Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-12 / 240. szám
NAPLÓ 1952 OKTÓBER TJ Egy diákotthon, amelyről megfeledkeztek az illetékesek Mér több, miat egy hónapja, hogy ^egkeadödött az iskolaév és megnyitották kapuikat az iskolák, diák. ^otthonok. A diákotthonok lakói már ottbonérzik magukat és a kezdeti idegenkedés a legtöbb helyen feloldódott, eátűnt. így van ez a legtöbb diákotthonáéi, de nincs (gy mindegyiknél, nincs így például a Deák Ferenc utea 8 szám alatti építős diák Otthonban sem. A% építőipari technikum diákotthonában nem érzik és nem érezhetik magukat otthon a fiatalok. Hát hogyan érez nék magukat otthon egy olyan épületben. mely ridegségével inkább taszít, mint vonz, melynek falai csupaszon merednek a lakóra, látogatóra egyaránt és inkább régi horthysta ka szárnyára, mint valóban otthonra em lékeztetnek. De ez csak a kezdet. Az egyik tanuló padlóján dézsa, ebbe csurog a mennyezetről a víz, a 171 hallgató állal lakott épületben mindössze S használható mosdó áll a tanulók rendelkezésére (azaz az előírt 10 tanuló helyett 19 mosdik — vagy nem mosdik — egy mosdókagylónál), a WC-k rosszak, használhatatlanok, * 260 ott étkező személyt mindössze 170 tányér várja, négy kályha hiány, zik és így lehetne még sorolni a hiá nyosságokat, melyek egyet bizonyita- nak: a diákotthon megnyitása üzemeltetése körül hibák, méghoz7.á nagy hibáié történtek. Fekete Béla elvtárs, * megyei tanács diákotthon-előadója ezzel szem ben kijelenti, hogy az oktatási ősz tály részéről mulasztás, saját maga részéről hiba ,,természetesen” nem történt. Szerinte nem hiba, hogy 171 tanutó lehetetlen tisztasági viszonyok között kénytelen már több, mint egy hónapja élni; Fekete Béla szerint nem hiba az, hogy míg a többi kollégiumra többtízezer forint körüli összeget áldoztak, addig erre az újonnan megnyitó diákotthonra mindössze 6000 forint hitelt kértek, mert — ahogyan a diákotthoni előadó mondja — ,,nem létező kollégiumra nem lehet hitelt kérni.. Fekete Béla. hogy ténylegesen elkövetett mulasztását leplezze, mondott még egyebeket is. így például ezt, hogy a kollégiumban fellelhető diákotthon végleges települési helye. Csodálatos azonban — vagy talán nem is olyan nagyon csodálatos, — hogy Fekete Béia kijelentésével szem beh Ambrus elvtárs, a diákotthon igazgatója meg tudja mutatni megbízólevelét, amelyen Július 23-i kelettel &z áll: Foglalja el a Deák-utca 8 sz, a’.attí építős j;4kotthonban igazgatói helyét. De több esetben «téved" Fekete Béla, mikor a hiányokat igyekszik magyarázni. „Téved", mikor azt állítja, hogy a kollégium vezetni nem kérték eddig segítségét, hiszen Rét. faiviné. » gondnok, több esetben szóvá tette a hiányosságokat. Ambrus Géza igazgató elvtárs pedig már szép. tember elején szólt, hogy szükség lenne sakkra, asztalitenisz felszerelésre, rádióra, egyszóval a gyermekeket szórakoztató eszközökre. „Téved" akkor is a kollégiumi előadó, mikor azt mondja, hogy konyhafelszerelést és asztatrienisz-felszerelést Pécsről a vidéki diákotthonokba vittek, mert itt nem volt rá igénylő. „Téved" először azért, mert az építősök igényeltek és „téved" azért ás. mert sem Szigetvár, ra, sem Bakócára nem vittek innen ágyakon és bútordarabokon kívül semmit, ilyesmire pedig a Deák-utcai kollégiumnak nem volt szüksége. De szüksége vám. fazékra, káposztát eszeidre. tányérra, tökgyalura és lei győzné még felsorolni mi mindenre, melyet Fekete Béla elfelejtett annakid'e. jén bekalkulálni a költségvetésbe. Igen, innen ered minden hiba! . A diákotthoni előadó csupán 6000 forintot irányzott elő egy új kollégium megnyitására és átalakítására (természetesen a berendezésen kívül), nem gondolva azzal, hogv ezen az összegen éppen kifestetni lehet egy olyan hatalmas épületet, mint az építősök diákszállója. És Fekete elvtárs a hiba elismerése helyett köntörfalaz a hiányosságokat felvető elvtársaknak, sőt nem átallja az új — kollégiumi munkában járatlan — igazgatót vádolni: ,.ő tehet róla. mert az átvételkor nem nézett jól körül, nem vetle észre a hibákat," Igaz, Ambrus elvtárs is észrevehet te volna. hogv a mosókonvha betonja repedezett és folyik, észrevehette hiányok onnan erednek, mert csak I volna, hogy kevés a mosdó, de augusztus 15 én tisztázódott az építős I elsősorban u gyakorlott, a helyzettel ismerős Fekete Bélának kellett volna mindezeket a hibákat észrevennie és a jóelőre betervezett költségvetési keretből kijavíttatnia! Nem ezek azonban az egyedüli hibák a diákotthonban. A kollégiumban a diákotthoni előadó jóváhagyásával még mindig benn lakik egy idegen, a pedagógiai főiskola hivatalsegédje, akire éppen úgy vonatkoznak a rendeletek, mint bárki másra: a diákotthon területén idegen nem tartózkodhatok. nem lakhat. Igaz, Fekete elvtársnak a pedagógiai főiskoláról „becsületszavukat adták“, hogy időben kiköltöztetik a hivatalsegédet, de vájjon jogában áll-e Fekete Bélának, hogy egy becsületszóért megszegje a rendeleteket? Az építősök a mostoha viszonyok ellenére szorgalmasan tanulnak, készülnek jövő feladataikra. Sokban hozzájárul ehhez az iskola jó szelleme, jó hangulata. Hozzájárul az is, hogy szómba,tönként műsoros est, filmvetítés, vita vidítja fel a kollégium életét és ezeket a szombat estéket min. den kollégista már vasárnaptól várja. A fiúk a helyzet javulása reményé ben kitartanak, tanulnak és lemorzsolódás nincs Más vonalon — így a fegyelem, tisztaság vonalán — azonban érezhető még az iskolában is a diákotthoni állapotok visszahatása. Érezhető abban, hogy a diákotthon la kői még nem járnak élen jó példával a fegyelemben, tanulásban, az iskola rendjének, tisztaságának megóvásában. Sürgős segítségre szorul tehát a Deák Ferenc utcai diákotthon! Fekete elvtárs szerint nem lehet póthitelt kérni. Szerintünk azonban lehet, ha az oktatási osztálv előadja a minisztériumnak. hogy rfim a véletlenek összejátszása, nem az Idő rövidsége, nem a sok munka miatt, hanem a rossz tervezés, az oktatási osztály, szeméfy szerint pedig Fekete Béla hibája miatt 171 tanuló — jobbára dolgozó parasztok és munkások gyerme. kéj — akadályoztatva van nyugodt tanulásában, a legelemibb egészség- ügyi követelmények élvezetében. Vizsgálja ki a minisztérium az ügyet és ne hagyja, hogy 171 gyermek, jövőnk reménységei állják egy hibás tervezés, egv rossz költségvetés min den súlyos következményét! Siímikjük mec, avai ó14got I] Az emésztés élettana KÉT FRONTON KELL HARCOLNUNK: A SEMATIZMUS ÉS AZ IRODALMI ÖNCÉLŰSÁG ELLEN Szeretném elmondani, hogy mit tanultam Révai elvtárs: „Megjegyzések egy regényhez" című tanulmányából. Elsőnek csak annyit: valahányszor átolvasom, újból tannlok belőle. Amikor a tanulmány első része meg jelent a Szabad Népben, két írótár- aammal együtt éppen úton voltunk vidéki trócsoportok vezetőinek budapesti értekezletére. Az ötórás vasúti utazásnak jóformán az egyetlen be •zédtémája Révai elvtárs tanulmánya volt. Ahogy közeledtünk nlunk céljához, úgy mélyült el bennünk a cikk mondanivalója. Másnap megjelent a tanulmány második része. Az értekezlet szellemét már ez fűtötte át, mert bár kora reggel megkezdtük a tanácskozást, mégis, ha lopva is, vagy a szünetekben, de előkerült újból és újból a Szabad Nép. Azt hiszem valamennyien éreztük, hogy az Trókongresszus óta ár a legjelentősebb elvi segítség, amelyet a párt az irodalomnak, de állatában kulturális életünknek adott. Egy héttel később a Magyar írók Szövetsége pécsi csoportjában megvitattuk Révai elvtárs tanulmányát. Szinte már elöljáróban láttuk, hogy a „Megjegyzések . . nemcsak egv regényhez, hanem irodalmi életünk egé- azéhez, így milioz.zánk is szólnak. Dérv könyve csak az alkalom az elvi megállapításokra. A csoporton belül egy elvtársunk komoly formában feldolgozza a Dunántúl folyóirat részére Révai é'.vtárs tanulmányának jelentőségét a típusalkotás és az írói elika szempontjából. A magam részéről máris hasznút vettem Révai elvtárs figvelmeztctéseinek, tanácsainak és igyekszem további munkámat a tanulmányban felvetett követelményekhez mérni. Komlóról szóló könyvem cselekménye pár évvel ezelőtt kezdődik. Mosf már tisztán áll előttem, hogy nemcsak az akkor:, pillanatnyi helyzetet. ellesett, találomra választott eseményeket keil ábrázolnom, mert •z nem tesz más, csak homályos pillanatfelvétel. Láthatunk rajta embereket, alakokat, de néni tudhatjuk meg, ki jut előre, kinek ível sorsa felfele, kinek az osztálya van feltörekvőben és kié pusztulásra ítélt. A történeti igazság fejlődéiben nézi a Kérdéi-eket. A képet tovább keli pergetni és akkor megtalálhatjuk azokat a szereplőket, akiknek életét, sorsát érdemes figyelemmel kísérni, meri a jövőt formáló erőt, a születő újat testesítik meg. Az, eddigieknél élesebben látom, hogv a szocialista realizmus akotó módszere állásfoglalást követel. Nem ábrázolhatunk a gyorsíró „objektivitásával“, hanem kizárólag az élet igazságának felismerésével, a lényeg megragadásává1'. Hiszen nemcsak a szereplőknek van jellemük, egyéniségük, de az írónak is. Helyes az, ha reálisan ábrázolja az ellenségei, de ha azonosul vele, helyette él. cselekszik, beszél, az több, mint „objektivitás.“ [Vénkor vagy saját jellemével meggyőződésével ellentétben cselekszik. ami nagy hiba, vagy éppen jellemével, meggyőződésével van a baj, ami még nagyobb hiba. Nyilvánvaló, — és itt főleg Révai elvtárs szavaira támaszkodom — ebben az esetben az írónak kei? tanulással, a tanultak pártos alkalmazásával fejleszteni ítéletét, szilárdabbá tenni meggyőződését, odaadással és helytállással! feltétel nélkül azonosulnia kell a harcban és bajban születő szocializmussal. A továbbiakban az egyik legfontosabb tanulságként azt vontam le, hogy a példamutatást megtestesítő, a nevelő szándékot