Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-14 / 241. szám
2 NAPLÓ 1952 OKTÓBER t< A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XiX. kongresszusa (Foli/tatát az 1. oldalról) Beszéde befejező részében Bulga- »Vin elvtárs megemlékezett a Nagy Októberi szocialista forradalom közelgő .Hő. évfordulójáról, majd hangsúlyozta: Pártunk fő feladata most a kommunista társadalom felépítése a uo- eiaCizmusból a kommunizmusba való fokozatos álmenet útján. üzen az úton fontos lépés előre a sztálini ötödik ötéves terv teljesítése. £iészlelek I*. K. Ponomarenko elvtárs felszólalást! hál Az SZK(b)P XIX. pártkongresszusának október 8-i esti ülésén felszólalt P. K. Ponomarenko elvtárs és többek között ezeket mondotta: Azok a nagyszerű feladatok, és távlatok, amelyeket az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója és a XIX. pártkongresszusnak az új ötéves terv. re vonatkozó irányelv-tervezete vetített elénk, világosan mutatják a Kommunista Párt gondoskodását a népgazdaság újabb óriási fellendüléséről, a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának további emeléséről. Az imperializmus táborában az elmúlt években folytatódott a belső és külső ellentétek további éleződésének, • válság elmélyülésének és a kapitalista rendszer gyengülésének folyamata, az a folyamat, amely az egész politikát és az egész gazdaságot a háborús előkészületeknek, a dolgozók létérdekei ellen intézett kíméletlen támadásnak rendeli alá. Az elmúlt években folytatódott a kapitalista országok munkásosztályának abszolút és relatív elnyomorodása, « mezőgazdaság hanyatlása. Törökországban például, amelyet az Egyesült államok főkolomposai minden józan értelem meghazudtolásával a „szabad“ országok mintaképeként hirdetnek — ötmillió parasztnak valójában még taipalattnyi földje sincs és — amint az „Ak&am” című törők lap írja — * parasztok munkát keresve, éherve bolyonganak az országban. Az Egyesült államokban a farmerek százezrei mennek tönkre és növelik a hajléktalan, vándorló mezőgazdasági munkások sorait. Csupán 1945-től I95fl-ig 713.000 farmergazdaság ment tönkre és „tűnt el.“ Erek a kapitalizmus garázdálkodásának szükségszerű következményei. Az imperialista burzsoázia ideológusai hamis számításokkal bizonygatják. hogy az állítólag „csökkenő“ főldhozadék következtében a technika semilyen színvonala melleit sem lehel élelemmel ellátni az egvre szaporodó lakosságot. Arra uszítanak, hogy a főid lakosságának számát legalább felére kell csökkenteni. Ezek a szörnyek a legfélreérthetetlenebb és legvi&sza- tsszítóbb formában hangozta!ják azokat az embergyűlölettől fülölt terveket, amelyeket az amerikai háborús gyujtogatók az emberek millióinak kiirtására dolgozlak ki. Az amerikai imperialisták támadó tervei megvalósílásának óljában ott áll a Szovjetunió egyre növekvő ereje és békeakarata. Az imperialisták rabló terveivel szemben ott áll a világ békéjéért keményen harcoló népek törhetetlen elszántsága. Országunk népei, Uenin-Sztá'lin pártjának vezetésével megszabadultak n kapitalizmus béklyóitól, leléphették a szocializmust. A szovjet rendszer egyik legnagyobb vívmánya volt a falu szocialista átépítése. A kolhozrendszerre való áttérés lehelévé tctle a mezőgaz. daság évszázados elmaradottságának felszámolását, lehetővé telte, hogy a dolgozó parasztok megszabaduljanak a földesúri -és k ulák elnyomás lói és a vigasztalan élettől. A szocialista földművelés legszámottevőbb eredménye a gabonaneműek termésének rendszeres növekedése, amely 1952-ben elérte a nyolcmilliárd padot. Amint Malenkov elvtárs beszámolójából kitűnik, emelkedett az egyéb mezőgazdasági növények össztermése, lényegesen növekedett az ország állatállománya, túlsúlyban julott a kolhozok és szovhozok állattenyésztése. A szocialista mezőgazdaság ma erős és szilárd bázisa országunk lakossága szakadatlanul: javuló élelmiszerellátásának, megbízható nyersanyagbázisa fejlődő iparunknak, forrása azoknak az állami élelmiszer- és anyagtartalékoknak, amelyek minden isbetőségre biztosítani tudják az országot. A kapitalista világ gabonaösszlermé- •c l9.H8-tól 1940-ig kétmilliárd púddal csökkent. Az Egyesült államok gabo- nuössztermése 1947-től 1950-ig 26 százalékkal esett. Az Egyesült Államok szenátusi bizottságának adatai szerint az egy főre eső gabonafogyasztás 11>ő0-ben 19 százalékkal volt kevesebb, mint a háború előtt. De az utóbbi években az Egyesült Állaniok- han nemcsak a gabonafogyasztás csökkent. Harold Dodds, a princetoni egyetem elnöke nagyon találóan fejeztek ki magát, amikor azt mondln, hogy „az ágvúk eltakarították az amerikai munkás asztaláról a búst és a vajat/' Ponomarenko elvtárs a továbbiak ban Malenkov elvtársat idézve meg állapította, hogy a búza össztermése 1952-ben 48 százalékkal növeke deft 1940-liez viszonyítva. Ennek eredményeképpen a búza százalékos ará nya az 1952. évi gabonabeadásban jelentős mértékben megnőtl és 61 százalékot lesz ki az 1940. évi 43 százalékkal szemben. A begyűjtószervezele.k 1951-ben, 1948-hoz viszonyítva 1.4-szer annyi tejet, 1.5-szer annyi húst, gyapjút és bőrt és több, mint kétszerannyi tojást adtak be, ami szintén jelentős mértékben túlszárnyalja az 1940. évi színvonalai. Jelentősen megnőtt 1951-ben a gyapot és cukorrépa beadása is. A szovjet begyűjtési rendszer gyakorlatában bizonyos mértékig fejlődött a beadott termelvények ,,árura- váltása", vagy ahogy Sztálin elvtárs rámutat: a termékcsere csírája. A begyűjtés során igen sok árut kedvezményes áron bocsátanak rendelkezésre, aminek eredményeképpen a kolhozok és kolhozparasztok csupán 1952-ben többmillliárd rubel összegű tisztanyereséghez jutnak. Sztálin elv- társ feladatul tűzte ki, hogy a termékcsere csíráit a mezőgazdaság minden ágában meg kell szervezni és a termékcsere széles rendszerévé kell fejleszteni olyanformán, hogy a kolhozok termékeiért ne csak pénzt, hanem főként szükséges iparcikket kapjanak. Mezőgazdáságunk nagy sikerei műiden szovjet embert megörvendeztetnek. Ezek a sikerek megcáfolhalatla- nuí tanúskodnak a szocialista mezőgazdaság döntő előnyeiről a kapitalista országok mezőgazdaságával szemben. Beszéde további részében rámutatott a kiküszöbölendő hiányosságokra, majd így folytatta: Az új öléves terv megvalósítása minden improduktív kiadás állandó csők. kentését, minden pazarlás felszámolását, szigorú takarékossági rend betartását követeli meg. A feladat az, hogy még jobban rendezzük a beadás ügyét, felszámoljuk a túlságosan felduzzadt státusokat, minden eszközzel javítsuk a termények megőrzését és szüntessük meg a veszteségeket, akadályozzuk meg a minőség romlását a termények megőrzésénél és szállításánál, csökkentsük a nagy távolságra történő és nem észszerű szállításokat, növeljük a csomagolóanyag forgalmát és épségben maradását, fejlesszük ki a begyűjtési helyekről a közbeeső bázisok megkerüléséve! egyenesen az értékesítő szervezetekhez történő szállítást, vezessük be az élelmiszeráruk adagolt szélmérését sth. Beszéde befejező részében Ponomarenko elvtárs Sztálin elvtársnaA ,,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban'* c. művét méltatta és szavait így fejezte be: Nagy és határtalan pártunk és népünk szeretele Sztálin elvtárs iránt. Éljen hát hosszú éveken át, minden dolgozó örömére és boldogságára nagy vezérünk és tanítónk, a mi forrón szereteti Sztálin elvtársunk, (Hosszantartó taps.) keltében erősen csökkent. Ezt a csők. kenést kamatostul pótolja a baráti országokkal folytatott, kereskede.em növelése. A háború után; kereskedelmünkben történt legfontosabb változás az. hogy az áruforgalom alapvető tömege most a demokratikus tábor or szó gaival való kereskedelemre esik. Az idén ez országoknak külkereskedel műnkben való részesedése nyolcvan százalékra rúg. A demokratikus tábor országai kö_ zötti gazdasági együttműködés az új világpiacon, gazdaságuk tervszerű fel. lendítésének és a népgazdasági tervek baráti összeegyeztetésének szilára alapján fejlődik. A Szovjetunió 1952 ben tízszerany- nyi legmodernebb gépet és berende. zést szállít a népi demokratikus országokba. mint 1948-ban, A Szovjetunió tökéletes berendezéseket szállít a népi demokratikus országoknak, a legolcsóbb és legelsőrendűbb techni kai segítségben részesíti ezeket az országokat, ellenszolgáltatás nélkül át. adja nekik a szabadalmakat, gyártási engedélyeket és a termelési technológiát. A kapitalista világpiacon — a kapitalizmus általános válságának elmé lyü'ése következtében — az országok közötti gazdasági kapcsolatok rendkívül zilált állapotba jutottak. Ezt a ziláltságot fokozta a világuralomra törekvő Egyesült Államok terjeszkedő politikája. Az. amerikaiak a hábo- rú utáni időszakban évente több, mint négy milliárd dollár értékű árut exportálnak Nyugat Európába, de Euró. pából csak egymiCiárd dollár értékű árut importálnak, magas vámtarifákká; elzárják határukat az európai árubevitel előtt. Vájjon fejlődhet e a kereskedelem, amikor négyszerannyi amerikai árut adnak el Nyugat Európában, mint amennyit az amerikaiak vásárolnak? Az uralkodó imperialista országok fojtogatják a gazdaságilag elmaradt országok gazdasági életét. Ezeket az országokat agrár nyersanyagfüggelé- kükké és raktáraikban elfekvő árucikkeik elhelyezési piacává tették. Mikojan elvtárs végül hangsúlyozta a Szovjetunió tántoríthatatlan béke- akaratát és beszédét a következő szavakkal zárta: A párt XIX. kongresszusa után országún.^ még nyugodtabban és biztosabban halad előre -a kommunizmus győzelme felé, vezérünk és tanítónií. a kommunizmus zseniális építője, a drága és szeretett Sztálin elvtárs ve. zetósével. (Viharos taps.) Dicsőség a nagy'Sztálinnak! (Viharos, hosszantartó taps, mindenki feláll helyéről.) Készletek A. I. Mikojan elvtárs boszídíből A XTX. pártkongresszus október 9-i délelőtti ülésén A. L Mi'kojan elvtárs beszédei mondott. Beszédéből az alábbiakat idézzük: Elvtársak! A párt Központi Bizottságának beszámolója, az ötödik ötéves lervre vonatkozó irányelvek tervezete, a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete és Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémát a Szovjetunióban'* című, a kongresszus megnyitása előtt megjelent zseniális műve a sztálini lángelme ragyogó fényével világítja meg mind a már meglett nagy’történelmi jelentőségű utat, mind azt az utat, amely előre vezet az egyre világosabban érzékelhető kommunista jövendőhöz. Hatalmas pártunk, mely XIX. kongresszusára gyűlt egybe méltán dicsőíti azt, aki nevelt, szervezett bennünket, átvezetett minden nehézségen és megpróbáltatáson, s biztosan vezet a kommunizmus teljes győzelme felé, méltán dicsőíti a lángeszű Sztálin, a kommunizmus nagy építőjét. (Viharos taps.) A mai kapitalizmus alapvető gazda sági törvényének lényege a maximé, lis profit biztosításában rejlik. az embernek ember általi kizsákmányo iása útján. Ezzel szemben a szocializ mus alapvető gazdasági törvényének tényeqe az egész társadalom állandó an növekvő szükségletei maximális kielégítésének biztosításában rejlik, a szocialista termelés szüntelen fejlesz tése és tökéletesítésg útján, a legfej. lettebb technika alapján. Sztálin elvtárs új műve megérteti velünk a szocializmusból a kommunizmusba vezető átmenetnek, a kommunizmus anvagi technikai alapja meg teremtésének, a város és a falu közti lényeges különbség megszüntetésének, a szellemi és fizikai munka közti lényeges különbség megszüntetésének nagyfontossáqú kérdéseit. A világtörténelem és hazánk története mai szakaszában elképzelhetem ien anélkül élnünk, építenünk és har coinunk. hogy ne sajátítanánk el mélyrehatóan mindazt az újat. amivel Sztálin eivtárs gazdagította a marx Ista-ieninista tudományt a társadalmi fejlődés törvényeivel és útjaival kap csolatban. (Taps) Pártunk nagymértékben feUendítet te a közszükségleti cikkek és az élelmiszerek termelését — mondotta a továbbiakban. — Az új ötéves terv előirányozza a könnyűipar és az élei miszeripar további nagyarányú fejlődését. Mikojan elvtárs ezután összehason. lító adatokkal bizonyította, hogy a közszükségleti cikkek termelése a Szovjetunióban állandóan emelkedik, míg az Egyesült Államokban szüntelenül csökken. A többi között kiemelte. hogy miközben a?. Egyesült Államokban 1951 ben a hústermelés az 1946. évihez viszonyítva 437 ezer ton náva! csökkent, a Szovjetunióban ugyanezen idő alatt a hústermelés 709 ezer tonnává; növekedett. Míg az Egyesült Államokban az ál. lati zsiradék termelése 1951-ben az 1940-hez viszonyítva 281 ezer fonná val csökkent, a Szovjetunióban a zsiradéktermelés ugyanezen idő alatt 132 ezer tonnával növekedett. A Szovjetunióban 1951 ben több. mint negyven százalékkal több cukrot gyártottak, mint az Egyesült Államokban répacukrot és nádcukrot együttvéve. A Szovjetunióban 1952- ben több répacukrot gyártanak, mint 1951 ben az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában együttvéve. A sztálini árcsökkentési politika megvalósításának eredményeképpen — folytatta Mikojan elvtárs, — a Szovjetunióban a legutóbbi őt év alatt a közszükségleti cikkok általános árszínvonala ölven százalékkal, vagyis felére csökkent. Ez a-rt jelenti, hogy ma a szovjet fogyasz'ó ö'ven ru beiért annyi árut vehet, amennyit öt év előtt száz rubelért vett. Minél inkább nó a termelés, csők. ken az önköltség, amelkedik a munka termelékenysége, annál tgbb ’ebe tőség van az árak csökkentésére és nérjiink jólétének eme’ésé'-e. A dolqo- zók érdekei összeolvadnak a szocialista állam érdekelve! és ez szocialista társadalmunk belső erejének és hatalmának forrása. Míg a Szovjetunióban az árak rend szeresen csökkennek, addig a kanita- lista országokban állandóan emelked nek. Mig 1947 végé* öl 1952 ig a ken vér ára az Egyesült Államokban 28 °/okal, Angliában 90 százalékkal. Franciaországban pedig több. mint kétszeresére emelkedett, addig 2 Szovjetunióban ez alatt az idő alatt a kenyér ára GO százalékkal csökkent. Míg a hús ára ez alatt az idő alatt az Egyesült Államokban 26 százalék, kai, Angliában 35 százalékkal, Franciaországban 88 száza'ékkal emelke dett. addig a Szovjetunióban a hús ára kevesebb, mint a felére csökkent. Mikojan eyvtárs megállapította, hogv a kapitalista államokban a foko zódó fegyverkezési verseny a dolno- zók életszínvonalának még nagyobb aranvú esésére vezet. Nem véletlen, hogy az angol konzervatívok és az angol munkásnárti demagógok még ígérni sem tudiák az angol munkások, nak. hogy helyzetük lega'ább a jö vőben megjavul ezen a világon Nem marad más számukra, minthogy nap jaikkai egvütt paradicsomi életet ígér lenek a túlvilágon. (Nevetés, taps.) Ezután így folytatta: A Szovjetunió külkereskedelme — éppúgy, mint egész népgazdasága. — a háború befejezése óta újból felien dűlt. A Szovjetunió külkereskedelmének volumene ezidőszerint háromszorosan felülmúlja a háború előttit, A kapitalista országokkal folytatott kereskedelem a háború befejezésé' követő első években történt némi megélénkülése után — az Eqynsti I Államok agresszív politikája követÁ szovjet kormány tiltakozása az Egyesült Államok kormányánál Moszkva (TASZSZ): G. M. Puskin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese október 12 én jegyzéket nyújtott át O’Shaughnessy-nek, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjének. Illetékes szovjet szervek ellenőrzött köz;ése szerint ez év október 7 én — hangzik a többi között a jegyzék, — az Egyesült Államok felségjeleit viselő B 29 típusú négymotoros bombavető a Jurij sziget vidékén megsértette a Szovjetunió állami határát. Két szovjet vadászgép felszál. lőtt és követelte, hogy az amerikai bombavető a legközelebbi repülőtéren szálljon le. A határsértő repülőgép nem teljesítette a szovjet vadászok jogos követelését, hanem tüzelni kezdett rájuk. A szovjet vadászok viszonozták a tüzet, mire az amerikai bombavető a tenger felé távozott. A szovjet kormány határozottan tiltakozik a határsértés miatt ős követeli. hogy az Egyesült Államok kormánya tegyen intézkedéseket annak megakadályozására, hogy amerikai repülőgépek megsértsék a Szovjetunió állami határát. O'Shaughnessy kijelentette, hogy a jegyzéket azonnal továbbítja az Egyesült Államok kormányához. A minisztertanács határozatot hozott a dolgozók egészségügyi ellátásának megjavításáról és a betegségi bizlosítísra venatkozó egyes rendelkezések módosításáról A dolgozók egészségügyi ellátása és a társadalombiztosítás a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment át. Nagymértékben szélesedett a biztosítottak köre és száma, jelentősen fejlődött az A Unni i egészségügyi szolgálat. A társadalombiztosítási szolgál, tatások is évről-évre emelkedtek. A nyugdíjtörvény minden dolgozónak biztosítja a nyugdijat, amelkedett a családi pótlék és a táppénz összege. A minisztertanács határozata további jelentős lépés, a dolgozók egészségügyi ellátásának megjavítására és a társadalombiztosítás. fejlesztésére. Számos intézkedés biztosítja a dolgozók orvosi ellátásának megjavítását. Emelik az orvosi körzetek szú. mát. A betegek megosztása a körzetek között arányosabbá válik. Segéd, munkaerők beállítása csökkenti az orvosok