk elnevezését pontosabban ha tározzuk meg. Javasolja, hogy a Szov. jetunió Kommunista (bolsevik) Párt­ját a jövőben a ..Szovjetunió Kom munísta Pártjának’’ nevezzük. A párt elnevezésének pontosabb meghatározása az alábbi megfontolá­sok alapján célszerű: * Először, a „Szovjetunió Kommu. nista Pártja" pontosabb elnevezés. Ha így nevezzük azt a pártot, amely uralkodó párt országunkban, ez job­ban összhangban áll majd" a Szovjet unió állami szerveinek oht evezésé­vel. Másodszor, ma már nem szüksé­ges megtartani a párt kettős nevét — a kommunistát és a bo'sevikot. -* mivel a „kommunista” és „bolsevik” szavak ugvanazt a tartalmat fejezik ki. Továbbá javasoljuk, hogy az első cikkely röviden határozza meg a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait a következő szer­kesztésben: ,.A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály, a dolgozó parasz'ság és a dolgozó értelmiség tagjaiból «zer. vézett. egy nemzetet valló kommu nis’ák önkéntes, harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pántja megteremtette a munkásosztály és a do'gozó parasztság szövetségét és az 1917 es Októberi Forradalom erednie, öveképpen megdöntötte a kapitalis­ták és a földesurak hata'mát, meg­szervezte a proletáriátus dikta'urá ját. felszámolta a kapitalizmust, meg szüntette embernek ember által való kizsákmányolását s biztosította a szó cialista társadalom felépítését A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak ma legtöbb feladata, hogv a sz-o. ctatizmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és ku! turólii színvonalát, az in’ernaciona ilzmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésé nek szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet haza aktiv védelmét ellenségeinek ag. resszív cselekedeteivel szemben.“ A szervezeti szabályzat első cik­kelye a lehető legtömöröbben, dr tar talmilag mélyen tükrözi a pártunk ál­tal megtett út hatalmas eredményeit, meghatározza a legfőbb feladatait a jövőben. Ki lehet a párt tagja ? A Kommunista Párt óriási jelentő séget tulajdonít a párttagság kérdésé, nek. amely a pártépítés alapkérdése. Hogy a Kommunista Párt tagjának megtisztelő címét és jelentőségét még magasabbra emeljük, javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzat tervezetének azt. a cikkelyét, amely megszabja, hogv ki lehet a párt tagja, új meg­fogalmazásban szerkesszük meg: ,.A Szovjetunió Kommunista Párt­jának tagja lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár, aki elismeri a párt pro­gramúi ját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen részt vesz annak megva lósftásában, dolgozik a párt vaüune. lyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát. A párttag fizeti a megállapított tag. sági járulékot.” Az az utalás, a szervezeti szabály rútban, hogy a párt tagja lehet min­den dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár — megerősíti a párt elért vívmányait és visszatükrözi azt a helyzetet, hogy a Kommunista Párt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó ér­telmiség tagjaiból áll. fl párttagok kötelességeiről Mindenekelőtt javasoljuk beiktat­ni, hogy a párttag köteles minden esz. közzel őrködni a párt egységén, amelv a p£rt erejének és hatalmának leg fontosabb feltétele. Pártunk hatalmának és nagt' győ­zelmeinek forrása mindig a párt so­rainak megbonthatatlan egysége és eg-\röntetűsége volt és lesz. Nem vé_ Ictlen. hogy a párt ellenségei, a t.roc_ Idsta buhannista árulók nem egyszer kíséreltek meg szakadást előidézni a párt