érvényre juttató hő. sök megalkotása nélkül nem oldhatom meg sikerfel a feladatot. Irószövelségi és szerkesztői munkámban a tanulmány éberségre intett: Két fronton kell harcolnunk, — a sematizmus és az irodalmi öncélú- ság ellen. Szántó Tibor. (4) A ,,lá!szat-etetés“-néll nyert tapasztalatoktól eltérően izolált gyomor nedvelvá'lasztása az evés után öt-hat, sőt olykor nyolc óra hosszáig is tart. Ez úgy történik, hogy először a táplálék ingerli a gyomorfal idegvégződéseit, másodszor a fehérje-lebontás néhány terméke az emésztés alatt a gyomorfalon keresztül a vérbe jut. És ameddig ezek az anyagok a vérben vannak, ingerük a gyomormirigyeket, és nedvet váltanak ki belőlük. Az ilyen „kémiai" nedvkiválasztás kiegészíti a reflektorikus kiváíasztást. amely biztosítja a gyomormirigyek normális munkáját arra az időre, ameddig az étel a gyomorban van. Pavlov kutatásait folytatva I. P. Rázenkov szovjet tudós érdekes kísérletet végzett, A fehérjék emésztési termékeit a kutya vérébe vezette. Erre a gyomornedv tartós elválaszió- dása kezdődött el, amely akkor is folyt, amikor a kutya gyomrában nem vo<t táplálék. A gyomormirigyekből efválasztódó savanyú nedv fokozatosan átitatja a gyomorban lévő táplálékot, és főkép a fehérjéket bontja fel. A szénhidrátok a nyál fermentumainak hatása alatt bomlanak feL A nyál a táplálékkal! együtt kerül a gyomorba. A gyomorsav- jelenléte azonban a nyál fermentumáit közömbösíti. Ezért a szénhidrátok felbomlása a gyomornak olyan részeiben történik, ahova a gyomornedv nem hatol el. Amilyen mértékben megtörténik az emésztés, olyan mértékben a táplálék kis adagokban a vékonybelekbe kerül. A vékonybelek kezdeti részébe, amelyet nyombélnek nevezünk, a nagy emésztőmirigy két vezetéke nyílik. A nagy emésztőmirigy a gyomor alatt van elhelyezve és hasnyálmirigynek hívjuk. Az általa kiválasztott nedv olyan fermen.tumok.at tartalmaz, amelyek hatással vannak a tápanyagok mindhárom csoportjára: a fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra. Paváor, hogy a hasnyálmirigy munkáját tanulmányozhassa, e mirigy egyik csatornáját a testen kivezette. E kfsén'.etek azt mntatták, hogy a has nyálnedv reflektorikus úton is, de kémiai anyagok hatása útján is eljut a bélrendszerbe. Az embernél a hasnyálnedv kiválasztását abban az esetben lehet megfigyelni, ha a szájon keresztül a nyömbélbe vékony gumicsövet vezetünk. Azonban ilyen „hasnyá'lka- szondán“ keresztül nemcsak a mirigynedv csorog te, hanem a nyombél egész tartama is, Pavlov tanítványának és ügye folytatójának K. M. Bikov akadémikusnak sikerült az emberi hasnyálmirigyek munkáját és az általuk kiválasztott nedv tulajdonságát más ólon tanulmányoznia. Olyan betegen végzett kísérleteket, akinél sérülés következtében fisztula keletkezett ezen a mirigyen, és a hasfalon lévő nyíláson keresztül hasnyál-nedv vált ki. Pavlov speciális fisztulákat alkalmazva a kutyákon tanu'lmányoz- ta azoknak a mirigyeknek a munkáját, amelyek a vékonybél falán vannak elhelyezve, és fermentumban gazdag nedvet váltanak ki. így tehát ő valamennyi emésztőszerv munkáját tanulmányozta és bebizonyította, hogy mindezek a szervek az étel mennyiségének és összetételének megfelelően egyöntetűen do'lgoznak, és hogy tevékenységük szoros kapcsolatban áll az egész szervezettel. A ilegfontosabb szerepet ebben a folyamatban az agy nagy féltekéinek a kérge játsza. Mindig újabb és ifjabb feltételes reflexek keletkezése ‘eredményeképpen az emésztőszervek munkája mind tökéletesebb lesz és jobban alkai'.mazko- dik ilyen vagy olyan feltételiekhez. Bikov akadémikusnak és nagyszáméi munkatársának kutatásai bebizonyították, hogy az emésztőszervek tevékenységében a feltételes reflexek hatása alatt bármilyen más változás is bekövetkezhet. Sőt az emésztőcsatorna ilyen vagy ólyan részének a munkája is új reflexmozgások kiindulópontja lehet, amely aztán hatással van a szervezet tevékenységének legkülönbözőbb megnyilvánulásaira. A feltételes reflexek lefolyásától függ jelentős mértékben a Rázenko* tanár által megállapított ama tény, hogy egy állat táplálkozási rendjének átállítása — például vegyes táplálkozásról túlnyomóan hús vagy kenyér vagy főzelék táplálkozásra —> éles változásokat idéz elő nemcsak a* emésztőszerveknek, hanem az egész szervezetnek a működésében- » Pavlov egyik tanítványa, Uszievics tanár jelentős sikereket ért »1 a gyomor szekréciójának, valamint a gyomornak és a bélrendszernek tanulmányozásában. Munkatársaival együtt ugyancsak tanulmányozás tárgyává tette az agykéreg állapota és a belső szervek, nevezetesen az emésztőtraktus tevékenysége közötti kapcsolatot, A legkülönbözőbb irányú ilyen kutatások között legérdekesebb eredményre vezetett a gyomormirigyek kiválasztási munkájában folyó változások tanulmányozása. A különböző idegrendszerű állatoknál lényeges eltéréseket fedezlek fel a gyomornedvef kiváltó mirigyek munkájában. A nyugodt típusú kutyáknál az agyműködés hatása a gyomorneídv kiválasztására és összetételére nem hirtelen és nem is éles formában következik be. Ingerlékeny állatoknál ezek a változások gyorsak és élesek. Ezek a kutatások, amelyek teljesen egybevágnak Bikov akadémikus eredményeivel, szemléltetően bizonyítják a központi idegrendszer szerepét még ilyen finom folyamatokban is, amilyen a gyomornedv elválasztása és összetételének szabályozása. Az élenjáró és Pavlov mutatta úton haladó szovjet fiziológiai eredményei, olyan kiváló elméleti tudósoknak a kutatásai, mint Bikov akadémikus, Rázenkov tanár és Leporszki, az agykéreg vezetőszerepét mutatják a gyomor és bélrendszer folyamataiban, és közelebb hozzák a kísérleti munkát az orvostudomány gyakorlatához, Fi- ziológusaink és klinikusaink együttes munkája, amely az emberi szervezet tevékenységének kérdéseit taglalja, a szovjet orvostudományt új sikerek felé vezeti. MEGJEGYZÉSEK EGY KIÁLLÍTÁS LÁTOGATÁSÁRÓL Naponta százak és százak tekintik meg a megye tanács által rendezeti .ötéves Terv, a Béke Terve" kiállt lást, hogy az ott összegyűjtött doku. menlációs anyag segítségével mégis, merhessék népi demokráciánk s benne a mi megyénk iejlődését, hogy ezáltal még erősebb, edzettebb har cosaivá váljanak ötéves tervünknek. Városunk iskolái is felvonultatják a tanulókat, hogy az ott látottakat felhasználják a tanításban, nevelés ben, s tudatosítsák tanulóinkban azt a hatalmas erőfeszítést, melyet a szó. cializmust építő munkásaink végez nek a terv sikeres beíejezése érdekében. Azaz. így kellene lennie. Valószínű, azonban, hogv a Mátyás király utcai és n Fiume úti iskola igazgatói nem ígv értelmezik a Tervkiállítás és ta nltós-nevclés egybekapcsolását Legalább is erre enged következtetni az a lény, hogy egyszerűen „elrendelik", Hogy az iskola tanulói a tanítás befejezése után, 1 órakor egyszerre te kintsék meg a kiállítási. Természetesen minden előkészület és előkészítés nélkül, Így történt azután, hogy például a Áfdtyós király-utcai iskola pénteken 1 órakor a maga ezres tömegével szabályszerűen megrohamoz ta a kiállítást, s mint feldúlt csatate rét hagyta el annak helyiségeit. A kísérő pedagógusok képtelenek voltak fegyelmezetten együtt tartani a tömeget, de ez lehetetlen is volt, meri a tanulók a termekben pillanatok alatt szétszéledtek, ki eltűnt, ki fogócskát játszott, vagy éppen lovagias ügyeiket intézték el a tömegben — •óbb hijján, — hiszen a kiállításból úgysem láthatott senki semmit. Egy egy pedagógus próbálgatta a köré csoportosult tanulóknak a ügyeiméi egyes jelentős alkotásokra felhívni, azonban a tömeg ellenállhatatlanul elsodorta őkel is. Vájjon nem lehetőit volna egy egy óra keretében osztályonként elhozni a tanulókat, végigvezetni a kiállításon s magyarázattal kiegészíteni a látót takat? Vagv talán a Tervkiállítás nem ér tel egy tanítási óra jelentőségével? Hiszen mindén tárgyunkban fel kell használni ötéves tervünk eredményeit, s így a kiállítás megtekintése is tu. lajdonképpen egy tanítási óra, még pedig igen értékes és pótolhatatlan tanítási óra. De ha éppen nem is lehetne (amit nem hiszünk) egy tanítási órát lelhasználni a kiállítás megtekintésére, akkor is lehet találni egy egy lyukas vagy helyettesítési órát, amikor hasznosan lehet beiktatni ép pen a Tervkiállítás megtekintésÁt. fgv azután hasznossá yált volna az az idő. amit jelen esetben haszontalanul fecséreltek el, sőt, inkább még károsan. Ez a látogatás romboló volt a gyermekekre nézve, mert látni, tanulni, nem tanultak semmit, s azzal a tudattal mentek végül haza, amit az egyik tanuló ki is fejezett a folyosón: .,Kár volt eljönni1" Ez a tanuló s a többiek is ezután mindig hasonló gondolattal fogadja egy kiállítás meg tekintésének gondolatát, „ahol úgy sincs semmi érdekes.'" Az igazgatók pedig ezekutón jóleső érzéssel írják meg jelentésüket, hogy „Iskolám valamennyi tanulója megtekintette a TervkiállítástIgen, megtekintette, de az nem szerepel a jelentésben, hogy nem láttak semmit, nem tanultak semmit, összetörtek pár cserép virágot, felfordítottak * egy tablót s megbotránkoztatták az éppen jelenlévő látogatókat, kiknek sietve kellett távozni, nehogy áldozatul essenek a tanulóifjúságnak. £7 nem más. mint formalizmus, bel. ső tartalom nélkül; ,.a rendeleteknek, utasításoknak eleget teszünk, azonban, hogy müyen körülmények között, s hogyan, az reánk nem tartozik. Az eredmény, az pedig egyáltalán nem fontos.1' Ez a jelenség két. séqteleniil számos iskolánkban fennáll. s egy mélyebb vizsgálat meg is győzheti a látogatót, hogy sokkal több a kilété való mutatás, mint a belső tartalom, sőt egyes helyeken, mint a fenti példák is mutatják. éppen az cél, hogy minden külső követ“l- .énynek formálisan eleget trgyünk, akár a tartalom rovására is. DR BÁCSKAI