adminisztrációé terhét és így több idejük lesz a betegek gondos kezelésére és látogatására. Fokozatosan emelik a körzeti rendelőintézetek és a rendelőintézeti órák számát, aminek következtében a rendelőintézetek mai túlzsúfoltsága meg fog szűnni. A rendelőintézeteknek a jövőben az egy beteggel kapcsolatos összes vizs. gálátokat lehetőleg egy napon kell elvégezniük. A minisztertanács a foga. szatj ellátást kiterjeszti a fogászat teljes körére, tehát a jövőben a dolgozók mérsékelt áron korona és hid- fog utánpótlást is kapnak a társa, da'.ombiztositás körében. A minisztertanács határozata meg- fe'-elő intézkedéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a fáppénz'S'n'ók Is az igazolatlan mu'asztók a táppénz, rendszert ne használhassák fel külön bözö visszaélésekre. Az egyhelyen dolgozók részére biztosított magasabb táppénz kedvezményét az igazolatlanul mulasztóktól egy évre megvonják és erre az időre csak a keresetük Ötven százalékának megfelelő lappén/1 kaphatnak. A táppénzt a dolgozók keresetkép teienségük tartama alatt — egy éven belül — annyi időn át kapják, amenv- nyi ideig a megbetegedést megelőzően egyhuzamban munkaviszonyban voltak. Az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt táppénzes állományba kerülő dolgozók részére a táppénz időbeli korlátozás nélkül jár. Ha a dolgozó egyhuzamban vagy kisebb megszakításokkal kilencven napig beteg volt és ezt követően az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy idül-t beteg (tehát a gyógyulás huzamosabb időn belül nem várható), a gyógyulásig rokkantsági nyugdijat fo. Ivósitanak részére. Az idült beteg a rokkantsági nyugdijat egy évig még akkor is kapja, ha a nyugdíjhoz egyébként szükséges szolgálati időt még nem töltötte be. További fontos rendelkezése a minisztertanács határozatának, hogy a tüdőbajosok és egyéb tuberkulotikus betegek az eddigi egy év helyett két évig kapják a táppénzt. Újabb jelentős kedvezményt biztosit a dolgozók részére az az intézkedés, hogy családtagjaik az eddigi hatvan nap he- Iveli kilencven napig jogosultak a kórházi ápolásra A társadalombiztosítás további fejlesztését jelenti az a rendelkezés 13 h-. gv a jövőben az állami mezőgizuii-úg: üzemek állandó mezőgazdaság: nun.kásái az ipari munkásoknak járó táppénzre és egyéb szolgáltatásokra (terhességi. gyermekágyi és anyasági segélyre) jogosultak. Korisáeyunk a kötelező tűz- és jégbiztosílás bevezetésével píosMik a szövetkezeti és egyéni tnlajdon intézményes védelméről Népköztársaságunk kormánya 19C3. január 1 -töl kezdődően elrendelte a kötelező tűz- és jégbiztosítás bevezetését. Ez a rendelkezés védelmet nyújt minden lakóháztulajdonosnak, a szövetkezetek (tsz-ek, tszes.k, ktsz- ek. föld ulti vés,sző vetkezetek) dolgozói. nak, valamint az egyéni gazdálkodóknak a termésben, termelőeszközökben, készleteiében és gazdasági épületekben: a tűz- és jég által (fkozott károkkal szemben. A biztosítást az Állami Biztosító bonyolítja Itt, amelynek minden megyeszékhelyen, valamint minden járás; székhelyen és a városokban felügyelősége van. A termelőszövetkezetek és a 111-as típusú tazes-k ötven százalékos díjfizetési kedvezményt kapnak. Jégkár ellen biztosítani kell: szőlőket, gyümölcsösöket, szántóteiü- lot-i növényeket, a dohány., gyapotéba fűszerpaprikatennést. Az 1903. évre járó tíizbiztosítási dijat a lakóházak és gazdaságok után tűje. november 1-én kelt befizetni.