soraiban és akarták megingatni a párt sorainak egvstegét Pártunk a sztálini vezetés alatt porrázúzta a le. ninizmus ellenségeinek mindazokat a kísérleteit, amelyekkel meg akarták bontani, a párt sorainak egységét. A Kommunista Párt egyöntetűbben, tömörebben. egvségéséBbnV' és- Tiafh! • masabban, mint bármikor azelőtt, szó rosan egybeforrva a Központi Bi- zot’ság és zseniális vezére és tanító ia. Sztálin e’vtárs körül, érkezett el XIX. kongresszusához. A pártpolitikai munka színvo­nala azonban még mindig plmarad az élet kívánalmaitól, a párt által kitű­zött feiada’októl. Minden pártszervezet, m’nden kom munistg figyelmének középpontiába kel1! hevernünk a pártunk politikáit megtestesítő párthatároza’ok. vala­mint az állami határozatok és irány elvek teljesítéséért folyó kitartó har­cot. Még lobban rneo ke® srilárdi’a nunk a oárt és az állami fegyelmet, mea jobban meg kel; javítanunk a szervezeti munkát, fokoznunk kell a kommunisták aktivitását a páirszer- s a, etek é'eténen és munkáiéba,} iévö hiáúyosságoK elleni harcban. Toyes pa* .szerveze’i vezetők nem eléggé harco'nak azok ellen, akik formális magatartást tanúsítanak a párt utasításai iránt, gvenge munkát fejtenek ki annak ériekében. hogy a kádereket a ráiuk bízott üqy Iránti n agzsfokú felelősség szellemében ne. ve' iák, A másik hiba. ami előfordul pár­tunkban az. hogy a kommunisták egy része helytelenül azt hiszi, hogy pár­tunkban kétféle fegyelem van: egy az egyszerű tagok, egy pedig a vezetők számára. Érthető, hogy a párt nem békéTiet ipeg a fegyelemnek az ilyen urasko de. pártellenes felfogásával. A párt és az állam érdekei min­den kommunistától fokozott felelős­ségérzést követelnek a reá bízott ügyért, bármilyen tisztséget Is tölt­sön be az illető, megkövetelik a párt és állami fegyelem legszigorúbb meg­tartását. A szervezeti szabályzatban fel télien ül rá kell mutatni arra. hogv a párt és állami fegyelem meg - sértése nagy hiba. ami kárt okoz a pártnak és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Elvtársak! A párt mind’q óriási jelentőséget tulajdonított a. bírálat é= az önbirá. lat és különösen az alulról jövő bírá­lat fejlesztésének, a hiányosságok fal- tárásának és a parádés megelégedett­ség. a munkasikerektől való elbiza- kodot'aág elleni harcnak. Périunk ereje épp abban áll. hogy nem fél a bírá'attó! és hiányosságainak bírála­tából energiát merít a további hala­dáshoz. Be kell azonban Urnerni, a párt szervezetekben még mindig előfordul, hogv a bírálatnak és az önbírálatnak a párt és az állam életében játszott szerepét lebecsülik. A bírálat és az önbírálat nem ritkán makacs ellenál­lásra ta’ál pgves „lakkozott" kommu­nisták részéröl. Kiderült, hogy sok kárt okoznak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár vég nélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat. — valójában azon­ban nem tűrik meg, elnyomják az alulról jövő bírálatot, A leghatározottabb harcot ke® foly. tatni azok ellen, akik akadályozzák a bírálat és az önbirálat fejlesztését. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy az. önbírálatra épp olyan szükségünk van, mint a levegőre, mint a vízre, hogy nélküle, az önbírálat nélkül pár­tunk nem tudna előrehaladni, nem tudná kiküszöbölni fogyatékosságain­kat. Az önbirálat pártunk alapvető tartozéka. A Kommunista Párt a szov­jet társadalom irányitó és szervező ereje, országunk vezető pártja. Sztá. Un elvtárs rámutat, hogy saját ma. gunknak kell feltárnunk és kijavíta­nunk hibáinkat, ha előre akarunk ha­ladni. hogv rajtunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosolja azokat. Az önblráiatnak az< egyik legkomolyabb fejlődésünket előre vivő erőnek kell lennie. A szervezeti szabályzat védelme alá kel! helyezni azokat a párttagokat. akik bíréják a tnunkában mutatkozó hiányosságokat, meg kell védelmezni őket a bírálat elfojtóivaj szemben. Aki akadályozza az önbírálat fejlesz­tését. elfojtja a bírálatot s hivalko­dással és magaszta'ással helyettesíti, az nem méltó a párt tagjának meg­tisztelő címére. A szervezeti szabályzat kimondja, hogv a pért tagjának joga van bár­mely nyilatkozattal, bármely pá-rt- fórumhoz fordulni, egészem a Köz­ponti Bizottságig. A szervezeti 'sza- hényzathan rá kell mutatni, hogv a párttagnak nemcsak joga. de köteles­sége is személyekre való tekintet nél­kül közölni a vezető pártsrervekkel, egészen a Központi Bizottságig. a munkában mutatkozó , hiányosságo­kat. a szervezeti szabályzatban le kzll rögzíteni, hogy azokat pedig, akik akadályozzák a párttagot e köteles­ség teljesítésében, szigorú büntetéssel keli sújtani, mint » párt akaratinak megszegőit. Súlyos hiba — amelv szintén elter­jedt a kommunisták egy része köré­ben — az igazságnak a párt előtt való eltitkolása, a ném igaz. nem be­csületes magatartás a párttal szem­ben. Egyes funkcionáriusok megpróbál­ják szépíteni az ügyek állását, szem­fényvesztéssel. a tervleiljeaítésről szóló jelentések kikerekiiésévcl foglalkoz­nak. Akadnak vezetők, akik megszeg:k vagy megkerülik a szovjet törvénye­ket és nem teljeeértékfi, rosszminősé­gű termékeket bocsátanak ki és ezt kiváló minőségűnek tüntetik fel, ami­vel nagy káTt okoznak az államnak és a fopvasztók érdekeinek. A fentiek figyelembevételével java­soljuk beiktatni a szervezeti szabály­zatba, hogy a párttagnak kötelessége, hogy őszinte és becsületes legven a párthoz, ne ensr-dje meg az igazság eltitkolását «é elferdítését és bogy az a kommunista, aki nem mond igazat, és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el. s nem maradhat meg a párt soraiban. Azt is elő ke>T írnunk a szervezeti szabályzatban, hogy a párttagnak kö­telessége megőrizni a párt- és állam­titkokat, hogy legyen politikailag éber és hogy a párt- és államtitkok kiffeisrpé'C bűntett a párttal «zeniten és összeférhet eilen a párt tagsággal. Mindig szem eéőtt kell tartanunk a kapitalista környezetet, mindig arra kell gondolnunk, hogy a szocialista állam ellenségei országunkba próbál* (Folytatás a 2, oldalon) „Minél többen kövessék példámat“ ­A határban már messziről szemébe tűtiik a járó-kelőnek az én föl. firm, hiszen már tíz centis az árpavetésem. Sem is tudom kifejezni mi­lyen érzás, mikor a fövő évi tenné semet látom. A múlik-r leálltam a földem végéhez és tervezgettem. Ha több lesz a termésen több lesz a hasznom is, könnyebben tudom teljesíteni beadási kötelezettségemet. Kiérj bcszolgált<rtásoma.t már szdx sMzalékra telepítettem és a Ikorai vetéssel biztosítottam, hogy jövőre is időben tudjak eleget tenni köteles­ségemnek. Már a »nult évben is tapasztaltam, hogy a korai vetés mennyivel jobb, mini. a késéji, ezért vetettem el'most is az ár/ki mat már szeptember kö­ze nén. Tagja vagyok az állandóbizoít»ágnak. így elsősorban nekem kell példát mutálnám mind a begyűjtésben, mind az őszi vetés határidőre való elvégzésében. De ez nem elég. Sióval is meggyőzöm a dolgozó ;w- rasztokat, hogy minél többen kövessék példámat. SZUDl ZSlGMOKDNll 10 holdas dolgozó paraszt, Nagyár pad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom